Tömegmédia, tömegkommunikáció

A vita alapvetően arra való, hogy az álláspontok ütköztetésével egy jobb választ
leljünk meg
-> a médiák erre lennének jók elvileg, amikor több nézőpontból tájékozódunk
-> a média alkalmas a hatalom gyakorlására is pl karaktergyilkosság
de lehet pozitív hatalomgyakorlás is

- a közszolgálati médiának ez az egyik célja: a nézőpontok ütköztetésével jó

válaszokat adjunk
- a hatalomgyakorlás negatív eszköze, ha egy véleményt sulykolunk és
karaktergyilkosságokat követünk el

- a hatalom tudja használni a tömegmédia csatornáit a nevelésre

- a tömegmédia úgy is tud hatalmad gyakorolni, hogy edukálja az embereket
pl adománygyűjtés (szolidaritásra tanít), környezetvédelem, egészséges életmód

A tömegmédia társadalmi vonatkozásai:

- alapvetően szabadidős környezet
- közös identitás kialakítása
- szelektál a világ dolgai között: (Luhman: informativitás), aktualitás
(- aki egyetlen szűrőn keresztül nézi a világot, az arra predesztinálja magát, hogy nem
érti a világot)
- a tömegmédia kialakulásának legnagyobb identitásképző aspektusa a nemzeti
identitás
(- Benedict Anderson: Elképzelt közösségek)
- a modernitás előtt nem volt homloktérben a nemzetiségek kérdése (pl nem
"franciáknak" tartották magukat, mert nem beszéltek közös nyelvet, vagy egy szláv
nyelvet beszélő is hungarusnak nevezte magát)
- a közoktatás (uniformizálás) és a média (pl az alapján szelektál, hogy mi az a
"külföldi hír" és mi az a "belföldi hír", ez utóbbinak jobban kell érdekelnie téged)
fejlődése teszi lehetővé a nemzeti identitás megteremtődését (pl mindegy, hogy ps
vagy 444, mindkettő úgy szelektál, hogy nagy többségeben "belföldi" híreket hoznak
le)
- a közös társadalmi valóságot meghatározza a média (hogy mit tapasztalunk meg
valóságként és objektivitásként, azt alapvetően a minket körülvevő társadalom
határozza meg)
- a közös társadalmi valóság alapvetően a tömegmédia által közvetítődik
- hogy kik vagyunk? mi a célunk?, azt alapvetően a tömegmédia által közvetített
közös társadalmi valóság hatrozza meg
- "amit a világról tudunk, azt alapvetően a tömegmédiából tudjuk"
- a média felkínálja a "fontos" híreket, de az emberek nagy többsége nem él vele.
miért?
- ha szegényes differenciáltságú csatornákon keresztül tájékozódunk, akkor csupán
papagájokká válunk, nem autonóm személyekké
- a médiának mindig gazdasági vonatkozása is van (pl mennyibe kerül kitenni egy
óriásplakátot?)
- ha a pénz megjelenik a rendszer működésében: 1. vagy a pénz folyósítóit
megpróbálják kiszolgálni, 2. ha valaki pénzt tesz bele, akkor ő azt szeretné, hogy
profitáljon az adott orgánum (pl Bergman-filmekkel nem lehet az RTL-klubon
nézettséget elérni)

a tömegkommunikáció fogalma:
George Gerbner: "társadalmi interakció üzeneteken keresztül"
(tehát: a társadalom egészét szólítja meg)
Tama Jankowicz: "a tömegkommunikáció intézményekből és technikákból áll,
amelyek segítségével bizonyos specializált csoportok a maguk szolgálatába állítják a
kommunikációs eszközöket abból a célból, hogy a szimbolikus tartalmakat a
közönség nagy, heterogén, széles körben szóródó csoportjaihoz eljuttassák"
(szimbolikus tartalom: konstruált valóság: pl a "szerencsétlenség" szó használatával
érzelmi reakciót akar kiváltani, hogy osztozzunk a balesetet szenvedettek fájdalmában
- a nemcsak szimpla tényt közöl, de ezen álca mögé bújva mindig szimbolikus
tartalmakat közöl)