Közösségfejlesztés elmélete és

gyakorlata a közösségi terekben

Lábod, 2015. 07.30.

Molnár Rita
 A közművelődés színterei
1997. évi CXL. törvény
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári
ellátásról és a közművelődésről
IV. RÉSZ
A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL
I. Fejezet
A közművelődés általános szabályai
• 73. § (1)„A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a
közművelődési tevékenységek támogatása közcél.”
(2)„A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi
önkormányzatok feladata.”
• 74. § „A közművelődési intézmény szerepét (…) betöltheti”
a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház,
ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános
művelődési központ,
c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó
önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a
polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől
függetlenül.”
• 75. § „Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az
állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint
közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület,
alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.”
Integrált közösségi és szolgáltató tér
– a közösségi házak új modellje-
Forrás: NAKVI
Kötelező feladatok
Választott feladatok

Forrás: NAKVI
 Integrált közösségi és szolgáltató terek a cím birtokosi pályázat

előtt is , évek óta működtek már Magyarországon!

• Van olyan település, ahol:

• közösségi házként vagy faluházként ismerték

• van ahol a korábbi művelődési ház vagy könyvtár töltötte be a
funkciót,
• több településen a teleház vagy az eMagyarország pont vállalta a
feladatot

• Számos megoldást, példát, elnevezést találhatunk.

• Egy közös mindezekben:

• az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító
„közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve
teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások,
továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit.
• Az integrált közösségi és szolgáltató tér tehát nem új kezdeményezés. Évek,
évtizedek óta működnek már.
• Valamint az első kialakított IKSZT-k üzemeltetési kötelezettsége lassan lejár .
 Az integrált közösségi és szolgáltató tér elnevezés nem egy

intézményformát, hanem egy szemléletet, egy modellt jelöl

A közszolgáltatásokat kizárólag ágazatközi együttműködések útján

lehet hozzáférhetővé tenni a vidéki térségekben, a helyi közösségek
megerősítése nélkül nem képzelhető el semmilyen
fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztés!
Ezért kormányzati program indult az integrált közösségi és
szolgáltató terek modelljének elterjesztése érdekében.
 Szolgáltatások nyújtása rendszeresen , befogadó légkör

közösségfejelsztés (vállalt feladat)

• Az alap szolgáltatások biztosításával állandó látogatottság

• Biztos megbízható nyitva tartás és segítségnyújtás
• az ott dolgozó munkatárs szervező, bátorító tevékenységével a beszélgetések, a
találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok segítése a
megvalósulás felé. A VÉLETLENNEK tűnő lehetőségek észrevétele és megvalósítására
való képesség .

• Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és

lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és
szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes
feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben
címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt
köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetését célzó
szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]
 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS – nagyon röviden

• A szakma gyökerei
Az USA-ban és Nyugat-Európában: szociális munka, settlement házak
• ( közösségi szociális központok, elsősorban a szegénységben élők az elsődleges
célcsoport)
•
Magyarország: közművelődés, művelődési otthonok
•
Kialakulása
Az USA-ban: az 1920-as évek
Nyugat-Európában: a ‘70-es évek elejétől és napjainkban
Magyarországon: ‘70-es évek közepétől
Az életre hívó társadalmi szükséglet
Nyugaton: a városiasodás okozta szegénység
Magyarországon: a helyi cselekvés, a közösségek, a részvétel, vagyis a demokrácia
hiánya

• A közösségfejlesztés célja, hogy megerősödjön a nonprofit szektor , vagyis

legyenek helyi közösségek, melyek strukturálják a helyi társadalmakat
 Mai helyzete

• mind külföldön, mind itthon önálló humán segítő szakma, és minden réteget
megszólít
A munka fókusza
Nyugaton és Magyarországon egyaránt: a társadalmi kirekesztettség elleni harc, a
demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása

A közösségfejlesztés szakmai profilja

A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés
(community organisation) felfogásunkban elsősorban települések, térségek,
szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének
fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak,
közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek
mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző,
informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti,
megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.
• Nem tartjuk közösségfejlesztésnek a szervezet-
vagy csoportfejlesztést, tehát azt, amikor
egyetlen emberi társulás életében akarunk
minőségi változásokat elérni.

• A közösségfejlesztés lényege a lokalitásban,

a helyi, településszintű vagy regionális
cselekvésben és fejlesztésben jelölhető meg.
 A közösségfejlesztés fő jellemzői

• - Mint alkalmazási terület: alkalmazza a településszociológia, a

településtervezés, a néprajz, az antropológia, a pedagógia, a
szociálpszichológia, a jog és a gazdaságtan egyes felismeréseit és
módszereit;

• - a határterületein lévő főbb szakmák: közművelődés, szociálpolitika,

közösségi szociális munka, kommunikáció, felnőttoktatás,
településtervezés, településmenedzsment;

• - az eredményeként megjelenő jellemző tevékenység mindaz, amit a

lakosság önmaga végez el annak érdekében, hogy önmagán segítsen;

• - főbb partnerei: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik,

regionális kutatási központok, a munkaügy és a vállalkozásfejlesztés
szervezetei, képzési szervezetek, információs adattárak;
;
- civil társadalom, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés,
részvétel, partnerkapcsolatok építése.
 kulcsszavak,
- amik a leginkább jellemzik:

- közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi

(szociális) munka;
- közösség, fejlődés, lokalitás, nyilvánosság, információ;
- helyi fejlesztés, társadalmi tervezés, társadalmi akció,
helyi cselekvés, szomszédsági munka, kistérségi és
regionális fejlesztés, városfejlesztés, közösségi
gazdasági fejlesztés;
- civil társadalom, önkéntesség, önsegítés,
érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok
építése.
 Módszerek, alkalmazható eljárások

• A közösségfejlesztési folyamat egy településen a

lakosság aktivizálásával kezdődik,
• majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá
tételével folytatódik, melynek során mind többen
• kapcsolódnak a folyamathoz,
• és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok
felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi
megoldásához.
 Aktivizáló módszereink:

• - a helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása – pl. párbeszéd

körök, helytörténeti, településszépítő, környezetvédő, természetvédő
stb. mozgalmak;
• - a helyi jelentős személyiségekkel való egyéni és nyilvános,
csoportos beszélgetések;
• - a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás –
feltárása és megjelenési formájaként pl. a közösen szerkesztendő
"tankatalógus", helyi orgánum;

• - a település humán, természeti és gazdasági erőforrásait felmérő és

aktivizáló közösségi felmérés;
• - a lakossági cselekvési, fejlesztési terv készítés;

• - a "jövőműhely" módszere;
• A helyi nyilvánosságot szervező módszerek között – az előbbiektől el
nem választható módon – elöl állnak a helyi újságok, a kábeltévé és
a közösségi rádiózás módszerei.
 Az együttműködést fejlesztő módszerek

• Elsősorban az “ők”(hivatal) és a "mi" (lakosság) közötti együttműködésre

• szakemberekkel, a partnerintézményekkel együttműködés

• Gazdaságfejlesztő módszereink is kezdenek kibontakozni. Itt elsősorban a

közösség humán és fizikai erőforrásainak feltárására és fejlesztésére vállalkozunk,
hogy ezekből megfelelő gondozás után helyi közösségi gazdasági vállalkozások
jöjjenek létre.

• Mindezeket megelőzendő, a települések megismerésére és feltárására is

kialakultak módszerek, ezek általában a településszociológia, a statisztika, a
helytörténet stb. módszereivel a verbális és nem verbális adatok feltárásából és
elemzéséből állnak.
 A közösségfejlesztés hazai kifejlődése

• '70-es évek közepétől - ún. "Nyitott ház" művelődési

otthoni kísérlet.
1983 - első közösségfejlesztési kísérlet egy bakonyi
térségben zajlott Varga A. Tamás vezetésével, majd ezt
több helyi fejlesztés követi egészen napjainkig.
A munka kísérleti-módszertani hátterét jórészt a
Népművelési Intézet, majd jogutódjai, az Országos
Közművelődési Központ ill. a Magyar Művelődési
Intézet Közösségfejlesztési Osztálya adja.1987-től
szakképzés tanfolyamokon, egyetemeken, főiskolákon
(JPTE, ELTE művelődésszervező és szociálpolitikai
szakok)
• A Közösségfejlesztéssel kapcsolatos más szervezetek
1991 Közösségi Kapcsolat Alapítvány - az információáramlás
elősegítésének intézménye, az 1988-ban megalakult Közösségszolgálat és
az 1989-ben megalakult Közösségi Adattár tevékenységét foglalja magába
és fejleszti tovább.

• A Civil Rádió Alapítvány a közösségi rádiózás elterjesztéséért jött létre és

Budapest- és körzetében 1994-től próbaadásokat, 1995 szeptemberétől
pedig napi adásokat sugároz és segíti az országban működő más
közösségi rádiókat. Az alapítvány 102 civil szervezettel dolgozik együtt
1994 novemberében a közösségfejlesztők megalakították képzési
• szervezetüket, a Civil Kollégium Alapítvány-t, melynek bentlakásos
képzési központja Kunbábonyban (Kunszentmiklós tanyája) van. A Civil
Kollégium a helyi állampolgárok képzési központja és közösségfejlesztői
szakképzéseket is szervez. Partnerintézménye a yorkshire-i Northern
College, Barnsley-ban.
„ A Közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán,
természeti és gazdasági erőforrásokból, alulról építkezik.
Közösségi úton, a civil szervezetekkel és az aktív helyi
polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit ,
azok kielégítésének lehetséges módját, és elkötelezi a
helyieket a saját problémáik közösségi megoldása, a
helyi cselekvés mellett. A szükségletek felkutatása nem
csak a gazdasági –infrastrukturális területre szorítkozik-
bár arra is-hanem és elsősorban a humán erőforrásokra,
vagyis az emberek hozzáértésére,
tehetségére,szorgalmára, ötleteire és képességeire. „
(Varga A. Tamás- Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés részlet )
• A közösségfejlesztési folyamat kimenetele
a közösség általi fejlesztés, tehát olyan
tervek megvalósítása, amely a lakosság
széles körének bevonásával készülnek, a
felmerülő szükségletekre közösségi
megoldásokkal reagálnak. Ennek
elérése folyamatos és következetes
munkát igényel.
 Lépések, módszerek, ötletek

közös gondolkodásra való felhívás

kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat,
Kell valaki, aki kezdeményez
n y ilvá no s sá g gal
a m ato s n y ito tt sággal és
foly o tt fo ly a matot.
e li nd ít
kell kezelni az A közösségfejlesző
, közösségi munkás – összefoglalva
folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott

g.
és e
k el ólít m
e rek t sz
m b ka
e bb a
úja
 Adat- és ismeretforrások, Módszerek

• Előmunkálatok:
• A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét

• régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a

vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés.
• statisztikai adatok, helytörténeti anyagok kutatása, publikációja

Módszerek:
1 Bevonás közösségi beszélgetések , interjúk
2. Problémák feltárása, elemzése. (melyik a legsürgősebb mit tudunk tenni?
3. Cselekvési tervek készítése (csoportok problémákkal foglalkoznak, cselekvési
tervek szélesebb körben valómegvitatása )
4. Közösségi cselekvés a tervező csoport elkezdi a megvalósítást
5. Értékelés
6. Lehetőség biztosítása a kapcsolódásra
 Összefoglalva
• kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség)
tagjainak bevonására
• közösségi beszélgetések szervezése és levezetése
• a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás
lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a
sikerek megosztására
• közösségi tervek születésének segítése
• a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés
• jó példák megismertetése
• képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek
növelése érdekében
• a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely
biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre
bocsátása, forrásokról tájékoztatás)
• a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában
való közreműködés)
 Ajánlott szakirodalom

PAROLA. A Közösségfejlesztők Egyesülete

évente négyszer megjelenő lapja. Településeknek, közösségeknek, segítő
szakembereknek. I. évfolyam: 1990. Felelős szerkesztő: Péterfi Ferenc.

Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés

Megjelent 1998 novemberében Budapesten. Kiadja a Magyar Művelődési
Intézet 293 oldalon.
 Közösségi munkás, animátor,közösségfejlesztő …stb

• A fentiek miatt nem lehet listát készíteni az IKSZT, illetőleg munkatársa által
megvalósítandó tennivalókról, hiszen amennyi település és ahány ember, annyi
variáció képzelhető el. Nem cél, hogy mindenütt minden hasonlóképp
szerveződjön, sőt; mindenütt éppen a lokális megvalósítás és megvalósulás az
érték, a cél.
• A kontakt személy nagyon fontos, tevékenysége meghatározó:
• az életkori és az élethelyzeti sajátosságok szerint szervezett klubok,
• az érdeklődés szerint szervezett tanfolyamok, tanulókörök, szakkörök és műkedvelő
művészeti együttesek,
• az egyéni és a csoportos érdek szerint szervező képességfejlesztő, át- és
továbbképző kurzusok szervezéséhez értenie kell az itt dolgozó munkatársnak.

• A településen élő valamennyi ember művelődés- és szabadidő-szervezése,

képzése- és továbbképzése érdekében jártasnak kell lennie a népművelő-
szakma, a szabadidős programok szervezésével kapcsolatos szakmai és
technikai (pl.: hangosítás) kérdésekben és az ifjúsági információs tevékenység
szervezésében, megvalósításában.
• Járatosnak kell lenne mindezek módszertani hálózatában, hogy tudja, kitől és
miben remélhet segítséget. Ismernie és alkalmaznia kell a
közösségfejlesztési eljárásokat. Kapcsolatban kell lennie a
közösségfejlesztés hazai/megyei műhelyeivel. Tájékozottnak kell lennie
az országos/regionális pályázati lehetőségek között, és el kell tudnia
igazodni azok rejtelmeiben még akkor is, ha speciális pályázatokhoz
természetesen szakértőt kell közvetítenie;

• Alapfokú könyvtárosi ismeret is szükséges a feladatellátáshoz – még

akkor is, ha IKSZT-nk nem vállalja az opcionális könyvtár és információs
szolgáltatást. Rendelkeznie kell a számítógép általános felépítésével és
hálózataikkal kapcsolatos ismeretekkel. Készségszinten kell ellátnia a
nyomtatással, a CD-DVD írással, a digitális lapolvasással, a fax-küldéssel és
-fogadással, továbbá az IP-telefonálással és a chat-eléssel kapcsolatos
feladatokat.
• . Ismernie kell az operációs rendszereket , az irodai szoftvercsomagokat
• Tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen az elektronikus ügyintézés területén
• Fontos, hogy el tudja látni a szükséges adminisztrációs és
dokumentációs tevékenységeket. Ismerje és alkalmazza a szakma PR,
reklám és marketing-fogásait. Legyen tájékozott a helyi nyilvánosság
kérdéseiben legalább olyan mértékben, hogy annak teljes helyi hiánya
esetén a legegyszerűbb formákat képes legyen megteremteni (helyi újság,
alkalmi hírlevél formájában).

• Tájékozottnak kell lennie a helytörténetben és a magyar kultúrában,

történelemben, ). Kívánatos legalább egy európai tömegnyelv olvasási-
és beszédszinten való ismerete az egyszerű kapcsolatfelvételek és
kapcsolatbonyolítások érdekében.
• Külön hangsúlyozzuk, hogy olyan személyt kell, hogy válasszunk
munkatársának, aki mindezek (mint említettük, akár utólagos elsajátítása
mellett) kellően toleráns habitusú, helyben elfogadott, hiteles ember, aki a
helyi erőviszonyok egyike mellett elkötelezett,
• és kellő mértékben pártatlan.