Törvények

Tt. 369/1990.Törvény A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL https://www.torvenytar.sk/zakon-55

Tt. 138/1991. Törvény A KÖZSÉGI VAGYONGAZDÁLKODÁSRÓL
Tt. 416/2001.Törvény AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK EGYES HATÁSKÖREINEK A
KÖZSÉGEKRE ÉS A NAGYOBB TERÜLETI EGYSÉGEKRE VALÓ ÁTRUHÁZÁSÁRÓL 
A kӧzӧsség fogalma
Amikor közösségről beszélünk, akkor azokról az egyénekről is szó van, akik a közösséget alkotják. Az
egyén és a közösség, illetve a közösség tagjai tehát szükségszerűen valamilyen kapcsolatban állnak egymással,
függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb az adott közösség. Alapja az emberek együttműködése. A
közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és
szabadidejüket a közösség javára fordítják.
  közös érdekek
  közös cél
  hasonló értékrend
 közösségi tudat
A községek olyan állampolgárok közösségét alkotják, akik meghatározott területen viselkedési normákat
határoznak meg, kölcsönös kapcsolatokkal, közös tevékenységekkel és közös érdekekkel kapcsolódnak össze.
A kommunális a szakirodalomban, a településhez, városhoz tartozó kifejezés szinonimájaként értendő.
A közösségi szint a rendszer alapszintje, egyben a közigazgatás első önkormányzati szervezeti felépítése.
Municipal: A területi önkormányzati alap / önkormányzati / szinthez kapcsolódik. Ami természetesen helyi
szinten fogalmazódott meg.
A települési önkormányzat - a közhatalom megnyilvánulása, az államigazgatás egyik formája és a
közigazgatás olyan eleme, amely korlátozott területen önállóan intézi az ügyeket.
KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA:
Minden országban más és más. Van ahol a szoc. munka egészének egy területeként értelmezik, mások szerint
viszont önálló professzió. A helyi szükségletek figyelembevételével képes egy újfajta kapcsolat
megteremtésére.
A szükségleteket intézményes keretek között kielégítő gyakorlattól eltérve egy olyan terep, amely a
közösségé, s ezáltal képes a helyi problémák egyedi, helyi szintű kezelésére.
Alapvetően szükséges készségek a problémák felismerésének és elemzésének, valamint a mások
problémamegoldó cselekvését elindító katalizátorként működés képessége. A legkülönfélébb készségeket és
képességeket kívánják meg a szociális munkásoktól, többek közt csoportszervező, csoportvezető,
politizáló, kommunikációs készségeket.
Politika - a kifejezés a célok elérésének módját jellemzi. Az ókorban a politikát a közérdekekkel társították.
Modernebb szóhasználattal egyfajta közéleti tevékenységre utal, amelynek célja a társadalmi és politikai
társadalmi érdekek alkalmazása az államhatalom megőrzésében, fejlesztésében és megszilárdításában.
Program, terv, stratégia, rendelet, irányelv, koncepció, törvény, kezdeményezési javaslat stb.,
Kormánypolitika, állami politika, kormányzati politika, tevékenység, terv végrehajtására irányuló
elkötelezettség. Emberek egy csoportjának egyetértése egy közös elérésében / íratlan viselkedési minta.
A közpolitika kialakítása függ az állam típusától és felépítésének módjától
Önkormányzati/ Komunális politika
A közpolitika szerves része. Helyi közösség polgárai életminőségének biztosítását célzó céltudatos
tevékenység.
Céljai a következők:
Minden település sajátos lakossági struktúrát képvisel, amelyből egy sajátos érdekstruktúra és az
önkormányzati közpolitikai célkitűzések sajátos struktúrája következik. A KP térben szerteágazó, és nem
értelmezhető a nemzeti vagy regionális politika "miniatűrjeként".
A KP regionális és állami politikától való eltérésének jellemző vonásai
A területi alapon kialakult, önkormányzó állampolgári közösség velejárója a közszükségletek és érdekek
megléte. A társadalom egészétől eltérő igények és érdekek valójában a közösség okai és egyben összetartó erői.
A helyi közösség jogilag garantált jogi személyiséggel, vagyoni és pénzügyi műveltséggel rendelkezik.
A helyi közösséget a törvény eredeti hatáskörében határozza meg, amely saját szükségleteinek és érdekeinek
kielégítésére irányul. Ezek finanszírozásához szükséges fiskális igényeket az önkormányzat saját forrásaiból
teremti meg. Emellett az állam az átruházott hatáskörök rezsimjében országos hatáskörök gyakorlásával a helyi
közösséget bízza meg, melynek gyakorlását módszeresen irányítja, ellenőrzi és saját költségvetéséből
finanszírozza.
 A KP jogalapja Kezdettől fogva a természetjog elmélete hatott rá, hogy Arisztotelész felosztotta a jogot a
természetes az emberek társadalmi egyenlőségéhez való jogot) és törvényre.
A 17. p. Althusius a természeti törvény mellett érvelt, hogy - A közösség fokozatosan fejlődik ki a házasságból, a
családból a céheken, önkormányzatokon, városokon és országokon keresztül. A fejlődés a magánközösségekről
az állami közösségek felé halad. A város a közéleti társulás egy formája. „Szabad város” – saját városi tanácsát
ismeri el „urának“, mentes a fejedelmek vagy egyház uralma alól.
Von Grieke- azon a véleményen volt, hogy jogi személy nemcsak ember lehet, hanem - társadalom vagy
közösség. Az önkormányzat, mint közösségtípus jogi személynek tekinti.
Alkotmányjog
Az államigazgatási szervek helyzetét szabályozó alapjogi dokumentum,
Szabályozza az államon belüli hatalmat, annak szervezetét és működését bizonyos elvek alapján,
Meghatározza az állami hatóságok és állampolgárok alapvető szabályait.
Negyedik fejezet - TERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 1. sz. 64. cikk- 71
Közigazgatási jog
A közjog területére sorolják, Küldetése a közérdek védelme,
Szabályozza a közigazgatási szervek és a jogi személyek, a közigazgatási szervek és a természetes személyek,
valamint maguk a közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat.
Németországban a közjog és a magánjog sajátos kombinációja - ún Önkormányzati jog
Max Weber- szerint
A város viszonylag zárt székhely, ahol általában egymáshoz közeli házak találhatók, lakosságszámát tekintve
pedig nagy lakóhely. A város olyan székhely, ahol a lakosság nem elsősorban a mezőgazdaság, hanem a
kézműves vagy kereskedelmi tevékenység bevételéből él. A városra jellemző a városi piac.
A városszociológia vizsgálja : társadalmi morfológiáját, a népességszerkezet törvényszerűségeit, a társadalmi
tevékenységek és a kapcsolódó épületeket, létesítmények megszervezését és térbeli megoszlását.
Városi életmódot, terek karakteroldalát.
Vidékszociológia vizsgálja : A vidéki közösségek és a város-vidék viszonyoktól való eltéréseinek vizsgálatával
foglalkozik, Települési kapcsolatokkal és szociális kérdésekkel, A falusi lakhatással.
Gazdasági alapok
Az önkormányzati tulajdon: gazdasági alapokat képez az önkormányzatok kompetenciáinak biztosításához, és
megteremti a korszerű általános gazdaságpolitika megvalósításának előfeltételeit.
Intézménygazdaságtan - a formális és informális intézményeknek az önkormányzatok fejlődésére és
hatékonyságára gyakorolt hatásával foglalkozik. Az intézményi környezet részét képező formális intézmények
(nemzeti törvények, alkotmány, nemzetközi és szerződések, de általánosan kötelező önkormányzati rendeletek
is), illetve informális intézmények (társadalmi egyezmények, szokások).
A közösségi politika politikai alapjai
 politikai kapcsolatok a társadalomban,
 politikai rendszerek
 kormányzati formák,
 az állam végrehajtó funkciójának megszervezése,
 a közigazgatás szervezeti struktúráinak hatása az önkormányzati politikára stb.
Demokrácia – aktuális kérdés a politikatudományban
Közvetlen közösségi demokrácia - lehetővé teszi, hogy az állampolgárok közvetlenül dönthessenek
közérdekükkel kapcsolatos ügyekben
A reprezentatív közösségi demokrácia –– az állampolgárokat ismeri el a hatalom eredeti hordozójaként
A félig közvetlen demokrácia: a képviselőktől való függésről az állampolgárok önreprezentációjára való
elmozdulását jelenti.
A lokalizmus, a centralizmus és a globalizmus ellentéte. A települések érdekeit képviseli, intézménybiztonságára
törekszik, különösen a települési önkormányzaton keresztül.
KP tartalma : Minden országban nagy hatással van a jogszabályi környezetre: az alkotmány és a vonatkozó
törvények. Az SK-ban a 416/2001 sz.t.törvény kimondja: Az önkormányzat alapvető szerepe az önkormányzati
feladatellátásban, hogy gondoskodjon területének mindenre kiterjedő fejlesztéséről és a lakosság szükségleteiről.
KP dimenziói
Társadalmi dimenzió – a településnek az emberek területi közösségeként való társadalmi felfogásán alapul. A
szociálpolitika / SP / tartalmának meghatározásához ismerni kell a demográfiai potenciál jellegét: népesség és
népsűrűség, korszerkezet, amely befolyásolja a lakossági szolgáltatások iránti keresletet- lakhatás,
iskolafejlesztés, szociális és egészségügyi intézmények stb. .
Térbeli dimenzió - külső / kataszteri terület / és belső jelenség, a terület és az övezet funkcionális felosztását
meghatározó területi-technikai jelenség: lakás, közlekedés, munka, rekreáció, infrastruktúra stb.
Gazdasági dimenzió - tartalmazza: a gazdaság ágazati szerkezetét, tulajdonosi formák szerkezetét, gazdasági
tevékenységi egységek nagyságrendjét, az önkormányzat fejlesztéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat Az
önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő dolgokból / ingó- és ingatlanvagyonból /, jogi
személyként fennálló vagyoni jogaiból / követeléseiből / és az általa alapított szervezetek / költségvetési,
közreműködő vagy nonprofit szervezetek / vagyoni értékű jogaiból áll.
Az önkormányzat költségvetése az állam közköltségvetési rendszerének része. A költségvetés bevételi
oldala, különösen a saját bevételek szerkezetében való részesedése az államtól való pénzügyi
Az önkormányzati politika szétbontása
 Pénzügyi politika, Ingatlanpolitika, Üzletpolitika, Környezetpolitika, Szociálpolitika és
 Információs politika
KP célja
 Gazdaság
 Foglalkoztatás
 Szociális terület
 Környezetvédelmi terület
 Közösségek közötti együttműködés
 Iparág szerint:
 iskola, szociális, egészségügyi politika, szociális ellátás, biztonság stb.
Az önkormányzati politika szereplői
A polgárok/ lakosok
A polgárok választások útján döntenek a hatóságok létszámáról.
önállóan választhatók, gyakorolhatnak petíciós jogot, részt vehetnek népszavazáson, közgyűlésen,
önkormányzati képviselő-testületi ülésen
A polgármester : Az önkormányzat választott szerve és törvényes képviselője, összehívja és vezeti a
községi tanács üléseit, általános ügyintézést végez. a tulajdonjog törvényi testülete, munkajogi és
közigazgatási ügyekben közigazgatási szerv, felfüggesztheti a képviselő-testület határozatát, ha azt
jogellenesnek vagy az önkormányzat számára kedvezőtlennek ítéli, pénzbírságot szabhat ki a vállalkozási
tevékenység folytatására jogosulttal szemben.
Önkormányzati képviselő testület: dönt a község életének alapvető kérdéseiről, Jóváhagyja a
közösségfejlesztési programokat, Dönt és helyi adókról, Költségvetési és járulékfizető szervezeteket hoz létre.
Államigazgatási szervek : Fejlesztik az önkormányzati szervek tevékenységét befolyásoló jogalkotási
tevékenységet, irányítják, ellenőrzik és finanszírozzák az önkormányzatokra ruházott hatáskörök gyakorlását
Politikai pártok : Hozzáállásukkal hozzájárulnak a képviselők kiválasztásához. Tájékoztatják a lakosságot az
ország legfontosabb politikai problémáiról, és bevonják őket egy bizonyos megoldás támogatására,
Harmadik szektor és nem politikai szervezetek Különféle szolgáltatásokat nyújtanak jótékonysági, oktatási
területen, különféle területeken kutatásokat végeznek,
Tömegmédia A közpolitikát befolyásoló legfontosabb szereplők közé tartoznak,
A politikában eszközként szolgálnak arra, hogy az állampolgárokat „nevelő” hatással legyenek , A helyi KP-
ban a helyi tömegtájékoztatási eszközök hozzájárulnak a közigazgatási szervek és képviselőik helyi szintű
tevékenységének megismertetéséhez
Önkormányzati gazdaság Olyan gazdasági tevékenységek összessége, amelyek kizárólag a helyi
önkormányzatok felelősségéhez kapcsolódnak bizonyos társadalmi igények kielégítése érdekében.
Ahhoz, hogy az önkormányzat gazdálkodó szerepet tölthessen be, az alábbi feltételekkel kell
rendelkeznie:
 Jogi személyiség, Területi autonómia, gazdasági autonómia,
 politikai autonómia, a saját tulajdon megléte, a saját tőke megléte,
 A gazdaság egyes szempontjait szabályozó jogi normák együttese.
Helyi - önkormányzati gazdaság
Ide tartoznak a magánszektor szubjektumjai is. és egyéb nonprofit szervezetek, amelyek az falu
területén vannak pl. munkalehetőséget kínálhatnak a lakóknak.
A közösségi gazdaság egy tágabb helyi gazdaság része. A helyi gazdaságot más települések
gazdaságától közigazgatási határok választják el, meghatározott területete, a települési gazdasága tulajdona /
kommunális / - tulajdoni kritérium határozza meg.
Önkormányzati gazdaság Felfogható a helyi gazdaság kifejezés szinonimájaként.
Minden olyan gazdálkodó egységből áll, amely a településen található
 Közösségi szociális munka
Társadalmilag elfogadott normákat alakít ki és a normákhoz való megfeleléshez hozzásegíti a csoporttagokat.
Célja: a társadalmi problémák elhárítása
Az ember alapvetően társas lény, ezért természetes igénye a közösségi lét, a közösségben való létezés. Azok a
közösségek, amelyekbe az egyén beleszületik, vagy véletlenül belekerül, közös érdekek és értékek mentén
jöttek létre.
A kӧzӧsségi tervezés résztvevői: akik a közösségét alkotják. A közösségi munka a helyi közösségek képessé
tételére törekszik.
A közösségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy természetes (pl. család, iskolai munkahelyi közösség) vagy
mesterséges közösségről (pl. civiltársadalmi szerveződések) van szó.
A közösségi munka önálló szakmaspecifikumokkal rendelkező szaktevékenység :
1. preventív jellegű;
2. képes fokozni a közösségek megtartó erejét;
3. képes erősíteni és gyakorlattá szervezni az emberek közötti szolidaritást.
A közösségi munka hozzásegíti a kirekesztett, alacsony érdekérvényesítő társadalmi csoportokat ahhoz, hogy
érdekeiket felismerjék.
Közösségi tervezés definíció:
Közösségi tervezésnek nevezzük, ha a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában is ténylegesen
bevonják az érintetteket. A közösségi tervezés kulcseleme a helyi érintettek, közösségek aktivizálása és bevonása
a jövőkép kialakításába oly módon, hogy az valóban tükrözze a közösség szükségleteit, igényeit és szempontjait.
A tevékenység célja
Ha egy településen helyi ügyben változás elhatározása lehetséges, fontos a döntéshozói kört kitágítsuk. A
változás közvetlen részeseivé tesszük.
Ez a részvétel kezdeményeződhet alulról – a helyben élők, a civil társadalom helyi szereplői részéről –, vagy
felülről, a döntéshozásra felhatalmazott szervezetek, intézmények irányából
Közösségi fejlesztés
Kulcsfogalmak: bevonás, részvételi létra, részvétel, az érintettek bevonása
Feltételrendszer:
személyi: közösségfejlesztő/közösségszervező; aktív, cselekvő tagok; a találkozót levezető moderátor
tárgyi: közösségi tér (pl. közösségi ház, iskola, könyvtár), papír-írószer,
anyagi: terembérlés, ha szükséges
Továbbá:
a felek közötti egyenrangúság, valódi jogai legyenek az érintetteknek;
a kölcsönös tájékozottság esélye (transzparencia);
szükség van ehhez valamennyi szereplőnek egy tanulási, szocializációs folyamatban való részvételre – azaz a
szereplőknek képessé kell válniuk e közösségi tervezésre. Akkor beszélünk valódi közösségi tervezésről, ha:
valamennyi együttműködő fél megosztja egymás között a közös tevékenységből eredő hasznot és kockázatot is!
Tartalmi összetevők:
Elhatározás és közös akarat valamilyen tervnek a véghezvitelére, változás kezdeményezésére;
társak gyűjtése mindezekhez –
közös tervvé alakítani a felmerülő akaratokat, azok között fontossági sorrendet felállítani;
lehetséges külső partnereket számba venni; egyezkedések elindítása;
lehetőség szerint folyamatosan működő keretet, „intézményt” (pl. közösségi tanácsot, kerekasztalt,
munkabizottságot) felállítani, ami a tartós és kiszámítható működést (egyeztetést, átláthatóságot, korrekciók
lehetőségét) garantálhatja;
folyamatosan működő kommunikációs rendszer megszervezése:
Alkalmazott eszközök és módszerek:
Ez a feladat csak egy folyamatban valósulhat meg, amelynek elemei: az érintettek körének feltárása,
aktivizálása, a tervezés előkészítése: a folyamat megtervezése, helyzetértékelés, erőforrások felmérése, közös
jövőkép és stratégia kialakítása, tervezési technikák bemutatása – elsajátítása
Eredmények, várható kimenet
Felszínre hozza az érintett csoportok valódi érdekeit, új (a résztvevőktől származó, az ő rendelkezésük
alatt álló) erőforrásokat hoz a felszínre, sokkal nagyobb lesz a terv társadalmi elfogadottsága, az
elköteleződés – azaz belátás, megegyezés születhet a szereplők (érintettek, szakemberek, formális
döntéshozók) között.
 KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS
A közösségi munka és a közösségtervezés a közösségi gondozás modelljére összpontosít, ugyanakkor törekszik
a közösségi hálózatok és az önkéntes szolgáltatások ápolására. A fő cél a lakosság igényeinek kielégítése.
Az érintettek felelőssége
A közösségi terv hangsúlyozza a szociális szolgáltatásokat igénybe vevők aktív szerepvállalását és
képviseletét érdekeit a tervezési folyamatban. A nyilvánosság széles köre vesz részt ebben a folyamatban,
amely lehetővé teszi minden polgár számára, hogy kifejtse véleményét. A közösségi terv garantálja a
nyilvánosság együttműködését a folyamat előkészítésében és végrehajtásában. A polgároknak így lehetőségük
van bekapcsolódni, bekapcsolódni a falu, a város eseményeibe. Lehetőségük van rámutatni a szociális
szolgáltatások kérdései - minőségük, elérhetőségük.
Együtt keresik a lehetséges megoldásokat, erőforrásokat, és ezáltal növelik hatékonyságukat.
A közösségi tervezési folyamatot hat szakaszra bontható le:
1. fázis = előkészítés
-munkacsoport létrehozása
-más résztvevők meghívása
-tervezzen támogatást
2. fázis = irányítási struktúra létrehozása
-minden résztvevő bevonása
-szerkezet és szabályok meghatározása
3. fázis = a problémák és szükségletek meghatározása
-érdekek és szükségletek elképzelése
-igények elemzése, meglévők értékelése
erőforrások
-lehetőségek és kockázatok kialakítása
4. fázis = javaslat a szociális szolgáltatások fejlesztésére
-célok és prioritások megfogalmazása
-az akadályok megnevezése
- az erőforrások áttekintésének kidolgozása
5. fázis = a szociális szolgáltatások stratégiai fejlesztésének megfogalmazása
-tervek megfogalmazása
-a végleges verzió kidolgozása
-KP benyújtása vitára és jóváhagyásra
6. fázis = tervek végrehajtása
-megvalósítás
-a nyilvánosság tájékoztatása
-új partnerek bevonása
A szociális szolgáltatások tervezésének elvei a közösségi terv folyamatában
A triád elve, amely az ügyfelek, szolgáltatók és felhasználók együttműködését képviseli szociális
szolgáltatások, valamint a megállapodás elve, amelyet az ebből eredő végterv jellemez.
Az egyenlőség elve, amely mindenkinek biztosítja a jogot, hogy érdeklődjön a közügyek iránt.
Minden polgár joga van szabadon kifejezni magát, és ugyanakkor senkit sem lehet kizárni vagy
megkülönböztetni.
A valós igények elve, amelyet a szolgáltatások állapotát leíró elemzés jellemezi.
A résztvevők kompetenciájának elve, amely a professzionalizmust, felelősséget hangsúlyozza

RÉSZVÉTEL A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSBEN

A közösségi tervezés lehetővé teszi az érintettek széles körének bevonását.
A terv megalkotásának fő résztvevői közé tartozik az úgyn. közösségi hármas, nevezetesen az ajánlatkérők,
amelyek többnyire az önkormányzatot vagy az általa felhatalmazott személyeket, továbbá a szolgáltatókat,
akik az adott területen szociális szolgáltatásokat nyújtanak. A harmadik összetevő a szociális szolgáltatások
igénybe vevői, amelyekre a közösségi tervet szánják, és egyúttal a terv igényeim amelyre támaszkodik.
Elengedethetetlen része a nyilvánosság is, akinek ugyanolyan lehetősége van bekapcsolódni a folyamatba
részt venni és kifejteni véleményüket.
A szociális szolgáltatások kedvezményezettjei azok, akik kedvezőtlen élethelyzetbe kerültek, és nem képesek
önállóan kezelni ezt a helyzetet.
Szociális szolgáltatásokat igénybe vevők szükségletei:
1. anyagi, különösen szociális juttatások, juttatások, lakhatás, élelmiszer, ruházat. Ez magában foglalja a
fogyatékossággal élő személyek tömegközlekedésével kapcsolatos igényeit is és akadálymentesítést
2. lehetőségeket, beleértve a szociálisan hátrányos helyzetű polgárok munkalehetőségeinek biztosítását.
3. szociális szükségleteket a közösségi és szabadidős tevékenységek szintjén
4. etikai - személyiségi, amelyben nagy szükség van a felhasználó elfogadására
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban a közösségfejlesztők a szegény, kirekesztett a kirekesztés komplex probléma, mely
nem csupán a szegénységet foglalja magába, hiszen az anyagi forrásoktól való megfosztottságon túl, a
kulturális, politikai, társadalmi élet egyéb területein is korlátozott a szükségletkielégítés.
A társadalmi bevonás képezi a munkájuk célját. Közösségfejlesztő szerepüket a „társadalomhoz tartozás”, a
társadalomfejlesztés területén a következőkben határozzák meg:
- A szegények saját szegénységükkel kapcsolatos tapasztalatainak nyilvánosságra hozatala
- Közösségi autonómia megteremtésére irányuló törekvések,
- Küzdelem a társadalmi megosztottság ellen („hidak” építése),
- Kollektív cselekvés, kölcsönös szolidaritás elősegítése,
- A kirekesztettség elleni küzdelemben a probléma komplex, interdiszciplináris megközelítésének képviselete,
- A fenntartható fejlődés és a „szegénység ellenes” közösségi munka közötti kapcsolat képviselete,
- A közösség tagjainak aktivizálása (kreativitásuk, tudásuk és különböző művészetek, művészeti ágak
felhasználásával). (Henderson, 1997)
Hollandia, Belgium, Németország és Franciaország
Hollandiában a közösségi munkások különböző közösségekben dolgoznak: helyi közösségekben, speciális
közösségekben (pl. bevándorlók, nők, fiatalok közösségeiben) és intézményi, szervezeti szintű közösségekben.
Főként nagyobb városokban alkalmazzák őket bevándorlókkal kapcsolatos munkára.
Belgiumban a közösségi munka fő hangsúlya a társadalmi részvétel javítására helyeződik. Fő
munkaterületük: az alacsony jövedelműek lakásproblémájának segítése
Németországban a közösségfejlesztést a városi önkormányzati szociálpolitika részének tekintik.
Franciaországban a szociális munkán belül próbálnak az egyéni esetkezelésről egyre inkább a közösségi
cselekvés felé elmozdulni. Egyébként 100 körüli a fejlesztéssel foglalkozó szakmák száma.
Nemzetközi egyesület, a CEBSD
Annak ellenére, hogy létezik nemzetközi egyesület, mely főleg nyugati országok közösségfejlesztő szervezeteit
fogja össze – és Magyarország is tagja – közös projektek, kutatások, információ csere céljából, nem alakult ki
egy egységes elméleti, módszertani keret.
-a hátrányos helyzetű embercsoportok szükségeinek segítségét foglalja magába
-társadalmi változások kezdeményezését),
- preventív területen, az emberek közösséggé szerveződését (a szolidaritás átélhető valósággá tételét).
A közösségi munka interdiszciplináris területe
A közösségi munka nem csupán önálló szakmaként, hanem interdiszciplináris területként is értelmezhető.
Izraelben a közösségi munka – leegyszerűsítve – három típusú modell szerint csoportosítható. Az állami
modellben – önkormányzati/állami szervezetekben – jogszabályban előírt közösségi munka folyik A „nem
állami” modellben civil szervezetek a társadalmi valóság kritikai elemzését, társadalmi változások valamint
társadalmi mozgások elindítását tűzték ki célul. Hosszú évtizedek közösségi munka tapasztalatai, valamint a
megfogalmazódott szükségletek (szakmai összefogás iránti igény, az állami alkalmazotti lét „kettős lojalitás”
dilemmájának feloldására irányuló törekvések, a társadalmi változások markánsabb képviselete stb.) arra
ösztönözték a szakembereket, hogy egy új szemléletű közösségi munkamodell kifejlesztésén dolgozzanak.
A Közösségfejlesztés Interdiszciplináris Fóruma
Az 1999-ben létrejött, „A Közösségfejlesztés Interdiszciplináris Fóruma” nevet viselő független fórum tagjai a
közösségi munka tágabb értelmezése mellett érvelnek. E nézet szerint a közösségi munka nem csupán a
szociális munkán belüli specializációként fogható fel, hanem olyan interdiszciplináris területként is
értelmezhető, ahol megteremtődhet a szakmaközi együttműködés lehetősége és a beavatkozási módszerek
szélesebb köre legitimálható (makro-szintű gyakorlati beavatkozási módszerek egészítenék ki a klasszikus
közösségi szociális munka módszertani tárházát).
Ez a megközelítés magában foglalja egyrészt az intézményi, szervezeti háttér reformjának szükségességét
(civil szektorban folyó közösségi munka kiépítését, s ezáltal a szakemberek függetlenségének növelését),
másrészt a képzésben történő változtatásokat is (közösségi munka definíciójának tágítását, új gyakorlati
terepek bevonását, az interdiszciplináris akkreditációt)
 Empowerment
Az empowerment folyamatként értelmezhető; olyan folyamatként, mely képessé tesz bennünket arra,
hogy megtaláljuk az összefüggést az egyéni problémánk és az azt befolyásoló értékek, politikák, gyakorlatok
között, és lépéseket tegyünk a változtatás irányába.
Milyen elemek szükségesek ehhez:
- információ – hozzáférhető információk, melyeket olyan közérthető stílusban adnak közre, hogy
iskolai végzettségtől függetlenül, bárki megérthesse (szakmai kifejezések, idegen szavak mellőzésével),
- hozzáférhetőség, méltányosság – olyan szociális szolgáltatások nyújtása, mely mindenki számára
elérhető:
- választási lehetőségek (opciók),
- jogorvoslati, visszajelzési lehetőség
- olyan fórumok biztosítása, melyek lehetővé teszik az igénybevevő/állampolgár számára, hogy
kifejezze a véleményét, látását, esetleg panasszal éljen.
A kollektív fellépés, közösségi összefogás szükségessége
A kirekesztett, reményvesztett emberek számára nehezen elképzelhető, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel,
ezért a „user involvement movement” hangsúlyozza a kollektív fellépés, közösségi összefogás szükségességét,
és annak a folyamatnak a megértését, melynek során az emberek „képessé válnak” arra, hogy környezetükre
nagyobb hatást gyakoroljanak.
A szociális munkás szerepe
A szociális munkás szerepe elválaszthatatlan attól a jóléti rendszertől, amelyben dolgozik. A szociális
intézményrendszerben, forráshiányos időkben a szakemberek maguk sem érzik magukat felhatalmazva, és
őrlődnek az őket alkalmazó érdekei, értékei, elvárásai, és az igénybevevők szükségei, érdekeinek
képviselete között.
A problémák helyi, egyedi szintű kezelése,
A rendszerváltás óta megszaporodtak azok a családokat érintő problémák, melyek nem az egyéni életben
gyökereznek, hanem társadalmi okokra vezethetők vissza, s ezért megoldásuk, kezelésük sem oldható
meg hatékonyan egyéni, családi esetkezelés szintjén (munkanélküliség, hajléktalanság, kirekesztettség stb.).!
A közösségi szociális munka eszköztára, probléma-megközelítése merőben eltér az egyéni esetmunkáétól, s
ebből adódóan olyan társadalmi problémák kezelésére is alkalmas, amelyeket egyéni esetekként nem, vagy nem
elég hatékonyan lehet kezelni.
A szociális munkának a következő kihívásokkal kell szembenéznie, mely megkérdőjelezi az egyéni
esetmunka jelenlegi i vezető (szinte kizárólagos) szerepét:
- a leszakadók számának növekedése,
- életmódbeli változások
- termelés és munkaerőpiac átstrukturálódása
- a családi élet terén bekövetkező változások
- környezetvédelmi problémák (ökológiai veszélyek),
- új szolgáltatási formák megjelenése (nonprofit szolgáltatók), ill. új típusú szükségletek betöltése iránti igény
megjelenése.
Szükség van tehát arra, hogy az egyéni esetkezelésen túl a közösségközpontú megközelítés is széles
körben elterjedjen, mert csak így érhető el, hogy a társadalmi integráció, inklúzió, szolidaritás irányába
mozduljunk el azáltal, hogy a szociális munka végzése során olyan partnerkapcsolatot tételezünk fel,
mely a közös gondolkodást, cselekvést helyezi a középpontba.
A közösségi szociális munka
A közösségi szociális munka – mivel általában a helyi problémákra igyekszik válaszolni – országonként
különböző jelentéssel és módszertannal rendelkezik, vagyis mást nevez meg a szakma feladatának céljának. A
közösség olyan társadalmi alakzat, amely az alábbi öt funkcióval rendelkezik:
• szocializáció, amelyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba;
• a gazdasági boldogulás elősegítése, hiszen a közösség megélhetési lehetőséget biztosít a tagjainak;
• a társadalmi részvétel elősegítése, kielégítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt;
• a társadalmi kontroll elősegítése, hiszen a közösség megköveteli szabályainak, normáinak betartását;
• a kölcsönös támogatás elősegítése, amely során a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek
túl nagyok vagy túl sürgősek ahhoz, hogy azokat egy személy kezelni tudja. Az ember társas lény. Az emberi
lét szempontjából tehát a közösség, a csoport, a csoportviselkedés egy nagyon jellemző magatartási forma.
 A KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA FELADATA ÉS A KÖZÖSSÉGEK FUNKCIÓI
A szakirodalom általánosan elfogadott kategóriái szerint formális és informális közösségeket
különböztetünk meg aszerint, hogy azok civil vagy hivatalos kapcsolatokat, szerveződéseket takarnak-e.
A munkaszervezetben, hadseregben, iskolában, vagyis bármely társadalmi szervezetben működő közösségek
viszont valamennyien formalizált csoportok, melyek valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése végett
működnek, s melyek rendszerint hierarchikusan épülnek fel.
Tagjaik ugyan önálló egzisztenciával rendelkező egyének, de a csoport lényegéhez tartozik, hogy a tagok
akaratától független, társadalmi értelemében véve objektív léttel rendelkezik.– például a hadseregben –
kifejezetten az a cél, hogy a személytelenség váljon uralkodóvá. Ezeket a személytelen csoportokat nevezi a
szakirodalom formális közösségeknek.
A formális közösségek alapvető funkciója a társadalmi folytonosság fenntartása. Stabilizáló szerepe abban
van, hogy a makro-strukturális közösség (például ország, város) mintegy függetleníti magát a sok véletlen
adta kiszolgáltatottságtól.
Ugyanakkor egy gördülékenyen működő, tekintélyes szervezet nagy és hosszú távon kiszámítható lehetőségeket
teremt az egyén számára.
Az informális közösségek tagjai a saját vonzalmuk,““ ízlésük, hajlamaik szerint vállalják a csoport-
hovatartozást. Azt mondhatjuk tehát, hogy míg a formális csoport a társadalom fenntartása és stabilizálása
szempontjából elengedhetetlen, addig az informális csoport az egyes ember individuális integritása,
komfortérzése, lelki egészsége, belső stabilitása szempontjából tölt be kulcsszerepet.
KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA CÉLJA
A szociális munka felismerhetővé teszi kliensek számára problémáik azonosságát, csoporttá szervezi őket, hogy
ezután saját igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő szolgáltatások kialakítása, befolyásolása, átalakítása
érdekében. Lényege a megerősítés folyamatának kezelése. A szociális munka célja, hogy a csoport tagjai
eljussanak arra a szintre, hogy:
- kompetensnek érezzék meg magukat saját életük irányításában,
- átadjon információt, tudást, készséget, ami ehhez szükséges.
- átadja a követendő együttműködési mintákat,
- megismerteti a tagokkal érdekvédelmi eszközöket, technikákat,
- támogatást ad ezek kipróbálásának és készségszintű begyakorlásának fázisában. A csoportmunka
célja szükségszerűen nem csak érzelmi problémák megoldása!
Az egyik legnehezebb helyzet a közösségek előítéletes viselkedése más közösségek tagjaival szemben.
Közösségek más közösségekkel szembeni viselkedését a következőképpen javasolja rendszerezni:
- Szóbeli előítéletesség;
- Elkerülés;
- Hátrányos megkülönböztetés;
- Testi erőszak;
- Eltiprás.
A jóléti állam
A jóléti állam nem pusztán gazdasági fogalom – ahogy sokan gondolják –, egyik mozgatórugója és alapja a
fejlett kisközösségek jó működése, ezért olyan fontos, hogy a közösségekben végzett közösségi szociális
munka hazánkban is korszerű, átgondolt és hatékony legyen.
Rothman modellje
A modelljében elsősorban a problémamegoldás technikai folyamatát emeli ki. Általában olyan súlyos és nehéz
kérdések esetében, mint a bűnözés vagy a lakáskérdés megoldása. Itt a hangsúly a pontosan, racionálisan
megtervezett és ellenőrzött változáson van.
KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA FELADATA, CÉLJA, MÓDSZEREI, ESZKÖZEI
A közösségi részvétel foka elméletileg attól függően változhat, hogy a probléma hol és hogyan jelentkezik
Ez azt jelenti, hogy a közösség-állampolgárok elindítanak egy olyan kezdeményezést, amelynek fókuszában
valós társadalmi problémák állnak, feladatuk tulajdonképpen csak annyi, hogy megtalálják a megfelelő
fórumot, akik hajlandóak foglalkozni az üggyel, a változást magát a szakemberek végzik a kivitelezéssel
együtt.
Társadalmi hálózatok:
 - Támogató rendszer (4 fajtája: kiterjed család, közösségi kapuőrök, szomszédsági csoportok,
önsegítő csoportok – ha az első három jól működik, nincs szükség önsegítő csoportra)
 - Szervezetek közötti erőforrás-hálózat Önsegítő csoportokat a problémák és tevékenységek alapján
sorolhatjuk típusokba.
  Megoldandó probléma lehet “állandó” (változtathatatlan) – betegség, maradandó károsodás – ilyenkor
cél: az alkalmazkodás és lehet – ideiglenes (változtatható) – alkohol vagy kábítószer függőség –
ilyenkor cél: a megváltoztatás
 Más szempontból lehet egyéni vagy kollektív.
 Tevékenységi körök alapján lehetnek:
 - Egyéni önmegvalósításra törekednek –
 - Társadalmi érdekképviselet
 -Alternatív életformák létrehozása stb
Public Relations
Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az
egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása
Főbb területei:
* Integrált kommunikációs kampányok vezetése, stratégia-meghatározás;
* marketing PR, amely a termékek és márkák iránti bizalom menedzselésére fókuszál;
* corporate PR, amely a szervezetek, intézmények, for-profit és non-profit cégek jóhírének
menedzselésére fókuszál;
* social PR, amely fontos társadalmi ügyek megértetésére és a társadalmi egyetértés kialakítására
fókuszál,
* politikai PR, amely politikai megoldások, stratégiák, pártok és politikusok népszerűségének
növelésére és a szavazatmaximálásra fókuszál;
* válságkommunikáció, amely a megsérült bizalmi tőke visszaállítására és stabilizálására fókuszál;
* Public Affairs és lobbi. A PR minden esetben kétirányú folyamat. A Public Relations mindig
megbízható, kutatásokon alapuló információkra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. A
PR évszázadokon átnyúló történelme során jelentős tudományos hátteret épített ki, amit társtudományok
is használnak.
Szakterületei
Vállalati, intézményi kommunikáció
Társadalmi ügyek kommunikációja
Politikai kommunikáció
Belső kommunikáció
Public Affairs
Hírnév menedzsment
Kríziskommunikáció
Eseményszervezés
Integrált kommunikáció (POE) vezetése, szervezése
Közösségi média kommunikáció
Céljai maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
a hírnév menedzselése
a bizalom megteremtése és ápolása
megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét kedvezőbb irányba
esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
érdekek képviselete
(a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése
a szerethető márka (love brand) képének felépítése, megtartása és fejlesztése
sajtókapcsolatok kiépítése
Feladata
A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok
szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.
Eszközei
az integrált kommunikáció vezetése
médiamunka: hírgenerálás, sajtóközlemények, sajtóesemények (sajtótájékoztató, sajtóreggeli, stb.) interjúk
szervezése
kutatások
online,közösségi média kommunikáció
influencer együttműködések, nyomtatványok, hírlevelek filmek, videók
konferenciák, kiállítások, rendezvények
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS – nagyon röviden
 A szakma gyökerei
Az USA-ban és Nyugat-Európában: szociális munka, settlement házak ( közösségi szociális központok,
elsősorban a szegénységben élők az elsődleges célcsoport)
Magyarország: közművelődés, művelődési otthonok
Kialakulása
Az USA-ban: az 1920-as évek
Nyugat-Európában: a ‘70-es évek elejétől és napjainkban
Magyarországon: ‘70-es évek közepétől
Az életre hívó társadalmi szükséglet
Nyugaton: a városiasodás okozta szegénység
Magyarországon: a helyi cselekvés, a közösségek, a részvétel, vagyis a demokrácia hiánya
A közösségfejlesztés célja, hogy megerősödjön a nonprofit szektor , vagyis legyenek helyi közösségek,
melyek strukturálják a helyi társadalmakat

Mai helyzete
mind külföldön, mind itthon önálló humán segítő szakma, és minden réteget megszólít.
Nyugaton és Magyarországon egyaránt: a társadalmi kirekesztettség elleni harc, a demokratikus részvétel és
önszerveződés fokozása.
A közösségfejlesztés szakmai profilja
A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation)
felfogásunkban elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és
cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok
hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző,
informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi
erőforrásokat.A közösségfejlesztés lényege a lokalitásban, a helyi, településszintű vagy regionális cselekvésben
és fejlesztésben jelölhető meg.
A közösségfejlesztés fő jellemzői
Mint alkalmazási terület: alkalmazza a településszociológia, a településtervezés, a néprajz, az
antropológia, a pedagógia, a szociálpszichológia, a jog és a gazdaságtan egyes felismeréseit és módszereit;
- a határterületein lévő főbb szakmák: közművelődés, szociálpolitika, közösségi szociális munka,
kommunikáció, felnőttoktatás, településtervezés, településmenedzsment;
- az eredményeként megjelenő jellemző tevékenység mindaz, amit a lakosság önmaga végez el annak
érdekében, hogy önmagán segítsen;
- főbb partnerei: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, regionális kutatási központok, a munkaügy
és a vállalkozásfejlesztés szervezetei, képzési szervezetek, információs adattárak;
- civil társadalom, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése.
Kulcsszavak, - amik a leginkább jellemzik:
- közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi (szociális) munka;
- közösség, fejlődés, lokalitás, nyilvánosság, információ;
- helyi fejlesztés, társadalmi tervezés, társadalmi akció, helyi cselekvés, szomszédsági munka, kistérségi és
regionális fejlesztés, városfejlesztés, közösségi gazdasági fejlesztés; civil társadalom, önkéntesség, önsegítés,
érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése
Módszerek, alkalmazható eljárások
A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák
felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a
folyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi
megoldásához.
Aktivizáló módszereink:
- a helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása – pl. párbeszéd körök, helytörténeti, településszépítő,
környezetvédő, természetvédő stb. mozgalmak;
- a helyi jelentős személyiségekkel való egyéni és nyilvános, csoportos beszélgetések;
- a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás – feltárása és megjelenési formájaként pl.
a közösen szerkesztendő "tankatalógus", helyi orgánum;
- a település humán, természeti és gazdasági erőforrásait felmérő és aktivizáló közösségi felmérés;
- a lakossági cselekvési, fejlesztési terv készítés; - a "jövőműhely" módszere;
A helyi nyilvánosságot szervező módszerek között – az előbbiektől el nem választható módon – elöl állnak a
helyi újságok, a kábeltévé és a közösségi rádiózás módszerei.
 Az együttműködést fejlesztő módszerek
Elsősorban az “ők”(hivatal) és a "mi" (lakosság) közötti együttműködésre szakemberekkel, a
partnerintézményekkel együttműködés.
Gazdaságfejlesztő módszereink is kezdenek kibontakozni.
Mindezeket megelőzendő, a települések megismerésére és feltárására is kialakultak módszerek, ezek
általában a településszociológia, a statisztika, a helytörténet stb. módszereivel a verbális és nem verbális adatok
feltárásából és elemzés
A közösségfejlesztés hazai kifejlődése
'70-es évek közepétől - ún. "Nyitott ház" művelődési otthoni kísérlet.
1983 - első közösségfejlesztési kísérlet egy bakonyi térségben zajlott Varga A. Tamás vezetésével, majd ezt több
helyi fejlesztés követi egészen napjainkig.
A munka kísérleti-módszertani hátterét jórészt a Népművelési Intézet, majd jogutódjai, az Országos
Közművelődési Központ ill. a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya adja.1987-től
szakképzés tanfolyamokon, egyetemeken, főiskolákon (JPTE, ELTE művelődésszervező és szociálpolitikai
szakok)
A Közösségfejlesztéssel kapcsolatos más szervezetek
1991 Közösségi Kapcsolat Alapítvány - az információáramlás elősegítésének intézménye, az 1988-ban
megalakult Közösségszolgálat és az 1989-ben megalakult Közösségi Adattár tevékenységét foglalja magába és
fejleszti tovább.
A Civil Rádió Alapítvány a közösségi rádiózás elterjesztéséért jött létre és Budapest- és körzetében 1994-től
próbaadásokat, 1995 szeptemberétől pedig napi adásokat sugároz és segíti az országban működő más közösségi
rádiókat. Az alapítvány 102 civil szervezettel dolgozik együtt
1994 novemberében a közösségfejlesztők megalakították képzési
szervezetüket, a Civil Kollégium Alapítvány-t, melynek bentlakásos képzési központja Kunbábonyban
(Kunszentmiklós tanyája) van. A Civil Kollégium a helyi állampolgárok képzési központja és közösségfejlesztői
szakképzéseket is szervez. Partnerintézménye a yorkshire-i Northern College, Barnsley-ban
„ A Közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán, természeti és gazdasági erőforrásokból, alulról
építkezik.
A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely
a lakosság széles körének bevonásával készülnek, a felmerülő szükségletekre közösségi megoldásokkal
reagálnak.
Összefoglalva
kezdeményezés a közösség (település, mint közösség) tagjainak bevonására
közösségi beszélgetések szervezése és levezetése
a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók
informálására, a sikerek megosztására
közösségi tervek születésének segítése
a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés
jó példák megismertetése
képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében
a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök
rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás)
a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)
Közösségi munkás, animátor, közösségfejlesztő …stb
A kontakt személy nagyon fontos, tevékenysége meghatározó: az életkori és az élethelyzeti sajátosságok
szerint szervezett klubok, az érdeklődés szerint szervezett tanfolyamok, tanulókörök, szakkörök és
műkedvelő művészeti együttesek,
az egyéni és a csoportos érdek szerint szervező képességfejlesztő, át- és továbbképző kurzusok
szervezéséhez értenie kell az itt dolgozó munkatársnak.
A közösségi szociális munkás szerepei, készségei
• problémák felismerésének és elemzésének készsége;
• problémamegoldó cselekvések elindítani tudása;
• meglevő szolgáltatások hatékonyabb kihasználására buzdítása;
• információt és tanácsot adó szerep;
• önsegítő csoportok ösztönzése,
• erőforrások mozgósítása a szolgálatások javítására, vagy a helyi célkitűzések megváltoztatására irányuló
nyomásgyakorlás érdekében;
 • hatékony szervezőnek kell lennie.

A közösségszervezés rövid története

• 1800-as évek, Charity Organization Society (Jótékonysági Szervező Társaság)
• Settlemet házak
• 1908: közösségi népjóléti tanácsok (Community Welfare Councils)
• 1920 körül alakultak a Community Chests /United Way  önkéntes szervezetek adománygyűjtő
kampányainak központja
A közösségszervező szerepei
képessé tevő (enabler)
alkusz (bróker)
szakértő (expert)
szociális tervező (social planner)
érdekképviselő (advocate)
aktivista (activist)
Interdiszciplináris - több tudományt, szakterületet érintő - (a tudományterületek közötti kapcsolatra értendő)
Multidiszciplináris - több tudomány eredményeit, együttesen alkalmazó
A szociális munka módszertana a „csoportok(cs) és közösségek” számára - Szociális munkás (SZM)
A szociális munka (SZM) - egy társadalomtudományi diszciplína és gyakorlati tevékenységek
ӧsszessége, amelyek célja a
• érzékelés, magyarázat, és társadalmi problémák mérséklésére és megoldására fókuszál.
Terminológiai meghatározások
Kizárás - kirekesztés – kitaszítottak - az a tény ill. állapot, hogy néhány személyek, csoportok és
közösségek kénytelenek saját akaratuk ellenére a fő társadalmi-patakon kívül élni. Szegregált formában
a civilizáció, - infrastruktúra és szolgáltatások hozzáférése nélkül. Ennek következménye: a kizárás a
szegénység, a nyomor az írástudatlanság, a kitaszítottság
Marginalizál - a társadalom vagy a politikai élet peremére szorít - (• marginalizálódik = a társadalom
peremére sodródik, elszigetelődik, kiszorul (eredeti társadalmi rétegéből), lényegtelenné, mellékessé
válik, fontosságából veszít)
A szegénység - utal olyan személyre, személyek csoportjaira, akiknek anyagi, kulturális és társadalmi
erőforrásai annyira korlátozottak, hogy azok ki vannak zárva a minimálisan
elfogadott életformából. A munkaerő-piac hatása, a lehetőségek a munkaerőpiacon az ügyfélt
befolyásolják a bevételi források - gazdasági függetlenség és az önmegvalósítás
 Szenvedés - nyomor hogy létezik a szegénységi küszöb alatt nyomor – (životné minimum)
Degradáció - Degradácia - A lebomlás - visszaesés, hanyatlás, az értékcsökkenés.
 Integráció - az a folyamat, amely azt biztosítja, hogy azok, akik kirekesztve találták magukat, a
(szegénység, a kirekesztettség és a marginalizáció) megkapják a felzárkózás esélyeit és vissza
tudjanak térni a társadalomba. A városi, regionális hatóságok, a vállalatok lehetővé teszi számukra -
segíti őket, hogy megszerezzék a szükséges forrásokat ahhoz, hogy teljes mértékben részt vegyen a
gazdasági, társadalmi és kulturális életben. (Inklúzia – befogadás – SZM segít - a kӧzӧsségbe való
visszavezetés – falu, város, megye)
Gyakorlat - motiválni kell – a transzformáció nem megy egyik napról a másikra
Szociális Munka módszertana és módszerei
Szociális Munka módszertana - összefoglalja a munkafolyamatokat és munkamódszereket, amelyeket a
SZM munkája során alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy alkalmazzák az elméleti és más tudományok gyakorlati
módszereit egyének, csoportok és közösségek számára.
a legtágabb értelemben vett megfelelő módszer - definíció szerint ellenőrzött szekvencia egymást követő
lépések, amelyeken keresztül a szociális facilitátor vezető irányítása alatt a szociális munkás kívánja
elérni a szándékos kitűzött célt. Ez a folyamat segít megoldani egy adott problémát az egyén, csoport,
közösség (az ügyfél) számára. A szigorú értelemben vett olyan eljárás, amely elemzi és megoldja a
társadalmi problémát.
 A szociális munka alapvető módszerei: az elméleti ismereteket alkalmazása a gyakorlatban. Ennek része
az ismeretek alkalmazása, a gyakorlatban nevezetesen.
feladatok és célkitűzések (legyen összhang)
motiváció az ügyfelek akarjanak változtatni (irányelvek)
az átalakulás nem megy egyik napról a másikra – transzformáció
SZM - több szakaszban dolgozik együtt az ügyféllel. Ezek a következők:
• kapcsolatfelvétel szakasza – megismeri az ügyfelet, a probléma azonosítása a probléma természetét,
iratok SZM az ügyfelekkel - első benyomás nagyon fontos
• a szociális diagnózis és alternatív megoldás a problémára, lehetséges beavatkozások
• Intervenció -társadalmi beavatkozás - terv a problémára megoldására - az ügyfél számára, aktív
részvétellel –SZM segítséget tud nyújtani (hajléktalan, alkoholista)
• befejezés- kapott ismereteket dokumentációban rögzíteni - gondolkodhat más lehetséges beavatkozások
mellett a kliens.
• Katamnézis – nyomonkӧvetés – bizonyos idő után, hogyan tud a kliens egyedül boldogulni
 
Szociális munka módszerei :
klasszikus – egyén, csoport, kӧzӧsség
modern - menedzsment, tervezés, projektek, szupervízió, krízisintervenció
Csoport kategória szerint: kor, nem, etnika
Kor szerint: gyermekek, fiatalok, felnőtt lakosság.
Nemenként: a nők és férfiak
Etnikai alapon: roma, magyar, menekült stb.
Státusz - kritériumok alapján - ügyfél vállalatok: foglalkoztatottak hajléktalanok, migránsok, etnikai
kisebbségek, kizárt személyek, stb.
Megvalósítás helye – hol végzik? intézményi, terep, közösségi szociális munka, ambuláns
Bevételi terv szerint: professzionális szakmai (teljesítményéért bért kap), vagy önkéntes a fizetés nélküli)
Tevékenység típusa – milyen formában - szerint: - konkrét tevékenységek - szociális szolgáltatások, szociális
tanácsadás, szociális megelőzés, meditáció, a társadalmi - jogi védelmet Fegyház és Pártfogó felügyelet,
ellenőrzés, juttatások, biztosítás, tárgyalás, közvetítés, nevelőszülőkhöz, stb.

A Terapeutikus kӧzӧsség
A Terapeutikus kӧzӧsség rehabilitációs programja a függőséget elsődlegesen nem betegségként értelmezi,
hanem az egész személyiség zavaraként, mely kihat a működés némely vagy minden területére.
A közösség, mint „terapeuta” - A közösség együttesen szolgál „tanítóként”.
Maga a közösség a terapeuta, mely gyógyhatást fejt ki, és nem a szerepkör, és nem a munkacsoportnak
valamelyik tagja egymagában
Az ön- és kölcsönös segítségnek jelentős gyógyhatása lehet, mely azon az elven alapszik, hogy segítsünk
valakin, és így saját magunkon is segítünk.
Ez azonban a mindennapi életben nagyon nehezen tapasztalható meg a leépült kliensek körében.
Mi inkább azt mondjuk, hogy az önsegítés elve alapján próbáljunk elindítani egy olyan folyamatot, amely a
kliensek önismeretén és társaikkal való kapcsolatán alapul.
A közösségen belül a beteg már nemcsak kap, hanem tevékenyen részt vesz a terápiában, tehát főszereplővé
válik, kölcsönhatás alapján valósul meg, amely a személyiség megerősödéséhez vezethet.
A terápiás közösségen belüli szociális tanulás a cselekvés aktív folyamata, a klienskülönböző tevékenységekbe
kapcsolódik be. Megtanulja, hogyan kell részt vennie benne (jó hozzáállással, vidáman, jó kedvel, nem
morogva).
A szociális tanulás lényeges eleme, hogy egy kliens megtanulja az „itt és most” cselekvést. (Most teszem meg,
most hagyom abba… nem később, nem majd valamikor…).
A múlt lezárása és elindulás egy új úton.
A szociális tanulás során a kliens eljut arra a fokra, hogy felelősséget tud vállalni a jelen valóságáért és a
következményekért is.
A terápiás közösségben a klienseknek megvan a lehetőségük arra, hogy felkészüljenek az egészséges
életmódra, mely nemcsak azt jelenti, hogy összeszedik minden erejüket, hogy végleg elhagyják az alkoholt, a
drogot és a játéktermeket, hanem azt is, hogy egész életüket újjászervezik.
A közösségi munka módszereiről – röviden
Jack Rothman a közösségi szociális munka atyja megkülönbözteti a közösségszervező módszerek három
irányzatát, modelljét:
 1. Közösségfejlesztés
2. Közösségtervezés
3. Közösségi cselekvés vagy akció
  
A közösségfejlesztés előfeltételezi az emberek széles körének részvételét a helyi közösség
célmeghatározásában és az akcióban ily módon elősegítve a társadalmi változások optimális
megvalósulását.
Egy ENSZ ajánlás így foglalja össze ennek a modellnek az alapvetését: “A közösségfejlesztést
megkísérelhetjük olyan folyamatként meghatározni, amely megteremti az egész közösség számára,
annak aktív részvételével, a gazdasági és társadalmi haladás feltételeit, a lehető legnagyobb mértékben
támaszkodva a közösség saját kezdeményezéseire.”

Állami kompetenciák, megyékre való átruházása a szoc. biztonságot érintő kérdésekben

Közigazgatási - szociális igazgatás:
A közigazgatás a közérdekében végzett, a közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység.
Jogszabályokat érvényesít, jogokat, kötelességet állapít meg, intézkedéseket hajt végre és szankcionál.
A közigazgatási szervnek 2 típusa:
Az államigazgatási
Önkormányzati igazgatási szervek (jegyző + hivatalvezető)
Egyesíti a menedzsment és szabályozási intézkedéseket.
Szakmai feltételek – szerepek és feladatok - A közösségi munkás szerepei
A közösségi munkás a tevékenység kezdeményezője:
- helyzetvizsgálat – elemzés;
- gondoskodás olyan szolgáltatásokról (pl. játszótér, tanácsadó központ), amelyek a lakossággal
való kapcsolat alapját képezik;
- agitáció (nem feltétlenül harcos értelemben), ennek a szerepnek a révén lehet összehozni az
embereket, hogy megvitassák a közös cselekvés lehetőségeit.
A tevékenység segítője:
- szolgáltató szerep (pl. közösségi központ vezetése);
- tanácsadás és információnyújtás;
- a csoport önértelmezésének segítése, képessé tétele arra, hogy jó úton haladjon és kerülje a belső viszályokat
és hiányosságokat;
- közvetítés (a csoport és a hivatalos testületek vagy más közösségi csoportok között).

Közösségek fajtái:
Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szoros társas kapcsolatokat
fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással,
segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. A területi kӧzӧsségekkel való SZM
- érvényesítése a helyi közösség tagjainak a közéletben való részvétele által.
Emberi közösségek - Lakóhelyi közösség
Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a
nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb
lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve, ha szeretik és jól megértik
egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen,
hogy szoros közösségben éljen. Ha ezt az anyagi javaik teljes megosztásával teszik, akkor kommunáról
vagy kommunisztikus közösségről beszélünk
Etnikai közösség - Az etnikai közösség egy etnikumhoz vagy nemzetiséghez való tartozás alapján
szerveződik.
Vallási közösség - A vallási közösségeken belül megkülönböztetünk szerzetesközösségeket és világi vagy
laikus közösségeket.
Közösségi szociális munka
A közösségi szociális munka a helyi közösségek felé orientálja a szociális munkát. A közösségi
szociális munka a helyi szükségletek, sajátosságok figyelembevételével – azok artikulálásával – képes
egy újfajta partneri kapcsolat megteremtésére a kliens/igénybe vevő és a szolgáltatást nyújtó szociális
fél között. A legkülönfélébb készségeket és képességeket kívánják meg a szociális munkásoktól, többek
közt csoportszervező, csoportvezető, pénzteremtő politizáló, lobbizó, kommunikációs, készségeket.
Amikor egy közösségről beszélünk, akkor egyúttal azokról az egyénekről is szó van, akik a közösséget alkotják.
Az egyén és a közösség, illetve a közösség tagjai tehát szükségszerűen valamilyen kapcsolatban állnak
egymással, függetlenül attól, hogy kisebb (pl. családi) vagy nagyobb (pl. lakóhelyi) az adott közösség
Egyes szerzők közösséggel való munkára való nézetei
 Dunham (1963-ban) e modellnek a jellemzőiként a demokratikus folyamatokra, az önkéntes
együttműködésre, az önszervezésre, az önsegélyezésre, a saját vezetés kifejlesztésére és az oktatás képzés
kérdéseire helyezte a hangsúlyt.
 
Jack Rothman felfogása magába foglalja a különböző szomszédságfejlesztő munkaprogramokat, a
faluszintű munkát, a felnőttoktatás terén végzett közösségi munkát, és az alkalmazott csoportdinamika
szakembereinek tevékenységét is.
 
W.W. Biddle és L.J. Biddle szerint a közösségfejlesztő alapvető célja az, hogy a közösség tagjaiban
megnőjön a kezdeményezőképesség egy olyan tanulási folyamat révén, amelyben a fejlesztés a
katalizátora annak, hogy az elsajátított eljárásokkal, képességekkel felvértezve saját
problémamegoldásuk önálló megszervezéséhez jussanak el a részvevők.

KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK GYAKORLATÁBAN

A közösségi szociális munka prevenciós és korrekciós céllal egyaránt jelen van a családsegítő szolgálatok
mindennapi feladatellátása során. Fontos szerepe van hiszen a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy
a közösség tagjai mindennapi életük során alacsony részvételi aktivitást mutatnak, a lakosok nem ismerik
a jogaikat, kötelességeiket, lehetőségeiket. A szolgáltatásokat igénybe vevők sok esetben nem tudják
finanszírozni a piaci alapokon nyugvó, hasonló témájú programokat, szolgáltatásokat, nem biztosított a
hozzáférésük.
A családsegítő szolgálatok a közösségi szociális munka során a fent említett hiányok „pótlására”
programokat nyújtanak a lakosság különböző életkorú, szociális helyzetű, egészségi állapotú tagjai
számára. Ezáltal közelebb kerülnek a lakossághoz, kialakul egy „személyesebb” kapcsolat, a családsegítés
szolgáltatásai ismertebbé válnak. A korrekcióval szemben előtérbe kerül a prevenció.
Lehetővé válik, hogy egy időben több igénybe vevő részesüljön a családsegítő szolgálat által nyújtott
szolgáltatásból, a szolgáltatások így szélesebb körben fedik le a lakosságot, szemben az egyéni
esetkezeléssel, ahol egy időben egy családgondozó minimális számú igénybe vevővel foglalkozik. Ez
azoknál a szolgálatoknál jelenthet segítséget, ahol kevés a családgondozó, viszont magas az
igénybevevők száma, az esetszám.
A közösségi szociális munka szervezése, személyi és tárgyi feltételei
közösségi szociális munka szervezése és végzése során fontos figyelembe venni az adott intézmény filozófiáját,
értékeit, szervezeti felépítését, lehetőségeit, adottságait. A tervezett programnak mindezekkel összhangban kell
lennie. Meghatározó továbbá, hogy milyen intézményi, illetve fenntartói megbízatásra, támogatottságra,
alapfilozófiai törekvésre szerveződik a közösségi szociális munka. (Pl. egy önkormányzati alkalmazott az
önkormányzattal konfliktusban álló csoporttal való együttműködés során nem vállalhat kiemelten aktív
szerepet.)
A közösségi szociális munka szervezése során fontos tényező a személyi és tárgyi feltételek megléte. A
tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyszemélyes, illetve a kis létszámú családsegítő szolgálatok esetében
nehézséget okoz a szakemberek biztosítása a programok szervezéséhez és lebonyolításához. Ilyenkor a
jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés még inkább felértékelődik, hiszen az szélesíti a programok körét,
valamint a lebonyolításhoz plussz szakembert biztosít, így teljesülnek a személyi feltételek.
Optimális helyzetben vannak azok a szolgálatok, ahol adottak a személyi feltételek ahhoz, hogy a szakemberek
egy része csak közösségi szociális munkát végezzen.
Közösségi szociális munkához kapcsolódó feladatokat szakember felügyelete mellettvégezhetnek önkéntesek
is.
A tárgyi feltételek biztosítása is sok esetben nehézségekbe ütközik, hiszen az intézmények költségvetése nem
mindig teszi lehetővé a forrásbiztosítást a közösségi szociális munkához szükséges plussz kiadásokhoz. A plusz
források biztosítására számos jó gyakorlat létezik:
pályázati lehetőségek kihasználása; adományozók, szponzorok, cégek megkeresése.
A közösségi szociális munka elindításának motivációi - családgondozói gyakorlatban
• A családgondozói gyakorlatban a mindennapi szakmai munkavégzés során
tapasztalatokon alapuló igények jelennek meg.
• Kérés érkezik a családsegítő szolgálathoz valamilyen közösségi szociális munka
megszervezésére.
• A családsegítő szolgálat igényfelmérést, kutatást végez arra vonatkozóan, hogy milyen közösségi programra
lenne igény (közösségi profil).
A közösségi szociális munka öt fázisa
Peter Baldock és Charles Zastrow az alább látható táblázatban foglalták össze, hogy az egyéni esetkezeléstől a
klasszikus közösségi munka felé haladva, milyen közösségimunkafeladatokat szoktak a szociális munkások
végezni.
Közösségi profil
Amennyiben a családsegítő szolgálat – minden előzetes kérés és tapasztalat hiányában – közösségi szociális
munka elindítása mellett dönt, úgy előzetesen a közösségi szociális munkásnak egy közösségi profilt
szükséges készítenie annak érdekében, hogy a helyi igényeket és erőforrásokat megfelelően tudja értékelni.
Tartalmazza a terület és az ott lakó emberek részletes leírását.
A közösségi profil készítése arra a feltételezésre épít, hogy a közösségről, az erőforrásokról és a helyi
tevékenységekről összegyűjtött teljes adatsorok elemzésével a közösségi szociális munkás azonosítani fogja
tudni a „kielégítetlen igényeket”, pl. a szolgáltatások és az igények közötti réseket, és így saját feladatait is
meg fogja tudni határozni.
Az összegyűjtendő információk köre széles, részletes képet ad egy adott település, településrész helyzetéről.
Az összegyűjtött adatokból levont következtetések a cselekvési terv kiindulópontjai, hiszen ezek adnak
választ arra, hogy mit csináljon, mire irányuljon a közösségi szociális munka, a családsegítő szolgálat milyen
programokat, szolgáltatásoka szervezzen.
• Melyek a fő szociális problémák?
• Mi ad erőt a közösségnek?
• Hol észlelhető rés a szolgáltatásokban?
• Melyek a szomszédság legfontosabb törekvései?
• Milyen feladatokkal foglalkozzon a közösségi szociális munkás?
Közösségi terek fiataloknak
A közösségi terek célja, hogy a szabadidő hasznos eltöltésének biztosításával a fiatalok elkerüljék az olyan
közösségeket, ahol a drog, az alkohol, a dohányzás és a kriminalizálódás veszélyeinek vannak kitéve. Cél
továbbá a közösséghez való tartozás igényének kielégítése; új kapcsolatok, baráti társaságok kialakulásában
való segítségnyújtás; a fiatalság lelki, mentális egészségének megőrzéséhez, fejlesztéséhez való
hozzájárulás; a deviáns viselkedésminták kialakulásának megelőzése; halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek szocializációjának elősegítése.
A családsegítő szoglálatok keretén belül működtetet programok lehetőséget teremtenek a fiatalokkal való
közvetlen bizalmi kapcsolat kialakítására. A prevenciós programokkal a fiatalok hasznos információkhoz,
tapasztalatokhoz jutnak az egészségesebb testi, szellemi fejlődés jegyében. Társas kapcsolati,
kommunikációs, konfliktuskezelési mintákat kapnak.
Közösségi terek létrehozását megelőzően célszerű szükségletfelmérést és helyzetelemzést végezni az adott
ellátási terület és célcsoport vonatkozásában. Ennek elemei a fiatalokat jellemző statisztikai, demográfiai és
egyéb mutatók: nem; életkor; iskolai végzettség; munkaerőpiaci helyzet; információszerzési,
információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokások; a korosztály számára rendelkezésre
álló szabadidős és kulturális lehetőségek; szükségletek, igények a fiatalok körében.Emellett a fiatalokkal
kapcsolatban álló szakemberektől, intézményektől nyert információk is hatékony segítséget jelentenek a
tervezés fázisában. A felmérés során kapott eredményekre építve lehet olyan közösségi teret létrehozni és
olyan programokat működtetni, mely a fiatalok igényeire, szükségleteire épülve hatékony eszköze lehet a
közösségi szociális munkának.
A felmérés eszköze: szükségletfelmérő kérdőív, interjúzás, korábban készült kutatások, felmérések
másodelemzése.A működetéshez szükséges eszközök: szabad helyiség a tér kialakításához,
sporteszközök(ping-pong asztal, cso-cso, darts), cd, magnó, video, beszélgetésre alkalmas sarok:
asztalok,székek, fotelek, a programokhoz aktuálisan szükséges eszközök.
Szakemberek: a közösségi tér működtetését végző családgondozói munkakörben foglalkoztatott
szakembere/ek; emellett programokhoz, rendezvényekhez kapcsolódó szakemberek ( pl. orvos, védőnő,
pedagógus…); önkéntesek; felsőoktatásban részt vevő hallgatók (a családsegítő szolgálatoknál gyakorlaton
lévők).
Dokumentáció: forgalmi napló, programokon részt vettek jelenléti íve; fénykép-, videódokumentáció;
szakmai beszámoló; sajtó, média.
Településekhez, településrészekhez kötődő rendezvények
A falunap meghatározó eleme az egyének, helyi közösségek tagjainak aktív részvétele a rendezvényen
(játszóház, kirándulás, ünnep, utcabál). Nagyobb tömeget mozgósít. A családsegítő szolgálatok egyre
nagyobb számban jelennek meg az általuk ellátott települések falunapjain, különböző programok
biztosításával. Ezáltal lehetőség nyílik az adott szolgálat tevékenységének, szolgáltatásainak
megismertetésére és a kapcsolatépítésre a település lakóival.
A családi nap a helyi közösség szempontjából fontos alkalmi program, akár több száz résztvevővel. Célja,
hogy a résztvevők számára értékeket közvetítsen, alkalmat adjon a szabadidő hasznos eltöltésére, emellett
kapcsolatot építsen a családsegítők és a lakosság között. Szinte mindig szabadtéren kerül sor az egész napos,
játékos, sportos rendezvényre.
A program szervezésében és lebonyolításában nemcsak a családsegítő szolgálat munkatársai, hanem a
jelzőrendszer tagjai is részt vesznek. A szervezés során a személyes kapcsolatokat is felhasználják.
Fontos szerepe van a szponzorok felajánlásainak, hiszen támogatásuk nélkül a program nem valósulhatna
meg. A családi napot előzetesen meghirdetik a helyi médiában, tudósítások jelennek meg a helyiújságokban,
televízióban, rádióban.
A családi nap programjai lehetnek: aszfaltrajzverseny, kerékpáros ügyességi verseny, tűzoltóautók
kivonulása, szellemi totók különféle témákban, játékos sportvetélkedők, kézműves-foglalkozások, katonai
hagyományőrző csoportok bemutatkozása, sportbemutatók, karaoke-éneklés, tombola ( szponzorok
felajánlásai segítségével), főzőverseny. Falunapok, családi napok rendezése előtt a lakosság mint célcsoport
megkeresése hatékonyan segíti a tervezést. Emellett az adott településen, lakókörnyezetben tevékenykedő
intézmények, szakemberek nyújthatnak segítséget a szükségletek, igényekmegfogalmazásához, és az azokra
épülő programok összeállításához.
A felmérés eszköze: szükségletfelmérő kérdőív, interjúzás, korábban készült kutatások, felmérések
másodelemzése.
A megvalósításhoz szükséges eszközök: a programokhoz aktuálisan szükséges eszközök
Szakemberek: családgondozói munkakörben foglalkoztatott szakembere/ek; emellett programokhoz,
rendezvényekhez kapcsolódó szakemberek (pl. orvos, védőnő, pedagógus, rendőr); önkéntesek;
felsőoktatásban részt vevő hallgatók (a családsegítő szolgálatoknál gyakorlaton lévők).
Dokumentáció: a programokon részt vettek jelenléti íve; fénykép-, videó-dokumentáció; szakmai beszámoló;
sajtó, média.
Ünnepekhez kötődő közösségi rendezvények szervezése
A játszóház előre meghatározott program szerint működik, támogatott játékfoglalkozás keretében. Többek
között a család segítését szolgálja különböző feladatoknál (hétvégi bevásárlás, takarítás vagy egyéb házi
munkák, családápolás stb.), oly módon, hogy figyelmüket teljes mértékben az aktuális teendőre tudják
összpontosítani. Ez idő alatt barátságos környezetben, szakemberek felügyelete alatt, biztonságban, integrált
csoportban, előre kidolgozott program szerint működő játszóházban hagyhatják gyermekeiket. Mivel a
gyerekek sok mozgással és különböző észlelő funkciók együttes működésével jól fejleszthetők, a programok
kialakításában fontos szerepet kap a játék, ami által az itt töltött idő hasznossá és kellemessé válik.
A kreatív műhelyek, kézműves foglalkozások, ünnepkörökhöz kötődő rendezvények (farsang, húsvét,
mikulás, advent, karácsony) célja a szabadidő hasznos eltöltése, a gyermekek kreativitásának, ügyességének,
képzelőerejének fejlesztése, illetve az adott ünnepre való készülődés.
A családsegítő szolgálatok által szervezett foglalkozások lehetőséget teremtenek a szakembereknek arra,
hogy a résztvevőkkel megismertessék a szolgálat által nyújtott további szolgáltatásokat, felmerülő
problémák esetén a segítségnyújtás lehetőségeit.
A rendezvények szervezése előtt fontos felmérni, hogy a nyújtani kívánt szolgáltatások mennyire vannak
összhangban a szükségletekkel, mennyire segítik hatékonyan a családok életét. Erről egyrészt a lakosság
megkérdezése, másrészt a lakossággal kapcsolatban álló szakemberek megkérdezése útján kaphatunk képet.
A felmérés eszköze: igénybe vehető hasonló szolgáltatások feltérképezése, szükségletfelmérőkérdőív,
interjúzás, korábban készült kutatások, felmérések másodelemzése.
A megvalósításhoz szükséges eszközök: a foglalkozásokhoz, rendezvényekhez aktuálisan szükséges
eszközök
Szakemberek: családgondozói munkakörben foglalkoztatott szakembere/ek; emellett programokhoz,
rendezvényekhez kapcsolódó szakemberek ( pl. orvos, védőnő, pedagógus, rendőr…); önkéntesek;
felsőoktatásban részt vevő hallgatók (a családsegítő szolgálatoknál gyakorlaton lévők)
Dokumentáció: a programokon részt vettek jelenléti íve; fénykép-, videó-dokumentáció; szakmai beszámoló;
sajtó, média.

Fórumok szervezése
Kerekasztalok szervezése különböző témakörökben (pl. díjhátralékosok kapcsán). A kerekasztalok célja,
hogy a résztvevőket rövid és hosszú távon egyaránt érintő kérdésekben elősegítse a konszenzus létrejöttét,
párbeszédet indítson el, cselekvésre ösztönözzön.
 A közvéleményt aktuálisan foglalkoztató és érintő témákban lakossági fórumok szervezése, melyre
meghívást kapnak az adott téma képviselői és szakértői, valamint a lakosság. Célja a lakosság, a
szakemberek, a döntéshozók és a képviselők közötti párbeszéd megteremtése cselekvés elindítása.
Különböző témájú fórumok tervezése, szervezése kapcsán fontos kezdeményező szerepe van mind a
klienseknek, mind a családsegítő szolgálatnál dolgozó szakembereknek, mind pedig az adott témában
érintett szakembereknek.
A lebonyolításhoz szükséges eszközök: a kerekasztal és a fórum megtartására alkalmas helyiség
Szakemberek: családgondozói munkakörben foglalkoztatott szakembere/ek
Dokumentáció: a programokon részt vettek jelenléti íve, emlékeztető; fénykép-, videódokumentáció szakmai
beszámoló; sajtó, média.
Közösségfejlesztő Iroda működtetése
A közösségi szociális munka ebben az esetben a hátrányos helyzetű egyének, családok segítésére,
életkörülményeinek javítására koncentrál. A lakóközösség számára szolgáltató-, szervező-, tájékoztató
tevékenységet végez.
Alapvető cél a közösség motiválása, hogy minél előbb képessé váljon a helyes önálló életvitel és a megfelelő
családi élet kialakítására, erőforrásai mozgósítására. Cél továbbá a lakók bizalmának megnyerése,
kapcsolatépítés, illetve a környéken élő felnőttek és gyermekek szemléletformálása, megfelelő
viselkedésminták kialakítása, szülői és gyermekszerepek segítése, negatív szocializációs hatások
csökkentése, a szabadidő lehető leghasznosabb eltöltése, jól funkcionáló, egészséges közösség építése. Ezen
belül közösségi programok szervezése, a közösségi identitás erősítése; a szabadidő hasznos eltöltését célzó
foglalkozások szervezése.
Közösségfejlesztő iroda létrehozása előtt fontos feladat, hogy megismerjük az adott közösség múltját,
történelmét, a társadalomban betöltött szerepét, ezáltal általános képet kapunk róluk Érdemes a közösség
tagjaival egyénenként megismerkedni, bemutatkozni nekik, szándékainkat tisztázni, előzetesen felmérni a
problémáikat, tisztázni a félelmeiket, aggodalmaikat. Fontos a kölcsönös bizalom kialakítása.
A felmérés eszköze: szükségletfelmérő kérdőív, interjúzás, korábban készült kutatások felmérések
másodelemzése.
A megvalósításhoz szükséges eszközök: az iroda működéséhez helyiség/ek, afoglalkozásokhoz,
programokhoz aktuálisan szükséges eszközök
Szakemberek: családgondozói munkakörben foglalkoztatott szakembere/ek; emellett programokhoz,
rendezvényekhez kapcsolódó szakemberek (pl. orvos, védőnő, pedagógus, rendőr…); önkéntesek;
felsőoktatásban részt vevő hallgatók (a családsegítő szolgálatoknálgyakorlaton lévők).
Dokumentáció: forgalmi napló; folyamatnapló; programokon részt vettek jelenléti íve; fénykép-, videó-
dokumentáció; szakmai beszámoló; sajtó, média.
Közösségi központ /Komunitné centrum/meghatározása
A Közösségi központban kedvezőtlen szociális helyzetben lévő természetes személy, család vagy
személyek csoportjának,
akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, szociálisan korlátozott képességekkel vagy
lehetőségekkel rendelkeznek
integrálódni és önállóan kezelni a saját problémájukat a szegregált településen maradásnál koncentrált
és nemzedékenként újratermelődő szegénység jelenléténél a szakmai tevékenység, az egyéb
tevékenységek által nyújtanak segítséget. A Közösségi központban a szociális ellátás ambuláns, terepi
formában terepi programon keresztül is biztosítható.
• A Közösségi központ:
• a község teljes települési közösségének közös helye;
• hely a közösség különböző alcsoportjainak fejlődésére, tekintettel arra, hogy egy személy lehet térben és
időben különböző alcsoportok része. Ugyanakkor a marginalizálódott roma lakosok a közösségek az
egyik alcsoportja (prioritású), amelyekre a közösségi központ összpontosít;
• semleges helye a közösségi feszültségek és konfliktusok enyhítésére;
• az önkormányzat támogatásával a közösségfejlesztés és közösségépítés területén segít a lakosoknak.
A közösségi központok küldetése és céljai
A közösségi központ küldetése és célja, hogy átfogó, professzionális tevékenységet nyújtson,
egyéb tevékenységekkel, amelyek hozzájárulnak a társadalmilag kirekesztett emberek társadalmi
befogadásához, egyénileg és helyi szinten is.
A társadalmi befogadás alatt azt értjük, hogy elérhetők lesznek a lehetőségek és esélyek, amelyek teljes
mértékben segítik a társadalmilag kirekesztett egyéneket és családokat
részt vesznek a település gazdasági, társadalmi és kulturális életében és a társadalom egészében.
A közösségi központ a következő célok elérésére összpontosít
1. Egyének, családok, kirekesztett közösségek szociális helyzetének javítása.
2. Az egyének és családok aktivizálása, kompetenciák növelése, társadalmi mobilitásának támogatása.
3. Társadalmi-patológiai jelenségek megelőzése.
4. A tágabb környezettel való kapcsolat közvetítésére, a meglévő közösségi hálózatok, struktúrák,
szolgáltatások és intézményekbe való beilleszkedés támogatására.
5. Az együttműködésének támogatására és az egyes szubjektek (önkormányzat, oktatási intézmények,
szociális és szolgáltatók, foglalkoztatás, egészségügyi szolgáltatók) tevékenységének hatékony
összehangolásának elősegítése, amelyek belekapcsolódnak társadalmilag kirekesztett személyek életének
javításába.
6. Közösségfejlesztés támogatása, a közösség egészének építése.
7. A konfliktusok, viták és feszültségek hatékony megoldásának támogatása az egész közösségben és az
alcsoportban a kirekesztett roma helység lakosai és az egyes alcsoportok között.
8. A szabadidős tevékenységek, a szabadidő tartalmas eltöltésének elősegítése.
9. Gyermek- és ifjúsági oktatás támogatása, alapfokú oktatás elvégzésének és továbbképzésének támogatása
a középiskolai továbbtanulásban.
10. Felnőttkorúak oktatásának, képzésének támogatása oktatás és képzés megvalósításával egyéneknek és
csoportoknak szóló programok segítségével.
11. A kirekesztett települések lakosságának kezdeményezéseinek támogatása az egészséges és tiszta
környezet érdekében, egészségnevelés megvalósítása a lakosság minden korcsoportja számára;
kezdeményezése és végrehajtása fiatalok szabadidős tevékenységei az egészséges életmód terén, segítik a
hozzáférés javítását polgárok egészségügyi ellátására, valamint az egyes tagok saját felelősségük
megerősítésére a saját egészségük érdekében . Tervezett szülői és szexuális védelmi oktatást és képzést
biztosít reproduktív egészség érdekénben.
12. A kirekesztett településeken élők lakhatási kezdeményezéseinek támogatása, a hozzáférés javításának
elősegítése az egyes tagok lakhatási felelősségének erősítése.
13. Támogatás és segítségnyújtás a polgárok finanszírozási eszközeinek a megteremtéséhezaz oktatás
növelése, a lakhatás javítása és a munkavállalás megszerzéséhez. A pénzügyi ismeretek és pénzügyi
befogadás növelése
14. Támogatás és segítségnyújtás a célcsoportok jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférésének javításában.
15. A foglalkoztathatóság elősegítése. Támogató szolgáltatások nyújtása a foglalkoztathatóság növelése
érdekében és beleértve foglalkoztatást a foglalkoztatási tanácsadást is.
16. A szabadságvesztést töltő családtagokkal végzett munka támogatása akiknél a csaladtádtag böntetés
végrehalytásban van. Büntetés-végrehajtás utáni munkát biztosít a háztartás tagjával a büntetés letöltése
után.
17. Családi krízishelyzetek megelőzése.
18. Személyes, etikai és lelki fejlődés támogatása, belső motiváció építése.
A közösségi központok célcsoportjai
• marginalizált közösségek lakói (különösen a szegregált és elkülönült közösségek lakói( roma
közösségek),
• a tartós munkanélküliek és a munkanélküliek hátrányos helyzetű csoportjai,
• munkanélküliek és a munkanélküliség veszélyének kitéve,
• végzettség nélküli munkanélküliek, ill. alacsony iskolai végzettséggel, olvasási, írási problémákkal és
számolási problémákkal rendelkező egyének ,
• földrajzilag /területileg elszigetelt csoportok,
• gyermekek, felnőttek, családok, közösségek, amelyek számára szociális intézkedéseket hajtanak végre
• a gyermekvédelem és a szociális gyámság, az anyagi rászorultságban nyújtott segítség és a nyújtott
szolgáltatások
• sajátos törvények által,
• a szegénységi küszöb alatt élők,
• alacsony jövedelmű munkavállalói csoportok,
• kedvezőtlen szociális helyzetben lévő állampolgárok,
• gyermekek, felnőttek, családok, társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett közösségek, kirekesztett ill.
• marginalizált közösségek,
• kockázatos csoportok gyermekek és fiatalok, serdülők, iskola befejezése után,
• fiatal felnőttek az intézményi ellátás, alternatív családgondozás befejezése után,
• kiskorú szülők és szülési szabadság után a szociálisan rászoruló csoportokból származó szülők,
• büntetés-végrehajtásban részesülő személyek és családjaik,
• a település lakosságának vitás, konfliktusos vagy fokozódó feszültségű csoportjai,
• a település lakossága közösségfejlesztés keretében,
• a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett vagy társadalmilag kirekesztett egyéb csoportok.