Propagandatörténet

Propaganda:
- Befolyásolja a gondolkodást
- Mindig szándékos
- Nehéz elhatárolni a szimpla közléstől → pl. a római út példája: hasznosság +
jelzésérték is egyben – azok a népek, akik területén áthalad, látják, ki építette
(tekintélyt parancsol)
- Bizonyos épületekre ráírták, kinek a tiszteletére építették (pl. sztélék: kőlap, oszlop
felirattal)
o Pl. Hammurapi törvénykönyve, diadalívek, oszlopok
o Tekintélyt parancsol és félelmet kelt a népben
o → Ez propagandaként fogható fel

Történelmi áttekintés
Mezopotámia
- Kialakult államberendezkedés
- Propagandára volt szükség
- 2 forrás:
o Uralkodó (állam)
o Papság (egyház)
- Ezek gyakran kerültek konfliktusba egymással
- Az uralkodó egy égi istenség leszármazottjának tartotta magát (családfa alapján) →
ezt kellett közölni a néppel
- Lejegyzett uralkodói hőstettek, amelyek gyakran nem történtek meg
o Külön személy feladata volt, hogy ezeket valós dolgokból kiindulva lejegyezze
és vonzóbbá tegye
Ókori Görögország
- Városállamok (poliszok) → megszületik a közvélemény
- Ókori olimpiai játékok → a propaganda egyik formája
- Volt cenzúra
o Arisztophanész szatíráit cenzúrázták (kritizálta bennük az államot)
- Építmények, szobrok mint a propaganda eszközei
- Megjelennek a türannoszok → szükségük volt a demagógiára
o Propagandisták fontos eszköze
o Részigazságokon, irreális elképzeléseken alapuló program
o Az igazi demagóg az érzelmekre és az előítéletekre hat → szándékosan
érvelési hibákat alkalmaz → ezekkel éri el, hogy a befogadó hamis
következtetésre jusson
o Nem mondja ki nyíltan a hazugságot
- Főszerepet kapnak a szónokok
o Lehetnek hasznosak az államnak, ha azt dicsőítik
o Azonban az állam ellen is szólhatnak, ami veszélyes
- Orákulum: jós, jósda
 o Jövendöléseivel támasztották alá az uralkodó politikai céljait
o Leghíresebb: Delphoi
o A jós azt mondta, amit az uralkodó hallani akart, így megerősítette a
törekvéseit, bármiről volt is szó (pl. egy csata előtt az uralkodó kedvéért azt
jósolta, hogy győzni fognak) → a nép számára így hihetőbb volt
Római Birodalom
- Erős, legyőzhetetlen birodalom → ezt kellett közvetíteni belföldre és külföldre is
egyaránt
- Szilárd politikai hatalomgyakorláson alapul
- Propaganda szerint a három legfontosabb dolog: erény, józanság, aszketizmus
(önmegtartóztatás)
o Ezek a való életben sokszor nem teljesültek (pl. uralkodók hedonista
életmódja)
- A propaganda nagyban hozzájárult a birodalom győzelmeihez
- Alapja volt későbbi propagandáknak is
- Kiegészül egy integrációs propagandával: aki a birodalom részévé válik, annak ez jót
jelent → legjobb világ
o Ma is létezik (pl. az USA-ban)
- Agitáció megjelenése (pl. a köznép az uralkodó ellen)
- Választási propaganda csírái
o Magistratusi jelöltek próbálták meggyőzni a népet
o Falfirkák – pl. Pompeii
o Nyílt politikai üzenetek
o Házfalakon
- Külföldre szánt propaganda
o A politikai felsőbbrendűségét hangsúlyozta más rendszerekkel szemben
o A római rendszer az egyetlen járható út
o Biztos jövőkép közvetítése
o Integráció
o Sikeres – általában a leigázott népek kérték a római jog rájuk történő
kiterjesztését
o Ezeket a sikereket csupán fegyveresen nem lehetett volna elérni
o Hatalmas gazdasági ereje által tudta finanszírozni a kampányokat
- Julius Caesar ezt még tovább fejlesztette
o Propaganda tárgya:
 Terror alkalmazása
 Választások idején → zavargások, fosztogatások → Caesar
rendet tesz
 Szubverzív propaganda
 Mussolini is alkalmazza
 Harctéri sikerek
 Caesar sikeres hadvezér
 Tettei kiszínezve, írott formában → heti rendszerességgel
  A gall háború és A polgárháború → emlékiratok is egyben,
hiszen Caesar is megszólalt bennük
o Emlékérem: gyakran új pénzérméket verettek → egyik oldalán Caesar,
másikon a legfrissebb csatájából egy jelenet
o Szónoki képességei egyedülállóak
 Az adott szerepkörhöz igazította szónoklatait
 Megtalálta, mikor melyik igénynek feleljen meg
 Kipuhatolta más népek hitvilágát → kisebb, gyengébb népeknél bevált
o Dictatorrá választtatta magát, majd örökkévaló dictatori címet adott magának
o A temetése is dicsőséges volt
- Octavianus propagandája:
o Folytatta a caesari szokásokat a propagandában, és tovább is fejlesztette azokat
o Az Augustus császár nevet / címet vette fel
o Irodalom bevonása → főszerep: Maecenas
 Augustus legfőbb bizalmasa
 Megnyerte az írókat, hogy Augustust dicsőítsék műveikben
 Cenzúrát vezetett be
o Személyi kultusz: kettős
 Rómában és a régi területeken egy volt a nép közül
 A távolabbi területeken istenségként kellett őt tisztelni
 Nem reagált a kritikákra, hogy a feledésbe merüljenek → a nép nem
hitte el őket → relatív szólásszabadság
- Róma mítosza a hanyatlás korában is dicsőséges volt, még ekkor is tudta a
propagandával befolyásolni az emberek gondolkodását
- Hanyatlásának két oka lehet: külső és belső
Vallási propaganda
- Amikor a kereszténység megjelenik Rómában, még ellenzik
- Terjedésének oka a propaganda
- A propagandának az egyház esetében alapvetően pozitív jelentése is van: az egyházi
propaganda tárgya a lelkek védelme
- A birodalom hanyatlásakor a vallás köti össze a népet
- Nehéz az üzeneteket terjeszteni
o Kevés út (infrastrukturális akadály)
o Az írásbeliség lassan terjed
- Középkori propaganda színtere főleg a beszéd
- „Sötét középkor”
- Egyedül a középkori egyház próbál kommunikálni → nyugati civilizáció fejlődése
- Első jelentős propagandista: I. Gergely pápa
o Didaktikai szövegeket adott a püspököknek
o Képekkel próbálta téríteni a népet
o Az egyháznak való engedelmességet szorgalmazta
o Önmagát a nyugat nevelőjének tartotta
o Alacsonyan képzett papok térítették ekkor a népet: rossz prédikációk, elijesztés
 o A 9-10. században kiképezték a papokat (pl. szószék, kézikönyv a
prédikációról, hangsúly)
o A politikai problémákat is megemlítették a prédikációkban
- VII. Gergely
o Reformok
o Botrány
o Megpróbálta kiterjeszteni a pápaságot
o Leveleiben megindokolta, hogy miért az egyházi elvek a legfőbbek, a világiak
pedig kevésbé fontosak
- Keresztes hadjáratok, inkvizíció
o 1095: II. Orbán pápa a clermonti zsinaton előterjeszti a keresztes hadjáratok
eszméjét
o Konkrét felhívás
o Vörös kereszt
o Veszélyes, de aki elesik, annak a földi bűnei megbocsáttatnak
o Amíg a háborúban vannak, az egyház gondoskodik a családtagjaikról
o Meghaladta Orbán pápa számításait
o A királytól is elvárták, hogy csatlakozzon
o Kézikönyvet is írtak arról, hogy hogyan kell keresztes hadjáratot indítani
(később)
o Irodalom, költészet → dicsőítette a keresztes hadjáratokat (egyházi tisztesség)
o Önkéntes jelentkezés az uralkodónál
o DE: olykor voltak konfliktusok az uralkodó és a pápa között
o Az uralkodónak is hasznos volt: tetteit felhasználhatta propaganda céljából
o Inkvizíció:
 Besúgóhálózat
 Azoknak is tudniuk kellett róla, akik még nem részesültek benne
 Kihallgatások
 Spanyolok: legdurvább formája (sok vallás egy helyen, szükséges volt)
 A propaganda fontos volt amiatt, hogy az inkvizíció még nagyobb
hatást érjen el → rettegjen mindenki → maguktól térjenek meg, mielőtt
sor kerülne rá
 DE: szefát-zsidók megmentése
- Az egyházi propagandában megjelenik a művészet, a színház, az irodalom
o Pl. misztériumjáték
- Iszlám
o Terjedése máshogy zajlik, mint a kereszténységé: nem volt saját
államszervezete
o 610: Mohamed próféta tanításainak kezdete
o 622: Medinában leteszi a muzulmán állam teokráciáját → állam + egyház
egybefonódása, szorosan kötődnek egymáshoz, egy egyetemes törvény
(egyben vallási és polgári)
o → Sokkal nagyobb hatása lesz az újabb területeken
o Hangsúlyozták a más vallásokhoz való viszonyt (hogy vonzóbb legyen) → a
kereszténység és a zsidóság számukra tolerálható
  A zsidók és a keresztények is részesülhetnek az isteni méltóság
üdvében
 Együttélést próbáltak kialakítani
 Idővel azért győzködték a más vallásúakat az áttérésre, hogy jobban
megértsék az isteni tanításokat
 Nem volt olyan erőszakos, mint pl. a keresztes hadjáratok
o Miután elfoglaltak egy területet, az iszlám vallás előnyeiről győzködték az
ottélőket → az iszlám vallás előnyösebb, jobb válaszokat ad a kérdéseikre,
toleránsabb
o Megismerték az adott közösség vallásait
o Csak akkor alkalmaztak erőszakot, ha muszáj volt
o Korán: az állami és az egyházi propaganda fő eszköze is egyben
o Az adófizetésben és esetenként diszkriminációban is megnyilvánulhatott a
vallások közötti különbség
o A muzulmán világ alapja a város, mert ott „jól terjed az ige”
o Irodalmi, filozófiai, kulturális terjedés: könyvtárak, fordítóiskolák (hogy a
meglévő tudást lefordítsák, főleg latinra), később nyomtatás által
- 3 fontos esemény a propaganda szempontjából:
 Nyomtatás (1440-50, Gutenberg)
 korábban a kimondott szó ereje volt a legfontosabb
 így egyszerűbbé vált a sokszorosítás
 DE: kevés kontroll a terjedés felett (pl. tiltott anyagok) – nagy
számban: 16. századtól
 Uniformitás: ugyanolyanok a példányok (tartalmilag és
formailag is) – az értéke, igazságtartalma általánosabb
érvényűvé válik
 Vulgáris nyelv: a köznép nyelve
 Államnyelv: egy állandó birodalom tekintélyét az tudta
igazolni, ha volt saját nyelve, ha a vulgarizálódott nyelvükön
tudtak szólni a néphez – összetartozás-érzést adott
 Mindez összeadódik, így sokkal hihetőbb dokumentumok
születtek (könyvek, röpiratok, pamfletek, felhívások, plakátok)
 Minden sokkal egyszerűbbé vált
 Nyílt propagandisztikus hangnem
 Akár vallások is összecsaptak
 Nyomtatás nélkül nem lett volna sikeres, vagy nem is lett volna
ilyen formában reformáció
o Luther Márton kiszögezte a wittenbergi vártemplom
kapujára a röpiratát, rajta a 95 pontot → kiindulási pont
o Az emberek ezt elkezdték terjeszteni
o Propagandával támadt neki egy másik vallási
propagandának
o A nyomtatás által volt sokszorosítható
o A Bibliát is lefordította az akkori vulgáris németre, és az
is sokszorosításra került
 o Külön szólította meg a különböző társadalmi
csoportokat → fejlődés a katolikus valláshoz képest
o Az értelmiségiekhez kifinomultabb szövegekkel szólt
o Elsősorban az érzelmekre hatott (hasonlóan a
rómaikhoz) – pl. karikatúrák, a katolikus egyház
kifigurázása
o Ellenreformációt is generált, amely propagandájának
legfontosabb eleme a jezsuita rend → az ellenreformáció
„harcos ökle”
o Az ellenpropaganda nem támadhat frontálisan → így járt
el az ellenreformáció is
o A jezsuita rend lényege a reformáció hiteltelenítése
 Szigorú szabályoknak vetette alá tagjait
 Tagjai ne csak elfogadják a propagandát, hanem
legyenek a részei, váljanak ők is propagandistává
 Időnként túlságosan keménykezűnek bizonyultak
(több országból is kiűzték őket, néhány pápa
elpártolt tőlük)
 Elérkeztek Latin-Amerikába is
 Kínába és Indiába is menni akartak, de a pápa
nem engedte (nehogy pont őket térítsék át más
vallásra)
 Összességében sikeres volt a tevékenységük
 A propaganda szó születése is a reformáció-ellenreformáció
korához kötődik
 Később a vallások is felhasználták a nacionalizmust a
propagandáikban (nem mindegy, hogy pl. német vagy francia
katolikus valaki)
 A katolikusoknál fontosabbak voltak a vizuális elemek, a
reformátusoknál ezeket elvetették
Forradalmak, függetlenségi háborúk (17. század)
17-18. század jelentősége
- Ekkor alakulnak ki a modern államszervezetek: megszilárdulnak királyi dinasztiák →
könnyebb egy kézben tartani az információt → fontos a kommunikáció és a média
fejlődésében
- Ezek a propagandák az adott állam személyi, hadvezéri, államberendezkedési
pozitívumait hivatottak hangsúlyozni
- A nyomdára támaszkodnak ezek a dinasztiák
- A napi sajtó az 1700-as években jelenik meg
- Macchiavelli: A fejedelem
o Hogyan uralkodjon egy uralkodó
o Hogyan kommunikáljon a népével
o Mit szabad elmondania, és mit kell eltitkolnia
o Milyen eszközöket alkalmazzon
 o Akkoriban minden vezető ismerte ezt
o Hogyan legyen egy vezető jó diktátor
- Állami és egyházi cenzúra → a modern államban mindkettő jelen van, de nem lehet
tudni, mikor melyik kerekedik felül
- Legfőbb irányító szerv: változó a vélemény erről → a propagandában is megjelenik
- Modern propaganda megjelenése: 17. századi Anglia – angol polgári forradalom
Az angol polgári forradalom (17. század)
- Puritán propaganda kerül a középpontba: karikatúra az anglikán és katolikus egyházi
személyekről
- Parlament vs. királyi udvar → szétválnak
- Puritánok fő vágya, hogy ne legyen korlátozva a szólásszabadság
o A polgári forradalom idején a királyi udvar ezt nem engedi
o Szólásszabadságot védelmező szállóige született (Milton)
- A forradalom vezetője Oliver Cromwell – puritán propaganda középpontja: önmagát
állítja középpontba
o Konszolidálni akarja a Cromwell dinasztiát, aminek ő maga a kiindulópontja
o Isteni eredetet tulajdonít magának
o Diktatórikus hatalmat vezet be
o Korlátozza a szólásszabadságot és a nyomtatás szabadságát → saját magának
mond ellent
o Milton az egyik fő propagandistája lesz

Amerika
- Legnagyobb változás ebben az időszakban
- Ide nem ért el annyira a brit központ keze
- Eredmény: egy új állam kialakulása (1776: Függetlenségi Nyilatkozat)
- A gyarmatok többsége megszakította a kapcsolatot az anyaországgal → nem volt
trauma → az új születése így nem azt jelentette, hogy elárulták a régi rendszert
- Az írásbeliség elterjedtebb volt, mint Angliában → a kiadványok sokkal nagyobb
sikert értek el
- Bostoni mészárlás: amerikaiak összecsaptak brit tisztekkel – a hadsereg tagjai
lemészárolják az amerikaiakat
- Benjamin Franklin kígyója: feldarabolt kígyó, minden egyes darab egy gyarmatot
jelent (8 rész, pontatlan) – „Join or die” → az egész függetlenségi harc jelképe lett
o Külön nem érnek semmit a darabok, de együtt életképesek, harcra készek,
sikeresek lehetnek
- Eseménypropaganda: egy olyan esemény, ami azonnal bekerül a propagandába, de
nem ritka, hogy pont azért provokálják ki, hogy aztán fel tudják használni → bostoni
teadélután
o Extra vámokat vetettek ki, amik levitték a tea árát, de Amerikában drágább
volt
o Indiánnak öltözött amerikaiak megtámadták az angol hajókat, és a teát a
tengerbe szórták
o Lángra lobbantotta a forradalmat
- Minden eseménypropagandának van egy központi alakja (pl. Washington, Franklin,
Jefferson)
- Propagandairat: Függetlenségi Nyilatkozat
o Minden benne van, ami miatt az amerikaiak el akarnak szakadni Nagy-
Britanniától
o Motiváció volt a harcosoknak
- Jefferson és Franklin együtt kitaláltak egy korábban nem ismert propagandajelleget:
tudomásukra jutott, hogy III. György király az angol hadseregbe zsoldosokat is
verbuvált (németeket) → Franklin és Jefferson megpróbálták meggyőzni a
zsoldosokat, hogy dezertáljanak (ígértek nekik földet, pénzt) – németül írták,
dohánypapírba csomagolták (a németek dohányoztak, az angolok nem) – 700-an
biztosan dezertáltak, 12 000 német zsoldos nem ment haza