Magyarország politikatörténete

Parlament- és pártharcok időszaka (1947)

A társadalmi élet területén:
- 1946-tól kezdve a kommunista párt az általános hatalomgyakorlásra törekszik
- Földreform körüli vita
o FKGP: kritizál
o MKP: az FKGP ellen hangol („Földet vissza nem adunk!”)
- Közalkalmazottak, köztisztviselők:
o A végrehajtó hatalom gyakorlása az ő feladatuk
o 1944 vége: igazoló eljárás háború alatti tevékenység alapján → 85% marad a
helyén (ez a kommunista pártnak rossz)
o 1946: igazoló eljárás világnézet szerint
 Megbízhatatlanok → B-listázás
 Elbocsátják őket → fizikai munkára kényszerülnek
 Csere: a helyükre a kommunista párt emberei kerülnek (fontossági
sorrendben)
o Probléma: a kommunista pártnak nincs magasan kvalifikált tábora → csökken
a színvonal
o ’40-es évek vége: erőltetett iskoláztatási program

Politikai szféra:
- Nagy koncepciós perek
- Legnagyobb: a köztársaságellenesség pere
o Úri klub: Magyar Közösség, horthysták → mag
o Provokátorokat építenek be
- Fenyegetéseket kreálnak, hogy uralhassák az embereket → a legnagyobb fenyegetés a
háború → ez indok a túlzott hatalomgyakorlásra
- A Magyar Közösség kapcsolatban áll az FKGP politikusaival → őket is besározzák
- Több, mint 100 embert vonnak felelősségre
- A vezetőket kivégzik
- Áldozat: Kovács Béla (ogy.-i képviselő)
o Nem akar együttműködni a kommunistákkal
o Szervező
o Mentelmi joga van
o A magyar országgyűlés nem adta ki Kovács Bélát
o Sajtókampány Kovács Béla ellen → Kovács Béla megsértődött, a rendőrségre
ment → elvitték a SZU-ba, Szibériába 7 évre
- Nagy Ferenc: megfenyegetik, majd emigrál
- → Nincs miniszterelnök → kisgazda jelölt: Dinnyés Lajos (a kommunista párt
javasolja, a kisgazdák tiltakoztak)
- Új kormány → új választások
- Előtte módosították a választási törvényt:
o B-listások
o Magyarok szomszédos országokból
Magyarország politikatörténete

o Pártpolitikai szerep a Horthy-korszakban

o 1947-ben 200.000 embert „kifelejtettek” a névjegyzékből
o Összesen kb. 400 ezer ember nem szavazhatott
- DE: titkos szavazás → választási csalás: „kékcédulás” választások
o Ha valaki nem az állandó lakhelyén szavaz, névjegyzék kivonatot kell kérni
(kék cédula)
o 1947: építkezések, sok ember nem otthon tartózkodik
o A párt emberei kék cédulákkal szavaznak több helyen is
o Lebuknak (szociáldemokrata ellenőr → száműzik)
o Kommunisták: fogadják el a választás eredményét
o 60-65 ezer hamis szavazat
o Végeredmény:

MKP 22%
DNP 18%
FKGP 15%
SZDP 15%
MFP 13%
NPP 8%
- Az FKGP óriási vesztes (az elmúlt 2 év rossz politizálása miatt)
o 1946: kizárnak képviselőket
o A DNP külön indult
- MFP: az FKGP-ből kizárt képviselőkből alakult
- Magyar Szabadság Párt: az FKGP-ből vált ki → betiltják a szavazás előtt
- A kommunista párt nem tud egyedül kormányozni → 4 párt koalíciója
- Miniszterelnök: Dinnyés Lajos
- Még erősebb támadás a többi párt ellen
- Pfejfer: petíciót gyűjt
o A pártot feloszlatják
- Sok politikust emigrációba kényszerítenek
- Varga Béla: hamis letartóztatási parancs → püspök beugratása → emigrál
- Minden téren át kell venni a hatalmat → GAZDASÁG
o 1944: államosítások megkezdése
o Koordinálni kell a munkát
o Nem működő cégek → működtetni kell
o Hírközlés, vasút, szállítás, bank, hitel → 1944-ben államosítva
o Hivatalok a többi gazdasági szerv ellenőrzésére
o 1948: minden, 100 munkásnál többet foglalkoztató vállalat államosítása
o Probléma: nem magyar érdekeltségű vállalatok
 Minden német cég átvétele
 Angol, francia: kémkedéssel kell vádolni a menedzsmentet →
államosítás
o Amerika nehezményezte: növelte Magyarország elszigeteltségét nyugattól
o 1947: első 3 éves gazdasági terv
 A piacgazdaságban nem lehet tervezni
Magyarország politikatörténete

 Valós törekvések + politikai szándékok

 Ipar: 27%, Mezőgazdaság: 15% → ennyivel szárnyalják túl az 1938-as
szintet
 Újjáépítési terv
 Baloldal törekvései: pl. államosítás
 Eredetileg az ipar 35%, a mezőgazdaság 25%-ot kapjon a
beruházásokból → a mezőgazdaság beruházásainak felét elvonják az
iparba
 Szovjet típusú gazdaság
 Ipar: 27% (nehézipar: 66%, könnyűipar: 20%)
 Később: erőltetett nehézipar fejlesztési tervek
Magyarország külső környezete:
- 1947: 3 nemzetközi dokumentum
- 1.) Békeszerződés (febr. 10 – szept. 10.)
o Súlyos csalódás
o Trianoni határok, pedig nem ezt ígérték + az USA és a SZU máshogy is
dönthetett volna
o Szovjet-román fegyverszünet: Erdély nagyobbik része Romániához, a kisebbik
Magyarországhoz
o Nincs esély jobb békére
o A szovjet haderőnek ki kellett volna vonulnia, de a SZU Ausztriára vonatkozik
(ellátás az ottani szovjet csapatoknak) – hadtáp – közös megegyezés az USÁ-
val → jogszerű
o 1955: kivonulnak a szovjet csapatok Ausztriából, DE: Varsói Szerződés
- 2.) Marshall-terv
o USA: Európa újjáépítési terve
o Vissza nem térítendő segély + alacsony kamatozású hitel
o Feltétel: többpárti demokrácia
o Csehszlovákia és Magyarország fontolgatta
o SZU megzsarolja Csehszlovákiát
o Magyarország: hosszú parlamenti vita, csatlakozás, DE: 200 ezer dollár a
SZU-nak
o A SZEB megtiltja Magyarország csatlakozását
- 3.) Tájékoztató Iroda
o Nem információs központ
o Megszűnnek a SZEB-ek → a SZU nem avatkozhat be intézményesen
o Tájékoztató Iroda: a SZU irányítja a kelet-európai országokat a kommunista
pártokon keresztül
o Lengyelországban hozzák létre
o Zsdanov: sztálini tételek
 Magyarázat az egyre keményebb diktatúrára
 A III. világháború elkerülhetetlensége (nyugat és kelet harca, nukleáris
háború)
Magyarország politikatörténete

 Az osztályharc éleződése: belső ellenség elleni harc, éberség,

gyanakvás
 A szocializmus építésének egy útja: SZU másolása (pl. TSZ-ek,
egypártrendszer)
- 1947: még nincs diktatúra, de vannak rá jelek, hogy be fog következni
o Nincs ellene erő
o Segítség nem várható
o A SZU katonai jelenléte folyamatos
- A demokrácia helyi szintekre szorul vissza
- 1948-49: átfordulás