A TÁRSADALMI

KIREKESZTŐDÉS EGYES
KÉRDÉSEI AZ
EZREDFORDULÓ
MAGYARORSZÁGÁN

Csernai Dorottya 2014.12.

SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS
 A nyugat-európai szociálpolitikai gondolkodás
központjába 3 évtizeddel ezelőtt került a társadalmi
kirekesztődés jelentésköre Mo.: időbeli késés
 A szegénység fogalom kialakulása ( 3 út):

1. A jóléti államok válságáról folytatott szakmai és

politikai diskurzus
2. A jóléti gazdaságoknak a 70-es évek olajválsága utáni
tartós szerkezeti átrendeződést kísérő reformjai
3. A globalizációs tendenciákra adott nemzetállami
szociálpolitikai válaszok folyamatos kritikái
SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTŐDÉS II.
 A társadalmi kirekesztődésnek az EU országaira ma
többé-kevésbé általánosan érvényes konszenzuális
értelmezése hosszú és bonyolult politikai folyamat
terméke
 Mo.: hiányzik a kirekesztődés konszenzuális értelmezése
és a megfelelő szegénységellenes eszköz és intézménytár
kimunkálására irányuló politikai folyamat
 Kelet-Európa: fontos szakasz átugrása még nem
voltak meg a nemzeti jóléti politikák, de már a
meghaladásuk reformja volt a cél
 Társadalmi hazugságok
MAGYARORSZÁG-A RENDSZERVÁLTÁS
UTÁN
 Az életszínvonal tömegesen megélt drámai csökkenése
az új viszonyok a korábbi létbiztonság elvesztését és az
életszínvonal egyértelmű rosszabbodását hozták
 Erre a tömeges élményre használták az elszegényedés
szót a szegénység szinonimájaként
fogalmi keveredés
 A társadalom 50-70%-át érintő elszegényedés mellett
észrevétlen maradt az „igazi” szegények évtizedes
eredetű, soha fel nem számolt, a kérdéses években
viszont leszakadássá mélyülő szegénysége
MAGYARORSZÁG-A RENDSZERVÁLTÁS
UTÁN II.
 Az elszegényedés kárvallottjai: az egykori „kádári
középosztály” tagjai megcsúszott biztonságuk
helyreállítása fontos politikai érdeke volt a hatalomért
versengő pártoknak
 Legfontosabb feladat a gazdasági stabilizáció volt

elmaradt a szegénység hátterében munkáló folyamatok

felszínre hozatala
 Magyarázat: szegénység és válság egy tőről fakad

 De: elszegényedés és szegénység két különböző jelenség

és a szegénységen a gazdaság spontán folyamatai
önmagukban nagyon keveset enyhítenek
MAGYARORSZÁG A RENDSZERVÁLTÁS
UTÁN III.
 Megfontolt elvek és világos gazdaság-, illetve
társadalompolitikai célok helyett a nyers erőviszonyok
döntenek az elosztás tényleges arányairól
 Az új rászorultság elvű szociálpolitika szemlélete: a
munkahely elvesztése, az egészség megrokkanása, egy-
egy családi krízis bárkit nehéz helyzetbe hozhat, azonban
aki igazán akarja, kikeveredhet a szegénységből
 A rászorultsági elvnek testet adó segélyezési rendszer
bevezetése és a társadalombiztosítási járandóságok
jogosultsági alapjainak radikális átalakítása a cél
SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁS
 A szociálpolitikai irányváltás magát a
szegénységproblémát decentralizálta
a keret jellegű szabályokat lefektető szociális
törvénykezés a helyi közösségek belső alkufolyamataira
bízta a segélyezés konkrét elveinek kialakítását
 Kisközösségivé alakítás a társadalmi konfliktusok
tompítása, a társadalmi béke fenntartása
 A társadalmi választóvonal rögzülése: élesen ketté
vannak osztva a boldogulók és a szegények
élethelyzetbeli, életesélyi, lehetőségi különbségek
SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁS II.
 Szegények számára felállított speciális
intézményrendszer a materiális támogatások mellet
más egyéni problémákra választ adó speciális
szolgáltatásokra van szükség
 Hajléktalanszállók, cigány/szegény gyerekek
iskoláztatására szakosodó oktatási intézmények,szociális
boltok, jótékonysági akciók: totális, a többségi
érintkezési viszonyoktól elzárt életvilág intézményei
 A szegények szegénységének tartósodása, +
szegregálódás, gettósodás
A SZEGÉNYEKRŐL
 A szegénység nem homogén állapot
 Átmeneti és tartós szegénység megkülönböztetési, illetve
jövedelmi-megélhetési és halmozottan szegények
A megélhetési szegénység hátterében elosztási
problémák állnak pl.: a munkaerőpiac inflációs
feszültségei
A kirekesztettek: társas kapcsolataik a hasonló
helyzetben lévőkre korlátozódnak gyermekeik
hasonló sorsú gyerekekkel kerülnek egy osztályba,
hasonló körülmények között élnek, illegális vagy
közmunkát végeznek stb.
A KIREKESZTETTEK
 Ők az „igazi” szegények, akiknek a visszaútja a
társadalom többségének világába nem csak a
megélhetés szintjén múlik
 Belső tagolódás: családi háttér megléte vagy hiánya
igazi, teljes terjedelmű társadalmi tagságra csak az
számíthat, akinek családja van
 Szocialista tömegfoglalkoztatás az évtizedes ingázó
életforma szétzilálta a családi kapcsolatokat,
meggyengítette a régi közösségi hálókat
 Hajléktalanná válhattak: az egykori ingázók, az állami
gondozásból kikerültek, büntetőintézményből
kiszabadultak
A KIREKESZTETTEK II.
 A kirekesztődéstől a család önmagában nem véd meg,
sőt generációsan továbbgördített állandó léthelyzetté
válhat
 Tartós munkanélküliek: ha dolgoznak, a munkavégzésük
színtere kívül esik a társadalmilag elismert, adózott
bérrel és társadalmi kártyával javadalmazott szervezett
munkák világán
 A kollektív kirekesztődés két formája:

1. Területi – aprófalvas települési zárványok, a

munkanélküliséggel különösen sújtott régiók
2. Etnikai- faji
A KIREKESZTETTEK III.
 Az erőltetett szocialista iparosítás miatt: város és falu
különbségének kiéleződése a jobb helyzetű társadalmi
rétegek tömegesen elvándoroltak
 Etnikai-faji kirekesztettség: cigányság

közmunkaprogramok, kisegítő osztályok és speciális

iskolák, zárt intézmények (állami gondozás, rendőri
őrszobák stb. )
 Segélyezés és helyi szociális ellátás diszfunkciói:
konfliktusok vannak a támogatások miatt a cigány és nem
cigány szegények között „élősködők”
 Helyi kisebbségi önkormányzatok: a kisebbség belső ügye
a cigányság szegény rétegeinek kiszorulása
KIREKESZTETTEK IV.
 Kettősség: a jobb helyzetűek szemében a közösség
szegény rétegei visszahúzó erőnek minősülnek, míg a
szegények a közös kisebbségi ügy árulóinak láthatják a
jobb helyzetben lévőket
belső összetartás hiánya

 Dezintegrációs veszélyei miatt a kirekesztődés elleni

hatékony fellépés közügy: nem csak a az érintettek és a
velük hivatalból foglalkozó szakemberek,
szociálpolitikai döntéshozók ügye
IRODALOM
 Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései
az ezredforduló Magyarországán. Szociológiai Szemle
2002/4
(http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-548/
szoc_szemle/TPUBL-A-548.pdf
)