Oktatás,

kommunikáció és
média
 A prekapitalista korszakban
• a prekapitalista társadalmakban a
szocializációnak (közösségi értékek,
normák elsajátítása) több színtere van, a
legfontosabbak a család, rokonság, helyi
közösségek, szűkebb környezet, ez a
szakmai ismeretek átadásának színtere is.
 Iskoláztatás az XIX. századig
• az iskolarendszerbe bekapcsolódók köre szűk
• nincs kötelező iskoláztatás – minél
tradicionálisabb a társadalom annál később jelenik
meg,
• nem volt külön rendszere az alap és középfokú
iskoláztatásnak, elterjedtebb az egyetem,
• nem volt szakosodott egyetem a tudományok
egészét oktatták (az államigazgatás számára
képezték a diákokat)
• elsősorban a polgári, nemesi származásúak
kerültek be az egyetemekre, a parasztok tanulási
lehetősége az egyházba bekerülés volt.
.
 Oktatás elterjedése
• a reneszánsz, reformáció hozta létre az
igényt az oktatás széleskörűvé tételére
• az ellenreformáció is hozott létre iskolákat
ez iskolák közötti versengést eredményezett
• az oktatás szélesebb körűvé válása ellenére
a két világháború között is 30-40% volt az
analfabetizmus.
 Oktatás 3 funkciója
• Ismeretek átadása,
• Nevelés és személyiségfejlesztés,
• Társadalmi integráció.
 Az iskola kialakulása
• Évezredes jelenség
• Solon tv.
• Felekezeti iskolák (látogatásuk nem
általános)
• Az oktatás kötelezővé és tömegessé válása a
felvilágosodás hatására alakult ki és az ipari
forradalom terméke.
• Kötelező népoktatásról szóló tv. (1896)
 Az iskola meghatározása
Olyan intézmény, ahol a tanulók szervezett
módon ismereteket adnak át, értékeket,
magatartásmintákat közvetítenek a
tanítványoknak, különféle készségeket
alakítanak ki vagy fejlesztenek a tanítási
órák keretében.
Az oktatás során nem csupán ismeretátadás
történik mellette bevallottan vagy rejtett
módon az iskola még egyéb funkciókat;
feladatokat is ellát.
 A modern iskola szerepe,
funkciója
• modern technológia működtetéséhez szükséges
ismeretek átadása – a kisebb közösségek
szocializációs feladatait is átveszi (de túl nagyok
az elvárások, nem mindet tudja teljesíteni),
• egyre szélesebb körűvé válik, egyre kevésbé
kötődik életkorhoz – a szakmai ismereteket egyre
gyakrabban kell frissíteni,
• ismeretek önálló megszerzésének funkciója.
 Ismeretek önálló megszerzésének
funkciója
• innovációra, változó feltételekhez
alkalmazkodásra kell tanítani – a gyors változások
miatt az általános jellegű képzés nagyobb szerepet
kap
• az általános képzés minél tovább tart, annál
nagyobb a diák mobilitási képessége (esélyt ad a
váltásra, az átképzésre)
• a gimnázium felé orientálódik (régen a
szakközépiskola felé orientálódott, mert az
szakmai és általános tárgyakat is tanított, ma úgy
vélik, hogy egyik funkciót se tölti be)
 Alapfogalmak
• Oktatás: felnőttkorban betöltendő szerepek
betöltéséhez szükséges ismeretátadás.
• Nevelés: viselkedési normák megtanítása.
• Emberi beruházás: mindazon ráfordítások,
amik az egyén munkájának
termelékenységét növelik.
•
Elméletek I.
Iskola szerepe: régi időre tekint vissza. Világbanki
stratégiában elsőrendű helyen az oktatás.
• Bourdieu: iskolák kijelölik a tanulók helyét a
társadalomban, csatornázzák a társadalmi mobilitást.
• S.M. Miller és P.Roby (1974) bírálata az
„papírkórsággal” vagy credentializmus: bizonyos
munkakörök, beosztások betöltéséhez egyre
inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal
rendelkezni és az oktatásnak nincs is más célja.
• Ivan Illich: az iskolák a társadalmi autonómiát ássák alá.
Javasolta a saját motiváción alapuló tanulást.
 Elméletek II.
• Coleman jelentés (1966): iskola és családi
háttér befolyásolja a későbbi életpályát
• Bernstein: nyelvi készségek
• Bourdieu: kulturális tőke
• Öröklés szerepe: nem bizonyított
• Herrstein és Murray: A haranggörbe:
intelligencia megoszlása Gauss görbe
szerint alakul
 James Coleman

 a családi háttér és az iskola befolyásolja az

iskolai teljesítményt, az életpályát,
mobilitást (szegregáció)
 Basil Bernstein
 nyelvi készségek
 Korlátozott vs. kidolgozott nyelvi kód
 Közösségi vs. egyéni
 Konkrét vs. elvont
 Szubsztancia vs. folyamat
 „Itt és most” vs. motívumok, szándékok
 Ezek nincsenek összhangban az oktatási folyamat által
megköveteltekkel
 Én és többiek: azonosulás vs. éles határ
Eltérő nyelvhasználat

Basil Bernstein elmélete: A különböző társadalmi csoportokhoz tartozó

gyermekek beszédmódja eltér egymástól, ami hozzájárul a
kedvezőtlen társadalmi helyzetűek iskolai hátrányaihoz.
 Pierre Bourdieu
• az iskolák kijelölik az ember helyét a
társadalomban, beláttatják a tanulókkal,
hogy „csak” arra alkalmasak
– A társadalmi mobilitás csatornái
– Rejtett társadalmi diszkrimináció- társadalmi
egyenlőtlenség újratermelődése: társadalmi
reprodukció
– kulturális tőke szerepe
 A családi tőkék különbözősége
Pierre Bourdieu: Az egyén helyét a társadalomban az
jelöli ki, hogy a különböző tőkeféleségekkel
milyen mértékben rendelkezik.
Típusai:
- anyagi
- kapcsolati
- kulturális
Kritikai elméletek:

P. Bourdieau (1978) a francia iskolarendszer működésének vizsgálata alapján.

Bourdieaudieau szerint ugyanis az iskolák
• csak látszólag végzik a legtehetségesebb és legszorgalmasabbak
tanulók kiválogatását,
• a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával,
valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti igen
erős differenciálás révén,
• rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban.

Bourdieau szerint az iskolák a vizsgákon, az osztályozásnál a műveltségnek olyan

elemeit értékelik magasabbra, melyeket a privilegizáltabb családok gyerekei hoznak
otthonról magukkal, s amelyeket a hátrányosabb helyzetűek semmiképpen
nem sajátíthatnak el az iskolában.
 Eltérő szülői aspirációk

Lényeges, hogy mit várnak el a szülők a

gyermekektől és mennyire fontos a
tanulás számukra.
Társadalmi rétegenként változhat, hogy a
szülők gyermekeiket milyen iskolába
szánják.
 Az öröklődés szerepe

Nagy viták vannak arról, hogy a genetikának van-e

köze az iskolai teljesítményhez?
Feltételezhető, hogy az IQ tesztek a és azok
eredményei kulturálisan meghatározottak.
 IQ fogalma, fajtái, mérése

• Fogalma: Az intelligencia az elme elemző és

megkülönböztető képessége.
• Mindenféle intelligencia - együtt - az élőlény, így az
emberi minőség mértéke.
• Az intelligencia az a képességünk, hogy "nem-teljesen
meghatározott" célok elérése érdekében is tudunk
döntéseket hozni.
• Az intelligencia komplex képesség, ami a
problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az
összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a
gondolkodás gyorsasága.
• Az intelligencia az a képesség, amit az intelligenciatesztek
mérnek.
 Az intelligencia is mérhető?
• Érzelmi –értelmi intelligencia?
• Született-szerzett intelligencia?
• Alfred Binet 1905: célja, hogy ki tudják
szűrni a kisgyerekek közül azokat, akik
tanulási nehézségekkel küzdenek, és
kiegészítő oktatásban kell, hogy
részesüljenek.
• Pszichometrikus IQ tesztek.
Milyen tényezők befolyásolják, hogy milyen
eredményt érünk el az IQ teszten?
• kulturális háttér, az osztálykülönbségek, a
családi és otthoni körülmények, sőt még az
is, hogy milyen kapcsolat jött létre a
tesztelő és a vizsgált személy között.
 Az intelligenciatesztek

• Összehasonlítás: Két fogalomról meg kell állapítani, hogy milyen

közös kategóriába sorolhatók be
• Műveltség: Általános ismeretek
• Élethelyzetek megértése: Pl. "Mit kell tenni, ha megvágod magad?"
• Számterjedelem: Egyjegyű számok memorizálásának képessége
• Aritmetika: Számolás
• Mozaik próba: Mintás kockákból kirakott egyszerű ábra lemásolása,
kirakása ugyanilyen kockákból
• Kép kiegészítése: Hiányzó képrészlet felismerése
• Képek sorba rendezése: Egy összefüggő történet megalkotása a
képekből
• Tárgy összeillesztése: Kirakószerűen összerakni egy tárgyat
• Rejtjelezés: Számhoz tartozó adott kód minél gyorsabb beírása
 Az intelligencia fajtái (Gardner)
• Nyelvi intelligencia
• Vizuális-térbeli intelligencia
• Logikai-matematikai intelligencia
• Mozgási intelligencia
• Zenei intelligencia
• Interperszonális intelligencia
• Metakognitív intelligencia
 Az érzelmi intelligencia: EQ
• Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia
vagy a képességek azon fajtája, ami a saját
és mások érzelmeinek érzékelésével,
kezelésével és pozitív befolyásolásával
kapcsolatos. Beletartozik az önuralom
képessége éppúgy, mint a bele
érzőképesség.
 Intelligencia vagy kreativitás?

• az alkotókészség az egyes intelligenciatípusok

használatának képessége.
• Mások szerint az intelligencia része, de vannak, akik annak
kiegészítő ellentéteként határozzák meg.
• A kutatások szerint a kreativitás és az intelligencia csak
kevéssé függ össze (Zétényi, Fischer). Egy tanuló tanulási
stílusára nagy hatással van az, hogy mennyire jó az
intelligenciája és az alkotókészsége, és hogy melyik a
fejlettebb.
• A kreativitás igazán jól csak egy bizonyos
intelligenciaszint fölött tud megnyilvánulni
 Kérdések az IQ körül….

• Változik-e életünk során az IQ vagy ezen

képességünk örökletes és állandó?
• Mit jelentenek az IQ teszteken elért
pontszámok, mit jósolnak be és mennyire
jól?
• Miért különböznek az emberek az IQ
teszteken elért pontszámokban? Ennek
genetikai vagy környezeti okai vannak?
Öröklés

A genetikai öröklés
Egyes szerzők a genetikai öröklés hatását hangsúlyozzák, vagyis a családból hozott
hátrányok kiegyenlítése eredménytelen. A kulcsfogalom az un. Intelligencia Hányados
(IQ) amely öröklött környezeti hatások befolyásolnak.
Egyes szerzők szerint az intelligencia 80%-ban genetikailag öröklődik,
így a környezeti hatások révén azon nem sokat lehet változtatni, vagy javítani.

Még nagyobb vitákat és szenvedélyt váltott ki a viták egyik mellék ága, a nemek és a ras
állítólagos örökölt intelligencia különbségekről.

Pl. A. Jensen (1969) pszichológus ezeket az intelligencia különbségeket elsősorban

a feketék alacsonyabb intelligenciáját az öröklődéssel magyarázta.
 10 fontos dolog az IQ-val kapcsolatban I.

1. Az intelligenciát sokféle módon lehet értelmezni, az

hogy vki intelligens sok mindent jelent.
2. Standardizált IQ tesztek (számos kül. képességet
mérnek), mutatják meg a személy elhelyezkedését a
korcsoportjában.
3. IQ pontszám korrelál az információfeldolgozási
sebességgel.
4. IQ pontszám közepesen jósolja be az iskolai
teljesítményt, a felnőttkori foglalkozási státuszt és a
fiatalkori bűnözést.
5. Az intelligencia a genetikai és a környezeti változók
közös terméke.
 10 fontos dolog az IQ-val kapcsolatban II.

1. 6 A genetikai hatásokat biz. az ikervizsgálatok.

2. . A környezeti hatások közül kiemelkedően fontosak:
formális oktatás megléte, milyensége,terhesség alatti
hatások, táplálkozás, ólomszennyezettség.
3. Flynn effektus: az átlagos IQ pontszám 50 év alatt 15
ponttal emelkedett.
4. Férfiak és nők közti különbségek.
5. Etnikai különbségek és lehetséges okaik.
Oktatási optimizmus

1950-es és 60-as években a szociológusok nagy része körében v

optimista nézet uralkodott

- az oktatás kiterjesztése és demokratizálása tekintetében,

- a társadalmi egyenlőtlenség és különösen a műveltség
hátrányok kiegyenlítésében jelentős szerepet játszik.

E felfogás tudományos, empirikus meglapozását a híres Coleman

szolgáltatta. Az amerikai szociológus kutatásaival, a kormány me
adatfelvételt készített az amerikai iskolákról és azok tanulóiról. Az
súlyos kritikájával párhuzamosan azt az optimista álláspontot kép
hogy az oktatási reformok révén lényegesen csökkenteni lehet eg
csoportok, családon keresztül örökölt egyenlőtlenségeit.
Ivan Ilich (1970-71) kritikája még ennél is élesebb. Véleménye sz
és az oktatás a személyi, családi és kisközösségi autonómiát áss
ember kezdeményező készségét csökevényesíti el. Véleménye sz
kötelező tanterves és vizsgáztató rendszert, a saját motivációra é
kell felváltani.
A harang görbe c. könyv A közelmúltban Herrnstein és Murray (1
újra, a két szerző munkája révén fellángolt a vita, A harang görbe
amelyben azt állították, hogy az intelligencia megoszlása a népess
görbéhez hasonló. Tehát szükségszerűen van a népességnek egy
alacsonyabb intelligenciájú része, és hogy ez az alacsony intellige
genetikai tényezőktől függ.
Szkepticizmus

Az 1970-es évektől újabb lényeges fordulat következett be a szoc

módban. Ennek a következő a lényege: az oktatás nem csak tény
keveset a társadalmi különbségek kiegyenlítésében, hanem elvile
tehet, kevésre képes.

A kulturális tőke jelentősége

A szülői házban, és a baráti csoportokban elsajátított kultúra oly a

erejű tényező, amelyet az iskolai oktatás képtelen megváltoztatni.
Ezt a kulturális örökséget nevezte P. Bourdieau (1978) kulturális tő

Szerinte a kulturális tőke átörökítése a fejlett tőkés társadalmakba

a pénztőke, a vagyon átörökítéséhez hasonló, sőt ezeknél nagyob
A meritokratikus társdalom

A felfogás szerint a társadalmi hiarerchiában való elhelyezkedés teljes mértékb

az „érdemtől” konkrétabban a tudástól és a munkateljesítménytől függ.
Tehát nem befolyásolja a társadalmi származás, vagyon, vagy bármi más
a teljesítménytől független tényező.
A nézet kritikusai rámutattak, hogy az un. érdem sok esetben leegyszerűsítik
az iskolai végzettségre és az iskolai osztályzatokra, amely nem fejezi ki
a tényleges helyzetet.
Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése
E. Denison (1967) kimutatta, hogy az iskolai végzettség emelkedése lényeges
hozzájárult fejlett országok gazdasági fejlődéséhez.

Szerinte az amerikai gazdaság 1929 és 1957 között átlagos évi 2,93%-os

növekedéséből 0,67%. Tehát a teljes növekedés majdnem egynegyede
volt annak köszönhető, hogy a munkaerő iskolai végzettsége emelkedett.
 Az oktatási rendszer kritikája
• a XVIII. második felében azt gondolták, hogy a társadalmi
problémák oka a tudatlanság, az ismeretek, a tudás
hozzáférhetővé tétele megoldást jelentene, ilyen törekvés
volt az Enciklopédia is.
• a bekapcsolódás az oktatási rendszerbe csökkentené a
társadalmi különbségeket, nivellálná, optimális esetben
megszüntetné.
• ez a várakozás az 1960-1970-ig volt érvényes
• az 1960-1970-es évektől komolyan megkérdőjelezték,
hogy tudja-e nivellálni a szülő társadalmi helyzetét.
• Bourdieu szerint az iskolai végzettség ellenére fennmarad
a különbség, a szülő társadalmi státusza vagyoni helyzete
befolyásolja a tanulmányi eredményt
• kimutatták, hogy az egységes iskolarendszer nem
egységes, az általános iskolák között komoly
színvonalbeli különbség van, kialakultak tömeg- és
elitiskolák
• a középiskolába bejutás esélye már az általános iskolában
meghatározódott
• az iskolai teljesítmények vizsgálata kimutatta, hogy a
különbségek okai már korábban keresendők, megdől a
nézet, hogy az iskola eszköz a mobilitásra
• az apa státusza, a szülök státusza, vagyona, iskolai
végzettsége meghatározza, hogy ki milyen oktatási
intézménybe megy
• a gyerek teljesítményét közvetlenül a család, közvetve a
szülő státusza határozza meg
 Kulturális tőke elmélet
• család kulturális szintje játszik a
legfontosabb szerepet az iskolai
előmenetelben, már belépéskor nagy
különbségek vannak, amik determinálják,
meghatározzák a későbbi teljesítményt
 További kritikák
• S. Bowles és H. Gintis szerint a modern oktatás az ipari
kapitalizmus gazdasági igényeire adott válasz, a tömeges
oktatás nem törekszik az egyének önkiteljesítésére, a
tudástermelés a gazdaságot szolgálja, szükségképpen
legitimálja az egyenlőtlenséget.
• P. Bourdieu ezt a folyamatot kulturális újratermelésnek
nevezte.
• Illich szerint az iskolák olyan gyámkodó szervezetek,
amelyek passzív fogyasztásra, azaz a fennálló társadalmi
rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyerekeket. Ez a
rejtett tanterv arra tanítja őket, hogy az életben „tudják hol
a helyük, és azt fogadják el”.
 Nemzetközi tendenciák I.
• 50-70-es években fejlett országokban
oktatási robbanás
• 80-as évektől csökkenés
• Fejlett országokban 100% általános
beiskolázás, 85% középiskolai, 20-40%
felsőfokú.
• Denison: végzettség emelkedése jelentősen
hozzájárul a gazdasági fejlődéshez.
 Nemzetközi tendenciák II.
• Fejlett országokban nincs analfabéta,
• Funkcionális analfabetizmus,
• Oktatás költségvetési problémái,
• Japán előretörése,
• Boudon: felsőfokú beiskolázási
arányszámok túlzott növelése
problémákhoz vezethet.
 Funkcionális analfabétizmus
• A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot,
amelyben az írás-olvasás képességének a szintje egyre
kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és
közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és
kezelését, a személyközi interakciók lebonyolítását. Az
elnevezés az írás-olvasás funkcionális ellehetetlenülésére
utal. Nem ezen képességeknek, még csak nem is az írás-
olvasás használatának a teljes hiányára, hanem arra, hogy
az írás-olvasás színvonala, vagyis ami általa felfogható és
megérthető, ahogyan felfogható és megérthető, illetve ami
általa kifejezhető és ahogyan kifejezhető, egyre kevésbé
alkalmas arra, hogy használható legyen a személyes
fejlődés előmozdítására és a közösség javára.
A Magyarországi oktatást a következő beiskolázási
arányszámokkal szokás leírni:

• Az óvodába járó gyerekek száma a 3-5 éves népességhez viszonyítva

• Az általános iskolában tanulók száma, a 6-13 éves népességhez viszonyítva
• A hároméves szakmunkásképző iskolába járók
száma a 14-16 éves népességhez viszonyítva
• A gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben, nappali tagozaton
résztvevő tanulók száma a 14-17 éves népességhez viszonyítva
• A felsőfokú oktatási intézmények, egyetemek és főiskolák nappali
hallgatóinak száma a 18-22 éves népességhez viszonyítva
 Magyarországi helyzet I.
Korcsoport és iskolai végzettség 19 19 19 19 19 19
41 49 60 70 80 90
Százalék
A 15 évnél idősebb népességből 15 20 32 51 66 78
legalább 8 osztályt végzett
A 18 évesnél idősebb 5,1 5,5 8,8 15 23 30
népességből legalább befejezett
középiskolai végzettségű
A 17 éves és idősebb - - - - - 14
népességből szakmunkásképző
iskolai végzettségű
A 25 éves és idősebb 1,8 1,7 2,7 4,2 6,5 9,4
népességből befejezett felsőfokú
végzettségű
 Magyarországi helyzet II.
Korcsoport és iskolatípus 1950 1980 1990 1995

Százalék
A 14-16 éves népességből 12,8 40,2 39 35,3
szakmunkásképzésben részesül
A 14-17 éves népességből 16,2 40,1 42,4 58,3
gimnáziumi és szakközépiskolai
képzésben részesül
A 18-22 éves népességből felsőfokú 3,4 9,2 10,4 14,9
oktatásban nappali tagozaton
részesül
 Magyarországi helyzet III.
Életkor Legalább 8 osztály, Legalább Egyetemi és
általános iskola érettségi főiskolai diploma
százalék
20-24 97,3 41,1 -
25-29 97,0 41,9 13,3
30-24 96,5 39,7 12,5
35-39 96,7 41,1 12,5
40-44 95,5 42,6 13,4
45-49 90,6 33,5 11,7
50-54 81,8 25,6 7,6
55-59 67,0 20,2 7,7
60-64 50,3 17,7 6,4
65-69 36,3 13,4 5,0
70-74 33,5 12,9 4,0
75- 22,5 7,9 3,0
 Magyarországi tendenciák IV.

• 80-as évek végén lemaradás a mutatók

terén a fejlett országoktól.
• Oktatás minősége korábban megfelelőnek
tűnt. Vannak kiemelkedő eredmények.
• Átlagos színvonal nem túl erős.
• 90-es években tudásszint romlott.
Iskolázottság és társadalmi helyezet

A rendszerváltással párhuzamosan nőtt annak a lehetősége, hogy valaki magasabb

iskolai végzettség nélkül üzleti vállalkozás útján érjen el sikereket.
A szocialista korszakban a szociológiai vizsgálatok egyik fontos témája volt
a család társadalmi helyzetének hatása a gyermekek iskolai végzettségére,
továbbtanulására.
 Az iskola esélyegyenlőtlenségének
az okai
1. Származás és a tanulmányi eredmények
- 320 iskola és 200 osztály adatait nézték
- Átlagos tanulmányi eredmény vizsgálata általános - és
középiskolában. (Ferge Zsuzsa, 1976)
- Értelmiségi és segédmunkás réteg közti különbség
- Eredmény: A legjobb és a legrosszabb helyzetű
csoportok gyermekeinek átlagos tanulmányi eredménye
között rendkívül nagy az eltérés
- Következtetés: Az iskola a kiegyenlítő szerepet nem
tudja betölteni.
Az oktatásból kimaradtak helyzete

A 80-as években a szociológusok figyelme fokozottan fordult azokra a gyerekekre,

akik az általános iskola nyolc osztályát sem tudták elvégezni. (többségben a nem romák
Laki László (1988) vizsgálta az általános iskolából kimaradtak társadalmi származását
és további életútját. Ezen fiatalok túlnyomórésze községi lakos, alig fordul elő közöttük
olyan, akiknek szülei szakmunkások, vagy szellemi foglalkozásúak. Iskolás korukban
igen rossz lakásviszonyok közt éltek.
Kisegítő iskolák

Korábban gyógypedagógiainak nevezett iskolába járt 1994-ben 42 ezer tanuló,

az összes általános iskolai tanuló 4,3%-a. A kisegítő iskolák megfelelő gyakorlata
alapján le lehet vonni azt a következtetést, hogy ezek a fiatalok nagy részben
nem kerülnek később olyan súlyos hátrányos helyzetbe, mint az általános iskolából
lemorzsolódott fiatalok.

Ladányi János és Csanádi Gábor (1983) kutatásában élesen fogalmazódott

meg, mely szerint a kisegítő iskolákba történő beiskolázásnál, lényeges szerepe
van a szülők társadalmi helyzetének. A szakképzetlen munkások gyermekei azonos
adottságok mellett sokkal gyakrabban kerülnek ilyen iskolákba, mint a szellemi
foglalkozású szülők gyerekei.
Iskolabírálatok

A szociológiai irodalomban megjelent az az általános vélemény, hogy a tanulók

általános ismeretei és kultúrájának a színvonala igen alacsony. Mások azt bírálták,
hogy az iskola tevékenysége leszűkül az ismeretek átadására, és elhanyagolja
a nevelést.

A 60-as évek végén középiskolások körében végzett életmódvizsgálat alapján

Gazsó Ferenc, Pataki Ferenc és Várhegyi György arra mutattak rá, hogy
a diákok tanulmányi túlterhelésük következtében szabadidejük igen kevés,
ezért a változatosabb életmód, a széleskörű tájékozódás, az egyéni képességnek
és érdeklődésnek megfelelő intenzívebb elmélyülés lehetőségei erősen korlátozottak.
Megoldási javaslat?

Az egyik megoldási javaslat az un. elit iskolák létesítése, állami- és magániskolák

keretében ezek létrehozása T.Husen (1979) szerint a korai szelekció előnye,
a kiválogatott szűk csoport jobb képzése, ez azonban az egyes évjáratok átlagos
képzettsége színvonalának a rovására történik. Ide tartozik az a vita is, hogy
az egyetemek és főiskolák szűken specializált embereket képezzenek-e,
vagy inkább „kiművelt emberfőket”.
Változások az ezredfordulón

A 90-es évektől nagyobb hangsúly került a hagyományos iskolarendszeren kivüli

képzésre. A középfokú oktatás szerkezete átalakult, felsőfokon a beiskolázási
arányok nemzetközi összehasonlításban is igen gyors tempóban nőttek.

Előtérbe került kérdések:

• változott-e az oktatásnak a társadalomban betöltött szerepe,
• csökkenti-e a társadalmi egyenlőtlenségeket.
• mi a szerepe a felnőttkorban történő tanulás, átképzés új módjainak
• ezek támogatása és hatásos módszere pl. a munkanélküliség
csökkentésére.
Nemzetközi tendenciák

2002-ben az EU-ban és az USA-ban egy ötéves gyermek arra számíthatott,

hogy a következő 14, 17 évet kizárólag az iskolapadban fogja tölteni.
1995-höz képest átlagosan egy-két évvel hosszabbodott meg ez az életszakasz.
XII. fejezet
Oktatás
Az oktatás további expanziója

A 90-es évek fő újdonságának, nem az oktatás további expanziója számít,

hanem egyre nagyobb figyelem fordul a hagyományos oktatási rendszereken kívüli
tanulás felé. Az élethosszig tartó tanulás meglehetősen új, tág fogalom,
amelynek része az iskolarendszerben zajló formális tanuláson kívül, minden egyéb,
tervszerű tanulási tevékenység.

Szervezett módon zajló nem-formális oktatás pl. a munkahelyi továbbképzés.

Másrészt az informális jellegű tanulás mint a szakmai folyóiratok olvasása.
 Iskolázott társadalom és demokrácia

Parsons funkcionalizmusára vezethető vissza az a felvetés, mely szerint a hatalmi

iszonyok gyakorlása más módon zajlik egy iskolázottabb társadalomban.
Az iskolázottság növekedésével általánosabbá válik mind a munkahelyeken,
mind a társadalomban
- a konfliktusok érvekkel, és nem pedig parancsokkal,
erőszakkal való megoldása.

A foglalkozási szerkezet átalakulásával ugyanis egyre inkább elterjednek az

olyan állások, amelyek betöltéséhez
• engedelmesség és fizikai erő helyett,
• együttműködési készség, kommunikációs kompetencia, és
• önálló döntések meghozatalára való képesség szükséges.

Az oktatási expanzió a társadalmi alávetettség csökkentésének,

és a demokratizálódásnak is eszköze.
 XII. fejezet
Oktatás

Az iskolai végzettség hatása az életpályára

Kimutatták, hogy az alapfokú oktatásban résztvevők jelentős része, a fiatal felnőttek

nem jelentéktelen része, nem képes olvasni, illetve az olvasott szöveget megérteni.
Ezt nevezik funkcionális analfabétizmusnak.
Az oktatás eredményességének romlását sokan abban látják, hogy az oktatásra
fordított költségvetési kiadások nem tartottak lépést a létszámok növekedésével.
A nagy tanuló létszámok, a hagyományos tanár-diák viszony elszemélytelenedéséhez
vezettek.

Egy-egy tanulóra kevesebb időt lehetett fordítani, s így az oktatás színvonala romlott.
Ugyancsak a tömeges iskolázással függ össze az oktatás elbürokratizálódása.

1968-as párizsi diáklázadás nyomán R Bourdieau francia szociológus fogalmazta meg

azt a matematikai modellekkel is alátámasztott elméletét, hogy: a beiskolázási
arányszámok emelkedése – elsősorban a felsőoktatásban – nagy csalódást okozhat
a résztvevők számára, ha a gazdaság fejlődése nem biztosítja a felsőfokú
végzettséget igénylő munkahelyek számának azonos ütemű növekedését.
Tudásgyár vagy papírgyár?

Polonyi István (2001) című vitát generáló könyvében fogalmazódott meg a feltételezés,
a hazai felsőoktatási expanzióról, hogy a felsőfokon túl alacsony színvonalon,
túl sok diákot képeznek, a munkaerő piac képtelen lesz felszívni a rosszul képzett
diplomást.
 Az iskola funkciói a funkcionalista
vagy
harmónia-felfogás szerint
1. Szocializáció
2. Társadalmi integráció
3. Szortírozás-válogatás
4. Kutatás és fejlesztés
Konfliktuselméleti szemléletmód
Az iskola nem csökkenti a társadalmi különbségeket,
hanem újratermeli, legitimálja a korábbi társadalmi
viszonyokat. (Apple 1982; Weis 1983)
Samuel Boules (1976): Az iskola az ipari társadalmak
kapitalistáinak az érdekeit szolgálja, annak számára
állít elő, „szakképzett; lojális munkaerőt”. Az iskola
hivatalos, erősen hiearchikus szervezeti felépítése a
vállalati mintát követi.
Ivan Illich: Az iskola „rejtett tanterv”révén olyan
viselkedésmódokat közvetít a tanulók számára, ami
a fennálló társadalmi rendet megerősíti.
 Rejtett tanterv
• A “rejtett tanterv” jellemzői:
– bár a “rejtett tanterv” fogalma absztrakció, megjelenési formája mindig konkrét,
– elmaradhatatlan kísérőjelensége a tanítási-tanulási folyamatoknak, és hatékonysága
sokszor eléri a tudatos pedagógiai célkitűzésekét: az iskola hatásrendszerét tehát e
kettő “keveréke” adja,
– tartalmának elsajátítása általában spontán tanulás útján történik,
– az általa közvetített tartalom a pszichikus képződmények valamennyi alapvető
tartományára kiterjed (pl. a megismerési stílusra),
– erősítheti ill. gátolhatja a tudatos pedagógiai intenciókat,
– egyaránt tartalmaz rövid távú (taktikai) elemeket és hosszú távra szóló tartalmakat.
– Az oktatási rendszer az autonómiát ássa alá
 a kezdeményezőkészséget csökevényesíti el ↔ saját motivációra épülő tanulás

.
 Kommunikáció és média
„Nincs még egy olyan nem szülői hatás,
amely annyira áthatná a gyermek életét, mint

a televízió”
 Kommunikáció-
Tömegkommunikáció
• A kommunikációs folyamatokat a résztvevő
felek száma szerint három csoportra
oszthatjuk fel: személyes, csoport- és
tömegkommunikáció .
 Tömegkommunikáció
• TK: mindig vmilyen médiumon keresztül, általában professzionális
kommunikátorok irányítják.
• Jellemzői:
1. Szervezett,
2. Intézményesült,
3. Tömeges formában zajlik,
4. Nyilvános,
5. Közönség heterogén, az üzenet feladójától távol lévő emberekkel
szimultán kapcsolat jön létre,
6. Egyirányú, nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra.
 Tömegkommunikáció funkciói

1. információs
2. szórakoztató
3. Rábeszélő (reklám!)
4. kultúraközvetítő, oktató
5. vita-eszmecsere
6. Szocializáció
Az egyes funkciók nem választhatók el élesen
egymástól!
 MÉDIA
Informál – az itt hallható információk határozzák meg a többség
tájékozottságának jellegét, minőségét és értékét.
Szocializál – egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták
közvetítőjévé válik.
Segíti a demokrácia és a nyilvánosság tanulását –
iskolaújságok, rádiók, tévék
Hatalmi tényező – önállósult hatalmi ágazattá vált. /Negyedik
hatalmi ág/ A média ismerete nélkül nem lehet igazán érteni a a
társadalmi folyamatokat.
Élményforrás – a médiaszövegek egy része művészi alkotás,
része a nemzeti és egyetemes kultúránknak
Függőséget okoz – az audiovizuális robbanás részben meg is
béníthatja az életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni.
Könnyen „kábítószerré” válhatnak a csatornák üzenetei
számunkra.
Manipulál – a médiaszövegek erősen befolyásolják a
közönséget. Egyrészt mert máshogy jelenítik meg a valóságot,
másrészt a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálják a
közönség érzelmeit, gondolatait.
(politikai kampányok, fogyasztásra ösztönző reklámok)
Uniformizál – a tv műsorai közösséget hoznak létre. „Globális
falu”.
Aki kimarad, lemarad – aki nem tanulja meg az audiovizuális
írást, olvasást, mozgóképi analfabéta marad. Hátrányos helyzetbe
kerülhet a társadalomban.
 A média jelentősége a modern
társadalmakban
• A valóságról alkotott kép fő forrása,
• A társadalmi normák alakítója,
• A nyilvánosság legfőbb színtere,
• A hatalmi befolyás forrása,
• A hírnév letéteményese,
• A szabadidő eltöltés legfontosabb
tétele,
• Jelentős, fejlődő gazdasági ágazat.
Tömegkommunikáció funkciói
• A társadalom szempontjából fontos személyek
(politikusok, sportolók, tudósok stb.)
kapcsolatot létesíthetnek a társadalom tagjainak
nagy részével;
• kulturális mintákat közvetít (életmód, erkölcs,
viselkedés, világkép stb.);
• a társadalom egészéről és bizonyos csoportjairól
alkotott képet segít kialakítani,
• tematizálja a közéletet és segít a
közérdeklődésre számot tartó témák és a velük
kapcsolatos különböző álláspontok felszínre
jutásában.
 A témameghatározás elmélete – a
• McCombs és Shawtematizálás
1972
• A média „ügycsináló” szerepe
• A nyilvánosság beszédtémáinak meghatározása
• A tényleges valóság és az arról közvetített kép: két
külön világ
• Miről gondolkodjunk?  Hogyan gondolkodjunk? 
A körülhatárolás kérdése
• Körülhatárolás: kiválasztás, hangsúlyozás,
kirekesztés, kidolgozás
 PROPAGANDA

• Az információk tudatos manipulálása,

politikai előnyök megszerzése céljából.
• Háborús időszakok, politikai hirdetések,
politikai kampányok, politikai
imázsteremtés.
• Tömegmanipuláció – diktatúrák
propagandája.
 Tömegkommunikáció és a kapuőr
funkció
• kapuőr:
– a tömegkommunikáció működtetésében több százan
vesznek részt, pl. regény kinyomtatása: kéziratot látja
számos szerkesztő, lektor, nyomdász; film: producer,
szövegkönyvíró, rendező, egyéb filmmédia-munkatárs,
mindannyian módosításokat hajtanak végre
– azt, aki megváltoztathat vagy megállíthat egy közönség
felé tartó üzenetet nevezzük kapuőrnek ( pl.
hírszerkesztő, olvasószerkesztő)
A tömegkommunikáció
forradalma
Az információcsere tömeges
méreteket ölt
 Polgárosodás és információ
• A polgári átalakulás és a kapitalizmus új
információs igényeket támaszt:
 Tőkés gazdaság működése → gyors és pontos
információ
 Politikai háttér: egyenlőség elve → közteherviselés,
mindenkit egyenlően megillető jogok és törvényesség
→ az információhoz való jog
 A polgári állam oktatáspolitikai törekvései → kötelező
népoktatás → csökken az analfabéták száma → egyre
magasabb a társadalom műveltségi szintje →
információéhség
 Tudományos és technikai háttér
• A tudományok gyors és
differenciált fejlődése →
az eredményeket a
mindennapi életben is
felhasználják
• Ipari forradalom → ipari
kapitalizmus
• Technikai újítások,
találmányok kora → a
piac hatása: az újításokat a
társadalom „honorálja”
 → Kommunikációs forradalom
• Egyszerre több területen is lezajlik a
kommunikációs forradalom
• Az eddigi változások csak egy-egy terület
átalakulását eredményezték:
 a beszéd az információcsere
 az írásbeliség állomásai az információ rögzítése és
tárolása
 a könyvnyomtatás az információ rögzítése és
elérhetősége
szempontjából hozott változást, újítást.
 A tömegkommunikáció forradalma
• ezzel szemben minden kommunikációs területen
újítást jelent:
 Az információ rögzítése: új rögzítési módok (kép, hang,
mozgás) és a régi technikák tökéletesítése (a nyomda
modernizálása)
 Az információ tárolása: új adathordozók (cellulóz alapú
papír, film, mágnesszalag, gramofon lemez ) és a
tárolás intézményesülése (múzeumok, könyvtárak,
hírügynökségek)
 Az információ továbbítása: itt a legnagyobb a változás
→ eddig: futár, postagalamb → most: híradástechnika
 Miért nevezzük
tömegkommunikációnak?
• Az információ előállítása és befogadása
tömegessé válik
• Nagy tömegekhez jut el az információ,
legyőzve a teret és az időt
• Az információ áruvá válik (tömegkultúra)
és tömegcikk lesz belőle → DE:
Nincs, v. esetleges a visszacsatolás
Manipulálhatóvá válik általa a tömeg
 Információtovábbítás –
találmányok a híradástechnikában
• Ezek a találmányok jelentették az első
lépést a tömegkommunikáció felé →
– modern sajtó
– elektronikus médiumok
• A távolság leküzdése az ember régi vágya
• Az információt rögzíti, de továbbítani nem,
v. nehezen tudja
 A híradástechnika előzményei
• Kezdetben csak jelzéstechnika (füst, fény, harang, dob)
• Híradástechnika: amikor szervezett módon történik a
hírtovábbítás
• Első kísérletek: az ókori Görögországban
– Aiszkhülosz az Agamemnon c. drámája tudósít → hegycsúcsokon
felállított jelzőlánc 800 km-re ment a hír egy éjszaka alatt
– Első betűtávíró fáklyák segítségével
– Zászlójeles telegráf
• Az ókori Róma:
– üzenetközvetítő őrszemlánc
– postai hálózat
 Találmányok – távíró → a szöveg
továbbítása
• A középkorban a hírnök és a
postagalamb a hírtovábbítás
eszköze, változás csak az ipari
forr. korában
• Első kísérlet: Claude Chappe
francia mérnök 1792: optikai
távíró
• Először Franciaország-ban, de
hamarosan Európaszerte
elterjedt.
• Nehézkesen működött (őrházak,
bonyolult jel-rendszer)
 Minőségi változás – elektromos
távíró
• Amikor Amper felfedezte
az elektromos áram
mágneses hatását →
kísérletek az elektromos
távjelzésre
• Siker: Samuel Morse
1838: megalkotta az abc-t,
amely alkalmas volt
bármilyen szöveg
továbbítására
• 1844. Washington –
Baltimore 65 km kísérleti
vonal
Morse
• Az első elektromos távírókat 1845 körül
állították üzembe, a Morse rendszeren
alapulva működtek
• 1850. Bécs-Pozsony-Budapest vezeték
kiépítése
• 1866: Anglia - USA (tenger alatti
kábelrendszer kiépítése)
• 1874-ben vezették be a
Baudot-rendszert,
(digitális kódrendszer)
amely már kétirányú
kommunikációt biztosított
(ua. az eszköz oda-vissza
információ)
• A 20. sz. első éveiben:
telex – írógéphez hasonló
gép → egyik oldalon
begépelték a szöveget,
másikon uo. gép fogadta
és megjelent a szöveg
 Hírügynökségek
• A gyors információtovábbítás megoldásával
párhuzamosan létrejöttek a hírügynökségek
• Hírügynökség: olyan szervezet, mely összegyűjti a
világ minden részéből érkezett információkat, s
továbbítja azokat az újságoknak, amelyek
előfizetik, s a híreik összeállításánál felhasználják
• Az első hírügynökséget Reuter alapította 1851-ben
Angliában, majd a következő évtizedben Európa
nagy fővárosaiban mindenütt működik
hírügynökség
• MTI 1881.
 Találmányok – telefon → a hang
továbbítása
• Telefon 1876 USA
(Boston és Salem között)
• Graham Bell nevéhez
kapcsolja a köztudat,
holott nagyon valószínű,
hogy Meucci volt az, aki
az alapelveit kidolgozta, s
tőle vásárolta/szerezte Bell
a szabadalmat
• Edison tökéletesítette a
szénmikrofonnal
• A rohamos terjedés feltétele
Puskás Tivadar találmánya volt,
aki megalkotta a
telefonközpontot, melyet
először 1878-ban Bostonban
alkalmaztak
• 19.sz. vége: interurbán rendszer
• 20. sz. eleje: kapcsolat Eu és az
USA között
• 20.sz. közepe: gépesített
központ, vége: automata
központ
 Találmányok – rádió → a hang
továbbítása
• A 19-20. sz. fordulóján új eszköz az információ
továbbítására: a rádió
• Jelentősége: ahol nem lehet telefonvezetéket
építeni (hajózás, haditechnika), megoldja a
kommunikációt (még nem műsorszórás!)
• Előzmény:
 Maxwell és Faraday felfedezték az elektromágneses
hullámok terjedését (1873)
 Hertz: rezonátor → bizonyíték az elektromágneses
hullámok meglétére
• 1894. Alekszandr
SztyepanovicsPopov: antenna
→ a vétel elősegítése
• 1894. Guglielmo Marconi:
először létesít rádiókapcsolatot
Anglia és Fr.o. között
• 1901. Nobel-díj - Marconi
• Kettőjük érdeme, hogy
kidolgozták, hogyan lehet az
elektromágneses hullámokat a
hang továbbítására használni
 Találmányok az információ
rögzítésére és tárolására – a
könyvnyomtatás modernizálása
• Gutenberg nyomdája a 19. századig nem sokat
változott
• A 19.sz. elejétől: folyamatos újítások:
 1811. König: gyorssajtó → hamarosan tégelysajtó,
majd rotációs gép → a folyamat felgyorsul
 Gőzgép, majd elektromotor → a nyomdai folyamatok
gépesítése (szedés, betűöntés, könyvkötés)
 Kémia fejlődése → új, jobb nyomdafesték, új
illusztrációs eljárások, a papírgyártás cellulóz alapú
technológiája
• Eredmény: olcsón és tömegesen állíthatók
elő a nyomdai termékek
• ↓
• könyvnyomtatás és kiadás modernizációja
• a modern polgári sajtó feltételeinek
megteremtése
 Találmányok az információ
rögzítésére és tárolására – a kép
• A kép valósághű rögzítése
is nagy újdonság (a 19.
századig csak a festők)
• 1830-as évek: Louis
Daguerre találta fel a róla
elnevezett dagerrotípiát →
kezdetleges kémiai eljárás,
de a kép valóságos
• A következő évtizedekben tökéletesítés:
kidolgozták a pozitív-negatív eljárást, a
század végére megjelent a tekercsfilm, majd
a celluloid film
• ↓
• Megszületett a fotográfia (=fényírás)
• A 20. század közepére már automata,
napjainkra digitális gépek
 Találmányok az információ
rögzítésére és tárolására – a mozgó
kép rögzítése
• A kép rögzítése mellett
folyamatosan
kísérleteztek a mozgás
rögzítésével is
• Edison 1894.:
kinetoszkóp
(filmnéző)
• 1895.: a Lumiére-fivérek
bemutatják az első
mozgóképet, miután
megszerkesztették a
cinematograph-ot
• Kinematográfia
(=mozgásírás)
• 1903-ban már színes
filmet is készítenek
• 1930-as évek: hangosfilm
• 1950-es évek: szélesvásznú film, egyre jobb színes
technika
• Fél évszázad alatt hihetetlenül népszerű lesz,
hiszen mindenkinek elérhető: a mozi, a
szórakoztatóipar terméke (Heltai Jenő → a
kinematografiából alkotja a szót)
• 1950-es évek: új képrögzítési módszer: mágneses
képrögzítés (videomagnetofon)
• Napjainkban már digitális technika
 Találmányok az információ
rögzítésére és tárolására – a hang
• Edison 1877. fonográf
(=hangírás)
• A hangrögzítés első
formája: a hangot
viaszhengerre rögzítik
• A későbbiekben a
viaszhenger helyett lapos
lemezt alkalmaztak
• ↓
• Itt is megjelenik a
szórakoztatóipar →
Berliner megszerkeszti
a gramofont
(=lemezjátszó), a
sokszorosított lemezek
lejátszására
• A nagyvárosi tömeg-
kultúra része lesz
• A technika a 20. században tovább fejlődik a felvétel és a
lejátszás is:
– Mikrobarázdás lemez
– Sztereofon (térhatású felvételek) készítése
– Napjainkban digitális technika
• A hangrögzítés alternatív technikája: a mágneses
hangrögzítés
• 1893 Paulsen találta fel az eljárárást → ez alapján 20-as
évek: diktafon
• 1930-as évek: magnetofon, a 2.vh. után terjedt el, a 60-as
évektől kazettás változatban is
 A tömegkommunikáció kialakulása

• A találmányok új kommunikációs forma, a

tömegkommunikáció feltételeit is
megteremtették
• Írott sajtó (nyomdatechnika modernizációja)
• Elektronikus tömegkommunikáció (új
távközlési eszközök)
 Az írott sajtó
• Előzmények a 15-16. századtól: néhány könyvben
egy-egy „híroldal”
• Később ezek a lapok önállósultak → hírlevél
• Szűk körben terjedtek (kereskedők, bankárok),
egy-egy aktuális eseményről tájékoztattak,
megjelenésük esetleges
• Mo-on a 16. századból maradt fenn néhány
hírlevél
 Az első napilap
• The Daily Courant 1702. London
• 1704-től rendszeres a vezércikk műfaja (Swift,
Deofe)
• Hamarosan fizetett hirdetések is megjelennek
• Anglia a sajtó területén úttörő – polgári
társadalom, parlamentáris demokrácia →
sajtószabadság
• A kontinensen az abszolutisztikus birodalmak
akadályozzák a fejlődést – cenzúra
 A modern polgári sajtó
kialakulásának feltételei
• USA, Ny-Európa: a 19. sz. első felében
• Közép-Kelet-Európa: a 19. sz. második
felében alakultak ki →
1. technikai újítások, modernizációs folyamatok
2. tömegek váltak olvasóközönséggé a sajtó
számára (analfabétizmus felszámolása)
3. megszűnt, vagy legalábbis csökkent a cenzúra
 A sajtó hármas ismérve
• → megvalósultak az újságszerűség
követelményei:
1. Aktualitás: mindig új, aktuális, információkat
kell közölnie az újságnak. (már a hírlevelek is)
2. Periodicitás: a sajtótermék rendszeres,
meghatározott időközökben, naponta, hetente,
havonta, stb. jelenik meg. (korábban esetleges
volt)
3. Publicitás: az újság által közvetített információk
nagy tömegekhez jutnak el (korábban:
analfabétizmus)
 Az elektronikus sajtó kialakulása
• A 20. század elejére kialakul a modern
polgári sajtó
• A 20. sz. az elektronikus média százada is.
• Először a rádiós információtovábbítás
módszerét használják fel a
tömegkommunikáció céljaira
• A képátvitel megoldása után azt is:
megjelenik a televíziózás
 A rádiós műsorszolgáltatás
• Lényege: egy központból különböző
állomásoknak történő műsorszolgáltatás
• Előzménye: a telefonhírmondó: Puskás Tivadar
(1892. Budapest) meghatározott időközönként
híreket mondott és zenét is közvetített
• A 20. sz. első éveitől kísérletek a rádiós
műsorszórásra
– Pl. 1910-ben sikerült egy Carusi-koncertet az éterbe
sugározni (amatőrök tudják fogni)
• A húszas években
rádiótársaságok alakultak
(USA, Eu)
• Megkezdődtek a
rendszeres adások
• Először hosszú hullámon,
majd középhullámon
• A rövidhullám és az urh a
2. vh. után
• Magyarország: 1925. decembertől vannak rendszeres
adások
• A két vh. között folyamatos fejlődés, a 2. vh. alatt politikai
propaganda
Két rádió az ötvenes évekből
• A legtöbb országban állami monopólium v.
erőteljes állami befolyás, kivéve USA, ahol
kezdettől kereskedelmi rádiózás van
• A reklámipar és a politika egyaránt felismeri a
jelentőségét
• A harmincas évekre politikai propaganda eszköze
is (Hitler)
• Egyre egyszerűbb és használhatóbb vevő
készülékek
 A televíziós műsorszolgáltatás
• A tv hangot és képet is
továbbító elektronikus
médium
• A képátvitel nem egy
elszigetelt találmány,
folyamatos kísérletek a
20-30-as években
• Mégis: Valdimir Kosma
Zvorykin orosz születésű
amerikai 1931.:
elektronikus képfelvevő
cső
• Első adás 1935. Berlin
• Rendszeres adások
először: Anglia 1936.,
USA: 1941. (1952.
színes adások)
• Európában kormányzati
monopólium a 70-es
évekig
• USA: kereskedelmi
televízió
 Magyar Televízió
• A keleti blokkban politikai
okokból csak az ötvenes
évek végén indulnak a tv-
k
• Mo. 1957. rendszeres
adások (1953-tól kísérleti
adások)
• A politikai konszolidáció
és a befolyásolás eszköze
is
 A tömegkommunikáció előzményei

• Barlangrajz
• Jeladás: dob, tűz: Látó-hegy, kútgém
• Firkálás – felirat
• Biblia pauperum („a szegények Bibliája”)
• Public place: templom, kocsma, műhelyek;
fórum, piac, kikiáltás
• Röplap („Flugblätter”)
A tömegkommunikáció felfutása
• Írásbeliség
• Postagalamb
• Postaszolgálat, postakocsi (közlekedés)
• Nyomda: „Gutenberg-galaxis”
• Hírlap
• Fénykép (dagerotípia)
 Elektronikus tömegkommunikáció
• Telegram (távirat)
• Telefon
• Telefonhírmondó (Puskás Tivadar, 1890u.)
• Gramofon (lemezjátszó)
• Hordozóeszközök: hanglemez, hangszalag
• Film
• Rádió
• Magnetofon (szalagos, kazettás, digitális)
• Televízió
 Zsákutcás/kiegészítő médiumok
• Telefonhírmondó (esti mese, normál zenei A hang)
• Telex
• Falurádió (vezetékes rádió)
• Stencilgép
• Diafilm, diaporáma
• Képújság (teletext)
• Üzenetrögzítő, hangposta
• Telefax (távmásolat)
 Infomédia
• Számítógép, internet (adatbázisok)
• E-mail
• Chat
• Fórum
• MSM
• Hordozóeszközök: flopi, CD, CD-rom, DVD, MP3,
pendrive
• On-line média: on-line sajtó
• Internetmédia: netrádió, nettelevízió
• Mobilinformációs médiumok: sms, sms-hír
• Digitális rádió, televízió
 A tömegkommunikációs technikák felfutása
(Virillio: a gyorsaság kultusza)

• Beszéd: kb. 100 ezer év

• Írás: kb. 6 ezer év, felfutása: 500/150 év!
• Rádió: 100 év
• Televízió: 50 év
• Számítógép, internet: 20 év
• Mobiltelefon, sms: 10 év
 A kommunikáció létformái
• Beszéd (kb. 100 ezer éve)
• Írás (kb. 6 ezer éve)
• Másodlagos szóbeliség (kb. 120 év)
• Másodlagos írásbeliség (kb. 20 év)
 Médiaműfajok
• vizuális,
• auditív és
• audiovizuális média.
 Médiaháromszög (Zsolt Péter)
A média alapvető meghatározói:

1. Politika/piac

2. Adó/intézmény 3. Befogadó
 Médiapiramis: a
tömegkommunikáció szintjei

1. Országos
2. Területi, regionális
3. Helyi
 A tömegkommunikáció funkciói
• Tájékoztatás
• Nyilvánosság (public place)
• Demokrácia biztosítása (kapuőr)
• Oktatás (kultúra, ismeretterjesztés)
• Szórakoztatás

Rejtett funkciók:
pl. normaadó, szocializációs, a fogyasztói társadalom
újratermelése, a hatalom által a közvélemény
befolyásolása
 Egyközpontú, duális és triádos
médiamodellek
Állami, közszolgálati
állami kézben, szolgáltat, arányos, közérdekű,
ellenőrzött, drága, változatos, igényes
Magán, kereskedelmi
profit, magán, szórakoztat, igénytelen, hatékony,
egyműfajú, kisigényű, nem választékos
Társadalmi (civil)
autonóm, helyi politika, autonóm, kreatív,
bizonytalan, kevés szakmaiság, változó
 Médiatípusok
• Autoriter, tekintélynek, önkénynek
alárendelt
• Liberális, szabadelvű
• Totalitárius
• Forradalmi média
• Társadalmi felelősség médiamodellje
• Demokratikus, harmadikutas média
 Kommunikáció
• K = 5E
• Kommunikáció = együttműködés, energia
(erőfeszítés), empátia, etika, esztétika
 A kommunikáció típusai
Típusai:
• 1. közvetlen, interperszonális (jelenlét- vagy ötérzékes kommunikáció)
• személyen belüli (intraperszonális)
• közvetlen
• közvetett
• 2. tömegkommunikáció

Más felosztás:
• intra-, inter-, tömegkommunikáció

• verbális (szóbeli, írásbeli)

• nem verbális

• szándékos
• nem szándékos
 A kommunikáció jellemzői:

• egycsatornás (?)
• többcsatornás (jellemzően: verbális + nem
verbális)

• többszintű (tartalmi +
viszonymeghatározó/minősítő)

• Metakommunikáció: kísérő kommunikáció

• Paralingvisztika: egyéb jelrendszerek
 Paralingvisztika (egyéb, nem nyelvi jelrendszerek)
funkciói:

más megnevezések: body language (testbeszéd), paranyelv,

kiegészítő nyelv

Funkciói (árnyalja, kiegészíti a verbális üzenetet):

- hangsúlyozza
- kiegészíti
- szándékosan ellentmond
- megismétli
- ellenőrzi
- helyettesíti
 Csatornák: felülről – lefelé (kidolgozott – kevésbé
kidolgozott)
közeli-távoli (közvetlen – áttételes)

Tekintet
Mimika
Gesztus
Kinezika: testtartás, testmozgás
Taktilika: érintés (distancia-buborék)
Proxemika: térközszabályozás (E. T. Hall)
Akusztikus kommunikáció: intonáció, hangerő, hangsúly, hangnem,
ritmus)
Kronemika: időhasználat
Ikonika: tárgyakban rejlő szimbolizmus
Vizuális kommunikáció (áttételes, technikai): írás, szövegelrendezés; +
mediális kommunikáció
 Kommunikációs modellek
1. Mechanikus/statikus modell,
• Roman Jakobson, 1957.
küldő/adó
kontextus/környezet
közlemény/üzenet
kapcsolat
kód (pl. nyelv)
kapó (címzett, befogadó)
• Funkciók: érzelmi -
poétikai/referenciális/kapcsolattartó/metanyelvi felhívó
2. Cselekvés/viselkedésközpontú modell (pragmatika, 1970-es évektől)
• ALAPJA: MONDANI ÉS IMPLIKÁLNI (MAGÁBA FOGLALNI, REJTENI)
• normáknak megfelelés
• viselkedés
• hagyománykövetés
• felidézés (evokáció)
• gondolkodás
• identitásjelölés

A jó szó: egészségmegerősítő
a rossz szó: egészségkárosító
A kommunikációs szakmák felelőssége
A tömegkommunikáció szóljon az emberhez
Érzékszerveink kommunikációja
• Látás: vizuális
• Hallás: auditív, akusztikus
• Szaglás: olfaktorikus, oszmatikus
• Ízlelés: kulináris
• Tapintás, érintés: taktilis, haptikai
 George Gerbner: A
tömegkommunikáció típusai, formái
Diakrón: történeti
személytelen: vers, festmény, film
személyes: amatőr fotó, emlékkönyv, levél
Szinkrón: jelenkori
személytelen: színielőadás, sajtó, rádió, tévé,
számítógépes hálózat
személyes: beszélgetés, személyes e-mail,
on-line csevegés
 További felosztások
• Egynyelvű – többnyelvű
• Egydimenziós (hang) – többdimenziós
• Verbális - vizuális
 A hír nyomában

• Népszabadság online január 14

www.nol.hu/budapest/cikk/477565/

• Magyar Nemzet online január 14.

http://www.mno.hu/portal/536888

Népszava január 15. kedd

http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=999857

• Wordpress január 11. péntek

http://magyarhun.wordpress.com/

RTL
http://www.youtube.com/watch?v=a821IrzqXFs&feature=related
 Népszabadság online
• „Ez egy rendkívül szélsőséges eset, a 25 éves praxisomban nem
találkoztam még ilyennel. „ „A megbotránkoztató történetek
ellenére sem szabad ezeket a gyerekeket mini bűnözőknek
tekinteni, ők ugyanis csak gyerekek. Ez a teljesen analfabéta,
tökéletesen alulszocializált fiú egy hároméves gyerek szintjén van,
akit kizárólag az azonnali szükséglet kielégítés akarata irányítja,
semmi mást nem érzékel, egyáltalán nincs tudatában annak, amit
tesz. Ha egy magyar gyerekről lenne szó, akkor is azt kellene
megoldani, hogy szocializáljuk, ne büntessük”
területi gyámügyi igazgató
 Magyar Nemzet online

• Cáfolta a BRFK Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának vezetője,

Tóth Ferenc a távirati iroda korábbi információit, miszerint néhány
órán belül haza tudják vinni azt a 12 éves suhancot, aki múlt héten
megkéselt egy 15 éves fiút, hogy elvegye MP3-lejátszóját.
 Népszava
„A főváros neves szakértőket kért fel az iskolai agresszió
megfékezésének kidolgozására”
„Az elmúlt héten két, gyerekek által elkövetett erőszakos
bűncselekmény foglalkoztatta az országot. A késelő 12 éves román
fiút a rendőrök valószínűleg ma, de legkésőbb holnap délben adják
át a Hargita megyei gyermekvédelmi főosztály munkatársának. A
halált okozó testi sértéssel gyanúsított 17 éves fiút pedig előzetes
letartóztatásba helyezték, és az eset kapcsán Demszky Gábor
főpolgármester neves szakértőket kért fel az iskolai agresszió
megfékezésének kidolgozására.”
 wordpress

„Pénteken délután újra megszökött a csütörtöki késelés miatt elfogott 10

éves (a fenti videón látható) cigánybűnöző, ezúttal a számára kijelölt
gyermekotthonból. A rendőrök pénteken este azonban ismét elfogták,
mert féltek, hogy “szélsőséges csoportok” elpáholják a taknyost.”

„Tehát nem azért keresték, hogy megvédjék a magyar állampolgárokat az

újabb késeléstől, hanem félnek, hogy valami baja esik a kis tetvesnek,
mert a magyarok megelégelték a rendőrség tétlenségét - a szerk.)”
 Blaha Lujza téri eset

Január 10. Budapest, belváros

valaki felrúgja a társadalmi együttélés szabályait:

megtámadja, kifosztja az embereket
aznap megkésel egy ártatlan fiút

az embereket emberi méltóságukban alázza meg

12 éves 120 cm „tömény erőszak” romániai magyar roma

az utcán él, drogozik, és egy köré verődött bandát vezet

 Vas utcai késelés

• Január 10. Budapest, belváros

• egy szakközépiskolás fiú túllépi az emberi élet értékének semmibe

vételével, az általa űzött sport szabályainak felrúgásával olyan
agresszióval támad társára, hogy az belehal belső sérüléseibe

• elkövető: igazolt bokszoló roma fiú

• áldozat: szintén roma társa

 Egymást erősítő egybeesések

Időbeli egybeesés

Térbeli egybeesés

Elkövetők: tizenévesek, romák

Emberi értékek, társadalmi normák pimasz felrúgása

Késelés – gyilkosság (asszociációs lánc)

ELTÉRŐ REPREZENTÁCIÓK

BOTRÁNY

MORÁLIS PÁNIK

MÉDIAAGRESSZIÓ

RITUÁLIS VISSZAÁLLÍTÁSA A NORMÁKNAK

 ELTÉRŐ REPREZENTÁCIÓK

Média – valóság problematika

hírek nem az események hű tükre

még a nyers, fizikai valóság megjelenítése során is áll a kamera mögött valaki,
aki kiemel, ellenpontoz…

a társadalmi valóság megjelenése a médiában: konstrukció, a társadalmi

valóságépítés egyik kitüntetett színhelye

ahol a valóság definíciójáért folyik a harc (mi történt)

 Társadalmi valóság építése

A megjelenő mesterséges, konstruált valóság

értékválasztások, szelekciós döntések, mechanizmusok következtében jön

létre

melyeket befolyásol: finanszírozás formája, tulajdonos, küldetés, szakmai

kultúra, munkakörnyezet, szerkesztőségi ideológia
 BOTRÁNY ÉS MORÁLIS PÁNIK

Botrány előállítása

Botrány: egyének megszegik a társadalom erkölcsi szabályait

Morális pánik keltés

Morális pánik: olyan társadalmi csoportok, jelenségek, irányzatok,

amelyek veszélyeztetik az uralkodó erkölcsi normát
 Botrány kritériumai
• Áthágják az uralkodó társadalmi normákat, amelyek erkölcsi
szabályokat tükröznek
• Valóságos, létező személyek követik el
• Tetteiket vágyaik vagy érdekeik szerint követik el
• A személyeket azonosítják
• Az elkövetők szándékosan cselekedtek
• A társadalom felelősnek tartja őket tetteikért
• A tetteknek fontos következményei vannak
• A felfedezések a média által, a médiában közvetítve válnak
publikussá
• A média narratívát alkot a tényekből
• Ez a narratíva széleskörű érdeklődést kelt, foglalkoztatja a
befogadókat
 Média szerepe a botránykeltésben

• A média anyagi hasznot húz a botrányok iránti érdeklődésből.

• DE: a közösség erkölcsi nézeteit formálja. A médiabotrányok által

fórumok alakulnak ki a morális kérdések megvitatására és
megválaszolására.
 Média szerepe

• A botrányok a média kirekesztő rítusai

• Arra ösztönzik a nézőt, hogy ő is újra és újra, rituális rendszerességgel

elgondolkodjon saját véleményén, esetleg revideálja álláspontját
(rituális médiahasználat)
 Morális pánik

Morális felháborodás: a társadalmi rendet veszélyeztető értékekkel

kapcsolatban
Pánik: a lázgörbére utal

Egy adott esemény moralizáló túlreagálása, amelyben egy csoport úgy

jelenik meg mint az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető
veszély.

Stanly Cohen, 1972

 KÖVETKEZMÉNY

a média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása nyomán a

fenyegetést hordozó csoport könnyen azonosíthatóvá válik

A médiának ez a tevékenysége olyan közhangulatot alakít ki, amely

erőskezű intékedéseket sürget.
 Következmény

• A társadalom a félelmeit és problémáit egy csoportra vetíti, melynek

állandósult képe aztán bevonul a modern népi hiedelemrendszerbe, ők
lesznek a szörnyek, a mumusok (bűnbakképzés)
 Morális pánik ma

• ’80-as évek közepétől a morális pánik iparággá nőtte ki magát

• A média által a figyelemfelkeltés egyik leghatásosabb eszköze

 Pszichológusok: agRessziókutatás

Kísérletek 60-as évektől: agresszió figyelése agressziót szül

(Bandura)
Katarzis-elmélet: megnyugvás (Frydman, Fescbach)
Bushman, Baumeister és Stack (1999) katarziselméletet cáfolása

Keresztmetszeti vizsgálatok (300 gyermek)

Hough és Erwin (1997): minél több agressziót lát a gyermek, annál
inkább elfogadja, > deszenzitizáció

Hosszmetszeti (longitudinális) vizsgálatok

médiaagresszió erőszakos viselkedést generáló tartós hatása
 Médiaagresszió – pszichológiai nézőpont

angliai Bulger-ügy kapcsán

Policy Studies Institute kutatói vizsgálták, van-e összefüggés a fiatalkorú
bűnözés és a médiában látható erőszak között

bűnelkövetők csoportja (78) és a kontrollcsoport között az életmód

tekintetében van jelentős eltérés: a bűncselekmények elkövetői
nagyobb arányban tekinthetők szociálisan hátrányos helyzetűeknek,
bizonytalan és konfliktusokban bővelkedő családi háttérrel;
éjszakai tévézés – szignifikáns eltérés
 Médiaagresszió – médiakutatók kontra pszichológusok

Médiakutatók: a pszichológusok kísérletei ingatag lábon állnak, a

médiafogyasztás körülményeinek modellálása problematikus

Mi minősül agresszív tartalomnak? Tom és Jerry?

Gyors montázstechnika szintén izgatott állapotot hoz létre…

 Médiaagresszió - médiaelméleti szempont

Premissza

„ugyanazt nézzük”, de nem ugyanazt látjuk”

megdől a passzív néző koncepciója (Hall, 1980, Morley, 1986)

aktív néző: értelmez, nem áldozat

 Még a gyerek sem passzív…

Buckingham:

A gyermek sem passzív médiafogyasztó

kortárs csoport, szülők, család szerepe

Agresszió értelmezése: műfaji konvenciók szerint

dokumentumfilm: nehezebb feldolgozni
 Médiaagresszió

 Funckionalista megközelítésben:
a média a devianciák tálalásával, a botrányok tematizálásával, a morális
pánikkeltés eszközével újra és újra, rituális alkalmat teremt egy
közösségnek értékeik és normáik megerősítésére vagy
újrafogalmazására

 Durkheim: a deviancia feletti morális felháborodás funkcionális a

társadalmi egység összetartása szempontjából).
 Mindenesetre még a pszichológusok szerint is…

• erőszakos filmek tartalmának és filmkészítési technikáinak csoportos

megvitatása csökkenti az agressziót (Frydman terepkísérletei iskolákban)
 Médiaelemzés eredményeként

• A diákok képesek lesznek egy adott esemény médiareprezentációjának

– lásd Blaha Lujza téri eset – sokrétű értelmezésére.
 Járulékos haszon

Pszichológiai

• az eset kapcsán történő médiaelemzés

• csökkenti
a diákokban lévő szorongást és agressziót
• Kérdések?
Köszönöm a figyelmet