6.

Ókori vallások: görög, római, zsidó

Fogalmak:
politeizmus/többistenhit: Vallási felfogás, mely szerint a világot és az emberek
sorsát több isten irányítja.

monoteizmus/egyistenhit: Vallási felfogás, mely szerint a világot egyetlen isten

teremtette és irányítja. Először a zsidóság körében alakult ki, de korunk nagy
világvallásai közül a kereszténység és az iszlám is monoteista.

zsidó vallás: A három fő ábrahámi vallás egyike, a világ legősibb monoteista

vallása. Ószövetség: A zsidó vallás szent könyve, más néven Héber Biblia.

tízparancsolat: A zsidó vallás és a kereszténység alapját képező legfontosabb

vallási és erkölcsi parancsolatok, amelyeket a Biblia szerint Jahve (Isten) adott
Mózesnek a Sínai-hegyen.

próféta: A szó jelentése ,,hírnök, beszélő”. Az isteni kinyilatkoztatásokat

közvetítő, a jövendőt előre látó és a tömegre hatni tudó férfi

jeruzsálemi templom: Salamon király által építtetett épületegyüttes, amely a

despotikus hatalmát jelképezte.

diaszpóra: Egy nép vagy egy vallási közösség szétszóródása.

Személyek:
Zeusz: Az olümposzi istennemzedék főistene a görög mitológiában.

Pallasz Athéné: A bölcsesség, a tudományok, az igazságosság és a háború istennője a

görög mitológiában. Ábrahám: Isten választott népének ősatyja.

Mózes: Az egyik legismertebb bibliai alak. A judaizmus, a kereszténység, az iszlám

és több kisebb vallás nagy prófétája, a hagyomány szerint az Ószövetség első öt
könyvének szerzője, aki kivezette a zsidókat Egyiptomból, s elvezette őket
Kánaánba, az ígéret földjére.

7. Ókori vallások: kereszténység

Fogalmak
Messiás: A zsidóság megváltója, akinek eljövetelét a próféták megjövendölték. A
keresztények Jézust tekintik Messiásnak.

keresztény vallás: A Kr. u. I. században kialakult monoteista vallás. Tanításainak

lényege: hit az egyedüli, öröktől fogva létező, mindenütt jelenlevő és mindenható
Istenben és a halál utáni feltámadásban, üdvözülésben. Hirdeti a szeretet, az
emberek közötti megértés fontosságát. Alapítója és központi alakja Jézus, aki maga
is az Isten, és földi működésével megmutatta az isteni természetet, halálával pedig
minden hívőt megváltott bűneitől. Szent könyve a Biblia.

keresztség: A keresztség Istennel kötött szövetség jele. A keresztség annak a jele,

hogy Istenhez tartozunk. Maga a vízzel történő leöntés azt szimbolizálja, hogy
Jézus Krisztus vére megtisztít minket a bűneinktől.

úrvacsora: A keresztény egyházak egyik alapvető szentsége. A Jézus által

elfogyasztott utolsó vacsora ismétlése.

apostol: Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában. Az apostolok Jézustól kapták

a megbízatást a hit terjesztésére, a hagyomány szerint tizenketten voltak.
misszió: Pál apostol térítőútjai.

Biblia: A zsidó és a keresztény vallás szent könyve. Két része: az Ószövetség és az

Újszövetség.

Újszövetség: A Biblia második része, Jézus Krisztus életét és tanításait tartalmazó

gyűjtemény.

evangélium: Görög eredetű kifejezés, jelentése ,,örömhír”. Jézus életéről és

működéséről szóló szövegek,melyek közül négyet az Újszövetség tartalmaz (Máté,
Márk, Lukács, János).

püspök: A görög ’episzkoposz’ szóból ered, jelentése ,,felügyelő”. A keresztény

egyházi hierarchia magasabb szintjén álló pap.

zsinat: Az egyház ügyeinek megtárgyalására összehívott gyűlés, a püspökök

tanácskozása.

Személyek:
Jézus: A kereszténység alapítója. A keresztény tanítás szerint Isten egyszülött
fia, aki életével példát mutatott a keresztényi életre, szenvedésével és
kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Életét az evangéliumok mutatják be.

Szent Péter: Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai

egyház első vezetője. A keresztény hit szerint Néró császár uralkodása idején
szenvedett kereszthalált.

Szent Pál: A keresztény vallás terjesztője. A zsidóságból származott, eredeti neve

Saul volt. Kezdetben keresztényüldöző volt, majd a damaszkuszi úton egy látomás
hatására megtért (páli fordulat). Tanításaival nyitottá tette a kereszténységet a
gazdagok és a nem zsidó népesség felé.

Constantinus: =Nagy Konstantin, római császár. 313-ban kiadott rendeletével a

kereszténységet egyenjogúsította a többi vallással, biztosította szabad
vallásgyakorlatukat. Ő elnökölt a niceai zsinaton. Egy régi görög gyarmatváros
(Büzantion) helyett új fővárost alapított, Konstantinápolyt.

Évszámok:
Kr. u. 313: Constantinus császár türelmi rendelete – a kereszténység
egyenjogúsítása Kr. u. 325: Niceai zsinat

8. Egy eurázsiai birodalom: a hunok. A Római Birodalom bukása és örökösei

Fogalmak:
népvándorlás: Sok népet és nagy térségeket érintő népességmozgás, amelynek lehetnek
természeti és társadalmi- politikai okai. Népvándorláson általában a Kr. u. IV-V.
században zajló folyamatot értjük, amikor a pusztai népek kelet felől a Római
Birodalom területére nyomultak.

hunok: Nomád nagyállattartó nép, a Római Birodalom legnagyobb ellenfelei. A mai

Kína és Mongólia határvidékén éltek a Kr. u. III. században. Katonai sikereik
hátterében az edzettség, a vasfegyelem és a gyorsaság állt. Legnagyobb fejedelmük
Attila volt.

Személyek:
Attila: A hunok királya, aki bátyja, Bleda megölése után lett egyeduralkodó.
Galliában a római seregek állították meg támadását (catalaunumi csata, 451).

Justinianus: Bizánci császár, aki megkísérelte a Római Birodalom helyreállítását.

Nevéhez fűződik a római jog egységbe foglalása (Corpus Juris Civilis).

Nagy Károly: Frank uralkodó, számos hadjáratában jelentős területű birodalmat

kovácsolt össze. A pápa 800-ban császárrá koronázta. A birodalom kormányzását a
hűbéri rendszerre alapozta (grófságok, földadományok).

I. Ottó: Német király, aki 955-ben legyőzte a magyarokat Augsburgnál. 962-ben a

pápa Rómában császárrá koronázta, ezzel létrejött a Német-római Birodalom.

Évszámok:
Kr. u. 395: Theodosius császár két részre osztja a Római Birodalmat.
Kr. u. 476: a Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége

9. Az iszlám és az Arab Birodalom:

iszlám: A VII. században keletkezett egyistenhívő vallás. Tanait Mohamed
alakította ki, hittételeit a Korán tartalmazza.
Alapvető parancsolatai:
1. Hit Allahban és prófétájában, Mohamedben.
2. Napi ötszöri ima Mekka felé fordulva.
3. Kötelező alamizsnaosztás a szegényeknek.
4. A ramadán havi böjt betartása(30 napig napkeltétől napnyugtáig tilos enni
és inni).
5. Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szent városba,
Mekkába.
Egyéb előírásai:
o sertéshús és szeszes italok fogyasztásának tilalma;
o többnejűség korlátozása (max. 4 feleséget engedélyez egy igazhitűnek);
o fontos előírás a hit terjesztése minden eszközzel, akár erőszakkal ,,a
hitetlenek” ellen = szent háború =dzsihád;

Korán: Az iszlám vallás szent könyve, mely a hittételeket tartalmazza, például az

öt fő parancsolatot. Az iszlám szerint Allah parancsait Gábriel arkangyal
közvetítette Mozhamednek.

kalifa: Mohamed utódainak elnevezése, a szó jelentése ,,helyettes”. Az arabok

állami és vallási hatalmat is birtokló vezetői.

Személyek:
Mohamed: Az iszlám vallás alapítója. Tevehajcsár, majd kereskedő, aki ismerte a
zsidó és a keresztény vallást, s ezeknél egyszerűbb tanokkal akarta megteremteni az
arabok egységét. 622-ben Mekkából Medinába (=a próféta városa) vonult (=hidzsra, az
iszlám időszámítás kezdete), remélve, hogy itt kedvezőbben fogadják tanait. Sikere
nyomán Mekkában is több követője lett, s ezt a várost tette meg az iszlám
központjává (az iszlám bölcsője). Az itteni Kába-kő lett a vallás legszentebb
helye.

Évszámok:
622: hidzsra – a mohamedán időszámítás kezdete; Mohamed ,,futása” Medinába;
732: Martell Károly Poitiers-nél megállítja az arabokat. A csata jelentősége:
megvédte a keresztény Európát az arab előrenyomulástól.