Az oktatási rendszerek általános

jellemzői
Oktatási rendszerek az Európai Unióban
Ea: Prof Polónyi István
 Az oktatási rendszer
• Oktatási rendszeren az intézmények egymáshoz
kapcsolódását értjük (Kozma 2006)
• egy-egy oktatási rendszer a nemzeti szellem alkotását,
kikristályosodása (M. Sadlert idézi Kozma 2006)

• Az oktatási rendszer 20. századi fogalom

• Modern oktatási rendszeren olyan nemzeti vagy országos
rendszert értünk, amelybe
– (1) a népesség egésze belép,
– (2) működését országos érvénnyel bíró törvények szabályozzák,
– (3) döntően közpénzekből finanszíroznak, és
– (4) amely felett az adott ország politikai hatósága felügyeletet
gyakorol.
• Nemzeti keretek között szerveződik
(Halász 2001)
 Az oktatási rendszer értelmezése
• Kialakulás: XVIII–XIX. század folyamán alakultak ki, és lényegében
a XX. században nyerték el mai formájukat
• A modern rendszer jellemzői
- népesség egésze
- törvényi szabályozás
- finanszírozás – közpénz
- felügyelet (politikai hatóság)
• Rendszerjelleg
- Elkülönülés és összekapcsolódás
- Elkülönült szervezet
- Hatékony cselekvés
• Önállóság versus összekapcsolás
- elkülönülés előnye: hatékonyság
hátránya: leegyszerűsítés
- konfliktusok
- többfunkciós rendszerek (pl. ÁMK)
 A modern tömegoktatás kialakulása

• Kulturális és vallási átalakulás a XVI–XVII.

században – a lelkekért való harc
• A protestantizmus és az oktatás
• Az ellenreformáció és az oktatás
• Az egyén, a társadalom és az állam kapcsolatának
átalakulása (felvilágosult abszolutizmus)
• Nevelő állam (pl. Nagy Frigyes, Mária Terézia)
• Az egyén feletti kontroll
• Az oktatási folyamat racionalizálása (lényegében
máig élő a tanításszervezési technikák kialakulása)
• Az oktatás iránti kereslet és kínálat
• Állami beavatkozás, szerepvállalás
 Egy kis történelem ismétlés
Elsőként Poroszország
• 1717: I. Frigyes Vilmos bevezette az általános tankötelezettséget
„Oktatásügyi követelmények” elnevezésű rendeletével: minden 5-12 év
közötti gyermeknek a téli hónapokban minden nap, nyáron pedig
hetente egyszer-kétszer látogatnia kellett az iskolát.
• 1763: II. Frigyes általános iskolakötelezettség (6-13 év) bevezetése
• 1787: a tanügyigazgatás központosítása
Franciaország
• 1773 tankötelezettségi törvény
Anglia
• Az 1870-es „Education Act” állami iskolák létrehozását írta elő 5-14 év
közötti gyermekek számára.
• A kötelező iskolába járás ugyanakkor egy évtized múlva válik valóra,
az elemi oktatás pedig csak 1891-ben lesz ingyenes.
Olaszország
• 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről
Magyarország
• 1777-ben a Ratio Educationis-sal Mária Terézia királyi felségjognak nyilvánította
a magyar iskolaügyről való rendelkezést (de ekkor még egyetlen állami iskola
sem volt).
• II. József már szigorú szankció terhe mellett kötelezte a szülőket, hogy 6-11 éves
gyermekeiket iskolába járassák
• Eötvös József által 1848. július 24-én az Országgyűlés elé terjesztett népoktatási
törvényjavaslat. Ez lett volna az oktatás terén az első magyar országgyűlés által
elfogadott törvény (kötelezővé tette volna az iskolába járást fiúknál 6-12,
lányoknál 6-10 éves korig)
• A forradalom bukása után a bécsi udvar 1849. október 9-én kiadott
rendeletben szabályozta a magyar iskolaügyet. Szigorúan ellenőrizték a 6-12
éves gyermekek tankötelezettségét: szükség esetén akár csendőrrel vitették a
gyermeket iskolába
• Az első népoktatási törvény: 1868. évi XXXVIII. törvénycikk. (a kiegyezést
követően Eötvös József vallás- és közoktatási minisztereként)
– A tankötelezettség: a gyermekek 6. életévük betöltésétől 12., illetve 15. éves korukig
nyilvános iskolába kell járatni.
– (A 6-12 éves gyermekek mindennapi iskolába; míg a 12. életévüket betöltöttek, akik
a mindennapi iskola mind a hat évfolyamát befejezték, ismétlő iskolába voltak
kötelesek járni)
• 1896-ban 79% az iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már 93%.
 Eltérő fejlődési utak
• Az első időszakban közös fejlődési utak; egy domináns csoport
(általában az egyház) a meghatározó
• A következő időszakban versengő csoportok megkérdőjelezik a
domináns oktatási hatalmat
• Végül a konfliktus megoldásába beszáll az állam.

• Szubsztitutív (Pl: Anglia, Dánia) = a versengő csoportok saját

iskolákat hoznak létre
– Egymástól független hálózatok létrejötte
– Később közös koordinációs igény

• Restriktív = az oktatás feletti kontroll megszerzéséért küzdő

csoport (pl. a francia forradalom hatalmi elitje, az orosz cári
bürokrácia stb.) a politikai hatalom birtokában maga teremti meg
a nemzeti rendszert
– Összeépülő rendszerek
– Tulajdonosok alkui
Eltérő fejlődési modellek

Az egyes országok között

jelentős eltérés van abban, hogy
oktatási rendszerük
kialakulásában mekkora
szerepet játszott

• részben az írni-olvasni tudás

iránti társadalmi igény,

• részben az iskolaállítás
formájában vagy egyéb
formákban megjelenő állami
beavatkozás

Halász (2001)
 A rendszer kialakulásának jellemzői
A kialakulás állomásai - három jellegzetes fejlődési
állomást különböztethetünk meg:
I. Egyes társadalmi csoportok létrehoznak iskolákat – az egyes
csoportok iskolái elkülönülnek, nem koordináltak
II. Állami (királyi) szabályozás az iskolákra → közös, laza szerveződés
III. Az oktatási rendszer tényleges megszerveződése – állami
törvények szabályoznak
A kialakulás folyamatai
• Egységesülés
• Rendszerbe szerveződés
• Elkülönülés (más társadalmi rsz-ektől)
• Specializációk kialakulása (rsz-en belül, pl. humán, reál)
 Az oktatási rendszer funkciói

• (1) kultúraátadás,

• (2) társadalmi kontroll és személyes fejlesztés

• (3) szelekció és allokáció, valamint

• (4) változás és innováció támogatása

(Ballantine, 1997 idézi Halász 2001 )

 Az oktatási rendszer funkciói
A funkciók, amelyeket valamennyi modern oktatási
rendszer kisebb vagy nagyobb eredményességgel betölt:
1. az egyének személyiségének alakítása,
2. a kultúra újratermelése,
3. a társadalmi struktúra újratermelése vagy
átalakulásának elősegítése,
4. a gazdaság működésének és növekedésének
elősegítése,
5. a politikai rendszer legitimálása,
6. a társadalmi integráció biztosítása,
7. különböző közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása,
8. a társadalmi változások elősegítése vagy fékezése
9. örömszerző funkció
(Halász 2001)
 Az oktatási rendszer funkciói
(más csoportosításban)
• Kulturális reprodukció
• Társadalmi tudás reprodukció (kulturális reprodukció 2.)
• Társadalmi értékátadás (kulturális reprodukció 3.)
• Személyiségformálás (Kulturális reprodukció 4.)
• A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltozása
• Szolgáltató funkció
• Változás és fejlődés támogatása
• Gazdasági funkció
• A politikai rendszer legitimizálása
• Társadalmi integráció
 Kulturális reprodukció 1.

• Kultúra, tudás, normák átadása

• Oktatás – nem kizárólagos színtér
– Tudományos / művészeti szervezetek, nyilvánosság
– Tudás – család
– Formálistól az informális felé történő elmozdulás
• Korlátok
• Legfontosabb nyilvános terep – jog, politika által
szabályozott, formális szervezeti keretek
• A tartalom visszahat az intézményrendszerre
 Enkulturáció
Kis kitérő 1 - kulturális alapképességek
elsajátítása
• M. H. Herskovits
• Enkulturáció = a kultúra megtanulása, a
kultúrába történő betagolódás
• a kultúra része a nyelv, az erkölcsi normák
és viselkedési minták, a szociális
szervezetek, a jog és a politika
intézményei, a gazdaság és a munka
különböző formái, a technika, különböző
intézményes formák és tevékenységek
• az ember az enkulturáció specifikus
tanulási folyamatán keresztül nő bele
valamilyen kultúrába, ennek elsajátítása
által meghatározott kultúra hordozójává
válik, bekapcsolódása a kultúrába csak
tevékenység által lehetséges
 Kulturális reprodukció 2. – társadalmi tudás
Tudás:
– Tudományos
– Mindennapi (vs. ünnepnapi)
– Technikai – technológiai
– Tudásformák logikája – konfliktusok
– Tantervi döntések
– Elméleti versus gyakorlati tudásátadás igénye

– Kik határozzák meg a tudás tartalmát?

– Tudomány
– Politika
– Szakma (Pedagógusok)

– Átadás: standardizált, szabályozott

Iskolaszervezési döntések, tantervi vizsgák…stb.
– Tanulásszervezés csoportos versus tanulás egyéni jellege
 Kulturális reprodukció 3. – Társadalmi értékátadás
• Értékek és viselkedési minták

• Normák, szabályok – társadalmi beilleszkedés, orientáció (jövőre

vagy a múltra orientált-e az iskola)

• Rendszereltérések: hangsúlyok (pl.: tudás (ismeretek), normák

(szocializáció))

• Explicit értékek: deklarációk

• Implicit értékek: szervezeti és tanári viselkedés

• Standardizálás egyéni elsajátítás ellentéte

• (család iskola)
 Szocializáció –
Kis kitérő 2 társadalmivá válás
• É. Durkheim
• szocializáció: társadalmivá válás, társadalmilag
cselekvőképessé válás (értékek, normák, értékrendek,
viselkedés, szabályok, szerepek elsajátítása)
• a szocializáció az enkulturáció részfolyamataként
értelmezhető
• a szocializáció folyamata kettős funkciót tölt be:
(1) az egyént cselekvőképessé teszi
(2) generációkon át biztosítja a szociális rendszer
működésének és továbbélésének képességét
• a szocializáció különböző szakaszokban megy végbe:
– elsődleges (primer) 5-6 éves korig,
– másodlagos (szekunder) fázis, 14-15 éves korig
– másodlagos szociális fixálódás = a felnövekvő ember megtalálja
helyét a felnőttek világában

• a szocializáció folyamata az ember élete végéig tart,

specifikus csoportokban játszódik le (eltérő nyelv,
viselkedési formák, értékorientációk
 Kulturális reprodukció 4. – személyiségformálás
• Kultúra elsajátítás és a személyiségformálás – lélektani és funkcionális
szempontból nem elválasztható

• „a személyiség hierarchikus, egymásba ágyazódó komponensei: a

kompetenciák, a hozzájuk tartozó motívum- és tudásrendszerek,
amelyeknek összetevői a motívumok, a képességek, az ismeretek, a
készségek és a pillanat tört része alatt megvalósuló rutinok”. (Nagy J.,
2000).

• Az oktatás egyik - sokak szerint legfontosabb és legősibb - funkciója az, hogy

az egyéneket hozzásegítse személyiségük kialakulásához ….az egyének
személyisége kialakulásának az iskolai oktatás csupán az egyik és
semmiképpen nem a legfontosabb tényezője. Halász Gábor, Annási Ferenc
(2011)

Belső tényezők Küldő tényezők

(öröklött (természeti-és társadalmi
tulajdonságok) környezet BENNE AZ
OKTATÁS, ISKOLA)

Az egyén aktív
tevékenysége
 A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltozása

• Meghatározó szerep a társadalmi struktúra

újratermelésében mechanizmusok – mobilitás

• Két, alapvetően eltérő társadalomképhez kapcsolódó

megközelítés
– Az egyik szerint a társadalmi osztálykülönbségeknek az oktatási
rendszeren keresztül történő újratermelése önkényes és
igazolhatatlan
– A másik szerint a modern társadalmakban az iskolai tudás és az
azt igazoló végzettségek váltak az előnyösebb társadalmi pozíció
megszerzésének egyik legfontosabb eszközévé, ami pozitív

• Az oktatás befolyásolására törekvő társadalmi erők hol az

egyik, hol a másik funkciót próbálják megerősíteni, és e
kétféle törekvés konfliktusa egyben az oktatáspolitika egyik
legjelentősebb elemét alkotja.
• Az újratermelésnek vannak direkt és indirekt formái
 Szolgáltató funkció

• Értelmezései
– Elkülönült szolgáltató funkció
– Az oktatás egésze szolgáltatás
– Az oktatás mint gazdaságfejlesztő erő

• (minőségbiztosítás)

• Példák a megjelenési formákra

– Felsőoktatás és vállalatok kapcsolata (fejlesztések, elemzések,
prognózisok)
– Közoktatás (kulturális programok, …stb.)

• Az értelmezés rendszerjellemző és rendszerformáló (pl. felsőoktatás

2011 után)
 Változás és fejlődés támogatása

• Az oktatási rendszerek nagymértékben befolyásolhatják a társadalmi

változások dinamizmusát

• Változások elősegítése vagy akadályozása

– a technológiai változások,
– új munkaformák, értékek, szerepek, magatartásformák és felfogások
– Illetve ezek társadalmi elfogadtatása vagy gátlása

• Az oktatás mint modernizációs eszköz (WB)

• Változás: érdek – és értékviszonyok átstrukturálása
• Hatás: társadalmi átrétegződés
• Konfliktusok
 Gazdasági funkció

• Az oktatás szerepe:
– az egyén társadalmi pozíciójának kijelölése (Becker)
– a gazdaság működése, növekedése (Schultz)
– a modern árutermelés, fogyasztás (Machlup)

• Az oktatás és a gazdaság kapcsolódási pontjai

– Gazdasági – pénzügyi rendszerhez kötődés
– Az oktatás áru jellege
– Munkaerőpiac
 A politikai rendszer legitimitása

• A rendszer fenntartása, elfogadottsága

• Plurális demokrácia – autonóm polgár

• Monolitikus rendszer – az egyéni autonómia korlátozása

• Formák:

– direkt politikai nevelés

– közvetett politikai szocializáció

 Társadalmi integráció
• Modern társadalmak: komplex, differenciált óriásrendszerek,
amelyek integritását intézményi mechanizmusok sokasága
biztosítja. Ezek között fontos helyet foglal el az oktatás.

• Az integrációban való részvétel formái

– Kulturális reprodukció (normák, nyelvismeret …stb. )
– A társadalmi struktúra újratermelése (stabilitás)
– Családmodellek – iskolai feladatok
– Szociális szolgáltatások

• Az integritást veszélyeztető problémák kezelése

– Leszakadás
– Drogabúzus
– Nemek kapcsolata
– Stb.
 Funkciók közötti konfliktusok
• Gazdasági és politikai érdekcsoportok hatása az oktatásra
• Társadalmi integráció, szociális funkció – nevelés és oktatás

• Az oktatáspolitikai mozgások legfontosabb jellemzője a funkciók

konfliktusa; példák:
– finanszírozás
– a képzés tartalma
– korcsoportok oktatási szükséglete
– kultúraátadás és a személyiségfejlődés
– ismeret, gyakorlatiasság
– történelem vagy társadalomismeret

• Funkciók, érdekek, kormányzati struktúra

 Oktatás és más alrendszerek
• A kapcsolat jellemzője: elkülönülés és összekapcsolódás
együttes megjelenése

• Oktatás és politika

– Dinamikus, kétirányú kapcsolat

– A politika fogalma
• szubsztanciális: hatalom növelése, érdekkötöttség
• formális: kapcsolódás pártokhoz, kormányzathoz,
közigazgatáshoz, törvényalkotáshoz
• politikai és szakmai folyamatok
• a politika mint cselekvési stratégia
• oktatáspolitika (politics, policy)
 Oktatás és gazdaság
• Gazdasági fogalmak használata a rendszerműködés
leírására
– Kereslet, kínálat, egyenértékes, ár, érték … stb.
– Összehasonlíthatóság (standardok)

• Értelmezések
– Szubsztanciális: gazdasági hatással bíró folyamat (pl.:
érettségi)
– Formális: direkt kapcsolat a gazdasággal (pl.: magániskola)

• Erőforrások elosztása
– Szakmai és gazdasági döntések kapcsolata
– Hatékonyság
– Elosztási módok: piaci, bürokratikus, politikai
 Rendszerintegráció
• Meghatározó kérdés: átfogó problémák megoldására való együttes képessége
a különböző alrendszereknek

• Rendszerintegráció fogalma
– Alrendszerek harmonizálása
– Alrendszeren belüli összehangolás
– Alrendszerek és a társadalmi problémák összehangolása

• Rendszerintegráció feladata: szabályozás

– Megnyilvánulási formák (pl.: politika, piac)
• Alrendszerek
– Konfliktusok
• LLL
• Illetékességi hatáskör
• Szektorköziség
• Az integráció szintjei
– Egyén
– Intézmény
– Rendszer
– Egymást korlátozó autonómiák
 Az oktatási rendszerekben zajló változások
• átalakulnak az oktatással szemben megfogalmazott célok,
• új intézményi formák és oktatási programok alakulnak ki/át és régiek szűnnek
meg,
• bizonyos intézményi formák vagy programok és az ezekbe belépők aránya nő,
másoké csökken,
• változnak a tanulóknak a rendszerbe való belépésének, továbbhaladásának és
kilépésének a szabályai,
• változik egy-egy oktatási program tartalma, változnak a tanárok által
alkalmazott tanítási és nevelési módszerek,
• változik az oktató személyzet felkészültsége, társadalmi pozíciója,
• változások történnek a rendszer szabályozásában, átalakulnak a döntési és
hatalmi viszonyok,

• változás történik az oktatási rendszer és egyéb társadalmi alrendszerek

kapcsolatában.
 Változások okai
• Jól azonosítható vagy éppen azonosíthatatlan társadalmi
aktorok kezdeményezése, hatása;

• A rendszer belső viszonyaiból, strukturális adottságaiból,

illetve az oktatási rendszeren kívüli gazdasági társadalmi
környezetben zajló folyamatokból fakadó okok.

A változásokat kezdeményezők és a változtatások lehetséges útja

Politikai–kormányzati
rendszer

Oktatási Külső társadalmi

rendszer csoportok
 A központi hatalom, a helyi hatalom és az iskolák
közötti konfliktusok és alkuk modellje

Központi hatalom

Iskolák Helyi hatalom

 Az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárások
erőtere (és egyben iskolarendszer típusok)

Szelektív, versenyelvű

1 2
Tradicionális Modern,
közösségcentrikus individuális

3 4
Egalitárius
 A centralizáció és a kontroll kétdimenziós
konfliktusmodellje
Centralizáció

1 2
Politikai Szakmai
kontroll kontroll

3 4
Decentralizáció
Az oktatáspolitika jellegzetes céljai és
értékei
• Méltányosság és esélyegyenlőség
• Minőség és eredményesség
• Hatékonyság
• Szabadság és választhatóság
• Átláthatóság és elszámoltathatóság
• Kiszámíthatóság és stabilitás
• Adaptivitás és alkalmazkodó képesség
 Az oktatás társadalmi-gazdasági
környezetében zajló folyamatok

• Demográfiai folyamatok

• Társadalomszerkezeti változások

• A közigazgatási-kormányzati rendszer változásai

• Kulturális folyamatok
 Az oktatási rendszer belső szerkezeti
viszonyai
• Az oktatási rendszer szintjei és alrendszerei
– Alap, közép és felsőfok eltérései
• Vertikális és horizontális tagolódás
– ISCED
– Tudományágak, szakmák
• Public, Privat
• Felnőttoktatás

• Szerkezeti változások és feszültségei

Oktatási nomenklatúrák

UNESCO: ISCED
 ISCED 97
ISCED 0
ISCED 1 az alapfokú oktatás első szintje.
ISCED 2 – az alsó középfokú oktatás.
ISCED 3 – felsőközépfokú oktatás. Az ISCED 3szint három ágra bomlik:
• ISCED 3A: Egyetemi jellegű felsőoktatásba történő közvetlen bejutást (továbbtanulást) biztosító képzés.
• ISCED 3B: Gyakorlatorientált, szakma-specifikus, két-három éves főiskolai programokba való belépésre
jogosító képzés.
• ISCED 3C: Munkavállalásra felkészítő képzés.
ISCED 4 – nem felsőoktatás jellegű post-secondary oktatás,
– ISCED 4A: Az ISCED 5 szintre történő belépést előkészítő programok
– ISCED 4B: Közvetlenül a munkaerőpiacra történő belépést biztosítani hívatott programok.
ISCED 5 A felsőoktatás első szintje, amely közvetlenül nem vezet tudományos minősítés megszerzéséhez
• ISCED 5A: elméleti megalapozottságú programok olyan képesítést kínálnak, amelyek kutatási
programokba és magas színvonalú szakképzettséget pályákra történő lépést tesznek lehetővé.
Időtartama legalább 4 esztendő.
• ISCED 5B: Gyakorlatorientált, szakma specifikus programok, amelyek a képzésben résztvevők számára
meghatározott speciális ismereteket, készségeket igénylő szakmákra készítenek fel. A képzés
időtartama 2, vagy három év.
ISCED 6: A felsőoktatás második szintje, amely közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez vezet
 ISCED 2011
• ISCED 0: Early childhood education
• ISCED 1: Primary education
• ISCED 2: Lower secondary education
• ISCED 3: Upper secondary education
• ISCED 4: Post-secondary non-tertiary education
• ISCED 5: Short-cycle tertiary education
• ISCED 6: Bachelor’s or equivalent level
• ISCED 7: Master’s or equivalent level
• ISCED 8: Doctoral or equivalent level
http://www.uis.unesco.org/Education/Documents/isced-2011-operational-manual.pdf
 ISCED képzési területek
• 0 Általános programok
• 1 Oktatás
• 2 Humán tudományok és művészetek
• 3 Társadalomtudományok, gazdaság, jog
• 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok
• 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések
• 6 Mezőgazdaság és állatorvosi tudományok
• 7 Egészségügy és szociális gondoskodás
• 8 Szolgáltatások
https://www.ksh.hu/docs/hun/info/02osap/nomen/KEOR.pdf
 Felsőoktatási végzettségek ISCED tanulmányi területek
szerint
(A hazai oktatási statisztikában)
14 Tanárképzés és oktatástudomány
42 Élő természettudomány
44 Fizika tudományok
46 Matematika és statisztika
48 Számítógéptudomány
52 Mérnöki tudományok
54 Gyártás és feldolgozás
58 Építészet és építéstudomány
62 Mezőgazdaság
64 Állategészségügy
72 Egészségügy
76 Szociális ellátás
81 Személyi szolgáltatások
85 Környezetvédelem
86 Védelmi szolgáltatások
Az oktatási rendszer szabályozása
 Az oktatási rendszer szabályozása
A szabályozás tárgya
• Hatalmi, felelősségi viszonyok
• A tanulás és tanítás tartalma
• A szocializáció folyamata
• Az erőforrások elosztása
• A rendszeren való áthaladás

Szabályozó eszközök és mechanizmusok

• Diszkrét döntések
• Jogi szabályozás
• Az anyagi érdekeltség mint szabályzó eszköz
• Értékelés és szakmai standardok meghatározása
• Szimbolikus eszközökkel való szabályozás
• Szakmai önszabályozás
• A fejlesztés mint szabályozó eszköz
• Komplex szabályozó mechanizmusok
 A rendszerszabályozás típusai

Politikai–közigazgatási szabályozás

Szakmai szabályozás Piaci szabályozás

 Rendszerszabályozás és
oktatásirányítás
Irányítási szintek Rendszerfunkciók
 Intézmény  A tanítás megszervezése  Szabályozási jog
 Helyi igazgatás  Személyzet
 Területi igazgatás  Tervezés és a struktúrák
 Központi kormány  Tanulói továbbhaladás
 Külső szereplők  A minőség biztosítása
 Anyagi erőforrások
biztosítása
Irányítási módok
 Döntési jog (önállóan,
másokkal való
konzultációval vagy a
felsőbb hatóságok által
rögzített keretek között
 Konzultációs jog
 A rendszerintegráció problémái a
modern oktatási rendszerekben

• Az oktatás és más társadalmi alrendszerek

kapcsolódása

• Az oktatáson belüli alrendszerek kapcsolódása

• Az oktatás és a társadalom problémavilága

közötti kapcsolat
 Az oktatási rendszerek szabályozási és felelősség-megosztási
rendszerére ható tényezők
• Tágabb igazgatási és kormányzati reformok
• Pénzügyi megszorítások és racionalizáció
• Decentralizált munkaerő-piaci politikák, munkanélküliség elleni küzdelem
• A modern államok legitimitás problémái
• Makro-politikai, hatalmi változások
• Szociáldemokrata és más részvételi mozgalmak
• Nyelvi, nemzeti közösségi mozgalmak
• Piaci liberalizáló politikák és ideológiák
• Növekvő fogyasztói tudatosság és igények
• Átfogó oktatási reformokba vetett hit elmúlása
• A komplex nagyrendszer menedzselésének nehézségei
• Az eredményesség és minőség javítását célzó szektoriális politikák
• Modern menedzsment elméletek
• A hátrányos helyzetűeket segítő politikák
• Az innovációkat támogató politikák
• Progresszív pedagógiák hatásai
• Élethosszig tartó tanulás gondolata és politikája
• Modern kommunikációs és információs technológiák, távoktatás
• Az oktatási termékek nemzeti és nemzetközi piacának kialakulása és terjedése
• Nemzetközi, nemzetfeletti hatások, EU integráció
 A felelősség átruházásának jellegzetes formái
A felelősség átruházás A felelősség átruházásának célpontja
típusa
Dekoncentráció Az állami igazgatás alsóbb szintű szervei
Decentralizáció Helyi közösségek önálló képviseleti szervei
(települési és regionális önkormányzatok)
Iskolai autonómia Önállóvá váló, de továbbra is közintézményként
működő oktatási intézmények (ezen belül a
menedzsment vagy az oktatók közössége)
Piacosítás, privatizáció Magán vagy kvázi magán (pl. független
igazgatótanácsok ellenőrzése alá helyezett) iskolák
Részvétel, partnerség Társadalmi partnerek (szülők, munkáltatók, civil
szervezetek)
Közösségi autonómia Nyelvi, vallási, kulturális, etnikai, nemzeti
közösségek
Dereguláció Nincs konkrét célpont: a szabályok mennyisége és
szabályozó ereje általában csökken
A közoktatási rendszer és az iskola
 A közoktatási rendszer
• közoktatás: közfeladat, a köz javára, a köz pénzén,
tartalmában és szervezetében közmegegyezés

• államilag befolyásolt, törvényileg meghatározott

• bárki által igénybe vehető,

• az igénybevétel meghatározott életkori

szakaszokban kötelező,

• ingyenes,
 A közoktatási rendszer
• az iskolarendszer szervezeti tagoltsága alapján:
általánosan művelő iskolák, szakiskolák,
gyógypedagógiai iskolák
• fokok szerint: alap-, közép- és felsőfok

iskolarendszeri típusok
• létraszerű felépítés
• elágazásos „villaszerű” felépítés
• lépcsőzetes felépítés
 Az iskola, mint szervezet

• sajátos szervezet
• két szervezet egybeépüléséből alakult ki
(tanulók és tanárok)
• szervezeti egységei/mikroszervezetei azok a
keretek (iskolavezetés, tantestület, osztályok),
melyek működése útján az iskola megvalósítja
céljait
• hierarchizáltság alapján: centralizált,
decentralizált iskolai szervezet
 Az iskola, mint szervezet funkciói
• individualizációs funkció: az egyes tanulók
személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával
függ össze, az általános műveltséget nyújtó
műveltségtartalmak átadása, differenciált látásmód
megszerzése elősegíti az egyedi személyiséggé válást
• szocializációs funkció: a felnövekvő generáció számára
közvetítse a társadalom normáit, értékeit, rendjét, mely
nemzedék elsajátítja a megengedett/elvárt
viselkedésformákat, cselekvésmódokat - az iskolai
szocializáció sajátos megnyilvánulási formái: a rejtett tanterv
és az iskolai rituálé
• szelekciós vagy allokációs funkció (rejtett funkció), : az iskola
sajátos társadalmi szelekciót is végez, konzerválja a már
meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket
– szelekció: iskolai pályafutások esélyeinek teljesítményeken alapuló
elosztása
– allokáció: meghatározott foglalkozási területekre való irányítás
 Az iskola mint pedagógiai intézmény

az iskola nevelési céljai alakulását meghatározzák:

• a társadalmilag legitimált értékrendek,
ideológiák,
• az általuk meghatározott oktatási rendszer,
• a konszenzussal kialakított nemzeti
műveltséganyag,
• a helyi társadalom igényei, elvárásai
 Az iskola mint pedagógiai intézmény (1)
• affektív célok: arra irányulnak, hogy a gyerekek
képesek legyenek későbbi életük során a jó és
tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására
– megvalósulása:
tanárokkal, társakkal való együttműködésben, a közös
tanulás során, a közösséggel, az iskolával való
azonosulás folyamatában
• kognitív célok: a szorosabb értelemben vett
tanítás-tanulás, az önművelés, a széles körű
érdeklődés kialakítása és fejlesztése
– tanulási motiváció kialakítása, kommunikációs
képességek fejlesztése
 Az iskola mint pedagógiai intézmény (2)
• morális célok: erkölcsi-akarati tényezők kialakítása
– önálló, felelősségvállaló emberré nevelés, értékkövető
magatartás kialakítása

• életmóddal, életstílussal kapcsolatos célok: a felnőtt

életre nevelés
– a felnőtt életben való rugalmas eligazodás

• állampolgárságra és hivatásra nevelés

– a demokratikus szemlélet iránti érzékenység fejlesztése, az
előítéletektől mentes, nyitott gondolkodás kialakítása, munkára
nevelés
Európa 2020 stratégia
• EURÓPA 2020: Az intelligens,
fenntartható és inkluzív növekedés
stratégiája
• Intelligens növekedés: tudáson és
innováción alapuló gazdaság kialakítása

• Fenntartható növekedés: erőforrás-

hatékonyabb, környezet-barátabb és
versenyképesebb gazdaság

• Inkluzív növekedés: magas

foglalkoztatás, szociális és területi
kohézió jellemezte gazdaság
 Az Europa 2020 célkitűzései
• 20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell
rendelkeznie
• Az EU GDP-jének 3%át kell K+F-re fordítani
• Teljesíteni kell az éghajlat-változási/energiaügyi
célkitűzéseket
• Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell
csökkenteni
• Az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási
oklevéllel
• 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának
kitett lakosok számát
 Európa 2020 stratégia – magyar vállalások

Európai Unió Nemzeti

Magyar valóság
célkitűzése vállalás
2013-(15-17)ban
2020-ra 2020-ra
foglalkoztatás 75% 58,4% (17:68,2) 75%
felsőoktatás 40% 31,9% (16:33,9) 30,3%
iskolaelhagyás 10% 11,9% (15:11,6%) 10%
szegénység 25%-os 33,5% 23,5%
csökkentés (13:31,8% 16:25,6%)*

*Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés

kockázatának kitettek aránya
Európai Bizottság (2012): Gondoljuk újra az oktatást:
beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-
gazdasági eredmények érdekében.

• Transzverzális készségek fejlesztése

• Nyitott, rugalmas tanulás ösztönzése,

mobilitás támogatása

• IKT és nyelvi kompetenciák fejlesztése

• Beruházás, finanszírozás ösztönzése

• Tanári kompetenciák fejlesztése

AZ OKTATÁSI RENDSZEREK FŐBB TÍPUSAI
 Oktatási rendszerek - kontinentális
A kontinentális rendszer – lényegében az európai
országok oktatásügye – a felvilágosodás, a francia
forradalom és a napóleoni korszak eredményeképp
alakult olyanná, mint amilyen ma is. A napóleoni
háborúk során, annak következtében alakult ki. Ezeknek
az oktatási rendszereknek a középpontjában a
klasszikus középiskola állott, amely a központi
államapparátus hivatalnoki intézményéből az elmúlt
két évszázadban fokozatosan az egész közoktatás
meghatározó intézménytípusává vált. A kontinentális
oktatásügyben minden, ami történt, a klasszikus
középiskolára tekintettel történt.
.
 Kontinentális rendszer jellemzői
Szellemisége: Az oktatási rendszer mint az állami lét kifejeződése

Jellemzői:
• Nem a diákokat tanították benne, hanem a tantárgyakat
• Az intézményszervezés alapja a tantárgyak felosztása volt (fizikai előadó,
előadótermek stb)
• Záróvizsga.
Célja:
• Professzionális államigazgatás
• Nemzetállami identitás
Funkciói:
• A közalkalmazotti középosztály megteremtése
• A társadalmi mobilitás csatornája
További jellemzői
• Hármas tagoltság (alapfok, középfok, felsőfok)
• Szelektivitás.
• “Több csatornás” haladás.
• A választás koréve (10-12)
 Kontinentális rendszer jellemzői
A tanár
• A pedagógia mint egyetemi diszciplina
• A tanárok (pedagógusok) képzése külön-külön intézményekben
• más-más szinten tanító pedagógusok társadalmi pozíciója más-más
• tanárok érdekképviselete kamarai
A tanterv
• Központi tanterv
• Egységes tanterv
• A tanterv mint sillabusz
A tankönyv
• A tankönyv tudományos kiadvány
• A tankönyv a tantervben fölsorolt tananyag foglalata
• A tankönyv hivatalos jelleg kiadvány
• A tankönyvet az állam adja ki
A vizsga
• A vizsgák szimbolikus jellege
• A vizsgák társadalmi funkciója
Irányítás: A kontinentális rendszer intézményeit rendszerint az állam alapította, tartja fönn és
irányítja. (A II. vh után már voltak reformok)
Finanszírozás: Kincstár, állam
Igazgatás: az államigazgatás része
Az oktatási intézmény térszervező erő
 Oktatási rendszerek - atlanti
Az atlanti rendszer – lényegében az angolok és amerikaiak által
kialakított vagy továbbéltetett oktatásügy és oktatáspolitika –
mintegy „kimaradt” az európai felvilágosodás sodrából.
Intézményei és funkciói a felvilágosodás hatásaitól függetlenül
fejlődött tovább, hogy mára a kontinentális rendszer jól
megkülönböztethet alternatíváját jelentse. Ennek a rendszernek a
középpontjában – a kontinentálistól eltérően – a népiskola
állott, amelyet a helyi közösségek hivatottak megalapítani és
fönntartani. Az oktatásügy nem a közigazgatás mintájára épült ki,
hanem a helyi intézmények hálózataként. A kormányzatok
szerepe az oktatáspolitikában éppúgy gyönge és törékeny, mint
ahogy a társadalompolitikában és a gazdaságpolitikában is az.
Nem a kormányzatok koordinálják a gazdasági, társadalmi és
oktatásügyi folyamatokat, hanem a gazdasági erők. így sokkal
nagyobb szerep jut a kormányzati oktatáspolitikán kívüli
erőknek, és sokkal nagyobb a szerepe diáknak és szülnek is abban,
ami az egyes iskolákban végbemegy
 Az atlanti iskola jellemzői
Gyökerek
• felvilágosodás előtti Európa (püspöki iskolák -kápolnai iskolák hálózat)
• Reformáció, ellenreformáció és népoktatás
• A közösség iskolája
Funkciói
• A közösség iskoláját azért alapították, hogy a gyerekeket és fiatalokat
a közösség tagjává tegyék vele, általa
• a tanítás anyagát meghatározta vagy alaposan átszínezte a közösség
kultúrája
• gyakorlat orientáltak
• közösségi “olvasztó tégely”
Szerkezete
• a rendszer
• “szerkezetét” nem tartják számon, sokszínű - de az egymástól
eredetileg eltér helyi-területi rendszerek fokozatosan itt is
szabványosodtak
• A szerkezeti egységesülés e lassú folyamata azonban nem jelenik meg
az oktatáspolitika és az oktatási jog szintjén
 Az atlanti iskola jellemzői
Ki mit tanít?
• “cselekvési terv”
• A tananyag helyi kérdés.
• Szükségletek és kompetenciák. A tanítás anyaga jelents részben arra szolgál,
hogy a közösségbe vezessen be.
• Curriculum. A kontinentális rendszer tantervi sillabuszaival szemben a
közösségi iskola tananyagát curriculum típusú tantervek jellemzik
(curriculum: versenyfutás, pályafutás).
Tankönyv.
• A tankönyv mint munkaeszköz (munkáltató jellegű)
• A tankönyv mint áru
Ki tanít?
• A helyi közösség alkalmazottja
• Oktatásügyi szakmunkás - Az atlanti rendszerben a fiatal úgy válik
pedagógussá, hogy felsőoktatási alapképzettséget (bakkalaureusi fokozat,
B.A, B.Sc) szerez valamilyen tudományból, aztán pedig, ha vállalkozik rá,
pedagógussá képezik ki (bizonyítványt, esetleg egyetemi fokozatot kap).
• Professzionalizálódás(i törekvés)
• Érdekvédelem - szakszervezetek
 Az atlanti iskola jellemzői
Kié az iskola?
a “közösség iskolája” valóban a közösségé
Nincs központi irányítás, - oktatás-politika van
Iskolaszék
• az intézményeket nem a kormányzat irányítja, hanem választott oktatáspolitikai
testületek, az iskolaszékek
Ellenőrzés
• “őfelsége tanfelügyelője” és annak a hivatala (kormánytól független szervezet)
• Tesztközpontok (USA)
• Bíróságok
Finanszírozás - oktatás finanszírozása a helyi adókból származik

Az atlanti rendszer “szelleme”.

• Nem-formális nevelés
• Értékel pedagógiai kultúra (a teljesítmény szerepe)
• Teszt központúság
• Gyönge közszféra, erős magánszféra
• Civil társadalom
 Oktatási rendszerek – harmadik világ
• A holland-angolszász gyarmatosítás során sem a kormányzatok
lettek a meghatározók a gyarmatok oktatásügyének
kiépítésében (vagy átalakításában), hanem a gazdasági érdekek.
Így ezekben az országokban atlanti-jellegű oktatási rendszerek
jöttek létre
• A francia gyarmatosítás –„intézményi gyarmatosítás” volt.
Abban az értelemben, hogy politikát, kormányzatot és kultúrát is
exportált a meghódított társadalmakba. Így ezekben az
országokban kontinentális-jellegű oktatási rendszerek alakultak
ki
• Dél-Amerika – spanyol, portugál gyarmatok erős katolicizmus, a
kontinentális egyházi (XVII. Századi) oktatási rendszer
• A harmadik világ oktatásügyének tanulmányozása persze
bonyolultabb kérdés ennél. Annyi azonban bizonyosnak látszik,
hogy a két versengő oktatásügyi hagyomány versengve,
másként és másként befolyásolja oktatáspolitikusaik politikai
mozgásterét
 A gyarmatosítás spanyol-portugál
mintája
• A spanyol-portugál kirajzások alapvető célját, amely évszázadokon
keresztül tömegeket mozgatott meg, a föld és a kincs (arany, ezüst)
keresése
• A spanyol-portugál gyarmatosítás jellegzetes ideológiája a
keresztény térítés volt
• Az oktatásügy ebben a hódítási mintában mellékes szerepet játszott.
Elsősorban mint katolikus oktatás, papi iskolák stb. jelent meg, a
szerzetesrendek helybeli utánpótlásának biztosítására vagy
kiegészítéseképp.

• Az oktatás – intézményeiben és módszereiben - ebben a

gyarmatosítási mintában úgy szerepelt, mint amilyen a
felvilágosodás előtt az európai kontinensen volt. A spanyol-portugál
gyarmatosítás exportálta a harmadik világba a felvilágosodás előtti
oktatás rendszerét.
 A gyarmatosítás brit-holland mintája
• A gyarmatosítók ebben a gyarmatosítási mintában a
kereskedelmi társaságok voltak

• A brit-holland gyarmatosítás ideológiája és az oktatás

• A brit-holland gyarmatosítás eredményeképpen a

gyarmatosított társadalmakban – saját belső társadalmi
fejlődésükre ráépülve - olyan középrétegek alakultak ki,
amelyek igyekeztek szorosan követni a brit-holland
társadalmi elit mintáit.

• Az oktatás szerepe az volt, hogy aki brit (brit szervezésű)

iskolákba járt, az hasonuljon a brit középosztály
mintáihoz. Ezért brit gyarmati “iskolarendszerről” sem
szokás beszélni, hanem csak brit iskolákról a gyarmatokon.
 A gyarmatosítás francia mintája
• A francia gyarmatosítás ideológiája a civilizáció és a rend
elterjesztése, a társadalmi és kulturális elmaradottság
kiűzése, az ismeretlen földrészek lakóinak felvilágosítása és
jogegyenlősítése volt.
• A civilizáció és rend megteremtéséhez, a fölvilágosodás
eszméinek terjesztéséhez a francia mintájú gyarmatosítás
során az állami adminisztráció (közigazgatás) megszervezése
vezetett
• Az adminisztráció kiépítésének egyik eszköze pedig a
francia iskola volt
• A francia “tengeren túli területek” adminisztrálása – mint az
észak-afrikai gyarmatokat hívták – természetesen a
központból, Párizsból történt. Hasonlóképpen történt az
állami adminisztráció mintájára, hierarchikusan fölépített
oktatásigazgatás is (az egyetemek a francia intézmények
filiái voltak).
 Irodalom
• HALÁSZ Gábor (2001): Az oktatási rendszer Műszaki Könyvkiadó,
Budapest
HTTP://HALASZG.OFI.HU/DOWNLOAD/OKTATASI%20RENDSZER%20-
%20HTML.HTM#_FTN1

• HALÁSZ Gábor, ANNÁSI Ferenc (2011): Az oktatási rendszerek

elméleti alapjai Szegedi Tudományegyetem Közoktatási
Vezetőképző Intézet
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009_0026
_kovi_okt_rendsz/46_a_rendszerszablyozs_s_oktatsirnyts.html

• Key Data on Education in Europe 2012

http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/key_d
ata_series/134en.pdf

• KOZMA Tamás (2006): Az összehasonlító neveléstudomány alapjai

UMK Budapest http://mek.oszk.hu/08900/08963/08963.pdf
MÁRA
ENNYI