(1.

3)

VVallások
Politeizmus az ókori Keleten

-Egyiptom és Mezopotámia:

-Az ókori Kelet vallási is POLETEISTÁK (többistenhívők)voltak. Az egyes isteneknek saját

illetékességi területük volt, eredetileg csak egy-egy helyen tisztelték őket. Később vették át
kultuszukat más közösségek is.

-Istenek között feltételezett rokoni vagy más alárendeltségi kapcsolat: egy hódító birodalom
istene gyakran vált főistenné. Amikor Hammurapi, Babilon uralkodója egyesítette
-Mezopotámiát az Óbabiloni Birodalomban, városának istene, Marduk mezopotámiai mitológia
főistenévé emelkedett.

-Gyakori volt az is, hogy különböző néven tisztelt, de hasonló feladatkörű isteneket
azonosították egymással. Az egyiptomi nap isten RÉ volt. Alakja később összeolvadt számos más

istenével (Amon, Aton, Hórusz).

-A politeista mitológia rugalmas bővíthető, így egyes népek át is vettek egymástól isteneket, ha
tiszteletüket arra érdemesnek találták. Az egyiptomi termékenységistennő, Írisz kultusza
elterjedt az egész Római Birodalomban.

-A vallás nyújtott magyarázatot az emberi élet nagy kérdéseire valamit halálra, de az emberi
társadalom viszonyaira is.

-Ezért vált az egyiptomi mitológiai egyik legfontosabb istenévé Ozirisz, a túlvilág ura, akinek
ítéletén a halál utáni élet múlott.
-A mezopotámiai uralkodók, de még inkább az egyiptomi Fáraók magukat is az
istenek leszármazottjainak tartották.
-Ez magyarázza különösen kifinomult halotti kultuszukat. A holttestet bonyolult
módszerrel tartósították-ez volt a múmia-hogy a lelkek időnként
visszatérhessenek a testekbe.
-A korai fáraóknak pedig hatalmas, Piramisokat emeltek. A legnagyobb
piramis Kheopsz fáraóé volt. Kheopsz fáreó a iv. Dinasztiai uralkodója,
nagy piramis építtetője. uralkodása i.e.2589-2566
-Az istenek általában emberinek képzelték el, de Egyiptomban gyakran
részben vagy egészben állati alakban ábrázolták őket.

-Az isteni világgal való kapcsolattartásra külön papi réteg alakult ki, amely egyben írásbeliség,
kultúra és tudomány hordozója is volt. A templomok tehát oktató, tudományos vagy
betegápoló intézmények is voltak. Emellett a gazdasági szervezésben is szerepet vállalhattak,
újraelosztó rendszert működtető egységeik voltak a templomgazdaságok.

A zsidó monoteizmus:

A zsidó vallás:
A többi ókori vallással ellentétben a zsidó vallás monteista (egyistenhívő) amelynek kialakulása
történelmi fejlődés eredménye.
Jahve eredetileg sivatagi vihar-és tűzisten lehetett, később a zsidó törzsszövetség

Védőistenévé vált. Jelentése: tisztázatlan, elméletek szerint én vagyok aki vagyok

„ aki van” aki itt (jelen van) Krisztus előtti időkben nem ejtették ki Jahve nevét.
Utaltak rá: úr, Izrael ura, urunk. Egyéb meg nevezése: Adoján( Úr), ha-Sém(a név)
Eloh, Elohim

Miután a hagyomány szerint DÁVID megalapította a zsidó államot, JERUZSÁLEM

központtal Jahve kultuszát egységesítették: ekkortól a zsidók csak egyetlen istent
tiszteltek.

Később két kis zsidó állam létezett, IZRAEL és JÚDEA, amelyek különböző politeista birodalmak
igazolták le. Egyikük, Újbabiloni Birodalom a zsidó vezetőket is elhurcolta, ez volt a babiloni
fogság. Ekkor alakult ki az elképzelés, hogy Jahve az egyetlen létező isten, aki az idegen népek
által bünteti a hozzá hűtlenné vált zsidókat.

A zsidó vallás elképzelés szerint Jahve az egyetlen, örökkévaló és mindenható isten.

-Kiválasztotta népének a zsidóságot azáltal, hogy szövetséget kötött velük, ezért nehezebb
feladatokat rót rájuk.
-A kiválasztás történetében Isten Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának ígéri Kánaánt, a mai
Izrael/ Palesztina területét: ez az „ígéret földje”.

-Később bibliai történet szerint a zsidók egy éhínség elől Egyiptomba költöztek, ahol
rabszolgák lettek. Innen Mózes vezetésével tértek vissza Kánaánba, útközben kapták
meg kőtáblákon a Tízparancsolatot, az életüket ettől fogva szabályozták.
-A zsidó vallási törvény az élet minden tájára kiterjedtek: szabályozták az öltözködési
viseletüket, mit ehettek, a munkaszüneti és munkanapot-a szombat a teremtés hetedik napja a
hagyomány szerint-, a családi kapcsolatokat.

A zsidó vallásnak es a zsidó nép történetének

legfontosabb forrásai a vallás szent iratai: a
Héber Biblia, vagy keresztény kifejezéssel az
Ószövetség.
A tóra, azaz Mózes öt könyve (Teremtés, Kivonulás, Léviták, Számok, Második Törvénykönyv )

amely az említett Mondai történeteket és a vallás törvényeit tartalmazza.

A Proféták könyvei: Isten időről időre rajtuk keresztül szólt a választott néphez, ha eltért a vallás
parancsaitól.
A Jeruzsálem templomban a magát Árontól (Mózes testvérétől) származtató kiváltságos
papság vezetésével történt az áldozatbemutatás. A templomot a hagyomány szerint Dávid fia
Salamon építette. Az egyes települések zsinagógában a rabbik, azaz a tanítók vezetésével a
Tórát olvasták és értelmezték.
Jeruzsálemi templomot egy lázadás során a rómaiak Kr.u.70-be lerombolták. Zsinagógák váltak
a vallási élet kizárólagos szintereivé, nem csak Pelesztinában hanem a Római Birodalomban
teljes területén szétvándoroltak, a diaszpórában ( szétszórásban ) az élő zsidók számára.
 A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése

Kereszténység kialakulása:
A keresztény vallás a zsidó vallásból alakult ki, a Római Birodalomhoz tartozó Palesztina
területén Kr.u. 1.században, Agustus császár uralkodása idején

-Alapítójának jézust tekintik, bár ő nem lépett fel új vallás alapításának igényével,
hanem zsidó vallás előírásait magyarázta és értelmezte. A hagyomány szerint
Betlehembe született Mária és József gyerekeként, majd vándortanítóként és
csodadoktorként járta Galile (egy zsidó bábkirály, Heródes uralma alatt álló,
névleg független tartomány) falvait.

-A római megszállás alatt álló Jeruzsálem

összeütközésbe került a papság hivatalos papságával, akik a római helytartó, Pilatus előtt
bevádolták, és elérték, hogy keresztre feszítsék.
-Hívei szerint feltámadt a halálból, tovább tanított, majd a mennybe került
Születési dátumát később próbálták kiszámolni, és ez lett időszámításunk kezdőpontja. Innentől
használjuk a K.E vagy K.U jelzőket. Jézusban a tanítványait, apostolok és messiást látták. (felkent
szó jelentése egy kulcs a biblia megértéséhez, lényege, hogy egy személyt vagy tárgyat
bekennek a szent olajjal, ez a tanúk előtt cselekedet egy isten által létrehozott hatalmi pozícióra
való elválasztást jelent).
-A Messiásban a zsidók alapvetően egy politikai megszabadítót , a zsidó állam helyreállítóját
várták. Jézus nem törekedett erre a szerepre. Hívei szerint ő volt a bűnös emberiség megváltója.
A messiás görög fordítása a Khrisztosz, ebből alakult ki a magyar krisztus név. Magukat úgy
nevezték hogy keresztények. (semmi köze a magyar kereszt szóhoz).

A kereszténység főbb tanai:

-Jézus azt állította, hogy csupán értelmezni és tartalommal tölti meg a zsidó vallási előírásokat,
de nem változtatja meg azokat. Azért van erre szükség az egyetlen örökkévaló és mindenható
isten ítélkezni fog az emberek felett, és ha nem tartanak időben bűnbánatot, súlyos ítélet vár
rájuk például: elkárhoznak, pokolra kerülnek)
(sokan úgy gondolják be kell tartani a tízparancsolatott hogy ne jussanak a pokolba, sokak úgy
látják hogy imádkozni kell hogy ne kerüljenek oda, de mások azt hiszik nem kell semmi mert
nem lehetünk biztosak hogy a mennybe kerülünk vagy sem). A bűnbánat révén azonban el lehet
nyerni a bűnbocsánatot: üdvözölni lehet a (mennybe kerülést).

-Jézus nem elégedett meg a parancsolatok betű szerint betűbetartásával: a külsöségek

önmagukba értéktelenek, ha nincs mögötte hit és megbánás. Nemcsak a cselekedett de már a
gondolatok, az érzelmek, sőt már a mulasztások is bűnre vezethetnek.
-A legfontosabb, hogy az ember gyakorolja a szeretetet és bűnbocsánatot embertársaival
szemben, hogy majd maga is elnyerhesse isten szeretetét és bocsánatát. Miután Jézust
keresztre feszitették és hívei szerint feltámadt, kialakult az elképzelés, hogy az emberek
bűneik miatt egyedül képtelenek elnyerni a bűnbocsánatot, ezért aztán Jézus magát adta
áldozatként istennek, igy érte el számunkra a megváltást.
-Jézus nem csak ember hanem isten fia, sőt azonos istennel.
-A kereszténység is monoteista(egyistenhívő) vallás de az egyetlen isten három személyben
képzeli el: az Atya (teremtő isten) a fiú ( Jézus Krisztus) és Szent lélek (prófétákon és az
apostolokon keresztül megszólaló isten) alakjában.
-Kereszténység legfontosabb forrása, szent könyve a BIBLIA. Ennek első, hosszabb része, amely
a zsidók szent iratai tartalmazza, az ószövetség (Héber Biblia: bár a két szövegegyüttes között
van kisebb eltérés a tartalomban és szerkezetben egyaránt).
-A biblia második, rövidebb része már csak a keresztények szent könyve, ez a görög nyelvű
Újszövetség: Isten jézuson keresztül már az egész emberiséggel kötött új szövetséget.
Legfontosabb része a négy evangélium (örömhír) a hagyomány szerint Márk, Máté, Lukács és
János beszámolói Jézus életéről és tanításáról.

-Az evangélumokat követi a hagyomány szerint szintén Lukács által írt az apostolok
cselekedeteia korai egyház történeteit meséi el, az apostolok missziós (téritő) útjait
-Főszereplője: (szent) Pál apostol
-Itt olvashatjuk a János személyéhez kapcsolt Jelenések könyvét: apokaliptikus (a világ végét is
megíró) művét.
-A kereszténység elterjedése:
-Jézus halála után egy kis létszámú keresztény közösség működött Jeruzsálemben (Szent) Péter
apostol vezetésével, a zsidó vallás egyik szektájaként.

-úgy vélték, hogy jézus tanításai a zsidóknak szólnak, őket szólította fel bűnbocsánatra a
végítélet közeledtével.
-A keresztény tanok az apostoli misszió révén a zsidó diszpórában is kezdtek terjedni, azaz a
Palesztinán kívüli zsidó közösségekben.
-Jeruzsálemi templom papság a zsidókeresztények üldözésével megbízta Sault, aki csodálatos
megtérése után a Pál nevet vette fel. Nem volt Jézus eredeti tanítványa, még apostolnak

-Pál azt hirdette, hogy amennyiben hisznek Jézusban és megbánják bűneiket, a nem zsidók nem
lehetnek keresztények. Ráadásul úgy, hogy nekik nem is kell betartani a szigorú zsidó vallási
előírásokat. Ekkor megszületett a pogánykereszténység az új vallás az egész Római
Birodalomban terjedni kezdett.
-Pál azt hirdette, hogy értelmetlen a közeli végítéletet várni, hiszen a megváltás Jézus halálával
és feltámadásával megtörtént. A keresztények nem tudhatják mikor keletkezhet be az utolsó
ítélet, be kell illeszkedni a fennálló társadalomba. El kell fogadni vagyoni és jogi különbségeket,
el kell ismerni a Római Birodalmat.
-A Páli fordulattal megnyílt az út a római elit megtérése felé, ezzel egyidőben megkezdődött az
egyház megszervezése is. Ugyanakkor a zsidóság többsége elutasította Jézust, és ezzel na két
vallás elvált egymástól.

-Római hatóságok akkor figyeltek fel a keresztényekre, amikor teret nyert a zsidóságon kívül.
-Az egyistenhit lehetettlené tette, hogy a zsidók és a keresztények részt vegyenek a hivatalos
császárkultuszban azaz a császárok istenítésében.

zsidó keresztények jelképe.

De még a zsidó vallás nem terített, A kereszténységnek egyre több híve lett, ami azzal
fenyegetett, hogy a római polgárok jelentős része kivonja magát a kötelező állami kultuszból.
-Ezért több római császár üldözte a kereszténységet: tömeges kivégzésekre került sor többek
közt az amfiteátrumokban, de a vallás terjedését ez sem akadályozta meg.

-Constantius egy polgárháború során került tónraamelyben a keresztények őt

támogatták.
-313-ban, milánói rendeletben engedélyezte a vallás szabad gyakorlását.

--
325-ben niceai zsinatot, a keresztény hittételek véglegesítették.
Dogmává (hivatalos tanítássá) a Szentháromság azt jelenti: A teremtő atya mellett Jézus vagyis
a fiú az egyetlen isten.
-Adogmákat elutasítókat eretneknek nevezték, ettől kezdve az állam üldözte őket. Theodosius
császár tette államvallássá a kereszténységet, a pogány kultuszok gyakorlása ettől kezdve
tilos volt.
ennek követően szűnt meg a delphoi jósda és az olümpiai játék is.

-A keresztény egyház:
-az egyházszervezet kialakulásával létrejötta vílághívektől elkülönült papság (a
presbiterek)
 a templomi szolgálatot, és a közösséget szerveztek
-a nagyobb városokban több közös felügyelőt választott: elsősorban a pénzügyek
ellenőrzésére ők voltak a püspökök
-legfontosabb központok püspökei: a pátriárkák voltak Róma, Konstantinápoly,
Alexandria, Antiochia, és Jeruzsálem keresztény közösségének élén álltak a pátriárkák
-a dogmákat(megkérdőjelezhetetlen állítás) a püspökök tanácskozásain, a zsinatokon
(gyűléseken) vitatták meg  lehettek tartományi és egyetemes szintűek is Pátriárka
- a keresztény vallásgyakorlás fontos elemei a ünnepek és szentségek
-a munkatilalommal is járó heti ünnepnap a zsidó szombat helyett a vasárnap lett,
mert Jézus feltámadása a hagyomány szerint erre a napra esett  ekkor zajlottak az
istentiszeletek (misék)
 legfontosabb keresztény ünnepnap:
-húsvét márc 31. (megemlékezés Jézus haláláról és feltámadásáról)
-karácsony dec 24-26 (Jézus születésének ünnepe)
-pünkösd május 19 (az egyház alapítása, amikor az apostolok a Szentlélek révén
megkezdték térítő munkájukat)
a biblai hagyományban két szentszég megkérőjelezhetetlen:
-az egyik: a kereszténység, a megtért hívő, később az újszülött gyerek
megkeresztelése vízzel a megtisztulás jelképeként
-a másik: az istentisztelet központi eseménye, az úrvacsora  a Jézus által
elfogyasztott utolsó vacsora megismételése: ilyenkor a hívek egyre inkább cask
jelképesen, de eredetileg valóságos érintkezésként közösen fogyasztanak kenyeret és
bort Jézus teste és véreként.
-a későbbiekben az egyházi hagyomány további szentségeket ismer fel: gyónás (a
bűnbocsánat előfeltételeként), a bérmálást (konfirmálást, a hitvallás felnőttként való
megerősítés), a házasságot, a pappá szentelét és a betegek kenetét ( a haldoklók
feloldozását)
- az istentiszetelet helyszíne a templom
-a keresztény intentisztelet viszont közösségi esemény igy a nagy befogadóképessű
ítélkezési és vásárcsarnokok, a bazilkikák mintájára épültek a keresztény templomok.