A tömegkommunikáció:

A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formában működtetett társadalmi közlésfolyamat,

melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére
ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni. Egyirányú és közvetett kommunikációs forma, melyet
javarészt szakemberek irányítanak.

Jellemzői:
 Az üzenetet a befogadók (célközönség) az újságíróktól / műsorkészítőktől kapják. A
tömegkommunikációban megjelenő üzenetek válogatottak és szerkesztettek.
 A célközönség heterogén.
 A kommunikáció bármikor blokkolható.
 Személyesség hiánya áll fenn.

A tömegkommunikációs eszközök típusai:

 auditív (hallással fogadjuk be): pl. rádió
 vizuális (látással fogadjuk be): pl. újság (sajtó)
 audiovizuális (látószervünkre és hallószervünkre is hat): pl. televízió

Tömegkommunikációs eszközök (-> média) – ezek alkotják a kommunikáció

csatornáját:
 televízió
 rádió
 internet
 nyomtatott
 plakát

A tömegkommunikációs eszközök nyelvi és nem nyelvi eszközökkel tájékoztatnak, felhívnak,

érzelemkifejező funkciójukkal élnek, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró szerepük van. Esztétikai funkciót
hordoznak és metanyelvi (értelmező funkció) szerepet töltenek be.

Közös jellemzőjük, hogy az információt rendszeresen és kb. egy azonos időben juttatják el a
címzettekhez (pl.: hírműsorok).

A tömegkommunikációs eszközök használata során nemcsak leírt vagy kimondott szavak hatnak ránk,
hanem az ezeket kísérő színek, képek, hangok, zene is.  tudatalatti hatás

A tömegkommunikáció funkciói:
 tájékoztat
 véleményt formál, magyaráz
 közösségépítés
 oktat, értéket közvetít
 szórakoztat

Tömegkommunikációs műfajok:
  Sajtó:
o Publicitás, perioditás, aktualitás
o Tájékoztató sajtóműfajok: hír, tudósítás, riport, közlemény, interjú.
o Véleményközlő publicisztikai műfajok: cikk, jegyzet, kommentár, glossza, kritika,
ismertetés, recenzió, tanulmány, esszé stb.
 Rádió:
o Írott anyagot előadó megszólaltató: hír, jegyzet, glossza, levél ismeretterjesztő
előadás.
o Hangos anyagok: interjú, riport, tudósítás , vitaműsor, beszélgetés telefonos játék
stb..
 Televízió:
o Célja a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információ közlése.
o Élő adás pl.: híradó, sportközvetítés, stúdió beszélgetés, bejelentkezés
o Előre rögzített szerkesztett műsorok (konzerv műsorok) filmek, szórakoztató műsorok,
sorozatok stb.
 Internet:
o Előre rögzített pl.: hírek, menetrend, időjárás, politika
o Közvetlen kapcsolat: chat, Skype,

Hír:
 Közérdekű, aktuális információ tömören, röviden
 Tényhír: Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol?
 Teljes hír: Miért? Hogyan?

A tömegkommunikáció hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközei:

 a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)
 hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak
 nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás, az ábra a szövegben
 képi témaválasztás: társadalmi célú reklámok erős érzelmi hatása
 nyelvi stílus

Manipuláció:
 leszoktat az önálló gondolkodásról
 befolyásolás a célja
 megtévesztés

Manipuláció példák:
 híres emberek fogadtatnak el árucikket
 a csomagolás eladhatóvá teszi az egyébként silány terméket
 félelemkeltésre, bűntudatra alapozó meggyőzés (pl. egészségügyi reklámok)
 hivatkozás társadalmi csoporthoz, réteghez való tartozásra
 szándékos hiánykeltés („amíg a készlet tart”)
 „beetetés”: a rossz dolog mellett a jó jobbnak tűnik vagy „ön is megnyerheti” hirdetések
  montázs: képek egymás mellé helyezése úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a befogadó
számára összefüggés teremtésére. Képzettársításokon keresztül csúszik be a tudatunkba, és
így minősít. Segítségével bármi rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tehető. Különösen
veszélyes az ingerküszöb alatti montázs.
 mézesmadzag: egy bizonyos dologhoz vagy jelenséghez kívánatos értékeket társítanak.

A tömegtájékoztatás része az elhallgatás és a szelektív hírközlés is.

A multimédia nyelve a művelt köznyelv, néha csoport- és rétegnyelv.