Bevezetés a társadalomismeretbe

A szociológiai kutatás (adatgyűjtés) fő módszerei

Kvantitatív adatgyűjtés Kvalitatív adatgyűjtés
- Az adatok jelentős része kvantitatív - Olyan adatok, amelyek nem, vagy
- Amikor számokban kifejezhető csak részben számszerűsíthetők
adatokat gyűjtünk / használunk fel - Pl. interjú, megfigyelés, kísérlet,
- Pl. kérdőívezés dokumentumelemzés (a
dokumentumtól függően lehet
kvantitatív is)
- A statisztikai és a tudományos adatgyűjtés különböző
- A statisztikai adatgyűjtés a 18. században jött létre Magyarországon
Kérdőív:
- „Survey”
- Kvantitatív: lényege, hogy mindél több embertől mindél több információt tudjunk meg
- Legjelentősebb: az észak-amerikai szociológia
- 1960-70: lehetőség nyílik a számítógépes feldolgozásra
- Fontos a mintavétel
o Külön tudomány
o A cél, hogy a minta reprezentatív legyen, tehát tükrözze az adott közösség
tulajdonságait
o Alapsokaság = a közösség, amiből mintát veszünk
o Mintasokaság = a minta, amit a közösségből veszünk (a megkérdezett
emberek)
- A kérdőív kitöltése önkéntes, tehát visszautasítható
- A kérdést a lehető legegyértelműbben kell feltenni
- Egy kérdésen belül tilos feltenni több kérdést
- A kérdés feltevésekor törekedni kell arra, hogy a kérdés ne sugallja a választ
- Kérdések típusai:
o Zárt
 Előre megadja a válaszlehetőségeket
o Nyitott
 Nincsenek válasz alternatívák
 Kvalitatív kérdés
 „Miniatűr interjú”
 Kvantitatívvá kell alakítani → dokumentumfeldolgozás
o Félig zárt, félig nyitott
 Vannak előre magadott válasz alternatívák
 DE: van „egyéb” lehetőség is
- Kérdezés szituációja:
o Kérdezőbiztost vesz igénybe a kutatás
 Az adatközlő nem kapja meg a kérdőívet
 Az adatközlő kezében van a kérdőív (csoportos lekérdezésnél)
 A kérdezőbiztos a moderátor
o Önkitöltős kérdőív

1
Bevezetés a társadalomismeretbe

 Nem kell kérdezőbiztos

 Az adatközlő maga tölti ki
 Ne legyen hosszú
 Postai úton is lehetséges, de a válaszadások száma ebben az esetben
nagyon alacsony
- Fontos az anonimitás:
o A feldolgozás után a kérdőíveket megsemmisítik
o Panel / longitudinális vizsgálat = követéses vizsgálat
 Bizonyos időközönként újra lekérdezés van, emiatt a kutatás végéig
megőrzik az adatközlő adatait
 A kutatás befejeztével megsemmisítik a kérdőíveket
 Akkor is megsemmisítik, ha idő közben az adatközlő elhunyt
- A kérdőívezés nagyon elterjedt
Interjú:
- Az adatközlőnek lehetősége van hosszabb válasz adására is
- Személyesen vagy írásban zajlik
- Személyre szabott műfaj
- Szűkebb körű, időigényesebb
- Ha a kutatás a kérdésfeltevéssel több információt akar megtudni, mélyebbre akar ásni,
inkább interjút készít
- Problémafeltáró interjú → hozzásegíthet ahhoz, hogy minél jobb kérdőívet csináljon a
kutató
- Interjúztatás lehetséges a kérdőívezés után is (ha valamivel kapcsolatban még bővebb
információra van szükség)
- 2 fő típusa van:
o Strukturált
 Van vázlata, szerkezete
 Van egy adott probléma, amivel kapcsolatban kérdéseket tesz fel
 Előnye, hogy nem hagyja az adatközlőt elkalandozni
 Hátránya, hogy elsikkadhatnak fontos információk
o Strukturálatlan
 Nincs szerkezete
 Csak a probléma van megadva
 Előnye, hogy az adatközlő nem érzi úgy, hogy faggatják
 Hátránya, hogy az adatközlő elkalandozhat, és nehéz kinyerni a fontos
információt
- Operacionalizálás: egy adott tudományos probléma kutathatóbbá tétele, mérhető
elemekre való felbontása
Megfigyelés:
- A pszichológia, a szociálpszichológia és a kulturális antropológia alkalmazza
- Egyénekre és csoportokra vonatkozik
- Természetes közegükben figyelik meg őket
- Egyik felosztás:

2
Bevezetés a társadalomismeretbe

o Strukturált: vannak előzetes szempontjai → a kutató csak ezeket figyeli

o Strukturálatlan: nincsenek előzetes szempontok, utólag rendezik struktúrába
- Több nehézsége is van:
o Az adatközlő ne tudjon róla, hogy megfigyelik (így nem próbál meg kulturális
elvárásoknak megfelelni)
o A kutatónak áldozatokat kell hoznia
- Másik felosztás:
o Résztvevői (belső): a megfigyelő maga is részt vesz azokban a társadalmi
folyamatokban, amelyekben a megfigyeltek
 Sok információt tud így szerezni
 Érzelmileg azonosulhat a megfigyeltekkel → torzul az objektivitás
o Külső
 Probléma: elsikkadhatnak információk
- Kérdés: etikus-e?
Kísérlet:
- Csekély szerepe van a szociológiában
- 2 szerkezeti egység:
o Megfigyelés
o A kísérleti alanyokat a kutató által mesterségesen előidézett szituációba kell
helyezni
- Lényege: a kutató megfigyeli, hogyan reagálnak a kísérleti alanyok az előidézett
szituációra
- Eliot Aronson: A társas lény
- Zimbardo: börtönőr-fogoly kísérlet
- Gender kísérletek
- Komoly etikai problémákat vet fel
Dokumentumelemzés:
- Kvalitatív és kvantitatív is lehet (a dokumentumtól függően)
- Vizuális formája is létezik (pl. fényképek)
- Pierre Bourdieu: La distinction (megkülönböztetés / kifinomultság)