01 Külgazd Pol - Merged

Külgazdasági
politika
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Politika
Politika
• πoλης (polisz): város, városállam
• πολιτική: a város(állam)al foglalkozás → rerum politicarum
• Πολιτικά (Politika): Ἀριστοτέλης egyik munkája
• πολιτεία (politeia): helyes államforma, ott jobb a polgárok komfortérzete és államhoz való
viszonya, ahol szilárd anyagi háttérrel bíró, többséget adó középosztály van
• res publica, rei publicæ: közös, nyilvános, állami dolog(ok)
• δημαγωγός (demagógosz): a görög filozófusok a (δημος) démosznak (népnek) a

kormányzásra, a poltikára vonatkozó ítélete kapcsán felhívják a figyelmet szerepére →
korabeli média…
Politika
• MACHIAVELLI: A politika azon eszközök összessége, amelyek ahhoz szükségesek,
hogy hatalomra jussunk, hatalmon maradjunk, és a hatalmat a leghasznosabban
hatalom
felhasználjuk.
• WEBER: A „politika” … törekvés a hatalomból való részesedésre vagy a hatalom …
megosztásának befolyásolására.
• EASTON: értékek autoritatív elosztása.
• LEHMBRUCH: A politika olyan emberi cselekvés, amely arra irányul, hogy a

konfliktus
társadalmi konfliktusokat értékeken keresztül kötelezően szabályozza.

• ALEMANN: A politika érdekek nyilvános konfliktusa a közhatalom alkalmazásának
és a konszenzus szükségleteinek feltételei mellett.
• SCHMITT: a „politikai” nem más, mint a háború és a béke kérdéséről való döntés.
Politika
polity politics policy
a politika konfliktusos folyamata, köz/szakpolitika: a politika
jelentése a politika intézményes világa minden politikai cselekedet, pl. tartalma, kimenete, a közügyek
demonstráció intézése
nemzeti keretek között kialakult a politikai erők küzdelmének terepe, politikai célok és programok
tartalma intézmény-rendszer, a hatalom folyamatos harc az erőforrásokért az elfogadása a társadalmi részvétel
korlátok közötti alkalmazása érdekek és értékek érvényesítéséért mellett
idő n. a. 4-5 év 5-40 év
szereplői intézmények, dolgozók pártok szakemberek
számít-e egyáltalán a politika,
az állam és intézményeinek a konfliktusok folyamata, szereplői, a
tárgya és/vagy más tényezők
vizsgálata szereplők viselkedése és motivációi
érvényesülnek
egyének és szervezett politikai csoportok
kevésszereplős kamaradráma az
„dráma” – széles színpadon lejátszódó a dráma rendezése, szervezése
állam színpadán
sokszereplős dráma
19.sz. második fele 19/20.sz. 20.sz. közepe

Politika
politika szakpolitika nemzetpolitika
idő (év) 4-5 5-40 100+
távlat rövid/pillanatnyi tartós „örök”
formáló pártok szakember mindenki
cél választási siker problémamegoldás nemzeti
színtér parlament/média kormány/minisztérium ország
tagok laikus szakmai mindenki
kiválasztás zsákmány érdem evolúció
lobby vegyes → gyenge ágazati → erős n.a.
Politika
Szakpolitikák - tudományok
• belpolitika • védelmi politika
• külpolitika • energiapolitika
• gazdaságpolitika • környezetvédelmi politika
• pénzügypolitika • egészségügyi politika
• költségvetési politika • lakáspolitika
• oktatáspolitika • monetáris politika
• tudománypolitika • népesedéspolitikai
• szociálpolitika • biztonságpolitika
• családpolitika • vízpolitika
• közlekedéspolitika
• ifjúságpolitika • politikai gazdaságtan
• egyházpolitika • politikai nemzet
• drogpolitika • politikai földrajz
• fogyatékosságügyi politika • politikai filozófia
• várospolitika
• jogpolitika A külgazdaság-politika egyrészt a külpolitika, másrészt a
• IT politika
gazdaságpolitika eszköztárából merít.
Politika
(Szak)politikai döntés
Politika - ideológiák
Gazdaságpolitika
Gazdaságpolitika
Gazdaságpolitika:
• 1. azoknak a céloknak, módszereknek, és szervezési elveknek az összessége, rendszere, amelyekkel különböző
időtávokra meghatározzák a gazdasági fejlődés, növekedés irányát és az ehhez szükséges eszközöket. Az
általános politika részegysége, így az állam és a hatalmon levő kormány határozza meg.
• 2. célja a szükséglet-kielégítés, jólét / jóllét maximalizálása. Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból:
egyéni, (össz)társadalmi, fejlesztési
• nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból indul ki.
Külgazdasági politika: a hazai és a külföldi gazdaságot összekapcsoló folyamatok alakítására létrehozott

közpolitika. Különböző eszközökön keresztül képes a globális gazdasági folyamatok nemzetgazdaságra gyakorolt
negatív hatásait tompítani, a pozitívakat pedig fokozni.
Kereskedelempolitika: tágabb értelemben véve olyan beavatkozások, amelyek tárgya a belföldi és külföldi
kereskedelem (áru-, szolgáltatás- és tőkemozgások)
Külkereskedelmi politika: a gazdaságpolitika, a külgazdasági politika része, a külkereskedelmi tevékenység
alakításának irányvonala, eszközeinek, valamint intézményeinek egységes, komplex rendszere. Célja az export
vagy az import közvetlen befolyásolása, a hazai gazdaság védelme a külföldi versennyel szemben
Gazdaságpolitika
A gazdaságpolitika
részpolitikái
Makrogazdasági Mikrogazdasági Társadalompolitikai

eszközök eszközök eszközök
monetáris politika versenypolitika oktatáspolitika

(monetary policy) (competition policy) (education policy)
költségvetésipolitika iparpolitika lakáspolitika

(fiscal policy) (industrial policy) (housing policy)
foglalkoztatáspolitika egészségügyi politika

(employment policy) (health policy)
kereskedelempolitika nyugdíjpolitika
(trade policy) (pension policy)
Gazdaságpolitika
Jóléti állam Neoliberalizmus Szociális Ázsiai modell
piacgazdaság
ország skandináv államok 80-as évek Angliája, USA Németország az Kína, Szingapúr, Korea
most újraegyesítés előtt
verseny szükséges rossz legjobb dolog semleges (elfogadja nemzetközi
létezését) verseny fontosabb
szociális univerzális csak a szelektív a család feladata
(mindenkire kiterjedő, a (leg)szegény(ebb)eknek
háló szelektivitás másodlagos)
gazdaság- teljes piac szerepének ahol a piac csődöt a nemzetközi
politika foglalkoztatottságra maximalizálása mond… versenyfeltételek
törekvés megteremtése
szerepe
gazdaság és gazdaság a kormányzat a társas viszony, gazdaság a
politika társadalomért gazdaságért kölcsönös nemzeti
segítségnyújtás célokért
Gazdaságpolitika
A redisztribúció dilemmája
méltányosság
Jóléti állam
Szociális piacgazdaság
Ázsiai modell
Neoliberalizmus
hatékonyság
Külgazdaság
Külgazdaságtan
Világgazdaságtan:
a gazdasági kapcsolatok olyan világméretű rendszere, amelyben a nemzetközi
munkamegosztás alapján sokoldalúan kapcsolódnak össze a nemzetgazdaságok
(makroszinten), az egyének és a transznacionális vállalatok (mikroszinten).
Nemzetközi gazdaságtan:
az egyes gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló tevékenység révén
kialakult és tartósan érvényesülő kölcsönös kapcsolatok, viszonyrendszer
vizsgálatával foglalkozik.
Külgazdaságtan:
a hazai és a külföldi gazdaságot összekapcsoló folyamatok, a nemzetközi és
globális gazdasági események nemzetgazdaságra gyakorolt pozitív és negatív
hatásainak vizsgálata.
Világgazdaság
A világgazdaság
• nem egyszerűen nemzetgazdaságok összessége
• nem a nemzetgazdaságok külső kapcsolatainak összessége
• nem a nemzetgazdaságok bizonyos egyenes vonalú fejlődésének következménye, eredménye
• interdependencia
A világgazdaság, mint szerves rendszer, elemei

• nemzetközi munkamegosztás: az újratermelési folyamatok világméretű összekapcsolása, s annak
folyamatos kibővülése és elmélyülése
• áru- szolgáltatás és pénzmozgások – kiegészítve a tőke, a munkaerő, a technológia és az információ
nemzetközi mozgásával
• kölcsönös – aszimmetrikus – függések rendszere
• a globalizálódás – mint a fentiek kifejeződése, megnyilvánulása
Külgazdaságtan
A kül(gazdasági) kapcsolatok sajátosságai
nyelvek,
kultúrák,
szokások
gazdaság-
fejlettség politikai
törekvések
eltérő,
különböző nemzeti
távolságok,
pénzügyi
szállítási
rendszerek
útvonalak
kapcsolatai
a termelési
méretű tényezők
nemzetközi
országok áramlásának
természete
Nemzetközi kereskedelem
A nemzetközi kereskedelem, külgazdaság kialakulásának okai:
• minden ország esetében vannak
o erőforrások, nyersanyagok, amelyek nem találhatók meg
o termékek, amelyeket - nem képes előállítani
- hatékonyabban és kevésbé hatékonyan előállíthatók
• specializáció/szakosodás → méretgazdaságosság
• kölcsönös előnyök és kölcsönös függőség (interdependencia)
Következményei:
• termelési tényezők, tőkejavak nemzetközi áramlása, forgalma
• módosul az adott termék belföldi kínálata, változik a piaci ár;
• változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az adott termékből;
• kihat a helyettesítő termékek keresletére és azok piaci árára is;
• az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci helyzethez;
• a változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyet az iparág vállalatai felhasználnak;
• megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, a nemzeti jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a
foglalkoztatás nagysága is;
• megváltozik az állami költségvetés helyzete is.
A nemzetközi kereskedelem, külgazdaság
előnyök hátrányok
statikus •erőforrások hatékonyabb allokációja •a külgazdasági egyensúly felborulása
•nemzetközi munkamegosztás és szakosodás → •kölcsönös függőség (interdependencia) alakul ki
o olcsóbb import (alacsonyabb ár) az országok között
o szériahatás: növekvő méretgazdaságosság o tisztességtelen visszaélések (erőfölény)
o költségcsökkenés a termelésben o a termelési vertikum alsó szintjein való
o választék bővülés beragadás, a valódi verseny akadályozása
dinamikus •a fokozódó verseny és az új technológiák •duális gazdaság kialakulása nemzetközi, de akár
adaptációjának jótékony hatása a növekedésre nemzeti szinten is
o a hazai termelőket és kereskedőket nagyobb •gyermekiparágak (infant industries) megfojtása
versenyre készteti (komparatív hatás), → •a jövőbeni növekedési kilátások romlása
minőség •cserearány romlás, az import árak növekedése
•fair trade – méltányos, tisztességes, nagyobb mint az exporté
becsületes kereskedelem
politikai az integráció stabilizáló szerepe destabilizáló hatás, kereskedelmi viták
Export - Import
Export Import
Az export olyan terméket vagy szolgáltatásokat jelent, Az import egy külföldön előállított és a hazai (saját)
amelyeket egy országban gyártanak, de külföldi vevőnek országában vásárolt termékek vagy szolgáltatások.
értékesítenek.
•a gazdasági transzfer egyik legrégebbi formája, és nagy •az importált áruk vagy szolgáltatások akkor
léptékben fordul elő a nemzetek között vonzóak, ha a hazai iparágak nem tudnak olcsón
•növelheti az eladásokat és a nyereséget, ha új piacokra vagy hatékonyan előállítani hasonló árukat és
jutnak el, és akár jelentős globális piaci részesedés szolgáltatásokat
megszerzésére is lehetőséget kínálhat •a szabadkereskedelmi megállapodások és a
•elősegíti a nemzetközi kereskedelmet és serkenti a hazai tarifatáblázatok gyakran előírják, hogy mely áruk
gazdasági tevékenységet azáltal, hogy munkahelyeket, és anyagok importálása olcsóbb
termelést és bevételeket teremt. •a közgazdászok és a politikai elemzők nem értenek
•az erősen exportáló vállalatok jellemzően nagyobb fokú egyet az import pozitív és negatív hatásait illetően
pénzügyi kockázatnak vannak kitéve
•re-export olyan külkereskedelmi ügylet, amely során az
exportőr a külföldről vásárolt (importált) árut tovább
értékesíti külföldre
Külgazdasági
politika
Külgazdasági politika
Gazdaságpolitika Külgazdasági Külpolitika
Fiskális politika politika Diplomácia
Foglalkoztatáspolitika Biztonságpolitika
Nemzetközi
Jövedelempolitika pénzügyek Globális ügyek
Kereskedelmi politika
Külkereskedelmi
politika
Agrárpolitika
Monetáris politika
Iparpolitika
Szociális politika
A külgazdasági politika alapvető három területe
Piacvédelem
• a hazai termelők védelme a külső versenytársakkal szemben
• a hazai fogyasztók védelme és ellátásuk biztosítása
• a protekcionizmus irányába mutató eszközök
Versenyképesség
• a termelési tényezők hatékony felhasználásának és megszerzésének biztosítása
• a külpiaci jelenlét fokozása
• a fizetési mérleg egyensúlyban tartása
• a nemzetgazdaság világgazdasági súlyának növelése
Külső környezet alakítása

• a nemzetgazdaság igényei és érdekei szerint a világgazdasági folyamatok, szabályozó rendszerek alakítása
• a nemzetgazdaság regionális integrációkban való részvétele
• a nemzetgazdaság világgazdasági pozíciójának javítása
• a nemzetközi versenyben kialakuló konfliktusok kezelése
kapcsolat a állam és piac nemzetgazdaság nemzeti piac nemzetgazdaság

külpolitikával viszonya gyarapodása szerepe szerkezete
külpolitikai
dirigista export protekcionizmus nyitott
dominancia
külgazdasági szabad
semleges belső piac zárt
dominancia kereskedelem
laissez-faire
A külpolitika és a külgazdaság-politika viszonya
Külpolitika Külgazdaság
külpolitika > külgazdaság-politika külgazdaság-politika > külpolitika
külpolitika által irányított külgazdaság-politika külgazdaság-politika által irányított külpolitika
a (kül)gazdasági kérdések háttérbe szorulnak, a a (kül)politikai kérdések háttérbe szorulnak, a
(kül)politikai célok kerülnek előtérbe (kül)gazdasági célok kerülnek előtérbe
előnye: a politikai elit saját politikai és gazdasági előnye: az ország világgazdasági pozíciójának és
hatalmának hosszú távú biztosítása végett olyan versenyképességének javítása kerül előtérbe, +
külgazdaság-politikát folytat, ami külpolitikai gazdasági stabilitás, a politikai változások ellenére is a
barátainak kedvező külgazdasági kapcsolatokat gazdasági kapcsolatok megmaradnak
eredményezhet
hátránya: a javuló külgazdasági teljesítmény függ a hátránya: a gazdasági célok nem feltétlenül
politikai kapcsolatok stabilitásától kedveznek a külpolitikailag szorosabban kötődő
(kormányváltás vagy puccs a célrendszer teljes (baráti) államoknak
megváltoztatását hozza
Oroszország Kína
A külgazdaság-politikában az állam és a piac viszonya
Állam Semleges Piac
dirigista laissez-faire
az állam külgazdasági eszközeit és intézményeit az állami külgazdaság-politikai
kihasználva, jelentősen beleavatkozik a külgazdasági eszközök a piac szabadságát biztosítják
folyamatokba
az állam meghatározza a nemzetgazdaság, a vállalatok a hazai termékek és vállalatok minimális védelme,
világgazdasági mozgásterét vagy teljes védelemmentesség
ehhez hasonló:
a versenyképességének javítása érdekében egyes
szakpolitikák, célok (pl. K+F, FDI bevonás, portfólió
beruházás) kiemelése
protekcionizmus szabad kereskedelem
a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg!
szocialista tervgazdaság, Malajzia Európai Unió
A szabadkereskedelem melletti érvek
Samuelson:
„A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont a protekcionizmus
nagymértékben előnyös keveseknek.”
„A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ, mint egész számára, de soha nem
bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára.”
A protekcionizmus melletti leggyakoribb érv

Lincoln kabátja:
„Ha a kabátomat Amerikában veszem, akkor nekem lesz egy kabátom, a pénz pedig
Amerikában mard. Ha a kabátot Angliában veszem meg, nekem akkor is lesz egy kabátom, a
pénz viszont kikerül Angliába.”
Kereskedelempolitika
Kereskedelempolitika (gyűjtőfogalom)
Tervgazdaság: bel- és külkereskedelem
Piacgazdaság: nincs belkereskedelem (versenypolitika), külkereskedelem
• a gazdaságpolitika által meghatározott és a külpolitika által befolyásolt célok, elvek, ezek megvalósítását
szolgáló eszközök, intézmények, összessége, rendszere
• kereskedelempolitika: vámhatáron áthaladó áru és szolgáltatásforgalom + tőkeáramlás szabályozása az állam
által meghatározott célok érdekében:
o termelői érdek
o fogyasztói érdek
o állami érdek
Regionális kereskedelempolitika: nemzetközi integráció
Nemzetközi kereskedelempolitika: államok közötti multilaterális megállapodások – GATT, WTO
Gazdaságdiplomácia
Diplomácia: a nemzetközi kapcsolatok intézése, a külpolitika megvalósításának eszköze.
Tevékenység + intézmény
diploosz: hivatalos irat, amely két összefűzött táblára íródott
A diplomácia feladatait 3 részre szokták bontani:
• konfliktuskezelés
• bizalomépítés
• együttműködésösztönzés
A modern diplomácia alapfunkciói (1961. évi Bécsi Szerződés):
• Képviselet, reprezentáció: állandó (épület, személyek) vagy nem (anyagi természetű megfontolások,
költséges), üzenetközvetítés kormányok nevében
• Kapcsolat(építés): politikai, gazdasági, védelmi, kulturális, sport stb.; folyamatos, szívélyes, kölcsönös
megbecsülés, jó légkör, de! érzelemmentes kapcsolat (megsértődni is csak utasításra lehet)
• Információ: tájékoztatás, tájékozódás partnerországról, gazdaságról, politikájáról, információnyújtás
• Tárgyalás: célja a közös érdek feltárása, cselekvés a közös érdekek alapján, kompromisszummal végződnek:
szerződés, okmány (a diplomáciai tárgyalások nem nyilvánosak)
• Érdekvédelem: saját állampolgárok védelme külföldön, jogi védelem, útlevél és vízumügyek → nemzeti
érdekeltségű vállatok esetében is
*diplomatika: oklevéltan
Gazdaságdiplomácia
Gazdaságdiplomácia: az állam gazdasági eszközeinek teljes spektrumú alkalmazása a nemzeti érdekek
érvényesítés/elérése érdekében
Három eleme:
• kereskedelmi diplomácia: a nemzetközi kereskedelem és beruházások előmozdítására irányuló politikai befolyás és
kapcsolatok alkalmazása, a piacok működésének javítása és/vagy a hiányosságok kezelése, az ügyleti költségek és
kockázatok csökkentése
• strukturális politikák és kétoldalú kereskedelmi és befektetési megállapodások: a gazdasági eszközök és
kapcsolatok felhasználása a konfliktusok költségeinek növelése, valamint az együttműködés és a politikailag stabil
kapcsolatok kölcsönös előnyeinek erősítése érdekében, azaz ➔ a gazdasági biztonság növelése
• nemzetközi szerveztek, transznacionális vállalatok (TNC, MNC) és nem kormányzati szervezetek (NGO)
szerepvállalása is egyre jelentősebb
Klasszikus gazdaságdiplomáciai feladatok:
• szakpolitikai döntések az export, import, beruházások (FDI), a hitelezés, a támogatás, a szabadkereskedelmi
megállapodások stb. befolyásolására
• gazdasági tárgyú nemzetközi egyezmények, megállapodások megkötése
• gazdaságdiplomáciai látogatások, tárgyalások lebonyolítása kapcsolatteremtés helyi szervezetekkel
• gazdasággal kapcsolatos információk, jelentések továbbítása
• hazai cégek érdekeinek képviselete
Dilemmák
Szabadpiac vagy Jelentős állami szerepvállalás
protekcionizmus? vagy laissez faire?
Liberalizált külkereskedelem és
A gyermekiparágak védelme
növekedés: ok-okozati
(infant industries)?
kapcsolat?
A külkereskedelmi a Kérdőjelek a múltból, például a

külkereskedelem útjában álló poszt-szocialista országok
liberalizáció akadályok eltörlése külkereskedelmi liberalizációja
Köszönöm
a figyelmet!
A külgazdaság
kialakulása
- a világgazdaság rövid története -
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Korszakok
Ókor a világgazdaság kialakulásának –
13. – 15. század előtörténete skolasztika
1492 – 1550 távolsági kereskedelem –
1492 – 1640 – 1820 kereskedelmi kapitalizmus merkantilizmus
1710 – fiziokratizmus
ipari kapitalizmus
1776 – 19. század klasszikus liberalizmus (1776)
marxizmus (1867)
1867, 1890 – 1914
imperialista világgazdaság neoklasszikus liberalizmus
1917/18 – II. VH
keynesianizmus (1936)
poszt-keynesianizmus
II. VH után többpólusú világgazdaság
szocializmus
neoliberális monetarizmus
1970 – globalizált világgazdaság neomarxizmus
új-keynesianizmus
? intergalaktikus…
*A világgazdaság kialakulásának kezdetei a nagy földrajzi felfedezésekhez köthetők.
Ókor
Előzmények
• Kr. e. 19. századi feljegyzések: asszíriai kereskedelmi kolónia létezik Kaneshban, a Cappadocia-ban
• a teve háziasítása lehetővé teszi az arab nomádok számára, hogy ellenőrizzék a távol-keleti fűszerek és selyem
hosszú távú kereskedelmét
• az egyiptomi és indiai árut az arab hajókon szállítják Adenbe (Jemen)
• Kr. e. 10. sz. az Ezion Geberben felszerelt tíriai flotta „Tarsis hajói” több kereskedési útvonalat alakítanak ki
keleten (arany, ezüst, elefántcsont és drágakő)
• Kr. e. 8. sz. III. Tiglath-Pileser megtámadja Gázát, hogy ellenőrizzék a kereskedelmet a Tömjén-út mentén
• Egyiptom:
oa Vörös-tengeren kereskednek, fűszereket importálnak Puntföldről (Szomália) és Arábia területéről
o a görög Ptolemaiosz dinasztia a római uralom előtt már kihasználja a kereskedelmi lehetőségeket Indiával
o a Római Egyiptom létrehozásával a rómaiak indítanak kereskedelmet Indiával
• Kr. e. 1. század kiemelkedő fontosságú kereskedelmi kikötői: Arsinoe, Berenice, Myos Hormos
• Jemen a tömjén-kereskedelem megszűnését követően az Al-Mocha vörös-tengeri kikötőn keresztül exportálja a
kávét.
Görög expanzió
• a Kr. e. 7. században – a források tanúsága szerint – a görögök tudatában voltak a túlnépesedésnek
• pásztorkodás → a földművelés
• a legtöbb polisznak nem volt megfelelő megművelhető területe, csak zöldségtermelésre, szőlőtermesztésre és
olajbogyó termesztésére volt alkalmas, csak nagyon rossz minőségű és kevés gabonát hozott
• túlnépesedés mellett az élelmiszerhiánnyal is küzdöttek a poliszok
• túlnépesedés levezetésén túl kereskedelmi érdekeket is szolgáltak az alapítások
• Kr. e. 8. századra megélénkülő hajózás
• a Kr. e. 9. század végén az euboiai hajósok vezetésével indult meg
• a Kr. e. 8. század végére az euboiaiak elveszítették előnyüket, helyüket a kereskedelemben átvették a
korinthosziak.
• görög gyarmatosítás fő területei: Fekete- és Márvány-tenger partjai, Dél-Itália és Szicília, Kilíkia és Ciprus, Észak-
Afrika, Dél-Franciaország, Ibéria, Szardínia és Korzika
Görög expanzió
Kümé (Cumae – Kr. e. 700), Szürakuszai (Siracusa – Kr.e. 734), Büzantion (Isztambul – Kr. e. 660), Masszalia (Marseille – Kr. e. 600),
Odésszosz (Odessza – Kr. e. 570), Neapolisz (Nápoly – Kr. e. 470.)
Római világkereskedelem
• a kereskedelem legnagyobb része birodalmon belüli
• a Földközi-tenger beltenger
Római világkereskedelem
Periplus: körülhajózás leírása

Tömjénút
• az Egyiptomot, Indiát és Arábiát átszelő
nagyobb kereskedelmi útvonalak gyűjtőneve
(3500 km)
• az Kr. e. 3. század - Kr. u. 2. század között
virágzott
• tömjén és mirha; indiai fűszerek, ébenfa,
selyem és finom kelmék; valamint kelet-afrikai
ritka fafajták, tollak, állatbőrök, és arany
Selyemút
• Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiá → Európa és Észak-Afrika
Kína (Chang’an = Xi’an) → Anatólia és a Földközi-tenger (8000 km)
• az Kr. e. 3. század - Kr. u. 18. század között virágzott; valójában egy úthálózat
• az elnevezést Ferdinand von Richthofen használta 1877-ben (Seidenstraße)
• selyem, szatén, pézsma, rubin, gyémánt, igazgyöngy, rebarbara
Selyemút a 21. században
• „Egy övezet, egy út kezdeményezés” (One Belt, One Road – OBOR) tervét Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban
jelentette be.
• Magyarország az Új Selyemút egyik állomásaként a középső szárazföldi és a déli vasúti útvonalon
helyezkedik/helyezkedne el
Borostyánút
• Észak-Európától a Földközi-tengerig (900 km)
• az Kr. e. 1. század - Kr. u. 2. század között
virágzott, de még a középkorban is jelentős
• borostyán, szőrme, fa, méz, méhviasz,
Távolsági kereskedelem
és a felfedezések
Felfedezések kezdetei
Marco Polo (1254-1324);
• távolkeleti utazásai (1271-1295)
• a közvélekedés szerint újra felfedezte Kínát
Európa számára.
• Velence – Kis-Ázsia – Mongólia – Kína (Peking,
Hangcsou)
• A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai
Rustichello da Pisa: Il Milione (cca. 1300)

Book of the Marvels of the World or Description of the
Kereskedelmi útvonalak
Levantei kereskedelem
Levante inkább kultúrtörténeti, mint földrajzi fogalom: az olasz nyelvből származik, jelentése (nap)felkelte,
(nap)kelet (elevare – emel; elevarsi – emelkedik)
• a 6-7. századtól – 17. századig (Velence 1797-ben kerül a Habsburgokhoz)
• a 13. és a 14. században az olasz tengeri kereskedelemmel kapcsolatos kifejezés
• a Közel-Kelet, az Eufrátesz és a Nilus folyókig Itáliától (Velencétől) keleti területek
• a levantei kereskedelem vezető hatalmai:
o kezdetben az arabok
o később a bizánciak,
o a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence, Genova, Pisa)
Die Hanse
Hanza-szövetség (németül: die Hanse) északi kereskedővárosok szövetsége
• Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században
• képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt
az eszköztáruk
• Ny: gyáripar és kézművesség
• K: alapanyag és élelmiszer
• 1241 Lübeck és Hamburg szövetsége

• az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken
kívül csak öt másik város képviseltette magát
(fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja)
• 1862-ben végleg megszűnt (Lübeck, Hamburg,
Bréma)
*Hanza: a külföldön élő kereskedők szövetsége, konvoj,

(hajó)karaván
Visegrádi találkozó
1335 visegrádi királytalálkozó
Károly Róbert magyar király, Luxemburgi János cseh király, Nagy Kázmér lengyel király
kölcsönös katonai segítségnyújtás + trón-kérdés
Gazdasági egyezmény
• gazdasági-politikai együttműködés Bécs árumegállító joga ellenében
• új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot:
o a Buda–Brünn útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn (Brno) teljes
árumegállító jogot kaptak
o a lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa
• sikeres, a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte
Valutaunió
Magyarország és Csehország között a királytalálkozó körüli években valutaunió is létezett
• 1320 táján Magyarországon mintegy 35-féle hazai/külföldi pénzfajta és veretlen ezüst volt forgalomban
• 1325 aranyvaluta-rendszer firenzei mintára aranyforintot kezdtek verni
• 1327 Nagyszombati egyezmény: mindkét ország vegyes, arany-ezüst valutarendszert fog használni
Modern
• 1991 Visegrádi Együttműködés – V4
• 1992 a V4-ek létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)
Földrajzi felfedezések
1453 Bizánc elfoglalásával az Oszmán birodalom elvágja a keleti kereskedelmi útvonalakat; újak kell leresni
Fernão de Magalhães
Ferdinand Magellan
(1480-1521)
1519-1522 az első expedíció
amely körbehajózza a földet
Tordesillasi szerződés (1494. június 7)

a Zöld-foki-szigetektől 370 legua (2000 km) távolságra nyugat felé
Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak
fedezni, e határvonaltól keletre, illetve azon belül északra, vagy délre, az említett portugál király úr és az ő utódai örökös
tulajdonába mennek át.
Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragon királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett határsávtól nyugatra fedeztek fel,
vagy fognak felfedezni északon, vagy délen, az említett király úr, illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.
Gazdasági folyamatok
1492 – 1640 A világgazdaság kialakulásának előtörténete
• Az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán és az északi tengeri térségből az
atlanti partvidékre
• elkezdődött az Európán kívüli és belüli kereskedelem összekapcsolódása és a világkereskedelem egységes
tőkés típusú rendszerének kialakulása
• távolsági kereskedelem: kezdetben luxuscikkek, fűszerek (kis mennyiség, nagy haszon: feudális vonások)
• később tömegárukat kezdenek behozni a gyarmatokról (angolok, franciák, németalföldiek)
• az államilag felügyelt és legfőképpen védett magánkereskedelem jutott túlsúlya. A kereskedelem szervezése és
lebonyolítása az eredményben közvetlenül érdekelt magánkereskedők és társaságaik feladata volt, az állam csak
e tevékenység feltételeit és biztonságát szavatolta (Kelet-Indiai Társaság, Moszkvai Társaság, Londoni Tőzsde)
• Nyugat-Európa a kereskedelemből származó hasznot befekteti, (merkantilizmus)
• a spanyolok és portugálok fényűzésre költik
• 1588 Francis Drake (I. Erzsébet) legyőzi II. Fülöp spanyol armadáját
Philip James de Loutherbourg (Philip James de Loutherbourg):

Defeat of the Spanish Armada, 8 August 1588
Angol társaságok
1319 The Company of Merchants of the Staple of England gyapjúexport
1407 Company of Merchant Adventurers of London nyers posztó monopólium
1553 Company of Merchant Adventurers to New Lands (Az új, északi irányú kereskedelmi útvonal
ismeretlen országokat felfedező társaság) felderítése volt India és a Fűszer-szigetek
(Indonézia) irányába
1555- Sebastian Cabot: Muscovy Company vagy Russia Co. IV. Rettegett Ivánnal - az északi átjárókat
1917 (Moszkvai Társaság) érintő útvonal felkutatása érdekében
1579- Eastland Company (Keleti-földek Társaság) skandináv és balti államok
1672
1581 Turkey Company (Török Társaság) angol-oszmán megállapodás nyomán
monopóliumot a régióban
1583 Venice Company (Velencei Társaság)
1585 Barbary Company (Berber Társaság) É-NY Afrika (berberek), és Karib-tenger
vidéke
1588 Francis Drake (I. Erzsébet) legyőzi II. Fülöp spanyol armadáját
Angol társaságok
1592-1825 Levant Company (Levantei Társaság) fúzió a Turkey Co. + Venice Co. között
kereskedelmi telepek létrehozása, valamint a
politikai kapcsolattartás a szultánnal
1600-1874 Honourable East India Company
(HEIC - Brit Kelet-indiai Társaság)
1606-1624 Virginia Company (Virginia Társaság) első észak-amerikai kereskedőtársaság,
Jamestown alapítása, később kolónia
1629-1692 Massachusetts Bay Company (Massachusetts- Boston alapítása, később kolónia
öböl Társaság)
1660-1752 Royal African Company (Királyi Afrika Társaság) Ny-Afrika - rabszolgák
1670 Hudson’s Bay Company (Hudson-öböl Társaság) Kanada vidékén
„A kereskedelem a csatorna, melyen át a jólét beömlik országunkba” I. Jakab (1622)
„Nem hódításaink, hanem kereskedelmünk; nem fegyvereink, hanem vitorláink teszik örökössé az angol név
becsületét” Angol röpirat (1641)
„Aki uralkodik a tengeren, uralkodik a kereskedelmen; aki uralkodik a világ kereskedelmén, uralkodik a világ
kincsein, következőleg az egész világon” Walter Raleigh (1650)
Hon. East-India Co.
British East India Company - Brit Kelet-indiai Társaság
• 1600. december 31. I. Erzsébet adománylevél:
kereskedelmi előjogokat biztosított Indiában és más távol-keleti
országokban, a Kelet-Indiákon és 15 éves monopólium
• 1612-ben megkapta a térség leggazdagabb hatalma
a Mogul Birodalom kereskedelmi jogait
• a 18. század közepén azonban a birodalom hatalma hanyatlott, és a társaság fegyveres erővel védte meg
érdekeit, 260 000 fős magán hadsereg
o 1757 – 1858 között a szervezet klasszikus kereskedőcégből India urává vált, megszerezve az ehhez szükséges
kormányzati és katonai előjogokat is
o 1765-ös allahábádi békében a Mogul Birodalom átruházta a bengáli és bihári adószedés és igazságszolgáltatás
jogát a Társaságra → fosztogatás és éhínség
o tevékenysége csúcsán a Társaság nemcsak felügyelte az ázsiai kereskedelmet, hanem az Egyesült Királyságnál
nagyobb területeket kormányzott
• 1813 a Társaság indiai kereskedelmi monopóliuma megszűnt
• 1857/58 az indiai felkelések, a szipojlázadás nyomán kormányzati jogait elvesztette
• 1874. június 1-én teljesen megszűnt, minden javát az Egyesült Királyság vette át.
Brit merkantilizmus
Franciaország
1605 Port Royal megalapítása (ma Kanada)
1608 Samuel De Champlain megalapítja Quebec-t – Új Franciország
1664 - 1794 Compagnie française pour le commerce des Indes orientales (Fr Kelet-Indiai Társaság)
1682–1762 / 1803 La Louisiane;
1830-tól Afrikai gyarmatok
Hollandia
1595 az első holland expedíció Amszterdamból Délkelet-Ázsiába
1598/99 egy hajókaraván 600.000 font fűszert és más kelte-indiai termékeket hoz
1602-1798 Vereenigde Oost-Indische Compagnie a Holland Kelet-Indiai Társaság
1609 – 1620 (Mayflower) – 1664 Nieuw Amsterdam
Japán
1592 bevezetnek egy külkereskedelmi engedélyezési rendszert a csempészet és a kalózkodás megelőzésére
1639 a zárt ajtók politikája a kereskedelemre vonatkozóan (Japánt lezárták a külföldiek számára, és csak nagyon
szelektív kereskedelmet folytattak a hollandokkal és a kínaiakkal)
Az 1500-as évek végére a hollandok kiszorultak a
lisszaboni fűszerpiacról, így úgy döntöttek,
közvetlen forrásokhoz fordulnak.
1571 Royal Exchange, az amszterdami tőzsde
1602-1798 Vereenigde Oost-Indische Compagnie

a Holland Kelet-Indiai Társaság
Az 1600-as évek első felében Hollandia volt a

világkereskedelem egyik legfontosabb szereplője.
Feljegyzések szerint a profit

• az első, borssal megrakott hajók 400%
• szegfűszeg esetében az árkülönbség 240-szeres
• szerecsendió esetében az 1 pennyért
beszerzett árut Európában 840 pennyért
lehetett eladni
(Findlay–O’Rourke, 2007:179)
1637 Tulipán mánia

Világgazdaság
Kereskedelmi kapitalizmus
1640-1780 Kereskedelmi kapitalizmus
• az európai feudális gazdaság felbomlása
• Európában megindul egy népességnövekedés (40-50 millió → 100 millió)
• keresletnövekedés a mezőgazdasági termékekre nézve (fiziokraták)
• Nyugat-Európában kialakul a tőkés termelési mód, kialakul a tőkés nemzetgazdaság.
• világgazdasági kis háromszög:
Európa
(iparcikk)
Amerika Afrika
(Au, Ag, gyarmatáru) (rabszolga)
• Európában tőke halmozódik fel
• kialakul a nemzetközi munkamegosztásra épülő termelés (abszolút és komparatív előnyök) → ott van a
termelés, ahol a nyersanyag / erőforrás
• kialakul az árutermelés, manufaktúrák virágkora
Ipari kapitalizmus
1792-1880 Az ipari kapitalizmus kora
• klasszikus szabadversenyes kapitalizmus
• megszületik a nemzetállam és a nemzetgazdaság
• modern gyári nagyipar kialakulása és a gőz az I. ipari forradalomnak köszönhetően
• az eredeti tőkefelhalmozás korszaka
• Európában tartós, hosszú távú gazdasági növekedés indul meg, időnkénti visszaesésekkel (recesszióval,
gazdasági válsággal).
• Nagy-Britannia központú, egypólusú világgazdaság kialakulása → a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
intézményeinek központja London
• liberális külkereskedelmi politika
• kialakul a centrum és a periféria a világgazdaságban:
ocentrum: késztermékeket állít elő és szállít a perifériára
o periféria: - mint külső erőforrás, olcsó munkaerővel állít elő nyersanyagot és élelmiszereket a centrum számára
- ezzel is táplálja a centrum tőkefelhalmozását
- a gyarmatokon nincs/nem lesz szekunder szektor
Ipari kapitalizmus
Ipari kapitalizmus
Ipari kapitalizmus - vasút
Ipari kapitalizmus – vasút*
Eurasian Land Bridge, the New Silk Road
As of November 2007, about 1% of the $600 billion in goods shipped from Asia to Europe each year were delivered by inland transport routes.
Imperializmus
1880 – I. VH; A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás
• 1839–42 I. Ópium háború → továbbra is szabad, angol ópium export Kínába
• 1856–60 II. Ópium háború → egyenlőtlen szerződések → Kína félgyarmati státus
• 1868 Japán – Meidzsi-reform – ismét szabad kereskedelem (mintegy 250 évet követően)
• 1881 – 1914 Hajsza Afrikáért
• a klasszikus gyarmati rendszer imperialista gyarmatbirodalommá alakul át
• a nemzetközi munkamegosztásban jelentős változás: a működőtőke-kivitel: kivinni, beruházni, felhasználva az
olcsó munkaerőt, nyersanyagokat, → ezáltal óriási haszonra szert tenni
• nagy monopolcégek, oligopol helyzetek és tömegtermelés (futószalag; Ford, Fayol, Taylor).
• új ipari nagyhatalmak jelennek meg: Németország, USA
• a világgazdaság központjává egyre inkább az USA válik, Európa kezd lemaradni
• egyenlőtlen fejlődés következménye: a világ fejlett és fejletlen részei közötti szakadék elmélyülése
• a centrum országok között megindul a harc a világgazdaság területi és gazdasági újrafelosztásáért →
következmény: az I. VH. kirobbanása
Gyarmatok
1881 – 1914 Hajsza Afrikáért
(Scramble for Africa),
versenyfutás Afrikáért (Race for Africa)
vagy
Afrika felosztása (Partition of Africa)
Gyarmatok
Imperializmus – hajózás, csatornák
1 nautical mile (nm) = 1.852 kilometers (km)

Kereskedelmi nyitottság
Kereskedelmi nyitottság
Imperializmus
I. – II. VH; Monopolkapitalizmus, imperializmus
az I. VH. után átalakul a világgazdaság:
• az USA a világ vezető gazdasági hatalma
• a protekcionizmus válik uralkodóvá
• a Szovjetunióval megszűnik a világgazdaság egységessége, terv-gazdaság
• 1922 összeomlik az Oszmán Birodalom
1929-33-1939-es nagy gazdasági világválság → állami beavatkozás (Keynes)
• 1933-36 USA: New Deal (Roosevelt) a válságból való kilábalás
• Németország: nácizmus
• Olaszország: fasizmus
további egyenlőtlenségek
el kezd lazulni, felbomlik a gyarmatbirodalmi rendszer, főleg a II. VH után
• 1930-as évek észak-afrikai gyarmatok függetlensége
• 1947 India függetlensége
• 1950-es évek francia gyarmatok függetlensége
• 1960-as évek az angol afrikai gyarmatok függetlensége
Többpólusú világgazdaság
II. VH utáni többpólusú világgazdaság kialakulása
• a II VH. átalakította a világgazdaság egészét:
o az USA megerősödik, Európa meggyengül
o a gyarmati rendszer összeomlik
obipoláris világrend: USA és tábora → SzU. és tábora
o tripoláris világgazdaság: USA (Bretton Woods) nyugati (EKG) és szocialista világgazdaság (KGST)
o a hidegháború kora
• a tömegtermelés átalakul (posztfordizmus kora): a tömegtermelést végző hagyományos iparágak
válságágazatokká válnak
• a gazdaság bővülése már nem az iparnak, hanem a tercier szektornak köszönhető → ipar utáni
(posztindusztriális) szakasz
• a fejlődés nem zavartalan: lásd a 1970-es évek két olajárrobbanását
• kelten és délen (fejlődő országok) nem történik meg a gazdasági átalakulás:
o 1980-as évek megkezdődik a szocialista rendszer összeomlása
o fokozódik a lemaradás
o elkezdődik egy eladósodási folyamat → adósságválság, adósságcsapda
Bretton Woods
1944. július 22. Bretton Woods-i konferencia
• 1944 IBRD
International Bank for Reconstruction and Development
• 1945 IMF - International Monetary Fund
• 1947 GATT - General Agreement on Tariffs and Trade
• 1995 WTO - World Trade Organization
Bretton Woods-i Mount Washington Hotel

rendszer
GATT
IMF IBRD – WB
Általános Vám- és
Nemzetközi Valutaalap Világbank csoport
Kereskedelmi Egyezmény
pénzügyi stabilitás gazdasági fejlődés kereskedelmi szabályok
fejlesztési kölcsönök és WTO (1995)

árfolyam stabilitás
technikai segítségnyújtás Kereskedelmi Világszervezet
KGST
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
• 1949. január 25., szovjet kezdeményezés
(a Marshall-terv a Szovjetunióra nem terjed ki)
• a szocialista országok közötti gazdasági
együttműködés - tervgazdálkodás
• a kölcsönös függés a tagállamok között
• a gyengébb tagállamok felzárkóztatása,
elsősorban a munkamegosztás és
specializálódás révén
• alapítók: Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia,
Lengyelország, Magyarország, Románia; később
Albánia (1949), Német Demokratikus Köztársaság
(1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) Vietnámi
Demokratikus Köztársaság (1978); társult tag:
Jugoszlávia
• 1991. június 28. Budapest
feloszlatták
• KGST ≈ EGK
• Varsói Szerződés ≈ NATO
EGK, EFTA
1951/52 Párizsi szerződés: Európai Szén- és Acélközösség – ESZAK (European Coal and Steel Community, ECSC): BeNeLux,
Franciaország, NSZK és Olaszország *J. Monnet – Schumann terv
1957/58 Római szerződés I.: Európai Gazdasági Közösség – EGK (European Economic Community (EEC)
1957/58 Római szerződés II.: Európai Atomenergia Közösség – Euratom (European Atomic Energy Community, EAEC or
Euratom)
1960 a britek megszervezték az Európai Szabadkereskedelmi Társulást – EFTA (European Free Trade Association, EFTA):
Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Portugália, Svédország és Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein
• alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak (illetve nem tudtak) csatlakozni az EGK-hoz
EU
Nemzetköziesedés
1976–1990 Nemzetközi egyensúlytalanság
• Bretton Woods felbomlása;
• alacsonyabb növekedés, állandósult egyensúlytalanság; tartós adósságválság;
• „támadás” a jóléti állam ellen → neoliberális térnyerés;
• „triád” – erőviszony-változás; de változatlanul bővülő kereskedelem és tőkeáramlás;
• olajválságok (1973 és 1979); infláció, stagfláció világméretekben
1990 – 2008
• Kelet-Európa nemzetközi integrálódás;
• sokkal kevesebb egyensúlyi probléma;
• páratlanul hosszú (jó) konjunktúra az USA-ban;
• USA: lokomotív szerep;
• tartós japán recesszió,
• nemzetközi tőkeáramlás drámai bővülése (portfolió és FDI egyaránt);
• TNC-k szerepének növekedése;
• Kína és India súlyának növekedése.
Nemzetköziesedés
Bilateriális megállapodások
átalakulása
International friends and enemies: Modelling the

evolution of trade relationships since 1970
Benny Kleinman, Ernest Liu, Stephen Redding
17 September 2020
Globalizáció
1980 globalizálódó világgazdaság kialakulása
• a világgazdaság egésze nyitottabbá vált
• ott van a termelés, ahol van rá piac
• a nemzetközi kereskedelemben a fontos a szellemi termékek (szabadalmak, csúcstechnológiai eljárások,
licenszek, magas szakképzettségű munkaerő)
• dinamikusan fejlődik a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme (szállítmányozás, pénzügyi, banki és biztosítási
tevékenység, idegenforgalom).
• információs technológia kereskedelme – kvaterner szektor
• a nemzetközi munkamegosztásban vezető szerepet játszanak a multinacionális és transznacionális vállalatok:
üzletpolitikájukat és terjeszkedési stratégiájukat globális méretekben szervezik, hálózataik az egész világot
átfogják
• vállalatbirodalmak épültek ki → a multik adják a világ ipari export 75%-át.
• az egyes nemzetgazdaságok közötti bilaterális gazdasági kapcsolatok veszítenek jelentőségükből
• a világgazdaság fejlődésének fő trendjét a globalizációs folyamatok határozzák meg
Globalizáció
Maritime trade flows
https://resourcetrade.earth/?year=2020&units=value&autozoom=1
Globalizáció
Gazdasági szektorok
Colin Clark - egy technológiai változáson átnyúló gazdaság szektormodellje
The Conditions of Economic Progress. London: Macmillan, 1940.
*a tercier szektor egyfajta reziduális [ki nem elégített/elégíthető (kereslet)] kategória

Köszönöm
a figyelmet!
Külgazdaságpolitikai
irányzatok
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Irányzatok
Ókor a világgazdaság kialakulásának –
13. – 15. század előtörténete skolasztika
1492 – 1550 távolsági kereskedelem –
1492 – 1640 – 1820 kereskedelmi kapitalizmus merkantilizmus
1710 – fiziokratizmus
ipari kapitalizmus
1776 – 19. század klasszikus liberalizmus (1776)
marxizmus (1867)
1867, 1890 – 1914
imperialista világgazdaság neoklasszikus liberalizmus
1917/18 – II. VH
keynesianizmus (1936)
poszt-keynesianizmus
II. VH után többpólusú világgazdaság
szocializmus
neoliberális monetarizmus
1970 – globalizált világgazdaság neomarxizmus
új-keynesianizmus
? intergalaktikus…
A világgazdaság annyira függ a közgazdászoktól, mint az időjárás a meteorológusoktól.
Jean-Paul Kauffmann
Klasszikus
irányzatok
Merkantilizmus
• 1500-as évek Spanyolország
• 1550-es évek Anglia: I. Erzsébet, Thomas Mun, Francis Drake
• 1580-es évek Itália: Giovanni Botero, Antonio Serra
mercantile (kereskedői) – mercante (kereskedő) (latin merx – áru)
• 1650-es évek Franciao.: XIV. Lajos, Jean-Baptiste Colbert
• 1680-es évek Ausztria-Mo.: Johann Becher, Philipp W. Hörnigk és Johann Schröder
a világgazdaság első korszaka J-B. Colbert
Lényege
• a kereskedelem állami ellenőrzés alatt / állami támogatás mellett
• az első kereskedelmi mérleg elmélet → egy ország gazdagsága exporttöbbletétől függ
• a nemesfémet – a pénz kizárólagos formája (arany, ezüst) – az országba vonzzák, kiáramlását
pedig megakadályozzák → aranytartalék
• ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az árszínvonal és a termelés, viszont csökken a
kamatok szintje, amik végső soron az iparosok profitjának emelkedését vonják maguk után
• később a behozatal lehetőleg gyarmatokról történjen (nem import)
• protekcionizmus: védővámok a hazai iparra
18. század végén Smith a merkantilista elmélet számos állítását kritizálta
Merkantilizmus
Spanyol merkantilizmus:
Korai merkantilizmus
• háborúk, földrajzi hódítások → arany és ezüst, de nem fejlesztésre fordítják

• nincs polgárság → nincs spontán fejlődő ipar és kereskedeleme
• importok tiltása és nemesfém kiviteli tilalom, fiskális vámok (csak a védelem)
• 1550-től feloldják az importtilalmat és a pénzkiviteli tilalmat → később Spanyolország Európa egyik
legszegényebb országa lesz
Angol merkantilizmus:
• az okos törvények a polgárság gazdagodását szolgálja
• kereskedelmi tőke/kockázati társaságok alakulnak
• Cromwell – Hajózási törvény: megtiltja, hogy az angol kikötőkbe idegen hajókon szállítsanak árut
• Indiai kikötők és termelő-berendezések modernizálásával egyre több feldolgozásra alkalmas értékes
nyersanyag áramlott Angliába
Késői merkantilizmus
Francia merkantilizmus:
• Colbert – gazdasági intézkedések, új iparágak (szőnyeg, gobelin, tükör, selyem)
• népesedéspolitika – népességszaporodás, kivándorlási tilalom, több gyermek nevelésére serkentő
adókedvezmények, de nem fejlődik ki a polgárság
• állami manufaktúrák, de nem működnek hatékonyan.
Német, osztrák merkantilizmus
Merkantilizmus
Philipp Wilhelm von Hörnigk (1640 –1714):
Oesterreich über alles, wann es nur will
A merkantilizmus 9 tétele:
1. minden művelhető földet meg kell művelni, továbbá
minden arany- és ezüstbányát fel kell tárni;
2. minden feldolgozható nyersanyagot itthon kell feldolgozni;
3. ezek megvalósításához dolgozó emberekről kell gondoskodni;
4. az aranyat és ezüstöt nem szabad felhalmozni, hanem forgalomba kell hozni;
5. a lakosságnak be kell érnie belföldi termékekkel;
6. a szükséges külföldi árukat cserekereskedelem útján kell megszerezni, nem pénzért;
7. nyersanyagot kell importálni, azt belföldön kell feldolgozni, és a munkabért belföldön kell kifizetni;
8. nem a nyersanyag, hanem a készárukivitel növelésére kell törekedni, az árut aranyért és ezüstért kell
exportálni; végül
9. ami belföldön előállítható, azt nem szabad importálni, mert jobb két tallért fizetni belföldi áruért, mint egy
tallért külföldiért…
Fiziokraták
17-18. század első fele, gyarmatosításban lemaradók elmélete
ahol az erőltetett iparosítás tönkreteszi a lakosságot és a
mezőgazdaságot  feudális társadalom
fiziokratizmus: φύση (természet) + κράτος (erő, hatalom) - Turgot
Quesnay: Tableau économique - a gazdasági élet „vérkeringése”
Alapelvek: François Quesnay
• az állami beavatkozás a gazdaság természetes rendjét megzavarja
• mezőgazdaság fejlesztése ipar helyett, mert
oa mezőgazdasági termelés által létrejött többlet csere nélkül is érzékelhető,
oaz iparban nem gyarapodnak a javak, csak átalakulnak
• az értéktöbblet realizálásához nincs szükség külkereskedelemre, mert az csak a mezőgazdaságban keletkezik
(támadja a merkantilizmust)
• cél a nemzetgazdaság általános, természeti egyensúlya
• harmonikus fejlődés, önszabályozó rendszer; a természettel összhangban lévő és az újratermelést lehetővé tevő
termelés és csere révén (a csere az egyensúly eszköze és nem a mások kárára gyarapodásé)
• exportorientáció csak a nem helyettesíthető import fedezetéül
Klasszikus liberalizmus
18. század második fele - 19. sz. utolsó harmada
gyarmatosításban sikeres országok, meggazdagodó kereskedő polgári réteg
“elmélete”
a világgazdaság második korszaka
Alapelvek:
• csereérték + használati érték: a külkereskedelem és hazai termelés egyaránt
fontos (szintetizálja az előző két elméletet) Adam Smith
• munkaérték-elmélet: az árat a befektetett munka határozza meg (de a
tőkejavakba fektetett is számít...)
• cél: munka hatékonyságának növelése
• eszközök: csere és munkamegosztás
• nincs nemzetközi tényezőáramlás
• „Laissez faire”: önérdekkövetés (de!), piaci mechanizmusok, kölcsönös előnyök
• „Laissez passer”: a vámok károsak, hacsak nem az adókat kompenzálják
Klasszikus liberalizmus
Nemzetközi gazdasági egyensúly:
• automatikus egyensúly-mechanizmus
• “aranyáramlási mechanizmus”
• rugalmas árszínvonal-mechanizmus
Nemzetközi szakosodás:
• kezdetben: “gyarmati típusú munkamegosztás” David Ricardo
• abszolút előnyök (Smith)
• komparatív előnyök (Ricardo) – Portugália-Anglia (bor-posztó)
Németország, Ausztria - kritika
A szabadkereskedelem kizárólag a fejlett országok érdekeit szolgálja
(Fr. List)
Kossuth List nyomán felismerte, hogy Friedrich List

„ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”, ezért önálló nemzeti ipart kell teremteni
de a szabadkereskedelem liberális elve helyett védővámok, mert közös vámterület esetén a cseh és osztrák ipar
versenye megfojtaná a magyar kezdeményezéseket
Imperializmus
Imperializmus
Neoklasszikus liberalizmus, marxizmus, és később keynesizmus
≈19. sz. utolsó harmada - I. VH. - 1929-33-as válság - II. VH. vége
a világgazdasági harmadik korszaka
gyarmati típusú nemzetközi monopolizáció és
munkamegosztás tőkeáramlás gyarmati tőkekivitel
Kapitalizmus: a tőke és profitszerzés fokozódása
• következmény: társadalmi egyenlőtlenségek és kiszolgáltatottság növekedése
• termelés bővítése szemben a fizetőképes kereslet viselkedésének problémáival (vagyis
hiányával)
• tőke nemzetközi áramlásának sajátosságai (eltérő tényező-ellátottság)
Neoklasszikus liberalizmus Marxizmus

gyarmatosító országok akik ki/lemaradnak a gyarmatosításban
Neoklasszikusok
• marginalizmus, határhaszon, határköltség (Gossen I. II.)
• termelési tényezők árának meghatározásánál határtermelékenység ↓
• a tőkével ellátottabb országban alacsonyabb lesz a tőke ára, munkával ellátottabb
országban a munka ára → nemzetközi tényezőáramlás magyarázata
Nemzetközi gazdaságtani következtetések:
• általános egyensúly elmélet (general equilibrium theory) minden piacon egyensúly alakul
ki (L. Walras)
o automatikus egyensúly-mechanizmus → árfolyam-mechanizmus, ún. “rugalmassági
megközelítésű” fizetési mérleg kiigazítás Alfred Marshall
(1842-1924)
• partnerországok eltérő tényező ellátottsága: a munka-megosztás és ésszerű szakosodás
magyarázata
• kidolgozzák a kereslet rugalmassági mutatószámait, amely magyarázatot ad az egyes
országok által előállított termékek eltérő keresleti viszonyaira → Heckscher–Ohlin modell
• a nemzetközi kereskedelem bővülésével érvényesíthetők a méretgazdaságossági
szempontok
Léon Walras
(1834-1910)
Marxizmus
a kapitalizmusban és gyarmatosításban lemaradtak elmélete
Alapfogalmak:
• kizsákmányolás két szinten:
otársadalmi: társadalmi osztályok → munkásosztály
onemzetközi: egyenlőtlen csereviszonyok; a profit a gazdag országok tőkései
felé áramlik (felhalmozás)
aszimmetrikus interdependencia
• azt követően fejlődnek ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miután a
termelőerők túlnőnek a nemzetgazdasági kereteken
• a nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést (a hasznokat viszont a
tőkések kisajátítják), de egyenlőtlen csere
• nem feltételezi a szabad kereskedelmet és a kölcsönös előnyöket
• munkaérték-elmélet + liberalizmus
• átlagos profitráta a “tőke átáramlásából”
• a kapitalista nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése → az
egyensúlytalanságok és ellentmondások halmozódása rendszeresen
visszatérő (ciklikus) válságokhoz vezetnek
Karl Marx
Keynesianizmus
1929-1939: recessziók, munkanélküliség, egyes országok kereskedelem- és pénzpolitikájának hatása más
országokra
Keynes támadta a liberális gazdaságpolitikai felfogást
• az egyensúly nem áll feltétlenül helyre magától
• tökéletlen egyensúly: a termelés nem igazodik a lehetőségek felsőhatárához
(kapacitáskihasználatlanság, munkanélküliség)
• szükség van piackonform állami beavatkozásra (monetáris, fiskális) például a
tőkepiacon John Maynard
o keresletet meghatározó tényező: profitvárakozás Keynes
o kínálatot meghatározó tényező: jövedelem (1883-1946)
• a pénz mint spekulációs eszköz
Keynes hatása a nemzetközi gazdaságtanban
• a fizetési mérleg kiigazításának jövedelmi megközelítése koncepció
• exportmultiplikátor, importhatárhajlam
• külkereskedelem szerepe a nemzetgazdaság egyensúlyának megbomlásában és helyreállításában
• a világgazdasági ciklusok és nemzetközi gazdasági interdependenciák miatt szükséges a nemzetközi
gazdaságpolitikai együttműködés kereteinek kialakítása: Bretton Woods-i rendszer alapkoncepciója
(A gyakorlati megvalósítással már nem értett egyet!)
Postkeynesianizmus
Megkérdőjelezik a világgazdaság működésének klasszikus és neoklasszikus feltételezéseit
Egyenlőtlenség kumulatív Partnerek egyenlőtlensége, Egyoldalú függés, gyengébb

fokozódása dominancia-alárendeltség tárgyalóerő
• G. Myrdal, Balogh T. • Balogh Tamás • F. Perroux, C. Furtado
Backwash effect: kereskedelem A tőke “perverz” nemzetközi Technológiatranszfer: negatív

visszavető hatása áramlásának esetei hatásokkal járhat, technológia
• Myrdal • Balogh T.
monopólium
• Singer
Külföldi tőkeberuházások Duális gazdaságszerkezet és Kulturális dualizmus

kedvezőtlen hatásai korlátlan munkaerőforrás • Furtado
• O. Hirschmann, Prebisch • W. A. Lewis
Globalizált világgazdaság
Neomarxizmus/strukturalizmus
1970-es évektől
Arghiri Emmanuel: kereskedelmi imperializmus
• bármilyen fejlődő ország kizsákmányolással szembesül a fejlett országok
irányából
Immanuel Wallerstein (1930-2019), S. Amin (1931 - )
• a nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsődleges oka a
munkaerő nemzetközi immobilitása I. Wallerstein
(míg a tőke mobil...) (1930-2019)
Wallerstein világrendszer elmélete
• a 16. századtól a tőkés piacgazdasági rendszer
területileg egyenlőtlen expanziója figyelhető meg
• egyenlőtlen csere
• a világgazdaság regionálisan felépülő,
hierarchikus rendszer:
core: centrum országok
semi-periphery: félperiféria, függ és közvetít
periphery: periféria országok
Neomarxizmus/strukturalizmus
Centrum: a világgazdaság azon
(növekvő területű!) régiója, amelyet a
pénz- és humántőke, a technológia
stb. koncentrálódása, magas
életszínvonal, gazdasági és politikai
hatalom jellemez, és amely függésben
tartja a világgazdaság többi régióját
Félperiféria: átmenet a centrum és a
periféria között; függ a centrumtól
(pozitív húzó- és negatív elszívó
hatások) és függésben tartja a
perifériát
Periféria: a világgazdaság elmaradott,
halmozott hátrányokkal rendelkező, a
centrumtól és a félperifériától
egyaránt függő peremvidéke.
Külsőaréna: a világgazdasági
folyamatoktól teljesen elzárt, a
nemzetközi munkamegosztásból
kimaradó, ma már csak „foltokban”
létezőterületek
Monetarizmus
≈1970-es évek közepe – ?
• az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka
• az államtalanítás koncepciója az állam segítségével (pl. Chile)
• a reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni
• fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus
eszközeit is
• a pénzfolyamatok megfelelőszabályozásával (monetáris politikai eszközökkel)
helyreállítható a nemzetközi gazdasági egyensúly (is).
M. Friedman (1912-2006)
• fontos, hogy a gazdasági növekedés ne veszélyeztesse a belső és a külsőstabilitást (a
külgazdasági egyensúlyt)
Neokeynesiánusok
1990-es évek közepétől: fair trade, not free trade
• Bretton woods-i rendszer kritikája (GATT, IMF, Világbank)
• a költségvetési kiadások csökkentése a pénzpiacoknak kedvez, akik egyébként
magát a válságot is előidézték (jövedelem-átcsoportosítás)
• kormányzati beruházások magas megtérülésűek az alábbi szektorokban:
oktatás, infrastruktúra (green energy)
J. Stiglitz (1943-)
• a piac nem képes önmagát szabályozni
• a neoliberális elvek szerint mindenkinek ugyanaz a jó megoldás, miközben
minden ország más; történelme, kultúrája és adottságai saját megoldásokat
igényelnek
munkamegosztás
Irányzatok
Nemzetközi kereskedelem/munkamegosztás alapjai
Nemzetközi
kereskedelemelméletek
Modern cégalapú
Klasszikus országalapú
elméletelméletek
Merkantilizmus Heckscher-Ohlin tétel Specifikus termelési tényezők
Posner-féle technológiai
Abszolút előnyök Porter – kompetitív előnyök
szakadék elmélet
Vernon-féle termék életciklus Linder-féle ország hasonlóság

Komparatív előnyök
elmélet elmélet
Globális stratégiai versengés

Gravitációs modell
elmélet
Új kereskedelemelmélet
Irányzatok
Elmélet / irányzat Nemzetközi kereskedelem/munkamegosztás alapja
világgazdaság előtörténete A természeti feltételek és erőforrások közötti eltérések
Merkantilizmus Az exportra termeléssel elérhető méretgazdaságosság
Abszolút előnyök A munka termelékenységében mutatkozó abszolút eltérés
Komparatív előnyök A munka termelékenységében mutatkozó relatív eltérés
Heckscher-Ohlin tétel A termelési tényezőkkel való ellátottságban mutatkozó különbségek –
amely bőséges az határozza meg a szakosodást
Specifikus termelési tényezők A külkereskedelem előnye a relatív termelékenységi előnyök
(specializálódás) kihasználásából származik
Porter – kompetitív előnyök A hazai gazdasági környezet szereplői (iparágak) alapján
Posner-féle technológiai szakadék A technológiai színvonalban mutatkozó eltérés
elmélet Prebisch-Singer tétel és Bhagwati: az elnyomorító növekedés
Vernon-féle termék életciklus A termék életciklusához kapcsolódó nemzetközi kereskedelem és
elmélet versenyképesség
Linder-féle ország hasonlóság A külkereskedelem azon országok között a legintenzívebb, melyek hasonló,
elmélet magas jövedelmi szinten állnak
Gravitációs modell A (nemzetközi) gazdaságban fontos az országok nagysága és a távolság
Globális stratégiai versengés A multinacionális vállalatok közötti globális stratégiai versengésből
elmélet származó kereskedelmi forgalom
Új kereskedelemelmélet A méretgazdaságosság és a tökéletlen verseny
PPM
Termelési lehetőségek modellje (Production Possibilities Model) 3 feltételezés:
• a gazdaság csak két terméket termel
• a források és a technológia rögzített
• minden erőforrást teljes kapacitásukhoz alkalmaznak
A termelési lehetőségek görbéje a gazdaság lehetséges kibocsátás kombinációit mutatja.
• hangsúlyozza az erőforrások szűkösségét
• konvex alakja van
• tükrözi a növekvő haszonáldozat (költségek) törvényét
Egy nemzet termelési lehetőségeinek határa olyan

görbe vagy sík, amelyen a nemzet úgy képes
termelni, hogy hatékonyan használja termelési
kapacitását.
Abszolút előny
Abszolút előny: egy gazdasági szereplő (egyén, cég, ország) azon képessége, hogy a versenytársaknál nagyobb
mennyiségű árut, terméket, szolgáltatást állítson elő ugyannyi erőforrás felhasználásával - vagy – az árut,
szolgáltatást alacsonyabb egységköltséggel termelje (kisebb bemeneti ráfordítás).
• Adam Smith írta le először (1776) az abszolút előny elvét a nemzetközi kereskedelem összefüggésében,
feltételezve a munkaerőt mint egyedüli inputot
• egy nemzetközi kereskedelmi elmélet, amely szerint egy ország hatékonyabban tud termelni, mint más
országok
• az abszolút előnyt élvező országok dönthetnek úgy, hogy szakosodnak az adott termék vagy szolgáltatás
előállítására és értékesítésére, felhasználva az így keletkezett többletet más áruk és szolgáltatások
megvásárlásához
• az abszolút előnyt a munkaerő-termelékenység egyszerű összehasonlítása határozza meg
• ? lehetséges, hogy az egyik félnek semmilyen abszolút előnye nincs; ebben az esetben az elmélete szerint
nem kereskednek; de ők is kereskednek...
Abszolút előny
Előállított egységek
Egy egységre jutó munkaórák száma alternatív termelés (költség) száma
posztó termelés bor bor termelés
Posztó Bor helyett posztó helyett
Anglia 80 100 100/80 = 1,25 80/100 = 0,8 Σ=4
Portugália 120 90 90/120 = 0,75 120/90 = 1,33
120/80=1,5
Előny
Anglia 90/100=0,9
Portugália 80/120=0,66 100/90=1,11
A szakosodást követő munkaórák száma és a termelés

Posztó Bor termelés
Anglia 80 + 100 0 termelés (80+100)÷80 = 2,25 egység posztó
Σ = 4,58
Portugália 0 90 + 120 termelés (90+120)÷90 = 2,33 egység bor
A 2,25 darab posztó és a 2,33 egység bor cseréjével, mindkét ország jóval többet kaphat az adott áruból, mint a kereskedelem
hiányában.
Komparatív előny
Komparatív előny: egy gazdasági szereplő (egyén, cég, ország) azon képessége, hogy alacsonyabb
haszonáldozat költségen (vagyis marginális költségen) termeljen árukat és szolgáltatásokat, mint más gazdasági
szereplők.
• D. Ricardo (1817: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei) ezzel magyarázta, hogy miért vesznek részt az országok a
nemzetközi kereskedelemben, még akkor is, ha egy másik ország munkavállalói mindegyik (mindkét!) jószág
termelésében hatékonyabbak
o ha két ország, amelyek képesek két áru előállítására, részt vesznek a szabad piacon, akkor mindegyik növelni tudja az
általános fogyasztását azzal, hogy exportálja amiben komparatív előnye van és a másik áru importja mellett, feltéve,
hogy különbségek vannak a munkaerő-termelékenységben mindkét ország között
• a nemzetközi kereskedelem nagy része a komparatív előnyökön, és nem az abszolút előnyön alapul
• a szabad kereskedelem során az egyik szereplő többet fog előállítani (és kevesebbet fog fogyasztani) abból a
termékből, amelynél komparatív előnye van
Abszolút előny Komparatív előny

a képesség, hogy több vagy jobb termék a képessége, hogy alacsonyabb alternatív
és szolgáltatást termeljen, mint valaki más költségen termeljen árukat és szolgáltatásokat;
nem szükséges, hogy nagyobb mennyiségben
Komparatív előny
Egy egységre jutó munkaórák száma alternatív termelés (költség) Előállított egységek
Posztó Bor posztó termelés bor bor termelés száma
helyett posztó helyett
Anglia 100 120 120/100 = 1,2 100/120 = 0,83 Σ=4
Portugália 90 80 80/90 = 0,88 90/80 = 1,125
Előny
Anglia 90/100=0,9 80/120=0,66

komparatív előny
Portugália 100/90=1,11 120/80=1,5
abszolút előny
A szakosodást követő munkaórák száma és a termelés

Posztó Bor termelés
Anglia 100 + 120 0 termelés (100+120)÷100 = 2,2 egység posztó
Σ = 4,325
Portugália 0 90 + 80 termelés (90+80)÷ 80 = 2,125 egység bor
Tehát, ha minden egyes ország szakosodott, akkor mindkét termék globális össztermelését növeli, Anglia 2,2 egység posztót képes
előállítani, míg Portugália 2,125 egység bor készítésére képes.
Továbbá, ha mindkét ország szakosodik, és Anglia 1,2 posztót cserél 1,125 egység borra, akkor mindkét ország úgy fogaszt el legalább
egy egység posztót és bort, hogy fenmarad további 0-0,2 egység posztó és 0-0,125 egység bor fogyasztási / export célra. Ennek
következtében mind Anglia, mind Portugália a szabad kereskedelem következtében több posztót és bort tud fogyasztani, mint
autarkiában (zárt gazdaság)
Komparatív előny*
Korlátozottság / kritika
• Korlátozott modell: csak 2 árucikk és csak 2 ország (bilateralizmus) alapján
• Munkaerő értékelmélet: az értéket a munkaerő tartalmának megfelelően fejezzük ki, nem alkalmazható a valóságra. Az
érték a valóságban pénzben, azaz az árakban fejeződik ki.
• Teljes foglalkoztatottság: a teljes foglalkoztatás feltételezése, de a valóság messze áll ettől, továbbá a munkaerőköltség is
változhat az országokban
• Kereskedelmi költségeket figyelmen kívül hagyják: a szállítási költségek összehasonlít(hat)ó költségeket határoznak meg,
infrastruktúra fejlődés
• Kínálati oldali elmélet - a keresletet figyelmen kívül hagyják: az elmélet a kínálat szempontjából a nemzetközi kereskedelmet
magyarázza, és a keresletet adottnak tartja. A kereslet rugalmasságának figyelmen kívül hagyása
• Termelési tényezők mobilitása: tökéletes munkaerő / tőke-mobilitás
• Szabadkereskedelem feltételezése, az áruk közötti mozgás nem korlátozott az országok között, de a kormányok
korlátozhatják protekcionista politikákkal
• Teljes szakosodás: a teljes szakosodás megkötése és feltételezése
• Specializáció költségeit és előnyeit figyelmen kívül hagyja, vagyis pl. a méretgazdaságosság
• Statikus elmélet: fix az erőforrások mennyisége és minősége, nem veszi figyelembe a növekedés és fejlődés hatását
• Nem alkalmazható a fejlődő országokra: nincs teljes foglalkoztatottság, a munkaerő és a tőke minősége változik,
technológia, az új erőforrások megragadása stb.
Heckscher-Ohlin
Heckscher–Ohlin modell
két svéd közgazdász: Eli Heckscher és Bertil Ohlin (Ohlin 1977-ben Nobel-díjat kapott)
• a külkereskedelemre az erőforrás-ellátottság különbségei is hatnak: nemcsak a munkaerő, hanem a föld, a tőke
és az ásványi nyersanyagok
• Relatív tényezőellátottság: az erőforrás-ellátottság (bőség) és a termelési technológia hatása a
külkereskedelemben
• egy ország akkor jut előnyhöz, ha a termékek relatíve eltérő tényezőigényességét és relatív tényezőellátottságát
figyelembe véve a viszonylag bőven rendelkezésre álló termelési tényező intenzívebb felhasználását igénylő
termék termelésére szakosodik
• szükséges adatok:
munka és tőke mennyiségei + a két termék tényezőigényessége
oa viszonylag munkaintenzív termékre az az ország szakosodjon, ahol a munka/tőke hányados magasabb;
oa viszonylag tőkeintenzív termékre az az ország szakosodjon, ahol a tőke/munka hányados magasabb.
Heckscher-Ohlin
C (milliárd $) L (millió fő) i (%) w (ezer $)
A ország 200 100 A ország 5 10
B ország 40 80 B ország 8 4
C(apital): tőke; L(abour): munkaerő i(nterest): kamat, a tőke hozama; w(age): bér
A ország mind tőkében (C), mind munkaerőben (L) gazdagabb, mint B ország, de a komparatív előnyök
elméletének ismeretében tudjuk, hogy A ország B országhoz viszonyítva relatíve tőkegazdag, míg B ország A
országhoz viszonyítva relatíve munkaerő-gazdag.
• komparatív előnyök: A ország C/L = 2, míg B ország C/L = ½
Különböző országok tőke- és munkaerő-állományának összehasonlítása nem mindig egyszerű és nem is mindig
lehetséges. Sokszor a tőkét és a munkaerőt a tőke és a munkaerő árával, azaz a kamatlábbal és a bérszínvonallal
kell helyettesítenünk.
• a relatíve tőkegazdag A országban a kamatláb/bér; azaz az i/w arány alacsonyabb lesz, mint a relatíve
munkaerő-gazdag B országban, hiszen viszonylag könnyebben lehet hitelekhez jutni, míg a munkaerő-kínálat
szűkösebb, így relatíve drágább
• komparatív előnyök: A ország i/w = ½ , míg B ország i/w = 2
Heckscher-Ohlin
Heckscher–Ohlin modell kritikája
• pozitívum, hogy fejleszti a komparatív előnyök elméletét, amely csak a munkaerőre, mint egyetlen termelési
tényezőre vetíti a szakosodást
• de csak egyetlen vonatkozásban, a termelési tényező(k)kel bővíti a modellt
• továbbra is csak két ország, két termék
• „ideális” állapot feltételezése:
o tökéletes az egyensúly a gazdaságon belül → minden termelési tényező felhasznált, vagyis nincs felesleges
kapacitás és felesleges munkaerő
o nem csak a nemzetgazdaság, hanem a kettejük közötti piac is egyensúlyban van → nincsenek
monopóliumok, állami beavatkozás (támogatás, vámok stb.) → teljesen szabad a kereskedelem
o a nemzetgazdaságon belül a tényezők szabad mobilitása
• figyelmen kívül hagyja
oinfrastrukturális, fogyasztási eltéréseket
o a nemzetközi tőkeáramlástól eltekint
o hogy változnak a termelési feltételek → hiányzik a fejlődés, a dinamik
o különbség a termelési tényezők egységei között → nem tesz különbséget a munkaerő minősége
(szakképzett-szakképzetlen) és a tőke minősége (berendezések, gépek) között
Heckscher-Ohlin
Leontieff-paradoxon
• 1953 Wassily Leontieff amerikai közgazdász (1973 Nobel díj) empirikusan is megvizsgálta a H-O tételt az USA
gazdaságára vonatkozóan
• eredmény: cáfolat, mert az USA kevesebb tőkeintenzív terméket exportált, mint amennyit importált, annak
ellenére, hogy relatíve tőkegazdag országról van szó
Magyarázat:
• az USA-ban a kereslet számottevően elmozdult a tőkeigényes termékek irányába;
• importkorlátozások az USA-ban;
• a természeti erőforrások relatív szűkössége az USA-ban;
• a képzett munkaerő relatív bősége az USA-ban – humán tőke;
• az USA jelentős komparatív előnye a technológiaintenzív ágazatokban
Tesztelés globális adatokkal
• Harry P. Bowen, Edward E. Leamer és Leo Sveikauskas tanulmánya
• teszt 27 országot és 12 termelési tényezőt tartalmazó mintára
• eredmény: a termelési tényezők kétharmadánál a kereskedelem iránya a vizsgált évek átlagosan kevesebb mint
70 %-ban felelt meg a tényezőarányos modellnek
• igazolja a Leontief-paradoxont: a külkereskedelem iránya gyakran nem a H–O modell szerint alakul
Heckscher-Ohlin
Heckscher-Ohlin-Samuelson tétel:
mi lesz az eredménye, ha az országok a H-O modell szerint szakosodnak
• a tényezők ára és a tulajdonosai jövedelmek nemzetközileg kiegyenlítődnek
• szakosodás holtpontja: eltűnnek a különbségek, ami miatt a szakosodás létrejött
• nemzetközileg kiegyenlítődnek a különbségek, a szűkösség-bőség ugyanazon szintre kerülésével
ha ez így van, akkor minden ország azonos fejlettségű lesz, tehát nem kell foglalkozni a fejlődő vagy fejlődésben
levő országokkal, mert az előfeltételek teljesülése esetén ez automatikusan bekövetkezik
(???)
Okai:
• a szakosodás mindkét országban azt jelenti, hogy visszaesik a munkaintenzív ágazat, ez termelési tényezőket
szabadít fel ➔ nő a tőke iránti kereslet,
• a munkaintenzív ágazatból nagyobb arányban szabadul fel tőke a bővebb tényező javára
• az ellentétes változások kiegyenlítődéshez vezetnek
• az egyensúly a kevesebb kínálat között magasabb árat indukál
DE! a fejlett országok attól tartanak, hogy ha beáramlana hozzájuk a szabad munkaerő, akkor csökkenne a saját
bérszínvonaluk, és nőne a partner ország életszínvonala
Specifikus termelési tényezők
Specifikus termelési tényezők (és jövedelemeloszlás)
• Paul Samuelson és Ronald Jones
Samuelson, Paul: Ohlin Was Right. Swedish Journal of Economics, 73. (1971).; Jones, Ronald W.: A Three-Factor Model in Theory, Trade and History. In: Bhagwati,
Jagdish (szerk.): Trade, Balance of Payments and Growth. North-Holland, 1971.
• olyan gazdaságot tételez fel, amely két terméket állít elő és munkaerejét át tudja csoportosítani a két iparág
között → ettől függ specifikus volta
• más termelési tényezők is léteznek a munkaerő mellett
o a munkaerő úgynevezett mobil (mozgékony) termelési tényező, amely áramolhat az iparágak között,
o a többi termelési tényező (föld, tőke) iparág-specifikus
• a gyakorlatban az alkalmazkodási képességtől függ, hogy milyen sebességgel csoportosítható át egyik termelési
tényező a másikra
o a specifikus jelleg annál a tényezőnél erősebb, amelyiknél az átcsoportosítási sebesség lassabb (minél
szakosítottabb a képzés, vagy minél speciálisabb egy berendezés, annál nehezebb az átcsoportosítás)
• ezért a különböző munkaerő allokáció alapján tényezőkombinációk → a termelési lehetőségek határa
átrendeződik
• a külkereskedelem előnye a relatív termelékenységi előnyök kihasználásából származik → mindkét ország a
kisebb alternatív költséggel előállítható termékre szakosodik
Specifikus termelési tényezők
Az ábra azt mutatja meg, hogy különböző munkaerő allokációt feltételező tényezőkombináció mellett hogyan alakul a
termelési lehetőségek határa
Porter
Kompetitív előnyök
Porter a komparatív előnyök helyett a kompetitív előnyök fogalmát vezette be
• a versenyképesség fogalma csak iparágakra, ill. vállalatokra (nem értelmezhető nemzetgazdaságokra) →
• 3 csoportra osztja a nemzetközi termelő-vállalatokat:
o exportáló hazai vállalat
o multi-domestic vállalatok (országonkénti irányítás, csekély központi koordináció)
o globális vállalatok (kiterjedt központi ellenőrzés)
• később nemzetgazdaságokra is → a makrogazdaság versenyképességénél elegendő mindössze néhány
nemzetközileg sikeres iparág versenyképessége
• a nemzetközi piacok
o lehetőséget adnak, hogy az adott iparág a többi ország iparágával mérje össze hatékonyságát
oszükségtelenné teszik, hogy minden terméket az ország maga állítson elő
• az erőforrások a kevésbé produktív iparágakból a leginkább versenyképes iparágakba áramlanak, ezáltal
megemelkednek az inputok árai, ami az alacsonyabb versenyképességű iparágak pozícióit még tovább rontja
• a nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi, hogy az ország a számára leghatékonyabb iparágakra
specializálódjon
Porter
Az országok versenyképessége (competitiveness) nem vezethető vissza egyetlen tényezőre, a kompetitív előnyök
(competitive advantages) a hazai gazdasági környezet 4, egymással összefüggő adottságai alapján alakulnak ki.
A „nemzeti gyémánthoz” kapcsolódó külső tényezők:
• a kormányzat gazdaságpolitikája
• a „véletlen” szerepe (pl. háború, új találmányok megjelenése)
Technológiai szakadék
Posner-féle technológiai szakadék elmélet
• az innovatív ország (rendelkezik a fejlett technológiával) és a követő ország közötti technológia szakadék nem
betömhető
• az innovatív ország az innovatív termékeiből származó előnyét újabb innovációba tudja fordítani/fektetni →
K+F országok állandó monopolhelyzete (időelőny)
• a követő ország mire megszerzi az innovációt az addigra elavult lesz, mehet a következőért
Prebisch-Singer tétel
• a nyerstermék termelő ország hátránnyal rendelkezik a külkereskedelemben
• a hosszú távú cserearányromlás oka: a nyerstermék iránti rugalmatlan kereslet, illetve a munkások alacsony
szervezettsége, és az alacsony a fejlődési potenciál
Bhagwati: elnyomorító növekedés
• a fejlődő ország nyerstermékre való szakosodása gondot okoz:
o ha többet termel, kompenzálja az árváltozás miatti különbségeket → de ha minél többet termel annál inkább
csökken a világpiaci ár → elnyomorító növekedés (immiserizing growth)
o növekedés tovább nyomorít, nem diverzifikált az export portfólió, ez a termék rugalmatlan kereslettel bír a
világpiacon
Vernon - termék életciklus
Vernon-féle termék életciklus elmélet (5 szakasz) Raymond Vernon (1966)
az adott termék újdonságnak számít, kereslete csak lassan nő; a terméket bevezető ország,
Bevezetés anyavállalat exportmonopóliumot élvez
a kereslet dinamikusan nő → leányvállalatok alapítása; a terméket más országok is
Növekedés „másolni” kezdik (a technológia relatíve elavul); az innovációs fölényen alapuló komparatív
előny csökken
Érettség a termék tömegcikké válik, a leányvállalatok látják el a termelést
a termelést az anyavállalatnál megszűntetik → intra-firm import, a termelést a fejlődő
Visszaesés országokba helyezik át, erősödik az ár- és költségverseny; a terméket bevezető ország
export-részesedése fokozatosan csökken
csökken a termék iránti hazai kereslet (már nem számít újdonságnak); a terméket
Hanyatlás eredetileg bevezető ország elveszíti komparatív előnyét, az adott terméket kifizetődőbb
importálni
nemzetközi kereskedelem a nagyobb feldolgozottsági fokú termékek esetében az irántuk megnyilvánuló kereslet
az országok közötti hasonlóságon alapul → Linder
• az exportra történő termelést megelőzően a vállalatok csak a hazai piacukat ismerik → először olyan országokban jelennek
meg termékeikkel, ahol a kereslet a hazaihoz hasonló
• a fejlett országok fogyasztói választékosabb termékskála iránt mutatnak keresletet; egyik ország sem képes ugyanazon
termék valamennyi változatát előállítani → választékcsere-kereskedelem
Vernon - termék életciklus
Raymond Vernon,'International Investment and International Trade in the Product Cycle', Quarterly Journal of Economics
(May 1966), pp.190-207
Ország hasonlóság
Ország hasonlóság elmélet (country similarity theory )
Steffan Linder (svéd közgazdász)
• az exportra termelést megelőzően a cégek csak a belföldi keresletet ismerik, ez az ún. reprezentatív kereslet →
leginkább olyan piacokon jelennek meg áruikkal, mely belföldi piacaikhoz hasonló
o minél kisebb a különbség két gazdaság fejlettsége között, annál közelebb áll egymáshoz belföldi keresletük struktúrája
(hasonló keresleti jelleg), és annál intenzívebb kereskedelmi kapcsolat alakulhat ki közöttük
• a magas egy főre jutó jövedelemmel rendelkező országok fogyasztói szélesebb és változatosabb termékskálát
igényelnek, és a jövedelem növekedésével a keresett termékskála is nő
• „különbség iránti kereslet” fogalma → a termékdifferenciálódás előrehaladásával a külkereskedelem indítékait
csak termékszinten célszerű vizsgálni
Következmény: a külkereskedelem azon országok között a legintenzívebb, amelyek piacai hasonlók, és lakosság
(hasonló) magas jövedelmi szinten állnak
Az országok közötti hasonlóság alapja lehet:
(1) fejlettségi (2) kulturális
(3) földrajzi (4) politikai
(5) gazdasági (6) iparági
• a klasszikus Newton-i fizika tétel alkalmazása
• a (nemzetközi) gazdaságban fontos
az országok nagysága és a távolság
• egy kapcsolati elmélet, amely két vagy több pont között területi interakciót a fizikában ismert
gravitációhoz hasonlóan vizsgálja
• a modellt elsősorban olyan területeken használják, ahol a földrajzi távolság szerepet játszik; ill. társadalmi
jelenségek elemzésére szolgálhat: népesség vándorlása, termék- vagy pénz áramlás, információ és forgalom
mozgása,
• a modellt Walter Isard (1954) vezette be a közgazdaságba és Jan Tinbergen alkalmazta először nemzetközi
kereskedelemre 1962-ben
Newton (1687) külkereskedelmi gravitációs modell
𝑚1 × 𝑚2 𝑌𝑖 × 𝑌𝑗
𝐹=𝐺 𝑇𝑖𝑗 = 𝐴
𝑟2 2
𝐷𝑖𝑗
F a gravitációs vonzás ereje T𝑖𝑗 teljes kereskedelmi forgalom i és j között
m1, m2 két tárgy tömege Y𝑖 , Y𝑗 két ország GDP-je vagy GNI-je
r távolság a két tárgy 2 között 𝐷𝑖𝑗 távolság i és j között (pl. szállítási költség)
G gravitációs együttható A konstans (…?)
Gravitációs modell alkalmazása
Rose-Wincoop (2001) az eurozóna országaira egy korrigált modellt készítettek, és eszerint a valutaunióhoz való
csatlakozás megduplázza a tagok közötti kereskedelmet
Subramanian és Wei (2003 és 2007) a WTO új tagjai - akik az uruguayi forduló óta léptek be - jelentősen
profitáltak a tagságból, importjuk 30%-kal nőtt a nem tagokhoz képest
Denzau és Kim (2006) megállapítja, hogy a nem olajtermékek kereskedelmét pozitívan befolyásolja a WTO
Souleymane Coulibaly (2007) Közép-Szaharai Afrikát (ECOWAS és SADC), Ázsiát (AFTA és SAPTA) és Latin
Amerikát (CACM, CAN és MERCOSUR) lefedve gravitációs modellel hét fejlődő regionális egyezmény
kereskedelemnövelő hatását mutatta ki az 1960 és 1990 közötti időszakra nézve. → az AFTA a legsikeresebb
mindközül
Marimoutou (2009) bebizonyította, hogy a távolság meghatározza az export és az import közötti kapcsolatot
és a tömegváltozót
• az amerikai exportőrök számára a partner GDP-je fejezi ki a piac vonzóságát és az amerikai importőröknek a
partner GDP-je az, ami megmutatja a nagy piacokra való exportáló képességét
• a távolság értelmezhető úgy is, mint a piacra lépés költségeit jelző szám (fix költség)
• minél nagyobb a partner GDP-je, annál kisebb lesz a távolság hatása a kereskedelemben
Grant-Parmeter (2008) közös határral rendelkeznek és beszélnek egy közös nyelvet, többet kereskednek
egymással a vártnál; míg az országok közötti gazdasági távolság megduplázása több mint felével csökkenti a
kereskedelmet.
Az exportországok koncentrációja: exportfüggőség egy ország (kereskedelmi partner) felé

https://www.trademap.org/Index.aspx
Az importországok koncentrációja: importfüggőség egy országtól, kereskedelmi partnertől

https://www.trademap.org/Index.aspx
Areas, NES (not elsewhere specified) are unknown trading
partners, recorded when the reporting country does not
submit the details of their partner.
https://resourcetrade.earth/?year=2020&units=value&autozoom=1
https://resourcetrade.earth/?year=2019&exporter=euu&units=value&autozoom=1
• mindkét kategóriában 10-ből 5 az euróövezet országa
• az 5-ből néggyel közös határa van (az ötödik
Olaszország)
• Dánia nem EU-s tag, de szomszédos
• 5 euroövezeten kívüli ország: Kína, USA, UK, Svájc,
Lengyelország
• Németország olyan országokkal kereskedik elsősorban,
amelyek földrajzilag közel állnak egymáshoz, vagy
amelyek gazdaságai viszonylag nagyok
Percentage of firms which export in France by importing country
Globális stratégiai versengés
Globális stratégiai versengés elmélet (Global Strategic Rivalry Theory)
1980-as évek Paul Krugman és Kevin Lancaster
• a multinacionális vállalatok közötti globális stratégiai rivalizálásból származó kereskedelmi forgalomra
gyakorolt hatás
• az életképesség fenntartása érdekében a vállalatoknak globális versenyelőnyüket ki kell aknázniuk, és
fenntarthatónak kell lenniük:
(1) szellemi tulajdonjogok birtoklása (4) a tanulási görbe kihasználása
(2) befektetés a K+F be (5) stratégiai szövetségek
(3) a méretarányok vagy alkalmazási területek (6) fúziók és felvásárlások
elérése
• ezek a döntések a nemzetközi kereskedelemre és a nemzetközi befektetésekre is hatással vannak
• globálisan folyamatos macska egér játékok egymással, mivel megpróbálják kihasználni saját erősségeiket, és
semlegesítik riválisaikat
• a cégek igyekeznek fenntartható versenyelőnyöket fejleszteni, amelyeket ezután kihasználhatnak a globális
piacon uralkodó uralomra (?)
New Trade Theory – 1970-es évek Helpman és P. Krugman (2008 Nobel díj)
• a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott gazdasági modellek gyűjteménye
• versenyképesség lényegében a termelékenység szinonimája
• a nemzetközi kereskedelem szerkezete egyre polarizáltabbá válik
két alapfeltevés: méretgazdaságosság + tökéletlen verseny

Méretgazdaságosság: nagyobb mennyiséget gazdaságosabban tudnak megtermelni (növekvő skálahozadék)
• belső méretgazdaságosság, amikor az egy egységre jutó költség a vállalat méretétől függ; kevés nagyvállalat
alkotja a piacot (tökéletlen verseny)
• külső méretgazdaságosság, amikor az egy egységre jutó költség az iparág méretétől függ; sok kisméretű
vállalat (tökéletes verseny, pl. Szilícium-völgy; Hollywood; Kína; Forma 1 (Renault, Honda, Williams, Red Bull telephelye
Angliában → Midlands)
• a dinamikus skálahozadék jelenlétében a hosszú távú kereskedelmi szerkezetet alapvetően a kezdeti
komparatív előnyök határozzák meg
Tökéletlen verseny: döntéseknél figyelembe veszik a többi ország / vállalat viselkedését is
További szempontok
A külkereskedelmet befolyásoló egyéb tényezők
Az export
A nemzetközi kereskedelmet meghatározó
költségei további tényezők:
A külföld
import
• belső gazdaságosság: az exportra termelés
Szabályozási volumenének növelésével elérhet
kereslete, piaci
eszközök
igények méretgazdaságosság
változása
• külső gazdaságosság: a külkereskedelmi
forgalom költségeiben a már meglévő
Export- feltételek, infrastruktúra és szolgáltatási
Verseny- Belső kereslet
képesség import alakulása hálózat fejlettségéből adódó megtakarítási
alakulása lehetőség
• az országok fogyasztási szokásaiban,
Termelési preferenciáiban, keresletük szerkezetében
Cserearányok
tényezők mutatkozó különbség (ún. ízlésbeli
rendelkezésre
állása
különbség) → termékdifferenciálás
Transzferárak
kiterjedtsége,
nagysága
Köszönöm a figyelmet!
A külgazdasági
politika eszközei
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Külgazdasági eszközök
A külgazdaság irányításának feltételeit meghatározó tényezők:
• a piacgazdaság törvényei
• a nemzetközi munkamegosztás lehetőségei és
• a nemzetközi kötelezettségek
Az állam külgazdaságot irányító szerepének fontosabb eszközei:
• a külföldi működő tőke bevonásának támogatása:
o a nyereség konvertibilis valutára történő transzferálása
o ezzel párhuzamosan megjelenik a nyereség kivitelének lehetősége, biztosítása (országkockázat)
• kétoldalú egyezmények a kettős adóztatás elkerülésére
• a központi bank kamatpolitikája
• a pénzmosás megakadályozása
• exporttámogatások és a kormány által adott hitelgaranciák, csak igen korlátozott körben, a GATT és az EU
szabályaival összhangban
• a nemzetközi kereskedelmi forgalom engedélyezési (korlátozási) rendje
• a hazai piac védelmének további uniós és egyes tagállami eszközei
Kereskedelmi
megállapodások
Megállapodások - elvek
Alapvetően különböző kedvezmények (preferenciák) biztosítása
Legnagyobb kedvezmény elve harmadik országnak is jár az a kedvezmény, amit egy ország már
most favoured nation –MFN megkapott
Viszonosság elve minden ország számot tarthat arra a kedvezményre a másik felől,
reciprocity amelyet ő adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik
alkalmazott vele szemben)
Nemzeti elbánás elve a szerződő felek egymásnak ugyanolyan jogokat, kedvezményeket
national treatment nyújtanak, mint saját rezidenseiknek
(egyenlő elbánás elve) például az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai
termékekkel szembeninél
Nyilvánosság elve kötelezettség a GATT/WTO tagállamok ’haladéktalan’ értesítéséről
publicity minden kereskedelempolitikai lépés esetén
Konzultáció elve kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden
consultation kereskedelempolitikai intézkedés előtt
Megállapodások
Number of preferential trade agreements in force by country group, 1950-2010
A külkereskedelem
eszközei
Külkereskedelmi eszközök
Kereskedelempolitika
eszközei
Tarifális Nem tarifális

(Vámok) (Nem vámjellegű)
Mennyiségi
Egyszerű Nevelővám Szubvenciók
korlátozások
Helyi tartalomra Adminisztratív

Piacbiztosító vám Antidömping vám
vonatkozó előírás eszközök
Devizavédelmi Árfolyam-politikai
Kiegyenlítő vám
vám eszközök
WTO
WTO: kereskedelmi eszközök csoportosítása
WTO kereskedelmi eszközök
Közvetlenül az importot érintő Közvetlenül az exportot érintő

intézkedések intézkedések
Vámeljárás Vámok, más adók és Eljárások Export adó

járulékok
Vámérték meghatározása Fuvarozás előtti ellenőrzés Export-korlátozás Export szubvenció
Származási bizonyítvány Importtilalom , kvóta és Exportot segítés Speciális gazdasági zóna

engedély
Anti-dömping, Kormányzati közbeszerzés

értékkiegyenlítő vám
Állami kereskedelmi Egyéb intézkedések

vállalatok
Hatások
Export- Mennyiségi Önkéntes export-
Vám
támogatás korlátozás korlátozás
Termelői többlet Nő Nő Nő Nő
Fogyasztói
Csökken Csökken Csökken Csökken
többlet
Kormányzati Csökken Nem változik Nem változik
Nő (a kormányzati kiadások (a járadékok az engedélyek (a járadékok a
bevétel nőnek) birtokosaihoz jutnak) külföldiekhez jutnak)
Nemzet- Nem egyértelmű Nem egyértelmű
Csökken Csökken
gazdasági jólét (kis országban csökken) (kis országban csökken)
A fogyasztói többlet azt méri, hogy egy fogyasztó mennyit nyer egy vásárlás során azzal, hogy az
általa még elfogadott ár helyett csak a piaci árat fizeti meg. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi
ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával.
A termelői többlet egyenlő a kínálati görbe fölötti és az ár alatti területtel.
Külkereskedelmi eszközök
Akadályok mérése
Tarifális
eszközök
Vám
Vám olyan tarifális kereskedelempolitikai eszköz, amely…
• adó: az állami költségvetés bevételeit gyarapítja (speciális termékadó adó)
• árképző tényező: a kereskedő számára költség, aminek a fogyasztói árban kell megtérülnie
• diszkriminációs eszköz: hátrányos helyzetbe hozza a külföldi szállítókat a hazai termelőkkel, illetve a hazai
fogyasztókat a külföldi (a terméket olcsóbban megvásárolni képes) fogyasztókkal szemben, valamint
termékenként különböző lehet a mértéke
• az árú (szolgáltatás) vámhatár (országhatár) átlepéshez kapcsolódik
Vámhatár: az államhatár, az Európai Unió határa, illetve a vámhatáron belül lévő vámszabadterület és tranzit
terület is.
Vámterület: a vámhatár által övezett államterület, beleértve vámszabadterület és tranzit terület is.
Vámáru: minden olyan dolog, amelyet a vámterületre bevittek, mindaddig, amíg azt a vámhatóság
• belföldi szabad forgalomba nem helyezte, vagy
• külföldre ki nem léptette.
Vámok hatásai
A vámok és az állam
• a vámok alkalmazása két vagy több ország egymással folytatott kereskedelmében korlátozza, illetve módosítja a
komparatív előnyök érvényesülését, azonban nem szünteti meg azokat
hátrányos, ha indokolható, előnyös, ha célja
• alkalmazásuk adott ország számára a • a nemzetközi munkamegosztásban való
nemzetközi munkamegosztásból részvétel hátrányainak megszüntetése,
származó előnyöket csökkenti • a más országok által folytatott
• az országok közötti fejlettségbeli tisztességtelen verseny semlegesítése
különbségeket fokozza • a gazdasági struktúra átalakítását
szolgálva, perspektivikusan versenyképes
ágazatok kifejlesztésének elősegítése
Vámok hatásai
A vámok hatása a fogyasztókra
• ha valamely termékre vámot vezetnek be, megváltozik az adott termék fogyasztóinak illetve nem
fogyasztóinak egymáshoz viszonyított helyzete: az előbbieké romlik az utóbbiakéhoz viszonyítva
• ha a vámteher megjelenik a belföldi árban, akkor az importőr ország hazai fogyasztói viselhetik ennek
következményeit.
A vámok hatása a termelőkre
• megváltozik a hazai és a külföldi termelők piaci pozíciója
• a külföldi szállítóknak olyan költségtényezőt kell figyelembe venni, amely szabadkereskedelmi viszonyok
között nem jelent meg
• a külföldi termelők, szállítók pozíciója a korábbi helyzetükhöz viszonyítva romlik, mert kevesebb terméket
értékesíthetnek, vagy olcsóbb áron történő eladásra kényszerülnek
A vámok jóléti hatásai
• elsődleges (követlen) hatások: a vám kivetésével az állam bevételhez jut, illetve megváltozik a vámhatáron
elhaladó áru ára
• másodlagos (közvetett) hatások: a vám bevezetése érinti, módosíthatja az alkalmazó országok cserearányait,
termelését, fogyasztását, a kereskedelmi és fizetési mérleget, a foglalkoztatottságot, a jövedelemelosztást,
stb.
Vámelemzés alapjai Import keresleti görbe Export kínálati görbe
Az import keresleti görbe a belföldi keresleti mennyiség és a belföldi kínálat különbsége minden egyes ár mellett:
(MD) = DIM = D – S
Az ár tengelyt a PA–nál metszi és lejt: ha az ár nő, a túlkereslet csökken és az importkereslet is csökken.
A termék árának növekedésével Belföld fogyasztói kevesebbet igényelnek, Belföld termelői viszont többet kínálnak, → így az importkereslet
visszaesik.
Az export kínálati görbe a külföldi kínálati mennyiség és a külföldi keresleti mennyiségkülönbsége, minden egyes
ár mellett:
(XS) = SEX = S*– D*
Az ár tengelyt PA*-nál metszi és emelkedő az alakja: ha az ár nő, az exportkínálat mennyisége is nő.
Vámelemzés alapjai I.
• vám hiányában a X-termék ára PW szinten egyenlítődik ki a két piac között az ábra középső grafikonja szerint,
amely a világpiacot ábrázolja
• vám mellett azonban az exportőrök csak akkor szállítanak Külföldről terméket Belföldre, ha a belföldi ár a
külföldit legalább t-vel meghaladja
• ha azonban nincs X-termékexport, akkor Belföldön túlzott X-kereslet, Külföldön pedig fölös X-kínálat lesz
• → így a belföldi ár emelkedni, a külföldi ár pedig csökkenni fog, amíg az árkülönbség el nem éri a t dollárt.
Vámelemzés alapjai II.
• a vám (t - tariff) bevezetése éket ver a két piac árai közé

• a vám az árat Belföldön PT-re növeli, Külföldön pedig P*T (= PT – t)-re csökkenti
• Belföld termelői a magasabb áron többet állítanak elő, fogyasztói viszont kevesebbet igényelnek, így kisebb
importra is van szükség (MD görbén, az 1 → 2 eltolódás)
• Külföldön az alacsonyabb ár csökkenti a kínálatot és növeli a keresletet, azaz szűkíti az exportkínálatot (XS
görbén 1 → 3 eltolódás)
• a külkereskedelembe kerülő termék mennyisége a szabadkereskedelmi volumenről, QW-ről QT-re csökken
Vámok gazdasági hatásai
Autarkia (nincs nemzetközi kereskedelem)
I: belföldi egyensúlyi pont
• belföldi termelők termelői többlete: B+D+H
• belföldi vásárlók fogyasztói többlete: A
Teljes szabadkereskedelem (nincs vám)
K: szabadkereskedelemi egyensúlyi pont
• belföldi termelők termelői többlete: H
(H-ig ők állítanak elő, azt követen pedig az importot vásárolják a fogyasztók)
• belföldi vásárlók fogyasztói többlete: A+B+C+D+E+F+G
• külföldi gyártók termelői többlete: 0
*a nemzetközi kínálati függvény vízszintes, mert az exportország számára adott a mennyiség
Korlátozott szabadkereskedelem (vám)

J: szabadkereskedelemi egyensúlyi pont
• belföldi termelők termelői többlete: D+H; a termelői nyereség: D
• belföldi vásárlók fogyasztói többlete: A+B+C; a fogyasztó veszteség: D+E+F+G
• külföldi gyártók termelői többlete: 0
• kormányzati többlet: F (az importra kivetett vám, az államé)
• E és G elvész a társadalom számára (holtteher-veszteség)
Krugman-modell
• a vám PW-ről PT-re emeli a belföldi árat, de PW-ről P*T-re
csökkenti a külföldi exportárat
• a belföldi termelés S1-ről S2-re emelkedik,
míg a belföldi fogyasztás D1-ről D2-re csökken
• termelői nyereség: a
• fogyasztó veszteség: a+b+c+d
• kormányzati többlet: c+e
• hatékonysági veszteség (torzítás): b+d
• cserearánynyereség: e
*a vám külföldi exportárakat csökkentő hatásából származik
A vám nettó költsége

fogyasztó veszteség – termelői nyereség – kormányzati többlet
(a+b+c+d) – a – (c+e) = b+d-e
hatékonysági veszteség – cserearánynyereség
De! A külföldi árak befolyásolására képtelen kis ország esetében a kedvező „e” hatás elmarad, így a vám költségei feltétlenül
nagyobbak a hasznánál.
b: a termeléstorzítási veszteség (a vám túl nagy belföldi termelésre ösztönöz)
d: a belföldi fogyasztástorzítási veszteség (a fogyasztók a vám miatt túl keveset fogyasztanak)
Példa
II. Határozza meg a vám jóléti hatását az alábbi
csoportokra: (1) Belföld importtal versenyző termelői, (2)
Belföld fogyasztói, (3) Belföld kormányzata.
III. Mutassa be grafikusan és számítsa ki a cserearány-
javulást, a hatékonysági veszteséget, és a vám teljes jóléti
hatását.
50 55 65 70
a: 55(1.75-1.50) – ½(55-50)(1.75-1.50) = 13.125 PW esetében

b: ½(55-50)(1.75-1.50) = 0.625 QD: 80-20/2 = 70
c: (65-55)(1.75-1.50) = 2.50 QS: 40+20/2 = 50
d: ½(70-65)(1.75-1.50) = 0.625
PT esetében
e: (65-55)(1.50-1.25) = 2.50
QD: 70-10/2 = 65
termelői nyereség: a = 13.125 QS: 50+10/2 = 55
fogyasztó veszteség: a+b+c+d = 16.875
kormányzati többlet: c+e = 5
hatékonysági veszteség: b+d = 1.25
cserearánynyereség: e = 2.5 ➔ a vám nettó költsége -1.25
Vámtípusok
Vámok
külkereskedelmi
célok vámkiszabás forgalom iránya
jogi státus időbeliség
gazdaság- kereskedelemp behozatali

alapja mértéke autonóm állandó
politikai cél olitikai célok (import) vám
preferenciális érték (ad tételes kiviteli (export) időszaki vagy

fiskális vámok szerződéses
vám valorem) vám (vámtétel) vám szezonális
legnagyobb
protekcionista specifikus vagy arányos
kedvezményes
mennyiségi vám
tranzit vám
vagy védővám vám (vámkulcs)
diszkriminatív
büntetővám vegyes vám kiegyenlítő vám
vám
megtorló vám alternatív vám nevelő vám
csúszó vám tiltó vám

Vámtípusok
Nevelővám a fejlődő, még nem kellően versenyképes (ugyanakkor potenciális komparatív
(F. List) előnyökkel bíró) iparágak (infant industries) átmeneti védelmét biztosító vám.
Piacbiztosító vám már létező, de az életciklus hanyatló szakaszában lévő termék(ek)et előállító
ágazat(ok) védelmét biztosító vám, melynek célja az egyébként
versenyképtelenné vált termék(ek)et előállító vállalat(ok) piacon maradásának
biztosítása.
Antidömping vám a dömpingár és a világpiaci ár különbségét kiegyenlítő vám. dömpingár
(dumping price) a világpiaci árnál és/vagy az előállítás átlagköltségénél
alacsonyabb ár.
Kiegyenlítő vám a külföldi vállalat exporttámogatásának ellensúlyozására kivetett vám (így
versenyelőnyre tesz szert a hazai vállalatokkal szemben); mértéke megegyezik az
exporttámogatás nagyságával
Csúszó vám mértéke a mindenkori világpiaci ár és belföldi ár különbözete, célja, hogy védje
a belső árszintet (EU mezőgazdasági termékek)
Devizavédelmi vám célja a devizakiáramlás korlátozása, az ország külgazdasági egyensúlyának
javítása érdekében.
Preferenciális vám egyes partnereknek előny nyújtása, célja a behozatal elősegítése
Retorziós vám az exportáló ország vámja váltja ki; megtorló, büntető vám
Hatékony vámvédelem
A hatékony vámvédelem képlete
A) ha az inputelemek teljesen vámmentesek
VEX − V nV n
ep = = =
V(1 − ri ) V(1 − ri ) 1 − ri
ep a hatékony vámvédelem
V a végtermék vámelőtti értéke VEX a végtermék vámmal terhelt ára
n a végtermékre kivetett vám rátája ri az importált inputelemek hányada vám előtti értékben
B) ha az inputelemekre is kivetnek importvámot

n − (ri × ni )
ep =
1 − ri
ni az importált input elemek névleges vámtételének mértéke azok összértékének hányadában
A hatékony vámvédelem példa
import autó vámja 10%, tehát 0,1 a hányad; t = 0,1
az autó ára (V) 2 M Ft, ebből az inputelemek aránya (ri) 60 % = 0,6
a hatékony vámvédelem
A) Vx − V tV t
ep = = =
V(1 − ri ) V(1 − ri ) 1 − ri
2,2 − 2 0,1 × 2 0,1
ep = = = = 0,25 = 𝟐𝟓%
2(1 − 0,6) 2(1 − 0,6) 0,4
t − ri × t i 0,1 − (0,6 × 0)
B) ep = ep = = 0,25 = 𝟐𝟓%
1 − ri 1 − 0,6
ha inputelemekre kivetett névleges vám (ti) 5% = 0,05

0,1 − (0,6 × 0,05) 0,07
ep = = = 0,175 = 𝟏𝟕, 𝟓%
1 − 0,6 0,4
Példa
1) külföldön gyártott termék értéke 100 €; névleges vámtarifa 5% (n = 0,05)
input hányada (ri) a) 90% b) 50% c) 0% Hatékony vámvédelem
a) 0,05 / 1-0,9 50 %
b) 0,05 / 1-0,5 10 %
c) 0,05 / 1-0 5%
2) inputelemek névleges vámtarifája (ni) 2% Hatékony vámvédelem

a) 0,05 – (0,9×0,02) / 1-0,9 32 %
b) 0,05 – (0,5×0,02) / 1-0,5 8%
c) 0,05 – (0×0,02) / 1-0 5%
3) input hányada 50% de az inputelemek névleges

vámtarifája a) 4% b) 10% c) 20% Hatékony vámvédelem
a) 0,05 – (0,5×0,04) / 1-0,5 6%
b) 0,05 – (0,5×0,1) / 1-0,5 0%
c) 0,05 – (0,5×0,2) / 1-0,5 -2,5 %
Nem tarifális
eszközök
Nem tarifális eszközök
UNCTAD: Nem tarifális (nem vámjellegű) eszközök
Egészségügyi és Technikai jellegű Fuvarozás előtti
növény-egészségügyi (TBT) ellenőrzés és Árellenőrzés
(SPS) formaságok
Licence, kvóták, Járulékok, adók és Versenyellenes

tilalmak és más más para-tarifális Pénzügyi intézkedések
mennyiségi
Kereskedelmet Értékesítés Értékesítés utáni Támogatások (kivéve

érintő beruházási korlátozása szolgáltatás export-szubvenciót)
eszközök korlátozása
Kormányzati Szellemi Eredetigazolás / Exportra vonatkozó

közbeszerzési tulajdonjoghoz származási intézkedések
korlátozás kapcsolódó bizonyítvány
United Nations Conference on Trade and Development - ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
WTO: Technikai jellegű intézkedések (Technical Barriers to Trade TBT)
WTO: Twenty-third annual review of the implementation and operation of the TBT agreement
WTO: Technical Barriers to Trade Agreement: 10 key results from 2020

WTO: Technical Barriers to Trade Agreement: 10 key results from 2020

WTO: Technikai jellegű intézkedések (Technical Barriers to Trade TBT)
WTO: Twenty-third annual review of the implementation and operation of the TBT agreement
Nem tarifális jellegű intézkedések, az USA és az EU exportőrei esetében
SPS: Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (Sanitary and phytosanitary measures)

Szubvenciók
Szubvenció (subsidy) vagy támogatás: olyan cégnek (vagy személynek) teljesített kifizetés, amely (vagy aki)
árut szállít külföldre.
• az állam egyes vállalatokat (vagy ágazatokat) költségeik csökkentésében és/vagy bevételeik növelésében
költségvetési forrásokból támogat, bizonyos gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében
• egy költségvetési forrásból származó vissza nem térítendő direkt, vagy indirekt állami támogatás → adókból
finanszírozzák!
o közvetlen (direkt) szubvenció: a költségvetési kiadások növekedése (pénzösszegek kifizetése, tartozások
átvállalása)
o közvetett (indirekt) szubvenció: a költségvetési bevételek csökkenése (adókedvezmény, adók elengedése)
• a támogatás lehet specifikus (egységenkénti fix összeg) vagy értékalapú (az exportérték hányadában
meghatározva)
Szubvenciók I. • „fordított vám” („negatív vám”) ➔ célja megegyezik az importváméval,
Termelési szubvenció
(production subsidy) • a hazai termelőket úgy hozza előnyösebb helyzetbe a külföldi versenytársakkal
szemben, hogy az exportra való termelést ösztönzi ↔ a vám az importot
drágítja
• egyes vállalatok esetén is alkalmazható ↔ a vám normatív
kereskedelempolitikai eszköz
• a hazai vállalat a külföldi versenytársakénál alacsonyabb áron értékesítheti
termékét, noha a költségei alapján arra nem lenne lehetősége.
Importszubvenció • az importár és a hazai ár közötti különbözetet az állami költségvetés
(import subsidy) finanszírozza
• a végső felhasználók a világpiaci árnál alacsonyabb áron tudják az adott
terméket megvásárolni.
Exportszubvenció • a kivitel ösztönzését szolgáló állami támogatás
(export subsidy) • az állami támogatás következtében kialakuló exportár a termék külföldi
fogyasztóit a hazai vásárlókhoz képest előnyösebb helyzetbe hozza
• alkalmazása gyakran kiegyenlítő vám kivetését eredményezi az importőr
ország részéről
Szubvenciók
Exporthitel-finanszírozás a exportőr hitelnyújtásának refinanszírozása, szakosított pénzintézetek
(export-credit finance) (Eximbank) által nyújtott konstrukciók keretében
Exporthitel-garancia
(export-credit guarantee)
Exporthitel-biztosítás az exportőr (hitelező) kockázatainak egy részét díjazás ellenében egy erre
(export-credit insurance) szakosodott biztosító (MEHIB) átvállalja.
Kollektív exportösztönzés állami hátterű intézmények szervezési, információs stb. tevékenysége (pl.
(collective export külföldi kiállításokon, vásárokon való részvétel támogatása), amely a hazai
vállalatok külföldi piacszerzését segíti elő
promotion)
Külföldi vásárlónak
nyújtott alacsony
kamatozású exporthitelek
Szubvenciók
Krugman-modell
• az exporttámogatás hatására az ár az exportőr
országban PW-ről PS-re nő
• azonban az importőr országban az ár PW-ről
P*S-re csökken, az árnövekedés kisebb, mint az
exporttámogatás
• termelői nyereség: a+b+c
• fogyasztó veszteség: a+b
• kormányzati támogatás mértéke: b+c+d+e+f+g
A nettó jóléti veszteség: b + d + e + f + g

A b és a d ugyanolyan fogyasztás- és termelés-torzítási veszteség, amilyet a vámoknál láttunk.
A vámokkal ellentétben ezekhez járul az exporttámogatás cserearányrontó hatása azért, mert a külföldi piacon elért
exportárat PW-ről P*S-re csökkenti.
Ez további e + f + g cserearány-veszteséghez vezet, amely az exporttámogatással külföldre szállított mennyiség és PW– P*S
szorzatával egyenlő. Az exporttámogatás így feltétlenül többe kerül, mint amekkora haszon származik belőle.
Mennyiségi korlátozások
Mennyiségi korlátozások
• a nemzetközi áruforgalom szabályozásának „leghatásosabb” eszköze
• fejlett országokban csak rendkívüli gazdasági vagy politikai események (20. század, II. VH) esetén alkalmazzák
• a fejlődő országok viszont gyakrabban alkalmazzák
Kontingensek (kvóták): az állam jogszabályban (rendeletben) meghatározza az egyes termékekből adott
időszakban importálható / exportálható mennyiségeket
• Importkontingens, importkvóta (import contingent, import quota): adott termék(ek) behozatalára
megállapított mennyiségi korlátozás
• Exportkontingens, exportkvóta (export contingent, export quota)
• Vámkontingens (tariff quota, tariff ceiling): a termék csak egy adott mennyiségig importálható vámmentesen
(vagy alacsony vámszint mellett)
Embargó: behozatali vagy kiviteli tilalom
• Importembargó (import embargo): bizonyos termék(ek) behozatalának teljes vagy részleges tilalma
„Önkéntes” exportkorlátozás: (voluntary export restraint):
• az exportőr ország vállalatai „vállalják”, hogy a szállított mennyiség nem halad meg egy bizonyos volument.
• az importőr követelésére exportőr visszafogja a kínálatot, ezzel megelőz más korlátozó intézkedéseket, vagy
valamilyen előnyt kap cserébe
Példa (Mennyiségi korlátozások)
USA – cukorimport (1990-es évek)
• kiinduló pont: az USA belföldi cukor kínálata nem nagyobb a belföldi keresletnél
• így a cukorimport mennyiségi korlátozásával a belföldi árakat a megcélzott szinten tudta tartani
• a mennyiségi korlátozás nyomán az import 2,13 millió tonnára csökkent
• az amerikai piaci cukorár több mint 40 %-kal volt a világpiaci szint fölött
• mivel az USA a cukor-világpiacon kis szereplő, ezért a mennyiségi korlátozás eltörlése nem lenne jelentős
hatással a világpiaci árakra. A szabadkereskedelem körülbelül megduplázná az amerikai cukorimportot, azaz
4,12 millió tonnára bővítené.
• ennek következtében a cukorár tonnánként 466 dollár, a 280 dolláros világpiaci árral szemben → nyereség az
amerikai cukortermelők számára, viszont sokkal nagyobb veszteséget a fogyasztóknak
• a termelők kis csoportja nagymértékben nyertes, viszont ennek árát nagy számú fogyasztó fizeti meg, akik
azonban egyenként csak kicsit fizetnek rá
• az esetben az éves fogyasztói veszteség mindössze 6 $ fejenként, (25 $ egy átlagcsalád számára) → nem
meglepő, hogy az átlagos amerikai szavazópolgár nem tud a cukorimport mennyiségi korlátozásának
létezéséről → nincs ellenállás
Példa (Mennyiségi korlátozások)
A mennyiségi korlátozás jóléti hatásai:
• az amerikai fogyasztók elveszítik az a + b + c + d
többletet, amelynek összértéke 1,646 milliárd $
• az amerikai cukortermelőket gazdagítja az a
fogyasztói többlet 1,066 milliárd $ értékben
• a veszteség következő része (b) a termelési struktúra
torzulásából ered és 0,109 milliárd $ értékű, a
fogyasztási szerkezet torzulása (d) 0,076 milliárd $
• az exportjogokat megszerző külföldi
kormányzatoknak jutó járadékok összege c mutatja,
0,395 milliárd $
• az USA nettó vesztesége a (b + d) torzulások összege, valamint a d kvótajáradék, éves összesítésben 580 millió $
o a cukortermelők szempontjából további hozadék, hogy az amerikai cukoripar 12 000 munkást foglalkoztat, → a termelők
nyeresége a mennyiségi korlátozás révén egy foglalkoztatottra számítva 90 000 $ implicit támogatást jelent
o egyes közgazdászok szerint az amerikai cukoripar legnagyobb része túlélné az import mennyiségi korlátozásának
megszüntetését, csupán 2000 vagy 3000 munkásnak kellene máshol állást keresnie
o így a fogyasztóknak évente több mint 500 000 $-ba kerül egyetlen munkahely megtartása
Dömping
Dömping (dumping):
• a piac telítése nagy mennyiségű, olcsó(bb) áruval
• eltérő ár alkalmazása a hazai és a külföldi értékesítésben (árdiszkrimináció)
• akkor lehetséges, ha két feltétel teljesül:
oaz ágazatban tökéletlen versenynek kell lennie, amelyben a cégek megállapítják, nem pedig adottnak
tekintik az árakat
oa piacoknak szegmentáltaknak kell lenniük, tehát a belföldiek egykönnyen nem juthatnak exportra szánt
termékekhez
• egyes áruknak a világpiaci, esetleg az önköltségi árnál is olcsóbban történő nagy tömegű kiárusítása főleg új
piacok meghódítása, a versenytársak kiszorítása céljából
• a GATT megengedi a dömpinggel szembeni fellépést
Típusok
tartós dömping monopolszervezetek képesek erre
ragadozó dömping pozíciók megszerzéséig – monopolár kárpótol.
szórványos dömping alkalmi, egyes termékcsoportokra
viszonos dömping amikor két monopolista cég olcsón árasztja el egymás belföldi piacát ugyanazzal
a termékkel;
ez a viszonos dömping nemzetközi kereskedelmet teremthet; ritka!
Dömping
• az olcsó kínai X-termék dömpingje miatt a hazai gyártók, akik korábba PE szinten értékesítettek, most már PChina
fenntarthatatlan árszínvonalával kell versenyezniük
• ezen az árszínvonalon a hazai termelők csak Q1 mennyiséget tudnak termelni, ezért a belföldi termelők óriási veszteséget
szenvednek, miközben a kínai X-termék hatalmas részt kap az EU X-termékpiacán
• a vám hatására viszont a belföldiek mennyisége Q3-ra emelkedik, nagyobb profittal (a + b + c + g + h)
Helyi tartalom
Helyi tartalomra vonatkozó előírás (local content requirement – LCR)
• olyan kormányzati előírások, amelyekkel a transznacionális vállalatokat arra kötelezik, hogy a belföldi
gyártmányú árucikkeket vagy belföldön nyújtott szolgáltatásokat használják a gazdaságban való működésükhez
• a transznacionális vállalatok számára előírt arány, amely a termelési inputokon belül a hazai vállalatok termékeinek és
szolgáltatásainak minimális részesedésére (%-os arányára) vonatkozik
• nem jár árnövekedéssel, ugyanakkor csökkenhet a végtermék versenyképessége, ha a kevésbé hatékonyan
előállítható termékek felhasználását írják elő kötelezően
• további burkolt megjelenési formái:
o diszkriminatív kormányzati közbeszerzési előírások
oaz adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos lokalizációs követelmények
Helyi tartalom
LCR:
Local content requirements
OECD: The economic impact of local content requirements
Helyi tartalom
A belföldi és külföldi kínáltra gyakorolt hatás
LCR:
Local content requirements
OECD: The economic impact of local content requirements
Adminisztratív eszközök
Adminisztratív eszközök (administrative measures)
• az áruk határokon történő áthaladását az állam bizonyos okmányok, engedélyek birtoklásához (pl.
egészségügyi, műszaki biztonsági, környezetvédelmi stb. előírásokhoz) köti
• deklarált cél a hazai fogyasztók egészségének, biztonságának védelme, ugyanakkor a különböző engedélyek,
okmányok kiadásának lassítása drágítja, így korlátozza az importot
eredet-megjelölési szabványok és minőségi

egészségügyi előírások
rendszerek tanúsítványok
kiterjeszti a belföldi szellemi tulajdon

fogyasztóvédelem
versenyjog hatályát szabályozása
szolgáltatás-
egyéb egyoldalú jogi
kereskedelem (árfolyam-politika)
eszközök
szabályozása
Adminisztratív eszközök
Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (SPS) és az országok száma
SPS:
Sanitary and phytosanitary measures
EU
eszközök
Uniós eszközök
valódi „kül”-kereskedelemről csak az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem esetén beszélhetünk
Vámunió
Piacvédelmi eljárások a hazai piacon működő cégek érdekeit – a nemzetközi szabályok megszegésével – sértő
import esetén:
szubvencióellenes
védőintézkedés antidömping eljárás
eljárás
Védőintézkedés:
• alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a GATT-ban részes valamely uniós tagállam vagy – saját jogán – maga az EU
megállapítja: területére valamely terméket annyira megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett
hoznak be, hogy azzal súlyos kárt okoznak a hasonló vagy közvetlen versenyben lévő terméket gyártó helyi
iparnak, vagy súlyos károkozással fenyegetik azt
• ha az érintettek megállapodással, például önként vállalt kvótacsökkentéssel nem tudják a helyzetet megoldani
• a védőintézkedésként elrendelt vámemelés maximális időtartama 4 év. Sürgős esetben legfeljebb 200 napig
tartó behozatali mennyiségi korlátozás formájában ideiglenes intézkedés tehető
Uniós eszközök
Antidömping-eljárás
• ha valamely terméket az exportáló a saját, (azaz az előállítási ország) piacán kialakult árnál olcsóbban
(„dömpingáron”) kívánja értékesíteni a behozatal országában (tehát dömpingár megállapításánál az előállítás országának
árszínvonala a kiinduló mérce!)
• az Unió Bizottsága rendeli el az antidömping-eljárást, ha az adott iparág uniós szinten figyelembe vett EU-s
termelői kör legalább 50%-a kezdeményezi azt
• pozitív eredmény esetén a kár figyelembe vételével dömpingvám kivetése:
o maximális összege a dömpingár és az exportáló ország piaci ára közötti különbség
o időtartama a dömpinghatás ellensúlyozására szükséges mérték
Szubvencióellenes eljárás
• megindításának alapja valamely termék előállításának vagy fuvarozásának piaci árelőnyt biztosító, állami szerv
általi pénzügyi támogatása
o nem minősül tilalmazott támogatásnak a hazai felhasználásra szánt termékekre kivetett adók (például áfa vagy hasonló
forgalmi adó) és illetékek alóli mentesítés vagy azoknak az exportra tekintettel történő visszatérítése
• akkor kerül sor, ha a szubvencionálás az Európai Közösségnek jelentős kárt okoz, és az eljárás megindítása a
Közösség érdekében áll
• sok esetben szankció nélkül zárul le, mert a bizonyítás meglehetősen nehéz
• bizonyítottság esetén értékkiegyenlítő vám a szubvencionált vállalattal szemben:
o maximális összege a kapott támogatás értéke
o maximális időtartama pedig 5 év lehet.
Köszönöm
a figyelmet!
A külgazdaság
fontosabb
mutatószámai
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Total International Trade of Goods and Services (Billions of USD): 42 065 (EU: 5425)
Világexport
Árukereskedelem nincs egységes fogalom a GATT nem definiálja
• áru: szükségletet elégít ki és adásvétel tárgyává válhat
• termék: tárgyi dolog, emberi kézzel fogható, tárgyi alakot öltött, forgalomképes áruk
• termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja,
vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.
• szolgáltatás: vevő számára hasznos tevékenység, cselekvés, „megfoghatatlan dolog”
Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény (GATS)
Cross-border supply mind a szolgáltatás nyújtója, mind az igénybevevője helyben marad, a
(határokon átnyúló szolgáltatás lépi át a határt
értékesítés) (pl. távközléssel vagy postai úton továbbított banki vagy építészeti szolgáltatások)
Consumption abroad a szolgáltatás igénybe vevője utazik a szolgáltatóhoz
(külföldi fogyasztás) (pl. turista, beteg)
Commercial presence a szolgáltató jogi személyen keresztül nyújt szolgáltatást egy másik országban
(kereskedelmi jelenlét) (pl. külföldi bankok, biztosítótársaságok vagy szállodaláncok belföldi leányvállalatai, fióktelepei)
Presence of natural persons a szolgáltatásnyújtó természetes személyként szolgáltatásnyújtás céljából
(természetes személyek belép egy másik tag területére, ideiglenes migrációval nyújt szolgáltatást
jelenléte) (pl. könyvelők, orvosok, munkások, baby sitterek külföldön)
Világexport (millió dollár)
25 000 000
20 000 000
15 000 000
10 000 000
5 000 000
0
1954
1948
1951
1957
1960
1963
1966
1969
1972
1975
1978
1981
1984
1987
1990
1993
1996
1999
2002
2005
2008
2011
2014
2017
2020
World SI3_AGG - TO - Total merchandise World World BOP6 - S - Memo item: Total services World
≈22.500.000 millió dollár; = 22,5 billió dollár (1012)

https://data.wto.org/
6000
5000
4000
3000
2000
1000
International Trade of Goods (Billions of USD) International Trade of Services (Billions of USD)
Export (US$ million) Import (US$ million)
*Commonwealth of Independent States (CIS) A Független Államok Közössége (FÁK) a volt Szovjetunió 15 tagállama (utódállamok) közül 11-nek a laza együttműködése, konföderációja.
https://stats.wto.org/dashboard/merchandise_en.html
https://www.worldstopexports.com/worlds-top-exports-products-countries/
Világexport 1962-től
https://atlas.media.mit.edu/en/visualize/stacked/sitc/export/wld/show/all/1962.2014/
Világexport 2019
Világexport 2015
Exportáló országok 1962-től
Importáló országok 1962-től
WTO előrejelzése
*CIS: Commonwealth of Independent States (FÁK) https://www.wto.org/english/news_e/pres21_e/pr876_e.htm

Nemzetgazdaságok
szerkezete
Gazdasági szerkezet
zárt gazdaság
Y=C+I+G
Gazdasági szerkezet szervetlen
nyitottság
nyitott gazdaság
Y=C+I+G+(EX-IM)
szerves nyitottság
szerves • a belső piac ás a világpiac közvetlen kapcsolata

• a nemzetköz tényezőáramlásban való részvétel
nyitottság • beruházási tőkék importjának és exportjának lehetősége
Totális nyitottság: az állam semmilyen eszközzel nem gátolja, mérsékeli vagy korrigálja a hazai
gazdasági szereplőket érő külpiaci hatásokat.
A valóságban: részleges nyitottságú rendszerek
szervetlen • a belső piacot az állam mesterségen elszigeteli a világpiactól
• a külkereskedelem állami monopólium
nyitottság • gyakran ún. szabadkereskedelmi zóna közbeiktatása
• nincs tényező áramlás
• ennek enyhébb foka, amikor van áru és a vásárlóerőként működő pénz forgalma (de nincs
tőkeáramlás)
Fogalmak
Szerkezeti nyitottság (structural openness): megmutatja, hogy a hazai gazdálkodó egységek milyen
mértékben kapcsolódnak a külső környezet (nemzetközi piac) gazdálkodó egységeihez
Gazdaságpolitikai nyitottság: arra utal, hogy az állam gazdaságpolitikája milyen mértékben befolyásolja a
külgazdasági feltételeket, a nemzetközi piac mechanizmusait
(Kül)gazdasági nyitottság (economic openness): a külkereskedelmi nyitottság mellett magában
foglalja a termelési tényezők (munkaerő, tőkejavak, technológiák, információ stb.) nemzetközi
áramlásában való részvételt is.
Külkereskedelmi nyitottság (trade openness): áruk és szolgáltatások külkereskedelmének
a nemzetgazdaság teljesítményéhez (GDP-jéhez) viszonyított aránya.
Kereskedelempolitika (foreign trade policy): a vámhatárokon áthaladó áruk és szolgáltatások mozgásának

állami szabályozása, meghatározott célok elérése érdekében.
Szabadkereskedelmi politika (free trade policy): „minimális” állami beavatkozás (a „piaci kudarcok”
korrigálása) a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban.
Zárt gazdaság - Autarkia
• „önellátás”; görög αὐτάρκεια szóból származik (αὐτο – „ön”, és ἀρκέω – „kielégíteni”).
*Esetenként összetévesztik az αὐταρχία kifejezéssel, ami az abszolút önkormányzást jelenti, bár magyarul mindkettőt autarkiának,
utóbbit inkább autokrácia-nak írják.
• az ilyen gazdaságokban mindvégig fennáll a nyitás bekövetkezésének igénye
• előnye, hogy a belgazdaság kevésbé függ a külpiaci eseményektől
• hátrány, hogy a piacnyitás során ez jelentős versenyhátrányt is magával hozhat
• a mai világban gazdasági autarkiákat csak nagyon ritkán lehet találni:
• példa talán Észak-Korea, ahol az önellátás (dzsucse) része a kormány ideológiai programjának, ennek ellenére kis
mértékben folytat külkereskedelmet Kínával és Japánnal; a nukleárisfegyver-programjához szükséges technológiát és
alkatrészeket Pakisztánból szerezte be
• 20. század:
o a fasiszta Olaszország kényszerült autarkiára, miután a Népszövetség embargót hirdetett ellene.
o Adolf Hitler második világháborús agressziója mögött is autarkikus célok rejlettek. Lengyelországot azért rohanta le, hogy
országán belülről elégíthesse ki a náci Németország elsődleges importjának számító élelmiszer-utánpótlást. Az ún.
Hossbach-protokoll első fejezetcíme is az önellátás volt.
Export növekedése / növelése Import növekedése / növelése
• növeli a nemzetgazdaság bevételét • exporttermékekbe beépülő import
• nemzetközi versenyképességet javítja inputok
• termelési tényezők az exportnak • hiányzó termelési tényezők pótlása
alárendelve • hazainál olcsóbb termelési tényezők
• hatékony termelési tényező beszerzése külföldről
felhasználást igényel • belpiaci fogyasztás kielégítése
• világpiacon nem versenyképes hazai • technológia beszerzése
termékek • termelési tényezők átcsoportosítása
obelpiaci felhasználásra az exportszektorokba
otermelés megszüntetése
• többszörös jövedelemgerjesztő • a nemzeti jövedelem alakulástól függ
képesség • jövedelemlekötő (abszorbeáló)
• export-multiplikátor • importhatárhajlam
Az exportvezérelt gazdasági növekedés előnyei és hátrányai
Előnyök
- Növekvő exportbevételek. Függőség:

- Javuló kereskedelmi és - az exportbevételek
folyó fizetési mérleg. alakulásától
- Növekvő valutatartalékok. - a világpiaci konjunktúrától
- Javuló hitelminősítés. - a fejlettebb országok
- Jobban finanszírozható fizetőképes keresletétől
gazdasági növekedés. - a multinacionális cégek
tevékenységétől
Hátrányok
Makromutatók
GDP
Bruttó hazai termék (GDP): az egy területen, adott idő alatt a rezindesek által előállított végső felhasználásra
szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke
GDP = C + I + G + (X – M)
C = magánfogyasztás, fogyasztói kiadás; I = beruházás; G = ország, kormányzati kiadások;
X – M = export – import = NX = nettó export
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): egy ország állampolgárai és jogi személyei (vállalatai) éves termelésének
összértéke
a GDP-ből származtatható, amely a szektorok elsődleges jövedelmének, valamint a rezidens szektorok és a külföld
egymás közötti tulajdonosi jövedelemátutalásai, valamint az Európai Uniótól kapott támogatások és az Európai
Uniónak fizetett adók egyenlegének az összege
GDP számítása
Kiadási/felhasználási megközelítés: az egyes szektorok kiadásai (Expenditure Approach)
GDP = C + I + G + (X – M)
C = magánfogyasztás, fogyasztói kiadás; I = beruházás; G = ország, kormányzati kiadások;
X – M = export – import = NX = nettó export
Jövedelemi megközelítés: az áruk és szolgáltatások által termelt teljes jövedelem (Income Approach)
GDP = nemzeti jövedelem + forgalmi adók + értékcsökkenés + nettó külföldi tényezőjövedelem
*nettó külföldi tényezőjövedelem = a külföldi tényező, pl. a külföldi társaság vagy külföldi személy által az országból szerzett jövedelem, és ez az ország
állampolgára és az ország keresete közötti különbség is.
Teremlés vagy hozzáadott értékű megközelítés: a végtermékek előállításához felhasznált közbenső termékek
költségei csökkennek (Production or Value-Added Approach)
GDP = a kibocsátás bruttó értéke – közbenső fogyasztás értéke = egy termék előállítása során a termékekhez
hozzáadott összes érték összege
* a kiadási megközelítés fordítottja
GDP – GNI*
2019/516 rendelet a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az
1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (GNI-rendelet)
GDP: a rezidens termelő egységek termelő tevékenységének a végeredménye.
Három módon definiálható:
a) a kiadás / felhasználás oldaláról történő megközelítés szerint: A GDP a rezidens gazdasági egységek által történő
végső termék- és szolgáltatás-felhasználás összege (végső fogyasztás és bruttó felhalmozás) a termékek és szolgáltatások
exportjával együtt és importja nélkül;
b) a termelés oldaláról történő megközelítés szerint: A GDP a különböző gazdasági szektorok vagy a különböző ágazatok
bruttó hozzáadott értékének összege, amelyhez hozzá kell adni a termékadókat, és amiből le kell vonni a
terméktámogatásokat (amelyek a szektorok és az ágazatok között nincsenek felosztva). A GDP egyben a teljes gazdaság
termelési számlájának az egyenlegező tétele;
c) a jövedelem oldaláról történő megközelítés szerint: A GDP a teljes gazdaság „jövedelem keletkezése” számla
felhasználásainak összege (a munkavállalói jövedelem, a termelési és importadók és támogatások egyenlege, a teljes
gazdaság bruttó működési eredménye és vegyes jövedelme).
GNI: a rezidens gazdasági egységek teljes elsődleges jövedelmét jelenti, amelyek a következők: a munkavállalói
jövedelem, a termelési és importadók és támogatások egyenlege, a tulajdonból származó jövedelem (követelés mínusz
fizetendő), a bruttó működési eredmény és a bruttó vegyes jövedelem. A GNI egyenlő a GDP és a rezidens gazdasági
egységek által a nem-rezidens gazdasági egységeknek fizetett elsődleges jövedelem különbségével, hozzáadva ehhez a
rezidens gazdasági egységek által a külföldtől kapott elsődleges jövedelmet.
GDP
Expenditure Composition
USA GDP (2020): 70% személyes fogyasztás, 18% üzleti befektetés, 17% kormányzati kiadás és -5% nettó export (azaz több
import → negatív kereskedelmi mérleg).
GDP
GDP ágazati szerkezetek
100%
90%
80%
45,40%
51,60%
70% 61,50% 62,30%
68,70% 68,60% 64,50% 64,80%
70,90% 72,70% 73,90%
60% 80,00% 79,20% 78,80%
50%
40%
41,00%
30% 40,50% 23,00%
20% 32,40% 31,90% 31,30%
30,10% 30,70% 20,70%
25,10% 23,90%
10% 19,10% 20,20% 19,50%
15,40% 13,70%
7,90% 4,70% 6,60% 3,60% 3,90%
0% 1,60% 0,90% 1,10% 0,70% 0,70% 1,70% 2,10%
China European United India Japan Germany Russia Indonesia Brazil United France Mexico Italy Hungary
Union States Kingdom
Agricultural Industrial Service
USA GDP (2020): 70% személyes fogyasztás, 18% üzleti befektetés, 17% kormányzati kiadás és -5% nettó export (azaz több
import → negatív kereskedelmi mérleg).
GDP – hozzáadott érték
A termelési folyamat fázisainak, az export egy egységére eső
hozzáadott-értéke („mosolygörbe”)
Stan Shih (1992)

*GVC: global value chain (globális értéklánc)

Belföldi hozzáadott érték aránya a bruttó exportban (%)
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac: a munkaerő adásvételével kapcsolatos közgazdasági értelemben vett piac; olyan gazdasági
intézmény, amelyen a munkaerő allokációja történik
• ágazati, szakmai és területi részpiacokra bontathó
• munkaerő: egyfajta áru → cseréje önkéntes alapon, a munkaadók (kereslet) és munkavállalók (kínálat), illetve
képviselőik által kialkudott (sok esetben az állam által is befolyásolt) árakon (bér) történik
A munkabér, a munkaerő ára,
cincog zsebünkben, úgy megyünk haza.
Jószef Attila: Munkások (1931)
• munkaerő-kereslet: a gazdaság közvetlen szereplői (vevők) egy meghatározott időszakban milyen létszámú és
összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni
• munkaerő-kínálat: azok a munkavállalók (eladók) jelentik, akik viszonylag záros határidőn belül szeretnének
elhelyezkedni
• munkanélküli: aki nincs foglalkoztatva, de aktívan munkát keres vagy arra vár, hogy visszatérhessen a munkába
Munkaerőpiaci adatok forrásai:
• lakossági munkaerő-felmérés: a népesség gazdasági aktivitása (munkanélküliség, foglalkoztatás)
• intézményi adatgyűjtések, adminisztratív adatok: keresetek, ledolgozott munkaórák, létszám, üres álláshelyek,
munkaerőköltség, sztrájkesemények
• egyéb mutatók: reálkereseti index számítás, minimálbér, garantált bérminimum
Munkaerőpiac
https://ilostat.ilo.org/
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
A mutató lehetővé teszi az adatok felhasználóinak, hogy felmérjék a GDP-ből a munkaerőbe történő befektetés szintjét és a növekedési ütemeket az idő múlásával, ezáltal általános
információkat szolgáltatva a humán tőke hatékonyságáról és minőségéről a termelési folyamatban egy adott gazdasági és társadalmi környezetben, beleértve az egyéb kiegészítő
inputokat és innovációkat.
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
Munkaerőpiac
Árfolyam
Árfolyam: valamely valuta/deviza egy egységének egy másik ország pénznemében kifejezett ára.
Árfolyamrendszerek
Lebegő nincs meghatározott árfolyamcél
árfolyamrendszer • az adott deviza árfolyamát a piacok keresleti és kínálati hatásai határozzák meg → a
(rugalmas fizetőeszköz árfolyama szabadon 'lebeghet’
árfolyamrendszer) • Szabad lebegtetés; Menedzselt - Piszkos lebegtetés (dirty floating; jegybank intervenciók)
Köztes árfolyamcél bizonyos kereteken (sávon) belül
árfolyamrendszer • Árfolyamsáv: Bergsten-Williamson célsáv (fundamentális egyensúlyi árfolyam); Krugman-ERM célsáv
(rögzített nominális középparitás)
• Csúszó leértékelés (crawling peg; a jegybank az árfolyam változás mértékét előre bejelenti, s ebben a deklarált ütemben
folyamatosan változtatja az árfolyamot): Indexált; Előre bejelentett csúszás (spanyolul tablita)
• Kosárhoz kötött
• Igazítható (adjustable peg; a kormányzat előre nem bejelentett mértékben és időpontban változtatja meg, s a kialakított
árfolyamok fennmaradását jegybanki intervenciókkal biztosítja)
Rögzített előre meghatározott árfolyamcél - horgonyvaluta
árfolyamrendszer • Devizatanács
• Dollarizáció / Euróizáció (nemzeti valuta helyettesítése, cseréje dollárra, euróra)
• Monetáris unió
Árfolyam
Hatása Hazai fizetőeszköz gyengülése Hazai fizetőeszköz erősödése
egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai
fizetőeszközben számolt értéke növekszik fizetőeszközben számolt értéke csökken
Export, kedvez, mivel a külföldi pénznemben számolt versenyképessége romlik, mivel az egységnyi
idegenforgalom eladások magasabb hazai fizetőeszközben külföldi pénznemben számolt eladások
kifejezett bevételt eredményeznek kevesebb hazai fizetőeszközben kifejezett
bevételt eredményeznek
Import az import drágul, a kizárólag belföldi piacra az import olcsóbbá válik, a behozatal
termelőkre nehezedő versenynyomás enyhül növekszik, ami a belföldi piacra termelő hazai
cégek számára kedvezőtlen.
Beruházások a belföldi gazdaságot élénkíti, a a belföldi termelést és a beruházásokat
beruházásokat ösztönzi visszafogja
Munkanélküliség a belföldi gazdaság élénkülése a belföldi gazdaság visszaesése miatt
csökkentheti a munkanélküliséget. növekedhet a munkanélküliség.
Infláció az import drágulása miatt növekedhet az az infláció mérséklődhet, ha az importőrök
infláció, különösen, ha a behozatal belföldi a hasznot (a behozatal olcsóbbá válásából
forrásból nem pótolható. adódó költségcsökkenést) továbbadják.
Adósság a devizában felvett hitelek törlesztése a devizában felvett hitelek törlesztése
magasabb összegbe kerül forintba alacsonyabb összegbe kerül forintba
átszámolva. átszámolva
Külgazdasági
mutatók
Szerkezeti nyitottság
A nemzetgazdaság szerkezeti nyitottságának mérése
intenzitási mutatók a nemzetgazdaság milyen mértékben integrálódott a

világkereskedelembe
érzékenységi az export és az import változása hogyan hat a bruttó hazai
mutatók össztermék (GDP) változására és fordítva
cserearány- az egész nemzetgazdaság vonatkozásában az export és az import

mutatók változásai hogyan viszonyulnak a világkereskedelem
változásaihoz
rugalmassági a kínálat és a kereslet alakulását mutatja az árak vagy
mutatók jövedelmekhez viszonyítva
Szerkezeti nyitottság
Szerkezeti nyitottsági
mutatók
Intenzitási Érzékenységi Cserearány- Rugalmassági

mutatók mutatók mutatók mutatók
kereskedelmi export, import export cserearány nettó cserearány kínálat

mérleg egyenlege áruszerkezete multiplikátor mutató árrugalmassága
export, import iparágon belüli kül- import bruttó cserearány jövedelmi kereslet
földrajzi kereskedelem határhajlam mutató cserearány mutató árrugalmassága
szerkezete
világkereskedelem bruttó jövedelmi egytényezős kereslet jövedelmi

export-koefficiens import-koefficiens termelési cserearány mutató cserearány mutató rugalmassága
rugalmassága
világ-kereskedelmi kereskedelem világkereskedelmi kéttényezős kereslet kereszt-

koefficiens intenzitása export multiplikátor cserearány mutató árrugalmassága
relatív világ- import jövedelem-

kereskedelmi
intenzitás rugalmassága
Intenzitási mutatók
Kereskedelmi mérleg egyenlege: (balance of trade) vagy nettó külkereskedelmi bevétel a nemzetgazdaság
éves exportbevételének és éves importkiadásának a különbsége
• de nem ismerteti az ágazati vagy regionális megoszlást
• csak azt tudhatjuk meg, hogy a nemzetgazdaság a külkereskedelmi relációk során az áruk és szolgáltatások
vándorlásából hasznot szerez vagy veszteséget könyvel el
nettó külkereskedlemi bevétel = EX − IM
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Behozatal 21 221,0 22 162,8 24 126,5 25 348,6 25 931,2 28 601,7 31 657 34 057 34 610
Kivitel 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5 31 103,0 33 409 35 470 36 656
Egyenleg 1 922,0 1 955,0 1 937,5 2 664,9 3 029,2 2 501,3 1 752 1 413 2 046
3.5.13. A külkereskedelmi termékforgalom forintban

17.1.1.3. A külkereskedelmi termékforgalom értéke forintban a főbb országcsoportok szerint
Ebből:
Európai Unió Európai Unión
Év EU27_2020 Összesen Európai Unión kívüli
(EU28) kívüli országok ázsiai országok amerikai országok
európai országok
$Behozatal
2012 15 028 .. 6 193 21 221 .. 2 773 749
2013 15 902 .. 6 261 22 163 .. 2 639 820
2014 18 179 .. 5 947 24 127 .. 2 737 586
2015 19 493 .. 5 856 25 349 .. 3 142 686
2016 20 257 .. 5 674 25 931 .. 3 125 716
2017 21 960 .. 6 673 28 633 .. 3 482 755
2018 23 943 .. 7 714 31 657 .. 4 214 715
2019 25 194 .. 8 863 34 057 .. 5 018 861
2020 .. 24 536 10 074 34 610 2 902 6 198 845
$Kivitel
2012 17 934 .. 5 209 23 143 .. 1 487 858
2013 18 602 .. 5 516 24 118 .. 1 449 1 065
2014 20 411 .. 5 653 26 064 .. 1 373 1 266
2015 22 155 .. 5 859 28 014 .. 1 598 1 412
2016 23 020 .. 5 940 28 960 .. 1 684 1 405
2017 24 779 .. 6 355 31 134 .. 1 813 1 402
2018 27 005 .. 6 405 33 409 .. 1 691 1 445
2019 28 721 .. 6 749 35 470 .. 1 635 1 500
2020 .. 28 926 8 302 36 656 4 468 1 914 1 552
$Egyenleg
2012 2 907 .. -985 1 922 .. -1 286 109
2013 2 700 .. -745 1 955 .. -1 190 245
2014 2 232 .. -294 1 938 .. -1 364 680
2015 2 662 .. 3 2 665 .. -1 544 726
2016 2 763 .. 266 3 029 .. -1 441 690
2017 2 819 .. -318 2 500 .. -1 669 647
2018 3 062 .. -1 309 1 752 .. -2 523 730
2019 3 527 .. -2 114 1 413 .. -3 383 639
2020 .. 4 389 -1 772 2 046 1 567 -4 283 706
3.5.13. A külkereskedelmi termékforgalom forintban
17.1.1.3. A külkereskedelmi termékforgalom értéke forintban a főbb országcsoportok szerint
https://ourworldindata.org/grapher/imports-of-goods-and-services-constant-2010-us
https://ourworldindata.org/grapher/imports-of-goods-and-services-constant-2010-us
Az export áruszerkezete: az egyes áruk (g), illetve árucsoportok (%-os) részaránya az export összértékében
EXg
export áruszerkezet =
σ EX
Az export földrajzi (relációs) szerkezete: az egyes országok (i), illetve országcsoportok %-os részarány az
export összértékében
EXi
az export földrajzi szerkezete =
σ EX
Az import áruszerkezete: az egyes áruk (g), illetve árucsoportok (%-os) részaránya az import összértékében
IMg
import áruszerkezet =
σ IM
Az import földrajzi (relációs) szerkezete: az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az
import összértékében IMi
az import földrajzi szerkezete =
σ IM
WTO - Trade profile HU
Trade profile HU
Export Import
tradingeconomics.com: https://tradingeconomics.com/hungary/exports-by-country
Exportkoefficiens, Exportnyitottság, Exporthányad: az adott évben a bruttó hazai össztermék (GDP),
esetleg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mekkora része származott az exportból
• nem lehet megállapítani egy-egy nemzetgazdaság ágazati vagy regionális versenyképességét
• nem lehet megállapítani az export áru- vagy földrajzi szerkezetét
EXt EX t
exporthányad = ≈
GDPt Yt
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Kivitel 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5 31 103,0 33 409,08 35 470,09 36 832,59
GDP 28 781,1 30 247,1 32 742 34 937 36 167 39 233 43 350 47 524
0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,79 0,77 0,75
Importkoefficiens, Importnyitottság, Importhányad: a nemzetgazdaság éves bruttó hazai
össztermékének, esetleg a bruttó nemzeti jövedelemének mekkora részét költötte az import beszerzésére 
importfüggőség
• hasonló korlátok
IMt IMt
importhányad = ≈
GDPt Yt
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Behozatal 21 221,0 22 162,8 24 126,5 25 348,6 25 931,2 28 601,7 31 656,68 34 056,83 34 848,99
GDP 28 781,1 30 247,1 32 742 34 937 36 167 39 233 43 350 47 524
0,74 0,73 0,74 0,73 0,72 0,73 0,73 0,72
Világkereskedelmi koefficiens: a világ összexportja értékének %-os aránya a világ össztermelésében,
vagyis valamennyi ország összesített exportja értékének %-os aránya azok összesített GDP-jében (bruttó hazai
termékében).
EXw
Világkereskedelmi koefficiens =
GDPw
42 065 Mrd $
= = 0,558
75 367 Mrd $
Világkereskedelmi importkoefficiens, Importhányad: a világ éves összesített GDP-ének, mekkora

részét költötte az import beszerzésére  importfüggőség
IMw
Világkereskedelmi importhányad =
GDPw
Kereskedelem intenzitásának mutatója: a nemzetgazdaság éves exportját és importját viszonyítja a bruttó
hazai össztermékhez
• megmutatja a nemzetgazdaság kereskedelmi nyitottságának mértékét
• egy nemzetgazdaság minél jelentősebb export és import kapcsolatokat épít ki, annál nyitottabb, azaz ezek
aránya annál nagyobb a GDP-hez viszonyítva
EXt + IMt
kereskedelem intenzitása =
GDPt
2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Behozatal 21 221,0 22 162,8 24 126,5 25 348,6 25 931,2 28 601,7 31 656,68 34 056,83 34 848,99
Kivitel 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5 31 103,0 33 409,08 35 470,09 36 832,59
EX+IM 44 364,1 46 280,6 50 190,6 53 362,2 54 891,7 59 704,7 65 065,8 69 526,9 71 681,6
GDP 28 781,1 30 247,1 32 742 34 937 36 167 39 233 43 350 47 524
1,54 1,53 1,53 1,53 1,52 1,52 1,50 1,46
https://ourworldindata.org/grapher/trade-as-share-of-gdp
https://ourworldindata.org/grapher/trade-as-share-of-gdp
Relatív világkereskedelmi intenzitás mutatója: (realtive world trade intensity index) az adott
nemzetgazdaság (i) export és importtevékenységének összegét osztja a világkereskedelemben résztvevő összes
ország (w) exportjának és importjának összegével
(EX + IM)i
relatív világkereskedelmi intenzitás =
σ(EX + IM)w
Relatív világkereskedelmi
bill. $ EX IM EX+IM World Trade intenzitás
EU 8288,2 7809,3 16097,6 75367,7 0,214 21,4%
USA 2210,4 2863,3 5073,7 75367,7 0,067 6,7%
Germany 1734,5 1487,8 3222,3 75367,7 0,043 4,3%
Korea 980,7 899,2 1879,9 75367,7 0,025 2,5%
Russia 973,2 552,8 1526,0 75367,7 0,020 2,0%
Japan 771,7 750,0 1521,7 75367,7 0,020 2,0%
France 767,0 828,0 1595,0 75367,7 0,021 2,1%
United
753,4 831,5 1585,0 75367,7
Kingdom 0,021 2,1%
Hungary 235,4 221,3 456,7 75367,7 0,006 0,6%
Érzékenységi mutatók
Export multiplikátor: (export multiplier) ha egyik évről a másikra megváltozik az export-teljesítmény, akkor ez
a változás mekkora változást idéz(ett) elő a GDP-ben
• adott egységnyi exportnövekmény hány egységgel növeli az adott évi GDP-t
• a számítás alapja a növekményváltozás
• de! nincs ok-okozati összefüggés, csak egy laza együttmozgás (korreláció)
• nincs más változó / feltétel
GDPt − GDPt−1 ΔGDP
export multiplikátor = =
EXt − EXt−1 ΔEX
HU 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Kivitel 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5 31 103,0 33 409,08 35 470,09
EXt – EXt-1 974,7 1 946,3 1 949,5 946,9 2 142,5 2 306,1 2 061,0
GDP 28 781,1 30 247,1 32 591,7 34 324,1 35 420,3 36 837,1 43 350 47 524
GDPt – GDPt-1 1 466,0 2 344,6 1 732,4 1 096,2 1 416,8 4 116,9 4 173,6
Export
multiplikátor 1,50 1,20 0,89 1,16 0,66 1,78 2,02
*2017-ben 0,66; azaz 1 egységnyi exportváltozás 0,66 egységgel növelheti meg a GDP-t.
Azaz ha 1000 Ft-tal nő az export, az a GDP-ben 660 Ft-os növekedést eredményezhet.
Import határhajlam: (marginal propensity to import; MPM) a bruttó hazai össztermék változása milyen
import-változásokat vonz maga után,
• a termelés növekedéséhez milyen arányú import-növekedésre van szükség
• adott egységnyi GDP növekmény hány egységgel növeli meg az adott évi importot
IMt − IMt−1 ΔIM

import határhajlam = =
GDPt − GDPt−1 ΔGDP
HU 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Behozatal 21 221,0 22 162,8 24 126,5 25 348,6 25 931,2 28 601,7 31 656,68 34 056,83
IMt – IMt-1 941,7 1 963,7 1 222,1 582,6 2 670,4 3 055,0 2 400,1
GDP 28 781,1 30 247,1 32 591,7 34 324,1 35 420,3 36837,1 43 350 47 524
GDPt – GDPt-1 1 466,0 2 344,6 1 732,4 1 096,2 1 416,8 4 116,9 4 173,6
Import
határhajlam 0,64 0,84 0,71 0,53 1,88 0,74 0,57
2017-ben az import határhajlam 1,88; így a GDP 1 egységnyi növekedése az ország importját 1,88-dal növeli meg. Tehát ha 1000 Ft-tal nő a
GDP, akkor 1880 Ft-tal nőhet az import. Másképp: egy háztartás a rendelkezésre álló jövedelemből minden egyes 1000 Ft-ra 1880 Ft importált
áru és szolgáltatás jutott.
Világkereskedelmi export multiplikátor
Δ σ GDP
világkereskedelmi export multiplikátor =
Δ σ EX
Világkereskedelmi import határhajlam

Δ σ IM
világkereskedelmi import határhajlam =
Δ σ GDP
Cserearány mutatók
A cserearány mutatók
• képesek az árakban vagy a mennyiségekben bekövetkező változásokat lekövetni  orvosolják az előbbi
mutatók hiányosságait
• az export és az import közötti arányokat számolva trendeket vázolnak fel
• azt vizsgálják, hogy
o a nemzetgazdaság exportjának vagy importjának mennyiségi vagy árbeli változásai következtében képes-e az
export fedezni az importkiadásokat
o a nemzetközi cserearányok változása folytán a belföldön megtermelt reáljövedelem egységéből több vagy
kevesebb import vásárolható-e meg
• típusai:
oolyan mutatók, amik csak az export vagy csak az import változásait nézik, vagy
ocsak az árbeli vagy csak a mennyiségbeli különbségekre fókuszálnak, vagy
oa bruttó jövedelmi cserearány mutató: mind az export, mind az import tekintetében együttesen vizsgálja az
árbeli és a mennyiségbeli változásokat
• tartósan kedvezőtlen cserearány mutatók:
oelnyomorító gazdasági növekedés (immiserising growth) – különösen akkor, ha több cserearány mutató
egyszerre romlik
opéldák: monokultúrás termelési és exportszerkezetű fejlődő országok
Cserearány mutatók*
Cserearány: (terms of trade; ToT) az exportált és az importált termék közöti viszony (arány)
• ár: az exportáru relatív, az importcikk árához viszonyított ára
• volumen: exportcikk mennyiségét viszonyítjuk az importhoz, az exportcikk mekkora mennyisége cserelődik
egy importcikk (egy) egységéért
• érték: ár × volumen
𝑝EX 𝑞 EX
cserearány (ár) = IM cserearány (volumen) = IM
𝑝 𝑞
𝑝EX × 𝑞EX
cserearány (érték) = IM
𝑝 × 𝑝IM
De! a külgazdaságban nem ezek a statikus értékek, hanem a cserearányok dinamikus
változása a fontos!  indexszámok
• ezek általában az export és az import egészét felölelik  összesített cserearányok
indexszámok*
Exportárindex: az exportárak együttes átlagos Exportvolumen-index: az export mennyiség együttes
időbeli (éves) változását, az árszínvonal egészének átlagos időbeli (éves) változása, a termelt vagy eladott
alakulását fejezi ki export mennyiségeinek együttes átlagos időbeli változása
𝑝𝑡EX 𝑞𝑡EX
exportárindex = EX exportvolumen−index = EX
𝑝𝑡−1 𝑞𝑡−1
Importárindex: az importárak együttes átlagos Importvolumen-index: az import mennyiség

időbeli (éves) változását, az árszínvonal egészének együttes átlagos időbeli (éves) változása, a megvásárolt
alakulását fejezi ki vagy behozott import mennyiségeinek együttes átlagos
időbeli változása
𝑝𝑡IM 𝑞𝑡IM
importárindex = IM importvolumen−index = IM
𝑝𝑡−1 𝑞𝑡−1
Egyszerű vagy nettó (barter) cserearány mutató: (net barter terms of trade, vagy commodity terms of
trade) egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között végbement exportár változásoknak az
importárak változásaival való egybevetése
EX
EX árindex 𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1
nettó cserearány mutató = = IM IM
IM árindex 𝑝𝑡 Τ𝑝𝑡−1
• ha a mutató értéke nagyobb mint 1, akkor az ország cserearányai javultak, tehát egységnyi importtermékért
cserébe átlagosan kevesebb exportterméket kell adnia
• ha a mutató értéke kisebb mint 1, akkor a romlása azt mutatja, hogy az adott ország exportja „leértékelődik”
a nemzetközi kereskedelemben: az export átlagár változása romlik az import átlagárváltozáshoz képest
• rövid távon az egyszerű cserearány romlás ellensúlyozható az export volumenének, illetve az exporttermékek
árainak növelésével
• a legtöbb nemzetközi statisztika (pl. ENSZ – UNCTAD) ezt használja
• nem veszi figyelembe az export és import összetételének változását, mert lehet minőségi, technológiai
növekedés miatt emelkedtek az árak
United Nations Conference on Trade and Development (UNCTAD)

nettó cserearány mutató
Év Behozatal: IM árindex Kivitel: EX árindex
× 100
1991 145,9 130,7 89,6
1995 132,2 133,9 101,3
2000 112,9 109,9 97,3
2005 101,4 99,2 97,8
2010 101,7 101,6 99,9
2015 98,9 99,7 100,8
2016 97,5 99,0 101,5
2017 101,9 101,5 99,6
2018 103,9 102,9 99,0
2019 101,1 101,7 100,6
2020 102,6 104,7 102,0
3.6.6. A külkereskedelmi termékforgalom árindexei és a cserearány-mutatók

1.1.1.7. A külkereskedelmi termékforgalom árindexei és a cserearány-mutatók [Előző év = 100,0%]
Bruttó (barter) cserearány mutató: (gross barter terms of trade) egy adott országban a vizsgált időszak és
a bázisidőszak között végbement exportvolumen változásoknak az importvolumen változásaival való egybevetése
• az export- és az import mennyiségének változását mutatja
• nem tükrözi az ár- és/vagy struktúraváltozások hatását, a termelékenység alakulását, mert az EX és IM
összmennyiségének változását mutatja változatlan árakon
EX
EXvolumen−index 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1
bruttó cserearány mutató = = IM IM
IMvolumen−index 𝑞𝑡 Τ𝑞𝑡−1
HU 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Behozatal volumen-
index 99,9 105,0 108,8 106,3 104,9 108,3 106,4 106,4 99,7
Kivitel
volumen-index 100,7 104,2 106,9 107,8 104,4 105,9 104,3 104,4 99,1
Bruttó cserearány
mutató 1,01 0,99 0,98 1,01 1,00 0,98 0,98 0,98 0,99
3.5.15. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei

17.1.1.6. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei a főbb országcsoportok szerint [az előző év azonos időszaka = 100,0%]
(Egyszerű) Jövedelmi cserearány mutató: (income terms of trade) egy adott országban a vizsgált időszak
és a bázisidőszak között végbement exportár és az exportvolumen együttes változásainak az importárak
változásaival való egybevetése
• megmutatja, hogy az exportvolumen változása hogyan befolyásolhatja az egyszerű cserearány változását
• például az exportvolumen növelésével rövidtávon javíthatók az egyszerű cserearány romlásából fakadó
kedvezőtlen hatások
EX árindex × EX volumen−index
jövedelmi cserearány =
IM árindex
EX EX
EX értékindex 𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1
= =
IM árindex 𝑝𝑡IM Τ𝑝𝑡−1
IM
Bruttó jövedelmi cserearány mutató: (gross income terms of trade) azt mutatja meg, hogy az exportban
bekövetkező mennyiségi és árváltozások milyen ár- és mennyiségi változás melletti importot tesznek lehetővé
EX árindex × 𝐸𝑋 volumen−index
br. jövedelmi cserearány =
IM árindex × 𝐼𝑀 volumen−index
EX EX
EX értékindex 𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1
= = IM IM
IM értékindex 𝑝𝑡 Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡IM Τ𝑞𝑡−1
IM
• megmutatja, hogy az exportvolumen és az importvolumen változása hogyan befolyásolhatja az egyszerű

cserearány változását
• az exportárindex és az exportvolumen-index szorzatának, illetve az importárindex és az importvolumen-index
szorzatának hányadosa lesz (értékindex = ár × volumen)
Faktorális cserearány mutatók I. (factoral terms of trade)
Egytényezős cserearány mutató: (single factoral terms of trade) egy adott országban a vizsgált időszak alatt az
export termelékenyégi színvonalának változását tükrözi az exportár és az importár változásai mellett
EX árindex × EX ágazatok termelékenységi indexe

egytényezős cserearány =
IM árindex
• a faktor, a munka, mint termelési tényező szerepére utal
• megmutatja, hogy az exportágazatok termelékenységének változása, hogyan befolyásolhatja az egyszerű
• az egyszerű cserearány romlásából fakadó kedvezőtlen hatások az exportágazatok termelékenység
hatékonyságának (munkatermelékenység, pl. költségszínvonal csökkentés) növelésével javíthatók
Faktorális cserearány mutatók II. (factoral terms of trade)
Kéttényezős cserearány mutató: (double factoral terms of trade) egy adott országban a vizsgált időszak alatt az
export és import termelékenyégi színvonalának változását tükrözi az exportár és az importár változásai mellett

kéttényezős cserearány =
IM árindex × IM ágazatok termelékenységi indexe
• a két faktor, a munka, mint termelési tényező szerepére utal EX és IM esetében is

• megmutatja, hogy az export-és importágazatok termelékenységének változása, hogyan befolyásolja az egyszerű
• exportágazatok termelékenységének növelése és/vagy az importágazatok termelékenyégének csökkenése
javíthatja az egyszerű cserearány romlásából fakadó kedvezőtlen hatások
Rugalmassági mutatók
A külkereskedelembe kerülő áruk (és szolgáltatások) kínálatának és keresletének rugalmassága is meghatározza a
külkereskedelemből származó bevétel alakulását
Rugalmasság: ha valaminek a megváltozása (például korábbi nagyságának százalékban mérve) azzal arányos,
illetve annál nagyobb mértékű változást okoz valami más, az előbbitől függő jelenségben.
Rugalmatlanság: ha a kiváltott változás mértéke kisebb, mint az azt előidéző változásé
A kínálat árrugalmasságának mutatója: (price elasticity of supply) a kínálatnak az ár változása miatt

bekövetkező és ahhoz viszonyított változása
a kínált mennyiség %−os változása
=
az ár %−os változása
𝑞𝑠 %
kínálat árrugalmassága =
𝑝%
• egy termék kínálatának árrugalmassága megmutatja, hogy az árának 1%-os növekedése a kínált mennyiség
hány százalékos változását idézi elő
• rugalmas a kínálat, ha a hányados 1-nél nagyobb
A kereslet árrugalmassága: (price elasticity of demand) valamely exportált vagy importált áru, illetve
árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek az illető áru, illetve árucsoport (vagy az
összes áru) árszínvonal- változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.
a keresett mennyiség %−os változása
=
az ár %−os változása
𝑞𝑑 % ∆𝑞𝑑 Τ𝑞 ∆𝑞𝑑 𝑝
kereslet árrugalmassága = = =
𝑝% ∆𝑝Τ𝑝 ∆𝑞𝑑 𝑞
A kereslet jövedelmi rugalmassága: (income elasticity of demand) valamely exportált vagy importált áru,
illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek a vásárlók jövedelme (income)
változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.
a keresett mennyiség %−os változása

=
a jövedelem %−os változása
𝑞𝑑 %
kereslet jövedelemrugalmassága =
𝐼%
A kereslet kereszt-árrugalmassága: (cross elasticity of demand) valamely exportált vagy importált áru,
illetve árucsoport iránti keresletnek egy másik (azt helyettesítő, vagy azt kiegészítő, y) áru, illetve árucsoport
árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása
az x termék keresett mennyiség %−os változása
=
az y termék ár %−os változása
𝑞𝑑𝑥 %
kereslet kereszt−árrugalmassága = 𝑦
𝑝 %
• az egymást helyettesítő (substitutive) illetve egymással versenyző (competitive) termékek esetében > 1 vagy
pozitív
• az egymást kiegészítő (complementary) termékek esetében pedig < 1 vagy negatív
Az import jövedelemrugalmassága: (income elasticity of import) az nemzeti jövedelem vagy GDP és az
import változásának mértéke
• az import nagyságában bekövetkezett változás és a nemzeti jövedelem (vagy GDP) változásnak a hányadosa
ΔIMΤIM
az import jövedelemrugalmassága =
ΔGDPΤGDP
A világkereskedelem termelési rugalmassága: a világ összexportjának és össztermelésének változása

között mutatkozó (feltételezetten oksági) összefüggés, amelyet a világexport %-ban mért változásának és a világ
össztermelése %-ban mért változásának hányadosa fejez ki
világkereskedelem termelési rugalmassága

∆GDPw ΤGDPw
=
∆EXw ΤEXw
*GDP-export rugalmasság:
∆GDPΤGDP GDPt ΤGDPt−1 −1
GDP-export rugalamsság= =
∆EXΤEX (EXt ΤEXt−1 )−1
HU 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Kivitel 23 143,1 24 117,8 26 064,0 28 013,5 28 960,5 31 103,0
EXt – EXt-1 974,7 1 946,3 1 949,5 946,9 2 142,5
GDP 28 781,1 30 247,1 32 591,7 34 324,1 35 420,3 36 837,1
GDPt – GDPt-1 1 466,0 2 344,6 1 732,4 1 096,2 1 416,8
Export
multiplikátor 1,50 1,20 0,89 1,16 0,66
1416 ÷ 35420 0,04
= = 0,57 ha 1%-kal nő az export, 0,57 %-kal nőhet a GDP
2142 ÷ 28960 0,07
36837 ÷ 35420 − 1 1,04 − 1 0,04
= = = 0,57
31103 ÷ 28960 − 1 1,07 − 1 0,07
*a számlálóból és a nevezőből is le kell vonni 1-et mert a változás mértékével számolunk a rugalmasság esetében
**természetesen az érték lehet mínusz is, ha csökkenés történt
Számítási feladat
Valamely ország nemzeti jövedelme 1000 millió € ért el 2018-ban, míg egy évvel korábban 300
millióval kevesebb volt a nemzeti jövedelme. Exportjának összértéke 450 millió €-ról 480
millióra változott, míg az import összértéke 440 millióról 510 millióra nőtt. Az ország
exporttermékeinek árszínvonala 10 %-kal esett vissza, ellenben az import árszínvonala 5 %-kal
emelkedett. Emellett az exportszektor termelékenysége 4 %-kal, míg az importhelyettesítő
szektor termelékenysége 3 %-kal javult.
1. Az ország külkereskedelmi mérlege 8. Az exportmultiplikátor

2017-ben 9. Az importhatárhajlam
2. Az ország külkereskedelmi mérlege 10.A nettó barter cserearány-mutató
2018-ban 11.A bruttó barter cserearány-mutató
3. Az exporthányad 2017-ben 12.A jövedelmi cserearány-mutató
4. Az exporthányad 2018-ban 13.A br. jövedelmi cserearány m.
5. Az importhányad 2017-ben 14. Az egyszeri faktorális cserearány-
6. Az importhányad 2018-ban mutató
7. Az ország gazdasági nyitottsága 15.Import jövedelem rugalmasság
2018-ban 16.Export-GDP rugalmasság
Képletek: nettó külkereskedlemi bevétel = EX − IM
EXt EXt IMt IMt
exporthányad = ≈ importhányad = ≈
GDPt Yt GDPt Yt
EXt + IMt
GDPt
GDPt − GDPt−1 IMt − IMt−1
export multiplikátor = import határhajlam =
EXt − EXt−1 GDPt − GDPt−1
EX
EX árindex 𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1
nettó cserearány mutató = = IM IM
EX
bruttó cserearány mutató = = IM IM
EX EX
EX
𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1 EX
× 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1 𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1
jöv. cserearány = br. jöv. csá. = IM IM
IM Τ IM
𝑝𝑡 𝑝𝑡−1 𝑝𝑡 Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡IM Τ𝑞𝑡−1
IM

IM árindex
Valamely ország nemzeti jövedelme 1000 millió € ért el 2020-ban, míg egy évvel korábban 300 millióval kevesebb volt a nemzeti jövedelme.
Exportjának összértéke 450 millió €-ról 480 millióra változott, míg az import összértéke 440 millióról 510 millióra nőtt. Az ország
exporttermékeinek árszínvonala 10 százalékkal esett vissza, ellenben az import árszínvonala 5 %-kal emelkedett. Emellett az exportszektor
termelékenysége 4 %-kal, míg az importhelyettesítő szektor termelékenysége 3 %-kal javult.
nettó külkereskedlemi bevétel = EX − IM

1. Az ország külkereskedelmi mérlege 2019-ben: 450-440 = 10
2. Az ország külkereskedelmi mérlege 2020-ban: 480-510 = -30
3. Az exporthányad 2019-ben: 450/700 = 0,64 EXt EXt

exporthányad = ≈
4. Az exporthányad 2020-ban: 480/1000 = 0,48 GDPt Yt
5. Az importhányad 2019-ben: 440/700 = 0,62 IMt IMt

importhányad = ≈
6. Az importhányad 2020-ban: 510/1000 = 0,51 GDPt Yt
7. Az ország gazdasági nyitottsága 2020-ban = (480+510) / 1000 = 0,99

EXt + IMt
GDPt
8. Az exportmultiplikátor: (1000-700) / (480-450) = 10
GDPt − GDPt−1
1 egységnyi exportváltozás 10 egységgel növelheti meg a GDP-t. EXt − EXt−1
9. Az importhatárhajlam: (510-440) / (1000-700) = 0,23
IMt − IMt−1
a GDP 1 egységnyi növekedése az ország importját 0,23-dal növeli meg GDPt − GDPt−1
minden egyes 1000 Ft GDP növekedésre 230 Ft importált áru és szolgáltatás
növekedés jutott
EX
10.A nettó barter cserearány-mutató: 0,9/1,05 = 0,85 EX árindex 𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1
= IM IM
11.A bruttó barter cserearány-mutató: (480/450) / (510/440) = 1,06/1,15 = 0,92
EX
= IM IM
12. A jövedelmi cserearány-mutató: (0,9×480/450) / 1,05 = 0,96/1,05 = 0,91

EX EX
𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1
jöv. cserearány =
𝑝𝑡IM Τ𝑝𝑡−1
IM
13.A br. jövedelmi cserearány m.: (0,9×480/450) / (1,05×510/440) = 0,96/1,21 = 0,79

EX EX
𝑝𝑡EX Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡EX Τ𝑞𝑡−1
br. jöv. csá. = IM IM
𝑝𝑡 Τ𝑝𝑡−1 × 𝑞𝑡IM Τ𝑞𝑡−1
IM
14.Az egyszeri faktorális cserearány-mutató: (0,9×1,04) / 1,05 = 0,89

IM árindex
15. Import jövedelem rugalmasság [(510/440)-1] ÷ [(1000/700)-1] = 0,15/0,42 = 0,35

ha 1 %-kal nő a GDP, 0,35 %-kal nőhet az import
ΔIMΤIM
az import jövedelemrugalmassága =
ΔGDPΤGDP
16. Export-GDP rugalmasság [(1000/700)-1] ÷ [(480/450)-1] = 0,42/0,06 = 7

ha 1%-kal nő az export, 7 %-kal nőhet a GDP
∆GDPΤGDP GDPt ΤGDPt−1 −1

GDP-export rugalamsság= =
∆EXΤEX (EXt ΤEXt−1 )−1
Weboldalak
• BIS (https://www.bis.org/): monetáris politika elemzések
• CIA World Factbook (https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/):
országelemzések/makrogazdasági elemzések (pl. GDP szerkezet, szektorok, végfelhasználás)
• Eurostat (http://ec.europa.eu/eurostat): EU statisztikai hivatala; uniós országok
• IBRD/Világbank (https://www.worldbank.org/): fejlett és fejlődő országok, régiók
• IMD (https://www.imd.org/): országrangsorok versenyképesség szerint
• IMF (http://www.imf.org/external/index.htm): a World Economic Outlook (WEO); regionális tanulmányok
(Regional Economic Reports) makrogazdasági elemzések
• KSH (https://www.ksh.hu/stadat?lang=hu&theme=kkr): magyar adatok
• OECD (http://www.oecd.org/): makrogazdasági adatbázisok
• UNCTAD (http://unctad.org/en/Pages/Home.aspx): World Investment Report (WIR): külföldi közvetlentőke-
befektetések (FDI)
• WEF (https://www.weforum.org/): nemzetközi versenyképesség rangsor, globális kockázatok
• WIIW (http://www.wiiw.at/): makrogazdasági és nemzetközi gazdasági publikációk
• WTO (https://www.wto.org/): nemzetközi kereskedelem, kereskedelempolitika (pl. vámtarifák), World Trade
Report (WTR), országprofilok
Köszönöm
a figyelmet!
A külgazdaság
fontosabb
mutatószámai
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Fizetési
mérleg
Fizetési mérleg
Fizetési mérleg (Balance of Payments): egy adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplői közötti,
meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavétele.
*rezidens: statisztikai értelemben vett belföldi
1. Folyó fizetési mérleg a megtermelt nemzeti jövedelem és a belföldi felhasználás viszonya
• a reálgazdasági tranzakciók,
1.A Áruk és Szolgáltatások • a munkavégzésből származó jövedelmek, a befektetésekhez
1.B Elsődleges jövedelmek kapcsolódó és egyéb elsődleges jövedelmek,
1.C Másodlagos jövedelmek • másodlagos jövedelmek
2. Tőkemérleg a nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök tulajdon-jogának
értékesítéséhez és a viszonzatlan tőke-átutalásokat kapcsolódó
2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak tranzakciók
forgalma
2.2. Nemzetközi tőketranszferek
3. Pénzügyi mérleg mutatja, hogy a FFM és a TM együttes
• aktívuma (nettó finanszírozási képesség) milyen pénzügyi eszközök
3.1. Közvetlentőke-befektetések változásában testesül meg, ill.
3.2. Portfólióbefektetések • hiányát (nettó finanszírozási igény) mely pénzügyi eszközök
3.3. Pénzügyi derivatívák finanszírozzák
3.4. Egyéb befektetések
3.5. Tartalékeszközök
4. E/O tévedések és kihagyások
Fizetési mérleg
Nem „hagyományos” mérleg, mert
• a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlege jelenti a fizetési mérleg tényleges egyenlegét,
és/de ↓
• a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlege megegyezik a pénzügyi mérleg egyenlegével
folyó fizetési tőkemérleg E/O pénzügyi mérleg

mérleg egyenleg egyenlege egyenlege
• a követelések és tartozások is a két rendszerben egyenlítik ki egymást, és/de ↓

• számos ún. egyenlegező tétel/sor található a kettős könyviteli szemlélet érdekében
o 3.4. Egyéb befektetések: a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg legtöbb sora itt kerül ellentételezésre
o3.5. Tartalékeszközök: a központi bank devizatartalékának változását mutatja, ugyanis devizaműveltekkel is
javítható a fizetési mérleg egyensúlya
- a változás egyenlegét könyvelik!: valójában csak követelés oldala van, ezért lesz +/–
- ez a pénzügyi mérleg legfontosabb sora
oaz egyenlegezés érdekében ezek között egyes tételek a hazai fizetőeszköz szempontjából tekintendők (tehát
a forint beáramlás kerül a követelés oldalra)
Fizetési mérleg
Eredményszemléletű statisztika: a tranzakciók elszámolása a tulajdonjog átruházásával egyszerre történik
meg (a halasztott, jövő évi kifizetést is tartalmazza)
Célja:
• a deviza és a hazai fizetőeszköz-mozgások bemutatása, ezek egyenlege
• a folyó fizetési mérleg egyenlege a legmeghatározóbb, a megtermelt nemzeti jövedelem és a belföldi
felhasználás viszonyát tükrözi
• hogy egy ország az adott időszakban a külfölddel szemben nettó hitelnyújtó vagy hitelfelvevő pozícióban
volt-e, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegére van szükség
jövedelem < felhasználás FFM deficit ország nettó

EX < IM külföldi forrásbevonás hitelfelvevő
jövedelem > felhasználás FFM többlet ország nettó

EX > IM külföldi forráskihelyezés hitelnyújtó
E/O (tévedések és kihagyások):
• statisztikai hibákból, és fizetési időbeli eltolódásokból adódó korrekciós sor
• egy része be nem vallott import, ill. becsült fekete pénzmozgások
BPM6 + –
6th Edition of the IMF's Balance of Payments Követelések (Credit) Tartozások (Debit)
and International Investment Position Manual pénzügyi tranzakciók külföldről pénzügyi tranzakciók külföldre
deviza beáramlás deviza kiáramlás
1. Folyó Fizetési mérleg
1.A Áruk = Kereskedelmi mérleg
export import
1.A Szolgáltatások
1.B Elsődleges jövedelmek (munkavállalói és befektetések beérkező jövedelem; fizetendő jövedelem,
jövedelmei, transzferek, termelési és importadók)
kapott kamat,osztalék; kamatok; transzferek;
1.C Másodlagos jövedelmek adók nyújtott külföldi segély
(államháztartás, egyéb szektorok, nyugdíj jogosultság korrekció)
2. Tőkemérleg
2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma licenc, szabadalom,
(immateriális javak tulajdonjoga) licenc, szabadalom vásárlás
goodwill, eladás
2.2. Nemzetközi tőketranszferek (viszonzatlan támogatások, nyújtott beruházási
ingyenesen juttatott állóeszközök) kapott EU, más támogatás
támogatás
3. Pénzügyi mérleg
3.1. Közvetlentőke-befektetések tőke import (FDI) tőke export (FDI)
3.2. Portfólióbefektetések (értékpapírok) rezidens ép. eladás rezidens ép. vétel
nem rezidens ép. vétel nem rezidens ép. eladás
3.3. Pénzügyi derivatívák kapott prémium fizetett prémium
3.4. Egyéb befektetések kapott SDR, dev. hitel fizetett SDR, dev. hitel
3.5. Tartalékeszközök jegybanki devizatartalékok változása
a „–” csökkenés, a „+” növekedés
4. Egyéb (Tévedések és kihagyások) ”az egyenlegnek 0-nak kell lennie”
Összefüggések
folyó fizetési mérleg egyenlege az ország külfölddel szembeni megtakarítói pozícióját tükrözi, azt, hogy a
bruttó megtakarítások és beruházások egymáshoz viszonyított értéke külföldi forrásbevonást (folyó fizetési
mérleg deficit) vagy ellenkezőleg, forráskihelyezést (folyó fizetési mérleg többlet) eredményez-e
folyó fizetési mérleg + tőkemérleg együttes egyenlege az ország külfölddel szembeni finanszírozási igényét
/ képességét fejezi ki
• aktívuma (nettó finanszírozási képesség) milyen pénzügyi eszközök változásában testesül meg,  a rezidens
gazdaság hitelt nyújt külföld felé
ha a FFM + TM = + (többlet), akkor a pénzügyi mérleg – (deficit)
• hiányát (nettó finanszírozási igény) mely pénzügyi eszközök finanszírozzák
ha a FFM + TM = – (deficit), akkor a pénzügyi mérleg + (többlet)
pénzügyi mérleg ellensúlyozza a FFM + TM együttes egyenlegét
in thesi:
folyó fizetési mérleg pénzügyi mérleg
tőkemérleg egyenlege
egyenleg egyenlege
in praxi: a NEO közöttük az eltérés *(NEO: Net errors and omissions; Tévedések és kihagyások)
folyó fizetési mérleg pénzügyi mérleg

tőkemérleg egyenlege E/O
egyenleg egyenlege
Folyó fizetési mérleg
1. Folyó fizetési mérleg (1.A.+1.B.+1.C.) current account (CA)
1.A. Áruk és szolgáltatások: reálgazdasági tranzakciók
• áruk egyenlege: 1.A.a Áruk = (Kül)kereskedelmi mérleg trade balance (TB)
a tranzitot, és a közvetlen tovább értékesítést nem számoljuk bele
• szolgáltatások: 1.A.b.1. Feldolgozás (bérmunka) 1.A.b.2. Karbantartás és javítás 1.A.b.3. Szállítás 1.A.b.4.Utazás 1.A.b.5. Építés-szerelés 1.A.b.6.
Biztosítás és nyugdíjszolg. 1.A.b.7. Pénzügyi szolg. 1.A.b.8. Szellemi termék díja 1.A.b.9. Távközlés, IT 1.A.b.10 Egyéb üzleti 1.A.b.11. Személyes, kulturális
és szórakoztatás 1.A.b.12. Kormányzati áruk és szolgáltatások
1.B. Elsődleges jövedelmek: balance of primary income (BPI)

• 1.B.1. Munkavállalói jövedelmek: a rezidensek munkavállalóként kapott, illetve nem rezidens munkavállalók számára fizetett bruttó
jövedelmeket
• 1.B.2. Befektetések jövedelmei: 1.B.2.1. Közvetlentőke-befektetések (osztalék) 1.B.2.2. Portfólió-befektetések (részvény, befektetési jegy)
1.B.2.3. Egyéb befektetések 1.B.2.4. Tartalékeszközök (jegybanki tartalékeszköz hozam, értékesítés)
• 1.B.3. Egyéb elsődleges jövedelmek: 1.B.3.1. Támogatások, termék- termelési és importadók 1.B.3.2. Bérleti díjak (természeti erőforrások:
föld, halászat, erdő, legelő, folyóvizek)
1.C. Másodlagos jövedelmek: balance of secondry income (BSI)

• 1.C.1. Államháztartás (S.13) jövedelemadók, társadalombiztosítási járulékok és juttatások, segélyek
• 1.C.2. Egyéb szektorok (S.1-S.13) biztosítási prémiumok, magánszemélyek és különböző szervezetek folyó átutalásai, nemzetközi
szervezeteknek fizetendő és tőlük kapott különböző juttatások
• 1.C.3. Nyugdíj jogosultságok miatti korrekció
BoT - BoP
Kereskedelmi mérleg Fizetési mérleg
Balance of Trade - BoT Balance of Payment - BoP
csak a külkereskedelem az egész gazdaság
csak a (látható) áruexport v. importhoz kapcsolódó az összes (látható és láthatatlan tételhez kapcsolódó)
pénzmozgásokat tartalmazza pénzmozgást, bevételt, jövedelem és tőkeelemet
tartalmazza
a fizetési mérleg és azon belül a folyó fizetési mérleg része a fizetési méreg több elemből áll:
folyó fizetési mérleg + tőkemérleg + tévedések és
kihagyások = pénzügyi mérleg
lehet kedvező vagy kedvezőtlen mindig kiegyensúlyozott
Ha az export > import  kedvező a kereskedelemi egyensúly. csakúgy, mint az üzleti mérlegekben
Ha az import > export  kedvezőtlen kereskedelmi egyensúly. de! kedvező, ha fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes
egyenlege pozitív
elméletileg nincs hiány vagy többlet, minden egyensúlyt, deficitet vagy többletet finanszírozni
az egyenleg inkább kedvező vagy kedvezőtlen; külső kell külső forrásokból vagy támogatásokból, vagy fel kell
finanszírozásra, segítségre nincs szükség használni
Az áruk és szolgáltatások kereskedelmének nettó egyenlege messze a legnagyobb tényező a folyó fizetési mérleg
meghatározásában!
A folyó fizetési mérleget számos tényező befolyásolja
Gazdasági növekedés / fogyasztói kiadások
fogyasztók vezette gazdasági növekedés
időszaka nagyobb fogyasztói import kiadások
egy alacsony megtakarítási és magas fogyasztási arányú ország CA deficit
kiegyensúlyozatlan gazdaság a fogyasztói kiadásokra fókuszál
(a beruházások és az export helyett)
Árfolyam
túlértékelt árfolyamok drágább export, de olcsóbb import CA deficit
árfolyam leértékelés versenyképesebb export, drágább import CA többlet
Versenyképesség
a versenyképtelen ország nem képes versenyezni az az export csökkenni fog az importhoz CA deficit
olcsó vagy alacsony inflációjú országokkal képest
A folyó fizetési mérleg többlet okai
megtakarítási többlet a
az árfolyam leértékelődése
befektetéssel szemben
Strukturális
jelentős hosszú távú erős fogyasztói kereslet a
Ciklikus
versenyelőny legfontosabb exportpiacokon
a fő export világpiaci árainak a kereskedelmi feltételek

hosszú távú emelkedése ciklikus javulása
a nettó befektetési jövedelem az importált energia /

strukturális növekedése alkatrészek árainak esése
a termelékenység az átutalások / nyereség nettó

tendenciájának növekedése beáramlásának növekedése
Folyó fizetési mérleg hiány
• jelentheti azt, hogy az ország „a lehetőségein túl költ”, mivel a teljes fogyasztás és a beruházás felülmúlja a
gazdaság kibocsátását, az ország eladósodik
• jelentheti azt, hogy az ország „a fellendülés oázisa”, vonzza a beruházásokat, mivel ez a gazdaság másoknál
nagyobb hozamot nyújt kisebb kockázat mellett
Megtehetjük a következő érvelést: ha kínai termékeket vásárolunk, és a kínaiak boldogan befektetik a devizatartalékaikat
hazai gazdaságba, akkor mi a probléma?
• nettó tőkebeáramlást is jelenthet, mert egyenlegét tekintve
o a külföldiek több belföldi céget, részvényt, kötvényt, állampapírt, valutát vásárolnak, valamint
o az áru- és szolgáltatásimport egy részét külföldi bankkölcsönökből fedezik
• a hiányt legtöbb esetben a jegybanki devizatartalékok (3.5.) ellensúlyozzák
• a tartós fizetési mérleg hiány a devizatartalékok kimerüléshez és adósságcsapda kialakulásához is vezethet
Folyó fizetési mérleg többlet

a tartós fizetési mérlegtöbblet nem feltétlenül pozitív jelenség, mert
• azt jelenti, hogy az ország tartósan kevesebbet fogyaszt teljesítményénél, ill.
• előfordulhat, hogy egyes követelései behajthatatlanná váltak.
Cél a fizetési mérleg egyensúlyának hosszú távú biztosítása!

Probléma-e a folyó fizetési mérleg deficit?
Okok, amiért aggódni kell a folyó fizetési mérleg hiánya miatt:
• többféle problémát jelezhet: túlfogyasztás (hitelekből); elégtelen reálgazdaság, a jövedelem-áramlások
egyensúlytalansága
• a nagy CA deficit gyakran a kiegyensúlyozatlan gazdaság jele  pl. USA kormányzati hitelek növelik az aggregált keresletet,
és ezáltal növekszik az import iránti kereslet
• problémákat okozhat a hiány hosszú távú finanszírozása, a GDP több mint 6% -át kitevő CA-hiány (probélma)
(de pl. az USA-ban a hiányt viszonylag alacsony kamatlábak finanszírozzák)
• a deficit növeli a külföldi kötelezettségeket
• a legtöbb ország nem képes az ilyen nagy összegeket alacsony kamatok mellett felvenni
kamatokat emelése, azért hogy vonzzák a a magasabb kamatok csökkentik a keresletet a

befektetőket az adósság finanszírozásához gazdaságban, és kedveztőlen azoknak akik nagy
adósságokkal rendelkeznek
a hiány növeli a vonzza a külföldi befektetőket további tőkebeáramlás szükséges a
tőketöbbleten lévő (a befeketések után kamatokat / osztalékot
befektetési jövedelmek kifizetéséhez
kamatokat kapnak)
ha nem lehet tőkeáramlást akkor a hazai fizetőeszköz az inflációs nyomás hatására a

vonzani továbbra is leértékelődik kamatok emelkedése stabilizálja a
pénzt
Probléma-e a folyó fizetési mérleg deficit?
Okok, amiért nem kell aggódni a folyó fizetési mérleg hiánya miatt:
• ha a CA-hiányt a hosszú távú tőkebeáramlás finanszírozza, akkor ez hasznos lehet a gazdaság számára
• a befelé irányuló beruházások növelhetik a gazdaság termelési kapacitását
• a globalizációban könnyű vonzani a megfelelő tőkeáramlást a hiány finanszírozásához
• a nemzeti valuta leértékelésével könnyen csökkenthető a hiány
• ha a fogyasztói kiadások lassulnak, a hiány is csökkenni fog
• a CA deficit a belföldi kereslet kiáramlását biztosítja, és megakadályozza az inflációt - a többletet külföldi
árukra / szolgáltatásokra fordítják
Következtetés
• attól függ, hogy a deficit és a folyó fizetési mérleg mekkora a GDP %-ában. Nyilvánvaló, hogy Izland esetében a
GDP több mint 20%-os deifict nem fenntartható. Az USA esetében azonban a GDP 6%-a, majd a GDP 3%-os CA-deficit jobban
kezelhetővé tette.
• a CA-hiány gyakran egy másik mögöttes probléma jele. Például túlzott tőkeberámalás (Izland esetében); a belföldi
kereslet élénkülése vagy a versenyképesség hiánya az euróövezetben.
Megoldások a folyó fizetési mérleg hiányára
A fogyasztási kiadások lassítása
• az import csökkentése érdekében a fogyasztói kiadások csökkentése és a megtakarítási ráta növelése
a kormány növelheti az adókat és a fogyasztói De! csökken a gazdasági
csökkenti a kormányzati kiadásokat kiadások növekedés és a magasabb
(deflációs költségvetési politika) csökkennek lesz munkanélküliség
Tehát ez inkább egy drasztikus politika.
A termelékenység / versenyképesség növelése
• hosszú távon a kormány megpróbálhatja növelni az ipar termelékenységét, a kormányzat kínálat-oldali
gazdaságpolitikákat követhet, mint például :
ojobb oktatás és képzés
oprivatizáció
oberuházás a közlekedésbe / infrastruktúrába
• ezt azonban könnyebb mondani mint csinálni, sok időbe telik hatása!
Leértékelés
a fizetőeszköz olcsóbb / jövedelmező De! a gyengébb pénz megemeli
leértékelése export és drágább import az inflációt és a kamatokat
Tőkemérleg
2. Tőkemérleg (2.1+2.2) Capital account (KA)
2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma acquisitions/disposals of nonproduced nonfinancial assets
az immateriális vagyonelemek (szabadalmak, találmány, szerzői jogdíj, természeti erőforrások, szerződések,
lízingek, licenszek, marketing eszközök és goodwill) tulajdonjogának adásvételéhez kapcsolódó tranzakciók
elszámolása
2.2. Tőketranszferek capital transfers
• beruházási támogatások,
• ingyenesen juttatott állóeszközök
Pénzügyi mérleg
3. Pénzügyi mérleg (3.1+3.2+3.3+3.4+3.5) Financial account (FA)
3.1. Közvetlentőke-befektetések direct investment
3.1.1. Részesedések (részvény és egyéb részesedés, Jövedelmek újrabefektetése) 3.1.2. Adósság típusú instrumentumok
*követelés-tartozás, illetve befektetések iránya szerinti megbontásban
3.2. Portfólióbefektetések portfolio investment
3.2.1. Részvény és befektetési jegy 3.2.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (egy évnél nem hosszabb lejáratú,
éven túli lejáratú)
3.3. Pénzügyi derivatívák financial derivatives
opciók, pozíciók, nyitott/zárt határidős ügyletek, munkavállalói részvényopciók
3.4. Egyéb befektetések other investment
3.4.1. Egyéb részesedés 3.4.2. Készpénz és betét (folyószámlák, lekötött és egyéb betétek) 3.4.3. Hitelek (pénzkölcsönök,
pénzügyi lízing, repó) 3.4.4. Biztosítás, nyugdíj és standardizált garanciák 3.4.5. Kereskedelmi hitelek (halasztott fizetések,
előre- és előlegfizetések) 3.4.6. Egyéb 3.4.7. IMF – különleges lehívási jogok (SDR) – csak a tartozásoknál
3.5. Tartalékeszközök Jegybank (fordítva! devizára vonatkozik) reserve assets; alapvetően egyenlegező sor
3.5.1. Monetáris arany 3.5.2. SDR tartalék 3.5.3. Tartalékpozíció a Nemzetközi Valutaalapnál (RPF) 3.5.4. Készpénz
és betét 3.5.5. Értékpapírok 3.5.6. Egyéb tartalékeszközök
Pénzügyi mérleg
3.5. Tartalékeszközök
• a pénzügyi mérleg legfontosabb sora, → végső soron ezzel lehet kiegyenlíteni a folyó fizetési mérleg hiányát
oTartalékeszközök = FFM + TM – (PM a tartalékeszközök nélkül)
o így a fizetési mérleg egyenlege mindig zérus
• a központi bank devizatartalékainak változását mutatja (forint szemléletben!)
o ha a sor pozitív → a devizatartalékok nőttek
oha sor negatív → a devizatartalékok csökkentek
(de! nem csak emiatt változnak a devizatartalékok)
• a változás egyenlegét könyvelik!: valójában csak követelés oldala van, ezért lesz +/–
A folyó fizetési mérleg hiány (a nem fedezett passzívum) a jegybanki tartalékok változását eredményezheti, →
ugyanis devizaműveltekkel is javítható a fizetési mérleg egyensúlya
• ha a fizetési mérleg egyenlege többletet (szufficit) mutat, akkor az országba több valuta áramlott be, mint
amennyi ki → ez a többlet a devizatartalékok növekedésében jelentkezik
• a fizetési mérleg hiánya (deficit) a devizatartalékok csökkenését jelenti
Fizetési mérleg - példa FFM
PM
TM
K T K T
1 Rezidens vállalatok 500 € értékű terméket exportáltak. 1.A 3.4
2 Rezidensek 400 € értékű terméket importáltak, melynek ¾-ét kifizették, ¼-ét hitelbe kapták. 2.A 3.4
3 Rezidens fuvarozók 60 € értékű tranzitszállítást végeztek külföldiek számára. 1.A 3.4
4 Külföldi turisták 100 € értékben nyaraltak belföldön. 1.A 3.4
5 Külföldön dolgozó hazai munkavállalók 20 € jövedelmet utaltak haza. 1.B 3.4
A belföldön működő külföldi vállalatok profitja 80 € volt, melyből 30-at hazautaltak, 50-et pedig 3.1
6 1.B
újra befektettek belföldön. 3.4
7 Az ország 40 € értékben nyújt segélyt a hurrikán-pusztította másik országnak. 1.C 3.4.
8 Az ország 300 € értékben vesz fel SDR alapú IMF hitelt, amelynek kamata 10 €. 1.C 3.4 3.4
9 A kormány 10 € tagdíjat fizet az ENSZ tagságért. 1.C 3.4
10 Az EU 200 € támogatást nyújt a hazai közlekedési beruházásokra. 2.2 3.4
11 A rezidens tévécsatornák 20 € értékben megvásárolták külföldi filmek vetítési jogait. 2.1 3.4
Rezidens vállalatok 70 € értékeben beruházást valósítottak meg külföldön, melyből 40 € tőke,
12 1.A 3.4 3.1
30 € pedig a kiszállított termelőberendezések értéke.
13 Rezidensek 150 € értékben külföldi államkötvényt vettek. 3.4 3.2
14 Külföldiek 120 € értékben hazai vállalati kötvényeket vettek. 3.2 3.4
15 A jegybank nyílt piaci intervenció során, a devizatartalék változása (valuta vétel/eladás). 3.5
Fizetési mérleg - példa
+ –
Követelések (Credit) Tartozások (Debit)
pénzügyi tranzakciók külföldről pénzügyi tranzakciók külföldre
deviza beáramlás deviza kiáramlás Egyenleg
1. Folyó Fizetési mérleg 710 540 170
1.A Áruk = Kereskedelmi mérleg 290
(1) 500 (12) 30 (3) 60 (4) 100 (2) 400
1.A Szolgáltatások
1.B Elsődleges jövedelmek (6) 80 (7) 40 (8) 10 -120
(5) 20
1.C Másodlagos jövedelmek (9) 10
2. Tőkemérleg 200 20 180
2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak
forgalma (11) 20 -20
2.2. Nemzetközi tőketranszferek (10) 200 200
3. Pénzügyi mérleg 1170+600 1520 350
3.1. Közvetlentőke-befektetések (6) 50 (12) 70 -20
3.2. Portfólióbefektetések (14) 120 (13) 150 -30
3.3. Pénzügyi derivatívák
3.4. Egyéb befektetések (2) 300+100 (6) 30 (7) 40 (1) 500 (3) 60 (4) 100 (5) 20 (8) -300
(8) 310 (9) 10 (11) 20 (12) 40 300 (10) 200 (14) 120
(13) 150
3.5. Tartalékeszközök (15) 700 700
FFM + TM = PM = 170 + 180 = 350
Tartalékeszközök = FFM + TM – (PM a tartalékeszközök nélkül) = 170 + 180 – (-350) = 700
Összefüggések
Adósságspirál: az ország eladósodottságának azon állapota, amikor a felvett hitelek utáni törlesztést és kamatfizetést
már csak újabb hitelek felvételével lehet teljesíteni. Ez kialakulhat a tartósan deficites folyó fizetési mérleg miatt is 
Balance of Payments crisis
Adósságcsapda: az adósság visszafizetése lehetetlenné válik
a jegybanki a jegybank külföldi hitelt
tartósan deficites folyó devizatartalékok kényszerül felvenni a
fizetési mérleg kimerülése fenyeget devizatartalékok
feltöltésére
a helyzet további
adósságcsapda súlyosbodhat, ha a a felvett hitelek kamatai
elvezethet az ország kamatok kifizetéséhez tovább terhelik a fizetési
fizetés-képtelenségéhez újabb hitelt kell felvenni mérleget
Az adósságcsapda elvezethet az ország fizetésképtelenségéhez, amely

• megfosztja az országot az újabb külföldi hitelek felvételének lehetőségétől
• következtében csökkennek az ország importlehetőségei, sőt, mivel az ország nem kap az exportját segítő
hiteleket sem, az export is visszaesik
o ez később a makrojövedelem (Y, GDP, GNI) drámai visszaeséséhez vezethet
BoP – EU
CA + KA + E/O = FA
386.6 + -20.9 + 48.5 = 414.2
BoP - HU Megnevezés 2001 2005 2010 2015 2016 2017 2018 2019 2020
1. Folyó fizetési mérleg, egyenleg -3 672 -6 538 272 2 648 5 209 2 536 216 -1 017 -2 167
1.A. Áruk és szolgáltatások, egyenleg -670 -957 5 247 8 959 10 084 8 659 5 800 3 403 2 342
1.A.a. Áruk, egyenleg -3 931 -2 050 2 524 4 052 3 958 1 712 -2 280 -3 687 -1 400
1.A.b. Szolgáltatások egyenleg 3 261 1 093 2 723 4 907 6 126 6 947 8 080 7 090 3 741
1.B. Elsődleges jövedelmek, egyenleg -3 381 -5 283 -4 526 -5 131 -3 131 -5 021 -5 037 -3 686 -3 593
1.B.1. Munkavállalói jövedelmek, egyenleg 28 24 718 2 759 2 823 2 627 2 437 2 656 1 942
1.C. Másodlagos jövedelmek, egyenleg 379 -297 -450 -1 180 -1 744 -1 102 -547 -735 -916
2. Tőkemérleg, egyenleg 358 599 1 808 5 160 -21 1 075 3 063 2 701 2 742
3. Pénzügyi mérleg (nettó követelés) -3 223 -8 199 1 086 6 658 3 549 1 866 1 319 229 -2 182
3.1. A közvetlentőke-befektetések (nettó követelés) -3 947 -4 364 -835 -1 438 -2 563 -2 037 -2 612 -772 -2 189
3.2. A portfólióbefektetések (nettó követelés) -1 612 -3 726 261 5 657 4 823 3 761 -185 1 545 -2 484
3.3. Pénzügyi derivatívák és munkavállalói
-444
részvényopciók -130 113 -625 -686 53 -1 050 -933 22
3.4. Egyéb befektetések 2 525 -4 130 -733 8 038 7 335 1 163 1 450 -890 -2 996
3.5.k. Tartalékeszközök -60 3 908 3 018 -4 913 -6 100 28 3 598 325 5 931
4. Tévedések és kihagyások egyenlege 92 -2 260 -994 -1 150 -1 640 -1 746 -1 960 -1 454 -2 758
Külfölddel szembeni finanszírozási képesség
Felülről számított (folyó és tőkemérleg egyenlege) -3 315 -5 939 2 079 7 808 5 188 3 611 3 279 1 683 576
Alulról számított (pénzügyi mérleg egyenlege) -3 223 -8 199 1 086 6 658 3 549 1 866 1 319 229 -2 182
*Tévedések és kihagyások: kb. a GDP 2%-a; külkereskedelmi mérleggel kapcsolatos elszámolási problémák (az importálók az ÁFA-fizetés elkerülése érdekében
nem jelentik be a teljes behozatalt; más fekete pénzmozgások)
KSH 3.7.1.2. Magyarország fizetési mérlege – BPM6 (2001–) [millió €] 17.1.1.32. Magyarország fizetési mérlege – BPM6 [millió euró]
Összefüggések
A nyílt nemzetgazdaságok makroökonómiai összefüggései:
Y = C + I + G + (EX – IM) Y + IM = C + I + G + EX
Belföldön csak annyi jószágot lehet elfogyasztani, beruházni vagy a külföldnek eladni (exportálni), amennyi a
belföldi termelés és az import révén rendelkezésre áll.
Az export és az import különbsége a kereskedelmi mérleg (CA) egyenlege:

EX – IM = CA
Az egyenletet az elsőbe visszahelyettesítve:
Y = C + I + G + CA CA = Y – (C + I + G)
• ha a belföldi termelés > felhasználás  kereskedelmi mérleg aktív egyenlege

• ha a belföldi termelés < felhasználás  kereskedelmi mérleg passzív egyenlege
Összefüggések GDP = Y = C + I + G + CA
Megtakarítások: S = Sp + Sg = (Y – T – C) + (T – G) = Y – C – G
Kormányzati: Sg = T – G ez a költségvetés egyenlege
T: a háztartásoktól, illetve vállalatoktól beszedett nettó adó (= adók – transzferek)
ha G > T, akkor hiány, deficit  kötvények ennek fedezésére (államadósság)
Magán: Sp = Y – T – C
Sp = (C + I + G + CA) – T – C = I + CA + (G – T) → (!) I + CA – (T – G)
Egy ország magánmegtakarításai háromféle formában valósulhatnak meg:
• belföldi tőkeberuházásként (I),
• külföldi vagyoneszközök (deviza, értékpapír) vásárlása (CA)
• újonnan kibocsátott államkötvények vásárlása (G – T).
Sp = I + CA – Sg CA = Sp – I – (G – T)
• a magánmegtakarítás emelkedése növeli a folyó fizetési mérleg többletét
• a beruházás és a költségvetési hiány emelkedése csökkenti a FFM többletét.
T: tax (adó); S: savings (megtakarítás); Y: yield (jövedelem); G: government expenditures (kormányzati kiadás); C:
consumption (fogyasztás); CA: current account (folyó fizetési mérleg)
Összefüggések
Sp = I + CA – (T – G)
Ikerdeficit: CA = (Sp – I) + (T – G)
fiskális, költségvetési hiány és folyó fizetési mérleg hiány egyszerre!
Ha a privát szférában egyensúlyt tételezünk fel, akkor az állami költségvetési hiánya (deficit) – kb. fél-egy éves
időbeli fáziskéséssel – a folyó fizetési mérleg passzívumát (deficit) okozhatja.
Gazdaságpolitikai megközelítések és válaszok:
• az államháztartás (költségvetés) hiánya okozza a fizetési mérleg hiányát
oaz államháztartás magas finanszírozási igénye miatt tartós külső egyensúlytalanság (fizetési mérleg hiány)
alakulhat ki
oaz államháztartás kiadásainak (G) csökkentése vagy bevételeinek (T) növelése
oneoliberális gazdaságfilozófia: az államháztartási kiadások mérséklését javasolja, amelyet általában
államháztartási reformok formájában kíván elérni
• a fizetési mérleg hiánya okozza az államháztartás (költségvetés) hiányát
oa gazdaságpolitikának – például az export, a turizmus elősegítésével, az import mérséklésével – a fizetési
mérleg hiánya csökkentésére kell koncentrálnia
oa fizetési mérleg hiányának csökkenése a GDP növekedése irányába hat, és mivel a GDP növekmény (mintegy
fele) az adóbevételek növekedését szolgálja, ezáltal növeli a költségvetés bevételeit és csökkenti annak
hiányát
Összefüggések
Összefüggések
Globális egyensúly?
A világgazdaság egésze zárt egység:
=
megtakarítás beruházás
világszintű kibocsátás felhasználás
világméretű
hitel kölcsönfelvétel
Az egyes országokban kialakulhat folyó fizetési hiány vagy többlet, amelynek megfelelően az országok kölcsönözhetnek külföldről vagy kölcsönadhatnak külföldre. Valamely ország
kölcsönadása egy másik kölcsönvételét jelenti, így az országok összességének FFM egyenlegei szükségszerűen nullára összegződnek.
A nemzeti FFM statisztikák adatai alapján a világ egésze számottevő FFM hiánnyal rendelkezik (megháromszorozódott
az 1980-as évek eleje óta)
• ez aggodalmakat kelt(het) a külgazdasági politikai döntések alapjául szolgáló nemzeti FFM statisztikák
pontosságával kapcsolatban
• könyvelési anomáliák: azok az áruk például, amelyek a könyvelési év végén hagyják el egy országot, nem feltétlenül érkeznek meg még ugyanabban az évben a
célországba, így nem kerülhetnek be a fogadó ország azonos évi importstatisztikájába
• fő ok: a nemzetközi kamatjövedelmek szisztematikusan téves jelentése: a külföldön szerzett kamatjövedelmeiket a tulajdonosok
gyakran nem jelentik országuk kormányzati hatóságainak; az ilyen kamatfizetések sokszor közvetlenül egy külföldi bankszámlán kerülnek jóváírásra, és nem is lépik át a nemzeti
határokat. Magasabb világ-kamatszínvonal – nagyobb eltérés.
• egyéb:
o a világ kereskedelmi hajóflottájának nagy része például olyan országokban van bejegyezve, amelyek nem jelentik a tengeri szállításból származó
díjbevételeiket
o az importálók az ÁFA-fizetés elkerülése érdekében nem jelentik be a teljes behozatalt
o más fekete/szürke pénzmozgások
IMF World Economic Outlook, October 2020

IMF World Economic Outlook, October 2020

Példa 2 + –
Követelések Tartozások Egyenleg
1. Folyó Fizetési mérleg 950 830 120
1.A Áruk = Kereskedelmi mérleg 250 200 50
1.A Szolgáltatások 300 200 100
1.B Elsődleges jövedelmek 300 380 -80
1.C Másodlagos jövedelmek 100 50 50
2. Tőkemérleg 100 40 60
2.1. Nem-termelt, nem pénzügyi javak
forgalma 20 10 10
2.2. Nemzetközi tőketranszferek 80 30 50
3. Pénzügyi mérleg 1150 970 180
3.1. Közvetlentőke-befektetések 200 420 -220
3.2. Portfólióbefektetések 40 80 -40
3.3. Pénzügyi derivatívák 80 60 20
3.4. Egyéb befektetések 150 410 -260
3.5. Tartalékeszközök (deviza) 680 0 680
FFM + TM = PM = 120 + 60 = 180
FFM + TM – PM = 120 + 60 – 180 = 0
Tartalékeszközök = FFM + TM – (PM a tartalékeszközök nélkül) = 120+60-(-500) = 680
BoP - példa
Folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege -27 összességében - az ország folyó fizetési mérleg hiányt mutat 
az ország külföldre fektet be, mint otthoni megtakarításokba
Áruk egyenlege -25 kereskedelmi deficit: Import > Export
Szolgáltatások egyenlege +10 kereskedelmi többlet: Export > Import
Nettó befektetési jövedelem -12 nettó jövedelemkiáramlás (pl. a transznacionális vállalatok
profitjának köszönhetően, az országból származó pénzáramlás)
Tőketranszferek +8 az átutalások nettó beáramlása (talán a külföldi
munkavállalóktól történő átutalásokból)
Pénzügyi mérleg egyenlege -17 a többlet azt jelenti, hogy pénz áramlik az országba; de azok
lehet kölcsönök - az adósságok > hitelek
Közvetlentőke-befektetések +5 pozitív közvetlen működő tőke (FDI) beáramlás
tőkeimport, de később osztalékot / kamatot kell visszafizetni
Portfólióbefektetések +6 pénzbeáramlás a tőkepiacra, ingatlanokba
Egyéb befektetések -8 valutakiáramlás az ország bankrendszerből
Változás a tartalékokban -20 az ország arany- és devizatartalékai csökkentek
NEO +2 tévedések és kihagyások a számításokban
Teljes fizetési mérleg egyenlege 0
FFM + TM + E/O = PM = -27 + 8 +2 = -17

Köszönöm
a figyelmet!
Külgazdaság
intézményi
keretrendszere
Vértesy László
PhD jur. PhD œc.
Intézmények
Külgazdaság
intézményi keretrendszere
Bretton Woods-i ENSZ más nemzetközi egyéb

rendszer szervezetek szerveztek
pénzügyi
GATT – WTO IMF WB ECOSOC OECD WCO intézmények
IBRD IFC UNCTAD ICC UNIDROIT

szakmai
szövetségek
IDA ICSID UNCITRAL WEF ASEM fórumok,

kiállítások
MIGA kamarák
kirendelt-
nemzetközi szerződések ségek
Bretton Woods
intézmények
Bretton Woods
• 1944. július 22. Bretton Woods-i konferencia
• 1944 IBRD
• International Bank for Reconstruction and Development
• 1945 IMF - International Monetary Fund
• 1947 GATT - General Agreement on Tariffs and Trade
• 1995 WTO - World Trade Organization
Bretton Woods-i rendszer
GATT IMF IBRD – WB

Általános Vám- és Kereskedelmi Nemzetközi Valutaalap Világbank csoport
Egyezmény
kereskedelmi szabályok pénzügyi stabilitás gazdasági fejlődés
WTO árfolyam stabilitás fejlesztési kölcsönök és

Kereskedelmi Világszervezet technikai segítségnyújtás
külgazdaság stabilitás fejlesztés
GATT
a II. világháború utáni nemzetközi konferenciákon felmerül egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (International
Trade Organization - ITO) létrehozása
de: kudarc, az USA kongresszusa nem ratifikálta az alapokmányt
Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

General Agreement on Tariffs and Trade – GATT
• 1947-ben 23 ország írta alá (a világkereskedelem 80%-a)
• ideiglenes megállapodásnak szánták, de a WTO meg-születéséig (1995. január 1.) érvényben volt
• nem szervezet, hanem egyezmény (később további egyezmények)
• cél a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok lebontása (35. cikkely)
• a legnagyobb kedvezmény elvének (most favored nation treatment - MFN) multilaterális alkalmazása (a bi- és
plurilaterális egyezmények kiterjesztése)
• megengedett szabályozók csak vámok lehetnek…
• konzultáció ösztönzése
GATT - fordulók
1947 1963-67 1973-79
• Genf • Kennedy-forduló • Tokió-forduló
1949 1960-61 1986-1994

• Annecy • Dillon-forduló • Uruguay-forduló
• 1995 WTO
1950-51 1956 2001-(2006)-?

• Torquay • Genf-forduló • Doha-forduló
átlagos
az érintett keresk.
Év Hely, forduló Országok értéke
vámtarifa Eredmények
csökkentés
a GATT aláírása
1947 Genf 23 10 Mrd $ 35 %
45000 vámtarifa megállapodás
1949 Annecy 13 n/a n/a További 5000 vámtarifa megállapodás elfogadása
1950-51 Torquay 38 n/a 25 % További 8700 vámtarifa megállapodás elfogadása
1956 Genf 26 2.5 Mrd $ n/a vámkedvezmény, Japán felvétele
Dillon-
1960-61 26 4.9 Mrd $ 10 % további vámcsökkentések
forduló
Kennedy-
1963-67 62 40 Mrd $ 35 % dömpingellenes intézkedések (dömpingellenes kódex)
forduló
Tokió- kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok
1973-79 102 300 Mrd $ 35 %
forduló területére is
1995 a WTO megalakulása
Uruguay- szolgáltatások és a szellemi tulajdon (TRIPs), textil, vita-
1986-94 123 3700 Mrd $ n/a
forduló rendezési eljárás, mezőgazdasági támogatások, GATS,
TRIMs
a nemzetközi kereskedelem erősítése, a piacok további
megnyitása, valamint a fejlődő országok
Doha-
2001-(06)-? 159 n/a n/a világkereskedelembe történő erősebb integrációját
forduló
elősegítése
munkaügyi, környezetvédelmi, szabadalmi szabályozások
GATT - WTO
1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi
Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről
1.A) Melléklet - MULTILATERÁLIS EGYEZMÉNYEK AZ ÁRUK 1.B) Melléklet
KERESKEDELMÉRŐL ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNY A SZOLGÁLTATÁSOK
Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1994. KERESKEDELMÉRŐL
Mezőgazdasági Megállapodás
Megállapodás az állat- és növény-egészségügyi intézkedések 1.C) Melléklet - MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI
alkalmazásáról TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL
Textil és Ruházati Megállapodás
Megállapodás a kereskedelem technikai akadályairól 2. Melléklet - EGYETÉRTÉS A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL
Megállapodás a kereskedelmi vonzatú beruházási ÉS ELJÁRÁSAIRÓL
intézkedésekről
Megállapodás a GATT 1994. VI. Cikkének végrehajtásáról 3. Melléklet - KERESKEDELEMPOLITIKAI FELÜLVIZSGÁLATI
Megállapodás a GATT 1994. VII. Cikkének végrehajtásáról MECHANIZMUS
Megállapodás az előzetes áruvizsgálatról
Megállapodás a származási szabályokról 4. Melléklet - TÖBBOLDALÚ KERESKEDELMI
Megállapodás az importengedélyezési eljárásokról MEGÁLLAPODÁSOK
Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő Megállapodás a polgári légi járművek kereskedelméről
intézkedésekről Megállapodás a kormánybeszerzésekről
Megállapodás a védőintézkedésekről Nemzetközi Tejtermék Megállapodás
Nemzetközi Marhahús Megállapodás
GATT - WTO
GATT WTO
szabályrendszer, többoldalú
Jellege nemzetközi szervezet
kereskedelmi megállapodás
Intézmény nem intézmény, de kis titkárság állandó intézmény és titkárság
a nemzetközi kereskedelem
felügyeli országok közötti
Célja ösztönzése és a határokon átnyúló
kereskedelem liberalizálását
kereskedelmi akadályok felszámolása
Résztvevő nemzetek szerződő felek tagok
Kötelezettségek ideiglenes teljes és végleges
áruk, szolgáltatások, szellemi
Alkalmazási tárgykör csak az áruk kereskedelme
tulajdonjog
eredetileg multilaterális, de később
Megállapodás tisztán multilaterális
plurilaterális megállapodásokkal bővül
Belföldi szabályozás megengedett nem megengedett
Vitarendezési rendszere lassú és hatástalan gyors és hatékony
WTO
Kereskedelmi Világszervezet (Világkereskedelmi Szervezet?)
World Trade Organization- WTO
• 1995-ben jött létre a GATT utódaként (Marrakesh-i Egyezmény)
• székhelye Genf
• jelenleg 164 ország a tagja (2016-ban Afganisztán lépett be), az EU külön is tag
célja
o a nemzetközi kereskedelem liberalizációja: a tarifális és a nem tarifális kereskedelmi akadályok fokozatos leépítése
/ megszüntetése
o az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek és a kereslet folyamatos növelése, továbbá
a termelés és a külkereskedelem bővítése
alapelvei
o kölcsönösség (reciprocitás) elve: a kereskedelmi könnyítések viszonosságon alapulnak, így könnyebb az országok,
politikusok és a társadalom számára is piacvédelmi akadályok lebontása
o engedmények intézményesítése: a WTO írásos szerződésekben rögzíti a világ országai között elért kereskedelmi
könnyítéseket, így ezek számonkérhetővé és ezáltal kötelező érvényűekké válnak
o konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése
o transzparencia: a piacra jutás feltételei a exportpiacokon áttekinthetők
WTO
Megfigyelők: Algéria, Andorra, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Fehéroroszország, Bhután, Bosznia és Hercegovina,

Comore-szigetek, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Irán, Irak, Libanon Köztársaság, Líbia, Sao Tomé és Principe, Szerbia,
Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Szíriai Arab Köztársaság, Timor-Leste, Üzbegisztán, Vatikán
Nem tagok: Észak-Korea, Türkmenisztán, Eritrea, Palesztina,
WTO egyezmények
GATT 1974 Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény - General Agreement on Tariffs and Trade
GATS 1995 Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről - General Agreement on Trade in Services
TRIPS 1995 A szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezmény - The Agreement on Trade-
Related Aspects of Intellectual Property Rights
TRIMs 1995 A kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedésekről szóló egyezmény - Agreement on Trade-Related
Investment Measures
DSS 1995 Vitarendezési Rendszer - Dispute Settlement System
WTO kiadványok
WTO…
Előnyök Hátrányok
Segíti a nemzetek közötti békét Nem demokratikus
Konstruktív módon kezeli a vitákat Nem biztosítja a biztonságot
A szabályok megkönnyítik az üzleti tevékenységet Nem garantálja a fogyasztók jogait
Csökkenti a megélhetési kiadásokat Néha pusztító hatással van a környezetre
Bővíti a fogyasztói választékot A kereskedelmi szabályok kedvezőtlenek a fejlődő
országokkal szemben
Növeli a jövedelmet a nemzetek között Hátráltatja a fejlődő gazdaságokat a növekedésben
Ösztönzi a gazdasági növekedést A szabályok általában a multinacionális
szervezeteknek kedveznek
Ösztönzi a felelősségteljes kormányzást Beárnyékolják más szervezetek, kezdeményezések
Megvédi a kormányokat a lobbizástól (például a TTIP)
WTO…
WTO…
WTO…
WTO…
Value of world trade, 1948–2010 (2018: $ 18,5 trillion)
$ trillion, current prices
IMF
Nemzetközi Valutaalap
International Monetary Fund - IMF
• 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, jelenleg 189 tagország
• eredetileg a 44 állam egy gazdasági együttműködés kialakítására törekedett
o a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás érdekében
o elkerüljék az 1930-as évek nagy gazdasági világválságával járó valutaleértékelési verseny megismétlődését
o az SDR kezdeti szerepe az átmentei folyó fizetési mérleghiányok rendezése, átmentei FFM hiány esetén
fizetések teljesítésére (import) lehetett lehívni (1944-70-es évek)
 ezért nem omlott össze a nemzetközi kereskedelem a II. VH után, mert így tudták kifizetni, finanszírozni a
külkereskedelmet
• finanszírozási és elszámolásai egység az SDR (Special Drawing Rights, Különleges Lehívási Jogok), értékét egy
valutakosár alapján határozzák meg (1 SDR = 1,21 €)
• a fizetésimérleg-statisztika nemzetközi módszertanának kidolgozása: BPM6
• jelenleg a kormányzati hitelezés is jelentős
IMF
Fődöntésekhez 85 %-os szupertöbbségre van szükség (USA vétóhatalom)

IMF - HU
(Mrd Ft)
30 000,00
25 000,00
20 000,00
15 000,00
10 000,00
5 000,00
0,00
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Forintadósság 1.1.1. Külföldi hitelek Forintadósság 1.1.2. Belföldi hitelek
Forintadósság 1.2.1. Piaci értékesítésű állampapírok Forintadósság 1.2.2. Nem piaci értékesítésű állampapírok
Devizaadósság 2.1.1.1. Nemzetközi hitelcsomag (IMF, EU) Devizaadósság 2.1.1.2. Egyéb külföldi hitelek
Devizaadósság 2.1.2. Belföldi hitelek Devizaadósság 2.2.1. Külföldön kibocsátott állampapírok
Devizaadósság 2.2.2. Belföldön kibocsátott állampapírok Egyéb kötelezettségek
IMF - WB
Megközelítés IMF WB
A szervezet célja a nemzetközi pénzügyi rendszer a tagállamok gazdaságának fejlesztése
stabilitásának fenntartása
A lehetséges adós állam (nemzeti bank) vállalkozások (helyi bankokon keresztül)
Elszámolás SDR (Special Drawing Rights) dollár
Források teljesen a tagok befizetései (SDR 145 pénzpiacokról származik, a tőke mintegy
Mrd ≈ $ 215 Mrd) $ 184 Mrd, ennek 10 %-a a tagoktól
Hitelcél szabad meghatározott (tender)
Felhasználása stand-by (makrogazdasági feltételek) stand-by (mikroökonómiai feltételek)
Lehívható hitel kvóta alapján tőke alapján
Hitel lejárat általában rövid, és közép (1-3 év) általában hosszú (5 évnél hosszabb)
Tagok 182 180
Alkalmazottak 2300 7000
WB-csoport
International Bank for Reconstruction and 1944 elsődleges célja Európa újjáépítése
IBRD Development jelenleg fejlesztési és hosszú távú beruházási
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank projektek finanszírozása
International Finance Corporation 1956 fejlődő országok magánvállalkozásainak támogatása
IFC Nemzetközi Pénzügyi Társaság
International Development Association 1960 hosszú lejáratú (többnyire 50 éves futamidejű),
IDA Nemzetközi Fejlesztési Társulás többnyire kamatmentes* hiteleket nyújt a
szegényebb fejlődőországoknak
*a kezelési költségek fedezésére kisebb mint 1%-os kamat
International Centre for Settlement of 1966 beruházásokkal kapcsolatos vitás ügyek elrendezését
ICSID Investment Disputes hivatott biztosítani
Beruházási Viták Rendezésének
Nemzetközi Központja
Multilateral Investment Guarantee 1985 tanácsadó szerv a beruházási kockázatok csökkentése
MIGA Agency érdekében (államosítás, profitrepatriálás kockázata;
Nemzetközi Beruházásbiztosítási háború valószínűsége)
Ügynökség biztosítást nyújt (garancialevél)
ENSZ
szakosított szervei
UN
UN
UN - ENSZ
Egyesült Nemzetek Szervezete
United Nations – UN
• 1945-ben alapították, székhelye New York
• célja, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására
ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa
United Nations Economic and Social Council – ECOSOC
• az egyik legfontosabb központi szerve, amely célja – többek között – a világkereskedelem fejlesztése, a
nemzetközi kereskedelem feltételeinek javítása
• munkáját kontinensek szerint alakított regionális gazdasági bizottságok keretében végzi:
ECE UN Economic Commission for Europe
ECA UN Economic Commission for Africa
ECLAC UN Economic Commission for Latin America and the Caribbean
ESCAP UN Economic and Social Commission for Asia and the Pacific
ESCWA UN Economic and Social Commission for Western Asia
UNCTAD, UNCITRAL
ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
United Nations Conference on Trade and Development – UNCTAD
• a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén keresztül segítse a fejlődő országok gazdaságát
• előkészíti sokoldalú nemzetközi egyezmények megkötését:
o elsősorban nemzetközi áruegyezmények
o a tengertől elzárt országok tranzitkereskedelmére vonatkozó egyezmény
o a GATT-ban megvalósított preferenciák általános rendszere
o a fejlődő országok érdekeire különös figyelmet fordító technológiatranszfer-kódex (Code on Transfer of
Technology)
ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága

United Nations Commission for International Trade Law – UNCITRAL
• Magyarország kezdeményezésére hozták létre
• a nemzetközi kereskedelem jogának fejlesztése és egységesítése
• a fejlett ipari országok érdekmodelljére épült nemzetközi egyezményeket úgy írja át, hogy a fejlődő országok
érdekrendje is érvényesüljön (pl. modelltörvények)
• területek: bankgaranciák, akkreditív, választottbíráskodás, fuvarozás, stb; különösen nagy siker az 1980. évi
Bécsi Nemzetközi Vételi Egyezmény
UNCTAD, UNCITRAL
https://unctad.org/news/global-trade-goods-hits-all-time-quarterly-high-56-trillion
UNCTAD, UNCITRAL
1980 Bécs; az Egyesült Nemzetek egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről
Convention on Contracts for the International Sale of Goods – CISG
• 5 kontinens 88 ország
• univerzális jelleg, mintaként szolgál, több ezer jogeset érhető el (www.cisg.law.pace.edu)
• részletes, 101 cikkben szabályozza:
oa szerződés megkötésének alaki feltételei, ajánlat, a szerződés létrejötte
oa felek jogai és kötelezettségei: jogok, kötelezettségek, megvizsgálás, veszélyátszállás, szerződésszegés
• nem szabályozza: a szerződés érvényességét, érvénytelenségét, annak következményeit, a tulajdonátszállást és
az elévülést
• kizárja hatályát az áruk által személy életében vagy egészségében okozott károkért való felelősség körében
(csak dolgokban okozott károkért való termékfelelősséget szabályoz)
• adásvételi szerződés
onincs definíció, de a felek kötelezettségeit meghatározza: eladó – az áru, szolgáltatás tulajdonjogának
átruházása, vevő – az áru átvétele, a vételár megfizetése.
oáru: csak ingó dolog (kizárt az ingatlan, fogyasztói vétel, értékpapír, pénz, hajó, légi közlekedési eszköz, villamos energia)
* 1987. évi 20. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján
kelt Egyezménye kihirdetéséről
További nemzetközi
szervezetek
OECD
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Organization of Economic Co-operation and Development - OECD
• jogelődje az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet

(Organisation for European Economic Cooperation – OEEC), amely koordinálta Európában a Marshall-tervet
• 1961-ben alapították, székhelye Párizs
• célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és
értékelésében  részletes kiadványok
• főbb kutatási területek: harc az öregedés ellen, korrupció, új vállalatirányítási módszerek, oktatás és képzés,
elektronikus kereskedelem, munkahelyek létesítése, makroökonomiai politikák, szabályozási reformok,
fenntartható fejlődés, adózás, nemzetközi kereskedelem
• jelenleg 35 tagállam
• szervezetén belül
o A Tanács (Council) (tagjai a tagországok, amelyeket a nagykövetek által vezetett delegációk képviselnek)
o A Titkárság, amelyet a főtitkár vezet.
o 8 fontos igazgatóság és öt további központ köztük az IEA, NEA
o mintegy 200 bizottság, munkacsoport és szakértői csoport működik
OECD
OECD
WCO
Vám Világszervezet / Vámigazgatások Világszervezete
World Customs Organization – WCO
• 1952-ben alapították; kormányközi szervezet
• székhelye Brüsszel
• tagság: 165 vámhatóság, amely a globális kereskedelem 99 %
• kezeli a WTO: Vámértékelésről és a származási szabályokról szóló megállapodások technikai vonatkozásait
• fontosabb témakörök:
• nemzetközi egyezmények • illegális fegyverkereskedelem
• áruk osztályozása, értékelése • integritás előmozdítása
• származási szabályok • fenntartható kapacitásépítés
• vámbevételek beszedése támogatása
• ellátási lánc biztonsága • vámreformok és a modernizáció
• nemzetközi kereskedelem
megkönnyítése
• vámügyi végrehajtási tevékenységek
• szellemi tulajdonjogok támogatása
• kábítószer-ellenes jogsegély
WCO
Elfogadott vámeszközök, szabványrendszerek:
Nemzetközi egyezmény a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről (Harmonized System - HS) – 1983
• mintegy 5000 termék nómenklatúrája
• 6 számjegyű egységes besorolás
A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény – 1973

• a vámellenőrzések átláthatósága és kiszámíthatósága; az árunyilatkozat és az igazoló dokumentumok szabványosítása és
egyszerűsítése; egyszerűsített eljárások az engedélyezett személyek számára
ATA Egyezmény és az Ideiglenes beléptetésről szóló egyezmény (Isztambuli Egyezmény) – 1963 (Admission
Temporaire/Temporary Admission  ATA carnet)
Arusha nyilatkozat a vámügyi integritásról – 1993
• a feddhetetlenség előmozdítása és a korrupció elleni küzdelem
SAFE a globális kereskedelem biztonságát és megkönnyítését szolgáló, szabványokból álló keretrendszer – 2005
Columbus program – 2005
• engedélyezett gazdálkodók (Authorised Economic Operator - AEO): különleges státusszal rendelkező gazdasági szereplők,
akiket a vámhatóság megbízható partnernek tart; kedvezmények biztosítása vámügyek intézése, vámáruk fuvarozása és
egyéb kezelése során
WCO
ATA Carnet: egy vámelőjegyzési igazolvány, amellyel az 1 éves lejárati határidőn belül nem kell vámletétet
fizetni az Egyezmény országaiban
ICC
Nemzetközi Kereskedelmi Kamara
International Chamber of Commerce – ICC
• 1919-ben alapították, székhelye Párizs
• a világ üzleti szervezete, amely több mint 130 ország több ezer üzleti vállalkozását képviseli, és előmozdítja
tevékenységüket, nemzetközi kapcsolataikat
• háromévente hívja össze Világkongresszusát
• célja a globális kereskedelem és a globalizáció támogatása, és hogy elősegítse a világgazdaság és a nemzetközi
kereskedelem fejlődését, a szabad verseny nemzetközi feltételeinek megteremtését
• nemzetközi kereskedelmi szokványok kidolgozása: nem kötelezőek, nem normák, érvényük a felek szerződéses
kikötésétől függ
o Incoterms 2010 (International Commercial Terms – Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek): leginkább
fuvarparitásokra vonatkozik: témakörök: nemzetközi áruforgalom, adásvétel, fuvarozás, elektronikus
adatcsere, biztosítási szerződés, áru átadás, kárveszélyviselés, értesítés, ellenőrzés, költségek stb.
o Uniform Customs and Practice for Documentary Credits: UCP 600 Okmányos Meghitelezésekre vonatkozó
Egységes Szabályok és Szokványok
o ICC mintaszerződések
ICC
ICC
Megnevezés FOB - Free on Board ClF - Cost, Insurance and Freight
Tartalma költségmentesen meghatározott behajózási a költségek, biztosítás és fuvardíj fizetésével
kikötőben a hajó fedélzetére szállítani meghatározott célkikötőbe szállítás
Az eladó fő- Az árunak a hajó fedélzetére történő A fuvarozási és a biztosítási szerződés
kötelezettségei szállítása és a teljesítés megtörténtének megkötése, az árunak a hajó fedélzetére
igazolása a vevő felé, továbbá az szállítása, a fuvarozási dokumentumok és a
exportvámoltatás intézése, valamint a biztosítási kötvény átadása, továbbá az
fuvarozáson kívüli berakodási költségek exportvámoltatás intézése, valamint a
megfizetése kirakodási költségek viselése, amennyiben azt a
fuvardíj tartalmazza
Fuvarozás, A vevő kötelezettsége Az eladó kötelezettsége, csakúgy, mint a
biztosítás biztosítási szerződés megkötése
Kárveszély Az árunak a hajó fedélzetére kerülésétől a Az árunak a hajó fedélzetére kerülésétől a vevő
vevő viseli viseli
Költségek Az árunak a hajó fedélzetére kerülésétöl a A célkikötőtől a vevő viseli, azt a fuvardíj nem
vevő viseli tartalmazza
UNIDROIT
Magánjog Egységesítésének Nemzetközi Intézete
Institut International de l’Unification de Droit Privé – UNIDROIT
• 1926-ban alapították, székhelye Róma
• az általa létrehozott nemzetközi egyezmények kevésbé sikeresek, mint az UNCITRAL egyezményei (viszonylag
kis számú ratifikáció)
• fontosabb nemzetközi egyezmények:
o Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (Principles of International Commercial Contracts: UNIDROIT
Principles)
o Egyezmény a nemzetközi adásvétel egységes szabályairól (ULIS, Hága, 1964)
o Egyezmény a nemzetközi adásvételi szerződések megkötésének egységes szabályairól (ULFIS, 1964)
o Egyezmény a nemzetközi pénzügyi lízingről (Ottawa, 1988)
o Egyezmény a nemzetközi faktoringról (Ottawa, 1988)
IRU - TIR
TIR Egyezmény (1975)
• TIR: Transports Internationaux Routiers, International Road Transport
• áru/vámáru továbbítási rendszer, amely kiterjed a szerződő országok közötti közúti teheráru-forgalmára
• az 1975-ös egyezmény felváltotta az 1959-es TIR-egyezményt, amely maga is felváltotta az 1949-es TIR-
megállapodást számos európai ország között
• az egyezményeket az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) égisze alatt fogadták el; 68 ország a tagja
• garanciája, hogy a kelet-nyugati irányú közúti nemzetközi áruszállítás viszonylag zökkenőmentesen bonyolódik
a kontinensünkön
o a hatálya alatt fuvarozott vámárukat a TIR Carnet (nemzetközi vámokmányok) mentesíti a közbenső
országokban a vámok, adók és egyéb illetékek (járulékos költségek) megfizetésének kötelezettsége alól
o egy-egy, a nemzetközi teheráru-fuvarozásra alkalmas jármű/járműszerelvény mentesül a különböző
államokban hatályos, eltérő vámrendelkezések formaságainak betartása alól, ha TIR-okmány, TIR
Egyezmény fedezete alatt végzi tevékenységét
• a tagországokban történő végrehajtását az ENSZ EGB (Európai Gazdasági Bizottsága) megbízása alapján a
Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU: International Road Transport Union) felügyeli és hoz a tagországok
számára kötelező érvénnyel végrehajtandó döntéseket, rendelkezéseket
*1978-ban csatlakozott Magyarország, jelenlegi szabályozás: 2013. évi XLII. törvény az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975.
november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről; 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó
vámegyezmény végrehajtásáról; 2021. évi XLII. törvény az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt
vámegyezmény módosításának kihirdetéséről
IRU - TIR
TIR 5 pillér
biztonságos járművek TIR-igazolvány vámellenőrzések ellenőrzött

nemzetközi hozzáférés a
és konténerek kölcsönös
használata garancialánc (TIR carnet) elismerése rendszerhez
Előnyök
a nemzetközi kereskedelem a közlekedési ágazat a vámhatóságok számára
számára számára
• csökkenti a szállítási • a nemzetközi határokat • a nemzetközi árutovábbítási műveletek során fizetendő
költségeket azáltal, hogy minimális interferenciával vámokat és adókat legfeljebb 50.000 $-ig garantálják;
csökkenti az alaki átlépő áruk; • csak a jóhiszemű fuvarozók jogosultak a TIR-igazolványok
követelményeket és az • csökkennek a késések és az használatára, ami növeli a rendszer biztonságát;
árutovábbítási késéseket; átszállási költségek; • kevésbé van szükség a tranzitáruk fizikai ellenőrzésére;
• szabványosított ellenőrzések • a dokumentumok • a rendszer megkönnyíti a vámellenőrzéseket és
és dokumentumok révén egyszerűsítése és egyszerűsíti a vámokmányokat; és
megkönnyíti az egységesítése; • a belföldi vámkezelő állomások exportra és importra
árutovábbítást. • az átlépett határokon nem történő felhasználása lehetővé teszi a vámszemélyzet
• ösztönzi a nemzetközi szükséges vámbiztosítékot hatékonyabb elosztását
kereskedelem fejlődését elhelyezni
IRU - TIR
Contracting Party where Convention is applied

Contracting Party where Convention is not applied
Potential Contracting Party
Egyéb..
WEF
Világgazdasági Fórum
World Economic Forum - WEF
• 1971-ben alapították Genfben, székhely Cologny (Svájc)
• nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz
• alapítványi formában működő non-profit nem kormányzati nemzetközi szervezet (NGO)
• leghíresebb rendezvénye az évente Davosban (Svájc) megtartott
gazdasági világcsúcs-találkozó, ahol a legbefolyásosabb politikusok,
üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális
kihívásokról
• Globális versenyképességi jelentés (Global Competitiveness Report - GCR):

o évente megjelenő kiadvány
o az egyes nemzetgazdaságok versenyképességét értékeli a világpiacon
o a listán szereplő országokat rangsorolják a versenyképességüket jelző Globális Versenyképességi Index (GCI)
értékei alapján
ASEM
Ázsia-Európa találkozó
Asia-Europe Meeting – ASEM
• 1996-ban jött létre az Európa és Ázsia közötti párbeszéd és együttműködés fórumaként
• 53 partner: az Európai Unió, 30 európai ország (28 EU-tagállam, Norvégia és Svájc), 21 ázsiai ország, az ASEAN
Titkársága
• a két kontinens között számos területen elmélyüljön a párbeszéd és az együttműködés:
o kereskedelem és beruházás
o biztonsági kihívások, így például terrorizmus, nonproliferáció, kiberbiztonság és irreguláris migráció
o konnektivitás
o fenntartható fejlődés és éghajlatváltozás
IFIs
Nemzetközi pénzügyi intézmény (international financial institution, IFI):
• egynél több ország hoz létre  a nemzetközi jog alanya, tárgya
• tulajdonosai / részvényesei általában a nemzeti kormányok, vagy más nemzetközi intézmények és egyéb
szervezetek
• a II. VH. után jöttek létre a legismertebbek, hogy segítsenek Európa újjáépítésében, és mechanizmusokat
biztosítsanak a nemzetközi együttműködés számára a globális pénzügyi rendszer irányításában
Nemzetközi pénzügyi intézmények
Kétoldalú Egyéb regionális

Bretton Woods Többoldalú Regionális
fejlesztési bankok pénzügyi
intézmények fejlesztési bankok fejlesztési bankok
és ügynökségek intézmények
Kétoldalú fejlesztési bank (bilateral development bank):

• egy ország által létrehozott pénzintézet, amely egy másik fejlődő ország és feltörekvő piacának fejlesztési
projektjeit finanszírozza
• példák: Netherlands Development Finance Company, Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellschaft,
French Development Agency
IFIs Bank for International 1930 •a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi
BIS
Settlements szervezete
Nemzetközi Fizetések Bankja •nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés
•a központi bankok központi bankja
•a bázeli bankfelügyeleti bizottság működtetője
EIB European Investment Bank 1958 •Európa foglalkoztatási és növekedési potenciálja
Európai Beruházási Bank •az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítések
•az uniós szakpolitikai törekvések az EU határain kívül
EIF European Investment Fund 1994 •a tulajdonosai EU tagállamok
Európai Beruházási Alap •az EIB az EIF többségi tulajdonosa
EBRD European Bank for 1991 •európai léptékű fejlesztési és újjáépítési projektek
Reconstruction and Development •nem EU-intézmény!
Európai Újjáépítési és Fejlesztési •segített a volt szocialista országoknak a piacgazdaságra való
Bank áttérésben
•segíti a magánvállalkozói kezdeményezéseket
ECB European Central Bank 1998 •a Közösség monetáris politikájának meghatározása és
Európai Központi Bank végrehajtása
European System of Central •az euró - az árstabilitás fenntartása
ESCB
Banks •támogatja a Közösségen belüli általános gazdaságpolitikát
Központi Bankok Európai Rendszere
MDBs
Multilaterális fejlesztési bank (multilateral development bank, MDB):
• országcsoport által létrehozott intézmény
• a fejlesztés céljából finanszírozást és szakmai tanácsadást nyújt
• nagy tagsággal rendelkeznek: fejlett donor országok és a hitelfelvevő országok
• finanszírozási formák: piaci kamatlábú hosszú lejáratú hitelek, piaci kamatlábak alatt és támogatások
A multilaterális fejlesztési bankok hibrid természete

Nemzetközi szervezet Banki jellemzők
Tulajdonosai államok és nemzetközi Banki tevékenység (hitelfelvétel és
szervezetek kihelyezés)
Nemzetközi jogi személyiség a működés operatív Hitelminősítés meghatározó a működésre
részének megkönnyítésére
Kereskedelmi bank, vagy állami Nincs lakossági szolgáltatás
adminisztráció közreműködése
Közcélok finanszírozása Jórészt magántőke-források
Két plenáris döntéshozó szerv Független végrehajtó struktúra és
menedzsment
MDBs A multilaterális fejlesztési bankok elhatárolása más hasonló
szervezetektől és az azokkal közös jellemzői
Nemzeti fejlesztési bankok Más nemzetközi pénzügyi Kereskedelmi bankok
intézmények
•finanszírozandó prioritások / célok •nemzetközi státusz •közös tevékenységi terület,
Hasonlóságok
(közcélú projektek) •gyakran közös keretek és célok, széleskörű együttműködés

•működési alapelv (banki jelleg) multilaterális fejlesztési bankokkal •forrásgyűjtés, banki működés
•non profit jelleg •gyakran szoros együttműködés
multilaterális fejlesztési bankokkal
•non-profit jelleg
•nemzetközi státusz hiánya •tagállamok költsége magasabb (nem banki •nemzetközi státusz hiánya
Különbségek
•a nemzeti jog alá rendeltség jellegűműködés) (nemzetközi mentességek, adómentesség,

•felelősségi szabályokat a nemzeti •a források egy része vagy egésze nem szélesebb körűfelelősség)
jog rendezi visszafizetendő •multilaterális struktúrák
•multilaterális struktúrák hiánya • lakossági részleg
•profit orientált működés
Magyar Fejlesztési Bank, Nemzetközi fejlesztési alapok (Európai Együttműködések (például az EIB
Példák
Kreditanstalt für Wiederaufbau Fejlesztési Alap, Nemzetközi Fejlesztési és a HWB bank közötti
Társulás), nemzetközi garancia alapok (MIGA) együttműködés
vállalkozásfejlesztési projektekre)
MDBs
IIB International Investment Bank 1970
BSTDB Black Sea Trade and Development Bank 1997
CEB Council of Europe Development Bank - Európa Tanács Fejlesztési Bankja 1956/99
NIB Nordic Investment Bank - Északi Beruházási Bank 1976
IDB Inter-American Development Bank - Amerikaközi Fejlesztési Bank 1959
IADB
IIC Inter-American Investment Corporation - Amerikaközi Befektetési Társaság 1985
CDB Caribbean Development Bank - Karibi Fejlesztési Bank 1969
CABEI Central American Bank for Economic Integration 1960
CAF Development Bank of Latin America 1970
PIDB Pacific Islands Development Bank 1989
ADB Asian Development Bank - Ázsiai Fejlesztési Bank 1966
AIIB Asian Infrastructure Investment Bank 2014
IsDB Islamic Development Bank Group 1973
AFDB African Development Bank - Afrikai Fejlesztési Bank 1964
BOAD West African Development Bank 1973
BDEAC Development Bank of Central African States 1975
Kiadványok
Külgazdasági kutatások és tanulmányok
Az export előmozdítása céljából számos kormányzati szervezet publikál az interneten piaci tanulmányokat
szektorok és külföldi országok szerint. A leggyakrabban ezek a tanulmányok ingyenesek.
Egyesült US Commercial Service (USCS) néhány ezer ilyen tanulmány
Államok US Department of Agriculture (USDA) az agrár- és a élelmiszerszektor
Kanada Agriculture and Agri-Food Canada (AAC) nemzetközi tanulmányok
Egyesült UK Trade & Investment (UK TI) felel egyszersmind az exportok előmozdításáért és a
Királyság külföldi vállalatok Egyesült Királyságbeli letelepedéséért
Franciaország Ubifrance publikál tanulmányokat az exportőröknek ellenszolgáltatásért cserébe
Hong Kong Hong Kong Trade Development Council (HKTDC).
Japán JETRO (Japan External Trade Organization)
Ausztrália Austrade
Globaltrade.net
• több szervezet tanulmányait terjesztő honlap
• két szempont szerinti csoportosítás: a vizsgált ország és az iparág vagy téma
Köszönöm
a figyelmet!

01 Külgazd Pol - Merged

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

01 Külgazd Pol - Merged

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Külgazdasági

• δημαγωγός (demagógosz): a görög filozófusok a (δημος) démosznak (népnek) a

• LEHMBRUCH: A politika olyan emberi cselekvés, amely arra irányul, hogy a

társadalmi konfliktusokat értékeken keresztül kötelezően szabályozza.

19.sz. második fele 19/20.sz. 20.sz. közepe

Külgazdasági politika: a hazai és a külföldi gazdaságot összekapcsoló folyamatok alakítására létrehozott

Makrogazdasági Mikrogazdasági Társadalompolitikai

monetáris politika versenypolitika oktatáspolitika

költségvetésipolitika iparpolitika lakáspolitika

foglalkoztatáspolitika egészségügyi politika

A világgazdaság, mint szerves rendszer, elemei

Külső környezet alakítása

kapcsolat a állam és piac nemzetgazdaság nemzeti piac nemzetgazdaság

A protekcionizmus melletti leggyakoribb érv

A külkereskedelmi a Kérdőjelek a múltból, például a

Periplus: körülhajózás leírása

Rustichello da Pisa: Il Milione (cca. 1300)

• 1241 Lübeck és Hamburg szövetsége

*Hanza: a külföldön élő kereskedők szövetsége, konvoj,

Tordesillasi szerződés (1494. június 7)

Philip James de Loutherbourg (Philip James de Loutherbourg):

1602-1798 Vereenigde Oost-Indische Compagnie

Az 1600-as évek első felében Hollandia volt a

Feljegyzések szerint a profit

1637 Tulipán mánia

1 nautical mile (nm) = 1.852 kilometers (km)

Bretton Woods-i Mount Washington Hotel

pénzügyi stabilitás gazdasági fejlődés kereskedelmi szabályok

fejlesztési kölcsönök és WTO (1995)

International friends and enemies: Modelling the

*a tercier szektor egyfajta reziduális [ki nem elégített/elégíthető (kereslet)] kategória

• háborúk, földrajzi hódítások → arany és ezüst, de nem fejlesztésre fordítják

Kossuth List nyomán felismerte, hogy Friedrich List

Neoklasszikus liberalizmus Marxizmus

Egyenlőtlenség kumulatív Partnerek egyenlőtlensége, Egyoldalú függés, gyengébb

Backwash effect: kereskedelem A tőke “perverz” nemzetközi Technológiatranszfer: negatív

Külföldi tőkeberuházások Duális gazdaságszerkezet és Kulturális dualizmus

Merkantilizmus Heckscher-Ohlin tétel Specifikus termelési tényezők

Vernon-féle termék életciklus Linder-féle ország hasonlóság

Globális stratégiai versengés

Egy nemzet termelési lehetőségeinek határa olyan

A szakosodást követő munkaórák száma és a termelés

Abszolút előny Komparatív előny

Anglia 90/100=0,9 80/120=0,66

A szakosodást követő munkaórák száma és a termelés

Az exportországok koncentrációja: exportfüggőség egy ország (kereskedelmi partner) felé

Az importországok koncentrációja: importfüggőség egy országtól, kereskedelmi partnertől

két alapfeltevés: méretgazdaságosság + tökéletlen verseny

Tarifális Nem tarifális

Helyi tartalomra Adminisztratív

Közvetlenül az importot érintő Közvetlenül az exportot érintő

Vámeljárás Vámok, más adók és Eljárások Export adó

Vámérték meghatározása Fuvarozás előtti ellenőrzés Export-korlátozás Export szubvenció

Származási bizonyítvány Importtilalom , kvóta és Exportot segítés Speciális gazdasági zóna

Anti-dömping, Kormányzati közbeszerzés

Állami kereskedelmi Egyéb intézkedések

• a vám (t - tariff) bevezetése éket ver a két piac árai közé

Korlátozott szabadkereskedelem (vám)

A vám nettó költsége

a: 55(1.75-1.50) – ½(55-50)(1.75-1.50) = 13.125 PW esetében

gazdaság- kereskedelemp behozatali

preferenciális érték (ad tételes kiviteli (export) időszaki vagy

megtorló vám alternatív vám nevelő vám