Professional Documents
Culture Documents
Tagjai:
→ világi papság (klerikusok) – ők végezik a lelkipásztori tevékenységet, cölibátusban
(nőtlenség) kellett élniük;
→ szerzetesek, apácák – a világtól elvonulva, kolostorokban élnek.
▪ Bíborosok (kardinálisok): →
a pápa tanácsadói, a pápai állam főbb hivatalnokai; →
a bíborosok testülete (konklávé) választja meg a pápát.
▪ Érsekek(metropoliták): →
a több egyházmegyét magába foglaló egyháztartományokat (érsekség) irányítják;
→ egy ország egyházszervezetének élén a prímás-érsek áll.
▪ Püspökök
→ az egyházmegyéket (püspökség) irányítják;
▪ A főpapság tanácskozása a zsinat, amely lehet tartományi, országos vagy egyetemes szintű is
● A szerzetesség célja Krisztus követése, és a Krisztus által ajánlott három evangéliumi tanács
szegénység, tisztaság (szüzesség), engedelmesség megtartása és gyakorlása.
● Már a kereszténység kialakulásakor voltak aszkéták: családjuk körében maradva a
mindennapokban törekedtek a tökéletességre szüzességet fogadtak, böjtöltek, imádkoztak,
jótékonykodtak
● A III. században, az üldözések idején sokan kiköltöztek a hegyekbe és a sivatagba: ők voltak a
remeték. Elsősorban Egyiptomban alakultak ki remetekolóniák.
▪ Híres remeték voltak a IV. században Remete Szent Antal és Remette Szent Pál.
▪ A remetetelepeket először Pakhomion remete szervezte igazi közösséggé, amelynek élete már
szabályzat (regula) szerint folyt. Ezek tagjai laikusok voltak, azaz nem voltak a papi rend
tagjai.
▪A szerzetesség végső formáját Nagy Szent Vazul (Baszileosz) alakította ki, akinek
reguláját némi átalakítással ma is használják a keleti szerzetesi közösségek (baziliták)
● A keleti szerzetesség a világtól való elvonulást, az egyéni elmélyülést helyezte előtérbe
A nyugi szerzetesség:
● A VI–X. század a „sötét korszak” a pápaság történetében: az egyház világiak uralma alá került,
fellazult a szerzetesi élet, szabályozottsága csak névleges volt.
● A X. században ebből a válságból mutatott kiutat a burgundiai Cluny bencés kolostorból
elindult reformmozgalom:
▪ visszatértek az eredeti, szigorú bencés regulához;
▪ visszautasították a világi befolyást;
▪ a kolostort a helyi püspök joghatósága alól kivéve a pápa védelme alá helyezték.
● A reform sikeres volt, Clunyhez több mint ezer bencés kolostor csatlakozott, létrejött az ún.
Cluny Kongregáció, amelynek vezetője a clunyi apát lett
●Miután 1054-ben szétvált az egyház egy nyugati (római, katolikus) és egy keleti (bizánci,
ortodox, pravoszláv) részre, nyugaton a cluny reformból nőtt ki a XI. században az egyház
reformja (gregorián reform – VII. Gergely), és megkezdődött a harc, amelyet az egyház a világi
hatalomtól való függetlenedéséért vívott, és amely az invesztitúra- küzdelemben csúcsosodott ki
●A clunyi reform után is voltak olyanok, akik a bencés kolostorokat túl gazdagnak,
templomaikat túl fényűzőnek tartották: ezek nem keltették az evangéliumi szegénység látszatát
sem. Ezért több kísérlet is történt az eredeti bencés regula szerinti szerzetesség visszaállítására.
Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok alapította a karthauziak rendjét (1084):
▪ szemlélődő remete rend;
▪ tagjai csaknem állandó hallgatást fogadtak;
▪ Magyarországon az első kolostorukat IV. Béla alapította Ercsiben
Eretnekmozgalmak és koldulórendek:
● Az egyház a szegénységi (eretnek) mozgalmakra adott első, rapid és kemény válasz
(eretneküldözés – inkvizíció) után, támogatni kezdte a koldulórendek kialakulását. A
kolduló rendeknek nem lehetett va- gyona, földbirtoka, rendszeres jövedelme – magukat
koldulásból kellett fenntartaniuk.
● A koldulórendek:
→ élén a generális állt;
→ fő törvényhozó szerve a generális káptalan volt;
→ legfőbb rendek: ferencesek, domonkosok, karmeliták, szerviták.
A lovag
▪ a XI. századig: teljes páncélzattal harcoló lovas katona, illetve a
kíséretében szolgáló hasonlóan felszerelt nemes;
▪ a XI–XIII. században: alacsonyabb rangú fegyverforgató.
▪ a XIII. századtól: a nemesség alsó részének elnevezése (az
eredeti katonai funkciót sokszor már nem is gyakorolták) lovagi
cím örökletes volt, ezért az ősök emléke, a leszármazás, a rokoni
kapcsolatok ismerete fontos volt.
▪ Az ifjakat 18 éves koruk táján avatták lovaggá, amikor már
rendelkeztek a 7 lovagi készséggel (lovaglás, úszás, nyilazás,
vívás, vadászat, táblajátékok ismerete, verselni tudás).
▪A lovag fő feladata a harc, legfőbb erénye a vitézség, a bölcsesség és a bőkezűség (a munka és
a vagyongyűjtés megvetendő), az egyház, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul fogságba kerültek
és a nők védelme volt.
A harcban való jártasság megszerzése:
▪ Vadászatok: kutyák és szolgák hadával vadak tömeges elejtése.
▪ Lovagi tornák: sport, szórakozás és hadgyakorlat volt egyszerre:
▪ Helyi összecsapások: háborúk híján a lovagok egymás ellen csatáztak, vagy falvak, városok
ellen vonultak (földért, foglyokért, váltságdíjért, hírnévért).
▪ A lovagok kezdetben egyszerű udvarházakban, később fából, majd kőből készült
lakótornyokban éltek.
▪ A XIII. században kezdtek kényelmesebb lakóépületeket emelni konyhával, díszteremmel
(fűtés: cserépkályhával, világítás: fáklyákkal, gyertyával)
▪ Fejedelmi-főúri udvarokban bontakozott ki a lovagi kultúra:
→ az udvarokban élő lovagok hölgyüket költeményekben és dalokban magasztalták („udvari
szerelem”);
→ udvari költészet – trubadúr líra: igazi lovagköltők (trubadúrok, Minnesängerek) írtak verseket,
amelyeket sokszor elő is adtak
→ lovagi epika: Sándor-regény (Nagy Sándor); Roland-ének (Nagy Károly); Breton mondakör
(Arthur király, Parszifál, Trisztán és Izolda); Trója-regény
o Keresztes hadjáratok:
A keresztes hadjáratok a keresztény hit terjesztése és védelme érdekében indított
katonai akciók voltak, különböző okokból:
térítő célzattal – pl. poroszok megtérítése; -
eretnekmozgalmak elleni fellépés – pl. albigensek ellen Dél-Fran- ciaországban;
mohamedánokkal szembeni háborúk – pl. rekonkviszta az Ibériai-félszigeten, oszmán
törökök elleni harc a Balkánon és Magyarországon;
a szentföldi zarándokutak és zarándokhelyek védelme és felszabadítása érdekében
indított hadjáratok.
● A fontosabb kereszteshadjáratok
Az I. kereszteshadjáratot (1096–99) II. Orbán pápa 1095-ben a clermonti zsinaton
hirdette meg, miután I. Alexiosz bizánci császár segítséget kért a pápától.
→ 1096-ban, az első hullámban Remete Péter vezetésével egy pa- raszti sereg kelt
útra, ők azonban el sem jutottak a Szentföldre; a második hullámban Boullion
Gottfried lovagi serege sokkal sikeresebb volt – Nikaia, Edessza és Antiochia után
1099-ben Jeruzsálemet is elfoglaták. → Az elfoglalt teerületeken 4 új latin államot
hoztak létre (Antiochiai és Edesszai Fejedelemség, Tripoliszi Grófság és a vezető
szerepet betöltő Jeruzsálemi Királyság).
→ Az új latin államokban a nyugat-európai mintára hűbéri lánc épült ki, központilag írásba
foglalva a hűbéresi kötelességeket és jogokat (Jeruzsálemi Assziszák).
A IV. keresztes hadjárat (1202–04): amikor Genova befolyása megnőtt az egyre gyengébb
Bizáncban, a velenceiek a kereszte- seket a Szentföld helyett Bizánc elfoglalására sarkallták és
oda is szállították. Bizánc elfoglalása után a keresztesek létrehoz- ták a Latin Császárságot
(1204–61), a görögök pedig kivonulva Bizánc városából, megalapították a Nikaiai
Császsárságot. 1261- ben a görögök Genova segítségével foglalták vissza Bizáncot.
▪ 1212-ben zajlott le a francia gyermekek tragédiába torkolló hadjárata, 1217–21 között pedig II.
András magyar király is vezetett egy hadjáratot, ami végül a deklarált nemes célok helyett,
ereklye gyűjtéssé egyszerűsödött.
▪ Az utolsó jelentős hadjáratoknak (V–VII. hadjárat) keresztény szempontból tartós eredménye
már nem volt, IX. Szent Lajos fran- cia király hiába indult el kétszer, és vezette a VI–VII.
hadjáratokat, a Szentföld tartósan a muzulmánok kezén maradt. 1291-ben elesett végül az utolsó
keresztény erőd, Akkon is.
A lovagrendek
▪ A szentföldi zarándokok fegyveres védelmére, elszállásolására, szükség esetén ápolására
egyházi lovagrendek szerveződtek:
→ Johanniták (ispotályosok, máltai lovagrend): 1070 körül alakult betegápolási céllal
Jeruzsálemben, ahonnan 1291-ben Ciprusra, 1310-ben Rodoszra, majd 1530-ban Máltára
települtek át. →
Templomosok: 1118-ban alakult meg Jeruzsálemben, ahol elsődleges feladatuknak a
muzulmánok ellenei harcot tekin- tették. A Szentföldről elmenekülve Párizsban volt a központ-
juk, ahol azonban IV. Szép Fülöp egy per során felszámolta a rendet, vezetőit kivégeztette. →
Német (teuton) lovagrend: 1198-ban alakult gyógyító és betegápoló rendként. A Szentföldről
hamar kiszorultak, de II. András magyar király befogadta és letelepítette őket Erdélyben
(Barcaságban), és bár a feladatukat, a kunok elleni harcot sikerrel teljesítették, de önálló államot
akartak kialakítani, ezért II. András kiűzte őket. 1225-ben Mazóviai Konrád herceg telepítette le
őket azzal a céllal, hogy részt vegyenek a pogány poroszok megtérítésében. A rend itt is
megerősödött, erős állammá szerveződött, amellyel Lengyelország is hosszas harcokat vívott, és
majd csak az 1410-es grünwaldi csatában tudta legyőzni őket. ●A
kereszteshadjáratok következményei
▪ Politikai hatások:
→ Velence és Genova hatalma és befolyása a levantei térségben jelentősen megnövekedett, de a
hadjáratok áttételesen hozzájárultak a Francia Királyság és Anglia megerősödéséhez is.
▪ Gazdasági hatások:
→ Keletről nagy tömegű kincs áramlott Európába, ahol mindez hozzájárult a kereskedelem és a
pénzgazdálkodás fellendüléséhez.
→ A Keletről átvett termékek (pl. rizs) és eszközök (pl. szélmalom) beépültek az európai
gazdaságba.
▪ Társadalmi hatások:
→ A Szentföldön kialakult latin államok hűbéri rendszere egyfaj- ta minta volt az európai
országok számára.
▪ Kulturálishatások:
→ Az arabok közvetítették az antik görög és római hagyományokat, filozófiát, tudományos
eredményeket, amelyeket Európában már elfelejtettek.
→ Európába arab közvetítéssel érkeztek meg Indiából az arab számok, továbbá az alkímia, az
aranykészítés titkos „tudománya” is.
Középkori egyetemek:
A középkori egyetemek (universitas) neve egyszerre fejezte ki a tanárok és diákok
közösségét,(akik kiváltságokkal rendelkeztek) amely a püspököktől és a várostól
független önkormányzattal rendelkezzett, és azt a törekvést, hogy a tudományok
összességét oktassák
alapításukhoz a pápai engedélyre volt szükség, de az egyetem élén a választott rektor, a
karokén pedig a dékán állt
Az egyetem maga alkotta meg szabályzatát is, és az ügyeket saját választott
tisztségviselői intézték
a középkori egyetemeknek négy kara volt: a hét szabad művészet, a teológia, a jog és az
orvostudomány
a tanárok általában papi címmel rendelkezdtek, és a diákok többsége is egyházi pályára
készült
Az egyetem Alma Mater („tápláló anya”), amely a hallgatókat tudománnyal „táplálja”
A kora középkorban már létező kolostoriskolák mellett, a városokban székesegyházi,
káptalani iskolák létesültek. Ez utóbbiakból fejlődtek ki az egyetemek:
▪ XII. század második felében a bolognai ez volt a legelső középkori egyetem
(1154-ben Barbarossa Frigyes alapította), a párizsi és az oxfordi;
▪ XIII. században: cambridge-i, padovai;
▪ XIV. században: prágai (1348), krakkói (1364), bécsi (1365), pécsi (1367),
majd az óbudai (1395)
az egyetemekre való beiratkozás után mindenkinek a hét szabad művészetet
kellett tanulnia (a név jelentése: szabad emberhez méltó, azaz elméleti
tanulmányok) ennek első fázisa
a trivium volt: a grammatika (latin nyelvtan), a retorika
(szónoklattan) és a dialektika (vitatkozástan)
Bolognai Egyetem
ezután tanulhatták a diákok a quadriviumot: aritmetika (számtan), geometria
(mértan), asztronómia (csillagászat) és zene
néhány év tanulás után baccalaureusi, a hét szabad művészet elvégzésével pedig
magisteri fokozatot lehetett szerezni
▪ Szobrászat:
→ az épületek tartozékai a szobrok (kiegészítő, narratív, díszítő szerep);
→ elnagyolt egyszerű formák, sematikus, szimbolikus jellegűek, érzelmet nem fejeznek ki;
→ példa Magyarországon: jáki templom főkapuja (XIII. sz.), kalocsai királyfej (XIII. sz.).
▪ Festészet:
→ az építészetnek alárendelve – falfestészet (freskó);
→ miniatúrák, kódexillusztrációk, iniciálék;
→ aranyozott háttér, fényárnyék hiányzik, főleg alapszíneket használtak;
→ példa Magyarországon: veszprémi Gizella kápolna és a feldebrői
altemplom freskói.
▪ Szobrászat:
→ anyaga: kő, bronz, fa;
→ épületszobrászat: oszlopszobrászat, szabadon álló szobrok S-hajlat, ruharedők,
érzelem kifejezése;
→ névről ismert művészek;
→ példák Magyarországon: Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a
sárkánnyal, Lőcsei Pál: A lőcsei Szent Jakab-templom főoltára; síremlékek,
lovagszobrok, szentek, Madonnák
▪ Festészet, grafika:
→ lineáris gótika az Alpoktól északra, egyszínű háttér; → Itáliában bizánci
hatások is, természetábrázolás
→ freskó;
→ táblakép, kultuszkép, miniatúra, szárnyasoltárok, kódexek, mozaik;
→ üvegfestészet;
→ példák: Giotto de Bondone: Szent Ferenc-templom freskói (Assisi);
Limbourg testvérek: Berry herceg lakomája, Hóráskönyv; Hubert és Jan van
Eyck: Genti oltár
Magyarország: Képes Krónika (miniatúrák, iniciálék); Kolozsvári Tamás:
Garamszentbenedeki oltár; M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása
▪ Iparművészet:
→ céhes keretek között;
→ bútorok: elefántcsont berakások;
→ gobelin, egyéb textil (selyem, brokát, bársony);
→ ötvösség: sodronyzománc kelyhek, ereklyetartók (Szent László-herma – győri székesegyház).
Reneszánsz és humanizmus
● Humanizmus:
▪ a fogalom a cicerói „studia humanitatis” (humán – az emberre vonatkozó – tudományok) és a
„humanae letterae”-ből (az emberiségért való fáradozások) vezethető le;
▪ először a merev skolasztikus hagyománnyal szemben kialakított, az antik szerzők iránt
megnyilvánuló tudós érdeklődés megnevezésére használták;
▪ ideálja a „homo universale”, azaz a sokoldalú, művelt ember, aki a világ minden jelensége
iránt érdeklődik;
▪ az antik eszmények újjászületése jellemezte;
▪ a humanizmus mozgalma alapvetően irodalmi jellegű volt, ezért a nyelv (grammatika, retorika,
dialektika) vált a gondolkodás központi témájává;
● A humanizmus Itáliában kezdődött a XIV. században, innen terjedt el a kontinensen a XV–
XVI. században.
● Jeles képviselői: Petrarca, Rotterdami Erasmus, Melanchton, Thomas Morus.
▪Művészet:
▪ nemvoltcélaföldiszépségábrázolása;
▪ főműfajok:
→ legendák (irodalom);
→ szentképek, freskók (festészet);
→ bibliai alakok szimbolikus ábrázolása (szobrászat); → templomépítészet;
▪ építészeti stílusok: romanika, gótika.
▪ Eredményei
→ Zsigmond békés megoldási kísérlete ellenére 1415-ben elítélték és máglyán elégették Husz
Jánost;
→ 1417-ben a letett 3 pápa helyett 1 újat (V. Márton) választottak; → szabályozták a
pápaválasztás és a zsinatok rendjét
▪Tudomány
→ teológia – ortodoxia – az egyházi tanok
torzításmentes továbbvitele (dogmák)
→a görög tudomány és irodalom, valamint a római jog életben tartása új tudományos
eredmények nélkül
▪Művészetek:
→ építészet: bazilikaépítészet, görögkereszt alaprajz
→konfestészet: Krisztus ábrázolása merev keretek között volt lehetséges (jellemző ábrázolás:
Krisztus a Pantokrátor, a „világ ura”, amely Jézus isteni mivoltát hangsúlyozza)
→mozaikművészet
→a VIII. században képrombolás (kísérlet a szentképek tiszteletének felszámolására)