BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

ALKALMAZOTT PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA INTÉZET MŰSZAKI
PEDAGÓGIA TANSZÉK
KÖZOKTATÁSI ÉS PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI
SZAK

Dr. Kapa Mátyás

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS KÖRNYEZETE

II.

(2. félév)

Budapest
2015

1
A tankönyv a BME APPI Műszaki Pedagógia Tanszék (MPT) gondozásában a
Pedagógus- szakvizsga és Közoktatási Vezető Szakirányú Továbbképzési Szak
oktatási anyagaként jelent meg. A könyvet a felhasználói kulccsal rendelkező
hallgatók érhetik el, az anyag nyomtatása nincs letiltva. A felhasználói jogokat
megvásároló MPT azonban nem járul hozzá, hogy a kinyomtatott könyv
bármilyen formában kereskedelmi forgalomba vagy sokszorosításra kerüljön. A
könyv tartalmi részeinek bármilyen átvételéhez az MPT megkeresése és annak
írásbeli jóváhagyása szükséges.

Felelős kiadó:
Dr. Bosch Márta

Szakmai lektor:
Dr. Bosch Márta

2
Tartalom
1. Intézmény és fenntartó .......................................................................................................... 5
1.1. A fenntartó fogalma, fajtái .............................................................................................. 5
1.1.1. Állami intézményfenntartó központ és tankerületek .............................................. 5
1.1.2. Szakképző iskolákat alapító és fenntartó miniszterek ............................................. 6
1.1.3. Települési önkormányzatok ..................................................................................... 7
1.1.4. Nem állami, nem önkormányzati fenntartó............................................................. 7
1.2. A fenntartó kötelezettségei és jogai ............................................................................. 13
1.2.1. A jelentősebb fenntartói kötelezettségek és jogok áttekintése ............................ 13
1.2.2. A fenntartói kötelezettségek teljesítésének, jogok gyakorlásának szervezeti és
eljárási keretei .................................................................................................................. 15
1.3. A köznevelési intézmény és a fenntartó kapcsolata ..................................................... 17
1.3.1. Az intézmény jogállásának, nevének, tevékenységi körének meghatározása....... 18
1.3.2. Munkáltatói jogok gyakorlása az intézmény vezetője felett ................................. 28
1.3.3. Az intézmény működése kereteinek meghatározása ............................................ 29
1.3.4. Ellenőrzés és értékelés ........................................................................................... 36
1.3.5. Jogorvoslatok elbírálása ......................................................................................... 40
1.4. A fenntartói kötelezettségek teljesítésének, jogok gyakorlásának korlátai ................. 41
2. Partneri környezet (intézményesített kapcsolatok) ............................................................. 45
2.1. A települési önkormányzatok........................................................................................ 45
2.1.1. A települési önkormányzat, mint működtető ........................................................ 45
2.1.2. Részvétel az intézményi tanács munkájában ......................................................... 50
2.2. Szakmai társszervek ...................................................................................................... 51
2.2.1. Pedagógiai szakszolgálati intézmények.................................................................. 51
2.2.2. Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények .......................................... 55
2.3. Családok, szülők ............................................................................................................ 58
2.3.1. A szülők kötelezettségei ......................................................................................... 59
2.3.2. A szülők egyéni jogai .............................................................................................. 61
2.3.3. A szülők kollektív jogai ........................................................................................... 63
2.4. Egyházak ........................................................................................................................ 66
2.4.1. Hit- és erkölcstan oktatása ..................................................................................... 66
2.4.2. Részvétel az intézményi tanács munkájában ......................................................... 67
2.5. Civil szervezetek ............................................................................................................ 68
2.6. Más nevelési-oktatási intézmények .............................................................................. 70
2.7. Felsőoktatási intézmények ............................................................................................ 73

3
2.8. A gyermekvédelem, a családtámogatás és a társadalombiztosítás egyes intézményei
.............................................................................................................................................. 75

4
1. Intézmény és fenntartó

1.1. A fenntartó fogalma, fajtái

Az Nkt. szerint fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési
feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - a törvényben
foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges
feltételekről gondoskodik.

A fenntartó lehet
- az állam
- a települési önkormányzat (óvoda esetében),
- egyházi jogi személy,
- vallási tevékenységet végző szervezet
- nemzetiségi önkormányzat,
- egyéb szervezet vagy személy (pl. alapítvány, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó)

A fenntartó gyakorolja az általa fenntartott intézmény felett a legfontosabb egyedi irányítási

jogosítványokat, döntéseivel, intézkedéseivel maga is részt vesz a köznevelési rendszer
működtetésében.

1.1.1. Állami intézményfenntartó központ és tankerületek

Az állam által fenntartott köznevelési intézmények vonatkozásában a fenntartói feladatokat

elsősorban a 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelettel létrehozott Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ, valamint az annak területi szerveiként működő tankerületek
látják el.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az oktatásért felelős miniszter (a

továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal, amely tehát központi
szervből és területi szervekből áll. Az intézményfenntartó központ területi szerve a járás
területén illetékes tankerület és a megye területére kiterjedő illetékességi területű

5
megyeközponti tankerület. A tankerület a járás területén, a megyeközponti tankerület a
megyeszékhely város területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és
gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan látja el a jogszabályban meghatározott egyes
fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület ezen kívül egyes szakképző iskolák, a
kollégiumok, valamint a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, ellátó köznevelési
intézmények fenntartásával kapcsolatosan is ellátja a jogszabályban meghatározott egyes
fenntartói feladatokat.

Az intézményfenntartó központot elnök-, a tankerületet és a megyeközponti tankerületet a

tankerületi igazgató vezeti.

Az intézményfenntartó központ területi szervei gyakorolják a hagyományos fenntartói jogokat

a hozzájuk rendelet köznevelési intézmények vonatkozásában. Az állami intézményfenntartó
központ és az általa fenntartott intézmények között azonban a szervezeti és működési
összefonódás szorosabb, mint a hagyományos fenntartó – fenntartott intézmény kapcsolat. Az
állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény a Központ önálló
jogi személyiséggel működő szervezeti egysége, amely sem önálló költségvetéssel, sem
szerződések megkötésére feljogosító ügyleti képességgel, sem munkáltatói jogokkal és
kötelezettségekkel nem rendelkezik. Az állami intézményfenntartó központ a hagyományos
fenntartói jogokon túl az általa fenntartott intézmények jogalanyiságából fakadó egyes
jogokat és kötelezettségeket is az intézmények helyett maga gyakorol (jogok szerzésére,
kötelezettségek vállalására való képesség, munkáltatói jogok, stb.)

1.1.2. Szakképző iskolákat alapító és fenntartó miniszterek

A szakképzés területén az állam – az intézményfenntartó központ mellett – különböző

miniszterek útján is vállal feladatot szakképző iskolák alapítása és fenntartása terén. Így a
szakképzés különböző, jogszabályban meghatározott intézményei vonatkozásában a
nemzetgazdasági miniszter, a földművelésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, illetve a
belügyminiszter gyakorolja a fenntartó jogait és teljesíti a fenntartó kötelezettségeit.

6
1.1.3. Települési önkormányzatok

A települési önkormányzatok hosszú évekig a köznevelési rendszer legfontosabb szereplői

voltak, hiszen az önkormányzati törvény és a közoktatási törvény előírásai alapján kötelező
feladatként, általuk alapított és fenntartott intézmények révén szervezték meg az alapfokú
oktatást és nevelést, sőt önként vállalt feladatként sokhelyütt megjelent a középfokú oktatás és
a szakképzés is. A 2013. január 1-jétől hatályos jelentős átalakítás nyomán a települési
önkormányzatok köznevelési feladata az óvodák fenntartására szűkült, az új jogszabályi
környezetben nincs jogi lehetőég arra, hogy települési önkormányzat iskolát tartson fenn.

A közszolgáltatások körében azonban az óvodai ellátás továbbra is a települési

önkormányzatok feladata. Ebben a körben tehát az önkormányzatok fenntartói minőségben
vesznek részt a köznevelési rendszer működtetésében, gyakorolják a fenntartói jogokat,
teljesítik a fenntartói kötelezettségeket. Ennek a feladat- és hatáskörnek a címzettje a
települési önkormányzat részéről a képviselőtestület.

Áttételesen a köznevelési szektorhoz kapcsolódó tevékenységként jelenik meg az állam által

fenntartott köznevelési intézmények önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanainak a
működtetése. Ebben az összefüggésben a működtető: az a települési önkormányzat, amely a
saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó
ingó és ingatlan vagyont üzemelteti.

1.1.4. Nem állami, nem önkormányzati fenntartó

Nem állami, nem önkormányzati fenntartó lehet egyházi jogi személy, vallási tevékenységet
végző szervezet, nemzetiségi önkormányzat és egyéb szervezet vagy személy is, utóbbiak
között szerepelhet profitorientált vagy non-profit szervezet is. Ezekre a szervezetekre is
vonatkoznak az Nkt. és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok fenntartóra irányadó szabályai,
igaz a törvény e körben a nem állami, nem önkormányzati fenntartókra eltérő rendelkezéseket
is tartalmaz. Ilyen eltérő szabályok például az alábbiak:
a) A nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézmény a
fenntartó által óvoda esetében a települési önkormányzattal, más nevelési-oktatási intézmény
esetében az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés alapján vehet részt a
köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában.

7
b) A nem állami, nem önkormányzati fenntartó a köznevelési intézmény nyilvántartásba
vételét a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi
kormányhivatalnál köteles kezdeményezni.
c) Az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású köznevelési
intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését a kormányhivatal
legalább kétévente végzi el, ennek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást
folyósító szervet.
d) A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású
nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében
különösen azt vizsgálja, hogy
- van-e joga a fenntartónak a tevékenység folytatásához;
- összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a
pedagógiai program;
- a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében milyen
intézkedéseket tettek;
- a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító
okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a kötelező (minimális) eszköz- és
felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét;
- a fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott
feladatok ellátását;
- újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a nevelő és oktató munkához szükséges
személyi és tárgyi feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak teljesülnek-e;
- egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e;
- a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkalmazása törvényes-e;
- vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában
meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét;
- a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.
e) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat
tartja fenn, akkor a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői
megbízást, valamint a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának
visszavonásával összefüggő döntése előtt nincs szükség az intézmény alkalmazotti közössége;
az óvodaszék, az iskolaszék; a szülői szervezet; az iskolai diákönkormányzat, stb.
véleményének kikérésére.

8
1.1.3.1. Egyházi jogi személy

A nem állami, nem önkormányzati fenntartók között a jogszabályok külön nevesítik az

egyházat, illetve az egyház belső egyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező
egységét vagy szervezetét. Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház, belső egyházi jogi
személy tartja fenn, speciális szabályok érvényesülnek az egyházi fenntartóra. Ilyen
szabályok az alábbiak.
a) A fenntartó egyház az iskola számára előírhatja valamely - az oktatásért felelős miniszter
által kiadott - kerettanterv választását és meghatározhatja az intézményben használható
tankönyveket, taneszközöket.
b) A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási
intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
c) Az intézmény pedagógiai programjába beépíthetők a vallási, világnézeti
elkötelezettségnek megfelelő ismeretek, helyi tantervbe a fenntartó egyház tanításának
megfelelő tartalmú hitoktatás.
d) Az intézmény SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő
viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet lehet
előírni.
e) Az egyházi fenntartó az intézményvezető-helyettesek megbízása során egyetértési jogot
gyakorol.
f) Ha az egyház a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást
kötött, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal, óvoda esetén
a települési önkormányzat részére megküldött egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami,
önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, valamint kötelezettséget vállal a
tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására. Az egyoldalú nyilatkozat alapján a
kormányhivatal az egyházi fenntartású intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe. A
Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére nemzetközi szerződés alapján
jogosult. Az egyoldalú nyilatkozat tételére az adott egyház belső szabályzata szerint jogi
személyiséggel felruházott szervezeti egysége is jogosult.
g) Ha az egyházi és magánintézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért
felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján
kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt
vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában.

9
h) Az egyházi intézményekhez egyebekben szolgáltatásaik igénybevételét tandíj fizetéséhez
köthetik, kivéve, ha közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú
nyilatkozat alapján részt vesznek a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában. Ha az
intézmény jogosult tandíjat szedni, akkor a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat,
amelyek alapján az intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről
és a befizetés módjáról.

1.1.3.2. Nemzetiségi önkormányzat

Köznevelési intézményt – az Nkt-ban, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX.

törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak
szerint – nemzetiségi önkormányzat is tarthat fenn. a fenntartói jogot nemzetiségi
önkormányzat megszerezheti akár intézmény alapítása, akár a más szerv által létesített
köznevelési intézmény fenntartói jogának átvétele révén.

A nemzetiségi önkormányzat: törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási

feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus
választások útján a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján
létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok
érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és
hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő
önálló intézésére jön létre. Az egyes nemzetiségek – közvetlen választás útján –
létrehozhatnak helyi- és országos nemzetiségi önkormányzatot. Helyi nemzetiségi
önkormányzat alakítható települési nemzetiségi önkormányzatként községben, városban,
fővárosi kerületben, valamint területi nemzetiségi önkormányzatként a fővárosban és a
megyékben.

A nemzetiségi önkormányzat tehát köznevelési intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve

törvényben meghatározott rendben átveheti a más szerv által létesített köznevelési intézmény
fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat intézmény-
átszervezéssel.

10
Állami feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat
kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az
országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amelyik
alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és gyermekek, tanulók legalább hetvenöt
százaléka részt vesz a nemzetiségi nevelésben, nevelésben-oktatásban, illetve ellátásban
részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének, ennek
hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott
nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.

A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi

önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója
átadhatja a települési nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a
fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és minden
gyermek, tanuló részt vesz a nemzetiségi nevelésben, nevelésben-oktatásban, illetve
ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének,
ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), a diákönkormányzatának a
véleményét.

Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat a feladat ellátására törvény alapján

köteles fenntartótól átvett köznevelési intézmény fenntartói jogáról le kíván mondani, a
fenntartói jogot az érintett országos önkormányzat átveheti, ha nem kívánja átvenni, a korábbi
fenntartó vagy jogutódja köteles a fenntartói jog visszavételére.

Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az oktatásért felelős

miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi feladatot el nem látó, nemzetiségi
anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi
intézmény fenntartását, valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi
nyelvoktató intézményét. A miniszter az átadást akkor engedélyezi, ha
- minden tanuló részt vesz a nemzetiségi oktatásban és
- az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

A nevelési-oktatási intézmény átadására az oktatásért felelős miniszter és az átvevő között

létrejött köznevelési szerződés alapján kerülhet sor.

11
A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló
ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes, a használatba
adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.

A nemzetiségi törvény előírja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében a

nemzetiségi nevelés-oktatás finanszírozása az egyházi intézményekkel azonos módon
történik. A finanszírozás során a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzatok
köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, továbbá kiegészítő
támogatásokat nyújt. Az Nkt. mindezt annyiban pontosítja, hogy az egyházi, valamint az
országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-
oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami, önkormányzati fenntartású
intézményekkel azonos mértékben történik. Az egyházi és az országos nemzetiségi
önkormányzati fenntartót megillető kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető
kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő
kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás
folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással
összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges
kormányhivatal általi adatszolgáltatást a Kormány rendeletben állapítja meg.

Az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és többcélú

intézmény vezetőjét az oktatási miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói
jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén
tagadhatja meg.

1.1.3.3. Egyéb szervezet vagy személy

Köznevelési intézmény fenntartója lehet egyéb szervezet vagy személy is, méghozzá akár
non-profit szervezet (pl. alapítvány, egyesület, nonprofit gazdasági társaság) akár
profitorientált gazdálkodó jogalany (pl. üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából
alapított gazdasági társaság). Valójában az ezen kategóriába tartozó fenntartókra az Nkt. és a
kapcsolódó jogszabályok – a nem állami, nem önkormányzati fenntartókra irányadó, az 1.3.
pontban már ismertetett közös szabályokon kívül – alig tartalmaznak speciális
rendelkezéseket.

12
a) Az ilyen magánintézmények – az egyházi intézményekhez hasonlóan – szolgáltatásaik
igénybevételét tandíj fizetéséhez köthetik, kivéve, ha közoktatási megállapodás, köznevelési
szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesznek a köznevelési közszolgálati
feladatok ellátásában. Ha az intézmény jogosult tandíjat szedni, akkor a magánintézmény
fenntartója határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény
vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
b) Az itt vizsgált magánintézmények finanszírozása eltér az állam-, az önkormányzat-, az
országos nemzetiségi önkormányzat, illetve az egyház által fenntartott intézmények
finanszírozásától. A magánintézményeket megillető állami hozzájárulásokat a költségvetésről
szóló törvény, az állami hozzájárulások megállapításának, folyósításának, elszámolásának
rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az
ellenőrzés rendjét külön Kormányrendelet állapítja meg.

1.2. A fenntartó kötelezettségei és jogai

1.2.1. A jelentősebb fenntartói kötelezettségek és jogok áttekintése

A fenntartó kötelességeit és jogait, a fenntartói irányításra vonatkozó rendelkezéseket az Nkt.

83-85. §-ai tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

A fenntartó
a) a törvényben foglalt keretek között - az állami intézményfenntartó központ, valamint az
állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a
köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről,
átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, fenntartói jogának
átadásáról,
b) dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés
módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási
idejének meghatározásáról,
c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és
tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási
évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát,

13
e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét,
hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben
továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset
megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a
tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint
illetékes kormányhivatalnak,
f) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a
jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, a törvényben foglalt korlátozó
rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény
vezetője felett,
g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját,
h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok
végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,
i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t,
j) amennyiben az intézmények nincs elkülönült működtetője, akkor a fenntartó gondoskodik
az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat
működési feltételeiről,
k) másodfokon elbírálja az óvoda, az iskola, a kollégium gyermekkel, tanulóval kapcsolatos
egyedi döntése ellen jogorvoslati céllal előterjesztett eljárás megindítása iránti kérelmeket.

A fenti felsorolásban található felhatalmazások elsősorban a fenntartót megillető

jogosultságként nyertek megfogalmazást, azonban többségük egyben kötelezettségként is
terheli a fenntartót.

A fent hivatkozott fenntartói feladatok közül külön foglalkozni kell a köznevelési intézmény
költségvetésének meghatározására vonatkozó joggal, illetve kötelezettséggel. Ennek
kapcsán mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy az Nkt. 21. § (1) bekezdése szerint az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik a
fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel, míg a többi köznevelési intézmény
rendelkezik ilyennel. Ebben az összefüggésben tehát nem feltétlenül a költségvetés
meghatározásán, hanem a bevételek biztosításán és a kiadások kereteinek megállapításán van
a hangsúly. Ebben a körben kiemelkedően fontos fenntartói kötelezettség az intézmény
működéséhez szükséges fedezet biztosítása.

14
Az Nkt. szerint a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami
költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési
díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj
szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele
egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások,
többletlétszámok fedezetét.

A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves

költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a
központi költségvetés támogatást biztosíthat.

A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési

feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az
intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.

A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai

szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül
segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat
keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami
fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele,
hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

Az egyházi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által

ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami,
önkormányzati fenntartású intézményekkel azonos mértékben történik.

1.2.2. A fenntartói kötelezettségek teljesítésének, jogok gyakorlásának szervezeti

és eljárási keretei

Amint a fent leírtakból látható többféle, különböző típusú jogalany lehet köznevelési
intézmény fenntartója. Kérdésként merülhet fel, hogy egy-egy fenntartó esetében a fenntartói
döntéseket az adott szervezeten belül kik és milyen eljárási rendben hozzák meg. A fenntartói
kötelezettségek teljesítésének, jogok gyakorlásának szervezeti és eljárási kereteit az adott

15
típusú fenntartó szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok
határozzák meg.

Így az állam, mint fenntartó egy mesterséges közjogi jogalany, csak a szervein keresztül
képes magatartást kifejteni, cselekedni. Az állam a köznevelési intézményekkel kapcsolatos
fenntartói jogokat és kötelezettségeket egy központi hivatal, a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ, valamint az annak területi szerveiként működő tankerületek
útján teljesíti, illetve gyakorolja. A központ szervezetére és működésére vonatkozó
előírásokat, fenntartói kötelezettségek teljesítésének és jogok gyakorlásának részleteit a
Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet, illetve
a központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A települési önkormányzat, mint fenntartó esetében a fenntartói kötelezettségek és

jogosultságok címzettje a képviselőt-estület, így fenntartói kötelezettségek teljesítésének,
jogok gyakorlásának szervezeti és eljárási kérdéseit a Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, illetve a helyi önkormányzat szervezeti és működési
szabályzata rendezi.

A nemzetiségi önkormányzat, mint fenntartó nevében a fenntartói kötelezettségek teljesítése

és jogok gyakorlása a képviselő-testület, illetve a közgyűlés feladata. Ezeknek a szerveknek a
szervezetére, eljárására vonatkozó szabályokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi
CLXXIX. törvény, illetve a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata
tartalmazza.

Más fenntartók (egyház, egyéb szervezet) vonatkozásában a fenntartói kötelezettségek

teljesítésének és jogok gyakorlásának szervezeti és eljárási rendjét az adott szervezet típusra
irányadó jogszabályok alapján kialakított belső szabályok rendezik. Így például egy
alapítványi fenntartású magánintézmény esetében a fenntartói döntéseket az alapító okiratban
az alapítvány kezelőszerveként megjelölt szerv (általában kuratórium) hozza meg, az alapító
okiratban vagy szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben meghatározott
szabályok szerint.

A fenntartói kötelezettségek teljesítésének, jogok gyakorlásának szervezeti és eljárási keretei

körében tehát nagyrészt az adott típusú fenntartó szervezetére és működésére vonatkozó

16
jogszabályok és belső szabályzatok határozzák meg, az Nkt. e körben kevés előírást
tartalmaz. Ilyen kötelező előírások a következők.
a) A három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat
köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot köteles létesíteni és működtetni. A fenntartói
kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával összefüggő döntés-előkészítő munkában
a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező
személynek kell közreműködnie.
b) Az óvoda, az iskola, a kollégium egyedi döntése, intézkedése vagy intézkedésének
elmulasztása ellen a tanuló, a szülő által indított jogorvoslati eljárásban a fenntartó jár el, és
hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá a
törvényben nevesített, érdeksérelemre alapított kérelmek (az óvodai felvétellel és az óvodából
való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével,
megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással
benyújtott kérelem) tekintetében. Ezen jogorvoslati eljárásban állami fenntartású nevelési-
oktatási intézményben a fenntartó vezetője (azaz a tankerület igazgatója), települési
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó
esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és
szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör
betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
c) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-
e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll
rendelkezésre.

1.3. A köznevelési intézmény és a fenntartó kapcsolata

A fenti 1.2. pontban leírtakból látható, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény irányítása
körében sokféle hatáskört gyakorol, ennek során számos döntést hoz. Ezeket jellemzően az
alábbi kategóriákba sorolhatjuk:
- az intézmény jogállásának, nevének, tevékenységi körének meghatározása
- az intézmény vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói
jogok gyakorlása,
- az intézmény működése kereteinek meghatározása,
- ellenőrzés és értékelés.

17
1.3.1. Az intézmény jogállásának, nevének, tevékenységi körének meghatározása

A fenntartói jogok közül a legjelentősebbek az intézmény jogállásának alakításával

kapcsolatos felhatalmazások: az alapítás, a gazdálkodási jogkör meghatározása, az átszervezés
és a megszüntetés.

a) Az alapításhoz az alapítónak a törvény által előírt tartalmi követelményeknek megfelelő

alapító okiratot, az állami fenntartású intézmények esetében szakmai alapdokumentumot (a
továbbiakban együtt: alapító okirat) kell megalkotnia, majd kérnie kell az intézmény
nyilvántartásba vételét a nyilvántartást vezető illetékes szervnél. A nyilvántartásba vételt
költségvetési szerv esetén (pl önkormányzat által fenntartott óvoda) a törzskönyvi
nyilvántartást vezető szervnél, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
intézmény esetében (pl. állami fenntartású általános iskola) az Oktatási Hivatalánál, más
esetben (pl. egyházi fenntartású gimnázium) a köznevelési intézmény székhelye szerint
illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál kell teljesíteni.

A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet

nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység
folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének
és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló
okirat megküldésével kell nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése
összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és
köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.

A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza

- az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét,
- az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét,
- az intézmény típusát,
- az intézmény feladatellátási helyét,
-- székhelyét,

18
-- tagintézményét,
-- telephelyét,
- alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
- nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-,
tanulólétszámot,
- iskolatípusonként az évfolyamok számát,
- alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
- szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát,
szakközépiskola esetén az ágazatokat,
- a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon
használati jogát,
- az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő
jogosítványokat.

A köznevelési intézmények nyilvántartása tartalmazza

- a köznevelési intézmény
-- létesítő és módosító alapító okiratának keltét,
-- nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladatellátási
helyét,
-- képviseletére jogosult személy nevét,
-- az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében adószámát,
-- az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében valamennyi pénzforgalmi
számlaszámát,
- a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,
- a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét,
- a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos
alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat,
- a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés
idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét.

A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai,

továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést
készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők.

19
A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha
- az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott,
- a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
- az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói
tevékenységet,
- megszűnik a fenntartónak a köznevelés-szolgáltatás szervezési joga, vagy e jogának
gyakorlásával felhagy,
- a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a
fenntartói jog - az e törvényben meghatározottak szerint - új fenntartóra száll át,
- a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működteti,
- hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított
szakmai jogszabálysértés miatt a nyilvántartásból való törlését elrendeli.

A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési-oktatási

intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét
nem tagadhatja meg. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a
kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan
terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a
kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak, települési
önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat
tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, tanuló felvételét nem
tagadhatja meg.

A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell.

A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha
- állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz
szükséges helyiségekkel,
- állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá
- a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és önálló
költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a működéséhez szükséges
pénzeszközökkel
rendelkezik.

20
Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a
feladatai ellátásához szükséges, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 161-
167. §-aiban valamint a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott helyiségek
határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal
akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges
számított alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló
munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intézmény
esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló
intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához
szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére
bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a
fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A
köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető
által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni.

b) A nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási

intézményeknek a nyilvántartásba vételen túl a működés megkezdéséhez működési engedélyt
is be kell szereznie. Az engedély akkor adható ki, ha a köznevelési intézmény rendelkezik a
működéséhez szükséges feltételekkel és a nyilvántartásba vétel óta kevesebb mint hat hónap
telt el. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.

Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell

- a köznevelési intézmény alapító okiratát,
- nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját, egyéb köznevelési
intézmény esetében a középtávú és egyéves munkatervét, továbbá
- azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a
köznevelési intézmény feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek
rendelkezésre állnak.

Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal dönt. A

kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
- pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló
törvényben meghatározottaknak nem felel meg,

21
- nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételekkel,
- újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének
ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy
a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják,
- működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.

A működési engedély kiadására vonatkozó részletes eljárási szabályokat a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet 157-161. §-a tartalmazza. A nem az állami intézményfenntartó
központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez
szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét követő hat hónapon
belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A
telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes
kormányhivatalhoz kell benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása
tárgyában a telephely szerint illetékes kormányhivatal az intézmény székhelye szerint
illetékes kormányhivatal véleményének kikérésével hoz határozatot. A határozatot meg kell
küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak is, amely a működési engedélyt a
telephelyre vonatkozó működési engedéllyel egységes szerkezetben adja ki.

Új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint a tervezett indítás vagy az

átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a
kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti
kérelmet.

A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

- a működési engedély iránti kérelem tárgyát,
- a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba vevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba
vételről szóló határozat számát, keltét,
- az alapító nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját,
székhelyét, értesítési címét,
- a fenntartó nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját,
székhelyét, értesítési címét,
- a nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét,

22
- a nevelési-oktatási intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-
külön
-- az ott ellátott feladatokat,
-- az épület tulajdonosának megnevezését,
-- amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog
időtartamának kezdő és befejező dátumát,
-- a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátumát,
-- az épületbe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,
-- a tantermek számát,
-- a tantermek alapterületét,
-- a tervezett évfolyamok felsorolását,
-- az óvodai csoportszobák számát,
-- az óvodai csoportszobák alapterületét,
-- a tervezett óvodai csoportok számát,
-- az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és a zárás időpontját,
-- szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakközépiskola
esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a
gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján,
megállapodás keretében, munkarendenként),
-- alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot,
- a nevelési-oktatási intézmény feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalókat,
sajátosságokat, bejelentéseket.

A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban - másolat esetén az

eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását - csatolni kell
- a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló
jogerős határozatot,
- a pedagógiai programot,
- fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban
meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény
működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (tulajdoni lap,
megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat),
- annak igazolását, hogy a helyiségek a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátására
alkalmasak (használatba vételi engedély, hatósági bizonyítvány),

23
- szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást
milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati
oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati
képzést tanulószerződés alapján végzik,
- a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek
meglétét igazoló tételes jegyzéket - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési
jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a
gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket -, valamint a fenntartó
nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához
szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy
fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az
eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképzésben részt vevő iskola
esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket,
- a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön az óvodai nevelésben,
az iskolai nevelésben-oktatásban foglalkoztatott pedagógusok, óraadók listáját, feltüntetve
a pedagógusok nevét, végzettségét és szakképzettségét, iskola esetén tantárgyi bontásban,
valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, a
tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét
és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó
nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához
szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak,
- a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához
-- a nevelési-oktatási intézmény egészére vonatkozóan székhelyre és valamennyi telephelyre
vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen
forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló
készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, az
állami támogatást és hozzájárulást, a köznevelési szerződés alapján járó kiegészítő támogatás
mértékét, az egyházi kiegészítő támogatást, az előírt tandíjat, az alapítványi támogatást, a
bankhitelt, minden egyéb bevételt, bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy
pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést,
-- a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez
szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi
kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói
juttatások költségeit, valamint

24
-- a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.

A kormányhivatal a nem a központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény működésének

megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy
a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló vagy felmenő rendszerben
megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi
feltételek biztosítják-e a nevelő, oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos,
egészséges, szakszerű megszervezését.

A kormányhivatal határozatában feltünteti

- az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,
- a nevelési-oktatási intézmény nevét, típusát, OM azonosítóját, adószámát, székhelyét,
valamennyi telephelyét, tagintézményét, pénzforgalmi számlaszámát,
- feladatellátási helyenként az ellátott alapfeladatokat, szakfeladatokat jogszabály szerinti
megnevezéssel,
- iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét,
- feladatellátási helyenként azt a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a
nevelési-oktatási intézmény fogadni képes,
- sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt
megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti
meghatározását,
- szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakközépiskola
esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint,
feladatellátási helyenként és munkarendenként,
- alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül
a tanszakok megnevezését,
- az intézmény gazdálkodásának módját.

Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy

telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben legyen, az
engedélyezési eljárásban
- be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát,

25
- meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba
vételi engedélye kiterjed-e,
- meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e a nevelési-
oktatási intézmények együttes zavartalan működése, és
- meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény alapító okiratában
engedélyezett maximális létszámot.

Ha a kormányhivatal megtagadja a működési engedély kiadását, továbbá ha a törvényességi

ellenőrzés keretében talált törvénysértés megszüntetéséről a fenntartó a megadott határidőn
belül nem intézkedett, a kormányhivatal a működési engedélyt visszavonja, a nevelési-
oktatási intézményt törli a nyilvántartásból.

c) A törvény a fenntartó jogai között külön nevesíti, hogy a fenntartó dönt a köznevelési
intézmény gazdálkodási jogköréről. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat a
fenntartó az intézmény alapító okiratában rögzíti. Fontos felhívni a figyelmet, hogy az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény a központ önálló jogi
személyiséggel működő szervezeti egysége, amely sem önálló költségvetéssel, sem
szerződések megkötésére feljogosító ügyleti képességgel, sem munkáltatói jogokkal és
kötelezettségekkel nem rendelkezik. Ebből következően fel sem merülhet, hogy az ilyen
intézmény bármilyen gazdálkodási jogkörrel rendelkezzen. Így tehát csak olyan intézmény
vonatkozásában értelmezhető a köznevelési intézmény gazdálkodási jogkörének
meghatározása, amelyet nem az állami intézményfenntartó központ tart fenn. Ezen
intézmények vonatkozásában a fenntartó dönti el, és rögzíti az alapító okiratban, hogy az adott
intézmény önállóan gazdálkodóként vagy nem önállóan gazdálkodóként működik-e.

d) Intézményátszervezés minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratban

foglaltak közül az intézmény típusát, az intézmény feladatellátási helyét (székhely,
tagintézmény, telephely) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, nevelési, oktatási
feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,
iskolatípusonként az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti
ágakat, azon belül a tanszakokat, szakképzés esetén az oktatott szakmacsoportokat,
szakközépiskola esetén az ágazatokat, a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon
feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, az önálló költségvetéssel rendelkező
intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat érinti.

26
e) Az intézmény megszüntetésére a fenntartó határozata alapján kerül sor, a fenntartó döntése
nyomán az intézményt törlik a nyilvántartásból.

f) A fenntartó joga az intézmény nevének meghatározása, az intézmény hivatalos nevét az

alapító okiratban fel kell tüntetni. A fenntartónak az általa fenntartott intézmény nevének
megállapításával összefüggő döntése előtt be kell szereznie számos érintett véleményét (pl. az
intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, az iskolaszék, a szülői szervezet, az iskolai
diákönkormányzat, a működtető önkormányzat). A köznevelési intézmény nevének
maghatározása során figyelemmel kell lenni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123-126.
§-aiban foglalt előírásokra.

A köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az

ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely
kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták. Egyedi
elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát nem
más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az
ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a
köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató
intézménytől való megkülönböztetését. Egyedi elnevezésként
- kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve,
- tárgynév,
- földrajzi név,
- feladatellátási hely szerinti település neve,
- közterület neve,
- fenntartó neve,
- mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,
- kifejezés, jel, jelölés vagy mozaikszó
adható.

A köznevelési intézmény – többek között – rövidített nevet is használhat. A rövidített név a

hivatalos névből képzett, legfeljebb harminckét karakter hosszúságú megnevezés, amelyet a
diákigazolványon és a pedagógusigazolványon lehet használni.

27
g) A fenntartó joga az intézmény tevékenységi körének meghatározása. Fontos rögzíteni,
hogy a fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges
feltételek biztosításával állapíthat meg.

1.3.2. Munkáltatói jogok gyakorlása az intézmény vezetője felett

A fenntartói jogok körében fontos jogosítvány az intézmény vezetőjének kinevezése, vezetői

megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása.

Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú

intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre, a munkáltatói jogokat
pedig a tankerületi igazgató gyakorolja felette. Az önkormányzati, egyházi és
magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza
meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak
jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

Az intézményvezető kiválasztása általában nyilvános pályázat útján történik. A pályázat

mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt (második) megbízásával a fenntartó és a
nevelőtestület egyetért.

A fenntartó a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának

visszavonásával összefüggő döntése előtt köteles beszerezni az intézmény alkalmazotti
közössége; az óvodaszék, az iskolaszék; a szülői szervezet; az iskolai diákönkormányzat, a
nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén a települési nemzetiségi
önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat;
szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara; az állami
fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter,
valamint a működtető önkormányzat véleményét.

Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat
tartja fenn, akkor a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői
megbízást, valamint nincs szükség a fent említett testületek véleményének kikérésére.

28
1.3.3. Az intézmény működése kereteinek meghatározása

A fenntartó egyes döntései, intézkedései az intézmény működésére, működése kereteinek

meghatározására irányulnak. Ebben a körben a fenntartó
- meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését,
- meghatározza a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait,
- meghatározza a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
- ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t,
- véleményt nyilvánít az intézményi munkatervről, engedélyezi tanítási év rendjének az
általános szabályoktól eltérő megszervezését,
- jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását,
- jóváhagyja a választható tantárgyakról szóló tájékoztatót,
- jóváhagyja a köznevelési intézmény továbbképzési programját,
- dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról,
- dönt a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének
időpontjáról,
- dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,
- meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát,
- meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok,
- meghatározza a kollégiumban szervezhető csoportok számát.

1.3.3.1. A gazdálkodás kereteinek meghatározása

A fenntartó határozza meg a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési

díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.

Ebben a körben fontos rögzíteni, hogy 2013. január 1-jétől önálló költségvetéssel csak azok a
köznevelési intézmények rendelkezhetnek, amelyeknek nem az állami intézményfenntartó
központ a fenntartója. Ilyenek tehát a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat,
az egyház, illetve az egyéb szervezet vagy személy által fenntartott intézmények. Az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény a központ önálló jogi
személyiséggel működő szervezeti egysége, amely nem rendelkezik önálló költségvetéssel.

29
Az intézmény elfogadott költségvetése meghatározza az intézmény bevételi és kiadási tételeit,
ezáltal megvonja a gazdálkodás kereteit. A gazdálkodás kereteinek meghatározásához
szorosan kapcsolódó kérdés, hogy az intézmény milyen szolgáltatásokért, milyen mértékű
díjakat szedhet, illetve a különböző díjakból milyen kedvezményeket ad.

Az ingyenesen, a térítési díj, illetve a tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét, és
ezek vonatkozásában a fenntartói jogokat és kötelezettségeket nemzeti köznevelésről szóló
törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33-37. §-ai szabályozzák.

Ezek szerint az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási

intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzati
társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési
közfeladat:
- óvodában
-- az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és
magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára
megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
-- a gyermekek – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres
egészségügyi felügyelet,
- általános iskolában és középfokú iskolában
-- a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára
megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
-- az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított
munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti
vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint
az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt
megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,
-- a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal
történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a
tanulmányi követelményeket nem teljesítette,
-- az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb
foglalkozás,

30
-- a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari
foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák
közötti verseny, bajnokságok,
-- az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje
alatti felügyelet,
-- az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig
és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban
tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,
-- a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
-- a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres
egészségügyi felügyelet,
-- a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített
vendégtanulói jogviszony,
- kollégiumban
-- a kollégiumi és az externátusi foglalkozás, a kollégiumi lakhatási feltétel biztosítása,
-- a folyamatos pedagógiai felügyelet, a gyermekek, tanulók - rendeletben meghatározott -
egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
- a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes
szolgáltatás igénybevételekor,
- sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési
intézményi ellátás.

Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az

önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben
térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
- a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok nem sorolt egyéb foglalkozások,
- alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és
elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi
előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek
használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga,
- a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése
miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor az iskolában és a
kollégiumban egyébként térítésmentes köznevelési közfeladatok,
- a független vizsga,

31
- az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az
érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az
érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további
javító- és pótló vizsgája,
- a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és
pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem
fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.

Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati

társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összegének alsó és felső
tételeit 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 35. §-a határozza meg. A térítési díjat - a
fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell,
azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb a jogszabályban
meghatározott alsó határértéknél.

Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az

önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben
tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:
- alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a
tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további
alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem
tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali
oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonegyedik életévét
betöltötte,
- a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és
oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
- középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam
harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
- a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés,
beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.

A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási

intézmény és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a
tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A

32
tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján
csökkenthető.

A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási

intézmény vezetője dönt a rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes
ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a
szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti,

kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési
szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok
ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában az állami
szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az
önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekre
irányadó fentiekben ismertetett szabályokat kell alkalmazni.

Az egyházi és a magánintézmény fenntartója maga határozza meg azokat a szabályokat,

amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható
kedvezményekről és a befizetés módjáról.

1.3.3.2. A pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése

A pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése terén eltérő jogosítványai

vannak az egyházi fenntartónak és az egyéb fenntartóknak. Az állam, az önkormányzat és a
magánintézmények vonatkozásában a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend csupán
azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez szükséges a fenntartó egyetértése, amelyekből a
fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ezzel szemben, ha a nevelési-oktatási intézményt
egyház tartja fenn, az intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási
intézmény pedagógiai programja a maga egészében csak a fenntartó jóváhagyásával válik
érvényessé.

1.3.3.3. A tanév rendjének szervezése, az intézményi munkaterv összeállítása

33
Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év,
valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az
intézményvezető köteles kikérni – többek között – a fenntartó véleményét.

Bizonyos esetekben az iskola igazgatója a tanítási év rendjét az általános szabályoktól

eltérően is megszervezheti, ehhez azonban minden esetben szükséges beszereznie a fenntartó
egyetértését.
- Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével
– hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább
harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok
igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során
biztosítható.
- A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok
igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét
megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás
megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását,
elsajátítását nem lehet megoldani.
- A tanítás nélküli munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével
megnövelheti abban az esetben, ha az iskola az ehhez szükséges időt megteremti.

1.3.3.4. A tantárgyfelosztás jóváhagyása

Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít, amely – többek között

– a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát is tartalmazza. A
tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a
fenntartónak. A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a
tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy
és a tanár megnevezésével.

1.3.3.5. A választható tantárgyakról szóló tájékoztató jóváhagyása

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és

szabadon választható tanítási óra. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig készíti el a

34
tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A
tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja
oktatni. A tájékoztatót a fenntartó hagyja jóvá, és az a fenntartó jóváhagyását követően kerül
közzétételre.

1.3.3.6. A köznevelési intézmény továbbképzési programjának jóváhagyása

A nevelési-oktatási intézmény vezetője középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot

készít. A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei: a
szakvizsgára vonatkozó alprogram, a továbbképzésre vonatkozó alprogram, a finanszírozási
alprogram, a helyettesítésre vonatkozó alprogram. A köznevelési intézmény továbbképzési
programjának elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a
továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet
készít.

A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és

továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez – a központi költségvetésből biztosított
hozzájáruláson felül – támogatást nyújt.
A fenntartó ellenőrzi
- a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai
program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját,
- a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés
terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.

A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen, a továbbképzési program, illetve a beiskolázási

terv benyújtásától számított harminc napon belül dönt azok jóváhagyásáról.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt

értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos
végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.

35
1.3.3.7. Az óvodai beiratkozással kapcsolatos fenntartói jogok és kötelezettségek

Az óvoda fenntartója dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, illetve a nagyobb

létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról. A fenntartó az
óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés, és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről
közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első
határnapját megelőzően legalább harminc nappal.

1.3.3.8. Az osztályok, csoportok szervezése

A fenntartó határozza meg az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az
adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok számát, valamint a kollégiumban
szervezhető csoportok számát.

1.3.4. Ellenőrzés és értékelés

1.3.4.1. A fenntartó ellenőrzési és értékelési feladatai

A fenntartó ellenőrizheti a nevelési-oktatási intézmény

- gazdálkodását,
- működésének törvényességét,
- működésének hatékonyságát,
- a szakmai munka eredményességét,
- gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét,
- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.

A fentieken túlmenően a fenntartó értékeli

- a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok
végrehajtását,
- a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

A fenntartó a fentiekben rögzített jogosítványaival szükség szerint bármikor élhet, különböző

szempontú és tárgykörű ellenőrzéseket rendelhet el, ennek korlátját csak az képezi, hogy a

36
fenntartó jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát,
az intézmény szakmai döntési hatásköreit, illetve a köznevelési intézmény vezetőjének
döntési jogosítványait.

Ugyanakkor az ellenőrzési és értékelési feladatok elvégzése nemcsak jog, de egyben

kötelezettség is a fenntartó részére. Egyrészt az Nkt. 77. § (3) bekezdése úgy rendelkezik,
hogy az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetésének a terhére
országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások,
elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő
nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-
szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a
felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére a hivatal jár el.
Másrészt a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 160. §-ából az derül ki, hogy a
kormányhivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-
oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálja,
hogy vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában
meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét. Ezen utóbbi
szabályból logikailag levonható az a következtetés, hogy a fenntartónak kötelessége elvégezni
az említett értékelési feladatokat.

A fenntartó által elrendelt ellenőrzés alapvetően pedagógiai-szakmai vagy törvényességi

ellenőrzés lehet. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés irányulhat a pedagógus ellenőrzésére, az
intézményvezető ellenőrzésére, vagy az intézmény ellenőrzésére. A köznevelési intézmény
pedagógiai-szakmai ellenőrzésében köznevelési szakértő vehet részt, szakképző iskolában
folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni. A
törvényességi ellenőrzés az intézmény működésére irányul, de természetesen ennek keretében
elsősorban egyedi döntések, intézkedések, mulasztások törvényessége képezi a vizsgálat
tárgyát.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés

vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és az ellenőrzést
kezdeményező fenntartóval, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját,
módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon
nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. A köznevelési intézményben folyó

37
törvényességi ellenőrzésnél az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell
megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

A pedagógiai-szakmai illetve a törvényességi ellenőrzés megállapításait egyaránt megkapja

az, akit az ellenőrzés érintett valamint a fenntartó is. A köznevelési intézményben szakmai
ellenőrzést végző személynek és a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek
nincs döntési, intézkedési jogköre.

Az elrendelt ellenőrzéseken túl a fenntartónak rendelkezésére áll más eszköz is arra, hogy
képet kapjon az általa fenntartott nevelési-oktatási intézmény tevékenységéről. Így a fenntartó
az intézményvezetőt kötelezheti arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon
beszámoljon. Ilyen kötelezésre tanévenként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

1.3.4.2. A fenntartónak az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekhez és az

országos pedagógiai mérésekhez kapcsolódó feladatai

Speciális ellenőrzési-, értékelési- és intézkedési feladatai vannak a fenntartónak az országos

pedagógiai-szakmai ellenőrzésekhez és az országos pedagógiai mérésekhez kapcsolódóan.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét az oktatásért felelős miniszter

működteti. Ennek keretei között a köznevelési intézményben folyamatos pedagógiai- szakmai
ellenőrzést szervez, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat.
Szakképző intézmények pedagógiai- szakmai ellenőrzésébe szükséges bevonni a
szakképesítésekért felelős miniszterek által kijelölendő intézményeket. Az országos
pedagógiai- szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célja, hogy a nevelési-oktatási

intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai
szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és
vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak
megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást
adjon. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés konkrét célja a pedagógusok munkájának
külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.
Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

38
A fenntartó az országos pedagógia-szakmai ellenőrzés keretében megvalósított
intézményellenőrzés során a közreműködő szakértők számára kiállított értékelőlapon értékeli
az intézmény munkáját. Az intézményellenőrzést vezető szakértő legkésőbb egy héten belül
eljuttatja az intézményvezetőnek és a fenntartónak az ellenőrzés jegyzőkönyvéül szolgáló
szakértői összegző dokumentumot, amelyet az összes szakértő aláír. A dokumentum többek
között a fenntartó értékelése alapján készül.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok

egyebekben a fenntartó számára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak.

Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a

nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről, a
tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. Az alapkészségek, képességek
országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és
tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az olvasási-szövegértési és a matematikai
alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus –
jogszabályban meghatározottak szerint – vesz részt az országos mérés-értékelés feladatainak
végrehajtásában.

Az országos mérések keretében az érintett nevelési-oktatási intézmények elvégzik az

adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározott szabályainak betartásáért és az
adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője a felelős. A hivatal a
tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott ütemezés alapján összegyűjti a
méréshez alkalmazott feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik azok
feldolgozásáról. A hivatal előállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából
releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek
alapján az iskola és a fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét az országos
mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikai jellemzőivel.

Az Oktatási Hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérések eredményeit. Az

iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét,
hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az
adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért

39
évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára
vonatkozóan
- a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából
nem érte el a 2. képességszintet,
- a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából
nem érte el a 3. képességszintet,
- a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából
nem érte el a 3. képességszintet.

Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a

fenntartónak. Az intézkedési terv a kormányhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A
kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak
végrehajtását.

1.3.5. Jogorvoslatok elbírálása

Az óvoda, az iskola, a kollégium egyedi döntése, intézkedése vagy intézkedésének

elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek
hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében
eljárást indíthat. Az eljárást megindító kérelem alapjaként a kérelmező kétféle indokot
jelölhet meg: jogszabálysértésre vagy érdeksérelemre hivatkozhat.

Az eljárást megindító kérelem, mint jogorvoslat elbírálására meghatározott esetekben a

fenntartó, más esetekben az iskolaszék, vagy ennek hiányában, a szülői közösség és
nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg.

A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott

kérelem, továbbá a törvényben nevesített, érdeksérelemre alapított kérelmek (az óvodai
felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági
viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban
érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem) tekintetében. Ezen jogorvoslati eljárásban
állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője (azaz a tankerület
igazgatója), települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a
jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú

40
végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben
igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el.
A fenntartó a jogorvoslati eljárás eredményeként
- a kérelmet elutasíthatja, a döntést
- a döntést megváltoztathatja, vagy
- a döntést megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára
utasíthatja.

A fenntartó másodfokú döntésével szemben – bizonyos körben – további jogorvoslati

lehetőséget biztosít a törvény. A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre
hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést
kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével - az érdeksérelemre
hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát
kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

1.4. A fenntartói kötelezettségek teljesítésének, jogok gyakorlásának

korlátai

A fenntartói kötelezettségek teljesítésének és jogok gyakorlásának számos jogi korlátja van:

ezek a korlátok egyrészt az intézmény hatásköreit, szakmai önállóságát védik, másrészt
bizonyos döntések meghozatalát megelőzően előzetes egyetértésének illetve vélemények
beszerzésére kötelezik a fenntartót, harmadrész meghatározott fenntartói intézkedések
megengedhetősége kapcsán időbeli korlátokat állapítanak meg.

a) A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-

oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a
köznevelési intézmény vezetőjének döntési jogosítványait.

b) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi

óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-
oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
- létesítéséhez, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, nevének megállapításához,
- költségvetésének meghatározásához és módosításához,

41
- az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,
- SZMSZ-ének jóváhagyásához,
- pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és
végrehajtásának értékeléséhez,
- vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő véleményéhez
beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény
esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési
intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának

megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának
visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi
- az intézmény alkalmazotti közössége,
- az óvodaszék, az iskolaszék,
- a szülői szervezet,
- az iskolai diákönkormányzat,
- a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik
egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett
országos nemzetiségi önkormányzat,
- szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara,
- az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter,
- a működtető önkormányzat
véleményét.

A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a

véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához
rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének
napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes

vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott
döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától
kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult,

42
akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül
írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül
érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a bíróságnál, települési önkormányzati
fenntartó esetében a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni.

c) A törvény számos fenntartói intézkedés megtételére időbeli korlátokat állapít meg. Így a
fenntartó tanítási évben, továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben
- iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem
szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
- iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem
szüntettethet meg,
- az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a

fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő
vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására
jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely,
telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert a már
meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a
nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná
vált a rendeltetésszerű használatra.

A kormányhivatal engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói

számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható
okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-,
telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak az adott intézményben törvényességi
ellenőrzést kell lefolytatnia.

A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó

munkanapjáig hozhat döntést
- a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,
- a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:
-- egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,
-- szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,

43
- a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,
- az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával és megszüntetésével
kapcsolatban. Minden egyéb átszervezésre vonatkozó döntés határideje július utolsó
munkanapja.

44
2. Partneri környezet (intézményesített
kapcsolatok)

A köznevelési intézmény és környezete kapcsolatának vizsgálata során feltétlenül ki kell térni

az intézmény és partnerei közötti nexus tárgyalására. Ennek a kérdésnek a vizsgálata során a
köznevelési intézmények közül kifejezetten a nevelési-oktatási intézményeket állítjuk a
középpontba, és áttekintjük ezeknek a települési önkormányzatokhoz, a szakmai
társszervekhez (pl. szakszolgálatok, pedagógiai oktatási központok, pedagógiai intézetek), a
gyermekek, tanulók családjához, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, más közoktatási
intézményekhez, a felsőoktatási intézményekhez, a gyermekvédelem, a családtámogatás és a
társadalombiztosítás egyes intézményeihez fűződő viszonyát. Ezen intézményesített
kapcsolatok rendszere alapvetően befolyásolja a nevelési-oktatási intézmény napi működését,
sőt stratégiáját is.

2.1. A települési önkormányzatok

2.1.1. A települési önkormányzat, mint működtető

A települési önkormányzatok hosszú évekig a köznevelési rendszer legfontosabb szereplői

voltak, hiszen az önkormányzati törvény és a közoktatási törvény előírásai alapján kötelező
feladatként, általuk alapított és fenntartott intézmények révén szervezték meg az alapfokú
oktatást és nevelést, sőt önként vállalt feladatként sokhelyütt megjelent a középfokú oktatás és
a szakképzés is. 2013. január 1-jétől a települési önkormányzatok köznevelési feladata az
óvodák fenntartására szűkült, az új jogszabályi környezetben nincs jogi lehetőég arra, hogy
települési önkormányzat iskolát tartson fenn.

A közszolgáltatások körében azonban az óvodai ellátás továbbra is a települési

önkormányzatok feladata. Ebben a körben tehát az önkormányzatok fenntartói minőségben
vesznek részt a köznevelési rendszer működtetésében, gyakorolják a fenntartói jogokat,
teljesítik a fenntartói kötelezettségeket. Ennek a feladat- és hatáskörnek a címzettje a
települési önkormányzat részéről a képviselőtestület.

45
A köznevelési szektorhoz kapcsolódó tevékenységként jelenik meg az állam által fenntartott
köznevelési intézmények önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanainak, eszközeinek a
működtetése. Ebben az összefüggésben a működtető: az a települési önkormányzat, amely a
saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó
ingó és ingatlan vagyont üzemelteti.

2013. január 1-jétől tehát a köznevelési intézmények vonatkozásában a fenntartói és

működtetői feladatok elválhatnak egymástól. Ennek alapja többek között az, hogy az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények feladataikat döntően a
települési önkormányzatok tulajdonában álló ingó- és ingatlanvagyon használatával látják el.

A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat – a szakképző iskola

kivételével – főszabály szerint köteles gondoskodni az illetékességi területén lévő összes,
saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési
intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A
működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési
feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon
működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e
kötelezettségének teljesítése alól - az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő
képesség hiánya esetén felmentést kérhet. A kötelezettség alól történő mentesülés iránti
kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolni köteles a gazdasági és
jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett
köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni,
továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az adatszolgáltatás nem vagy
csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési
önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi
önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő augusztus 31-ével
bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi
önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor.

A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat főszabály szerint nem
köteles a működtetést vállalni. A jogszabály azonban nem zárja ki azt, hogy az ilyen
települési önkormányzat – a szakképző iskola kivételével – önként vállalja az illetékességi
területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által

46
fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon
működtetéséről való gondoskodást. Ha ugyanis a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú
települési önkormányzat a működtetéssel járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges
gazdasági és jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, akkor a működtetés keretében saját
forrásai terhére biztosíthatja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket,
továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket.

A települési önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év március

31. napjáig nyújthat be kérelmet, ha a következő tanévtől a működtetést az államtól képes
átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni.

Akár a törvényi kötelezésen, akár az önkéntes vállaláson alapul a települési önkormányzat

működtetései feladata, a működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó
központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben
kell megállapítani. Ahol nem a települési önkormányzat a működtető, ott az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények feladatai ellátását
szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése az állam terhére esik.

A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant a

törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan
rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi
előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos
közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A
működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az
ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el.
Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez
szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-
átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a
köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai
berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a
köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.

A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az

állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem

47
kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését
az állam finanszírozza.

A működtető gondoskodik az iskolaszék, az óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai,

kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről is.

Ha a települési önkormányzat a köznevelési intézményt nem működteti, akkor az állami

intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását
szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingó- és ingatlan vagyonra vonatkozóan az
állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig,
amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. Az állami
intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a
köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési
intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingóságot és ingatlant a települési önkormányzat
nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a
köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti.

Ha a települési önkormányzat a köznevelési intézményt működteti, akkor az állami

intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását
szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingó- és ingatlan vagyon a központ ingyenes
használatába kerül mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban
meg nem szűnik.

Az állami intézményfenntartó központ az ingó dolgokon (pl. taneszközök) fennálló

vagyonkezelői- illetve használati jogát – szükség esetén az ingóságok fizikai mozgatásával –
bármely ingatlanban jogosult gyakorolni. Ez azt jelenti, hogy a bútorok, egyéb taneszközök
bármikor átszállíthatók egyik intézményből a másikba.

Amennyiben a települési önkormányzat ellátja a köznevelési intézmény működtetésével

összefüggő feladatokat, akkor a települési önkormányzatot, mint működtetőt az intézménnyel
kapcsolatban speciális jogosítványok illetik meg. Ezek a jogosultságok a következők:
- Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a
működtetőre többletkötelezettség hárul, a működtető egyetértése szükséges.

48
- A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a
működtetőre többletkötelezettség hárul, a működtető egyetértése szükséges.
- Ha a működtetőnek egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje,
pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll
rendelkezésre.
- A fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának
megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és
megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt
köteles kikérni a működtető önkormányzat véleményét.
- Az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
köznevelési intézmény vezetőjének megbízása előtt köteles kikérni az intézményt
működtető települési önkormányzat véleményét. (Megjegyzendő, hogy az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének
megbízása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes települési önkormányzat
véleményét akkor is ki kell kérni, ha nem minősül működtetőnek)

Az intézmény és működtető között egy különös együttműködési lehetőséget alapoz meg az

Nkt. 88. § (1) bekezdése. Eszerint
- a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a
fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja,
- a fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások,
többletlétszámok fedezetét.

A hivatkozott szabályból az a következtetés vonható le, hogy a működtetőnek lehetősége van

– elsősorban az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program engedélyezése körében –
többletszolgáltatásokat illetve többletlétszámokat engedélyezni. Ilyen módon gyakorlatilag az
intézmény és a működtetés feladatait ellátó települési önkormányzat kialakíthat egy olyan
együttműködést, ahol közösen egyeztetik az intézmény és az önkormányzat speciális, helyi
igényeit.

49
2.1.2. Részvétel az intézményi tanács munkájában

Az iskolák vonatkozásában létezik egy speciális lehetőség az iskola működésében tágabb

értelemben érintett közösségek véleményének, érdekeinek érvényre juttatatására. Az
iskolában ugyanis a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a
nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi
egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó
delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Amennyiben a felsorolt résztvevőkből
nincs mód ennek a szervezetnek a létrehozására, úgy az intézményi tanácsot a szülők, a
nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú
delegáltjából kell létrehozni.

Amint a fentiekből látható, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat

mindenképpen helyet kap a területén működő iskolához kapcsolódó intézményi tanácsban.

Az intézményi tanács dönt

- működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
- tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
- azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra
átruházza.

Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a
pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési
szerződés megkötése előtt.

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az

intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját
megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit,

berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Intézményi tanács hiányában
az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik.

50
2.2. Szakmai társszervek

A nevelési-oktatási intézmény szorosan együttműködik a köznevelés rendszerének más típusú

intézményeivel. Ezek a szakmai társszervek egyrészt a gyermekek, tanulók nevelésében, az
egyes gyermekeket, tanulókat érintő különleges bánásmód igényeinek kielégítésében,
másrészt az intézmény és a pedagógusok szakmai-, igazgatási feladatainak ellátásában
nyújtanak segítséget. A nevelési-oktatási intézménnyel együtt dolgozó szakmai társszervek
közül az alábbiakban a pedagógiai szakszolgálati intézményekkel, illetve a pedagógiai
szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel foglalkozunk röviden.

2.2.1. Pedagógiai szakszolgálati intézmények

A nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását, valamint szülő és a pedagógus nevelő

munkáját pedagógiai szakszolgálat segíti. A pedagógiai szakszolgálati intézmények
működéséről részletesen a 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet rendelkezik.

Pedagógiai szakszolgálat
- a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
- a fejlesztő nevelés,
- szakértői bizottsági tevékenység,
- a nevelési tanácsadás,
- a logopédiai ellátás,
- a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
- a konduktív pedagógiai ellátás,
- a gyógytestnevelés,
- az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
- a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

A pedagógiai szakszolgálat intézményei folyamatosan együttműködnek többek között a

nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival. Ennek az együttműködésnek az
elsődleges célja a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése. Az érintett nevelési-oktatási

51
intézményekkel való kapcsolattartás formáját és rendjét a pedagógiai szakszolgálat
intézménye szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő kezdeményezése és döntése alapján történik

és az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető. Ugyanakkor kivételesen a
kormányhivatal hatósági eljárás keretében határozattal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével
jelenjen meg nevelési tanácsadáson, iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton,
fejlesztő foglalkozásokon, szakértői vizsgálaton, továbbá arra, hogy a szakértői vélemény
alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be.

a) A pedagógiai szakszolgálat egyik kiemelt, és a nevelési-oktatási intézmények működéséhez

kapcsolódó, az ilyen intézményekkel való szoros együttműködést igénylő területét alkotja a
szakértői tevékenység. A szakértői bizottság legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a
gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség
szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-
gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít
a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
c) a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása,
d) a sajátos nevelési igényű tanulónak a közösségi szolgálat teljesítése alóli mentesítése, vagy
tankötelezettsége meghosszabbításának a
céljából,
és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási
nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód
keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére.

A szakértői tevékenység körében számos ponton merül fel a nevelési-oktatási intézmény

közreműködésének szükségessége, illetve a szakértői és rehabilitációs tevékenység
végzésében közreműködő szervek a nevelési-oktatási intézményre kötelező döntéseket
hozhatnak. Az alábbiakban ezen esetek közül említünk néhány példát.
- A sajátos nevelési igény fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálata általában a
szülő kezdeményezésére, illetve a szülő egyetértésével indul. A szülő az eljárás
megindítását a szakértői bizottságnál kezdeményezheti. Ha a szülő kéri, az óvoda, az
iskola köteles közreműködni a kérelem elkészítésében.

52
- Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése
alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható az iskolai nevelés-oktatás első–
hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor, ezt követően annak a tanévnek
március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. A szakértői
bizottság eljárását későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú
tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola
igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola
igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító
pedagógus véleményét.
- Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és
rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, egyúttal a szülőt
tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie.
- A szakértői bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján
gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben részt vehet,
tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt
a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül.
- A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló
különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére,
az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak
feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell – többek között – annak
megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan
iskolába járással, vagy kizárólagosan magántanulóként teljesítheti; a gyermek, tanuló
fogyatékosságnak megfelelő óvodára, csoportra, általános iskolára, csoportra, osztályra,
tagozatra, diákotthonra, kollégiumra (együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény)
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését; a kijelölt
iskolába való beíratás és a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját; a gyermek, tanuló
nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat,
javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli
mentesítésre.
- Ha a szakértői bizottság a nevelési év, tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy
a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű, a szakértői véleményében javasolhatja, hogy a
gyermeket a nevelési évben a kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, feltéve,
hogy az a gyermeket, tanulót fogadni tudja.

53
- Ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a
szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása esetén megküldi – többek között
– a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek.
- Ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló
szülőjének írásban tájékoztatnia kell az illetékes szakértői bizottságot. A szakértői
bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott
fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést huszonegy
napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és
az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem,
vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a
szakértői bizottság a tanuló – szükség szerinti – vizsgálata után új szakvéleményt készít.
- Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői bizottság eljárása során készített orvosi
szakvélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított
elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a
gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos
figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott
óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben- oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a
pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul és a vizsgálatot
követő nevelési év, tanév végéig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje egy nevelési
évvel, tanévvel meghosszabbítható.
- A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság meghatározza a
megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait. A folyamatos figyelemmel kísérés
ideje alatt a szakértői és bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai
foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót.
- A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus – a szakértői bizottság
útmutatása szerint – a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább
negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget
nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést
a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.
- Ha a sajátos nevelési igényt megállapító szakvélemény felülvizsgálatára a nevelési-
oktatási intézményben kerül sor, a vizsgálat időpontjáról és helyéről – a szakértői
bizottsággal történő egyeztetés alapján – a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását

54
 ellátó közoktatási intézmény a felülvizsgálat időpontja előtt legalább nyolc nappal értesíti
a szülőt.
- Ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényének
megfelelő ellátására a továbbiakban nincs szükség, a tanuló a következő tanévet a
kötelező felvételt biztosító vagy a választott iskolában kezdi meg.

b) Szintén jelentős, a nevelési-oktatási intézmények működéséhez is kapcsolódó pedagógiai

szakszolgálati tevékenység a nevelési tanácsadás. Az alábbiakban ezekre az esetkörökre
sorolunk fel néhány példát. A szakszolgálati intézmény a nevelési tanácsadás keretében
- segítséget nyújt a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és
oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége,
fejlődésének üteme indokolja,
- pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek,
a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség
esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását,
- prevenciós tevékenységként az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött
gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából - a szülő
előzetes hozzájárulásával - szűrést végezhet,
- pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs
lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.

2.2.2. Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik,

valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő
tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. A pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 48/2012. (XII. 12.)
EMMI rendelet rendelkezik.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
- a pedagógiai értékelés,
- a szaktanácsadás, tantárgygondozás,

55
- a pedagógiai tájékoztatás,
- a tanügy-igazgatási szolgáltatás,
- a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
- a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
- tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat.
- a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és
pedagógiai támogató rendszer működtetése.

Tekintettel arra, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények fő feladata

éppen a nevelési-oktatási intézmények, illetve pedagógiai szakszolgálati intézmények
munkájának segítése, így magától értetődő, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltatók
folyamatosan együttműködnek a nevelési-oktatási intézményekkel. Az érintett nevelési-
oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját a pedagógiai-szakmai
szolgáltatást nyújtó intézmények szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A
területi szintű pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal szervezeti
egységeiként működő Pedagógiai Oktatási Központok (POK), illetve a nem állami
fenntartású pedagógiai intézetek, az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az
Oktatási Hivatal szervezi.

Az alábbiakban azokból a nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai-szakmai

szolgáltatást nyújtó intézmények működésének kapcsolódási pontjaiból sorolunk fel néhány
példát.
- A pedagógiai intézet az éves feladatainak ellátásához éves munkatervet készít, a
munkatervet a nevelési-oktatási intézmények és a nevelési-oktatási intézmények fenntartói
igényei alapján kell összeállítani.
- A pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei között olyanokat találhatunk,
mint például a nevelési-oktatási intézmények belső értékelési rendszerének kialakítását
segítő tanácsadás feladatainak ellátása; a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos
mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása; pedagógiai és komplex
intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.
- A szaktanácsadás ellátásának eszközei és módszerei között olyanokat találhatunk, mint
például a pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok
elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése; pedagógiai fejlesztő tevékenység
elemzése, értékelése, segítése; tankönyv és taneszközök készítésének, kiválasztásának

56
 segítése; pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése; egyéni
szakmai tanácsadás. A pedagógiai intézet egyébként a szaktanácsadói feladatok ellátására
megállapodást köt a megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval,
a pedagógiai intézet a megállapodást a megrendelő igénye szerint köti meg, és –
amennyiben arra a megrendelő igényt tart – segítséget nyújt a szaktanácsadó
kiválasztásához.
- A pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei között olyanokat találhatunk,
mint például a pedagógiai szakkönyvtár működtetése, ennek keretén belül a tankönyvtár,
médiatár, pedagógiai adatbank fejlesztése, bibliográfiai szolgáltatások ellátása, iskolai,
kollégiumi könyvtárak tevékenységének módszertani segítése; oktatástechnikai és
oktatástechnológiai szolgáltatások nyújtása; tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai
kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése; pedagógiai szakmai tájékoztatók,
kiadványok készítése, forgalmazása.
- Az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás eszközei és módszerei között olyanokat találhatunk,
mint például közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi
pedagógiai programok elkészítésében és bevezetésében; közgazdasági, jogi, pénzügyi és
egyéb információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás
nyújtása.
- A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése
eszközei és módszerei között olyanokat találhatunk, mint például tanácskozások,
pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése; bekapcsolódás a pedagógus-
továbbképzés rendszerébe, részvétel a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés feladatainak
megvalósításában, továbbképzési programok elkészítésében és továbbképzések
indításában; felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködés a
pedagógus-szakvizsgára történő felkészítésben; tapasztalatcserék szervezése, szakmai
pályázatok kiírása, megbízásra kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel.
- A tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása területén a
pedagógiai intézetek a versenykiírásban meghatározott feladatokat láthatnak el.
- A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei között olyanokat
találhatunk, mint például információk közvetítése a tanulók és a diákönkormányzatok
részére; fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a
pedagógusok részére; a diákjogi tanácsadás megszervezése.

Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az alábbiakat:

57
- a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat,
- a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának
megszervezését és ellátását segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat,
- az országos pedagógiai mérés-értékelési eredmények alapján az intézményértékeléshez
kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését szolgáló pedagógiai-
szakmai szolgáltatásokat.

2.3. Családok, szülők

A magyar köznevelési rendszer megrendelője tágabb értelemben a Magyarországon élő

emberi közösség. Szűkebb értelemben a köznevelési ellátás megrendelői a köznevelési
intézmények szolgáltatásait aktuálisan igénybe vevő egyének, illetve ezek családjai. Így a
köznevelési intézmények, és különösen a nevelési-oktatási intézmények partneri
környezetének meghatározó elemét képezik a köznevelés intézményeinek szolgáltatásait
igénybe vevő gyermekek, tanulók szülei, családjai. Erre is figyelemmel határoznak meg a
szülők számára kötelezettségeket, valamint biztosítanak egyéni és kollektív jogokat a
köznevelésre vonatkozó jogszabályok. A kötelezettségek teljesítésének és a jogok
gyakorlásának megkönnyítése érdekében formális és informális fórumok és eljárások
biztosítják a nevelési-oktatási intézmény és a szülők (családok) kapcsolattartását,
kommunikációját.

E körben általános szabály, hogy az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai

programjában köteles meghatározni az intézmény és a szülő kapcsolattartásának illetve
együttműködésének formáit.

A szülői kötelezettségek teljesítését és a szülői jogok gyakorlását biztosító, a nevelési-oktatási

intézmény és a szülők kapcsolattartását biztosító intézményesített fórumok a szülői
értekezletek, a fogadóórák, illetve az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú
óvodai, iskolai nyílt napok. Az előre tervezhető szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,
valamint az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap
tervezett időpontját, az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi
tanév helyi rendjében meg kell határozni.

58
2.3.1. A szülők kötelezettségei

A szülő kötelessége többek között, hogy

- gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, együttműködve az
intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
- biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének
teljesítését,
- gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az
iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való
részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület
erre javaslatot tesz.
- tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai
emberi méltóságát és jogait.

a) A gyermek (tanuló) fejlődését, tanulmányi előmenetelét a szülő formálisan a szülői

értekezleteken, fogadóórákon, informálisan a pedagógusokkal kialakított egyéb csatornákon
keresztül követheti.

b) Az óvodai nevelésben való részvételnek, illetve a tankötelezettség teljesítésének

elmulasztásához többféle eljárás kapcsolódhat.

Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola

köteles a szülőt is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan
mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan
mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan
mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló
ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe
véve megkeresi a tanuló szülőjét.

Ha a gyermek törvényi kötelezettség alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési
évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan

59
mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a
gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános
szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban
nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és -
szükség esetén - a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a
mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető
és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a
tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit
szolgáló feladatokat.

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven
belül igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál -
többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két
alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói
jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt,
továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola
a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi
szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a
gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az
ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye
szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.

Az a szülő vagy törvényes képviselő aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló
gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be, az óvodai nevelésben
való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése szabálysértését követi el.
Szintén ezt a szabálysértést követi el az a szülő vagy törvényes képviselő, akinek a szülői
felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az

60
iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról – a törvényi kötelezettsége ellenére –
igazolatlanul tizenegy napnál többet, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező
tanórai foglalkozásokról igazolatlanul harminc óránál többet mulaszt.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

jogszabályban előírt mértéket meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben
nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a
nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, akkor a gyermeknek egy óvodai

nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Ebben az esetben az
óvoda vezetője, az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás
következményeiről, valamint a kifizetés esedékességét megelőzően tájékoztatja a jegyzőt
azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából
mulasztott.

c) Ha a szülő a nevelőtestület javaslata ellenére nem jelenik meg gyermekével a nevelési

tanácsadáson, az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton illetve a fejlesztő
foglalkozásokon, akkor a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.

d) Amennyiben a szülő nem tartja tiszteletben az óvoda, az iskola, kollégium vezetői,

pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, a sérelmet szenvedett személyek – a
jogsértés súlyától és következményeitől függően – az érintett szülő ellen személyhez fűződő
jogaik megsértésére hivatkozva akár bírósághoz is fordulhatnak, vagy egyéb eljárási is
kezdeményezhetnek.

2.3.2. A szülők egyéni jogai

Minden szülő egyéni joga többek között, hogy

- megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét,
tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
- gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes
és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

61
- kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és
annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint
megválasztható személy részt vegyen,
- írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék,
iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított
tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a
tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
- a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a
foglalkozásokon.

A fentiekben általános jelleggel megfogalmazott egyéni jogosítványok számos konkrét

szabályban is testet öltenek. A nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának
megismerését szolgálja például az a rendelkezés, amely szerint az óvoda, az iskola és a
kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni,
hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Ezen túlmenően az óvoda, iskola,
kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére
tájékoztatást adni a pedagógiai programról.

Számos rendelkezés biztosítja a szülő részére, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről,

tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez
tanácsokat, segítséget kapjon. A törvény előírja, hogy az óvoda az óvodás gyermekek
fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti, az óvodás gyermek fejlődéséről
pedig a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Hasonló szabály érvényesül az iskolában is: a
kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Emellett – elektronikus
napló használata esetén – a nevelési-oktatási intézmény házirendjében szabályozni kell a
szülő részéről az elektronikus naplóhoz történő hozzáférés módját.

Az általánosan megfogalmazott jogosítványokon túl a jogszabályok számos további ponton

érintik az oktatási-nevelési intézmények és a szülők együttműködését, működésük
kapcsolódási pontjait. Ehelyütt csupán példálózó jelleggel említünk ebből a körből néhány
további rendelkezést.
- Az óvodában például a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben
meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül
behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február

62
 tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást
megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
- Az intézmény és a szülő sajátos közös tevékenysége valósul meg, amikor a tanuló vétkes
kötelezettségszegése miatt fegyelmi eljárásra vagy egyeztető eljárásra kerül sor. A
fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. Speciális rendelkezés,
hogy fegyelmi eljárás elkerülése érdekében egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség,
ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő,
valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított
tanuló esetén a szülője egyetért. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet
elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról,
bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi
eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell
függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet
elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást
meg kell szüntetni.
- Az intézmény és a szülő kapcsolatában felmerülő szabály, hogy a tanuló károkozása
esetén a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére.

2.3.3. A szülők kollektív jogai

A nevelési-oktatási intézménybe járó gyermekek, tanulók szüleit az intézmény működésével

kapcsolatban számos kollektív jogosítvány is megilleti (pl. véleményezési jog, javaslattételi
jog). Ezeket a kollektív jogokat a szülők különféle szervezeteken keresztül gyakorolhatják.
Ilyen szervezet elsősorban a szülői szervezet. Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a
szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését,
munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői
szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet, közösség működik, az a

szülői szervezet, közösség járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a
képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több
mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiányában a szülői
szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös

63
szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a
képviselet ellátására. A szülői szervezet, közösség saját működési rendjéről, munkatervének
elfogadásáról, valamint tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt.

Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki,

tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók
csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény
vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet
a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzata meghatározhat olyan ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget
véleményezési joggal ruházza fel.

A szülői szervezeten keresztül gyakorolt kollektív jogokon érvényesítésén túlmenően a szülők

képviselői részt vesznek az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék illetve az intézményi
tanács munkájában is, így érdekeiket, véleményüket ezeknek a szerveknek a hatáskörein
keresztül is meg tudják jeleníteni. Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a
nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény
működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a
nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék
alakulhat. Az óvodaszék, a kollégiumi szék megalakulására, működésére, jogállására,
feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel,
hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell
alkalmazni.

Az iskolaszék dönt
- működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
- tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
- azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre
átruházza.
Az iskolaszék véleményezési joggal részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével,
kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott
döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskolaszék véleményt
nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend

64
elfogadása előtt. Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ
elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell
beszerezni.

Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a

nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi
egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó
delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Amennyiben a felsorolt résztvevőkből
nincs mód ennek a szervezetnek a létrehozására, úgy az intézményi tanácsot a szülők, a
nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú
delegáltjából kell létrehozni.

Az intézményi tanács dönt

- működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
- tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
- azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra
átruházza.
Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével
kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a
pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési
szerződés megkötése előtt.

A fent leírtakon túlmenően a jogszabályok – különösen a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
különböző rendelkezései – számos további kollektív jogosítványt biztosítanak a szülők
részére. Ilyenek például az alábbiak.
- A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni az iskolaszék, a kollégiumi szék, az
intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség kezdeményezésére.
- Az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét meghatározó
óvodai-, iskolai- illetve kollégiumi munkaterv elkészítéséhez az intézményvezető köteles
kikérni – többek között – az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai,
kollégiumi szülői szervezet, közösség, valamint az intézményi tanács véleményét.
- A nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és
helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményi tanács, az iskolaszék,

65
 óvodaszék, kollégiumi szék, vagy ennek hiányában, az iskolai, kollégiumi szülői
szervezet, közösség véleményét.
- A választható tantárgyakról, valamint középiskolában az érettségi vizsgára történő
felkészítés szintjéről szóló, az iskola igazgatója által közzétett tájékoztató elfogadása előtt
be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet véleményét.
- Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai
szülői szervezet, közösség véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt perccel
korábban meg lehet kezdeni.
- Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az
áruautomata működtetési időszakának megállapodásban történő meghatározásához a
nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi többek között az iskolai, kollégiumi szülői
szervezet, közösség egyetértését.
- Ha az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata árukínálata nem
felel meg az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményében megfogalmazott
elvárásoknak, akkor a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy vezetője csak akkor
köthet megállapodást az élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata üzemeltetésére, ha az
iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja.

A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában egyebekben meg kell

határozni a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács,
valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás
formáját, rendjét.

2.4. Egyházak

Az egyházak jelentős szerepet játszanak a köznevelési rendszer működtetésében, ebben a

körben az egyházak legismertebb tevékenysége, hogy köznevelési intézményeket tartanak
fenn. Emellett azonban az egyházak egyéb területeken, a más fenntartók által fenntartott
nevelési-oktatási intézmények működéséhez kapcsolódóan is szerepet vállalhatnak.

2.4.1. Hit- és erkölcstan oktatása

66
Az állami általános iskolában a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra vagy az
ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra. Az
óvodában és a kollégiumban hit- és erkölcstan oktatása szervezhető. Az óvoda, az iskola és a
kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos
feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.

Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások
tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. A hit-
és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit-
és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi
jogi személy feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium - a nevelési-oktatási intézményben
rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges
tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a
jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi
felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel
kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell
rendelkeznie.

2.4.2. Részvétel az intézményi tanács munkájában

Amint arra már korábban is utaltunk az iskolák vonatkozásában létezik egy speciális
lehetőség az iskola működésében tágabb értelemben érintett közösségek véleményének,
érdekeinek érvényre juttatatására. Az intézményi tanács létrehozását – többek között –
kezdeményezhetik az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői is.

Az intézményi tanács létrehozása esetén az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház

más érdekeltekkel azonos számú képviselőt küldhet a tanácsba. Az intézményi tanácson
keresztül az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház betekintést kap az iskola
működésébe, továbbá részt vehet meghatározott, az iskolát érintő döntési és véleményezési
eljárásokban.
- Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal köteles beszámolni az intézmény
működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos
álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

67
- Az intézményi tanács dönt azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési
jogot az intézményi tanácsra átruházza.
- Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével
kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a
pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a
köznevelési szerződés megkötése előtt.

2.5. Civil szervezetek

A civil szervezetek vagy másképpen fogalmazva a non-profit szerveztek működése többféle

összefüggésben is kapcsolódhat a köznevelési rendszerhez. Egyrészt a magánintézmények
jelentős részét ilyen jogalanyok tartják fenn. Másrészt viszont gyakori, hogy az egyes
nevelési-oktatási intézmények működésének segítésére, támogatására jönnek létre civil
szervezetek: legfőképpen alapítványok illetve egyesületek. Az alapítványok és az egyesületek
alapítására, működésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat egyrészt a Ptk., másrészt az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza.

Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság -

tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapító okiratban meg
kell jelölni az alapítvány nevét; célját; céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját
valamint székhelyét. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem
alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az
alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapítvány tevékenységét a
nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az

alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának
elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja
megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet. Az egyesület
alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja,

68
az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és
Magyarországon székhellyel rendelkezzék. Az egyesület megalapítását követően kérni kell a
bíróságtól annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az
egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről,
szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és
feltételeiről.

Mind az alapítvány, mind az egyesület önálló jogi személy. Ez azt is jelenti, hogy szervezeti
és gazdálkodási szempontból is élesen elkülönül más szervezetektől. Így tehát, ha egy
nevelési-oktatási intézmény pedagógusai vagy például az ott tanulók szülei létrehoznak egy
civil szervezetet az intézmény működésének támogatására, ennek az alapítványnak vagy
egyesületnek önálló szervezettel és az intézménytől elkülönült döntéshozatali
mechanizmussal, működéssel, gazdálkodással kell rendelkeznie.

A nevelési-oktatási intézmény mellett működő alapítványok és egyesületek fő célja

rendszerint az intézmény támogatása, munkájának segítése, ennek érdekében ezek a civil
szervezetek forrásokat gyűjtenek, rendezvényeket szerveznek, vagy más, az intézmény
számára hasznos tevékenységet folytatnak. A nevelési-oktatási intézmény és az azt támogató
civil szervezet együttműködésének formáját és módját, a támogatás nyújtásának céljait és
feltételeit célszerű szerződésben rögzíteni.

A nevelési-oktatási intézményeket támogató civil szervezetek működésével kapcsolatban

érdemes megemlíteni, hogy ezen szervezeteknél gyakran merülnek fel gyakorlati működési
problémák. A civil szervezet működésével kapcsolatos döntéseket ugyanis az alapítók
(tagok), illetve a képviselők hozhatják meg. Nem ritka azonban, hogy az adott civil szervezet
eredeti alapítói (tagjai) vagy képviselői olyan személyek, akik csak egy korábbi időszakban
kötődtek az intézményhez (pl. korábbi tanulók szülei, korábbi pedagógusok), így bizonyos idő
után az alapítvány vagy az egyesület iránti érdeklődésük elenyészett. Ilyenkor az egyetlen
megoldás, ha sikerül meggyőzni a korábbi alapítókat (tagokat), képviselőket, hogy
működjenek közre új, aktív alapítók kijelölésében, új, aktív tagok bevonásában, új, aktív
képviselők megválasztásában.

69
2.6. Más nevelési-oktatási intézmények

A nevelési-oktatási intézmények nem egymástól hermetikusan elszigetelten működnek, adott

nevelési-oktatási intézmény partneri környezetének részét képezik a más nevelési-oktatási
intézmények is.

a) Az állami-, önkormányzati nevelési-oktatási intézmények, valamint azok az egyházi és

magánintézmények, amelyek fenntartója a települési önkormányzattal, illetve az oktatásért
felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján
kiegészítő támogatásra jogosultak kötelező felvételt biztosító óvodaként illetve iskolaként
vesznek részt a köznevelési feladatok ellátásában. Ez azt jelenti, hogy ezekhez az
intézményekhez meghatározott felvételi körzet tartozik, mindazokat az óvodaköteles
gyermekeket vagy tanköteles tanulókat kötelesek felvenni, illetve átvenni, akiknek lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye ebben a körzetében található. A felvételi körzeteket a
fenntartó, illetve a kormányhivatal határozza meg.

A fent leírtakból az is következik, hogy az ország területe gyakorlatilag felosztásra kerül a

különböző óvodák és iskolák között, így a nevelési-oktatási intézmények saját illetékességi
illetve működési körének határát – legalábbis a kötelező felvétel biztosítása körében – más
hasonló típusú intézmények illetékességi illetve működési határa vonja meg.

b) A nevelési-oktatási intézmények közötti partneri együttműködést igényel az átvétel

szabályaink alkalmazása.

A szülő gyermeke óvodai átvételét bármikor kérheti. Az átvételről az óvoda vezetője dönt.
Az óvoda vezetője az óvodai átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó
indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai
nevelésre kötelezett gyermek átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét
is. Az óvoda egyébként köteles nemcsak felvenni, de átvenni is azt a gyermeket, aki köteles
óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Az
óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik.

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel
útján keletkezik. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe.

70
A tanuló átvételére általában a tanítási év során bármikor lehetőség van. Ha viszont az
általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár,
az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. Az iskola pedagógiai
programja határozza meg a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti
vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Az
átvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskola igazgatója az átvételről tanulói jogviszonyt
létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni az
átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre
vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola
igazgatója az átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a
mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés
rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Megszűnik a tanulói
jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

Az átvevő iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót
vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási
intézmény székhelyén van. Ha a tanuló átvétellel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési
azonosítót is – az átadó iskola továbbítja az átvevő iskolának.

c) Szintén partneri együttműködést igényel az érintett nevelési-oktatási intézmények között az

az eset, amikor a tanuló jogszabályban biztosított jogával élve vendégtanulói jogviszonyt
kíván létesíteni. A hatályos jogszabályok a vendégtanulói jogviszonynak három esetkörét
különböztetik meg:
- A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője
engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek
megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson
vegyen részt.
- Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú
tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy - tanulói
jogviszonyának fenntartása mellett - tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében
gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben
biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa.

71
- Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti
megállapodás alapján - a másik alapfokú művészeti iskolában is elsajátíthatja.

A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének

engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét.
Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt
napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola
javaslatát, vagy – szükség szerint – a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő
egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. A tanulóval
jogviszonyban álló iskola igazgatója a kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót,
kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola,
vagy egészségügyi intézmény illetve gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét. A
vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a
tanulóval jogviszonyban álló iskolát.

Ha a tanuló vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló

osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az
iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra
lépéséről - figyelembe véve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt,
amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő

iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az
iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a
foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a
vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói
jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót,
kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját.

d) További, nevelési-oktatási intézmények közötti partneri együttműködést igénylő eset lehet,

amikor a tanulóval szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetések kerülnek alkalmazásra.
Ilyen fegyelmi büntetés lehet az áthelyezés másik iskolába, az eltiltás az adott iskolában a
tanév folytatásától, illetve a kizárás az iskolából. Amennyiben a nevezett büntetéseket –
rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén – tanköteles tanulóval szemben

72
alkalmazzák, akkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az
esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő
kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül
köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A másik iskolába történő áthelyezés
fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik
iskola igazgatójával megállapodott.

e) Természetesen a köznevelési rendszer részét képező különböző nevelési-oktatási

intézmények között számos egyéb formális és informális együttműködési lehetőségek
adódnak. Ilyen lehet például a tanulmányi versenyek szervezése, a közös kirándulások, egyéb
programok megvalósítása vagy az alsóbb fokú intézményből a magasabb fokú intézménybe
történő továbbtanulás, átmenet elősegítése.

2.7. Felsőoktatási intézmények

A köznevelési rendszer működtetésében a felsőoktatási intézményekre is jelentős feladatok

hárulnak. Ebben a körben a felsőoktatási intézmények egyrészt köznevelési intézményeket
(gyakorlóiskolákat) tartanak fenn, másrészt részt vesznek a pedagógusok képzésében,
továbbképzésében.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.) 103. § (4)
bekezdése alapján a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény köznevelési
intézményt (gyakorló intézmény) tarthat fenn, amely részt vesz a hallgatók gyakorlati
képzésében. A gyógypedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézmény által fenntartott
köznevelési intézmény (gyakorló intézmény) elláthat a nevelő és oktató munkához
kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet is. Mindezt az Nftv. 14. §-a bekezdése azzal
egészíti ki, hogy a felsőoktatási intézményben – többek között – köznevelési feladatot ellátó
szervezeti egység is létrehozható, valamint azzal, hogy az állami felsőoktatási intézmény által
fenntartott köznevelési intézmény a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályokat alkalmazó jogi személy. A gyakorló közoktatási intézmény létesítésének
feltételeit egyebekben a Kormány rendelettel szabályozza.

73
A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről 283/2012.
(X. 4.) Korm. rendelet nagy hangsúlyt fektet a pedagógusok gyakorlati képzésére. A tanári
szakképzettség fontos eleme a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató
intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat. Az összefüggő, egyéni iskolai
gyakorlat a képzés része, amely tehát köznevelési intézményben vagy felnőttképzést folytató
intézményben teljesíthető. Ide kapcsolódó rendelkezés, hogy a nevelési-oktatási intézmény, a
pedagógiai szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként, gyakorló iskolaként, gyakorló
kollégiumként, valamint gyakorló szakszolgálati intézményként közreműködhet a
pedagógusképzés, -továbbképzés feladataiban. A gyakorló nevelési-oktatási intézményekben,
a gyakorló szakszolgálati intézményben a pedagógusjelöltek szakmai munkáját
vezetőpedagógus irányítja. Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló pedagógiai
szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek pedagógus-
munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá
pedagógus-szakvizsgája vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és
szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozata vagy doktori
cselekmény alapján szerzett doktori címe, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai
szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai

tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és
tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés
szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató. Intézményenként
egy tanárképző központ létesíthető. A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói
meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a
záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai
gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. A
pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények - a tanárképző központon keresztül -
részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a pedagógusok
minősítési eljárásában.

74
2.8. A gyermekvédelem, a családtámogatás és a társadalombiztosítás egyes
intézményei

A nevelési-oktatási intézmény számos a nevelésen és oktatáson túlmenően számos egyéb

feladatot ellát, ezáltal működése során számos további területtel, intézménnyel kerül
kapcsolatba. Tekintettel arra, hogy a nevelési-oktatási intézmények elsősorban gyermekekkel
foglalkoznak, így az óvodák és az iskolák szerepet kapnak a gyermekek védelmével,
ellátásával, támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában is, ezáltal kapcsolatba kerül a
gyermekvédelem-, a családtámogatás- és a társadalombiztosítás egyes intézményeivel.

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére,

veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más
hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására
irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások,
valamint hatósági intézkedések biztosítják.

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének

megelőzése és megszüntetése érdekében gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot
látnak el – többek között – a köznevelési intézmények is. E körben a köznevelési intézmények
és az ott foglalkoztatott személyek kötelesek
- jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
- hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által
előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A gyermekvédelmi rendszer működtetése körében a gyermekek különböző pénzbeli és

természetbeni ellátásokban részesülhetnek. Ilyen természetbeni ellátás különösen az általános
iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi
szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. Ezen
természetbeni ellátások részben a nevelési-oktatási intézmények közreműködésével kerülnek
biztosításra. Szintén a gyermekek részére a nevelési-oktatási intézmények közreműködésével
nyújtott ellátások között kell említeni a gyermekek napközbeni ellátását, ezen belül a
gyermekétkeztetést, illetve az ehhez kapcsolódó normatív kedvezmények biztosítását.

75
(Bővebben ld. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvényt)

A nevelési-oktatási intézmény működését is érintő családtámogatási formák közül említést

érdemel az iskoláztatási támogatás. A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó
költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási
támogatást (együtt: családi pótlékot) nyújt.

Nevelési ellátásra jogosult

- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a
saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás
már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a
személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-
éig.

Iskoláztatási támogatásra jogosultak

- Azok a személyek, akik nevelési ellátásra jogosultak, továbbá a gyámhivatal által a szülői
ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
- a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-
jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
- a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat
folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig,
amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra
nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét
betölti; továbbá
- a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a
javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes
időtartamára.

76
Ha tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben
tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében
igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a
gyámhatóság
- az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után
felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a lehetséges jogkövetkezményekre,
- az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás
után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az
ellátás szüneteltetését.
Nem kell alkalmazni a fent leírtakat, ha a közoktatási intézmény kötelező tanórai
foglalkozásai tekintetében
- nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,
- gyermekotthonban elhelyezett,
- javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló,
- szociális intézményben elhelyezett
gyermek mulasztott.
(Bővebben ld. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt)

A társadalombiztosítási nyugellátások között létezik egy olyan ellátás, amelyre – többek

között – éppen a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermek (tanuló) lehet jogosult, ez az
árvaellátás. Az árvaellátás folyósítása egy sajátos kapcsolatot teremt a nevelési-oktatási
intézmény és a társadalombiztosítás szervezete között.

Az árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de

nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének,
meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás;

Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a szülő (nagyszülő,

testvér) halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a
gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára,
de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

77
- betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,
- huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a

nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási
információs rendszer, működtetője a tanulói jogviszony létesítését, fennállását és a
tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését – a tanuló nevének, társadalombiztosítási
azonosító jelének és a megszűnés időpontjának közlésével – hivatalból igazolja.

A fent leírtakból is megállapítható, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy a
közoktatási információs rendszer számára szolgáltatott adatok naprakészek legyenek, hiszen a
hibás adatszolgáltatás miatt előfordulhat, hogy jogalap nélkül kerül folyósításra például
árvajáradék, ilyen esetben pedig az okozott kárért a nevelési-oktatási intézmény felelősséggel
tartozik. (Bővebben ld. a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXI. törvényt)

78