A kínálat és kereslet alapelemei

A gazdaság piacokból épül fel, amelyeket a gazdasági szereplők alkotnak.

A piac helye a gazdaságban
 A gazdasági szereplők kapcsolatba lépésének színtere: a kereslet és a kínálat
találkozásának terepe  információforrás
 A piac általunk feltételezett fontosabb jellemzői:
o A szereplők egymástól független, racionális aktorok;
 A fogyasztók abban érdekeltek, hogy a fogyasztásuk révén
maximalizálják az örömérzetüket
 A termelők a profitot akarják maximalizálni
  Haszonérzet maximalizálása a lényeg
 Döntéshozás kizárólag a saját haszon szerint  nem foglalja magába a
„nyáj szellemet” (mások befolyásolása)
o A szereplők szabadon dönthetnek és tökéletesen informáltak;
 Minden olyan információ birtokában vannak, ami az adott döntés
meghozatalához szükséges  a valóságban ez nem érvényesül (19.
századi feltételezés)
 Mindent tudnak, amit tudni lehet  nem mindentudás; csak azt tudják,
amit tudni lehet
o Az ár az az információforrás, amely rugalmasságánál fogva mindig azonnal
tükrözi a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonyát;
 A piac azért tölti be ezt a fundamentális szerepet a gazdaságban, mert a
gazdasági szereplők minden információt a piacról szereznek be
 Nem kell azt sem feltételezni, hogy tudatosan keresik az információt
 Az árból sok mindenre lehet következtetni  pl. ha nő az ár, akkor nő
a minőség is; a drágább termék a jobb; a piac valamiért nem kedvel
vagy kedvel egy terméket
o A verseny eredménye igazi piaci egyensúly: az ár alakulásának köszönhetően a
piac megtisztul  az egyensúly a gazdasági hatékonyság kulcsa;
 Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor az ár emelkedni kezd;
abban az esetben is, ha egy termék előállítása nehezebbé, drágábbá
válik
 Az ár rugalmasan reagál a piac változásaira, és egyensúlyba hozza a
keresletet és a kínálatot (pl. a magasabb ár miatt többen akarnak
termelni, de kevesebben vásárolni)
o A piaci szereplők egyenrangú felek (ez a feltételezés viszonylag könnyen
feldobható).
 A kínálati oldalon tökéletes verseny van; nagy számú, de a piac
összméretéhez képest elenyésző vállalatok vannak
 Feloldható: monopóliumok
 A piac persze nem csak ilyen lehet  az ár lehet ragadós (rugalmatlan) is;
o Az előbbi feltételezések nem vesznek figyelembe különböző tényezőket, amik
a valóságban máshogy vannak  pl. a valóságban érvényesül a nyáj-hatás
 o Azért tudjuk a közgazdaságtan által elemezni xy dolgok hatását, mert a
modellek megmondják, hogy a világ milyen nélkülük, viszonyítási alapot
adnak
 A piac sokféle lehet a forgalmazott árucikk szerint: pénz (hitel), árucikk, szolgáltatás,
termelési tényező, értékpapír stb.  legtipikusabb az árupiac;
 A szereplők egyszerre több piacon is megjelenhetnek: az egyiken lehetnek vevők, a
másikon pedig eladók
A piac alapösszefüggései
- Kereslet és kínálat szembenállása és találkozása;
- A piac modellje e kereslet és kínálat működésének (vagyis a befolyásoló hatások)
leírására törekszik az absztrakció eszközével;
- Mik ezek a hatások? Keresleti oldalon ilyen például:
o A fogyasztók jövedelmének változása,
o A helyettesítő és kiegészítő termékek árváltozása;
 Bizonyos célra több termék is megfelel – pl. kávé és tea
 Ha van egy termék, amely megdrágul, a fogyasztó a helyettesítőjével
fogja kiváltani
 Kiegészítő termékek, amiket együtt fogyasztunk – pl. kávé és
kávétejszín – a fogyasztásunkra nem feltétlenül lenne hatással, ha az
egyik termék ára változna
o A fogyasztók ízlésének változása;
- A kínálati oldalon ilyen lehet:
o A termelési tényezők árának változása;
o A technológiai feltételek változása;
o A várakozások módosulása;
 Minden gazdasági döntés befolyásolja a jövőt (közvetlenül vagy
közvetetten), emiatt a várakozások befolyásolják a jövőt
 Pl. ha egy fogyasztó a jövedelme növekedésére számít, már ma elkezd
többet fogyasztani
- A kereslet: A piaci szereplők adott időben és adott termékre vonatkozó vételi szándéka
 a keresleti függvény ezt a keresletet ábrázolja az ár függvényében
o Keresleti törvény: minél nagyobb az ár, annál kisebb a kereslet
- A kínálat: a piaci szereplők adott időben és adott termékre vonatkozó eladási /
termelési szándéka  a kínálati függvény ezt a kínálatot ábrázolja az ár függvényében
A keresleti függvény
- A keresleti függvény esetében a vételi szándékot befolyásoló hatások közül kizárólag
az ár hatását elemezzük  a többi lehetséges befolyásoló tényezőt (pl. jövedelem)
változatlannak tekintjük. Miért…?
o Matematikai ok: csak 2 dimenzióban mozog
o Közgazdasági ok: mindig csak 1 dologra tudunk figyelni
o Harmadik dimenzió nélkül, ha másra is figyelnénk, az a keresleti függvény
eltolódását jelentené
- Ha egy termék ára csökken és ezzel együtt nő a fogyasztók jövedelme, várhatóan a
kereslet nőni fog. De minek köszönhetően?
 - Az ár és a kereslet közti függvényszerű kapcsolat  törvény vs. törvényszerűség
- Jelölése: D=f(P); Qn=f(P)
- Eddig: a görbe mentén való elmozdulások  megváltozhat a görbe helyzete is?
- Az elmozdulás jelentése: adott ár mellett a korábbinál többet/kevesebbet kívánnak
vásárolni
- Fontos: nyilvánvalóan nem az ár hatására változik meg a vásárlási szándék
- Sok tényező lehet az ok! Ezek nélkülözése néha nagyon nehéz.
- Probléma: akár a görbe mentén mozdulunk el, akár a görbe mozdul el, azt mondjuk,
hogy megváltozott a kereslet
A kínálati függvény
- A kínálati függvény esetében az értékesítési szándékot befolyásoló hatások közül
kizárólag az ár hatását elemezzük  a többi lehetséges befolyásoló tényezőt (pl.
bérköltségek) változatlannak tekintjük. Miért…?
- Ha egy termék ára nő és ezzel együtt csökken a munkások bére, várhatóan a kínálat
nőni fog. De minek köszönhetően?
- A keresleti és kínálati függvényről is feltételes módban kell beszélni.
- Az ár és a kínálat közötti függvényszerű kapcsolat
- Jelölése: S-f(P); Qs-f(P)
- A kínálati görbe a keresleti görbéhez hasonlóan szintén megváltoztathatja helyzetét
- Az értelmezés hasonló módon történhet
A piac modellezése
- Probléma: eddig a piac két oldalát izoláltan vizsgáltuk;
- Az együttes elemzéshez közös koordinátarendszer kell (és más semmi)
- Egyensúlyi ár: a két függvény metszéspontjánál
o A piacon ez normál esetben nem alakul ki
- A kínálat meghaladja a keresletet: a piac túlkínálatos
- Ha a kereslet meghaladja a kínálatot: a piacon túlkereslet van
Rugalmasság
- A keresleti és kínálati függvény alapján eddig azt kérdeztük: adott ár mellett mekkora
a kereslet és a kínálat;
- Rugalmasság: adott mértékű árváltozásra mennyivel változik a kereslet / kínálat;
- A kérdések:
o Ha 1%-kal nő / csökken az ár, hány %-kal csökken / nő a kereslet?
o Ha 1%-kal nő / csökken az ár, hány %-kal nő / csökken a kínálat?
- Kiterjesztés: kereszt-árrugalmasság, jövedelem-rugalmasság
- Kereszt-árrugalmasság: az A termék árának változása hogyan hat a B termék
keresletére?
- Nehéz kérdés  léteznek tipikus esetek
- Helyettesítő termékeknél: ha A ára nő, B kereslete nő
- Kiegészítő termékeknél: ha A ára nő, B kereslete csökken
- Jövedelemrugalmasság: a jövedelem 1%-os változása (nő/csökken) hány %-kal
változtatja meg a termék keresletét
- Biztos, hogy egyértelmű a viszony? – Inferior javak. Ez már paradox árhatás (egyéb
példa: presztízsfogyasztás, minősági hatás, spekulációs hatás)