Bevezetés a társadalomismeretbe

A társadalmi tagozódás történelmileg intézményesített formái

Anthony Giddens szerint 4 féle történelmileg intézményesített társadalmi tagozódás van:
- Rabszolgaság
- Kasztrendszer
- Rendi tagozódás
- Osztálytagozódás
Rabszolgaság:
- A leguniverzálisabban előforduló tagozódási forma
o Jogilag, intézményesített formában
o Spontán formában
- A rabszolga biológiai értelemben ember, kulturális értelemben viszont nem tekinthető
annak → ez a gondolkodás a jogrendszerben is megjelenik (pl. ókori Róma,
Görögország)
- Ulpianus: „Servi res sunt” = „A rabszolgák dolgok”
- A rabszolga tulajdonosa bármit csinálhat a rabszolgával
- Kialakulásának háttere:
o Hadviselés – két különböző közösség háborút visel egymással → a legyőzött
fél életben maradt tagjait elvitték rabszolgának
o Adósrabszolgaság – ha az adós nem tudott fizetni a hitelezőjének, a
családjával együtt a hitelező rabszolgája lett
- Mindenhova beilleszthető (kultúrától, történelmi kortól függetlenül)
- Ma már általában népi, kulturális mintázatként jelenik meg, nem intézményesített
jogilag
- Pl. gyermek rabszolgaság, kényszerített prostitúció
- A rabszolga felszabadítható, és szabad emberből is lehet rabszolga
Kasztrendszer:
- Kultúrához kötött: India
- Közép-Ázsiából származik
- A legzártabb társadalmi tagozódásnak tekinthető
- Nincs társadalmi mobilitás: egy kasztba nem lehet belépni, és onnan nem lehet kilépni
- Endogám házasság: azonos vagy hasonló társadalmi helyzetben lévők házasodnak
össze
o Csak kaszton belül házasodhatnak
- Legfelül a bráminok állnak, legalul a sudrák / érinthetetlenek
- A kasztok gyakran fizikailag sem érintkezhetnek egymással
- Szigorú szabályok vannak a kasztok egymással való viszonyaira
- Tabu közös földrajzi térben lenni más kasztok tagjaival
- Jogilag már nincs érvényben a kasztrendszer
Rendi tagozódás

1
Bevezetés a társadalomismeretbe

- Kulturálisan kötött: Nyugat-Európából terjedt át Közép-Európára is (határa: a

középkori Magyarország és Lengyelország)
- Korban is kötött: középkor
- A történészek és a szociológusok különbözőképpen vélekednek róla
- Történészek:
o Olyan társadalmi képződmény, amely jogosultságokkal, kiváltságokkal
rendelkezik
o Pl. nemesi rend – nem fizettek adót, a vármegye ügyeiben csak ők vehettek
részt
- Szociológia:
o Max Weber munkássága jelentős ebben a témában
o Kulturális alap
o Kisajátít kulturális formákat, amiket csak az adott társadalmi tagozódás
használ (pl. öltözködés, beszéd, bizonyos munkák)
- Generációról generációra öröklődik
- Van mobilitás: szolgálatért cserébe nemesi címet lehet kapni
- Belső rétegződés is elképzelhető (pl. Franciaországban a taláros nemesség)
- A társadalmi érintkezés szabályai is eltérőek rendenként
- Connubium = egymás közötti házasodás
- Házasodás renden belül
- Commensalitas = közös asztalnál történő étkezés
- Norbert Elias: A civilizáció folyamata
o A különböző társadalmi gyakorlatok szabályai hogyan lettek kifinomultak
o Hogyan épült be az egyén tudatába a szégyenérzet; eleinte a magasabb
státuszúaknál
- Rotterdam Erasmus: illemtani tankönyv