A fogyasztói döntés

Közömbösségi térkép
- Minél kevesebb van egy adott áruból (minél nagyobb a szűkössége), annál több fog
fogyni egy másikból
- Matematikailag: minél inkább tart a nullához egy termék görbéje, egy másik termék
görbéje annál inkább fog a végtelen felé tartani, de nulla soha nem lehet a fogyasztás
 korlátozott helyettesíthetőség (teljesen nem lehet kiváltani a szűkösebben
rendelkezésre álló terméket)
- A termék száma számít, nem a típusa (pl. Boci csoki vagy Tibi csoki) – a haszonérzet
szempontjából
Speciális esetek: tökéletes helyettesítés
- Két termék milyen arányban váltható át egymásra, és milyen ez az árarány?
- Ebben a példában a fogyasztó 1:1 arányban váltja át egymásra a két terméket,
miközben x ára az y termék árának a fele (az x olcsóbb, mint y)  ekkor a racionális
fogyasztó a teljes jövedelmét az x termékre költi
- Költségvetési egyenes: meredekségét az árarány határozza meg
o Ha a fogyasztó az összes jövedelmét x-re költi, y-ból kevesebbet tud vásárolni
o Átváltási arányok: fogyasztó szemszöge vs. piaci
o A fogyasztó az olcsóbbik terméket fogja megvásárolni, ha számára mindegy a
termék típusa (az ízlése, preferenciái alapján)
Speciális esetek: tökéletes kiegészítés
- Egyik termék sem fogyasztható a másik nélkül: a fogyasztás mindig meghatározott
arányban van
- Teljesen mindegy az árarány
Speciális esetek: semleges jószág
- Csak a hasznos jószág fogyasztása számít
- A semleges jószágból soha nem vesz semennyit a fogyasztó  mindig egybe fog esni
a hasznos jószág tengelyével, az x tengellyel
- Mindig a hasznos termékre költ a fogyasztó
A jövedelemváltozás hatása a fogyasztói választásra
- Ismétlés: a választást a jövedelem, az árak és a preferenciarendszer határozza meg
- Ha nő a jövedelem, normál jószágok esetében nő a fogyasztás is (és fordítva)
- Fontos dinamikusan, nemcsak statikusan vizsgálni a gazdasági helyzeteket a
közgazdaságtanban  ma már matematikai eszközök is rendelkezésre állnak ehhez
- Komparatív statika: egyensúlyi helyzetek összehasonlítása – 2 egyensúlyi állapotból
való átmenetet nem tudunk vizsgálni így
- Kérdés: hogyan elemezhető rendezett formában a jövedelem és a fogyasztás
kapcsolata? Két eszköz:
o ICC (Income-Consumption Curve)
o Engel-görbe
 A különböző jövedelmi szinteken hogyan változik a fogyasztás
 - Fontos: a ceteris paribus elv továbbra is érvényben van (ha a jövedelem változik,
minden más változatlan marad)
- A jövedelem változása biztosan változásokat idéz elő a fogyasztásban
- Itt csak diszkrét pontokat tudunk jelölni, amik helyett a tényleges modellben
természetesen folytonos görbék szerepelnek
A jövedelemváltozás hatása a fogyasztói választásra: az ICC
- Az ICC (jövedelem-fogyasztás görbe) azon optimális fogyasztói kosarak halmaza
(esetünkben egy kétdimenziós jószágtérben), amelyek változó jövedelem és
változatlan preferenciarendszer és árak mellett adódnak
- A költségvetési egyenes párhuzamosan tolódik jobbra, mert az árak aránya nem
változik  mindig ugyanolyan a költségvetési egyenesek meredeksége
- Mindegy, mennyi a jövedelmünk, azt el tudjuk úgy költeni, hogy a legnagyobb
haszonra törekedjünk
- A fogyasztó egyensúlyban van, ha megtalálja az optimális jövedelemfelhasználást
- Ha az optimális pontokat összekötjük, megkapjuk az ICC görbét
A jövedelemváltozás hatása a fogyasztói választásra: az Engel-görbe
- A jövedelem és valamely (de csak az egyik) termék fogyasztása közötti összefüggés
- Haszna: a segítségével azonosítható, hogy normál, vagy pedig inferior típusú
jószágokról van-e szó
o Normál jószág:
 a jószágok legnagyobb része
 a jövedelem növekedésével nő a fogyasztásuk
o Inferior jószág:
 alsóbbrendű javak
 a jövedelem növekedésével csökken a fogyasztásuk
 mindig szubjektív tulajdonság
 csak bizonyos jövedelmi szinteken válik inferiorrá (az előtt normál
jószágnak számít)
 az inferior termékek fogyasztása is nőhet a jövedelem növekedése
esetén, de ez egy véges folyamat  bizonyos jövedelemszint felett a
fogyasztás más csökkenő, vagyis a görbe visszahajló
 pl. fehér kenyér
- Ha nagyobb a jövedelem, nagyobb a fogyasztás
Az árváltozás hatása a fogyasztói választásra
- A kiindulás hasonló, de most az egyik termék ára változik (ceteris paribus)
- Értelmezés: ha az egyik ár változik, akkor módosul az árak aránya  a költségvetési
egyenes meredeksége megváltozik
- A módszeres elemzés eszközei:
o PCC (Price-Consumption Curve)
o Egyéni keresleti görbe
- Az egyéni keresleti görbékből megszerkeszthető a piaci keresleti függvény
Speciális esetek