Magyarország politikatörténete

A demokratikus politikai rendszer kibontakozása

II. világháború vége:
- 1945 május 9: a győzelem napja
- Utolsó csata Prágában
- Magyarországon újjá kellett szervezni a rendszert → ehhez stratégia kell
1945 május: Pázmány Péter Tudományegyetemen konferencia → milyen legyen a
magyar demokrácia?
- Minden párt képviselői megjelennek, őszintén beszélnek
- FKGP elnöke, Tildy Zoltán: „tiszta demokrácia”
o Nem lehet diktatórikus eszközökkel demokráciát építeni → nincs bosszú
o Demokrácia intézményesítése: demokratikus fékek, egyensúlyok kellenek
(törvények, szabályok)
- Veres Péter, NPP (mérsékeltebb, író): nem kell félni a demokráciában a vitától, a
véleménykülönbségtől (vita = demokrácia) → üzenet a kommunistáknak
- Szakasits Árpád, SZDP: sajátos helyzet (hosszú távon demokráciát akarunk, de sok
igazságtalanság ért minket)
o Először ki kell egyenlíteni a régi hibákat → egyenlő esélyek → demokrácia –
CSAK a gazdasági életben → nem működhet
- Erdei Ferenc, NPP (baloldal): munkás-paraszt demokratikus diktatúra (Lenin) →
diktatúra átmeneti szakasza → baloldali demokrácia
- Révai József, Rákosi Mátyás, MKP: nagy formátumú beszéd; hibás a kérdés; KINEK
a demokráciáját akarjuk
o Minden demokrácia diktatúra is egyben
o Polgári demokrácia = a kisebbség demokráciája
o Proletárdiktatúra kell (ami demokrácia)
- Mór Gyula (Pesti Egyetem): a demokráciának 2 alappillére van, ami
összeegyeztethetetlen egymással (szabadság + testvériség)
o A sikeres demokrácia a józan önkorlátozással megtalált arány a 2 alappillér
között
1945 nyara: Bibó István tanulmánya – A magyar demokrácia válsága
- Már a kezdeteknél megfigyelhető anomáliákról ír
- Pl. felszabadítás vagy megszállás kérdése
o Ez minden magyar ember számára mást jelent a helyzetétől függően
- Reakció és fasizmus összemosása az MKP által
- A rendőrség szerepe (Magyarországon politikai tevékenységet folytat)
- Ezek komoly veszélyt jelentenek a demokráciára, nincs egységes stratégia
Választások:
- Szorgalmazzák, hogy az országgyűlési választások előtt kerüljön sor helyhatósági
választásokra is (polgári oldal) → az MKP ellenzi → SZEB megakadályozza →
kivétel: Budapest (MKP emberei)
- 1945. október: helyhatósági választások Budapesten
Magyarország politikatörténete

- A szovjet hadsereg az MKP-t támogatja

- Az MDP és az SZDP közös listán indul
- Az FKGP nyeri a választásokat
- A győzelem oka:
o Mértéktartó, polgári középpárt
o A kommunista pártnak nagyon rossz a híre
- 1945 november 4: első demokratikus választás a magyar történelemben
Párt Szavazatok Ogy.-i képviselők Miniszteri posztok
FKGP 57% 245 7
SZDP <17% 69 3
MKP >17% 70 3
NPP 7% 23 1
PDP 2
P.kív. 12

- Jobboldali többség a parlamentben, de a miniszteri posztok 50-50%-os arányban

oszlanak meg → nem egyenlő a súlyuk (legfontosabb: belügyminiszter)
- FKGP: egyedül is kormányozhatna, DE: fegyverszünet feltételei + újjáépítés
- Belügyminiszter: Kovács Béla, DE: a kommunista párt is jelentkezik a posztra →
visszautasítják → a kommunisták nem vesznek részt a kormányban → a SZEB úgy
nem ismeri el a kormányt → MKP zsarolással eléri, hogy ő kapja meg a
belügyminisztériumot
- Nagy Imre a belügyminiszter → leváltják → Rajk László
- A kommunisták a végrehajtó hatalmat akarják
- Felállítják a Gazdasági Főtanácsot (vagyon, tulajdon ügyében rendeleteket hozhat) →
kommunista vezetés → államosításokba kezd
- A koalíciós kormány nem ért egyet
- Egy dologban egyetért: államforma kérdése → 1946 február: köztársaság kikiáltása
- Kell egy államfő
o Ki válassza?
o Felmerült: Károlyi Mihály
o Az ogy. politikai bizottsága dönt: FKGP elnöke, Tildy Zoltán legyen
 Gyenge köztársasági elnöki jogkör: reprezentatív szerep, nem vesz
részt a politikai életben
 Nincs tényleges befolyása
- Nagy Ferenc (FKGP) lesz a miniszterelnök
- Látszatra a legjelentősebb posztok az FKGP kezében vannak, de ez a gyakorlatban
nem így van
- Az MKP igyekszik az FKGP-t háttérbe szorítani
- 1946 március: Baloldali Blokk
o Tagjai: MKP, SZDP, NPP + szakszervezetek
o Rendszeres tüntetések az FKGP ellen
- 1946 március: háborús bűnös perek
o Bárdossy László pere: nem vádolható fasizmussal, mégis halálra ítélik
o Ezzel az előző rendszert lehet elítélni
Magyarország politikatörténete

o Politikai nyomásgyakorlás céljából történik

- 1946 tavasz: törvény a köztársaság védelméről → felhatalmazza a belügyminisztert
és a rendvédelmi szerveket bizonyos jogok elvételére gyanú esetén
o FKGP nem tudja megakadályozni, de ellensúlyozni akarja a demokratikus
jogok védelméről szóló törvénnyel
o A belügyminiszter dönt (jogalkalmazó)
- A kisgazdapártnak nincs elég ereje → szavazatok okai:
o Demokratikus gyűjtőpárt
o A Horthy-korszakban erős ellenzéki párt
o Németellenes
o Félelem a kommunistáktól
- Nem támogatják már ezt a pártot
- Nem tudja érvényesíteni a létszámbeli fölényét
- Tömegeket akar felvonultatni
o Egységes parasztszervezet létrehozása: Országos Magyar Parasztszövetség →
betiltják (a SZEB nem engedélyezi)
- 1946 október: MKP 3. kongresszusa – Rákosi nyíltan meghirdeti a harcot a
proletárdiktatúráért → nemzetközi kontextus: hidegháború
o Sztálin 1945 novemberéig azt hitte, a nyugat respektálja a szocializmust →
nem sietteti a kelet-európai országok szovjetesítését
o A nyugati politika veszélyesnek tekinti a SZU-t és a kommunizmust
o Sztálin világforradalmat akar
o Ha a nyugat nem ismeri el, építenie kell a táborát
o → agresszív kommunista magatartás (1946-os intézkedések)
- 1946: pengő elértéktelenedése (hiperinfláció) → pénzreform kell → forint
- 1946 június: viszonylag értékálló forint → nem váltják át, de van elvi szám (4x1029)
- A bankbetétek is elvesznek, csak munkával és segéllyel lehet forinthoz jutni → előny
a munkásoknak, hátrány a középosztálynak
- Címer kérdése:
o 1946 februárig koronás kiscímer
o Kossuth-címer (monarchiából köztársaság)
 1946 február – 1949 augusztus (+ 1956)