Magyarország politikatörténete

Magyarország politikatörténete (1944-89) – áttekintés

Ez az időszak két fő korszakra osztható:
1. 1944-1948/49
2. 1949-1989
1944-48/49:
- Kísérlet egy demokratikus rendszer kiépítésére
- Polgári demokrácia a cél (a többség akarata szerint)
- Vegyes tulajdonú gazdaság (magántulajdon, piacgazdaság)
- Jelentős az államosítás is
- Nyitott külkapcsolatok (nincs elköteleződés nyugat vagy kelet mellett)
- Többpártrendszer (jobbközéptől szélsőbalig)
- 2 választás
- Élénk civil szektor (főleg a helyi politikában)
- Vannak sajátos, nem nyugat-európai jellemzői is: pl. a végrehajtó hatalom túlsúlya →
nem választott
- A kommunista párt stratégiai célja a kezdetektől fogva az egyeduralom (a színfalak
mögött)
1949-1989
- Szocialista / állampárti diktatúra
- Diktatórikus struktúra
- Gazdaság:
o Államosított
o Nincs piac
o Tervgazdálkodás (a tervek mögött politikai szándékok húzódnak)
- Külkapcsolatok: zártak, szovjetbarát
- A Szovjetunió a kelet-európai országokból tábort épít ki („Béketábor”)
- Megszűnik a többpártrendszer → egypártrendszer (bár törvény nincs róla)
- A társadalmi sokszínűség megszűnik, mindenhol egy-egy civil szervezet marad,
amelynek vezetése a kommunista párt kezében van („A társadalom államosítása”)
- A hatalomgyakorlás módja megváltozik
- Ez a korszak is több részre osztható
- 1949-53:
o Szovjet rendszer lemásolása
 A magyar múlttól idegen
 Ijesztő
 Ellenállás
 Totális diktatúra
o Törvényesítik az erőszakot
o Személyi kultusz
o Gazdasági válság, társadalmi feszültségek
o Sztálin halála jelenti ennek a végét
o Kelet-Berlin: munkásfelkelés → presztízsveszteség
Magyarország politikatörténete

o Sztálin halála reformokat tesz lehetővé

- 1953-1956:
o Nagy Imre korszak
o Reformokat vezetnek be
o Kommunista elvekhez való igazodás jellemzi (pl. törvénytelenségek
megszüntetése)
o Nagy Imre hosszú távon többpártrendszerre törekszik (szerinte az elvek győzik
meg az embereket)
o Intézkedései felszabadulást hoznak
o Rákosi és hívei a háttérben leváltatják Nagy Imrét Moszkvában → Rákosi
vissza → 1956-ban emiatt forradalom tör ki
o Békés eszközökkel nem javítható a szocializmus
o ’56 demokratikus szocializmust akart
 Emiatt tehát nem forradalom valójában, de forradalmi jelentőségű
 ’56 leverése: háború, a SZU hadereje veri le
- 1956-1962
o Megtorlás és konszolidáció (ellentétesek egymással)
o A megfélemlítés önmagában kevés → Kádár ezt felismeri → tanul Rákosi
hibáiból
o 1962-re a társadalom többsége elfogadja a rendszert (nincs politizálás, az
életszínvonal növelése a cél)
o 1962-től nemzetközileg is elismert a Kádár-kormány
- 1962-1968
o 1968: gazdasági reformot kell létrehozni, amely egy mindent átfogó reform
kell, hogy legyen
o A tervgazdálkodás megváltozik, már csak kereteket adnak
o Piaci elemeket hoznak vissza
o 1 év után jelentős növekedés figyelhető meg
o Le kell cserélni a teljes gazdasági vezetést → 10-15 évvel fiatalabb vezetők,
akik ismerik a piacgazdaságot, racionálisan gondolkodnak, nem az ideológia
érdekli őket (bürokrácia → technográcia)
o 1968: Európában diákmozgalmak (a paternalista demokrácia miatt)
 Máshogy akarnak élni, mint az idősebbek
 Magyarországra is beszivárog
 A megfélemlítés nem hat rájuk
- 1968-tól
o 1972: a rákosisták felemelkedése
o A reformokat le kell állítani
o 1972 után a keményvonalas kommunisták kerülnek előtérbe
o Gazdasági hanyatlás
o Életszínvonal növelés külföldi hitelből → 10 milliárd dollár adósság
o 1977: újraindul a reform
 Magánvállalkozás (először a vendéglátásban, aztán egyre szélesebb
körben)
 Nem szocialista gazdaság
Magyarország politikatörténete

 Szaporodnak a civil egyesületek

 Lehet utazni (csak valutával, 5 évente egyszer)
o Komoly politikai reformok: kötelező kettős jelölés
o 1985: 5 db párt által nem támogatott jelölt indul a választásokon
o Emlékeztetés a demokráciára (kis lépésekben)