Forrás: http://www.doksi.
hu
Szigorlat
Közösségi szociális munka
A közösség alapvető kritériuma az, hogy az egyén
összes társadalmi kapcsolata megtalálható benne.
Az "igazi" közösséget rendszerint szerteágazó
érdekekkel rendelkező (multi-interest), heterogén
csoportnak tekintik, aminek egysége azokból a
kölcsönös függőségi viszonyokból ered, amely a
csoportok között akkor jön létre, amikor egy közös
helyen, saját különböző érdekeik érvényesítése
érdekében tevékenykednek. 1
A helyi közösség, akár közigazgatási egységnek
(polity), gazdaságnak vagy társadalomnak
tekintjük, oly módon nyilvánul meg, mint egyfajta
rend, amelyben bizonyos elvárásoknak megfelel és
bizonyos funkciókat végrehajt. Ha az egészen belül
bizonyos struktúrák saját céljaik megvalósítására
törekednek, ez olyan célokat, stratégiákat és
szerepeket nyújthat tagjaiknak, amelyek a racionális
cselekvést szolgálják. A bizonyos célok ész-szerű
megvalósítását célzó interakció eredményei részben
együttesen funkcionálisak, még akkor is, ha
tervezetlenek. A közösségek tevékenységének nagy
része bizonyos társadalmi struktúrák irányítás
nélküli együttműködéséből áll, ahol minden
struktúra adott célokat keres és ennek
következtében összekapcsolódik másokkal. 2
A szociális munka közösségi
megközelítése
Alapvetően szükséges készségek a problémák
felismerésének és elemzésének, és a mások
problémamegoldó cselekvését elindító
katalizátorként működés képessége. Ez magába
foglalhatja a meglévő szolgáltatások hatékonyabb
kihasználására buzdítást, önsegítő csoportok
ösztönzését, vagy erőforrások mozgósítását a
szolgáltatások javítására, vagy a helyi célkitűzések
megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlás
érdekében. A legkülönfélébb készségeket és
képességeket kívánják meg a szociális
munkásoktól, többek közt csoportszervező,
csoportvezető, politizáló, lobbyzó, kommunikációs,
pénzteremtő (fund-raising) készségeket. A érdekében végrehajtott hatalmi vagy
közösségi szociális munkás a helyzetükön
1
Melvin M. Webber: Az érdekközösség definíciójához
IN: A Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet
(Semmelweis, Bp. 1996.)
2
Norton E. Long: A helyi közösség mint a játszmák
természetrajza IN: A Szociális munka elmélete és
gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp. 1996.)
leginkább változtatni képes, míg az egyéni
esetkezelő szociális munkás a helyzetükön
legkevésbé változtatni képes emberekkel
foglalkozik a hiedelem szerint. De általában igen
hatékony közösségi munkát lehet végezni korábbi
eseti problémákat felmutató klienseinkkel is. 3
A közösségszervezés az a folyamat, amelyben a
helyi közösség bátorítást és ösztönzést kap, hogy
erejét felbecsülje és összefogjon annak érdekében,
hogy kielégítse a közösség egészségügyi, jóléti és
szabadidős szükségleteit. Tevékenységéhez tartozik
az egy vagy több témát érintő lakossági
szervezőmunka ösztönzése és bátorítása, a
probléma természetének meghatározása, a
csoportok közös erőfeszítéseinek összehangolása, a
tényfeltárás, a megvalósítható célok
megfogalmazása, propaganda és ismeretterjesztés,
kutatás, tervezés, anyagi erőforrások felkutatása, a
cél megvalósításához szükséges stratégia
kidolgozása, és mint "többlet erőforrás" mindig
készen kell állnia a segítségnyújtásra, tanácsadásra.
Egy közösségi ügy számos feladat elvégzését
igényelheti, amelynek rendszerint szükségessé
teszik, hogy a közösségszervező különféle
szerepekbe bújjon:
• 1. A "képessé tevő" (enabler). Ez a
közösségszervező klasszikus vagy
hagyományos szerepe. Szerepe az, hogy
előmozdítsa a közösségszervezés folyamatát.
• 2. Az "alkusz" (broker). A segítségre szoruló
egyéneket és csoportokat kapcsolja össze a
közösségi szolgáltatásokkal.
• 3. A "szakértő" (expert). A legkülönbözőbb
területeken szolgál információval és
tanáccsal.
• 4. A "szociális tervező" (social planner).
Összegyűjti az adott szociális problémával
kapcsolatos tényeket, majd elemzi őket,
hogy megállapítsa, melyek lennének a
legésszerűbb megoldási formák. Kidolgoz
egy programot, megkeresi az anyagi
támogatás forrásait, és megpróbál egyetértést
kialakítani a különböző érdekcsoportok
között, a programot illetően.
• 5. Az "érdekképviselő" (advocate). Ez olyan
aktív irányítói szerep, amelyben a
közösségszervező a kliens vagy egy
lakossági csoport érdekképviseletét látja el.
• 6. Az "aktivista" (activist). Alapvető
intézményi változásokért küzd; a cél gyakran
magába foglalja a hátrányos helyzetű csoport
erőforrásbeli változásokat.
A közösségfejlesztés olyan társadalmi folyamat,
amelynek révén az emberek jobban megtanulnak
együtt élni a frusztrációt kiváltó és változó világ
3
Gosztonyi Géza: Bevezető IN: A Szociális munka
elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp. 1996.)
1
Forrás: http://www.doksi.hu

helyi aspektusaival, és azokat valamennyire • Szabadidős lehetőségek

ellenőrzésük alá vonni. (Biddle-Biddle, 1965.) • Helyi és központi kormányzat
Ha úgy segítünk az embereken, hogy közben (önkormányzat, helyi és parlamenti
megvonjuk tőlük azt a lehetőséget, hogy cselekvően képviselők, pártok stb.)
közreműködjenek saját gondjaik megoldásában, az • Szociális szolgáltatások (pl. házi
ilyen segítség semmiben sem járul hozzá egyéni gondozás, hospice, hajléktalan
fejlődésükhöz. 4 melegedők, öregek klubja stb.)
• Egészségügyi ellátások (egészségügyi
Felmérés szolgáltatások, sürgősségi ellátások stb.)
• Bemutatkozás, kapcsolatteremtés • Rendőrség (kriminalitás). 5
• informális beszélgetések
A városszociológia első fontos kutatása és az úgynevezett
• befolyásos személyek: pl. iskola igazgató, Chicagói iskola kialakulásának mérföldköve a Hull
pap, lelkész, házi orvos, szülői House Maps & Papers.
munkaközösség, helyi üzletemberek, A Hull House Maps & Papers c. könyv Florence Kelly
szervezetek, intézmények vezetői stb. 1895-ös chicagói felmérését közölte. Ebből pontos képet
• a problémák körvonalazása kapunk az akkori életviszonyokról:
• informális megbeszélések • lakásviszonyokról,
• interjúk • iskolázottságról,
• kérdőív • nyelvismeretről,
• lakosság körében: • lakbérekről,
pl. aktív-inaktív lakosság, vagy • gyermekek számáról,
• származásokról,
inaktívak között aktív korú és inaktív korú.
• heti munkabérről stb.
• intézményhálózat
A közösségfejlesztő minden esetben meg kell, hogy
• önkormányzat ismerkedjen a helyi társadalom adottságaival és
• KSH problémáival, az össztársadalomhoz képest hol és
• háttéranyagok, könyvtár "hogyan" helyezkedik el, milyen a fejlettsége
• hangadók, "key-persons" gazdasági, szociális és kulturális területeken
• egyéb külső kapcsolatok egyaránt vizsgálva; fel kell tárnia az érintett
• Megbeszélések, viták. emberek társadalmi viszonyait, a
foglalkoztatottságát, iskolázottságát, demográfiai
Összefoglaló tanulmány készítése megoszlását, egészségügyi és szociális helyzetét,
életmódját, közösségi és művelődési szokásait,
• Elemzés és kiértékelés
kultúráját és a kapcsolati kultúráját, viszonyulását a
• szükségletek konkrét meghatározása
helyi hatalmi struktúrához, és még számtalan egyéb
• meghatározni: összefüggéseket meg kell/lehet vizsgálni a munka
• ellátottak körét, során. Az alulról jövő közösségi folyamatok
• ellátók körét, megértője és segítője a közösségfejlesztő, aki "azért
• fenntartót. kezdeményez, hogy mások kezdeményezzenek", s
• konszenzust kell kialakítani nem pedig saját ötleteinek igyekszik megnyerni az
• Tájékoztatás: embereket. Az alulról jövő kezdeményezések
• érintetteteket, lakosságot. pártolása azt is jelenti, hogy azokkal a
• Jelentkezők: változásokkal kell azonosulnia, amiket maguk az
• szociális rászorultság, emberek akarnak. Nemcsak a segítettek céljaira kell
• tapasztalat. fogékonynak lenni, hanem a frusztrációikat is meg
kell érteni. Teljes egészében azonosulni a
Az összegyűjtendő információk: pártfogoltakkal mégsem lehet, mert a
• Helyrajz és helytörténet, településtörténet közösségfejlesztőnek meg kell őriznie az
objektivitását, tudnia kell különbséget tenni
• Közlekedés
indulatok, előítéletek és frusztrációk között. Az
• Kapcsolatteremtés
együttérzés és segítőkészség nem azonos azzal,
• Népességi adatok hogy a ránk bízott emberekkel "egy követ fújjunk",
• Munkaviszonyok, munkanélküliek ami leginkább a céltudatlan, bizonytalan segítőt
• Lakásviszonyok jellemzi.
• Oktatási lehetőségek
• Közösségi szervezetek és hálózatok,
önsegítő csoportok léte 5
Michel Noble - Richard Bryant: Egy közösség arcéle (a
helyi közösségi információk és forrásaik) IN: A
4
Saul D. Alinsky: A kezdés IN: A Szociális munka Szociális munka elmélete és gyakorlata, 3. kötet
elmélete és gyakorlata, 3. kötet (Semmelweis, Bp. 1996.) (Semmelweis, Bp. 1996.)

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Zastrow tanulmányában két modellt mutat be; az A funkciója lehet, hogy gyógyítás céljából hozták
egyik a Biddle-ék modellje (1965), a másik az létre vagy valamilyen speciális faladatra.
Alinsky-féle elmélet (1972). A két modell közötti A csoport fogalma
különbséget az elnevezésük is rögtön tükrözi: az
elsőt a közösségfejlesztés/szervezés "ösztönző" Moreno:
típusú szerepmegközelítésének nevezte el, míg a A csoport összekötő láncszem az egyén és a
másikat a közösségszervezés "hatalomütköztető" társadalom között.
típusú szerepmegközelítésének. (Zastrow, 1982.) 6
Valóban, Saul D. Alinsky leginkább a fejlődést, az A csoport az más, több, mint csupán emberek
előrehaladást a hatalommal való ütközésekben, együttese, együttléte.
konfrontációkban való "felülkerekedésben", a A csoport magában hordoz sajátosságokat.
hatalommal bírók "legyőzésében" látja. Éppen ezért
nem ijed meg a radikálisabb eszközök bevetésétől Mi a csoport:
sem. Az "ösztönző" típusú közösségfejlesztő • 3 vagy több fő alkotja,
modell hívei támadják is az Alinsky-féle • akiket meghatározott cél, érdek kapcsol
"hatalomütköztető" eljárásokat azzal, hogy össze,
bizonyos sérelmeket használnak ki az
• akiknek hasonló vagy azonos az
együttműködés elősegítéséhez. A konfliktusra
értékrendje, s ezt az értékrendet
épülő közösségi akciókhoz nem lehet mindenkit
elfogadják, magukénak tekintik.
megnyerni, sokszor jóakaratú emberek
bizonytalanodnak el e miatt, s így a "szelídebb"
módszerek jobban szolgálják a fejlesztő katalizátor A csoportok osztályozása:
szerepét. • a csoport mérete, nagysága szerint,
• az alakulás módja alapján,
• funkciójuk szerint.
Csoportmunka Nagyság alakulás módja funkció

kiscso- formális spontán

1 A szociális munka azon irányzata, amely

felismerte azt, hogy nemcsak egyénekkel,
hanem csoportokkal is lehet dolgozni. A
csoportban sokkal hatékonyabban lehet az
port

nagycso-
port
informá-
lis
meghatá-
rozott cél
érdekeket érvényesíteni. A csoporton belül a tagok
egymást is képesek segíteni. A csoporttagok közösség természe- mestersé- mestersé-
együttesen válnak képessé meghatározott tes ges ges
szükségletek, és az ennek megfelelő szolgáltatások
kialakítására; együttesen képesek befolyásolni a A csoport mérete, nagysága szerint:
környezetüket.
• kiscsoport:
A csoporttagokat megerősíti abban, hogy képesek • 3-tól - 12-15 főig (pl.
egyénileg is az önérvényesítésre, önmagukat személyiségfejlesztő csop.)
elfogadtatni. • nagycsoport:
Az egyén érzelmi életében próbál segítséget adni a • 15 főtől - 60 főig (pl. pszichiátriai
személyiség formálásával a pszichoterápia, még a osztályokon)
szociális munkával nem elsősorban pszichés, • közösség:
hanem bizonyos készségek, képességek kialakítása, • 15-től - 60 főig szintén, de a kapcsolat
értékorientáció közvetítése, információ átadása a egy közös értékrendszer mentén próbál
cél. célokat elérni.
• a hatékony társadalom alapja.
Azért hozunk létre csoportokat, hogy segíteni
tudjunk. A csoport nem cél, hanem eszköz a Kiscsoport
csoporton belül értékeket közvetíteni, célokat • A csoporttagokra jellemző, hogy ismerik
megvalósítani. A csoport intenzívebb forma, mint egymást,
az egyéni esetkezelés. A • egy-egy ülésen lehetőség van arra, hogy
pszichoszociális készségek fejlesztésére, mindenki közvetlen kontaktusban legyen a
gyakorlására kiválóan alkalmas a csoport. másikkal.
• Közös érdek, feladat, cél érdekében jönnek
A csoport mesterségesen létrehozott környezet.
össze,
A csoportmunka egy beavatkozási stratégia. • a csoport meghatározott érték- és
normarendszerrel bír, ezeket a normákat,
6
Charles Zastrow: i.m.

3
Forrás: http://www.doksi.hu
értékeket a csoport minden tagja elfogadja,
magáénak vallja.
Nagycsoport
• Nagyobb a kizáródásnak a veszélye, mert nem
mindig van lehetőség a csoporttagokon belül a
kölcsönös és közvetlen kontaktusra.
• Azok, akik nem tudják az érdekeiket képviselni,
könnyen kizáródhatnak, kiléphetnek a
csoportból (acting-out: kilépés a helyzetből).
• Kialakulhat szubgroup-képződések, a
nagycsoporton belüli kiscsoportok, alcsoportok.
• Az alcsoportok között érdekellentétek
alakulhatnak ki.
• Mindig vannak hangadó személyiségek
(vezetőszemélyiségek); elsősorban ők
határozzák meg a csoportot, a csoportdinamikát.
Csoportok az alakulás módja alapján:
A formális csoportokban meghatározott pozíciókat
találunk, minden egyes pozícióhoz szerep társul.
Ezek meghatározott alá-fölérendeltségű vagy
mellérendeltségű kölcsönös viszonylatokat
képeznek. Az informális csoportban az egyének
önnön elhatározásuk folytán vállalják
csoporthovatartozást. 7
Formálisan alakult csoportok
• Szervezetten, törvényes jogi szabályozottság
alapján jön létre.
• Létük társadalmi működésük alapján
meghatározó.
• A csoportot alkotó egyének személyisége nem
befolyásolja a csoport működését.
• meghatározott keretek között működnek.
• A társadalom működésének a stabilitását
biztosítják.
Informálisan alakult csoportok
• Önkéntes alapon szerveződnek, a tagok saját
elhatározásból lépnek be,
• az egyén stabilitását biztosítja,
• az informális csoport léte nem kapcsolódik
szerevezetten a nagy társadalmi formákhoz,
• szokásokat, hagyományokat hozhatnak létre.
• Természetes csoport:
• spontán kezdeményezésre jön létre,
• érzelmi kapcsolódások jellemzik,
• spontán célok, funkciók.
• Mesterséges csoport:
• nem spontán jön létre, hanem
meghatározott céllal,
• de kell hozzá érzelmi elkötelezettség,
• speciálisan jönnek létre.
7
Csepeli György: A szociálpszichológia vázlata
(Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1979.)
Csoportok a funkciójuk szerint:
Spontán csoport
• Spontán jönnek létre,
• érzelmi kapcsolódások határozzák meg.
Meghatározott céllal létező csoport
• Érdekek mentén jönnek létre.
Mesterséges csoport
• Célja, hogy a csoportban végbemenő
szociálpszichológiai, lelki történéseket
megértse, tagjai a csoportfolyamatban
változáson menjenek keresztül (pl. T-csoport).
Csoportalakulásának módja, menete,
folyamata
A csoport valamely cél és érdek mentén alakul,
spontán lépnek be,
érzelmi elköteleződés jellemzi.
A csoport alakulása:
• I. A csoport kialakulásának fázisa
a (megalakulástól a kialakulásig)
• 1. Várakozás. A csoporttagok a vezetőtől
várják a történéseket.
• 2. A csoportvezető és a vezetőszemélyiségek
kooperációja, beindítás.
• 3. Beindul a csoportmunka, kialakul a
menete.
• II. A csoport befejeződésének fázisa
(kialakulástól a befejeződésig)
• 1. Érzelmi csúcspont, az emocionális
szakasz (a hatékonyság érzése).
• 2. Érzelmileg eltávolodás, a kognitív szakasz
("kiábrándulás").
• 3. Racionalizálás. Emocionálisan, kognitíven
mérleg felállítása, összegzés,
következtetések levonása. Ez a megértés és
elfogadás szakasza.
Johari ablak
Aréna vak terület
ismerem, nem ismerem,
más is ismeri más ismeri
rejtett terület sötét terület
ismerem, nem ismerem,
más nem ismeri más sem ismeri
Csoportalakulás fázisai (Tuckman):
• alakulás (forming), egymás és a feladat
megismerése,
• viharzás (storming), pl. pozíciók elosztása,
4
Forrás: http://www.doksi.hu

• normázás (norming), a feltételek kialakulása, irányulnak

attitűdök, szerepek kialakulása,
• működés (performing). Eljárások rugalmasak formális
vagy napirend és
formálisak eljárási

2 A csoportok kategorizációs rendszere

• I. Terápiás csoportok
A csoport
összetétele
csop.-tól
függően

közös gondok,
problémák
szabályok
alapján

a feladat
megoldásához
• Oktatócsoport (általában az egyéni tanulás a vagy szükséges
célja) tulajdonságok tehetségre,
• Személyiségfejlesztő csoport alapján szakértelemre
• Terápiás csoport (elsősorban terápiás vagy munka-
változás a célja) megosztásra
• interperszonális tanulási csoport épül
• csoportfolyamatokat tanuló csoport
Kitárulkozás magas fokú alacsony fokú
• egyénre orientált változást megcélzó
csoport (pl. asszertív tréning) Bizalmasság magántermé- általában
• követelménycentrikus csoport szetű nyilvánosság-
• Szocializációs csoport közlések, ra kerülő
• társas készségfejlesztő csoport bizalmas információk
• intézményi önkormányzati csoport
• szabadidős csoport A siker hogy a tagok hogy a tagok
• II. Feladatcsoportok kritériuma elérik-e a a feladatot,
terápiás megbízást
• Szervezeti célok szolgálatára alakult
célokat teljesítik vagy
csoportok
létrehoznak
• bizottságok
valamit. 8
• küldött-tanácsok
• Adminisztratív csoportok
• adminisztratív vezető csoport Jacob Moreno: Szociometria
• adminisztratív felügyelő csoport
(hadifogolytábor, leánynevelő intézet tapasztalatai)
• adminisztratív ügyintéző csoport
• Az ügyfélszolgálat javítása érdekében A csoport szerkezetének a vizsgálata, kérdőívek és
létrejött csoportok interjúk alapján.
• team
• esetkezelési konferencia A csoportot alkotó egyének egymáshoz fűződő
• esetmegbeszélő csoport kapcsolatainak érzelmi színezetét, a viszonzott és
viszonzatlan ellenszenvekből, rokonszenvekből
• társadalmi akciócsoport
szőtt spontán természetű hálót teszi meg az emberi
• III. Önsegítő csoportok
csoportok alapjának. A választásokat személyes
Összehasonlítás érdekek motiválják. Az lesz rokonszenves, aki
kielégíti a szükségleteket, az ellenszenv pedig a kárt
okozók, akadályozók része lesz. Akkor ébred két
Jellemző Terápiás Feladat- ember között kölcsönös rokonszenv, ha a számukra
csoport csoport fontos dimenzióban van köztük hasonlóság. 9

Kötelék a tagok az elvégzendő Szociogram jellegzetes alakzatai:

személyes feladat • pár (kölcsönös választás úgy, hogy mást nem
igényei választanak),
• hármas (kölcsönös választás, klikkesedés jele),
Szerepek az interakciók vagy az
• zárt négyzet (klikk),
során interakciók
alakulnak során, vagy
kijelölés útján
töltik be őket
8
Kommuni- nyitottak egy speciális Németh László: Szociális munka csoportokkal,
kációs minták feladat IN: Kézikönyv szociális munkásoknak (3Sz Bp.
megoldására 1998.)
9
Csepeli György: i.m.

5
Forrás: http://www.doksi.hu

• csillag (egy személy több kölcsönös kapcsolata,
de azok között nincs kapcsolat, akik hozzá
kötődnek),
• lánc (nem lezárt párok egymáshoz
kapcsolódása),
• perem (se nem választ, se őt nem választják). 10
Kölcsönösségi index:
a csoporttagok hány százaléka rendelkezik
kölcsönös kapcsolattal.
Kohéziós index:
A lehetséges kölcsönösségi kapcsolatok hány
százaléka realizálódik.11
Kurt Lewin: csoportdinamika
A csoport és az egyén között nem statikus
összefüggés van, hanem dinamikus: az egyén
létének a tere a többi egyén, az egyén a csoportjától
függ, de ő is hat a csoportra. 12
A csoportdinamikai alapjelenségek azon történések
összegzése, amelyek egy adott csoporton belül
zajlanak. Ezek a jelenségek függnek a csoporttagok
igényétől, céljaitól, érzéseitől, a csoporttagok
közötti vonzásoktól és taszításoktól; ezen érzések
ún. pszichodinamikai mozgást eredményeznek
(nyíltan vagy rejtetten).
A csoportdinamika célja a csoportos együttélés és
munka segítése. A tapasztalatok szerint a
csoportokban lejátszódó folyamatok
törvényszerűségeinek ismerete segít a csoporttagok
közötti kapcsolatok javításában, és így a csoport
sikeresebben valósíthatja meg a maga speciális
célját. 13
Csoporttagok típusai:
• α hangadó, vezetőszemélyiség.
• β szakértő szerep.
• χ átlagos csoporttag.
• Ω opponens szerep.
α A csoport "bohóca", a kínos helyzeteket
megmenti.
β A csoportvezető segítője, de rivalizáló is lehet.
χ A "közlegény", a csoport többsége.
Ω Az ellenlábas, provokációival dinamizálja a
csoportot.
Az egészséges csoport lehetőséget ad arra, hogy
ezek a pozíciók és szerepek folyamatosan
változhassanak (pl. a témák változásának
megfelelően). Ha ilyen szerepcserére nincs
lehetőség egy adott közösségben, akkor feszültség
alakul ki, pl. az opponensi szerepkörben megrekedő
résztvevő hamarosan az állandó "bűnbak" szerepét
fogja betölteni. Az állandóan opponensi szerepet
betöltő egyetlen aktivitása a konfrontációban,
kritizálásban fog állni és nem fogja a konstruktív
közösségi munkát megtanulni. A semleges
megfigyelő (gamma) pozícióban megrekedő
csoporttag, aki a csoportban lejátszódó
folyamatokat érzékeli, kommentálja, és különböző
információk közlésével segíti egyes témák
feldolgozását, kivonja magát a vitákban való aktív
részvételből. Így vita-készsége nem tud fejlődni. 14
Konstruktív és destruktív szerepek
Konstruktív szerepek:
• kezdeményező (változtat, újít, stb.),
• véleménynyilvánító (kommunikációs szerep),
• kérdező (felvilágosítást kér mindenben),
• informátor (felvilágosítást ad mindenről),
• szabályalkotó (kimondja a csoport szabályait),
• általánosító (összefoglal, tisztáz, stb.),
• engedelmeskedő (passzív, de fontos szerep).
Destruktív tevékenységi szerepek:
• akadékoskodó (a véleménynyilvánító torzója),
• vetélkedő (buzgó engedelmeskedő válhat ezzé),
• mindenttudó ( az általánosító túltengéses
módon),
• hírharang (informál, de dezinformál is
közben). 15
A csoport fejlődési folyamata a következő
komponensektől függ:
• a konstruktív, a csoportot segítő,
• a csoportmunka céljára irányuló, konstruktív,
• a diszfunkcionális, destruktív
szerepkörök viszonyától.
A csoportot segítő, konstruktív funkciók:
• bátorítás,
• közvetítés (kompromisszumok létre hozója),
• gondoskodás,
• normaadás,
• aktívan résztvevő megfigyelés,
• feszültség csökkentése, feloldása, lappangó
krízisek néven nevezése.
A csoport munkájának céljára irányuló,
konstruktív funkciók hordozói a következő
csoporttagok:
• az iniciátor
• új utakat, megoldásokat keres,
• az érdeklődő

10
Csepeli György: i.m.
11 14
Csepeli György: i.m. Hézser Gábor dr.: A pásztori pszichológia
12
Csepeli György: i.m. gyakorlati kézikönyve (Kálvin, Db. 1995.)
13 15
Hézser Gábor dr.: i.m. Csepeli György: i.m.

6
Forrás: http://www.doksi.hu
• a tárgyalt témához további információkat
keres,
• az informáló
• szakszerű információkkal szolgál, ill.
személyes tapasztalatairól számol be,
• a spontán
• véleményét szabadon nyilvánítja,
• a tisztázó
• szituációk, fogalmak, stb. pontos
megfogalmazására törekszik,
• a kidolgozó
• következtetéseket von le, új összefüggéseket
talál.
A csoport munkáját és fejlődését
akadályozó, diszfunkcionális szerepkört tölt
be a csoportban:
• az elterelő
• megjegyzéseivel eltereli a figyelmet a
témáról, fanatikusan vitatkozik mellékes
dolgokról,
• a támadó
• másokat kritizál és lejáratni igyekszik, vitát
keres olyan pontokon, amelyekben
egyetértés uralkodik, kétségbe vonja mások
motivációit és kompetenciáját,
• a feltűnést kereső
• önmagát előtérbe helyező, nagyzoló,
állandóan beszélő,
• a kiváltságos
• másokat nem érdeklő témán vitatkozó, a
csoportmegegyezéseket be nem tartó,
• a visszahúzódó
• közömbös
• a domináló
• autoritatív módon befolyásol másokat,
intrikál, mások szavába vág, kétségbe vonja
a csoportvezető képességeit,
• a bohóc
• folytonos viccelődéseivel, megjegyzéseivel
zavarja a csoportot,
• a rivalizáló
• magát állandóan másokkal összehasonlítva
kísérli meg kvalitásait bizonyítani,
• az önigazoló
• mások kijelentéseiben is a saját igazát látja;
a maga igazát akkor is bizonygatja, mikor
azt senki sem vonja kétségbe. 16
A diszfunkcionális magatartások nem eleve
negatívak, hanem mindig a csoport aktuális
állapotát tükrözik: ezekre a szerepekre adott esetben
a résztvevőknek azért van szükségük, mert más
módon nem tudnak a csoportban pillanatnyilag
uralkodó feszültségen úrrá lenni. 17
16
Hézser Gábor dr.: i.m.
17
Hézser Gábor dr.: i.m.
A csoporthoz való tartozás következménye a
másoktól kapott bizonyosság birtoklása, melyért
cserébe mi hasonlót nyújtunk. A csoporthoz
tartozás hatására megjelenik az egységesült norma,
ami növeli a csoport hatékonyságát, másrészt a
csoporttagoknak mint egyéneknek megkönnyítik a
világ értelmezésének a feladatát, ill. a társadalmi
összehasonlítást is. Minél intenzívebben vállalt a
csoporthovatartozás, annál szélesebb körű az
egységesülés. Az önmagunkról alkotott képünket is
csoportképződménynek foghatjuk fel, hiszen azt
mások visszajelzése alapján alakítjuk ki. Amit
konformizmusnak neveznek, az lényegében a
csoporttámogatás iránti szükséglet kifejeződése. 18
3 CSOPORT SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS
Két különböző személyiségtípust
különítünk el:
• tekintélyelvű (autoriter),
• demokratikus (tekintélyellenes).
Autoriter személyiség:
• önmaga megértő elfogadására képtelen,
• másokhoz sem a megértés eszközével közelít,
• reakciói: felháborodás, tiltás, szabályozás,
• elfojtott vagy nyílt agresszivitás,
• értelmi-gondolati világát merevség jellemzi,
• előítéletek rabja,
• tudományellenes beállítottság (babona,
áltudomány iránti érdeklődés).
Demokratikus személyiség:
• agresszivitás hiánya,
• szeretet-orientáció,
• az „én” elfogadása,
• tolerancia másokkal szemben,
• tárgyilagosság,
• érzelmi-gondolati világa flexibilis,
• beállítottsága a tudományos gondolkodási
mintákat követi,
• az új iránt érdeklődést, kíváncsiságot mutat. 19
Kognitív megközelítés:
Az egyik típus gondolkodása egyszerű, kevéssé
képes differenciálásra, míg a másik típus
gondolkodása komplex, árnyalt megközelítést tesz
lehetővé. 20
18
Csepeli György: i.m.
19
Csepeli György: i.m.
20
Csepeli György: i.m.
7
Forrás: http://www.doksi.hu

Vezetés Általánosan érvényes alapelvek:

Minden csoport sorsának alakulása messzemenően • bármilyen fajú, nemzetiségű, korú, nemű,
függ a csoportvezető munkájától. vallású, ideológiájú, stb. csoportok elfogadása
• demokratikus szellemben kell vezetni és
Az alapmagatartás jellemzői: működtetni a csoportot
• a feltétel nélküli akceptáció és emocionális • a részvétel szabadsága
melegség a csoporttagokhoz való • a csoport lehetőséget kapjon a kezdeményezésre
kapcsolat alapja; • az értékek tisztázása
• az értékkonfliktusok tisztázása.
• a kongruencia a csoportvezető önmagához való Alkalmazkodás és autonómia kérdése:
kapcsolatának alapja,
• az empátia a mások érzelemvilágához való • tisztázni kell, milyen a csoporttagok nézete
kapcsolat alapja. • a célnak megfelelő orientálás.
A csoport felhasználása:
Ezek a komponensek együttesen határozzák meg a
csoportvezetés stílusát. 21 • oktatásra,
• szocializációra,
Két típus: • gyógyításra,
• készségek fejlesztésére.
• feladat orientált vezető,
• személy orientált vezető.
A csoport működésében előforduló
Vezetési stílusok (Kurt Lewin): problémák
• demokratikus (minden információt megoszt), Agresszió a csoportban
• autokrata (parancsol, tekintélyen alapul), • Ha a csoporttagok nem értenek egyet, akkor a
• laissez faire (szabadon hagyni mindent, belső feszültségek agresszió formájában
anarchikus). megjelenhetnek.
Szociális hatalom formái (French - Raven): • Ez természetes reakció.
• A csoport fejlettségi fokától, a csoporttagok
• kényszerítő, készségétől függ a kezelése.
• jutalmazó,
• szakértői, Bűnbakképzés
• törvényes, • Az agresszió speciális, regresszív megjelenési
• vonatkoztatási hatalom. 22 foka.
• A vezető felelőssége fontos, koordinálnia kell az
A csoportvezető szerepe elképzeléseket.
• Figyelem:
Rivalizálás
• az egyén hogyan van jelen a csoportban,
• az egész csoport működésére, • a csoporttagok között (pl. a vezető kegyeiért),
csoportdinamikára, • a vezetővel a vezetői funkcióért.
• a csoport a környezetben hogyan van jelen, Problémás csoporttagok jelenléte a
kölcsönhatása a környezettel. csoportban
Irányok a vezetésben: • Akadályozza a csoport munkáját, s ezt vissza
• folyamatorientált, kell jelezni a számára.
• egyéncentrikus, Hallgatás jelensége a csoporton belül
• struktúraorientált.
• A hallgatás során megnő a belső feszültség.
Milyen feltevések, hatások működnek:
Katarzisélmény a csoportban
• emberi értékek, emberi méltóság, felelősség
egymásért (zsidó-keresztény kultúrából) • A csoport folyamatában egy olyan élmény, ami
• demokrácia, a közéletben való felelősségvállalás erőt ad, a hasznosságot erősíti.
• puritanista etika (a munka "felelőssége") • Érzelmi síkon jelentkezik először.
• darwinizmus (a fennmaradás igénye). A csoport működését akadályozó
viselkedési formák
Moralizálás
21
Hézser Gábor dr.: i.m. • A problémával kapcsolatban általánosítás.
22
Forgas, Joseph P.: i.m. • A csoport egészére destruktívan hat.

8
Forrás: http://www.doksi.hu
A segítő szerepét felvállaló csoporttag
• Valamilyen túlkompenzálás, vagy e mögé bújás
(nem akarja megmutatni magát a csoportnak).
A hallgató csoporttag
• Nem vesz részt a csoportfolyamatokban
(általában szorongás, félelem, motiválatlanság
miatt).
A csoportból való kimaradás
• A csoport tagjai nem tudják, hogy miért marad
el a társuk, s ez a bizonytalanság érzésével jár.
Titkot őrző csoporttag
• Olyan csoporttag, aki meglebegteti, hogy van
valami témája, problémája, gondja, de erről nem
akar beszélni.
• Ez is bizonytalanságot szül.
Domináns szerep betöltése
• Mindenáron domináns akar lenni a csoportban.
Hiszteroid csoporttag
• Az a fontos számára, hogy ő legyen a
középpontban, de egzaltált módon, nem
konstruktív módon nyilvánul ez meg, hanem
destruktívan.
A csoportra vonatkozó szabályok:
• Szerződéskötés:
• időtartam,
• rendszeresség,
• hiányzás,
• indokok a hiányzásra,
• keretek meghatározása.
• Titoktartás:
• csak a csoportra tartozik minden, ami ott
hangzik el.
• A csoport azzal dolgozik, amit hoznak, olyan
mélységben, ahogy ez szükséges.
Csoportkohézió
Mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös
normái és céljai iránt, és mennyire pozitív érzelmek
fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. A pozitív
érzések jelentős hatást gyakorolhatnak a csoport
teljesítményeire. A kohézió a csoporton belüli
interakciós folyamatokat is befolyásolja. Az
összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns
viselkedést, és erősebb nyomást fejtenek ki a
konformitás irányába. 23
Csoportgondolkodás
Valahányszor az erős csoportkohézió
megakadályozza fontos és eltérő vélemények
kifejtését, mindig fennáll a veszély, hogy a
valóságnak nem megfelelő döntések születnek. 24
23
Forgas, Joseph P.: A társas érintkezés
pszichológiája (Gondolat, Bp. 1989.)
24
Forgas, Joseph P.: i.m.
A csoportok jellemzői lehetnek:
• csoporttörténet, a csoport fordulópontjai
(nagyobb változások, új dolgok vagy emberek
megjelenése, stb.),
• a csoport leírása
• külső jegyek,
• belső jegyek (létszám, kor, nem, stb.),
• nagyság, alakulás és funkció szerint a csoport
• strukturálódás (szociometria),
• a csoportra jellemző szokások,
• a csoport fizikai környezete,
• szerepek a csoportban,
• milyen típusú a vezetés,
• jellemző viselkedések a csoportban
(metakommunikáció),
• jelenlét a csoportban,
• saját benyomások, élmények.
4 Önsegítő csoportok (self-help)
Előzménye:
• AA (anonim alkoholisták) Klubja az USA-ban
• AE (alkohol ellenes) Klub itthon.
Az önsegítő csoportok jellemzői:
• szolidaritás,
• egyenrangúság,
• önkéntesség,
• funkcionális vezetés (nem személyhez kötött),
• állandóság,
• spiritualitás (liturgia, szertartás),
• függetlenség,
• erős identitástudat (a csoport felvállalása),
• saját hagyományaikra épül.
Az önsegítő csoportba a bejutás:
• meeting (találkozás),
• kapcsolatteremtés,
• szponzor (támogató a csoportban).
Önsegítő csoportok fajtái:
• alacsony küszöbű intézmények, csoportok
(nincsenek nagy megkötések a bejutáshoz),
• problémára létrejövő önsegítő csoportok,
• az önsegítő csoportokat támogató csoportok (pl.
hozzátartozók: beteg gyerekek szülei,
alkoholisták házastársai, stb.),
• clearing house (segítségével létrejövő
csoportok).
szociális munka
9
Forrás: http://www.doksi.hu

1
Irányzatok:
- morális-etikai,
A szociális segítés gyakorlata - - pszichopatológiai,
áttekintés - pszichoszociális,
- radikális-politikai.
A professzionalizáció sajátosságai:
A közösség feladata volt az elesettek felkarolása.
Ha az integrációs rendszerek nem működnek, akkor • tudományosság,
van szükség segítségre: • szakterületté válás,
ha a család nem működik (pl. árva, özvegy), • értékrend kialakulása,
ha a munkamegosztás nem működik (pl. rokkant), • strukturáltság,
ha az érték és normarendszer nem működik • technikákkialakulása.
(devianciák). Beépül a bürokráciába, hatalommal is rendelkezik
A szociális gondoskodásnak a felelőssége ott van (pl. gyámság, kényszerítő eszközök, stb.).
Hammurabi rendeletében, Mózes törvényeiben, Megjelenik a szakmai specializáció:
Jézus szolidaritásról szóló tanításaiban. A vallási • pszichiátriai,
hagyományok is a jótékonykodást elismerik. • gyermekjóléti,
Szolidaritás: érték, jó a segítség, • klinikai,
biztonság: ma neked, holnap nekem, • pártfogó, stb...
a szegénység veszéllyel jár: pl. járványok. Az oktatás fontosságát az ENSZ is kiemelte 1951-
A tradicionális közösségek szétesésével kerül ben.
előtérbe az intézményes gondoskodás. Különböző életszituációkkal foglalkoznak:
Erzsébet 1601-es szegénytörvénye (dologház) • gyerek-fiatalok, család,
Toynbee Hall: Samuel és Henrietta Barnett • idősek,
(1884) settlementje. • fogyatékosok,
Chicago Hull House: Jane Addams - Ellen Starr • szenvedélybetegek,
(1889) 1931-ben J. Addamsnak Béke Nobel-díj. • devianciák, bűnmegelőzés, büntetettek,
Hull House Maps & Papers: Florence Kelley
• élet minőségével kapcsolatos területek:
(1895)
pl. munkanélküliség, szegénység, lakás,
COS - London, Octavia Hill (1869), Stephen
hajléktalanság, stb.
Humphrey Gurteen tiszteletes - Buffalo (1877)
A szociális munka gyakorlata:
COS - Baltimore, Mary Richmond (1889) 1917-
• értékek,
ben könyve: Social Diagnosis szerint a csegénység
csak 10%-ban önhiba (egyébként társadalmi • célok,
problémák okozzák: munkanélküliség, gazdasági • szankciók,
hullámzások, alacsony bérek, betegségek, • ismeretek és módszerek együttese,
munkahelyi balesetek, stb.) • beavatkozás,
M. Richmond: Mi az eseti szoc.munka (1922): • problémamegoldó folyamat.
leletek gyűjtése, diagnózis felállítása és kezelési Szakmai szocializáció során szakszerűség:
terv) • tudás (szemlélet, elméletek, technikák,
Alice Salomon: Szociális Segítséget nyújtó információk),
Leányok és asszonyok Csoportjai (1893). Az első • értékrend, etikai kódex,
nőiskola igazgatója (Berlin, 1908), 1927-től • szakmai személyiség.
tankönyveket ír. A szoc.munka értékei:
Marie Baum: első integrált családgondozás • humán értékrend,
elmélete. • Emberi Jogok Nyilatkozata,
Szemléletváltás: a Viktóriánus kor egyéni • alapérték a kliens részvétele, bizalma,
kudarcként kezeli a szegénységet, így az érdemes és önmeghatározása,
nem érdemes szegény kategóriák vannak. • szakmai értéknek számítanak az etikai elvek
Professzionalizálódás: (mert ezek mindig értékekből származnak).
- az önkéntes segítség már nem megfelelő, Érték = mi a jó, elvárható / etika = mi a helyes, korrekt.
- társadalomtudományok, A szoc.munkás értékei a társadalom értékeiből
- munkásmozgalom, a középoszt. konzervatívsága, származnak, de nem azonosak velük. Eltérések
- Freud pszichoanalízise. mindig vannak pl. a hangsúlyokban, prioritásokban.
Új megközelítések: Szakmai etikai kódex:
- pszichológiai elméletek és technikák, • a szakmai értékek átváltása viselkedésbeli
- 1904-től az egészségügyben a medikális elvárásokká.
szemlélet kialakulását hozta, • irányelv a dilemmák kezelésére,
- de Bernstein szerint nem mindig működik az • a szakmai kapcsolatokat szabályozza.
analizálás (a középoszt. kidolgozott kóddal, de az
alsó oszt. csak korlátozott kóddal rendelkezik).

10
Forrás: http://www.doksi.hu

• a kliensnek abban nyújt segítséget, hogy a • erőforrások használata,

kompetencia és a szakmai integritás kérdéseit • közvetett gyakorlat,
megismerheti ebből. Kiemelt készségek:
Humán ökorendszer • kommunikációs,
Az embereket szociális viszonyok komplex hálója • kapcsolatok használata,
veszi körül, itt bonyolult kölcsönhatások • eredmény elérése.
működnek. A probléma ebben a kölcsönhatásban Készségek:
keletkezik. • eljárások, rutinok, a szakma begyakorlása.
Öko-rendszer (az ember és környezetének Készségcsomagok "használata":
kölcsönhatása): • esetkezelés,
• 1. az ember testileg • családgondozás,
• 2. intraperszonális szint • csoportmunka,
• 3. interperszonális szint • közösségi munka,
• 4. család és kiscsoportok, • adminisztráció.
• 5. a helyi közösség, Kompetencia és határok ismerete:
• 6. adott kultúra, • kompetenciahatárok,
• 7. nemzet, állam, társadalom. • szakmai határok,
A szintek között interakciók vannak. • személyes határok.
A társadalmi zavarok az integráció zavarai:
diszkrimináció, deviancia, család felbomlása, Önismeret - önbizalom - önvédelem!
munkanélküliség, alacsony iskolázottság, stb. Intuíció - kreativitás - élettapasztalat!
Az integráció különböző szinteken történik (pl.
család, egyház, stb.). Csak ezután következik a A problémamegoldás a szoc.munka folyamata.
szakszerű beavatkozás. Aszociális funkcionálás a Szükséges hozzá:
cél.
• megfelelő elméleti tudás,
• szakma értékei és szabályai,
• megfelelő viszony a klienssel,

2 Kompetencia a szociális munkában

• együttműködés a klienssel.
A problémamegoldó magatartás:
• fel kell ismerni a szükségletet,
• a probléma megnevezése,
Az ismeretek szélessége: • a helyzet tanulmányozása, adatok gyűjtése,
• az általános szoc.munka ismeretei, • alternatív cselekvési módok,
• egy adott gyakorlati terület ismeretei, • döntés és végrehajtás, értékelés.
• egy adott intézmény működésének ism. Ez tulajdonképpen a reflektív gondolkodás 5 fázisa.
• egy bizonyos interakció ismeretei Problémamegoldó modell
↓ A kontaktus felvételének fázisai:
Az ismeretek mélysége (amikor egy bizonyos • 1. a probléma körülhatárolása, meghatározása,
problémahelyzettel áll szemben) • 2. a cél meghatározása,
(Morales-Sheafor, 1989.) • 3. szerződéskötés,
Tudás: • 4. felmérés,
• empirikus, • 5. értékelés,
• tárgyilagos, • 6.cselekvési terv megfogalmazása,
• bizonyítható. • 7. gnosztizálás.
Érték: A cselekvés fázisai:
• jónak, kívánatosnak tartott célok. • 8. a terv végrehajtása,
Egy értéket egy másikkal nem lehet • 9. befejezés,
megkérdőjelezni,ismerettel igen. • 10. értékelés.
Etikai döntéshozatal kényszere
Etikai dilemmák:
• versengő értékek,
• versengő lojalitások,
• több eltérő alrendszerből álló kliensrendszer,
• értékilemmák.
Akkor elfogadható egy érték sérelme, ha azzal
3 Az egyéni esetkezelés készségei. Az
interjú
egynagyobb érték sérelme kerülhető el.
Készségek a szoc.munkában: Esetkezelés:
• közvetlen gyakorlat, • interjú,
• kommunikáció,

11
Forrás: http://www.doksi.hu

• felmérés, • megbízok-e benne

• probléma vizsgálata, • milyen motívumai vannak
• problémamegoldó folyamat végigvitele, • kongruens-e
• források mozgósítása, • dinamizmusa elfogadható-e.
• kliens készségfejlesztése, Specifikus megértő készségek:
• eredményesség - befejezés, • parafrázis (saját szavakkal kifejezni),
• értékelés. • a közlő érzelmeinek érzékelése,
Az interjú 3 típusa: • a jelentéseket tisztázni.
• információs
• a probléma hátteréről,
élettörténetéről
• diagnosztikus
• döntés előkészítés, specifikus

• terápiás interjú
döntés

• változást akarunk elérni.

4 Az esetkezelés készségei. A felmérő
vizsgálat
Az interjú szerkezete: A felmérés folyamata:
• felépítő szakasz, • információk beszerzése,
• középső munkafázis, • elemzés,
• lezárás. • a felmerült momentumok "elrendezése",
A kliens jó érzéssel menjen el, a szabályokért a
• Eredmény:
segítő felel.
• a probléma megfogalmazása az
Kérdezés:
összes tényezőjével.
• információszerzés,
Fontos a pozitív tényezők befoglalása a felmérésbe
• segíteni az elmondásban, (erőforrások, adottságok, stb.)
• kapcsolatteremtés, Információforrások:
• ráirányítás, • kérdőívek,
• fókuszálás (minden terület más fókuszálást • szóbeli beszámoló
igényel, ezért hogyan értelmezem) • nonverbális viselkedés,
• direkt kérdések az érzelmekre, • interakciók közvetlen megfigyelése,
• egyre inkább szűkíteni a lényegre a kérdéseket, • kiegészítő információ másoktól,
• tesztelő kérdések (pl. mennyi, milyen, stb.). • pszichológiai tesztek,
Kérdezési hibák:
• személyes tapasztalatok.
• sugalmazás, Információforrások felosztása:
• nyomozás, • közvetlen és közvetett
• kihallgatás, • interakciók - szóbeli beszámoló
• szuggesztív, • elsődleges és másodlagos
• bombázó, • szóbeli beszám. - mások inform.
• homályos, A probléma azonosítása:
• igen-nem, • miben látja az ügyfél a problémát,
• értékítéletet erőltető. Milyen területeket kell ezután felmérni:
Hatékony kommunikáció • környezeti tényezők
ADÓ csatorna VEVŐ • társadalmi környezet és egyéb
gondolatok ejuttatás dekódolás rendszerek
kódolás válasz • kapcsolati rendszerek
fogalmazódik • családi, társadalmi hálózat
Hatékony üzenetküldés: (barátok, közintézmények,
• úgy értsék, ahogy mi (azonosság jöjjön létre) szakemberek, stb.)
• visszajelzés legyen Fejlődési szükségletek felmérése
• legyen teljes az üzenet és specifikus Fejlődési és változási szakaszok nehézségei
• adekvát és kongruens verbális és nonverbális Változások:
közlés • házasság,
• redundancia (többféleképpen közölni) • özvegység,
• megfelelő legyen a befogadónak (kultúra és • munka vagy szakma megváltozása,
nyelvi szinten, tapasztalati és élmény háttér • válás, elválás,
szintjén is) • nyugdíjazás,
• az érzelmek pontos fogalmazása. • egyedüli szülővé válás.
A Közlő megbízhatósága:

12
Forrás: http://www.doksi.hu

Az emberi viselkedés célirányos, adott viselkedésre

késztetnek külső események, egészségi és pszichés
állapotok. Tudnunk kell, hogy a szereplők
összjátéka hogyan hozza létre aproblémát. Fontos
5 Az egyéni esetkezelés készségei. A
tanácsadás

Hivatásszerű kapcsolat:
tehát a szerepek meghatározása. • célirányos,
A probléma értelmezése: • fókuszált,
Fontos, hogy a kliens hogyan értelmezi, tisztázni
• időben behatárolt.
kell a hozzáállását. Esetleg téves magyarázatok
Az interakció kezelése a problémamegoldás során
vannak (pl. címkézés, téveszmék, áltudományos
• pontosan mondja el problémáját,
magyarázatok, irreális elképzelések, stb.).
A felmérés vonatkozik a problémás viselkedés • a jelenlegire összpontosítson,
gyakoriságára is. • egyszerre csak eggyel foglalkozzon,
Előzetes események (felgyorsító események). • mást figyelmesen meghallgasson.
Érzelmi reakciók
Megoldási sémák, kísérletek, készségek (kibújási A problémamegoldás lépései:
séma, agresszivitás, megalázkodás, stb.). A • a probléma elismerése,
készségek kiemelése fontos. • elemzése, szükségletek megállapítása,
Intraperszonális, személyközi és környezeti • ötletbörze,
rendszerek kölcsönhatásából jönnek létre a • megoldások értékelése, szelektálás,
problémák. • a kiválasztott megvalósítása,
Intraperszonális rendszerek tényezői: • értékelés.
• biofizikai
• fizikai megjelenés, egészségi Esetmenedzser szerepe:
állapot • Az intézeti környezet javítása
• érzelmi • személyzet, foglalkoztatás, tárgyi
• megfelelő kifejezése, uralkodni környezet.
tudás képessége, stb. • az ügyfelek "képessé-tétele"
• értelmi • új erőforrások teremtése
• gondolkodási minták, értelmi • együttműködés: intézményekkel,
működés, ítélőképesség, valóság- lakóhelyi vezetőkkel,
felmérés, koherencia, képviselőkkel, célcsoportokkal.
megismerési hajlékonyság, • társadalmi akció és képviselet
értékek, tévhitek, énkép • képviselet (esetképviselet és
• viselkedési osztályképviselet)
• érzékelési • társadalmi akció (tárgyalás,
• kulturális fellebbezés, törvényes eljárás
• motivációs (iránya és mértéke). kezdeményezése, bizottságok
Öko-térkép létrehozása, petíciók, informálás:
Diagramm a kapcsolatokról: a lakosságot, képviselőket,
• milyenek vannak, közhivatalnokokat).
• kölcsönösek-e,
• milyenek nincsenek, stb. Egy helyzetnek különböző dimenziói vannak:
Rendszerelemzés • mik a problémák ténylegesen,
Beavatkozási irányok rendszere • a kliens hogyan látja,
Kimeneteli célok Beavatkozási irányok • kik és hogyan játszanak szerepet,
meghatározása: meghatározása: • hol és mikor történik,
mit akarunk javítani? mit akarunk • gyakorisága és története, mi az, ami fenntartja,
megváltoztatni? • hogyan próbálta kezelni,
• milyen készségei vannak,
Akciórendszer • milyen erőforrások szükségesek.
stratégiák és módszerbeli célok
meghatározása: Irányzatok jellemzői
mit teszünk mindezért? A behaviorista szoc. munka
• céltudatosság, módszeresség, strukturáltság,
A végrehajtás után a kimenetelt értékelnünk kell. konkrétság, tudományosság, explicitás
• a viselkedés mérhető, megfigyelhető, leírható
stb.
Válaszoló (reszpondens) kondicionálás

13
Forrás: http://www.doksi.hu

• magyarázat, hogy miképp jött létre a problémás - 2. Úgy érzed-e, hogy barátokkal élsz, akikkel
viselkedés és módszer a megszüntetésére. (A kölcsönösen szeretitek egymást, akikkel
stimulus megszüntetése, hogy a reakció bizalommal vagy?
kívánatossá váljon, ezért valami kellemes - 3. Ad-e izgalmat és örömet az, hogy a
momentumot az eredeti stimulus helyett) családodban élsz? 25
Műveleti (operáns vagy instrumentális) A hosszú életű kapcsolathoz szükséges:
kondicionálás - figyelem egymásra,
• Az egyén maga hordoz egy olyan választ, - idő egymásra,
amelyre a környezet reagál. A kliensnek új - érdekes, izgalmas legyen a kapcsolat.
interakciós stílust kell megtanulnia. A kívánatos Virginia Satir szerint a család: emberformáló
viselkedést kell támogatni. műhely, aminek az a lényege, hogy megtanít emberi
Szociális tanulás vagy mintakövetés módon élni. 26
A legtöbb viselkedést ezzel tanuljuk meg.
ABC-analízis Dimenziók:
• A megelőző események, - önértékelés,
• B viselkedés, - kommunikáció,
• C következmény. - szabályok,
- a társadalommal való kapcsolat.
Probléma, ha excesszív viselkedés (túl sok a nem Önértékelés
kívánatosból) és deficiens viselkedés (túl kevés a Az önértékelés az ember érzése és képe önmagáról.
kívánatosból) a jellemzőek. A helyes önértékelés az, amikor tisztában van
A rosszul alkalmazkodó viselkedés a problémás, a értékeivel, gyengeségeivel, hibáival. A helyes
szociális konformitásban zavar van. önértékelés kialakulásához a szülőknek sok időt
kell áldozniuk.
Szerződéskötés A szülő feladata:
• célok, - támogasson,
• azok elérésének módjai, - elfogadjon,
• résztvevők szerepei, feladatai, - toleráns legyen.
Kommunikáció
• beavatkozások és módszerek,
A kommunikáció az a mód, ahogy az emberek
• találkozások.
megértetik magukat egymással.
Szabályok
Célok:
A szabályok meghatározzák hogyan kell élni,
• egyszeri célok vagy folytonos/folyamatos, cselekedni, ahogy a családban működőképesen
• közös célok és kölcsönös célok (csoportnál és tudnak a történések folyni.
pároknál), A jó szabály:
• az ügyfél által kívánt, - rugalmas,
• mérhetőek legyenek, - változtatható,
• megvalósítható legyen, - emberi.
• összeegyeztethető, Az önként elfogadott szabályokat mindenki
• pozitív formában megfogalmazni. szívesebben tartja be.
A rossz szabály önmagáért van, nem értünk. Rossz
az is, ha a szabályokat presztízskérdésként kezeljük.
A szabályok, a szabályozás az élet hozzátartozója,
Családgondozás nem pedig a hatalmaskodás eszköze. A jó szülő
nem parancsoló főnök, hanem megbízott vezető.
A társadalommal való kapcsolat
Az a mód, ahogy az emberek a családon kívüli

6 A család normál működése

Nincs jó és rossz család, hanem egyensúlyban lévő

és az egyensúlyból kilendülő család létezik.
Egyensúly olyankor van, mikor vannak eszközeink
a megoldásokhoz. A kilendülés az tképpen, hogy
nincsenek eszközeink a problémákhoz.
A családgondozáshoz tolerancia szükséges,
tudnunk kell, hogyan érzik magukat a saját
családjukban. Ennek felméréséhez kérdések:
- 1. Szeretsz-e a családodban élni?
családokhoz, intézményekhez viszonyulnak.
A szülők kínos helyzetektől akarják megkímélni a
gyerekeket, de minél inkább ezen iparkodnak, annál
inkább több nehézsége lesz a gyereknek, mert nem
tanulja meg az alkalmazkodást, a viszonyulást.
Akkor jó a világgal való kapcsolat, ha a választáson
alapul.
25
Satir, Virginia: Az új családműhely (BFI, Bp.
1993.)
26
Satir, Virginia: i.m.

14
Forrás: http://www.doksi.hu
A kapcsolatteremtés nagyon nehéz:
- azoknak, akik vmilyen értékeket hordoznak,
- akik vmilyen titkot őriznek (pl. etnikai
hovatartozás, betegség, stb.).
A jól működő család jellemzői
Jordan:
A mentálisan egészséges családra jellemző:
- képes tolerálni a viselkedések, vélemények
sokaságát,
- az új gondolatokat könnyebben fogadja be és
reagál is rájuk,
- vannak problémáik, de a problémákra új
megoldásokat találnak.
Satir:
Tápláló vagy éltető család:
- érezni lehet a természetességet, elevenséget,
őszinteséget, szeretetet,
- meghallgatják egymást,
- tekintettel vannak egymásra,
- kimutatják szeretetüket, de rosszallásukat is,
- a lakásuk kényelmüket, örömüket szolgálja,
- csendjük békés csend, nem a félelemnek, az
óvatosságnak a csendje,
- örömmel érintik meg egymást,
- tudják, hogy az élet problémákkal jár, vannak
megoldásaik a problémákra,
- a változásokra tudnak reagálni. 27
Egy kapcsolat biztonságot jelent, tervezhető kell,
hogy legyen.
A jól működő család mindig keres megoldásokat a
problémákra, rugalmasan áll hozzá ezekhez a
kérdésekhez.
A család nem azonos a bajával, ami működik
benne, arra kell építeni.
Bármilyen formátumú család lehet jól működő
család, ehhez 2 kellék kell, hogy bármilyen család
jól működjön:
- hitelesség,
- kreativitás.
hitelesség: érzések és viselkedés,
kreativitás: a kihívásokra válaszolni.
Mindenkinek definiálnia kell a családban a
helyzetét.
A családi élet szakaszai
1. Az otthon elhagyása (egyedül élés)
Az önállóságát elért fiatal, már a független életre
képes, kialakult személyiség.
2. Házasságkötés (párban élés)
Ki kell alakítani egy saját életformát. A szülőknek
nehéz elfogadni, hogy a gyerekük saját életet fog
élni.
3. A gyermekes család
A 2 tagú család 3 tagúvá válik.
4. Kamaszkor, serdülés a családban
27
Satir, Virginia: i.m.
A család rugalmassága itt méretkőzik meg. A
küzdőképesség és a vitakészség kialakulása, a
különbözőség elfogadása. Kölcsönös toleranciát
kell kialakítani.
5. Üres fészek (a gyerekek kirepülése)
A kb. 40-50 éves korosztály, a "szendvics-
nemzedék", a szülők és a gyerekek támogatása
egyszerre feladat. A válások gyakorisága nagyon
magas. Kapuzárás-effektus, stb. Újra egymásra kell
találni.
6. Késői életszakasz
A nyugdíjaskor. α A nyugdíjazás is egy nehéz
időszak.
Magyarországon a házasságok 50%-a 1 év után
bomlik fel, mert az első 3 szakasz összecsúszik.
Minden szakaszváltás a krízis időszaka lehet. Az új
szerephez új kellékek szükségesek.
A segítő szerepe:
- nem ijed meg a változásoktól, feladatoktól,
- bíztató a jelenléte,
- meggyőződése, hogy boldogulni tudnak, a
probléma kezelhető.
7
A feltáró interjú
Az első beszélgetés:
- a családból valaki a problémát elmondja,
kapcsolatot teremt a segítővel,
- ismerkedés,
- bemutatkozás (milyen minőségben van jelen a
segítő),
- a kereteket meg kel határozni.
A feltáró interjú csak ezután jöhet, általában egy
következő időpontban (min. másfél órásnak kell
lennie).
A feltáró interjút a család egészével (az együtt
élőkkel) kell folytatni, legtöbb esetben a családnál.
Nem információkat kell beszerezni, begyűjteni,
hanem beszélgetést folytatni. Nem oknyomozás,
hanem nyitott interjú. Nyitott kérdések, nem lehet
zárt kérdéseket feltenni, amire eldöntendő, igen-
nem válaszok adhatók csak.
Meg kell a családot nyerni.
A feltáró interjú felépítése:
I. munka, jövedelem, gazdálkodás
- realitás
- vágyak
- miben látják az okot, az akadályokat
- mit próbáltak már tenni
- miben várnak segítséget.
Csak ezután ajánlható fel a konkrét segítség.
II. intézmények
- milyen intézményekhez fordult már
- milyen vágyai vannak, milyen intézményt szeretne
(iskolát a gyereknek pl.)
15
Forrás: http://www.doksi.hu
- miben látja az okot, az akadályokat,
- mit vár tőlünk.
Ezután lehet csak foglalkozni az esetével, esetleg
bizalmat kelteni a már igénybevett intézmény iránt.
III. Szociális háló, kiterjedt család
- realitás: tartja-e a kapcsolatot, milyen emberi
közeg veszi körül, van-e kire számítani
- vágyak: milyen kapcsolatokat szeretne
- okok: miért nem működnek ezek a kapcsolatok
- hogyan lehetne ezeken változtatni.
IV. Struktúra
Ki a domináns, ki az elnyomott a családban,
milyenek a megnyilvánulások, ki a kezdeményező,
ki a félrehúzódó, stb. A stressz-megoszlás milyen a
családban.
Team-munka
Az információkkal rendelkező segítő nem dönt,
hanem az esetet megbeszéli a kollégákkal. Ki az
esetgazda? A többiek akkor kapcsolódnak be, ha ezt
az esetgazda kéri.
Jól űködik,
m Nincs szociális
szociális ellátást probléma, de
nem igényel
nem működik jól
a család
Jól működik, csak
az anyagi
Komplex probléma
támogatás
hiányzik
A jól működő családon belül a problémákban
segítik egymást. Sok esetben csak meg kell beszélni
az adódó nehézségeket.
8 A család egy rendszer
A családot rendszerként kell felfogni. A család egy
rendszer, ahol az emberek interakciókban vannak
egymással. A rendszerrel van probléma, nemcsak
azzal, aki hordozza, a gyengébb láncszem jelzi,
hogy probléma van ("indexpáciens",
"jelzőpáciens")
A legtöbb probléma kommunikációs probléma. Ha
megromlik a viszony, akkor semmi sem működik.
Meg kell vizsgálni:
- mi jellemző a családra normál helyzetben,
- hogyan működik,
- mi a probléma,
- hogyan kezelik a problémát,
- hogyan kommunikálnak.
Alrendszerek és az azon belüli határok
A rendszeren belül alrendszerek vannak (szülők,
gyerekek, fiúk, lányok, stb. alrendszerei). Az
alrendszerek között határok vannak:
Tiszta határ
azt jelenti, hogy a kapcsolat meghitt, de a
pszichológiai funkciók nem olvadnak össze,
mindenkinek van döntési kompetenciája.
Merev (rigid) határ
mikor nincs kapcsolat egymás között (a deviáns
családokra jellemző).
Diffúz határ
esetén egybeolvadás jön létre, átveszik egymás
érzelmeit (pszichoszomatikus családra jellemző).
Diád és triád
A diádikus kapcsolatok kettős kapcsolatok (anya-
apa, apa-fia, anya-lánya, apa-lánya, anya-fia,
testvérek közötti kapcsolatok hogyan működnek).
A triád 3-as viszonyt vizsgál.
A viszony lehet kiegyenlített, mikor kölcsönös, ill.
nem kiegyenlített, ha nem kölcsönösek az érzelmi
viszonyok.
9
Technikák
1. hipotézis alkotás
Előfeltevés. Az előítélet vélemény másokról, alapok
nélkül. Előfeltevésre szükség van. Az előítéleteket
"megszelídíteni" lehet az előfeltevésekkel, de
ezeket mindig felül kell vizsgálni, hogy
beigazolódtak-e vagy sem. A tájékozódás első
"állomása" is az előfeltevés, majd a korrekció
következik, s újabb előfeltevés.
2. neutralitásra törekvés
Semleges környezetet kell biztosítani, a segítői
helyzetben elfogadó módon megpróbálni mindenki
véleményét kimondatni. Mozgásba kerülnek a
dolgok (ami már önmagában is előrelépés).
Provokáló lehet ez a technika.
3.cirkularitás
Ismétlődő viselkedések, interakciók.
A cirkuláris kérdések, s reflexív kérdezési mód egy
kérdezési technika. A családterápia beavatkozó
kérdezés is egyben.
Ha nincs jövőképük, jövőre irányuló kérdések (mit
szeretne? pl.) stimulál a jövő teendőire.
Megfigyelő perspektíva kérdések: a
megfigyeléseket kimondani, hogy egymás
működését megértsék.
Rejtett összefüggéseket kiemelő kérdések:
visszajelezni a rejtett összefüggéseket (provokatív
sokszor).
Családgondozási szempontok
Az emberi problémák száma, az emberi bajok
mennyisége aránytalanul nagyobb, mint a
társadalom által szervezett segítő kapacitás. A
relatív hiány a segítő erőkkel való gazdálkodás
16
Forrás: http://www.doksi.hu

szakszerűtlenségéből fakad. 28 A segítők számát A családgondozó a valóságos élettel dolgozik,

nem növelni kell, hanem a szaktudásukat kell alkalmazkodnia kell nemcsak a családok valóságos
fokozni. A pszichoszociális rendszert kell a viszonyaihoz, hanem a jelenlegi intézményi
családban segíteni. A társadalom mindeddig szinte realitásokhoz is. 30
kizárólag biológiai és szociális szinten igyekezett
támogatni a családokat. A családi interperszonális-
interakciós viszonyok értése és kezelése háttérbe _____________________________
került, pedig a működési zavarok elsődlegesen,
eredeti formájukban ezen a szinten jelennek meg.
Zavarfelismerő rendszerek vannak, de a felismerés
mellett a megoldás nem kielégítő. Az intézmények Debrecen, 2001. január 18. Rénes László
a tünetekre érzékenyek, ezeket azután külön-külön,
az eredeti családi kontextusból kiszakítva kezelik.
Minden más segítség (biológiai, szociális) is _____________________________
elveszti hatékonyságát, ha a pszichológiai
jelenségek szintjét figyelmen kívül hagyjuk.
Minél nehezebben tudja egy család saját
szerveződését kialakítani és a fejlődésével
α
kapcsolatos feladatokat megoldani, annál szélesebb Hill modellje 8 szakaszt különít el:
lesz az a hálózat, amelyet a különböző
- 1. az újonnan házasodott pár,
szakemberekből maga köré gyűjt. A külső
szakember mintegy pótolja, kiegészíti a család - 2. a csecsemős család,
szerepkészletének egyik-másik hiányzó elemét, a - 3. a kisgyermekes család,
segítőre ruházza pl. a döntés és gondoskodás
szerepeit, amelynek ellátására önmaga nem képes. - 4. az iskolás korú gyermekes család,
Ha valamely szervezet erőteljesebben próbál - 5. a serdülő korú gyermekes család,
mélyebb változásokat elérni a család működésében,
és az intervenció fenyegeti a család kialakult - 6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család,
egyensúlyát, - az egyes intézmények képviselőit - 7. a magukra maradt, aktív szülők,
képes "kijátszani" egymás ellen. Ezzel saját belső
konfliktusait a családon kívülre helyezi, és az - 8. inaktív öreg házaspár.
intézmények közötti konfliktus formájában jeleníti Komlósi Piroska: A család támogató és károsító hatásai a
meg. A családon belüli változások nem érhetők el családtagok lelki egészségére IN: Családgondozás és
addig, amíg nem értjük meg és nem kezeljük iskola - Szöveggyűjtemény, szerk.: Berényi András
szakszerűen a család és környezete kapcsolatát. Ha (KLTE, Db. 1999.)
nincs kapcsolat az intézmények között, a kliens
óhatatlanul is ütközőpontjává válik a különböző
intézmények által képviselt, egymástól eltérő
elveknek. Sok esetben szinte garantálja a
beavatkozások kudarcát az a helyzet, amikor a
családdal nagyon sok segítő áll kapcsolatban. A
családgondozó mind a családdal, mind pedig a
család tagjai számára potenciális segítségforrásként
szóbajövő intézményekkel el kell tudnia fogadtatni
önmagát.
A családdal való első találkozás döntő jelentőségű a
kapcsolat sorsának és eredményességének későbbi
meghatározásában. 29
A családgondozó segít az érdekérvényesítésben. A
családgondozó a szakértő barát (egyszerre jelen van
a szakértelme és a jóindulata), nem pedig a hivatali
kontroll képviselője, mert személyesen, közvetlenül
vesz részt a kapcsolatban, nem tart rideg távolságot,
baráti jellegű tanácsokkal segít.

28
Telkes József dr.: Családgondozás -
Mentálhigiénés szempontok IN: Családgondozás és
iskola - Szöveggyűjtemény, szerk.: Berényi András
(KLTE, Db. 1999.)
29 30
Telkes József dr.: i.m. Telkes József dr.: i.m.

17