Az iszlám

Babes-Bolyai Tudományegyetem
Kolozsvár
2018/2019 1. félév
A világ muszlim lakosságának elterjedése
(Hol élnek a muszlimok?)
Víz és
művelhető
területek
 Az iszlám
• A harmadikként létrejött monoteista vallás (7.
sz.) – de „egy ábrahámi vallás van” – a
„könyves népek”
– Zsidók
– Keresztények
– Zoroasztriánusok (?)
• „alárendelés Isten akaratának”
• Törvényvallás – Isten akaratának elsődlegessége
• Ma nagyjából1,7 milliárd ember
Az emberek
A nők
A nők
 Az iszlám 5 pillére

• A hitvallás (saháda)
• Az ima (szalát)
• A böjt (szaum)
• Az adakozás (zakát)
• A zarándoklat (haddzs)
 A hitvallás

„Lá iláha illa-lláha va-Muhammad raszúl-

ulláh”, azaz „Nincs más isten csak az Isten és
Mohamed az ő prófétája”
A hitvallás
 Az ember (lelkes
élőlények)
ábrázolásának tilalma
Az ima
Az ima
A mecset
A mecset
A mecset (mihráb)
A mecset (mihráb és
minbár)
A mecset (minaret)
A mecset
(minaret)
A mecset (kút)
A mecset udvara
A böjt/böjttörés
Böjttörés
Az adakozás
A zarándoklat
A zarándoklat (a Kába)
A zarándoklat (Híra hegyén)
A zarándoklat (a Sátán megkövezése)
A síiták
 Az imámátus
• 1. Ali ibn Abú Tálib (600–661)
• 2. Haszan ibn Ali (625–669)
• 3. Huszain ibn Ali (626–680)
• 4. Ali ibn Huszain (658–713) (Zain-ul-Ábidín)
• 5. Muhammad al-Báqir (676–743)
• 6. Dzsafar asz-Szádiq (703–765)
• 7. Músza al-Kázim (745–799)
• 8. Ali ar-Ridá (765–818)
• 9. Muhammad at-Táqi (810–835)
• 10. Ali al-Hádi (827–868)
• 11. Haszan al-Aszkari (846–874)
• 12. Muhammad al-Mahdi (868–?)
Nadzsaf és
Kerbela
 Husszein
mártíromsága
Asúra – nakhl-e Huszein
 Asúra

https://www.youtube.com/watch?v=ByfZJ88TES8

https://www.youtube.com/watch?v=GnOLGvYcoFs
Emámzáde
Shi a prayer
c
 Iszlám

• Iszlám – mint vallás

– Szigorú monoteizmust hirdetett
• Iszlám – mint társadalomszervező elv
– Széttörte a hagyományos társadalmi kapcsolatokat és
– Új társadalmi rendet teremtett – az Isten előtti egyenlőség alapján
(szegény/gazdag, férfi/nő, szabad/rabszolga) – az új törzs???
– Vallási közösséget teremtett
– Politikai közösséget teremtett
• Az eredmény egy politikai/politizáló vallás, amit a Korán is tükröz
• Az uralkodó/dinasztia/állam legitimációját
– Az ‘umma’ védője és fenntartójaként kapja (‘Amír al-Mu’minín)
– A saríca (isteni törvény) védője és fenntartójaként kapja
 Saríca - 1
• Az isteni törvény:
– Törvények egy csoportja,
– Öröktől fogva és örökké létezik,
– Isten rendelte el,
– Független az emberi akarattól,
– Előírja a társadalom rendjét,
– Mindenki számára elérhető, és
– A hívő feladata ezeknek a törvényeknek a betartásával élni.
• Ezeket a törvényekete a 8-9. században kodifikálták egy olyan jogi rendszerré,
mely a hívők életét annak minden aspektusában meghatározta: vallási
kötelezettségek, társadalmi kapcsolatok és politikai szerep.
• 4 forrása van:
– A Korán,
– A hadísz,
– A qijász (analóg érvelés az ulema által),
– Idzsmác (konszenzus).
 Saríca - 2
• Mivel egy vallási közösség joga nem mond semmit az államról. Ezért, amikor
az állam a sarícára hivatkozik, egy csomó elméleti és gyakorlati problémába
fut bele.
• A jog a vallástudomány része. 4 jogi iskola:
– Málikita (Málik ibn Anasz),
– Hanbalita (ibn Hanbal),
– Hanafita (Abu Hanífa),
– Sáficita (as-Sáfici).
• A jog területei:
– Házasság – polygámia (4 feleség) – 625. Ohodi csata,
– Az emberélet biztonsága (gyilkosság),
– Öröklés,
– Étkezési előírások (harám vs halál),
– Rabszolgaság,
– Uzsora,
– Közösségi ügyek.
 Korán
• Isten szava – öröktől fogva létezett és örökké létezik – elméleti vita:
teremtették-e vagy öröktől létezik
• Gábriel arkangyal nyilatkoztatta ki Mohamednek 23 éven keresztül –
„Iqra’ b-ismi rabbika alladhi khalaq, khalaqa-l-insana min calaq”
(96/1-2)
• Szájhagyomány útján hagyományozódott – a 3. kalifa, Oszmán alatt
írták le (650-656) – „kritikai kiadás”
• 114 szúra = 6236 ája + 112 biszmilláh:
– Fátiha
– Mekkai szúrák – vallásalapító – rövid
– Medinai szúrák – a közösség életét szervező – hosszú
• Tafszír – interpretáció, nem igazi fordítás, de …
 Hadísz
• Amikor Mohamed meghalt, megszűntek a kinyilatkoztatások, és ha a
Koránban nem volt megoldás egy bizonyos helyzetre, Mohamed mondásai
(qawl), tettei (ficl) vagy véleménye bizonyos ügyekben (taqrir) lett a
másodlagos útmutató.
• A hadíszgyűjteményeket az Abbászida kalifátus elején állították össze,
Mohamed halála után több mint 100 évvel > hadísztudomány kialakulása >
DE mire végleges formát öltött, 4-500év telt el M halála után > a hitelesség
kérdése > kategóriák:
– Eredeti (sahih)
– Jó (hasan)
– Gyenge (dacif )
• hivtakozás (isznád,) + szöveg (matn, M. szavai, tettei)
• GoldziherIgnác
• Hidzsáb-hadísz
• Muszim és keresztény kereskedő a tengeren …
 Iszlám és politika
• Az ulema’ elfogadta az uralkodók legitimációját ha azok fenntartották
a sarícát
• A 18. századtól az európai beavatkozás és az annak nyomán/azt
ellensúlyozandó reformok megnövelték az állam hatalmát a vallással
szemben – DE parallel szervezetek/mozgalmak alakultak ki
– Szalafi mozgalmak – vissza a gyökerekhez/ősökhöz – a reformok
elutasítása – Muhammad ibn Abdul-Wahháb (megh. 1792) – segítették a
muszlim nemzetil ellenállást > neo-szalafi mozgalmak
– Függetlenség – új elit, mely az állam nevében és hatalmával akarta
megreformálni a társadalmat – DE így elveszítették legitimációjukat
• Az oktatás és bíráskodás kikerül az ulema’ kezéből
– Ahol a legnagyobb a nyugati hatás, ott a leghagyományosabb a
társadalom
– A LEGRADIKÁLISABB törés: a törvényt a területre és nem a
társadalomra kell alkalmazni
• A millet-rendszerhez képest, az I. vh után államhatárok!
 Iszlám és politika - 2
• Szekuláris/muszlim/iszlamista államok
• Köztársaság/népköztársaság/iszlám köztársaság/monarchia
– Állami iszlám
– Ellenzéki iszlám
– Liberális iszlám
– Népi iszlám
– PLUSZ: más vallási és etnikai közösségek
• Az iszlám politizálódott és a politika iszlamizálódott
• Az iszlám reneszánsza
– A nyugati ideológiák megbuktak
– 1967-es vereség Izraeltől
– Globalizávió
– Demográfia