You are on page 1of 80

Összeállította:

Kozák András
köznevelési szakértő
 Az intézményi dokumentumoknak három típusa van:
 az intézmény fenntartója ill. működtetője által készített
 az intézmény nyilvántartásba vételét, működési
engedélyeztetést végző közigazgatási szerv által kiadott
 az intézmény által kidolgozott (belső) szabályozó
dokumentumok.
 A köznevelési intézmény alapdokumentumai a szervezeti
működés és a pedagógiai tevékenység leglényegesebb belső
normái.
 Valamennyi nevelési-oktatási intézmény számára - törvény
erejénél fogva – kötelező alapdokumentumok:
1. munkaterv
2. szervezeti és működési szabályzat
3. házirend
4. pedagógiai program
AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK,
ÁTDOLGOZÁSÁNAK METODIKÁJA
A jó dokumentum:
1. eleget tesz a kritériumának,
vagyis a jogalkotó által meghatározott normáknak
megfelelően, a jogszabályi környezettel összhangban
készül,
2. a elve alapján csak a vonatkozó
szabályozási területeket kezeli,
3. a kívánalmának megfelelően
megszövegezése világos, s korrelál a többi szabályozó
normával és dokumentációval,
4. a elvárása szerint nem
túlszabályozott, szükséges mennyiségű rendelkezést
tartalmaz,
5. a helyi feltéteken alapul ( kritériuma).
 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról (Áht.)
 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló
törvény végrehajtásáról (Áht. Vhr.)
 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat)
 a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet
 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának
és jóváhagyásának rendjéről
 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás
rendjéről
A nevelési-oktatási intézmény
éves munkaterve
 A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervet készít,
amely tartalmazza az óvodai nevelési év valamint az iskolai,
kollégiumi tanév helyi rendjét és a szabadon
meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási
szünnapokat.
 Elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az
óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai,
kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács,
a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati
képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés
folytatójának véleményét is.
A nevelési-oktatási intézmény
éves munkaterve
 A nevelési év, tanév helyi rendjében kell meghatározni:
a) a nevelés illetve a tanítás nélküli munkanapok időpontját,
felhasználását,
b) a szünetek időtartamát,
c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá
nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi
vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai
(február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti
Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai
nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása
érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések
időpontját;
d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek
megünneplésének időpontját,
e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői
értekezletek, fogadóórák időpontját,
A nevelési-oktatási intézmény
éves munkaterve
 A nevelési év, tanév helyi rendjében kell meghatározni
(folyt.):
f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai,
iskolai nyílt nap tervezett időpontját,
g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók
fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,
h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést
(mely erősíti a nevelőtestületek szakmai autonómiáját azzal, hogy
egyéb, a helyi sajátosságok és érdekek miatt fontosnak ítélt, más
szabályozásnak részét nem képező kérdést beemelhetővé tesz a
munkatervbe).
 Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi
versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
 Az iskola államilag nem támogatott tanulmányi versenyre, továbbá
diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munka-
tervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai
szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.
A nevelési-oktatási intézmény
éves munkaterve
 Az éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett
jelentősebb rendezvények, események időpontjait az intézmény a
KIR-en keresztül közzéteszi október 30-ig.
Melyek ezek? Iskolai ünnepi rendezvények, megemlékezések,
tanítás nélküli munkanapok, nyílt nap, az intézményhez
kapcsolódó hagyományos rendezvények stb.
 A munkaterv további részét képezhetik a fenntartó saját
diszkrecionalitása körében előírt tartalmi elemek, ezeknek a
vizsgálata azonban a törvényességi ellenőrzés tárgyát – ex lege –
nem képezhetik.
 A munkatervet a nevelőtestület fogadja el egyszerű szótöbbséggel.
Jogszabályi háttér:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 3. §
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. 23. § (1) e) pontja
A szervezeti és működési
szabályzat
 A köznevelési intézmény működésére, belső és külső
kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és
működési szabályzat határozza meg.
 Az SZMSZ elfogadásának eljárásrendje:
1. az intézményi tanács (állami iskola), vagy az óvodaszék,
iskolaszék, kollégiumi szék és a diákönkormányzat
véleményének (nem az egyetértésének!) a kikérésével
2. a nevelőtestület fogadja el (érvényesség) és a
3. a fenntartó, a működtető egyetértése csak
többletkötelezettség telepítése esetén szükséges (kiv. egyházi
intézmény, ahol a fenntartói jóváhagyás érvényességi kellék).
A szervezeti és működési
szabályzat
AZ SZMSZ LEGITIMÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
 Az SZMSZ előírásai:
◦ nem ütközhetnek jogszabályba,
◦ nem lehetnek ellentétesek az intézmény alapító
okiratával, szakmai alapdokumentumával.
 Ebből következően az SZMSZ nem felel meg a törvényességi
követelményeknek, ha
◦ kötelezően szabályozandó kérdésre nem tér ki,
◦ megsérteti a partnerszervezek jogait,
◦ olyan kérdést szabályoz, amelyet jogszabály szerint
más szabályzatban kell vagy lehet szabályozni.
 A véleményezési és egyetértési jogosultságok gyakorlásáról
jegyzőkönyvet kell fölvenni, vagy a záró rendelkezések között
pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra (lehetőleg scannelve a
dokumentumhoz érdemes illeszteni a legitimációs záradékot).
A szervezeti és működési
szabályzat
AZ SZMSZ-RE VONATKOZÓ TOVÁBBI FŐBB JOGSZABÁLYI NORMÁK
 Az SZMSZ nyilvános, részét képezi a közzétételi listának.
 Az SZMSZ egyetlen kötelező melléklete (ha nem kell
iratkezelési szabályzatot készíteni) az adatkezelési szabályzat.
Nem melléklete az SZMSZ-nek a könyvtár gyűjtőköri
szabályzata, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje és
az ellenőrzési nyomvonalak szabályozása.
 Az SZMSZ állapítja meg a tanuló díjazásának szabályait, ha a
tanuló által – a tanulói jogviszonnyal összefüggésben –
előállított dolog értékesítéséből a nevelési-oktatási intézmény
bevételre tesz szert.
 Nem az SZMSZ-ben kell meghatározni azt, hogy hol, milyen
időpontban lehet tájékoztatást kérni a házirendről, az SZMSZ-
ről, illetve – ha van – az intézményi minőségirányítási
programról.
A szervezeti és működési
szabályzat
 Az SZMSZ szabályozási felületei

A költségvetési szerv
gazdasági és pénzügyi
folyamatait
szabályozó norma

DE nem minden köznevelési intézmény költségvetési szerv:


Így az állami intézményfenntartó központ által fenntartott,
továbbá a magán- és egyházi fenntartású köznevelési
intézmény sem költségvetési szerv!
A szervezeti és működési
szabályzat
Áht. Vhr. 13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és
működési szabályzata tartalmazza:
a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes
megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály
(pl. önkormányzati rendelet) rendelkezett,
b) a költségvetési szerv alapító okiratának - ha azt az alapítás
óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt
alapító okiratának - keltét, számát, az alapítás időpontját,
c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat
számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek,
rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az
alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,
d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását,
amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói,
tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,
A szervezeti és működési
szabályzat
Áht. Vhr. 13. § (1) (folyatatás)
e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti
egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését,
engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv
szervezeti ábráját,
f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek
vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,
g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített
munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök
gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez
kapcsolódó felelősségi szabályokat,
h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok
gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is -
rendjét, és
i) az irányító szerv által a költségvetési szervhez rendelt más
költségvetési szervek felsorolását.
A szervezeti és működési
szabályzat
AZ SZMSZ KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. § A nevelési-oktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell
meghatározni:
a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a
tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-
oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
[a rendelet nem az intézmény nyitva tartásáról és a gyermekek, tanulók fogadásáról szól, ezzel is kifejezve, hogy
a nevelési-oktatási intézmény nem szolgáltató szférához tartozik; az alkalmazottak benntartózkodásának
meghatározása a belső munkajogi normalizálás szerepére utal]
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,
c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik
nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,
d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel,
intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel,
intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,
[tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az
irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el,
intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely
alapfeladatát látja el]
A szervezeti és működési
szabályzat
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatában kell meghatározni (folytatás):
e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti
feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait,
a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,
[kiadmányozás: hivatalos iratok továbbításának és irattározhatóságának formális engedélyezése
képviselet: az intézménynek a hivatalos ügyekben, más szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartása során
az intézményvezető helyetti képviselése]
f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes
akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék,
az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi
szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját,
rendjét,
[intézményi tanács: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 121. § szerinti egyeztető fórum az iskolában
a kapcsolattartás formája: az a mód, kapcsolati-érintkezési helyzet ,amely tervezhető, pl. értekezletek,
megbeszélések, fórumok stb.]
A szervezeti és működési
szabályzat
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatában kell meghatározni (folytatás):
h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására,
továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására
vonatkozó rendelkezéseket,
i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai
szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint
az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi
szolgáltatóval való kapcsolattartást,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatokat,
k) a szakmai munkaközösségek együttműködését,
kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok
munkájának segítésében,
A szervezeti és működési
szabályzat
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatában kell meghatározni (folytatás):
l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres
egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
m) az intézményi védő, óvó előírásokat,
n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,
[a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM
rendelet 6. § (1) a) pontja rendelkezik arról, hogy az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a
polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési
szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok
végrehajtását]
o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet
tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,
[az IMIP kikerült e rendelkezésből]
p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet,
közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,
q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben
lefolytatásra kerülő egyeztető eljárás és fegyelmi eljárás
részletes szabályait,
A szervezeti és működési
szabályzat
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzatában kell meghatározni (folytatás):
r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok
hitelesítésének rendjét,
[a hitelesítés részletes eljárásrendjét kell szabályozni]
s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt
dokumentumok kezelési rendjét,
[az elektronikus okirat a miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az
SZMSZ-ben meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat, melynek
szabályait - pl. elektronikus aláírás - tartalmazza a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az
állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, de lényeges az
intézmény iratkezelési szabályzatával való koherencia is]
t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott
feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,
[fontos , hogy a kiadott munkaköri leírások tartalmilag lényegesen ne térjenek el e mintáktól]
u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását
jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény
működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet
jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem
kell, vagy nem lehet szabályozni.
A szervezeti és működési
szabályzat
 Mit ír elő még a jogszabály az SZMSZ szabályozási
tárgykörébe tartozóan?
a) Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete
[egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók
fejlődését szolgálja pl. szakkör, énekkör, művészeti kör, önképző kör, tömegsport, versenyre felkészítés,
stb.]
b) A felnőttoktatás formái
c) A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai
vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a
diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek
(helyiségek, berendezések használata, költségvetési
támogatás biztosítása)
d) Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti
kapcsolattartás formái és rendje
[a mindennapos testedzés formái kikerültek innen]
e) Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és
szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje
A szervezeti és működési
szabályzat
f) A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek
kezelésére irányuló eljárásrend
g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai,
kollégiumi könyvtár SZMSZ-e
4. § (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-
oktatási intézmény biztonságos működését garantáló
szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény
területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel
kapcsolatban nem álló más személyeknek.
168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell
meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek,
pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a
tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset
esetén.
A szervezeti és működési
szabályzat

 Mit érdemes még – praeter legem – az SZMSZ szabályozási


tárkörébe rendelni nevelőtestületi döntésként?
Pl:
kulcskezelési szabályzat
bélyegző használati szabályzat
telefonhasználati szabályzat
reklámlehetőségek szabályozása
az intézménybe hozható hozható használati eszközök
bevitelének szabályozása
stb.
A szervezeti és működési
szabályzat
 Az intézményi könyvtárról szóló szabályok
A könyvtári SZMSZ meghatározza az iskolai, kollégiumi könyvtár:
a) használóinak körét,
b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások
bejelentésének módját,
c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,
d) gyűjtőköri szabályzatát,
e) használatának szabályait,
f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét,
g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó
szabályokat,
h) katalógusszerkesztési szabályzatát.
A szervezeti és működési
szabályzat
 Az adatkezelési szabályzatról
A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen
belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési
szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek
készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell
meghatározni.
Az adatkezelési szabályzat az SZMSZ melléklete:
iratkezelési szabályzat készítése kötelező
a Nkt. 41. §-a rögzíti a kezelhető tanulói adatokat
az adatkezelést szabályozó törvény: az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény
az adatkezelési szabályzat elfogadásakor a szülői szervezet
és a diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik
A szervezeti és működési
szabályzat
 A szervezeti és működési szabályzat törvényességi
ellenőrzése
A fenntartó nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény
szakmai önállóságát, szakmai kérdésekben való döntési
jogkörét.
Vizsgálható azonban az, hogy
• gyakorolták-e a jogosult szervezetek egyetértési,
véleményezési jogukat;
• van-e erről megfelelő jegyzőkönyv vagy jognyilatkozat;
• határozatképes volt-e a nevelőtestület a szabályzat
elfogadásakor (nevelőtestület összes szavazati jogú tagja
plusz egy fő együttes jelenléte);
• rendelkezik-e az SZMSZ a jogszabályokban meghatározott
melléklettel.
A szervezeti és működési
szabályzat
 A szervezeti és működési szabályzat készítése során
előforduló gyakori hibák:
• az alapító okirat az SZMSZ melléklete (lehetetlen, mert
más az elkészítője, nevezetesen a fenntartó)
• a munkaköri leírások az SZMSZ mellékletei (csak minták),
célszerű a munkakörileírás-mintákat függelékbe helyezni,
• a házirend az SZMSZ melléklete (diszfunkcionalitás)
• az SZMSZ szabályozza a szülői szervezet, az iskolaszék, a
diákönkormányzat működésének egyes kérdéseit, holott
erre jogszabályi felhatalmazással nem rendelkezik
(autonómia sérelme).
• JOGSZERŰEN az SZMSZ-ben az intézmény részéről
követendő kapcsolattartás rendjét kell megállapítani
Jogszabályi háttér:
Nkt. 25. § (1) és (4) bekezdései
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. §
Házirend
 A házirend állapítja meg az Nkt.-ban, továbbá más
vonatkozó jogszabályokban meghatározott gyermeki, tanulói
jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek
teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának
módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés
szabályait.
 A házirend elfogadásának rendje az SZMSZ-szével azonos,
így nincs a házirend elfogadásakor egyetértési jogköre, sem
a diákönkormányzatnak, sem az óvodaszéknek,
iskolaszéknek, kollégiumi széknek illetve a szülői
szervezetnek.
Házirend
 A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a
gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben,
öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését,
egyes nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja,
korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt
szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-
oktatási intézmény nem felel (letéti őrzés alóli mentesség).
 A házirend nyilvános, jól felfogott érdek fűződik ahhoz, hogy
az érintettek teljes köre megismerhesse, így a
• a házirendből beiratkozáskor egy példányt a tanulónak ill. a
szülőnek át kell adni,
• érdemi változásáról értesíteni kell a tanulókat ill. a
szülőket,
• publikálása a KIR közzétételi listájában és az intézményi
honlapon kötelező.
Házirend
A HÁZIREND SZABÁLYOZÁSI ELEMEI
 A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell
szabályozni:
a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának,
késésének igazolására vonatkozó előírásokat,
b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére
vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított
termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás
szabályait,
c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának
és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó
tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,
d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres
tájékoztatásának rendjét és formáit,
e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
Házirend
 A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell
szabályozni (folyt.):
f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának
elveit,
[a fegyelmi egyeztető eljárás részletszabályai az SZMSZ szabályozási terrénumába kerültek]
g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről
történő hozzáférés módját,
h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti
követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett
idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és
határidejét,
[az osztályozó vizsga témaköreinek és követelményeinek meghatározásánál különösen lényeges a koherencia
kritériumának érvényesülése a pedagógiai programmal, a tantervi követelménytől ui. nem térhet el a
vizsgakövetelmény
a tanulmányok alatti vizsga tervezett ideje kérdéshez keretet ad a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. §
(1) és (3) bekezdése]
i) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a
főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a
csengetési rendet,
j) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,
Házirend
 A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell
szabályozni (folyt.):
k) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások
rendjét,
[egyéb foglalkozás: meghatározását az Nkt. 4. § 5. pontja adja, mely szerint e körbe tartozik minden a
tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja]
l) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával
kapcsolatos eljárási kérdéseket,
m) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli
tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,
n) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai,
eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek
használatának rendjét,
o) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program
végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli
rendezvényeken elvárt tanulói magatartást,
p) a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait,
Házirend
 A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni
(folyt.):
q) az általános iskola által a tanulói felvétel ügyében tartott
sorsolás lebonyolításának részletes szabályait,
[20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. § (6) bekezdése kimondja, ha az általános iskola - a megadott
sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba
tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A
sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű tanulók
felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló,
továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.]
r) annak meghatározását, hogy a tanuló működjön közre saját
környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben
tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások
előkészítésében, lezárásban,
s) a diákkörök létrehozásnak szabályait,
t) egyes tanulói jogoknak az első tanév megkezdéséhez való
kötését [nem kötelező tartalom]
Házirend
 A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni
(folyt.):
v) az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi
munkarend – óvó és védő előírásokra is kiterjedő – szabályait
[20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129. § (1) bekezdése által kimondott új szabály kiterjed mindazon
egészséges életmódra utaló regulákra, melyeket az SZMSZ-ben nem szabályoztak; a helyi szabályoknak
természetesen a többi intézményi dokumentum vonatkozó rendelkezéseivel, előírásaival természetesen
összhangban kell lenni]

Az óvoda házirendjében kell meghatározni még:


 a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos
rendelkezéseket,
 a napirend kialakításának olyan módját, melynek alapján a
szülők gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül
az óvodába behozhassák és hazavihessék.

Jogszabályi háttér:
Nkt. 25. § (2)-(4) bekezdések
20/2012. (VIIII. 31.) EMMI rendelet 5. §
Pedagógiai program
 A pedagógiai program kialakításának három iránya:
o a nevelési program
o választás a kerettantervi kínálatból
o a helyi tanterv testre szabása, adaptációja a helyi,
intézményi sajtosságoknak megfelelően

 A pedagógiai program kötelező tartalmi elemeit a 20/2012.


(VIIII. 31.) EMMI rendelet 6-10. §-ai határozza meg.

 A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a


kollégiumban pedagógiai program szerint folyik (szakmai
munka alapprogramja).
Pedagógiai program
 A pedagógia program részei:

NEVELÉSI HELYI
PROGRAM TANTERV
SZAKMAI
PROGRAM

Speciális programelemek:
• egészségfejlesztési program
• az egész napos iskola nevelési-oktatási programja
• a helyi tanterv elkészítése során a különböző tantervi programok
speciális implementációjú komponensei (alapfokú
művészetoktatás, fejlesztő oktatás) .
Pedagógiai program
 Az iskola pedagógiai programjának részeként a miniszter
által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet
készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős
miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat, és
rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és
nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz
százalékának felhasználásáról.
 A legitimációs eljárásrend: A pedagógiai programot – a
szakmai munkaközösségek, az intézményi tanács, az
óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, véleményének
kikérésével - a nevelőtestület fogadja el és az
intézményvezető hagyja jóvá (fenntartói jóváhagyásra nincs
szükség, kivéve az egyházi intézményeket). A pedagógiai
program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez,
amelyekből a fenntartóra, a működtetőre
többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető
egyetértése szükséges.
Pedagógiai program
 A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, publikálni
kell a KIR közzétételi listáján, valamint az intézményi
honlapon.
 A pedagógiai program megismerése alapvető fontosságú a
szakmai munkavégzés szempontjából, így
• a nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai programjának
legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy
azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék,
• az intézményvezető vagy az általa kijelölt pedagógus
köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a
pedagógiai programról,
• Az SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogy a pedagógiai programról
hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni
Pedagógiai program
 Prioritások a pedagógiai programban:
• a helyi értékeken alapuló, az adottságokhoz kapcsolódó
nevelési-oktatási elvek (lex loci kritériuma)
• egészségnevelés és környezeti nevelés (az egészségnevelési
program szerves része a nevelési programnak)
• esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések
• a szakmai autonómiáját erősíti a nevelőtestületeknek a
fontosnak ítélt érdemi kérdéseknek a szabályozásba
vonhatósága
• teljeskörű egészségfejlesztés
• elsősegélynyújtás-nyújtási alapismeretek
• tanulmányok alatti vizsgák szabályai (vizsgaszabályozás)
• a pedagógusok intézményi feladatai, osztályfőnöki munka
tartalmai
Pedagógiai program
 Az óvoda pedagógiai programja meghatározza:
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek
biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi
életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő
gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai
tevékenységet,
e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének
formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a
nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó
feladatokat,
g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
Pedagógiai program
 Az iskola pedagógiai programja meghatározza
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit,
eljárásait,
ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai
feladatokat,
ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű
egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek
együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az
osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos
pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való
részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
Pedagógiai program
Az iskola nevelési programja tartalmazza (folyt.)
ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei
kapcsolattartásának formáit,
ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga
szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli
felvételi vizsga követelményeit,
aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi
szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a
szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó
rendelkezéseit,
ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-
nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai
tervet,
Pedagógiai program
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely,
az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy
jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv
megnevezését,
bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám
feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a
kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező
tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó
tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően
választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások
megnevezését, óraszámát,
bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi
segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele
biztosításának kötelezettségét,
Pedagógiai program
Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.)
bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat)
meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának
részletes szabályait,
be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a
mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának
módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében
meghatározottak szerint szervezik meg,
bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek
esetében a pedagógusválasztás szabályait,
bg) középiskola esetén azon választható érettségi
vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola
tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való
felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak
meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi
követelmények teljesítése mellett melyik választható
érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
Pedagógiai program
Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.)
bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a
középszintű érettségi vizsga témaköreit,
bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy
gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját,
diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a
magatartás és szorgalom minősítésének elveit,
bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének
elveit,
bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a
településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését
szolgáló tananyagot,
bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai
állapotának méréséhez szükséges módszereket,
bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az
egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
Pedagógiai program
Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.)
bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket,
bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló
magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elveket,
bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további
elveket,
c) szakképző iskola esetén a szakmai programot,
d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként
működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy
saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak
szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.
Pedagógiai program

 Az iskola pedagógiai programja meghatározza továbbá:


• az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait
• az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket,
beleértve a projektoktatást is,
• az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az
ismeretek számonkérésének rendjét,
 Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a
kötelező iskolai elemeken kívül meghatározza
a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak
oktatásának cél- és feladatrendszerét,
b) az iskola helyi tantervén belül
ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános
fejlesztési követelményeit,
bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga
követelményeit és témaköreit.
Pedagógiai program

 A kollégium pedagógiai programja meghatározza


a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének
pedagógiai elveit,
c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását,
pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló
életkezdést elősegítő tevékenység elveit,
e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a
nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,
f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató,
tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő
foglalkozások tervét,
g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit,
eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység
szervezésének elveit,
Pedagógiai program

A kollégium pedagógiai programja meghatározza (folyt.)


h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,
i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,
j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és
együttműködés formáit,
k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további
kérdéseket.

Jogszabályi háttér:
Nkt. 26. § (1)-(5) bekezdései
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6-11. §§
Az intézmény pedagógiai
szabályozói
PEDAGÓGIAI SZABÁLYOZÓK
 Alapító okirat vagy szakmai alapdokumentum (állami
intézmények esetén): Nkt. 21. § (2) bek.
 Működési engedély: Nkt. 21. § (2) bek.
 Nyilvántartásba vételi határozat: Nkt. 21. § (4)-(8) bek.
 Törzskönyvi bejegyzés igazolása: 368/2011. (XII. 31.) Korm.
rendelet 8. § (2) bek.
 Továbbképzési program: 277/1997. (XII. 27.) Korm. rend. 1.
§ (2) bek.
 Beiskolázási terv: 277/1997. (XII. 27.) Korm. rend. 1. § (2)
bek.
 Intézményi közoktatási esélyegyenlőségi program:
2003:CXXV. tv. 27-29. §; célszerű a megléte, fenntartó
előírhatja, egyes pályázatok kötelezővé tehetik
Az intézmény szervezeti
szabályozói
SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK
 Intézményi minőségirányítási program: opcionális, DE ha
nem születik alkalmazotti közösségi döntés a
hatálytalanításáról, továbbra is kötelezően alkalmazandó; a
jelenleg hatályos jogszabályok a kereset-kiegészítés, az
integrációs nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógusok
kiegészítő illetménye, a helyi önkormányzati
intézményfenntartók közoktatási intézményrendszerének
működtetése között írják elő, valamint uniós pályázatoknál
szerepel a megléte alapkritériumként
 Közalkalmazotti szabályzat: Kjt. 2. § (1) bek.
 Közalkalmazotti tanács ügyrendje: Mt. 259. § (3) bek.
 Kollektív szerződés: Kjt. 2. § (1) bek., Mt. 276. § (1) bek.
 Szabadságolási terv: Kjt. 16. § (2) bek. f) pontja; DE az Mt.
szerint nem kötelező
Az intézmény szervezeti
szabályozói
SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK
 Oktatási igazolványok kezelési rendjének intézményi
szabályzata: 362/2011. (XII. 30.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f)
pontja
 Szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata:
20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend. 119. § (2) bek. a) pontja
 Szülői szervezet munkaterve: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm.
rend. 119. § (2) bek. a) pontja
 Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék szervezeti és
működési szabályzata: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend. 122. §
(7) bek. a) pontja
 Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék munkaterve: 20/2012.
(VIIII. 31.) Korm. rend. 122. § (7) bek. a) pontja
 Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata:
20/2012. (VIIII. 31.) Korm. rend. 120. § (2) bek. a) pontja
Az intézmény szervezeti
szabályozói
SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK
 Intézményi tanács ügyrendje: 20/2012. (VIIII. 31.) Korm.
rend. 121. § (6) bek. a) pontja
 Intézményi tanács munkaprogramja: 20/2012. (VIIII. 31.)
Korm. rend. 121. § (6) bek. a) pontja
 Munkáltatói szabályzat: Mt. 17. § (1)-(2) bek.; opcionális
jellegű szabályozása munkáltatói részről a egyoldalú
jognyilatkozatoknak és kötelezettségvállalásnak
 Iratkezelés és az adatok kezelésének és továbbításának
szabályozása: Nkt. 43. § (1) bek., 1995:LXVI. tv. 9. § (4) bek. és
10. § (1) bek. a) pont
Az intézmény szervezeti
szabályozói
SZERVEZETI SZABÁLYOZÓK
 Munkavédelmi szabályzat: 1993:XCIII. tv. 2. § (3) bek.
 Kockázatértékelési szabályzat: 1993:XCIII. tv. 54. § (2)-(5)
bek.
 Tűzvédelmi szabályzat: 1996:XXXI. tv. 19. § (1) bek. benne:
tűzriadó terv, tűzveszélyességi osztályba sorolás
 Közbeszerzési szabályzat: 2011:CVIII. tv. 22. § (1) bek.; csak
önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény esetén
 Esélyegyenlőségi terv: 2003:CXXV. tv. 63. § (4) bek.; csak az
50 főnél többet foglalkoztató költségvetési szervek vagy
többségi állami tulajdonban lévő jogi személyek számára
kötelező
 Vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzat: 2007:CLII. tv. 11. § (6)
bek.; csak költségvetési szerveknél kötelező, DE a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az SZMSZ-ben kell
előírni
Számviteli politika

GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK
Számviteli politika – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
alapján valamennyi gazdálkodó szerv által alapított köznevelési
intézmény számára kötelező, a költségvetési szervek
szabályozására külön kormányrendelet vonatkozik.
 Pénzkezelési szabályzat: 2000:C. tv. 14. § (5) bek. d) pontja
 Önköltség-számítási szabályzat: 2000:C. tv. 14. § (5) bek. c)
pontja
 Leltárkészítési és leltározási szabályzat: 2000:C. tv. 14. § (5)
bek. a) pontja
 Eszközök és források értékelésének szabályzata: 2000:C. tv.
14. § (5) bek. b) pontja
 Számlarend: 2000:C. tv. 161-161/A. §; benne bizonylati rend
A beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségek normái
GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK
Beszámolási, könyvvezetési kötelezettségek normái – a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján valamennyi
gazdálkodó szerv által alapított köznevelési intézmény számára
kötelező, a költségvetési szervekre külön kormányrendelet
vonatkozik.
 Intézmény elemi költségvetése:
költségvetési szervek esetén: 2011:CXCV. tv. 28. § (3) bek.
állami intézményfenntartó központ által fenntartott
köznevelési intézményeknél: Nkt. 22. § (2) bek.
[DE a fenntartói és a működtetői költségvetés elválik!]
nem állami köznevelési intézménynél: Nkt. 21. § (1) bek.
 Elemi költségvetési beszámoló: 2000:C. tv. 4. § (1) [jún. 30. és
dec. 31. fordulónappal]
A költségvetési szervek belső
gazdasági szabályozói
GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK
Költségvetési szervek belső gazdasági szabályozói – csak a
költségvetési szervekre vonatkozik, azonban a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési
intézmények nem minősülnek önálló költségvetési szervnek,
hanem az állami intézményfenntartó központ költségvetési
szerven belüli önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által
nyilvántartásba vett sui generis jogi személyek.
 Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai teljesítés
igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjére vonatkozó
szabályozás: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. § (2) bek. a)
pontja
 Beszerzések szabályzata: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend.
13. § (2) bek. b) pontja
 Belföldi és külföldi kiküldetések szabályzata: 368/2011. (XII.
31.) Korm. rend. 13. § (2) bek. c) pontja
A költségvetési szervek belső
gazdasági szabályozói
GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK
 Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat: 368/2011. (XII.
31.) Korm. rend. 13. § (2) bek. d) pontja
 Reprezentációs kiadások szabályozása: 368/2011. (XII. 31.)
Korm. rend. 13. § (2) bek. e) pontja
 Gépjárműhasználati szabályzat: 368/2011. (XII. 31.) Korm.
rend. 13. § (2) bek. f) pontja
 Vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályozása:
368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. § (2) bek. g) pontja
 Közérdekű adatok kezelésének szabályozási rendje:
368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 13. § (2) bek. h) pontja
 Gazdasági ügyrend: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 9. § (5)
bek.; a szervezeti egységek ügyrendje, melyre akkor van
szükség, ha arról a költségvetési szerv SZMSZ-e vagy más
szabályzata nem rendelkezik (szubszidiárius jellegű)
A költségvetési szervek belső
kontrollrendszere
GAZDASÁGI-SZÁMVITELI SZABÁLYOZÓK
 Költségvetési szervek belső kontrollrendszere: 2011: CXCV.
tv. 69. §, 370/2011. (XII. 31.) Korm. rend. 3-10. §
Tartalma:
o belső kontrollrendszer
o kockázatkezelési rendszer
o a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
o FEUVE-szabályozás
o információs és kommunikációs rendszer
o monitoring
Kötelezően használandó óvodai
nyomtatványok
 A köznevelési intézmények által kötelezően használandó
nyomtatványok köre
 Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 87-111.
§

Az óvoda által használt nyomtatvány:


a) a felvételi előjegyzési napló,
b) a felvételi és mulasztási napló,
c) az óvodai csoportnapló,
d) az óvodai törzskönyv,
e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény
Kötelezően használandó iskolai
nyomtatványok
Az iskola által használt nyomtatvány
a) a beírási napló,
b) a bizonyítvány,
c) a nemzetiségi bizonyítvány,
d) az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,
e) a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,
f) a törzslap külíve, belíve,
g) a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,
h) a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi
törzslap kivonata,
i) a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához,
j) az értesítő (ellenőrző),
k) az osztálynapló,
l) a csoportnapló,
m) az egyéb foglalkozási napló,
Kötelezően használandó iskolai
nyomtatványok
Az iskola által használt nyomtatvány (folyt.)
n) a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,
o) az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához,
p) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott
nyomtatványok,
q) az órarend,
r) a tantárgyfelosztás,
s) a továbbtanulók nyilvántartása,
t) az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú
művészeti iskolában,
u) az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti
szakközépiskolában,
v) az étkeztetési nyilvántartás,
w) a közösségi szolgálati jelentkezési lap,
x) a tanulói jogviszony igazoló lapja,
y) a tanúsítvány a Köznevelési Hídprogram elvégzéséről.
Kötelezően használandó alapfokú
művészeti iskolai nyomtatványok
Az alapfokú művészeti iskolák által használt további és
speciális nyomtatvány
a) a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai
- zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín-
és bábművészet - szerint),
b) a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola
művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet, képző- és
iparművészet, szín- és bábművészet - szerint),
c) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíj
befizetéséről,
d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény,
e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap,
f) a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában
folytatott tanulmányokhoz.
Kötelezően használandó
kollégiumi nyomtatványok
A kollégium által használt nyomtatvány
a) a kollégiumi csoportnapló,
b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),
c) a kollégiumi törzskönyv.
Pedagógai-szakmai
dokumentációk
 A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt
pedagógiai-szakmai dokumentációk köre
1. Országos statisztikai adatgyűjtés állománya: Nkt. 40. § (1) bek.
2. Intézményi közzétételi lista: Nkt. 40. § (1) bek., 229/2012.
(VIII. 28.) Korm. rend. 23. §
3. Országos mérés-értékelés eredményeinek rögítése: Nkt. 41. (4)
bek. f) pontja és egyéb jogszabályban elrendelt mérés
4. Öt éves intézkedési terv az országos pedagógiai szakmai
ellenőrzés alapján: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 150. § (8)
bek.
5. Intézkedési terv az országos mérés eredményeinek tükrében:
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. § (3)-(5) bek.
6. Az intézmény féléves és a tanítási évben illetve a nevelési
évben végzett pedagógiai munkájának eredményességéről szóló
beszámolók: tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet,
fenntartói utasítás
7. Jegyzőkönyvek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 85. § (3)
Pedagógai-szakmai
dokumentációk
 A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt
pedagógiai-szakmai dokumentációk köre (folyt.)
8. Fenntartói, törvényességi és hatósági ellenőrzés
dokumentációja: általában 1995:LXVI. tv. 9. § (1) bek. a) pont
9. Teljesítésigazolás a közösségi szolgálatról: 20/2012. (VIII. 31.)
EMMI rendelet 133. § (9) bek. c) pont
10. Együttműködési megállapodások, szerződések (pl. köznevelési
szerződés: általában 1995:LXVI. tv. 9. § (1) bek. a) pont
11. Intézményi mérések dokumentálása, értékelése: általában
1995:LXVI. tv. 9. § (1) bek. a) pont, kiemelendő a tanulók
fizikai állapota felmérésének dokumentációja [20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendelet 81. § (2) bekezdés]
12. Pályázatok dokumentációs anyagai: általában 1995:LXVI. tv. 9.
§ (1) bek. a) pont, továbbá az adott pályázati
követelményekben szereplők szerint
Pedagógai-szakmai
dokumentációk
 A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt
pedagógiai dokumentációk köre (folyt.)
13. A gyermekek, tanulók fejlődésével kapcsolatos
intézkedések, megállapítások dokumentációja:
 óvodás gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-,
mozgásfejlődése eredményének szükség szerinti, de
legalább félévenként történő rögzítése [20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendelet 63. § (4) bek.]
 speciális nevelési szükségletű gyermek, tanuló
fejlődésével kapcsolatos dokumentumok, így
szakvélemények, fejlesztési tervek: a fejlesztő nevelés-
oktatásban a kötelező dokumentumokhoz tartozik az
intézményi rehabilitációs pedagógiai program,
az egyéni fejlesztési tervvel együtt [20/2012. (VIII. 31.)
EMMI rendelet 139. § (2) és 140. § (3) bekezdései]
Pedagógai-szakmai
dokumentációk
 A nevelési-oktatási intézmények által nyilvántartott és kezelt
pedagógiai dokumentációk köre (folyt.)
14. A köznevelési intézmény irattári terve valamint iratkezelési ill.
adatkezelési szabályzata által meghatározott egyéb irattári
anyagok: 1995:LXVI. tv. 9. § (1) bek. a) pont alapján a 10. § (1)
bek. a) pont alapján
Munkaügyi dokumentációk

 A nevelési-oktatási intézmények által kötelezően nyilvántartott


és kezelt munkajogi dokumentációk köre
1. Személyi anyagok nyilvántartása:
Minden pedagógus:
Nkt. 41. § (3) bek., 44. § (7)-(8) bek. az Nkt. 21. alcíme alatt
Nem közalkalmazott technikai, ügyviteli, műszaki dolgozó:
Mt. 10. §, 2011:CXII. tv.
Valamennyi közalkalmazott
Kjt. 83/B. § (1) → 5. sz. melléklet: „A közalkalmazotti
adatnyilvántartás alapköre”
2. Munkaköri leírások: Mt. 46. § (1) bek., 1996: LXXV. tv. 3. § (1)
bek. a) pontja és a 7. § (1) bek./komoly szankció/, a
munkakörileírás-mintákat az intézmény SZMSZ-e is kell, hogy
tartalmazza
3. A pedagógusok teljesítmény-elszámolásával kapcsolatos
dokumentumok: Kt. 1. sz. melléklet III. rész II/9. pontja
Óvodai intézményi közzétételi
lista tartalma
1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató
2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által
engedélyezett csoportok száma
3. A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a
térítési díj, az egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban
együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá nevelési évenként az
egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható
kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési
feltételeket is
4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával
összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a
köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános
megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések
felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek
nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
nyilvános megállapításai
Óvodai intézményi közzétételi
lista tartalma
5. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az
éves munkaterv alapján a nevelési évben tervezett
jelentősebb rendezvények, események időpontjai
6. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes
adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
7. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a
pedagógiai program
8. Az óvodapedagógusok száma, iskolai végzettsége,
szakképzettsége
9. A dajkák száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége
10. Az óvodai csoportok száma, az egyes csoportokban a
gyermekek létszáma
Iskolai intézményi közzétételi
lista tartalma
1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató
2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által
engedélyezett osztályok száma
3. A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a
térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a
továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá
tanévenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a
fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági
és igénylési feltételeket is
4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával
összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a
köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános
megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések
felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek
nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
nyilvános megállapításai
Iskolai intézményi közzétételi
lista tartalma
5. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az
éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb
rendezvények, események időpontjai
6. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes
adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
7. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a
pedagógiai program
8. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai
végzettsége és szakképzettsége
9. A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát
segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége
10. Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei
11. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével
kapcsolatos adatok
12. A középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi
vizsgák átlageredményei
Iskolai intézményi közzétételi
lista tartalma
13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének
lehetősége
14. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
15. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti
követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
16. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók
létszáma
Kollégiumi intézményi
közzétételi lista tartalma
1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató
2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által
engedélyezett csoportok száma
3. A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a
térítési díj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban
együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként az egy
főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható
kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési
feltételeket is
4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával
összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a
köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános
megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések
felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek
nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
nyilvános megállapításai
Kollégiumi intézményi
közzétételi lista tartalma
5. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az
éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb
rendezvények, események időpontjai
6. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes
adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
7. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a
pedagógiai program
8. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai
végzettsége és szakképzettsége
9. A szabadidős foglalkozások köre
10. Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége
11. A kollégiumi csoportok száma, az egyes csoportokban a tanulói
létszám
Alapfokú művészeti iskola
közzétételi listájának tartalma
1. A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató
2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által
engedélyezett osztályok, csoportok száma
3. A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a
térítési díj, tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a
továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá
tanévenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a
fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági
és igénylési feltételeket is
4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával
összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a
köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános
megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések
felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek
nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
nyilvános megállapításai
Alapfokú művészeti iskola
közzétételi listájának tartalma
5. A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az
éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb
rendezvények, események időpontjai
6. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes
adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
7. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a
pedagógiai program
8. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai
végzettsége és szakképzettsége
9. A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát
segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége
10. Az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú
és a továbbképző évfolyamok száma
11. Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon,
rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon
való részvétel
Alapfokú művészeti iskola
közzétételi listájának tartalma
12. Az alapfokú művészeti iskola rendezvényei, hagyományai
13. A helyi kulturális életben történő szerepvállalás
14. Művészeti áganként a csoportok száma és a csoportok tanulói
létszáma
Pedagógiai szakszolgálati és
pedagógiai-szakmai szolgáltatói
közzétételi lista
1. Az alapfeladat ellátásához létesített munkakörök, valamint az,
hogy a munkaköröket milyen iskolai végzettséggel,
szakképzettséggel töltötték be
2. A működés rendje
3. A nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálat
esetén a szülőkkel való kapcsolattartás formája és módja
4. A tanévenkénti bontásban díjfizetés mellett igénybe vehető
szolgáltatások, azok díjtételei
Köszönöm a
megtisztelő figyelmet!

You might also like