2.

Egyház és kultúra Európaban és Magyarországon

Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer,
a szerzetesség Európában és az Árpád-kori Magyarországon

A középkorra megszilárdult keresztény egyháznak még a Római Birodalom időszakában

kialakult szevezete
● A kialakuló egyházban (lásd: „A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése” cím alatt)
megjelentek az állandó tisztségek (episzkoposz, diakonosz, presbiter) és a szertartásrend
(liturgia).
● Az egyházi rend (klérus)
▪ Pappá szentelés útján lehetett a részévé válni.

 Tagjai:
→ világi papság (klerikusok) – ők végezik a lelkipásztori tevékenységet, cölibátusban
(nőtlenség) kellett élniük;
→ szerzetesek, apácák – a világtól elvonulva, kolostorokban élnek.

● Az egyházi hierarchia – főpapság (prelátusok)

▪ A pápa a nyugati kereszténység elsőszámú vezetője:
→ Róma püspöke, Szent Péter utódja;
→ kinevezi a főpapokat, szentesíti a zsinati határozatokat, megerősíti a szerzetesrendeket, szentté
avat arra érdemes személyeket; → felségjelvénye a pápai korona (tiara), a fehér palást és a
pásztorbot.

▪ Bíborosok (kardinálisok): →
a pápa tanácsadói, a pápai állam főbb hivatalnokai; →
a bíborosok testülete (konklávé) választja meg a pápát.

▪ Érsekek(metropoliták): →
a több egyházmegyét magába foglaló egyháztartományokat (érsekség) irányítják;
→ egy ország egyházszervezetének élén a prímás-érsek áll.

▪ Püspökök
→ az egyházmegyéket (püspökség) irányítják;

Az egyházi rend és hierarchia:

→ jogukban áll papot, templomot szentelni, plébánost kinevezni;
→ a püspököket segítő szervezet a káptalan, amelynek tagjai a kanonokok, akik
a prépost irányításával közreműködnek az egyházmegye irányításában, az egyházi
bíráskodásban, iskolák működtetésében, a papnevelésben, illetve az államélet egyes területein
(pl. oklvevelek kiállításában, azaz a hiteleshelyi tevékenységben).
▪ A főpapság tanácskozása a zsinat, amely lehet tartományi, országos vagy egyetemes szintű is.

▪ A főpapság tanácskozása a zsinat, amely lehet tartományi, országos vagy egyetemes szintű is

 Az egyházi hierarchia – alsópapság

▪ Esperesek
az egyházmegyéket alkotó egyházkerületek élén állnak és több plébániát irányítanak.
▪Plébánosok
→ az egyházközségek papjai, akik ellátják a hívekkel kapcsolatos feladatokat:
misézés, gyóntatás, áldoztatás, esketés, utolsó kenet feladása a haldoklónak, temetés,
továbbá vezetik az egyházi anyakönyvet;
→ a plébános segítője a káplán, aki ugyancsak felszentelt pap.

o A szerzetesség kialakulésa keleten:

● A szerzetesség célja Krisztus követése, és a Krisztus által ajánlott három evangéliumi tanács
szegénység, tisztaság (szüzesség), engedelmesség megtartása és gyakorlása.
● Már a kereszténység kialakulásakor voltak aszkéták: családjuk körében maradva a
mindennapokban törekedtek a tökéletességre szüzességet fogadtak, böjtöltek, imádkoztak,
jótékonykodtak
● A III. században, az üldözések idején sokan kiköltöztek a hegyekbe és a sivatagba: ők voltak a
remeték. Elsősorban Egyiptomban alakultak ki remetekolóniák.
▪ Híres remeték voltak a IV. században Remete Szent Antal és Remette Szent Pál.
▪ A remetetelepeket először Pakhomion remete szervezte igazi közösséggé, amelynek élete már
szabályzat (regula) szerint folyt. Ezek tagjai laikusok voltak, azaz nem voltak a papi rend
tagjai.
▪A szerzetesség végső formáját Nagy Szent Vazul (Baszileosz) alakította ki, akinek
reguláját némi átalakítással ma is használják a keleti szerzetesi közösségek (baziliták)
● A keleti szerzetesség a világtól való elvonulást, az egyéni elmélyülést helyezte előtérbe

A nyugi szerzetesség:

● A szerzetesség a IV. század második felében terjedt el nyugaton is – Itáliában, Galliában,

Hispániában –, de itt inkább a közösségi élet, a térítés és a munkálkodás kapott nagy szerepet.
● Alegjelentősebbközösséget529-benNursiaiSzentBenedekhoztalétre Monte Cassino magaslatán
(bencés rend).
▪ 73 fejezetből álló, igen szigorú és a kolostori életet részletesen sza- bályozó regulát készített,
amely a gyakorlatban jól bevált

▪ A szerzetesi élet színtere a kolostor, amit a szerzetes nem hagyhatott el.

▪ A szerzetesnek nem lehetett magántulajdona (de a kolostornak lehetett)
▪ A szerzetesi élet vezérelve: ora et labora – imádkozz és dolgozz.
▪ Napközben 7 közös ima+éjszakai imaóra.
▪ A munka részben szellemi (a Szentírás és más könyvek olvasása és a kódexek másolása),
részben fizikai (pl. földművelés) volt.
▪ Napi két közös, hústalan étkezés.
▪ A szerzetessé válás útja: egy évig jelölt (novícius) volt, majd szerzetessé avatáskor le kellett
tennie a hármas (szegénységi, tisztasági, engedelmességi) fogadalmat
▪ A rend élén az apát állt, akit a közösség választott, és akinek engedelmességgel tartoztak; az
apát helyettese a perjel.
▪ A bencéseknek Nagy Szent Gergely pápa (590–604) feladatul adta a hit terjesztését: élen jártak
Anglia és a német területek térítésében, de megérkeztek Magyarországra is.
▪ Az első bencés apátság alapítására Magyarországon Géza fejedelem
idején, 996-ban került sor Pannonhalmán. Az apátság alapítólevelét
viszont már I. István adta ki (1002)
→ További alapításokra kezdetben a Dunától nyugatra fekvő te- rületeken
került sor (Bakonybél, Pécsvárad).
→ A Pannonhalmán elindult bencés oktatásnak köszönhetően, a külföldről
érkezettek (Gellért, Asztrik-Anasztáz) mellett megjelenhettek az első
magyar származású főpapok (pl. Mór, Pécs második püspöke) is

● A VI. századtól a térítésben a bencések vetélytársa volt az ír szerzetesség:

▪ Írországban Szt. Patrik honosította meg a kereszténységet.
→ Sajátos kolostori egyház jött létre: a kolostorok voltak a püspökségek
székhelyei, a püspökök is szerzetesek voltak.
→ Jóval szigorúbb szabályok szerint éltek, mint a bencések.
▪ Sikeresek voltak a térítésben (Szent Kolumbán Galliában, majd Galliából indulva Szt. Gallus
alapította Sankt Gallen kolostorát.

 Válság és megújulás:

● A VI–X. század a „sötét korszak” a pápaság történetében: az egyház világiak uralma alá került,
fellazult a szerzetesi élet, szabályozottsága csak névleges volt.
● A X. században ebből a válságból mutatott kiutat a burgundiai Cluny bencés kolostorból
elindult reformmozgalom:
▪ visszatértek az eredeti, szigorú bencés regulához;
▪ visszautasították a világi befolyást;
▪ a kolostort a helyi püspök joghatósága alól kivéve a pápa védelme alá helyezték.
● A reform sikeres volt, Clunyhez több mint ezer bencés kolostor csatlakozott, létrejött az ún.
Cluny Kongregáció, amelynek vezetője a clunyi apát lett

●Miután 1054-ben szétvált az egyház egy nyugati (római, katolikus) és egy keleti (bizánci,
ortodox, pravoszláv) részre, nyugaton a cluny reformból nőtt ki a XI. században az egyház
reformja (gregorián reform – VII. Gergely), és megkezdődött a harc, amelyet az egyház a világi
hatalomtól való függetlenedéséért vívott, és amely az invesztitúra- küzdelemben csúcsosodott ki

Új rendek a XI. század végén:

●A clunyi reform után is voltak olyanok, akik a bencés kolostorokat túl gazdagnak,
templomaikat túl fényűzőnek tartották: ezek nem keltették az evangéliumi szegénység látszatát
sem. Ezért több kísérlet is történt az eredeti bencés regula szerinti szerzetesség visszaállítására.
Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok alapította a karthauziak rendjét (1084):
▪ szemlélődő remete rend;
▪ tagjai csaknem állandó hallgatást fogadtak;
▪ Magyarországon az első kolostorukat IV. Béla alapította Ercsiben

● Szent Róbert Citeaux-ban (latinul Cistercium) megalapította a

ciszterci szerzetesrend anyakolostorát (1098).
▪ Igazi felvirágzása akkor kezdődött, amikor Szent Bernát 1115-ben
Clairvaux-ban ciszterci kolostort alapított  ő lett korának egyik
legbefolyásosabb egyházi személyisége.
▪ Igen nagy hangsúlyt fektettek a munkálkodásra, a rendnek komoly
szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek elterjesztésében.
▪ Magyarországon az első rendházukat a XII. században II. Géza alapította, majd III. Béla király
idején alakult meg pl. a zirci, a pilisi, az egresi közösség, majd több főuri alapítás is volt a XIII.
században (pl. Bélapátfalva)

 A korban gyorsan terjedtek az ágostonos rendek, amelyek szabályzatukat Szent Ágoston

gondolatai alapján dolgozták ki. Két csoportjuk volt:
▪ Szabályozott kanonokok rendje: ezek közösségben élő világi papok voltak, akik
lelkipásztorkodással foglalkoztak. A legismertebb ilyen rend a Szent Norbert által 1120-
ban alapított premontreiek kongregációja volt. Fő feladatának ez a rend a prédikálást és
a lelkipásztorkodást tartotta. Magyarországon is megjelentek a XII. században, sokszor
fűúri alapítású rendházakkal. A híres zsámbéki bazilika és kolostor a tatárjárás előtt
épülhetett.
▪ Ágostonos remeték rendje: ide tartozik pl.az egyetlen magyaralapítású rend, a római
Remete Szt. Pálról elnevezett pálos rend. Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte
közösséggé 1250 körül a Pilisben élő remetéket. A pápa 1308-ban engedélyezte számukra
az ágostonos regula használatát. A középkorban közel 60 kolostoruk volt.
 o Sokbetegápoló (pl.Lázár-rend) és rabkiváltó (pl.trinbitáriusrend)közösség is
szerveződött.

A keresztes hadjáratokhoz kapcsolódóan jöttek létre az egyházi lovagirendek, amelyek a

Szentföld és a zarándokok védelme mellett betegápolással is foglalkoztak

 Eretnekmozgalmak és koldulórendek:

● A koldulórendek kialakulásának tényezői:

▪ Ugyan a szerzeteseknek nem lehetett magánvagyonuk, de a kolostoroknak igen – a kolostori

vagyonok pedig egyre gyarapodtak az újonnan alapított rendeknél is.

▪ Felgyorsult az urbanizáció, egyre többen laktak városokban, őket az erdőben, távoli

tájakon élő ciszterciek, premontreiek nem tudták megszólítani.

▪ A XII. században Nyugat-Európában kibontakozott a szegénységi mozgalom, amely az

őskeresztények szegény egyházához való visz- szatérést hirdette – számos
eretnekmozgalom terjedt el rövid idő alatt. Ennek okai között volt, hogy fellendült a
városi élet, és a vá- rosi szegények mozgalmai sokszor a várost irányító egyháziak ellen
irányultak.

→ Albigensek (katharok): Dél-Franciaországban Toulouse és Albi központtal jelentkező

eretnekmozgalom, akik
a világot két részre osztották (fény-szellem, árnyék-test), és azt vallották, hogy a fény
eléréséhez le kell mondani a testről, meg kell tisztulni. Magukat tisztának (kathar) tar-
tották és magát Jézust is csak a fény angyalának tekintették, elvetették a megváltás tanát.
1167-ben saját ősegyházat hoztak létre, majd 1209-től kereszteshadjárat indult ellenük.

→ Valdensek: Pierre Valdes, egy gazdag lyoni kereskedő miközben anyanyelvére

fordította az evangéliumot ráébredt, hogy a vagyona az üdvözülésének az akadálya lesz,
ezért elkezdte a vagyonát szétosztani a szegények között. Prédikálni kezdett, elítélte az
egyházi fényűzést, tagadta a papság szükségességét, illetve a keresztség és az úrvacsora
kivételével a szentésgeket is. A hit egyetlen forrásának a Bibliát tartotta. A valdens tanok
és közösségek, amelyek üldöztetésük ellenére a XX. század elejéig fennmaradtak, a
huszitizmus és a reformáció előképének tekinthetők.

● Az egyház a szegénységi (eretnek) mozgalmakra adott első, rapid és kemény válasz
(eretneküldözés – inkvizíció) után, támogatni kezdte a koldulórendek kialakulását. A
kolduló rendeknek nem lehetett va- gyona, földbirtoka, rendszeres jövedelme – magukat
koldulásból kellett fenntartaniuk.
 ● A koldulórendek:
→ élén a generális állt;
→ fő törvényhozó szerve a generális káptalan volt;
→ legfőbb rendek: ferencesek, domonkosok, karmeliták, szerviták.

▪ Ferencesek vagy Kisebb Testvérek Rendje:

→ Assisi Szt. Ferenc alapította, III. Ince pápa 1209-ben szóban jóváhagyta
működését, majd 1223-ban fogadták el az írott szabályzatát.
→ A rend bekapcsolódott az egyetemi oktatásba.
→ Hosszú viták után 1517-ben kettévált a rend: a szegénységet Szt. Ferenc
szellemében értelmezőkre (obszervánsok), illetve a gyakorlati élet
követelményeihez jobban alkalmazkodók- ra (konventuálisok vagy minoriták).
1525-ben egy harmadik irányzat is önállósult, a kapucinusok.

→ Magyarországon az első kolostorukat 1228-ban alapították Esztergomban, majd a

szegény emberek papjaként járták az országot. Leghíresebb képviselőjük Kapisztrán
Szent János volt, aki tevékeny szerepet vállalt 1456-ban Nándorfehérvár megvédésénél.

▪ Domonkosok vagy Prédikáló Testvérek Rendje:

→ A rendet egy, a kathar eretnekekkel küzdő kasztíliai pap, Guzman Domonkos
alapította.
→ Az első rendház Toulouse-ban volt.
→ III. Ince pápa 1216-ban hagyta jóvá a szabályzatát
→A rend komoly szerepet játszott az egyetemi teológiaoktatásban (Aquinói Szt.
Tamás).
→ A domonkosok voltak az inkvizíció működtetői is.
→Magyarországon az első rendházukat Paulus Hungarus, a bolognai egyetem
tanára alapította 1221-ben Székesfehérváron. A rend irányította Magyarországon
is az inkvizíciót, élen járt a kunok megtérítésében is, illetve 1235-ben Julianus
domonkos barát indult el rendtársaival Magna Hungaria felkutatására. A rend női ágának
nyulak szigeteki (ma Margitsziget) rendházában élt IV. Béla lánya, Szent Margit. Az
iskoláztatásra nagy hangsúlyt fektettek, Budán hoztak létre egy főiskolát.
Julianus domonkos barát
Egyházi és lovagi kultúra, a középkori egyetemek Európában és
Magyarországon:

A lovag
▪ a XI. századig: teljes páncélzattal harcoló lovas katona, illetve a
kíséretében szolgáló hasonlóan felszerelt nemes;
▪ a XI–XIII. században: alacsonyabb rangú fegyverforgató.
▪ a XIII. századtól: a nemesség alsó részének elnevezése (az
eredeti katonai funkciót sokszor már nem is gyakorolták) lovagi
cím örökletes volt, ezért az ősök emléke, a leszármazás, a rokoni
kapcsolatok ismerete fontos volt.
▪ Az ifjakat 18 éves koruk táján avatták lovaggá, amikor már
rendelkeztek a 7 lovagi készséggel (lovaglás, úszás, nyilazás,
vívás, vadászat, táblajátékok ismerete, verselni tudás).
▪A lovag fő feladata a harc, legfőbb erénye a vitézség, a bölcsesség és a bőkezűség (a munka és
a vagyongyűjtés megvetendő), az egyház, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul fogságba kerültek
és a nők védelme volt.
 A harcban való jártasság megszerzése:
▪ Vadászatok: kutyák és szolgák hadával vadak tömeges elejtése.
▪ Lovagi tornák: sport, szórakozás és hadgyakorlat volt egyszerre:
▪ Helyi összecsapások: háborúk híján a lovagok egymás ellen csatáztak, vagy falvak, városok
ellen vonultak (földért, foglyokért, váltságdíjért, hírnévért).
▪ A lovagok kezdetben egyszerű udvarházakban, később fából, majd kőből készült
lakótornyokban éltek.
▪ A XIII. században kezdtek kényelmesebb lakóépületeket emelni konyhával, díszteremmel
(fűtés: cserépkályhával, világítás: fáklyákkal, gyertyával)
▪ Fejedelmi-főúri udvarokban bontakozott ki a lovagi kultúra:
→ az udvarokban élő lovagok hölgyüket költeményekben és dalokban magasztalták („udvari
szerelem”);
→ udvari költészet – trubadúr líra: igazi lovagköltők (trubadúrok, Minnesängerek) írtak verseket,
amelyeket sokszor elő is adtak
→ lovagi epika: Sándor-regény (Nagy Sándor); Roland-ének (Nagy Károly); Breton mondakör
(Arthur király, Parszifál, Trisztán és Izolda); Trója-regény
 o Keresztes hadjáratok:
A keresztes hadjáratok a keresztény hit terjesztése és védelme érdekében indított
katonai akciók voltak, különböző okokból:
térítő célzattal – pl. poroszok megtérítése; -
eretnekmozgalmak elleni fellépés – pl. albigensek ellen Dél-Fran- ciaországban;
mohamedánokkal szembeni háborúk – pl. rekonkviszta az Ibériai-félszigeten, oszmán
törökök elleni harc a Balkánon és Magyarországon;
a szentföldi zarándokutak és zarándokhelyek védelme és felszabadítása érdekében
indított hadjáratok.

● A szentföldi kereszteshadjáratok előzményei:

▪ a XI. századra kialakultak és megszilárdultak a nyugat-európai hűbéri államok, kiteljesedett a
lovagi hadviselés;
▪ a XI. századra megerősödött a vallásosság, a római egyház és a pápaság, kialakult a vallási
zarándoklat, amelynek egyik fő célpontja Jeruzsálem volt;
▪ a X. század végétől Ny-Európa gazdaságilag megerősödött,
● A kereszteshadjáratok megindulásának okai:
▪ A gyors népességnövekedésből, illetve a feudális öröklésrendből (elsőszülött örökölt)
adódóan nagyon sok másod-
és harmadszülött nemesi lovag volt, akinek nem volt birtoka. Zsákmány- és birtokszerzési
akcióikat Európában egyre inkább korlátozták (pl. az egyház Treuga Dei mozgalma) – a
szentföldi kereszteshadjáratok meghirdetése Európán kívüli lehetőséget teremtett számukra.
Hasonló okokból és a bűnbocsánat reményével sok paraszt is csatlakozott a keresztes hadakhoz.
▪ A már évszázadok óta arab fennhatóság alatt levő Szentföldre irányuló zarándoklatokat egy új
hatalom, a szeldzsuk törökök megjelenése zavarta meg: 1071-ben Manzikertnél legyőzték
Bizáncot, majd elfoglalták Jeruzsálemet és ezzel elbizonytalanodott a zarán- doklat lehetősége. ▪
Voltak olyan hatalmak (pl. Velence), amelyek saját kereskedelmi pozícióik, míg mások puszta
létük (Bizánc) fenntartása érdekében váltak a hadjáratok kezdeményezőjévé és támogatójává.

● A fontosabb kereszteshadjáratok
Az I. kereszteshadjáratot (1096–99) II. Orbán pápa 1095-ben a clermonti zsinaton
hirdette meg, miután I. Alexiosz bizánci császár segítséget kért a pápától.
→ 1096-ban, az első hullámban Remete Péter vezetésével egy pa- raszti sereg kelt
útra, ők azonban el sem jutottak a Szentföldre; a második hullámban Boullion
Gottfried lovagi serege sokkal sikeresebb volt – Nikaia, Edessza és Antiochia után
1099-ben Jeruzsálemet is elfoglaták. → Az elfoglalt teerületeken 4 új latin államot
hoztak létre (Antiochiai és Edesszai Fejedelemség, Tripoliszi Grófság és a vezető
szerepet betöltő Jeruzsálemi Királyság).
→ Az új latin államokban a nyugat-európai mintára hűbéri lánc épült ki, központilag írásba
foglalva a hűbéresi kötelességeket és jogokat (Jeruzsálemi Assziszák).

A II. kereszteshadjárat (1146–48) azért indult, mert a szeldzsukok elfoglalták Edesszát,

ezután Clairvaux-i Szent Bernát ciszterci apát szervezte meg a pápa kérésére a második
hadjáratot, amely azon- ban jelentős eredményt nem tudott elérni
A III. kereszteshadjárat (1189–92) előzménye az volt, hogy Egyiptom szultánja, Szaladin
1187-ben a hattini csatában legyőzte a keresztény seregeket, majd elfoglalta Jeruzsálemet. 1189-
ben indult a keresztes sereg, jelentős európai uralkodókkal (I. Barba- rossa Frigyes német, II.
Fülöp Ágost francia, I. Oroszlánszívű Richárd angol királyok) az élén, azonban a Szentföldre
már csak I. Richárd jutott el – és bár derekasan harcolt, de Jeruzsálemet nem tudta visszavenni.
▪ A XIII. században indult hadjáratokban már egyre kisebb szerepet játszottak az eredeti célok
(keresztény hit és a Szentföld védelme), ellenben teret nyertek a zsákmány- és területszerző
érdekek, Velence és Genova a levantei kereskedelem feletti teljes ellenőrzés megszerzésére
irányuló elképzelései.

A IV. keresztes hadjárat (1202–04): amikor Genova befolyása megnőtt az egyre gyengébb
Bizáncban, a velenceiek a kereszte- seket a Szentföld helyett Bizánc elfoglalására sarkallták és
oda is szállították. Bizánc elfoglalása után a keresztesek létrehoz- ták a Latin Császárságot
(1204–61), a görögök pedig kivonulva Bizánc városából, megalapították a Nikaiai
Császsárságot. 1261- ben a görögök Genova segítségével foglalták vissza Bizáncot.
▪ 1212-ben zajlott le a francia gyermekek tragédiába torkolló hadjárata, 1217–21 között pedig II.
András magyar király is vezetett egy hadjáratot, ami végül a deklarált nemes célok helyett,
ereklye gyűjtéssé egyszerűsödött.
▪ Az utolsó jelentős hadjáratoknak (V–VII. hadjárat) keresztény szempontból tartós eredménye
már nem volt, IX. Szent Lajos fran- cia király hiába indult el kétszer, és vezette a VI–VII.
hadjáratokat, a Szentföld tartósan a muzulmánok kezén maradt. 1291-ben elesett végül az utolsó
keresztény erőd, Akkon is.

A lovagrendek
▪ A szentföldi zarándokok fegyveres védelmére, elszállásolására, szükség esetén ápolására
egyházi lovagrendek szerveződtek:
→ Johanniták (ispotályosok, máltai lovagrend): 1070 körül alakult betegápolási céllal
Jeruzsálemben, ahonnan 1291-ben Ciprusra, 1310-ben Rodoszra, majd 1530-ban Máltára
települtek át. →
Templomosok: 1118-ban alakult meg Jeruzsálemben, ahol elsődleges feladatuknak a
muzulmánok ellenei harcot tekin- tették. A Szentföldről elmenekülve Párizsban volt a központ-
juk, ahol azonban IV. Szép Fülöp egy per során felszámolta a rendet, vezetőit kivégeztette. →
Német (teuton) lovagrend: 1198-ban alakult gyógyító és betegápoló rendként. A Szentföldről
hamar kiszorultak, de II. András magyar király befogadta és letelepítette őket Erdélyben
(Barcaságban), és bár a feladatukat, a kunok elleni harcot sikerrel teljesítették, de önálló államot
akartak kialakítani, ezért II. András kiűzte őket. 1225-ben Mazóviai Konrád herceg telepítette le
őket azzal a céllal, hogy részt vegyenek a pogány poroszok megtérítésében. A rend itt is
megerősödött, erős állammá szerveződött, amellyel Lengyelország is hosszas harcokat vívott, és
majd csak az 1410-es grünwaldi csatában tudta legyőzni őket. ●A
kereszteshadjáratok következményei
▪ Politikai hatások:
→ Velence és Genova hatalma és befolyása a levantei térségben jelentősen megnövekedett, de a
hadjáratok áttételesen hozzájárultak a Francia Királyság és Anglia megerősödéséhez is.
▪ Gazdasági hatások:
→ Keletről nagy tömegű kincs áramlott Európába, ahol mindez hozzájárult a kereskedelem és a
pénzgazdálkodás fellendüléséhez.
→ A Keletről átvett termékek (pl. rizs) és eszközök (pl. szélmalom) beépültek az európai
gazdaságba.

▪ Társadalmi hatások:
→ A Szentföldön kialakult latin államok hűbéri rendszere egyfaj- ta minta volt az európai
országok számára.

→ A hadjáratokban szerepet játszó lovagok keleten megismer- kedtek egy kényelmesebb,

kulturáltabb életvitellel, amely ter- jedni kezdett ezután Európában is.

▪ Kulturálishatások:
→ Az arabok közvetítették az antik görög és római hagyományokat, filozófiát, tudományos
eredményeket, amelyeket Európában már elfelejtettek.
→ Európába arab közvetítéssel érkeztek meg Indiából az arab számok, továbbá az alkímia, az
aranykészítés titkos „tudománya” is.

Az egyházi kultúra:

A középkori Európában a kultúra egyházi jellegű volt. A kora középkorban teljesen, de később
is jelentős részben az egyház volt az írásbeliség őrzője.
az iskolákat az egyház működtette: a kolostorok és a káptalanok (a püspöki templomok papi
testülete). Egyházi szervezetnek számítottak az egyetemek is. Az egyes művészetek
témaválasztásban is az egyház, a vallás dominált (szentek élettörténetei, bibliai témák a
festészetben stb)
a kolostorokban másolták a kódexeket
a hivatalosak iratokat is a papok készítették, ők dolgozak az uralkodói udvarosok írásbeliségét
oklevelek kiállítását, törvények és ítéletek lejegyzését, levelezést intéző kancellárián. A
káptalanok gyakran működtek hiteles helyként is: itt másolták és őrízték a hivatalos iratokat.
a papok írták a középkor történeti műveit, a krónikákat vagy gesztákat is: az uralkodócsaládok
származását is dicső tetteit megörökítő alkotásokat. A Magyar középkor legfontosabb forrásai
Anonymus (,, a Névtelen”, feltehetőség III. Béla király jegyzője) gesztája, illetve a díszes
illusztrációiról elnevezett Képes Krónika.
az antic filozófia és a keresztény hit összekapcsolását, a
középkori keresztény filozófiát nevezzük
skolasztikának.
 III. Béla
a korai középkor egyházatyái gyanakodva tekintettek az antik filozófiára, mert
tartottak tőle, hogy megkérdőjelezheti a Bibliában kinyilatkoztatott hitigazságot 
Aquinói Szent Tamás ezzel szemben azt állította, hogy az emberi elme is Isten
ajándéka, ezért a tudomány megállapításai nem vezethetnek a kinyilatkoztatással
ellentétes eredményre. Amennyibe az mégis úgy tűnne, az cask emberi tévedés
lehet

Középkori egyetemek:
A középkori egyetemek (universitas) neve egyszerre fejezte ki a tanárok és diákok
közösségét,(akik kiváltságokkal rendelkeztek) amely a püspököktől és a várostól
független önkormányzattal rendelkezzett, és azt a törekvést, hogy a tudományok
összességét oktassák
alapításukhoz a pápai engedélyre volt szükség, de az egyetem élén a választott rektor, a
karokén pedig a dékán állt
Az egyetem maga alkotta meg szabályzatát is, és az ügyeket saját választott
tisztségviselői intézték
a középkori egyetemeknek négy kara volt: a hét szabad művészet, a teológia, a jog és az
orvostudomány
a tanárok általában papi címmel rendelkezdtek, és a diákok többsége is egyházi pályára
készült
Az egyetem Alma Mater („tápláló anya”), amely a hallgatókat tudománnyal „táplálja”
A kora középkorban már létező kolostoriskolák mellett, a városokban székesegyházi,
káptalani iskolák létesültek. Ez utóbbiakból fejlődtek ki az egyetemek:
▪ XII. század második felében a bolognai ez volt a legelső középkori egyetem
(1154-ben Barbarossa Frigyes alapította), a párizsi és az oxfordi;
▪ XIII. században: cambridge-i, padovai;
▪ XIV. században: prágai (1348), krakkói (1364), bécsi (1365), pécsi (1367),
majd az óbudai (1395)
az egyetemekre való beiratkozás után mindenkinek a hét szabad művészetet
kellett tanulnia (a név jelentése: szabad emberhez méltó, azaz elméleti
tanulmányok) ennek első fázisa
a trivium volt: a grammatika (latin nyelvtan), a retorika
(szónoklattan) és a dialektika (vitatkozástan)

Bolognai Egyetem
 ezután tanulhatták a diákok a quadriviumot: aritmetika (számtan), geometria
(mértan), asztronómia (csillagászat) és zene
néhány év tanulás után baccalaureusi, a hét szabad művészet elvégzésével pedig
magisteri fokozatot lehetett szerezni

Ezután lehetett beiratkozni a három magasabb szintű kar valamelyikére:

a legelőkelőbbnek a Telológia Kar számított: itt képezték a hittudósokat, akikből az
egyház vezetői lehettek. (az egyszerű papi hivatáshoz semmilyen formális képzésre nem
volt szükség, bár a minimális latin írás és olvástudás ajánlott volt)
a Jogi Karon: mind az egyházjogot (kánonjog), mind a római jogot oktatták, amely
tudást az államigazgatásban (pl: kancellárián) lehetett kamatoztatni
az Orvosi Karon: végzettek urlkodók és főurak orvosai lettek, de a gyakorlati kezelés
sokszor inkább a patikus vagy a borbély szakterülete volt, aki mesterembernek számított,
kisebb műtéteketés fogászati beavatkozásokat is elvégzett

Román, gótikus és reneszánsz építészet – európai és magyar példák:

A romanika és a gótika
A középkorban az egyház volt a művészek legfontosabb megrendelője:a legjelentősebb
épületek a templomok voltak, és a festészet, illetve a szobrászat is elsősorban ezek
díszítőelemeit állította elő. A következőkben ismertetett építészeti építészeti és
képzőművészeti stílusok elterjedése ezért egybeesett a nyugati, katolikus
kereszténység elterjedésével
A román stílus a 11. századtól terjedt el
▪ Építészet:
→ egyházi célra: püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostorok,
erődtemplomok;
→ világi célra: várak, lakóházak, városházak, őrtornyok, céhházak;
→ stílusjegyek: vaskos falak; félköríves boltívek; dongaboltozat; oszlopok (ókori
oszlopfőkkel); lőrésszerű ablakok; ikerabla- kok; félkörívekkel fedett és befelé egyre
szűkülő ún. bélletes kapuzat;
→ egyhajós, háromhajós (oldalhajókkal) és kereszthajós templomok – római kori
bazilikák mintájára épültek;
→ példák: pisaidóm, speyeridóm; wormsidóm; Magyarországon: jáki, lébényi, egregyi
templomok.

▪ Szobrászat:
→ az épületek tartozékai a szobrok (kiegészítő, narratív, díszítő szerep);
→ elnagyolt egyszerű formák, sematikus, szimbolikus jellegűek, érzelmet nem fejeznek ki;
→ példa Magyarországon: jáki templom főkapuja (XIII. sz.), kalocsai királyfej (XIII. sz.).
▪ Festészet:
→ az építészetnek alárendelve – falfestészet (freskó);
→ miniatúrák, kódexillusztrációk, iniciálék;
→ aranyozott háttér, fényárnyék hiányzik, főleg alapszíneket használtak;
→ példa Magyarországon: veszprémi Gizella kápolna és a feldebrői
altemplom freskói.

A gótikus stílus a 12.századtól terjedt el

Elnevezése a későbbi, a reneszánsz alkotói tartották ezt a stílust barbár középkorinak, azaz
gótnak. Általános jellemzői: az építészettől elválik a szobrászat és a festészet  önálló szobrok
és képek, szimbolikus, de egyben realisztikus ábrázolás, életszeretet és vallásosság  fény a
templomokban, égbenyúló falak.
▪ Építészet:
→ katedrálisok (székesegyház), várak, templomok, polgárházak, árucsarnokok,
kórházak, céhházak;
→ stílusjegyek: nagy, mérműves (kőrácsos), ólomüveg ablakok; támpillér;
támív; a támíveken, a tornyok sarkain kisebb, gazdagon díszített ún. fiatornyok;
csúcsíves boltozatok (csillag, háló, legyező alakú); bélletes kapuzat; kapuk és
ajtók fölött csúcsív; szamárhátív; rémisztő figurákat formázó vízköpők;
→ példák: Notre Dame de Paris, chartres-i, amiens-i, reimsi szé- kesegyházak,
milánói dóm, velencei Dózse-palota, kölni szé- kesegyház, Stephanskirche
(Bécs), prágai Szent Vitus székes- egyház;
Magyarországon: Mátyás-templom (XIII. sz.), kassai dóm, visegrádi királyi
vár és palota, soproni középkori zsinagóga, Vajdahunyad vára.

▪ Szobrászat:
→ anyaga: kő, bronz, fa;
→ épületszobrászat: oszlopszobrászat, szabadon álló szobrok S-hajlat, ruharedők,
érzelem kifejezése;
→ névről ismert művészek;
→ példák Magyarországon: Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a
sárkánnyal, Lőcsei Pál: A lőcsei Szent Jakab-templom főoltára; síremlékek,
lovagszobrok, szentek, Madonnák

▪ Festészet, grafika:
→ lineáris gótika az Alpoktól északra, egyszínű háttér; → Itáliában bizánci
hatások is, természetábrázolás
→ freskó;
→ táblakép, kultuszkép, miniatúra, szárnyasoltárok, kódexek, mozaik;
→ üvegfestészet;
→ példák: Giotto de Bondone: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi);
Limbourg testvérek: Berry herceg lakomája, Hóráskönyv; Hubert és Jan van
Eyck: Genti oltár
Magyarország: Képes Krónika (miniatúrák, iniciálék); Kolozsvári Tamás:
Garamszentbenedeki oltár; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása
▪ Iparművészet:
→ céhes keretek között;
→ bútorok: elefántcsont berakások;
→ gobelin, egyéb textil (selyem, brokát, bársony);
→ ötvösség: sodronyzománc kelyhek, ereklyetartók (Szent László-herma – győri székesegyház).

Reneszánsz és humanizmus
● Humanizmus:
▪ a fogalom a cicerói „studia humanitatis” (humán – az emberre vonatkozó – tudományok) és a
„humanae letterae”-ből (az emberiségért való fáradozások) vezethető le;
▪ először a merev skolasztikus hagyománnyal szemben kialakított, az antik szerzők iránt
megnyilvánuló tudós érdeklődés megnevezésére használták;
▪ ideálja a „homo universale”, azaz a sokoldalú, művelt ember, aki a világ minden jelensége
iránt érdeklődik;
▪ az antik eszmények újjászületése jellemezte;
▪ a humanizmus mozgalma alapvetően irodalmi jellegű volt, ezért a nyelv (grammatika, retorika,
dialektika) vált a gondolkodás központi témájává;
● A humanizmus Itáliában kezdődött a XIV. században, innen terjedt el a kontinensen a XV–
XVI. században.
● Jeles képviselői: Petrarca, Rotterdami Erasmus, Melanchton, Thomas Morus.

A Reneszánsz stílus a 14-16. századra jellemző

Elnevezése az ókori görög-római művészet újjászületésre utal. A reneszánsz alkotói új művészeti
technikákat, műfajokat, művészi eszményt hoztak létre. A reneszánsz jellemzői: mércéje: az
antik művészet, ezért elterjedt az antik szerzők és műemlékek tanulmányozása, újfajta
érdeklődés nyilvánult meg a természet iránt, amely nem csupán témája lett a művészeti
alkotásoknak, hanem mércéje is, a korszak ideológiája a humanizmus, saját filozófiai rendszere
az újplatonizmus.
▪Építészet
→A gótika függőleges tagolása helyett a vízszintes irány
hangsúlyozása (párkányok, ablakkeretek).
→Fontossá vált a világi építészet is (paloták, egyetemek, bérházak,
színházak). →Újdonság az oszlopokon
nyugvó boltív és a loggia (oszlopokra támaszkodó nyitott árkádos
csarnok vagy galéria); az ókor óta ekkor emelnek újra kupolát.
→Épületdíszítés: puttók (pufók, meztelen gyermekek); stukkó
(gipszdíszítés); rozetták (rózsaalakú díszítőelemek); sgraffito
(színes vakolatrétegekből rétegesen kikapart díszítés)
→az egyik leghíresebb reneszánsz épület Rómában a Szent Péter-
bazilika →Magyarországon I.
(Hunyadi) Mátyás palotája Visegrádon, illetve Esztergomban a
Bakócz-kápolna
▪Szobrászat
Az emberi test megjelenítése:
→ naturálisan történik (aktok);
→ anatómiailag pontos, valósághű szobrok.
▪ Azarányosábrázolásjellemző.

▪Festészet és grafika

→Portréfestészet.
→A képeken feltűnik a természet (fák, folyók, sziklák); megjelenik
az antik szépség-eszmény és harmóniára törekvés.

Az egyházszakadás, a nyugati és a keleti kereszténység fő jellemzői

A IV–V. században, a még létező Római Birodalomban kialakult a keresztény egyházszervezet:
▪ a püspökök által vezetett városi gyülekezeteket a tartományi székhelyek püspökei, a
metropoliták (érsekek) irányították;
▪ több tartomány alkotta a legmagasabb szintű szervezeti egységet, a patriarkátust, amelynek
vezetője a pátriárka volt:
→ 4 patriarkátus volt a birodalom keleti felében: Antiochia, Alexandria, Jeruzsálem és
Konstantinápoly;
→ 1 patriarkátus volt nyugaton: Róma.
▪ a patriarkátusok és vezetőik elvileg egyenlők voltak, azonban Róma (amelynek püspöke Szent
Péter utódja) lassanként megerősödve kiemelkedett, míg Konstantinápoly-Bizánc kivételével, az
arabok által elfoglalt keleti patriarkátusok meggyengültek.
▪ Róma(latin)ésBizánc(görög)nyelvileg, dogmákban és rítusokban is távolodni kezdtek
egymástól.
● A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054- ben következett be:
ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az
egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de
végül a mai napig nem történt meg
A nyugati kereszténység fő jellemzői:
▪Oktatás:
▪ kolostorok, káptalani iskolák;
▪ elsőegyetemek(universitas):Bologna,Párizs,Oxford:
→ az önkormányzat kiváltságával rendelkeztek;
→ a 7 szabad művészetet oktatták: főleg görög (Arisztotelész,
Hippokratész), hellenisztikus (Ptolemaiosz, Galénosz), arab
(Averroes) és korai egyházatyák (Szent Ágoston) műveit tanították;
→ jogi, orvosi, teológiai fakultással rendelkeztek.

▪Művészet:
▪ nemvoltcélaföldiszépségábrázolása;
▪ főműfajok:
→ legendák (irodalom);
→ szentképek, freskók (festészet);
→ bibliai alakok szimbolikus ábrázolása (szobrászat); → templomépítészet;
▪ építészeti stílusok: romanika, gótika.

A konstanzi zsinat: A középkor legnagyobb zsinatát

Konstanzban tartották 1414–18 kö- zött. Összehívásában
főszerepet játszott Zsigmond német és magyar király
▪ Céljai
→ a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetése (az avignoni
fogságból ugyan kiszabadultak a pápák, azonban ezután kettő
vagy három pápa is regnált egyszerre);
→ egyházi reform;
→ eretnekmozgalmak (huszitizmus) letörése, visszaszorítása.

▪ Eredményei
→ Zsigmond békés megoldási kísérlete ellenére 1415-ben elítélték és máglyán elégették Husz
Jánost;
→ 1417-ben a letett 3 pápa helyett 1 újat (V. Márton) választottak; → szabályozták a
pápaválasztás és a zsinatok rendjét

A keleti kereszténység fő jellemzői:

▪Iskolák: kolostori és patriarchátusi iskolák, elsősorban görög egyház- atyák műveit tanítják

▪Tudomány
→ teológia – ortodoxia – az egyházi tanok
torzításmentes továbbvitele (dogmák)
→a görög tudomány és irodalom, valamint a római jog életben tartása új tudományos
eredmények nélkül

▪Művészetek:
→ építészet: bazilikaépítészet, görögkereszt alaprajz
→konfestészet: Krisztus ábrázolása merev keretek között volt lehetséges (jellemző ábrázolás:
Krisztus a Pantokrátor, a „világ ura”, amely Jézus isteni mivoltát hangsúlyozza)
→mozaikművészet
→a VIII. században képrombolás (kísérlet a szentképek tiszteletének felszámolására)