VÁDIRAT A PAPSÁG ELLEN
A CIVILIZACIÓ
KUDARCA
A világválság oka
Az emberek áldása
következik
A valódi civilizáció a barbárság ellen-
téte. Csak az igazságra, az igazságosságra
és az igazlelkűségre építhető, amelynek
mozgató rugója a szeretet. Az oktatást, a
kultúrát, a kifinomultságot és az igazságot
jelenti. A jelenlegi civilizáció elfedi, az
alatta lévő barbárság legrosszabb formáját.
A kereskedelem és a politika egyaránt
szerepet játszott a jelenlegi civilizációban.
A nyereség- és hataloméhség a törvényes
kereskedelmet gonosz haszonleséssé vál-
toztatta. A kereskedelmi óriások emberi
vérrel kereskednek, mintha a föld élettelen
terméke lenne.
A hatalom és a befolyás iránti ambíció
arra késztette a politikusokat, hogy zsong-
lőrködjenek a nép jogaival, hűtlennek bi-
zonyuljanak választókerületükhöz, és a
közhivatalokat magáncélra használják fel.
A testi örömök és kényelem, a vágy,
hogy az emberek tiszteljék őket, Isten imá-
data helyett, az Úr országának idő előtti
megalapítására irányuló törekvés a földön,
Sátán csábító befolyása a papságot hűtlen-
né tette Istenhez és az Úr Jézus Krisztus-
hoz, és részévé vált. a jelenlegi igazságta-
lan rendszernek, az Ő útjával ellentétben.
Ha a papság hűen képviselte volna az
Urat, a mai világ nem állna minden idők
legnagyobb válságával szemben.
A civilizáció közeli összeomlásának
bizonyítékaként a világ legnagyszerűbb
gondolkodóinak mondásait idézzük:
„A háború előtt az emberek gyak-
ran azt hitték, hogy keresztény kul-
túra a miénk. A háború feltárt ben-
nünket önmagunk előtt. A civilizáció
pogány.” — Dr. Bernard I. Bell.
„A jövő nagyon sötét. Elérkeztünk
a civilizáció alkonyához.” — Dr. HL
Brailsford.
„Senki sem tagadhatja, hacsak nem
részeg az optimizmustól, hogy a világ
nagyon beteg, és lehet, hogy halálos a
betegség.” — (Sir Philip Gibbs)
„Az Egyesült Államok háborúra
készül, amely elképzelhetetlen mér-
tékben megterhelné az emberi erőfor-
rásokat.” — Secretary of War Weeks.
„1917 válaszolt Európa szükségle-
teire. A munka még csak félig kész,
és ha nem fejeződik be, a civilizáció
ezen a nemzedéken belül olyan ka-
tasztrófára van ítélve, amilyet a vi-
lág még soha nem látott.” „Az erő az
egyetlen dolog, ami uralkodik a vilá-
gon. Hacsak nem ütöd ki ezt a meg-
győződést, a civilizáció kudarcra van
ítélve.” — (Lloyd George)
Az Ok
A világ e nagy emberei látják a tűz és
vér viharát, amint megállíthatatlanul az
emberi intézmények pusztulását idézi elő;
de nem jelölnek ki okot, és nem találnak
megfelelő orvosságot. Innen ered a za-
varodottságuk és a szorongásuk. Jehova,
aki kezdettől fogva ismerte a véget, előre
látta, és prófétáin keresztül így jövendölte
meg ezt a rettenetes napot: „Jöjjetek közel,
nemzetek, hogy halljátok! és figyeljetek, ti
emberek. ... Mert az Úr haragja van min-
den nemzeten... Mert ez itt az Úr bosszújá-
nak napja” (Ézsaiás 34:1, 2, 8).
Az ígére t m a g v a
ellentétben
A kígy ó m a g v a
V Á D I R AT
M
I, a Nemzetközi Bibliakutatók, akik összegyűltünk ezen a kongresszuson kijelentjük feltétlen hűségünket Krisztus-
hoz, aki most jelen van és felállítja királyságát, és ehhez a királysághoz.
Hisszük, hogy Isten minden megszentelt gyermeke Krisztus követe, és kötelessége hűséges és igaz tanúságot tenni
az Ő országa nevében. Krisztus követeiként, önteltség nélkül hisszük és valljuk, hogy Isten megbízott bennünket, hogy „hir-
dessük Istenünk bosszújának napját, és vigasztaljunk meg minden gyászolót” (Ézsaiás 61:2).
Hisszük és valljuk, hogy Istennek eljött az ideje, hogy kifejezze nemtetszését a gonosz rendszerekkel szemben, amelyek
elrejtették az igazsáot az emberek elől, és ezáltal megfosztották őket a békétől és a reménytől. Annak érdekében, hogy az
emberek megismerjék az igazságot, és némi vigasztalást és reményt kapjanak a jövőbeli áldásokra, bemutatjuk ezt a vádiratot,
amely Isten Igéjén alapul, és rámutatunk az isteni tervre, mint az ember teljes megkönnyebbülésének orvosságára.
Bemutatjuk és vádoljuk, hogy a Sátán összeesküvést szőtt abból a célból, hogy az embereket tudatlanságban tartsa Isten
élettel, szabadsággal és boldogsággal való megáldásáról; és mások, hűtlen prédikátorok, lelkiismeretlen haszonlesők és gát-
lástalan politikusok, akarva vagy akaratlanul is részt vettek az említett összeesküvésben.
Hogy a hűtlen prédikátorok, zsinatokból, presbitériumokból, egyesületekből stb. álló egyházi rendszereket alkottak, és ott
pápának, bíborosnak, püspöknek, az istenség doktorának, pásztornak, tiszteletesnek stb. nevezték ki magukat, és választották
meg az ilyen hivatalokba, amelyek összesítése a jelen leírásban „papságnak” minősül; hogy ezek készséggel a kereskedelmi
óriásokat és a hivatásos politikusokat tették nyájaik főjévé.
Bemutatjuk és vádoljuk, hogy a papság engedett a Sátán által eléjük tárt kísértéseknek, és Isten Igéjével ellentétben csatla-
kozott az összeesküvéshez, és ennek előmozdítása érdekében nyíltan a következőket cselekedete:
(1) Helyzetükből adódó szellemi képességüket önző vágyaik kielégítsére használták azáltal, hogy táplálják és felmagasztal-
ják magukat, és elmulasztják táplálni vagy megtanítani a népet Isten igazságának szavával;
(2) Aki szereti e világ dicsőségét, és azt akarja, hogy ragyogjon az emberek előtt, és legyen az emberek tetszése [Lk 4:8; Ja-
kab 4:4; 1János 2:15], rikító ruhába öltöztek, ékszerekkel díszítették magukat, és felvették az istenfélelem formáját, miközben
megtagadják Isten Igéjét és annak erejét;
(3) Kudarcot vallottak, és megtagadták, hogy a népnek prédikálják a Messiás királyságának üzenetét, és rámutassanak a
második eljövetelével kapcsolatos bizonyítékokra; és lévén nem hajlandók az Úr megfelelő idejét kivárni, hogy felállítsa
királyságát, arra törekedtek, hogy bölcsnek és nagynak tűnjenek, összeesküvőtársaikkal együtt kijelentették, hogy képesek
felállítani Isten országát a földön Isten nélkül. Ezért támogatták a Népszövetséget, és kijelentették, hogy ez „Isten földi ki-
rályságának politikai kifejeződése”, ezzel megtörve az Úr Jézus Krisztus iránti hűségüket, és kinyilvánították hűségüket az
ördöghöz, a gonoszság istenéhez. Támogatták és szentesítették a háborút, toborzóállomásokká alakították egyházi épületeiket,
fizetésért toborzó tisztekként tevékenykedtek, és embereket prédikáltak a lövészárkokba, hogy ott szenvedjenek és meghal-
janak; és amikor az Úr bemutatta nekik a világos és vitathatatlan bizonyítékot, hogy a régi világ véget ért, és az Ő országa
elérkezett, kigúnyolták és elutasították a bizonyságot, üldözték, letartóztatták és bebörtönözték az Úr tanúit.
Tanítások
Bemutatjuk és vádoljuk továbbá, a papságot mely mint osztály olyan tanok forrásává vált, amelyeket az említett összees-
küvés előmozdításaként juttattak az emberekhez, tudatosan valótlant állítva, hogy ezek a tanok Isten Igéjének tanításai, pedig
csupán okoskodás:
(1) Hamisan azt állítják, hogy Jézus Krisztus ihletett apostolainak Isten által kijelölt utódai; mivel a Szentírás világosan
megmutatja, hogy az apostoloknak nincsenek utódai;
(2) Hogy kizárólagos jogot követelnek a Szentírás értelmezéséhez, és ezért egyedül ők tudják, mit kell hinniük az emberek-
nek; és ezzel a Biblia tudatlanságában tartották az embereket; és most, a megnövekedett tudás és sok olvasás idején, amikor
az emberek felfogják és megértik az olvasottakat, ezek az úgynevezett „apostolok utódai” eltántorítják az embereket a Biblia
és a bibliai irodalom olvasásától, tagadják a Szentírás ihletettségét, tanítják az evolúciót és ezekkel az eszközökkel elfordítják
az emberek elméjét Istentől és az Ő Igéjétől;
(3) A királyok isteni jogát tanítják, hogy uralkodjanak a népeken, azt állítva, hogy ez az uralom Isten országa a földön; azt
tartják, hogy őket és nyájaik vezetőjét Isten bízta meg, hogy irányítsák a nemzetek politikáját és útját, és ha a nép nem ért
egyet alázatosan az ilyen politikákkal, akkor a nép hazafiatlan vagy hűtlen;
(4) Ők a szerzői a Szentháromság ésszerűtlen és hamis tanának, amellyel azt állítják és tanítják, hogy Jehova, Jézus és a
Szentlélek három személy egyben, ez az általuk hirdetett tévedés nem érthető és nem magyarázható; hogy ez a hamis tanítás
eltorzította az emberek előtt Jézus Krisztus nagy váltságáldozatának valódi értékét, amelyen keresztül az emberek üdvözül-
hetnek;
(5) Az emberi halhatatlanság hamis tanát tanítják; vagyis minden ember halhatatlan lélekkel teremtetett, aki nem halhat
meg; mely tanról jól tudják, hogy hamis, mert kizárólag a Sátán kijelentésén alapul, amelyet Jézus nagy hazugságnak nyilvá-
nított (János 8:44);
(6) Az örök gyötrelem tanát prédikálják és tanítják; vagyis a bűnért járó büntetés örök gyötrelemben a pokolban; mivel tud-
ják, hogy a Biblia azt tanítja, hogy a bűn zsoldja a halál; hogy a pokol a halál állapota vagy a sír; hogy a halottak öntudatlanok
legyenek a feltámadásig, és a váltságáldozat biztosítva legyen, hogy mindenki a maga idejében lehetőséget kapjon arra, hogy
higgyen és engedelmeskedjen az Úrnak, és éljen, míg a szándékosan gonoszokat örök pusztítással kell megbüntetni;
(7) Megtagadják az Úr jogát arra, hogy megalapítsa királyságát a földön, jól tudván, hogy Jézus azt tanította, hogy a világ
végén újra eljön, és hogy ennek az időnek a tényét a nemzetek megismerjék. A kereszténység részt vesz a világháborúban,
amelyet gyorsan követett az éhínség, a járvány, a forradalmak, Isten kegyelme visszatérése a zsidókhoz, a nemzetek szoron-
gása és zavarodottsága; és hogy ezalatt az idő alatt a menny Istene felállítja királyságát, amely örökké megmarad (Dániel
2:44); hogy figyelmen kívül hagyva és megtagadva ezeket az egyszerű igazságokat és bizonyítékokat, szövetségeseikkel,
haszonlesőkkel és politikusaikkal együtt készségesen továbbmennek a sötétségben, hogy megkíséreljenek egy világhatalmat
felállítani, amelynek célja uralkodni a nemzeteken és uralma alatt tartani azokat, mindez ellenkezik Isten Igéjével, méltósá-
gával és jó hírével.
A papság által tanított tanok és az itt kifejtett cselekvési irányuk elfogadott módszer; ezért a vitathatatlan tények és Isten
Igéjének törvénye alapján bizonyítottan bűnösként állnak Isten és a világ előtt ennek a vádiratnak minden vádpontjában.
Isten Igéjének most beteljesedő próféciájának tekintélyével kijelentjük, hogy ez Isten haragjának napja a kereszténységre;
és hogy Ő áll a világ hatalmas és irányító tényezői között, a papság és nyájaik vezetői között, hogy ítélkezzen és kifejezze
jogos felháborodását ellenük és igazságtalan rendszereik és tanai ellen.
Kijelentjük továbbá, hogy a földi népek békéjének és boldogságának egyetlen reménye a Messiás királysága, amelyért
Jézus imádkozni tanította követőit.
Ezért felszólítjuk a föld népeit és nemzeteit, hogy legyenek tanúi, hogy az itt elmondottak igazak; annak érdekében, hogy a
népnek a zavarodottság és nyomorúság idején reménye és vigasztalása legyen, buzdítjuk őket a Biblia imádságos és szorgal-
mas tanulmányozására, hogy megtanulják belőle, hogy Istennek Krisztus és az Ő királysága által teljes és megfelelő terve van
az emberiség áldására a földön békével és jóléttel, szabadsággal, boldogsággal és örök élettel, és hogy közel van az Ő országa.
 A CIVILIZÁCIÓ KUDARCA — RUTHERFORD BÍRÓ ELŐADÁSA
A Szentírás értelmében a nemzeteket a a pénzembe-
rek, politikusok és papok alkotják, mert együtt uralják
a népet. Ők a legfontosabbak a világban, melynek Sá-
tán az istene és láthatatlan uralkodója.
Milyen módon vált a világ részévé az egyházak
papsága? A válasz az, hogy a Sátán kísértésébe estek,
és készségesen csatlakoztak a haszonlesőkhöz és poli-
tikusokhoz, hogy Isten Igéjének egyszerű tanításaival
ellentétesen uralják a népet, amelyet állításuk szerint
képviselnek. Az Úr felháborodása nem a köznép ellen
irányul, hanem a hatalommal rendelkezők ellen, akik
azt állították, hogy Őt képviselik, de hűtlenek voltak
hozzá. Haragjának kifejezése után az Úr az igazság or-
szága által szabadsággal, élettel és boldogsággal áldja
meg mindazokat az embereket, akik figyelnek rá és
engedelmeskednek neki.
A katolikus és a protestáns egyházakban becsületes
emberek milliói vannak, akik szeretnék megismerni és
végezni Isten akaratát; de távol tartja őket az igazságtól
a papság igazságtalan magatartása. Az Úr drasztikus
intézkedésekkel megnyitja e becsületes lelkek elméjét
a hamis próféták és szövetségeseik ellen.
Ezeket a szavakat nem bosszúból, hanem szere-
tetből mondom, hogy a nép megismerje az igazságot.
Személy szerint nem vagyok a papság ellensége. Re-
mélem, hogy ez arra szolgálhat, hogy néhányuk feléb-
redjen az óra fontosságára, és segítse az embereket és
magukat Isten Igéjének igazságának hirdetésével.
Kísértés
Hogyan győzte meg a papságot a Sátán? Isten meg-
engedte az ördögnek, hogy megkísértse és próbára
tegye mindazokat, akik azt állítják, hogy az Ő képvise-
lői, hogy bebizonyítsák hűségüket vagy hűtlenségüket
iránta. Három sarkalatos pontja van ennek a kísértés-
nek; nevezetesen a test kívánsága, a szem kívánsága és
az élet büszkesége.
Ádám és Éva, az emberi faj szülei, az Édenben
harmóniában voltak Istennel, tehát az Ő képviselői
voltak. Isten megparancsolta nekik, hogy ne egyenek
bizonyos gyümölcsöket, nehogy meghaljanak. Az
Isten iránti hűtlenség előidézésére Sátán a kísértést a
következő három nézőpontból mutatta be Évának: (1)
A testének, azáltal, hogy elhitette vele, hogy az étel jót
tesz a testének; (2) hogy a gyümölcs gyönyörű volt,
és birtokolnia kell és meg kell ennie; és (3) hogy et-
től olyan bölcs lesz, mint Isten. Engedett ezeknek a
kísértéseknek, és hűtlenné vált Istenhez. Ádám ezután
önként csatlakozott hozzá a bűnbe.
Jézus megkísértése
Jézus, Isten Fia, Jehova különleges képviselője volt
a földön. Sátán tudta, hogy a kellő időben Jézus lesz
a föld királya. Sátán abban a reményben, hogy ráve-
szi Jézust, hogy hűtlen legyen Atyjához, és ezzel el-
pusztítsa, hasonló kísértést mutatott be Jézusnak, mint
ami Éva és Ádám bukását okozta. (1) A kísértés Jézus
testével volt kapcsolatos, és azt javasolta, hogy Jézus
önző módon használja fel hatalmát, hogy a kövekből
kenyeret alkosson, amit megehet, ha éhes. Ez ellen-
tétes volt Isten akaratával; Jézus pedig így válaszolt:
„Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem
minden szóval, amely Isten szájából származik”, bizo-
nyítva ezzel, hogy az Isten iránti hűség elengedhetet-
len az élethez. (2) Jézus megkísértése abban állt, hogy
Sátán megmutatta Jézusnak annak lehetőségét, hogy
Isten meghatározott ideje előtt megalapítsa országát
azáltal, hogy azonnal elfoglalja az egész világot, meg-
áldja és megszépíti az embereket. Az egyetlen feltétel,
amit Sátán megszabott, az volt, hogy Jézus imádja őt.
Ez ellentétes volt Isten akaratával; és erre a kísértésre
Jézus így válaszolt: „Menj innen, Sátán! mert meg van
írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szol-
gálj. (3) A kísértés Jézus büszkeségét is érintette, mert
a Sátán rámutatott: Jézusnak valami látványos dolgot
kell tennie, hogy meggyőzze az embereket arról, hogy
Őt a mennyből küldték; ezért menjen fel a templom
tetejére és ugorjon le; ha Jehova megőrzi őt, ez bebizo-
nyítja, hogy minden más embernél magasabb rendű, és
a nép hozzá fog seregleni. Erre a kísértésre Jézus így
válaszolt: “Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.”
Ezek a próbák azt mutatják, hogy senki sem lehet
kedves a mennyei Atyának, és nem kaphatja meg vég-
ső jóváhagyását, hacsak feltétlenül nem hűséges Isten-
hez. Hűségesnek lenni azt jelenti, hogy azt tesszük,
amit az isteni törvény megkövetel.
Egyháztan
Jézus Krisztus tisztaságban szervezte egyházát, vé-
nekkel látta el, és a nyáj pásztorainak nevezte ki őket.
Ezek azt a parancsot kapták, hogy legeltessék Isten
nyáját, ne uralkodjanak rajtuk, és hűségesen képvisel-
jék az Urat, és különüljenek el a világtól. Az apostolok
halála után a gyülekezet vénei elkezdtek engedni Sátán
kísértéseinek. Zsinatokat, presbitériumokat stb. szer-
veztek, saját tagjaik közül pápákat, bíborosokat, püs-
pököket, istentiszteletek doktorait, lelkipásztorokat,
tiszteleteseket stb. választottak magas tisztségekre,
és így formálták meg az egyházat, ők maguk a klérus,
más néven papság. Engedtek a három nagy kísértés-
nek, és a Sátán azonnal felhasználta őket:
(1) A húshoz vagy a testhez: Ezek a papok belátták,
hogy testi hasznukra válik, ha erejüket önző módon
élelmezésre használják fel. Ezt tették, elhanyagolva
Isten nyájának legeltetését, ahogyan a próféta meg-
jövendölte. (Ezékiel 34:8) Fontossá tették magukat a
gyülekezetben, eltitkolták az igazságot az emberek-
től, és így éhínséget okoztak Isten Igéjének hallására
(Ámós 8:11).
(2) A szem kívánságára: Ezek az egyháziak, akiket
másként papoknak neveznek, akik e gonosz világ csá-
bító dolgait akarták birtokolni, és az emberek inkább
őket akarták csodálni, mintsem hogy Istent, engedtek
a szem kívánságának. Skarlátvörös és hosszú köntösbe
voltak felöltözve, ékszerekkel díszítették magukat, és
arrogánsan felvették az istenfélelem egy formáját, mi-
közben megtagadták annak erejét.
(3) Az élet büszkesége: A papságnak, mint az Úr
képviselőinek, meg lett parancsolva, hogy maradjanak
távol a politikától és más világi szervezetektől, tanítsák
az embereket Isten országáról, és várják azt a király-
ságot, amely megszabadítja a népet nyomorúságaiktól
és szenvedéseiktől, és elhozza az igazságot a földön.
Sátán a papság büszkeségére épített, és elhitette velük,
hogy létrehozhatnak egy királyságot a földön, amelyet
Isten királyságának neveznek, és amely uralni fogja a
népet. A klérus engedett a kísértésnek, megkereste és
behozta az egyházba a nagy kereskedelmi óriásokat, a
nagy politikusokat és más világi befolyású embereket,
és nyája vezetőjévé tette őket. Ezek már a Sátán irányí-
tása alatt álltak. A papság e világ szövetségese lett, és
azt állították, hogy az uralkodóknak ez a kombinációja
isteni akarat.
Jézus megtagadta az ördög imádatát, nem akarta
idő előtt megalapítani királyságát a földön. A papság
viszont igyekezett megelőzni az Urat, és így nagysze-
rűnek mutatkozni, ezért engedett az ördög csábításá-
nak, és az ő parancsához igazodva imádták őt. Ennek
érdekében szentesítették a háborút és szent dologként
üdvözölték, egyházi építményeiket toborzóállomások-
ká változtatták, férfiakat toboroztak a hadseregekbe, és
‘beprédikálták’ őket a lövészárkokba. A papság azzal
dicsekszik, hogy templomaikban vannak e világ gaz-
dagjai, hatalmasai és erősei; és ahogy Jézus megjöven-
dölte, dicsekszenek: „Gazdagok vagyunk, és semmire
sincs szükségünk”, holott valójában nyomorultak és
szegények, vakok és meztelenek. (Jel 3:17) Senki sem
cáfolhatja azt a tényt, hogy a papság haszonlesőkkel,
politikusokkal és más világi emberekkel összefogva
megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy kormányuk
Isten országa a földön, ezzel egyenesen bizonyítva az
Úr Jézus Krisztus iránti hűtlenségüket.
Hamis tanok
Az egyháziak: pápák, bíborosok, püspökök, tisz-
teletesek, az istenség doktorai, teológiai professzo-
rok kizárólagos jogot és felhatalmazást követelnek a
Szentírás értelmezésére, és arra, hogy elmondják az
embereknek, mit higgyenek. Megtagadják bárkinek a
jogát az evangélium hirdetésére, hacsak el nem rende-
lik. Félretették Isten Igéjének tiszta tanait, és sajátjuk-
kal helyettesítették. Sok évszázadon át tudatlanságban
tartották az embereket a Biblia tartalmával kapcsolat-
ban, eltántorították őket a tanulmányozástól; és most
a nagyobb fejlődésnek ezen a napján azzal rombolják
le a Bibliába vetett hitet, hogy határozottan tagadják,
hogy ez Isten Igéje. Hűtlennek bizonyultak Istenhez
azáltal, hogy engedtek a fent említett kísértéseknek, és
megtagadták az Úr Szavát azzal, hogy ezzel ellenté-
tes tanítást adtak. Ennek bizonyítására a következőket
idézzük:
A Biblia azt tanítja, hogy az ember tökéletesnek te-
remtetett, és a bűn miatt halálra ítélték, elveszítve ezzel
a szervezet tökéletességét és az élethez való jogát.
Az egyháztan azt tanítja, hogy az ember az evolúció
teremtménye; hogy soha nem esett el, és soha nem ve-
szítette el az élethez való jogát a bűn miatt.
A Biblia egyértelműen kijelenti, hogy az ember
halandó; hogy Ádám bűne miatt mindenki bűnösnek
születik és alá van vetve a halálnak.
A papság azt tanítja, hogy minden embernek van
halhatatlan lelke, amely nem halhat meg. Ezt a tant
csak Sátán nagy hazugsága támasztja alá (1Mózes
3:1–6); János 8:44.
A Biblia egyértelműen azt tanítja, hogy a bűn zsold-
ja a halál; és hogy a halál, a pusztulás a szándékosan
gonoszok büntetése.
Az egyháztan azt tanítja, hogy nincs igazi halál,
hogy az önzők és gonoszok büntetése tudatos gyötre-
lem, örökké tartó, és hogy az ilyen szörnyű büntetés
elől a népnek csatlakoznia kell egyházi felekezetéhez.
A Szentírás egyértelműen azt tanítja, hogy egy Isten
van; és hogy Jézus Krisztus, az Ő egyszülött Fia, az
emberiség Megváltója.
A papság a Szentháromság Szentírás-ellenes, Istent
meggyalázó tanát is tanítja.
Isten ihletett Igéje kijelenti, hogy Jézus Krisztus
mindenki megváltója; és hogy az emberi faj minden
tagjának a kellő időben lehetősége legyen megismerni
a váltságdíjat és részesülni annak előnyeiből.
Az egyháztanítók az evolúció, az emberi halhatat-
lanság, az örök gyötrelem és a szentháromság tanítá-
sával értelemszerűen tagadják a váltságdíjat; és most
közülük a legkiválóbbak tagadják, hogy Jézus áldoza-
tának bármiféle vásárlóértéke lenne, és ezzel közvet-
lenül megtagadják az egyedüli Úristent és az Úr Jézus
Krisztus vérét, amely által az emberiség megváltható.
A Szentírás azt tanítja, hogy Krisztus Jézus a király,
és az egyetlen, akinek joga és felhatalmazása van arra,
hogy Isten megfelelő időben uralja a földet.
A papság tanítja a földi királyok isteni jogát az ural-
kodásra, és nagy üzletemberekkel és politikusokkal
fogott kezet, hogy érvényesítse az emberiség feletti
uralmát.
Jézus az apostolait tette meg királyságának alap-
jául, és a Szentírás azt tanítja, hogy az apostoloknak
nincs utóda.
A papság csalárd módon az apostolok utódainak
vallották magukat, és ezzel nagy tekintélyt tulajdoní-
tottak maguknak, és megpróbálták megtéveszteni és
becsapni a népet.
A Biblia kiemeli Krisztus második eljövetelét és
igazságának országát, mint az emberiség reménységét,
és figyelmezteti az Úr minden követőjét, hogy hűsége-
sen hirdessék eljövendő országának üzenetét, és támo-
gassák és kövessék a békét minden emberrel.
Az egyháziak gúnyolódnak Krisztus második je-
lenlétének bizonyítékán; és szentesítették a háborút,
és kicsavarják a Szentírást, hogy igazolják következ-
tetéseiket. Többször készítették és állíttatták ki portré-
ikat a világ nagy harcosaival. Gyülekezeti épületeiket
toborzóállomásokká alakították. Mocskos jövedelmet
kaptak és elfogadtak azért, hogy szolgálatot teljesít-
senek fiatal férfiak toborzásáért a háborúba. És most,
amikor a bizonyítékok világosak és meggyőzőek, hogy
a régi világ véget ért, hogy az Úr másodszor van jelen,
és hogy a mennyek országa közel van, az egyháziak
figyelmen kívül hagyják a bizonyítékot, és megvetik,
kinevetik és üldözik azokat, akik el merik mondani az
igazat a népnek. Ahelyett, hogy üdvözölnék a dicsőség
királyát, és elmondanák királyságának hírét és az általa
hozandó áldásokat, nyíltan egyesülnek az ördöggel a
terveiben, hogy irányítsák a föld népeit a Népszövet-
ségnek nevezett megállapodásban, és jámboran és csa-
lárd módon kijelenti, hogy ez „Isten földi országának
politikai kifejeződése”.
Így a halált okozó tanok folyóját küldték el a nép-
nek, és most maguk isszák az émelyítő főzetet; mert
megérdemlik az Úr kezéből.
Jézus kijelentette, hogy ő az igazi szőlőtő, és hogy
követői a szőlővesszők, és ezért részei ennek a szőlő-
tőnek. Isten előre tudta, hogyan fognak a hitehagyott
egyháziak elesni Sátán kísértése előtt, és erről már
korábban is tanúságot tett szent prófétáján, Jeremiáson
keresztül, a következők szerint:
„Pedig ültettem neked egy nemes szőlőtőkét,
mégpedig helyes magot; hogyan változtál akkor szá-
momra egy idegen szőlő elfajult növényévé? Mert
ha salétromban mosakodsz is, és sok szappant veszel
magadnak, a te vétked mégis megjelölt előttem, ezt
mondja az Úr Isten. Hogyan mondhatod, hogy nem
vagyok szennyezett, nem mentem a Baálok [Sátán]
után? Láss utat a völgyben, tudd, hogy mit tettél; te
egy gyors dromedár vagy, aki az ő útjait járja; a vadon-
hoz szokott vadszamár, aki kedvére elfojtja a szelet;
alkalmából ki tudja elfordítani? mindazok, akik őt ke-
resik, nem fáradnak el; az ő hónapjában megtalálják őt.
Tartsd vissza lábadat, hogy ne legyen patkó, és torkod
a szomjúságtól; de te azt mondtad: Nincs remény. mert
szerettem az idegeneket, és utánuk megyek” (Jeremiás
2:21–25).
Az egyháziak, akik elestek a Sátán kísértése előtt,
bebizonyították Isten iránti hűtlenségüket, kezet fogtak
a háború szószólóival és kezdeményezőivel, erőszak-
kal és kényszerrel irányították a népet, és elismerték,
hogy a fiatalokat a lövészárkokba prédikálták. Vál-
lalnia kell azt a felelősséget, amelyet az Úr rájuk rótt,
amikor prófétáján keresztül ezt mondja róluk: „Szok-
nyáidon a szegény ártatlanok lelkének vére található”
(Jeremiás 2:34).
Világ vége
Sedékiásnak, Izrael királyának bukásakor, ie 606-
ban, a Sátán az egész gonosz világ istenévé vált. A
jó emberek harcoltak Sátán befolyása ellen, hogy
jobb körülményeket teremtsenek. Az Úr nem fékezte
meg az ördögöt, hanem megengedte neki, hogy go-
nosz kísértéseit végrehajtsa a pogányok időszakában.
Isten rámutatott, hogy a pogányok ideje véget ér, és
a gonosz dolgok világa vagy régi rendje 2520 évvel
később, 1914-ben éri el törvényes végét; hogy a világ
végén Krisztus, akinek joga van az uralkodáshoz, el-
kezdi gyakorolni hatalmát országa felállításával az
emberiség áldására, amely királyságról tanítványait és
minden követőjét, köztük a papságot is tanította imád-
kozni és prédikálni, az embereknek. Tanítványai, akik
kíváncsiak voltak arra, hogy mi lesz a bizonyíték arra,
hogy a világ véget ért, ezt a kérdést tették fel: “Mester,
mondd meg nekünk, honnan tudhatunk a te jelenléted-
ről és a világ végéről!” (Máté 24:3) Jézus bejelentette,
hogy egy világháború, az éhínségek, a járványok és
a forradalmak a föld különböző részein jelzik majd a
nemzetek szomorúságának kezdetét, bizonyítva, hogy
elérkezett a világ végének ideje.
Ez pontosan időben történt 1914-ben. Minden ke-
resztény, aki szorgalmasan figyelte az Úr tervének ala-
kulását, 1914-ben láthatta, hogy a világháború és az
azzal kapcsolatos egyéb események a véget jelentik;
és sokan ezt az igazságot hirdették is az embereknek.
A papságnak, aki az Úr képviselőjének vallotta magát,
ismernie kellett volna ezeket az igazságokat a Szent-
írásban foglaltak szerint, és bátran hirdetnie kellett
volna őket az embereknek, tájékoztatva őket az Úr
jelenlétéről és királyságáról, valamint arról, hogy min-
den kereszténynek ki kell maradnia a háborúból. Ellen-
kezőleg, a kereszténység minden nemzetének papsága
toborzóállomásként használta egyházi épületeit, arra
buzdította a keresztényeket, hogy legyenek hazafiak a
világhatalmak (az ördög birodalma) felé, és induljanak
háborúba, prédikáltak és buzdították a fiatalokat, hogy
jelentkezzenek be a háborúba, és ezért pénzt kapott a
kormányoktól. Nyíltan hirdették, hogy a gonosz világ
Isten országa.
Amikor 1918-ban a világ politikai és pénzügyi ha-
talmai meghozták a Népszövetség-egyezményt, amely
teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Istent és az
Úr Jézust, a papság egyesült egy kiáltványban, amely
kijelentette, hogy a Népszövetség Isten földi királysá-
gának politikai kifejeződése. Így tovább bizonyították
hűtlenségüket Istenhez és királyságához, valamint
hűségüket az ördög birodalmához. Amikor kitört a
világháború, voltak alázatos keresztények, akik lelki-
ismeretesen ellenezték a háborút, és alázattal próbálták
megtanítani az embereket az igazságra. Szegények
és árvák voltak abban, hogy atyáik vagy pásztoraik
elhagyták őket, mint az Úr juhait; és olyanok voltak,
mint ahogy a próféta mondja, „mint a juhok pásztor
nélkül”. Ahelyett, hogy megvédték volna és segítették
volna Jézus alázatos követőit, a papság lelkiismeretlen
politikusokkal és gonosz haszonlesőkkel fogott össze,
és letartóztatta, bebörtönözte, üldözte és megölte a hű-
séges keresztények némelyikét.
Az Úr, a prófétáján keresztül szólva hozzájuk, ezt
mondja: „Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az
istenek között. Meddig ítéltek még hamisan [papok –
a „kereszténység” elöljárói], és emelitek a gonoszok
személyét? Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyo-
morultnak és elnyomottnak adjatok igazságot! Ment-
sétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok ke-
zéből szabadítsátok ki.” (Zsoltárok 82:1-4) A papság
kudarcot vallott, és nem volt hajlandó meghallani az
Úr ezen intését, hanem kéz a kézben jártak haszonle-
sőkkel és politikusokkal, hogy csalárd próbálkozásaik-
kal, különféle egyezmények, szövetségek és más kor-
mányzati formák alapján irányítsák az embereket. És
most ezt mondja róluk Isten prófétája: „Nem tudnak,
nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden
fundamentoma inog.” (Zsoltárok 82:5).
Az 1914-től 1918-ig tartó bizonyítékoknak meg
kellett volna győzniük a papságot. Ha hűségesek lettek
volna az Úrhoz, és megtanították volna az embereket
az igazságra, akkor megmentették volna az embere-
ket a kereszténység közelgő összeomlásától. Ezzel
kapcsolatban a próféta világossá teszi, hogy a papság
azok, akik főként felelősek Isten előtt az előttünk álló
nagy bajokért (Jeremiás 18:8,9; 23:21,22).
Az Úr kinyilvánította felháborodását és bosszúját e
hamis pásztorok ellen, akik azt állítják, hogy tanítják
a nyáját, és a nyáj hatalmasai ellen, a haszonlesők és
a politikusok ellen, akik a prédikátorokkal szövetkez-
nek, képmutatóan összefognak önző céljaik előmoz-
dítása érdekében. Róluk szól az Úr az ő prófétáján
keresztül: „Így szól az Úr Isten a pásztorokhoz, akik le-
geltetik magukat!... Íme, én a pásztorok ellen vagyok.”
„Jajgassatok pásztorok, és kiáltsatok, és heverjetek a
porban, ti vezérei a nyájnak, mert eljön a ti megöle-
téseteknek és szétszóratástoknak ideje, és elhullotok,
noha drága edények vagytok. És nincs hová futniok
a pásztoroknak, és menekülniök a nyáj vezéreinek.”
(Ezékiel 34:2,10; Jeremiás 25:34,35).
A civilizáció összeomlása
Az Úr előre tudta, hogy a papság hűtlennek bi-
zonyul Hozzá és az Ő országához; hogy nem veszik
figyelembe a bizonyítékot, amelyet Ő fog előhozni,
hogy bebizonyítsa a világ végét; hogy teljesen meg-
tagadják Őt 1918-ban és az azt követő években. Majd
kijelentette, hogy a háború, az éhínségek, a járványok,
a forradalmak stb. után a nemzetek szorongatásának
kell következnie, tanácstalanul, hogy minden nemzet
felkészüljön a további bajokra, majd hozzáteszi: „Mert
akkor lesz olyan nagy nyomorúság, amilyen nem volt
a világ kezdete óta mindmáig, és nem is lesz.” (Máté
24:21) Ez és Dániel próféciája [Dániel 12:1] határo-
zottan azonosítja a civilizáció összeomlását a Messiás
királyságának teljes megalapításával a föld összes csa-
ládjának megáldása céljából.
Ez a világot érő végső baj Isten bosszújának kifeje-
zése a Sátán ellen, és azok ellen, akik az ő irányítása
és befolyása alatt rendszereket szerveznek és tartanak
fenn.
Milliók soha nem halnak meg
Prófétáján keresztül Jehova inti a népet, hogy tö-
rekedjenek a szelídségre és az igazságosságra, és for-
duljanak az Úrhoz, és ezáltal részesüljenek kegyelmé-
ben e nagy nyomorúság idején. (Sofóniás 2:2,3; Zsolt
41:1,2) Kerülje a nép a vitát, a viszályt és a bajt, és
most várjon az Úrra. Krisztus jelen van, és a bajt kö-
vetően elkezdi gyakorolni királyságának áldásait az
emberiség érdekében. Ez azt jelenti, hogy az ember
helyreállítja mindazt, amit elveszített. Akkor mit ve-
szített az ember?
Isten a földet az emberek lakhelyéül teremtette, és a
föld örökké megmarad. (Ézsaiás 45:12,18; Prédikátor
1:4) Tökéletesnek teremtette az első embert, aki meg-
szegte Isten törvényét, és halálra ítélték. Ezt követően
születtek Ádám gyermekei, akik mind bűnben szület-
tek, és hamisságban formálódtak az apa bűne miatt.
(Zsoltárok 51:5; Róma 5:12) Jehova megígérte, hogy
megváltja az embert a haláltól, és visszaállítja az enge-
delmeseket az életre és a boldogságra. (Hóseás 13:14)
Elküldte szeretett Fiát, Jézust a földre, hogy az ember
megváltója legyen. (Máté 20:28; János 10:10) Krisz-
tus Jézus meghalt a kereszten az egész emberiségért.
(1Timóteus 2:3–6; Zsidók 2:9) Az egész emberiségnek
részesülnie kell a váltságáldozatból Isten megfelelő
idejében.
Jehova azt mondta: „A te magodban lesz áldott a
föld minden nemzete.” (1Mózes 22:18). Ez az ígéret
magva a Krisztus: Jézus Krisztus, a Fej, és hűséges
követői, a test tagjai. (Galata 3:16,27,29) Krisztus
mennybemenetelétől egészen második eljöveteléig és
országának felállításáig Isten kiválasztotta Krisztus
testének tagjait az emberek közül. Ezeket hívják igaz
egyháznak. Ők azok, akik hűségesek az Úristenhez
és Jézus Krisztushoz. Ezek is ki vannak téve a kísér-
tésnek; és csak a győztesek, akik mindhalálig hűek,
kapnak közös örökösséget Krisztus Jézussal az Ő or-
szágában. (Jelenések 2:25, 26; 3:21) Az apostol egy-
értelműen kijelenti, hogy Krisztus második eljövetele
és királyságának felállítása azt a célt szolgálja, hogy
az emberiségnek visszaállítsa mindazt, ami elveszett
(Cselekedetek 3:19–21).
A bizonyítékok immár meggyőzőek arról, hogy el-
érkeztünk a régi világ végéhez és a Messiás királyságá-
nak kezdetéhez; ezért közeleg a világ áldásának ideje.
A mostani földön élő emberek millióit először meg-
próbálják, majd a halottak feltámadnak, és lehetőségük
lesz az életre. (2Timóteus 4:1) Akik nem hajlandók
engedelmeskedni az Úrnak, örökre elpusztulnak. (Ap-
Csel 3:19-23; Zsoltárok 145:20) Minden gonosz, aki
az igazságra tér él, és nem hal meg. (Ezékiel 18:27,28)
Ekkor beteljesednek Jézus szavai: „Ha valaki meg-
tartja az én beszédemet, soha nem lát halált”; „Aki él
és hisz énbennem, soha meg nem hal.” (János 8:51;
11:26) Mivel az isteni terv kidolgozása során idáig ju-
tottunk, most már magabiztosan kijelenthetjük, hogy a
földön élő milliók soha nem halnak meg.
Az ember által alkotott terveknek most már mind
kudarcot kell vallaniuk. Isten terve be fog teljesedni,
ahogy meg lett jövendölve. Most helyénvaló, hogy a
keresztények „hirdessék a nemzetek között, hogy az
Úr uralkodik: a világ is megerősödik, hogy meg ne
mozduljon: igazságosan ítéli meg a népet”. (Zsoltárok
96:10) Az Úr új civilizációt alapít, amely tartós lesz.
A nép engedelmes emberei örökké békében, életben,
szabadságban és boldogságban maradnak.