Vörösmarty Mihály:Szózat

1836-ban írta Vörösmarty a Szózatot, amikor nyílt szakításra kerül a sor a bécsi udvar és a
magyarság között. Szózatában nagy hazafias és gondolatai költészetének első remekművét
alkotta meg. A csalódás és kétségbeesés hatására írta meg a Szózatot.
Szózat jelentése ünnepélyes beszéd. A felhívás rövid és tömör parancs: “Itt élned,halnod
kell.” Nem Istenhez fohászkodik,hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben. A
versformája skót balladaforma. Maga a forma, verszene csupa izgatott,zaklatott
ellentmondást rejt magában. Vörösmarty nagy költészetének ez a nyitánya az egész
nemzethez szól. A megszólítás egyes szám 2.személyű, vagyis személyesen szól hozzá a
költő. A hazához kapcsolt két főnévi (bölcsőd -sírod) szinonimájaként két igei
metafora( ápol-eltakar) a haza fogalmát van hivatva pontosítani. A haza az egyes ember
számára a kezdet és a vég életének egyetlen, értelmet adó kerete. “Áldjon vagy verjen sors
keze: Itt élned, halnod kell.” A ritmusideáltól, a ritmusnormától ez a kettő tér el a
legerősebben. Vörösmarty a Himnusz jóságos,bűneinkért igazságosan sújtó, de
gyarlóságainkat esetleg megbocsátó Istenével szemben a sorsot, a végzetet említi.3-5.vsszk.:
hősies küzdelmet mutatja be múlt történelmi eseményeivel,tanulságaival. A 7.versszaktól egy
másik, a jövő dominál a költeményben, a múlt és a jelen már csak egy-két utalásban szerepel.
A 8.versszak felgyorsult, szenvedélyes tiltakozás izgalmát közvetítik. A vers műfaja
óda,stílusa romantika.