3/A tétel

Melyek a nevelés fő társadalmi funkciói?

Vázlat:
1. A nevelés
2. A nevelés társadalmi funkciói
- konzerváló
- progresszív
3. A köznevelés társadalmi céljai
- társadalmi leszakadás megakadályozása
- tehetséggondozás
- szelekció
- egységesítés
4. A társadalom (kultúra) és nevelés (iskolarendszer) kapcsolata
5. Összefoglalás

1. A nevelés:
A legáltalánosabban ismert megfogalmazás szerint a nevelés személyiségformálás, mely
konkrét emberi tevékenység során következik be. A gyermeket fejlődése során sok és
sokféle hatás éri, ezek alakítják személyiségét. A pedagógus feladata, hogy nevelői
tevékenysége során ezeket a hatásokat szervezze, összehangolja.
Minden olyan személyiségjegyet ki kell alakítani az ifjakban, melyek segítségével képes a
társadalmi beilleszkedésre, a társadalom folytonosságának, és fejlődésének
biztosítására. Ez a társadalmi funkció történelmi koronként változó.

2. A nevelés társadalmi funkciói:

Kettős arculatjellemző: - konzerváló: régit megőrző
- progresszív: fejlődést elősegítő
- Mindkét arculat fontos, egymástól elválaszthatatlan: az előző nemzedék tudására
épülhet további fejlődés.
- Fontos: képessé tenni az ifjúságot az örökölt természeti és társadalmi feltételek
átalakítására és a változáshoz való alkalmazkodásra
- A technika, technológia, a munka átalakításának változása miatt szükségszerű, hogy a
nevelés konzerváló funkciójáról a jövőre felkészítő funkcióra helyezzük a hangsúlyt.
Pl. piacgazdaság igényei miatt széles alapú, szakmacsoportos képzések szervezése

A köznevelés társadalmi céljai:

A köznevelés alapvetően a társadalmi igények kielégítését, az adott társadalmi és gazdasági
környezetnek megfelelő alapműveltség megszerzését szolgálja.
- Célja a harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődés elősegítése. A személyiség
fejlődésére nézve meghatározó az értelmi, erkölcsi, testi fejlettség szintjének
megfelelő alakulása. A személyiség fejlesztés segíti a sok oldalúság kialakulását, ami a
társadalmi tevékenységekbe való bekapcsolódás feltétele.
- Fontos a készségek, képességek, ismeretek, műveltség tudatos fejlesztése és hogy a
tanuló minél nagyobb mértékben részesüljön a művelődési javakból, a társadalmi
tapasztalatokból.
- Önálló életvitelre és célok elérésére képes állampolgár (közérdekeivel egyeztetve)
nevelése és annak segítése, hogy az egyén találjon, olyan tevékenységi kört, ahol
képességeit mind magasabb szinten hasznosíthatja

Kiemelt cél:
- a nevelés oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a
tehetséggondozás
- szelekció: az iskolarendszer a társadalom hatalmi helyzetben lévő rétegeit részesíti
előnyben (például a jómódú szülők gyermekei jutnak be hatékony iskolákba) vagy
egységesítés: széles néprétegek jelennek meg a művelődésbe (például a
polgárosodáskor maguktól jelentkeznek a részvétel igényével, vagy az iparosodáskor
a termelésnek van szüksége szakképzett munkaerőre). Iskolarendszerenként,
országonként, kultúránként, koronként változik a két ellentétes tendencia aránya.

3. Társadalom (kultúra) és nevelés (iskolarendszer) kapcsolata:

A társadalom és a nevelés között erős kölcsönhatás figyelhető meg. Például:
- minél iskolázottabb egy társadalom, annál tudatosabban becsüli kulturális értékeit
- a magas színvonalú oktatás nyitott más kultúrákra pl. nemzetiségi oktatás
- a kulturális hatás megmutatkozik az iskolaszerkezetben (falusi kisiskolák összevont
osztályai), az iskola szellemiségében, értékrendjében (nemzetiségi hagyományok,
központi eszmék, vallás…), nevelés-oktatás tartalmában (pl. magasabb kulturális
színvonal esetén a társadalom többletigényeket támaszt az iskolával szemben: iskolai
rendezvények, zeneoktatás, sport, idegen nyelvoktatás…)
- a társadalom magasabb kulturáltsági szintje jelentkezik abban is, hogy elvárja,
megköveteli az iskola kulturáltságát (pl.: otthonos, rendezet tantermek, virágos
udvarok…)
- az iskoláztatási hagyományokra hatással van a társadalom kulturális és gazdasági
színvonala pl. nemzedékek járnak ugyanabba az iskolába, hagyományokkal
rendelkező középiskolák tisztelete (bencések)
Összefoglalva:
Az iskolarendszer, a nevelés alakulására hatnak:
- társadalom szervezete
- ország gazdasági helyzete
- termelés műszaki – technikai színvonala
- társadalom kulturális színvonala
- iskoláztatási hagyományok
Az oktatási rendszer fejlődéstörténete alapján megállapítható, hogy a nevelés csak lassan
követi a társadalmi haladást.
„Nem annyira a nevelés formálja a társadalmat, mint inkább a társadalom a nevelést.”
(Platón)