9.

Életmód és mindennapok a Rákosi- és a Kádár-korszakban

Rákosi-korszak (1949-1953 vagy 1948-1956)

Előzmények

 Szovjet megszállás, érdekszféra

 1945. november 7.: demokratikus választások, 57%-os Kisgazda győzelem, a SZEB
nyomására mégis koalíciós kormányzásra kényszerülnek a Magyar Kommunista Párttal
 szalámi taktika: reakciósok kizárása
 1947: kékcédulás választások
 1948: MDP megalakul (Magyar Dolgozók Pártja) a Szociáldemokrata Párt és a MKP
egyesülésével
 Magyar Függetlenségi Népfront megalakul (csak ennek jelöltjeire lehet szavazni) 1949 új
választások
 1949. augusztus 18.: új, szovjet típusú alkotmány, létrejön a Magyar Népköztársaság
 a köztársasági elnök tisztje megszűnik
 MDP főtitkára, Rákosi Mátyás lesz az ország vezetője

Életkörülmények

 osztályharc, éberség, ellenség keresése

 internálás, munkatáborok
 állami erőszakszervezet (1948-ban az ÁVH létrejön az átszervezett ÁVO-ból)
◦ 1949: önálló főhatósággá válik (katonai elhárítás, hírszerzés, határőrság) → több tízezer
ember működik besúgóként, 1 millió ember aktáját őrizték
 “Aki nincs velünk, az ellenünk van”
 csengőfrász, fekete autók
 nincsenek szakszervezetek vagy független civil szervezetek, helyette: kisdobos, úttörő,
Dolgozó Ifjúság Szövetsége
 a munkahelyeken kötelező Szabadnép-félóra (kommunista lap cikkeit kell megvitatni,
helyeselni, irányított politikai “vita”)
 gyors iparosítás és kollektivizálás → az életszínvonal a háború előtti szintet sem éri el
 a hiánycikkek száma nő, 1951-ben átmenetileg ismét bevezetik a jegyrendszert
 az alapvető szolgáltatások, élelmiszerek árát az állam mesterségesen alacsonyan tartja
 beszolgáltatási rendszer, padlássöprés
 kulákok internálása, bebörtönzése
 állami lakásépítési program kevesebb mint fele valósul meg, a megépített lakások fele
magánerőből épül
 a Marshall-segély felvételének hiányában a háború utáni újjáépítés rendkívül lassú
 javul a közegészségügyi ellátás (antibiotikumok használata), visszaszorul a tüdőbajos és
vérbajos betegek száma, de a kórházi zsúfoltság nő
 csökken a csecsemőhalandóság
 a társadalombiztosításba bevontak száma jelentősen nő, az abba be nem vontakat ilyen
módon akarták a szövetkezetekbe való belépésre kényszeríteni (egyéni gazdák, kisiparosok)
 megjelentek a vállalati üdülők (a gazdagabb rétegektől elvett villák, nyaralók a Balatonnál
és a Duna-kanyarban)
 az utazási lehetőségek beszűkülnek
  bár az országos átlagban az élelmezés terén némi javulás figyelhető meg, akadtak komoly
élelmezési nehézséges is
 szegényes ruházkodás
 a tömegközlekedés az állami támogatottság miatt olcsó, ám zsúfolttá is vált, megkezdődtek a
pesti metró építési munkálatai

Társadalom

 a társadalmi különbségek csökkentek, de ez nem az általános életszínvonal növekedésének,

hanem a jobb helyzetben élők lesüllyesztése révén valósult meg
 új párt- és állami elit alakult ki: a káderek
◦ kivételezett helyzetük nem pénzben, hanem plusz juttatásokban nyilvánult meg (lakás,
nyaralás) → így elérte a párt, hogy tőle legyenek függésben, pozíciójukból nagyon
könnyen kieshettek, saját tulajdonuk nagyon kevés volt
 50%-ról 10%-ra csökkent a mezőgazdaságból élők száma, valamint jelentősen csökkent az
önálló kisiparosok és kiskereskedők száma
 a hivatalnokok száma nőtt, ezzel kiépült a bürokratikus állam
 a nők munkába állása ambivalens jelenség volt
◦ a két jövedelemforrás miatt a családok életszínvonala nőtt
◦ a nők kettős terheltsége megviselte őket
◦ a kifejezetten férfi munkák végzése miatt egészségük jelentősen károsodott
◦ az abortuszt a korban Ratkó Anna népjóléti miniszter intézkedése miatt tiltották (Ratkó-
gyerekek)
 alacsony lakbérek
 ingyenes egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás, valamint ingyenes bölcsőde, óvoda,
általános és középiskola
 a modernizációs program keretében több mint ezer faluban bevezetik a villanyt
 megjelenik a mozi, rádió, ezek fontos propagandaeszközök is
 személygépkocsi alig van még, de a motorkerékpár elérhetővé válik fiatal munkások
számára is

Oktatás

 a nagyobb tanulócsoportok miatt pedagógushiány alakul ki

 az egyházi iskolákat államosítják → sok tanár emiatt is hagyja ott a pedagógusi pályát, ezzel
csak fokozódik hiányuk
 színvonalcsökkenés a kapkodva átalakított, átpolitizált tananyag és az állam felzárkózató
kampánya miatt (munkásparaszt származásúak előnye)
 az orosz nyelv tanulása kötelező
 az esélyegyenlőség a munkások és leszármazottaik javára csökken
 esti tagozatos képzés felnőttek számára

Kultúra

 a színház a tömegek számára is elérhető szórakozássá válik

 propagandisztikus célok
 egyházi ünnepek visszaszorítása (karácsony = fenyőfa ünnep, államalapítás = kommunista
alkotmány ünnepe), április 4.: felszabadítás
 a sport villámhárítóként működött
 1952, helsinki olimpia: a sikereket a kommunista berendezkedés eredményeként könyvelték
 el
 tömegsportok: vizilabda, futball népszerűsége nő
 szintén a propaganda eszközévé válik

Kádár-korszak (1956-1989)

Előzmények

 Kádár János az 1956-os forradalom leverésével jutott hatalomra

 1957-ben megalakul a munkásőrség
 átszervezik a DISZ-t Kommunista Ifjúsági Szövetséggé
 1963-ig lezajlottak a megtorlások
 a forradalom alatt megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt, az MSZMP irányít
 átszervezik a Hazafias Népfrontot
 a dolgozók érdekvédelmét az állami irányítás alatt álló Szakszervezetek Országos Tanácsa
(SZOT) látta el, amely nem látott el valódi érdekképviseletet, leginkább a nyaraltatás,
juttatások terén volt fontosabb szerepe (SZOT üdülők)
 Kádár paternalista államot alakított ki (gondoskodó, a társadalom jólétét, biztonságát
lehetőség szerint növelő politika, a mely ugyanakkor alattvalónak tekinti az
állampolgárokat. A rendszer a patriarchális család viszonyai, a korlátlan hatalmú családfő
mintájára képzelhető el.)

Gazdaság

 megszüntették a beszolgáltatást
 mintagazdaságok alakultak
◦ Bábolnai Állami Gazdaság
◦ Nánudvari Vöröscsillag TSZ
 megkezdődött a baromfitenyésztés és a műtrágyázás
 a málna, eper és ribizli termesztésével fellendült a szörp- és kozervgyártás
 megengedték a háztáji termelést
 a bauxitbányászat fellendült, a kibányászott bauxit 2/3-át a Szovjetunióban dolgozták fel,
cserébe a Szovjetunióból kész alumíniumtermékeket kapott Magyarország
 megkezdődött a műanyag gyártás, felépült a Dunai Finomító Szászhalombattán
 a szocialista országok közül egyedülálló módon farmert is gyártottak
 létrejöttek az áruházak (Skála, Sugár)
 nőtt a városlakók száma (ez sokszor csak a falvak várossá nyilvánítása miatt volt)
 a busz-, kerékpár- és motorgyártás terén Magyarország kiemelkedő volt, a Pannonia
Motorkerékpár és az Ikarusz Busz a környező szocialista országokat is ellátta termékkel
 a hűtő, a mosógép, a televízió már széles körben elérhetővé vált
 sok várakozással, de a trabant is elérhető cél lett

Társadalom

 a vezető erőnek kikiáltott munkásság sosem irányította ténylegesen a társadalmat

 a vezető elit a káderek voltak, akik kinevezésekor a tényleges szaktudás helyett a politikai
megbízhatóság volt a fő szempont
 a nómenklatúra (politikatudomány nyelvében a szocialista társadalmak vezető elitjének,
különböző szintű döntéshozóinak, kiváltságos elemeinek gyűjtőneve) még az 1970-es
 években sem rendelkezett megfelelő szaktudással
 a szellemi foglalkozásúak száma megnőtt, de sok ellentmondás jellemezte e réteget: 30%-uk
érettségivel sem rendelkezett, az állami- és vállalati adminisztráció alsó szintjén dolgoztak
 az orvosi, ügyvédi szakterület zárt maradt a társadalom előtt, a jogászság vesztett
presztízséből
 a pedagógusok megbecsültsége elmaradt a társadalom-átalakító feladatuk nehézségétől
 az értelmiségiek fizetését az állam alacsonyan tartotta
 nagy fokú társadalmi mobilitás jellemezte a korszakot, bár ez mesterségesen előidézett
jelenség volt
 a munkásság száma jelentősen nőtt, közülük a szaktudással bíró szakmunkások helyzete
sokszor kezdezőbb volt, mint a képzetlenebb munkaerőé
 a segéd vagy betanított munkásság mértéke változatlan maradt
 a parasztság helyzete alapjaiban megváltozott az iparosítás és a szövetkezetesítés miatt
◦ nagy számú ingázó került ki soraikból (város és falu között)
◦ a háztájiban az emberek önkizsákmányoló munkát végeztek
◦ a rossz infrastruktúra miatt a kistelepülések lakói társadalmi lejtőre kerültek
 az 1945 előtti tőkés, földbirtokos réteget a rendszer felszámolta, a kisiparosok,
kiskereskedők bár megtűrt helyzetben, de sokszor anyagiakban gyarapodva éltek a rendszer
keretei között

Életkörülmények

 a pártpolitika meghatározó célja lett az életkörülmények, életszínvonal tényleges javítása

 nőtt a foglalkoztatottság, emelkedtek a bérek
 az alapvető élelmiszerekből nem volt hiány
 általános társadalombiztosítást és ingyenes egészségügyet vezettek be
 1970-re 1 millió lakás épült (panel lakótelepek)
 távközlés, úthálózat fejlesztését elhanyagolták a jólét fenntartása érdekében
 a társadalombiztosítási kiadások 1960 és 1980 között nyolcszorosára nőttek, majd a
növekedés akkor is folytatódott, amikor a gazdasági növekedés stagnált
 a második gazdaságban (háztáji, kisipar, kiskereskedelem, csempészer, fusizás) dolgozók
száma nőtt
 a várható élettartam csökkent, a deviáns jelenséges (öngyilkosság, alkoholizmus) száma nőtt
(az öngyilkosok száma a duplájára nőtt, alkoholizmusban pedig közel félmillióan
szenvedtek)
 az alapfokú oktatásban javulás mutatkozott, a legtöbb felnőtt is elvégezte a kötelező
nyolcosztályos iskolát, de a felsőoktatás terén a környező szocialista országok is lehagyták
az országot
 a válások száma duplájára nőtt, holott a házasságkötések ideje korábbra tolódott, valamint
többen éltek házasságban, mint a két világháború között
 az 1-2 gyermekes családmodell vált meghatározóvá
 az állam az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítésével, valamint a GYES
(gyermekgondozási segély) 1967-es bevezetésével kívánta a gyermekvállalást ösztönözni
 a sport elvesztette kiemelkedő támogatottságát, a tömegsport fejlődése elmaradt a
kívánatostól, a felnőtt lakosság 60%-a túlsúlyos volt az 1980-as években
 a szabadidős tevékenységek átalakultak, az emberek főleg szűk családi körben töltötték
szabadidejüket
 a nehezen beszerezhető nyugati termékek (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi,
lemezek, kazetták, kvarcórák, zsebszámológépek, stb.) a tömeges csempészetnek
köszönhetően kerültek forgalomba
  „marxista-leninista” ideológia hivatalosan meghatározta a tömegtájékoztatást, az oktatást és
a művelődést, szabályozta az állami élet rendjét
 a vallásosság mértéke nőtt, a nyolcvanas években már a lakosság több mint fele vallotta
magát vallásosak, bár a rendszeresen templomba mindössze a lakosság 10%-a járt
◦ Mindszenty József 1971-ben elhagyta az országot egy megállapodás értelmében, az
állam és az egyház kapcsolata némileg rendeződött
 a viszonylagos életszínvonal-emelkedés volt hivatott elfedni a nómenklatúra kivételezett
helyzetét, a hiánygazdaságot, az egészségügy fejletlenségét (a hálapénz is emiatt alakult ki)
és az iskolák által fokozott kulturális különbségeket (ami nehezítette a felzárkóztatást)

Kultúra

 az ellenőrzések, az úgynökök, a besúgók továbbra is mindennapos jelenségek voltak, bár a

kádári jelmondta értelmében (“Aki nincs ellenünk, az velünk van”) a politikailag
közömbösöket békén hagyták
 megjelent a kabaré (Hofi Géza már a rendszert is illethette enyhe kritikával)
 a különböző tv műsorokban a disszidánsok bújtak az ellenség képébe
 a kultúrát meghatározta a három T elve, amely Aczél Görgy kultúrpolitikus nevéhez fűződik
(tilt, tűr, támogat)
 a nyugati fogyasztó kultúra jelenségeit (farmer, rockzene, fiúk hosszú haja, miniszoknya)
nemcsak a hivatalos szervek, de az idősebb lakosság is rosszallóan figyelték, később ezek
váltak a békés ellenállás szimbólumaivá (Kodály Zoltán is ennek jegyében hordott hosszú
hajat)
 kultúrházak épültek, a könyvek olcsóak, elérhetőek lettek, nagy példányszámban nyomtatták
őket
 a művészek is kerülték a politikai állásfoglalást (öncenzúra), majd neves írók is elismerően
kezdtek nyilatkozni a rendszerről, ezzel létrejött a rendszert meghatározó életszínvonal-alku
(a párt nem szól bele a magánéletbe és nem várja el az aktív politikai részvételt, ha az
emberek nem kérdőjelezik meg a rendszer legitimitását, nem beszélnek '56-ról és nem
politizálnak)
 létrejött a puha diktatúra/fridzsiderszocializmus/gulyáskommunizmus