1.

TÉTEL: Ismertesse a gazdaságpolitika fogalmát, fő céljait, funkcióit, szereplőit,

valamint a gazdaságpolitikai ideológiákat!

Gazdaságpolitika: az állam elhatározásainak, döntéseinek, cselekedeteinek összessége,

amelyeket politikai, társadalmi céljai elérése érdekében a gazdaság befolyásolására használ.
 a kormány irányítási eszközei közül a legfontosabb
 összeköti a gazdaságot a politikával, szimbiózis
Az állam gazdasági szerepének számszerűsítése: kormányzati kiadások a GDP-hez
viszonyítva - folyamatosan nő
A gazdaságpolitika alapja: szükségletek és kielégítésük
 egyéni
 össztársadalmi
 fejlesztési
A fejlesztési szükségletekre kell koncentrálni, de figyelembe kell venni a másik kettőt is!

A gazdaságpolitika célrendszere:
 Egyensúly –
 Fenntartható, egészséges gazdasági növekedés
Cél: ne a fogyasztási keresleten alapuljon, hanem beruházás- és exportvezérelt legyen.
2000: 5,2%
2001: 3,8%
2002: 3,3%
 Árstabilitás - Infláció kordában tartása
 Teljes foglalkoztatás
Alacsony munkanélküliség, egészséges munkaerőpiac.
munkanélküliségi ráta: 5,3-5,6 %,
foglalkoztatási ráta: 55% (elvárt érték 70% lenne)
A célkitűzések ellentmondásban vannak egymással.
A gazdaságpolitika szintjei:
 integrációs
 állami
 regionális
A gazdaságpolitika három fő kérdése:
1. Mit kíván elérni? – cél (pl munkahelyteremtés)
2. Hogyan szeretné elérni? – eszköz (kedvezmény a külföldi tőkének, adócsökkentés)
3. Ki intézi, ki dönt?
A gazdaságpolitika funkciói:
 Adam Smith szerint:
 a társadalom védelme külső támadásokkal szemben
 annak megakadályozása, hogy a társadalomban igazságtalan vagy elnyomási
viszonyok alakuljanak ki
 olyan kiadások és intézmények mely a társ többségének jólétét szolgálja
 Nordhaus szerint:
 jogi keretek biztosítása
 makroökonómiai stabilizációs politika biztosítása
 erőforrások elosztásának hatékonyabbá tétele
 jövedelemelosztás
 a ’90-es évek közgazdászai szerint:
 jogi és társadalmi keretek biztosítása
 verseny fenntartása
  tökéletes
 tiszta
 jövedelem újraosztása (redisztribúció)
 az erőforrások átcsoportosítása (allokáció)
 stabilizáció
 rövidtávú: konjuktúra-szabályozás (kilengések csökkentése)
 hosszú távú: fenntartható gazdaság-fejlesztési terv megvalósítása
A gazdaságpolitikai célok csoportosítása:
 távlati célok (nagyon hosszú távú): pl. a gazdaság felzárkóztatása a fejlettebb
országokhoz
 stratégiai célok: pl. egy szektor fejlesztése
 taktikai célok (rövid távú): konkrét intézkedések, pl. beruházás-ösztönző
intézkedések
A gazdaságpolitikán belüli részpolitikák:
 Funkcionális gazdaságpolitikák – az intézkedések valamennyi ágazatra kihatnak
 Pénzügypolitika
 Fiskális politika: a makrogazdasági politikának azon eszköze, amely a
gazdaság szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására a
kormányzati kiadások és az adózás irányításán keresztül kíván hatni a
célok elérése érdekében.
 Monetáris politika: a makrogazdasági politikának azon eszköze,
amely a gazdaság szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására
pénzkínálat és a kamatláb szabályozásán keresztül kíván hatni a célok
elérése érdekében.
 Beruházáspolitika
 Bérpolitika
 Műszaki-fejlesztési politika
 Ágazati részpolitikák – az intézkedések csak az adott ágazatra hatnak
 Iparpolitika
 Agrárpolitika
 Környezetvédelmi politika
A gazdaságpolitika szereplői:
 elsődleges vagy közvetlen aktorok: alkotmányon nyugvó választójog alapján
 belföldiek:
 állam - parlament, kormány, központi közigazgatási szervek
 központi bank
 külföldiek:
 nemzetek feletti intézmények pl. EU
 nemzetközi intézmények pl. Világbank, OECD
 nemzetközi szerződések pl. GATT
 másodlagos vagy közvetett aktorok: legitimáció hiányában nyomásgyakorlás
 szövetségek
 pártok
 lobbik
 tényleges szövetségek (magán- vagy közjogi jellegűek)
 tanácsadók
 tanácsadó intézmények
 szakértői testületek, tanácsok, csoportok

GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI
1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU)
2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
3. RENDSZERSZABÁLYOZÓ – FOLYAMATSZABÁLYOZÓ

GAZDASÁGPOLITIKAI IDEOLÓGIÁK

CÉL/IDEOLÓGIA SZOCIALISTA KONZERVATÍV LIBERÁLIS

NÖVEKEDÉS DOMINÁNS JELENTŐS JELENTŐS
INDIVID. DÖNTÉS MÁSODR. JELENTŐS DOMINÁNS
KOLL. DÖNTÉS DOMINÁNS ELUTASÍTJA ELUTASÍTJA
TELJES FOGLALK. DOMINÁNS JELENTŐS MÁSODR.
ÁRSTABILITÁS MÁSODR. DOMINÁNS DOMINÁNS
FIZ. MÉRL. EGY.S. MÁSODR. JELENTŐS JELENTŐS
ESÉLYEGYENLŐSÉG DOMINÁNS MÁSODR. DOMINÁNS
EGYENLŐ ELOSZTÁS DOMINÁNS MÁSODR. ELUTASÍTJA

2. tétel: Mutassa be a főbb gazdaságpolitikai irányzatokat („jóléti állam”,

„neoliberalizmus”, „szociális piacgazdaság”)! Mondjon példákat is a jelen vagy a
huszadik századi államok köréből!

Irányzatok:
Jóléti állam
Neoliberalista állam
Szociális piacgazdaság
Szociális
Jóléti állam Neoliberalizmus
piacgazdaság
Szükséges rossznak Abszolutizálja,
Gazdasági verseny tartja. Állásfoglalás: mindenek fölötti igenli
eltűrő, megengedő voltát hangsúlyozza
Teljes foglalkoztatás
A pénz
felé akár költségvetési
értékállandóságának
A gazdaságpolitika eszközökkel – akkor Piac szerepének
biztosítása – a
legfontosabb célja is, ha nincs megfelelő maximalizálása
nemzeti fizetőeszköz
felvevőképessége a
kiszámíthatósága
piacnak
Univerzális –
Csak rászorultság Szelektív, a rászorult
mindenkire kiterjed, a
Szociális háló alapon, olykor maga is tegyen a
szelektivitás
kegyként helyzete javításáért
másodlagos
A különböző
egyenlőtlenségek Maradjon kívül a
kiegyenlítése mikrogazdasági Krízis esetén
érdekében folyamatokon, átmenetileg
Állam szerepe
redisztribúció minimalizálás (csak redisztribúció és
(újraelosztás) és ott lép közbe, ahol a allokáció
allokáció (jó helyre piac nem képes)
juttatás)
USA, Anglia 80-as Németország 30-as
Példa Svédország
évek évek
Az állam vállalt
Liberalizmus +
gazdasági szerepével Állam szerepét
szociális érzékenység,
hozzájárul a jóléthez. korlátozza, hegemón
német
Eszköz: kormányzati szerep a piacnak
institucionalizmus
gazdaságpolitika
Az állam korlátozza a Központban:
piaci mechanizmust vállalkozók és
Kormányzat és befektetők – ők
vállalatok partneri alakítják a keresletet,
kapcsolata termelést, innovációt
Növekedés + Növekedés + Növekedés +
Elsődleges cél
életszínvonal növ életszínvonal növ életszínvonal növ
3. tétel: Hasonlítsa össze a kereslet- és kínálatorientált gazdaságpolitikai iskolákat! Mondjon
példákat a magyar gazdaságpolitikában kereslet- vagy kínálatorientált eszközök használatára!

GAZDASÁGPOLITIKAI ISKOLÁK
KERESLET-ORIENTÁLT ISKOLA (KEYNES)
Cáfolja a klasszikus tanításokat (beruházás≠megtakarítás; a teljes foglalkoztatás nem
önműködően valósul meg).
A teljes foglalkoztatás nem biztosítja a bérek rugalmasságát.
A nemzetgazdasági kereslet határozza meg a jövedelmet, ezáltal a piaci egyensúlyt, a teljes
foglalkoztatás felé a kereslet szabályozásával tudunk eljutni.
Válság esetén csak fiskális úton lehet beavatkozni.
Eszközök: beruházási kereslet növelése, transzferkifizetések emelése, fogyasztási, forgalmi
adók csökkentése, aktív kamatpolitika
„Antirecessziós politika”

KÍNÁLAT-ORIENTÁLT ISKOLA
A neoklasszikus nézeteken és a monetarizmuson alapul
A pénzkínálat szabályozása határozza meg a nemzetgazdasági jövedelmet, ez vezet a teljes
foglalkoztatáshoz. (szigorú monetáris és költségvetési politika)
A piac képes hosszú távon elmozdulni az egyensúlyi állapot felé.
Alacsony állami szerepvállalás, a válságot az állam okozza. Árfolyam alakulásába nem kell
beleszólni.
Erős magánszektor kiépítése a cél. Elutasítja a kamatpolitika szükségességét.
Árstabilitás, államadósság csökkentése
Eszközök: dereguláció, privatizáció, munkaerőpiac rugalmassá tétele, beruházás-ösztönzés
„Antiinflációs politika”

II. vh után mindenki a kereslet orientált politikát támogatta.

1973-79: gazdasági válság, szerkezetváltás szükségessége, kínálatorientált politika támogatása
USÁ-ban, Angliában. Európában maradt a keresletorientált politika
1980-2000: USA, NBr növekedése nagyobb, mint Európáé,
Ma inkább kínálati, de keverednek.

4. tétel: Hogyan mérhető az állami szerepvállalás mértéke? Milyen magyarázatok születtek az

állami kiadások növekedésére? Mutassa be a konjunktúra fogalmát, a konjunktúra-ciklusokat
és indikátorokat, valamint a gazdaságpolitika stabilizációs funkcióját!

MAGYARÁZATOK AZ ÁLLAMI KIADÁSOK NÖVEKEDÉSÉRE

Gazdasági:
 Wagner-törvény
 Baumol-hatás

Politikai:
 Bürokrácia-elmélet
 Pártverseny
 Érdekcsoportok
 Választók és fiskális illúzió
 Választási és pártrendszerek
Egyéb tényezők: adórendszer, világpiac hatása
STABILIZÁCIÓS FUNKCIÓ
Olyan kormányzati tevékenység, amely a fiskális (és monetáris) politika eszközeivel (ill. azok
kombinált alkalmazásával) biztosítja, hogy a gazdaság működésének kiegyensúlyozott szintje
fennmaradjon.
Más megfogalmazásban:
Rövid távon: konjunktúra-szabályozás
Hosszú távon: kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasági növekedési pálya felrajzolása és
megvalósítása
STABILIZÁCIÓ FONTOSSÁGA, CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK
Miért van szükség stabilizációra?
 mert az üzleti életben természetes és megszokott az ingadozás
 válságkezelés (válságmenedzsment)
Stabilizációs gazdaságpolitika csoportosítása:
Ortodox: szigorú keresletszabályozás
Heterodox: várakozások letörése
Más csoportosítás: gradualista, radikális, többlépcsős
STABILIZÁCIÓS TAPASZTALATOK
 A sikeres politika gyors, határozott kormányzati szintű beavatkozást feltételez.
 Határozott, átfogó gazdaságpolitika és ütemterv
 Finomszabályozás (belső ok-okozati kapcsolatok feltárása)
 Felelős ígéretekkel alátámasztott elemek
 Külföld bizalmának megnyerése
 Változtatás a programokon csak alapos ok esetén, konszenzus alapján
 Strukturális alkalmazkodás követelményeinek szem előtt tartása
KONJUNKTÚRA FOGALMA, CIKLUSOK
A konjunktúra a gazdasági, üzleti életben tapasztalható hullámzás jelensége (A harmonikus
rezgő mozgás modelljére épül).
A növekedési periódus után szűk keresztmetszetek ð óvatosság, kereslet, termelés csökken,
várakozások változnak, ezáltal a beruházások növekedése is visszaesik.
A depresszió időszakában megszűnik a szűk keresztmetszet, a költségek csökkenhetnek, a
profitkilátások javulnak, új fellendüléshez vezető erők egyre fontosabbak lesznek (új
technológia, gazdaságpolitikai eszközök, stb.)
KONJUNKTÚRA-CIKLUS
tetőpont
recesszió
prosp
eritás

depresszió
Kilábalás
mélypont
fellendülé

KONJUNKTÚRA-CIKLUSOK TÍPUSAI
1. KITCHIN CIKLUS (3-5 év)
2. JUGLAR CIKLUS (7-11 év)
3. KUZNETS CIKLUS (15-25 év)
4. KONDRATYEV CIKLUS (50-80 év)
ÉVSZÁZADOS (SZEKULÁRIS) TREND
KONJUNKTÚRA-INDIKÁTOROK, BAROMÉTEREK
Megelőző (előrejelző): megrendelések, várakozások, készletek, építési engedélyek száma,
tőzsdeindexek
Együtthaladó (egyidejű): ipari termelés, foglalkoztatás, jövedelem, értékesítés
Követő (lemaradó): GDP, árindexek, bankok kamatlábai, munkanélküliség időtartama
Speciális indexek: Beszerzési menedzserindex, Fogyasztói bizalmi index

5. tétel: Mutassa be a versenyszabályozás, versenypolitika fogalmát, irányzatait, tárgyát és

eszközeit!

Verseny – a piacgazdaságok alapvető jellemzője

Kornai János: a verseny egyfajta koordinációs mechanizmus, amely szabályozza az egymással
sok esetben ellenérdekelt piaci szereplők játékterét.
A piacon megjelenő eladók és vevők magatartását meghatározó elv.
Több eladó és vevő jelenik meg egyszerre – érdekkonfliktus alakul ki közöttük.
Az államnak meg kell teremtenie és be kell tartatnia a verseny törvényi kereteit. (Gazdasági
Versenyhivatal)
A versenypolitika célja, hogy megteremtse a verseny jogi kereteit, védelmezze azt és
kudarcait orvosolja.
Kudarcok: externáliák, monopóliumok, közjavak, információs aszimmetriák.
Konstruktív felfogás: a verseny intézményét a kormányzat hozza létre a társadalmi jólét
növelésének szándékával.
Evolúciós megközelítés: a verseny spontán módon alakul ki az egyének önérdekkövetéséből.
VERSENYPOLITIKAI ISKOLÁK
Chicagói antitröszt-iskola:
A versenypolitika egyetlen célja a hatékony piaci allokáció védelme, amely a lehető
legnagyobb fogyasztói jólétet eredményezi.
Az állam szerepe minimális.
A fúzió, a koncentráció növekedése nem veszélyes, a versenykorlátozó magatartás tilos.
Freiburgi iskola:
A szerződések teljes szabadsága monopóliumhoz, versenykorlátozáshoz vezet.
Erős állami szabályozásra van szükség (fúziók, kartellek esetében egyaránt).
A VERSENYKORLÁTOZÓ MAGATARTÁS TÍPUSAI
1. Együttműködés:
Horizontális: egyeztetés, kartell
Vertikális: vertikális árkapcsolás, vertikális árajánlat, licencszerződés
2. Koncentráció:
Horizontális, vertikális, diagonális (piacszélesítés, piacok összekapcsolása, piac
diverzifikációja)
3. Akadályozás:
 Bojkott, szállítás megtagadása
 Árdiszkrimináció, árdifferenciálás
 Kizárólagosság, árukapcsolás
 Tisztességtelen árképzés, dömping
 Piacra lépés korlátozása
4. Tisztességtelen magatartás
 Utánzás
  Hírnévrontás
 Üzleti titokkal való visszaélés
 Szerződésszegés
 Fogyasztók megtévesztése
A PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI
1. Versenytörvények, felügyeleti szervek
2. Ágazati szabályozás
3. Egyéb szabályozás (körny. védelem, fogyasztóvédelem)
4. Közvetlen eszközök (támogatások, szubvenciók)

Ma: „szabályozó típusú állam” a meghatározó, nem annyira a közvetlen beavatkozás.

Speciális ágazati szabályozások: energiaszektor, pénzügyi rendszer

6. TÉTEL: Ismertesse a monetáris politika fogalmát, szereplőit, fő céljait és eszközeit!

Monetáris politika: a makrogazdasági politikának azon eszköze, amely a gazdaság

szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására pénzkínálat és a kamatláb szabályozásán
keresztül kíván hatni a célok elérése érdekében.
MONETÁRIS POLITIKAI ALAPELVEK
1. Fő célja az ár és a pénzügyi stabilitás
2. Kerülje el az időbeli inkonzisztenciát
3. Előretekintő legyen
4. Legyen összehangolva a fiskális politikával
5. A döntéshozók elszámoltathatóak legyenek
A KÖZPONTI BANK LEGFONTOSABB FELADATAI
1. A monetáris politika meghatározása és megvalósítása
2. Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz biztosítása
3. A deviza- és aranytartalékok kezelése
4. A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása
5. Statisztikai információgyűjtés
6. A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása
MONETÁRIS POLITIKA CÉLJAI
€ Árstabilitás biztosítása (EKB, MNB – elsődleges cél)
€ A kormány gazdaságpolitikájának segítése (EKB, MNB – másodlagos cél)
€ Gazdasági növekedés, foglalkoztatás növelése (FED – egyenrangú cél az
árstabilitással)
Lehetnek közbülső célok és operatív célok is!

A monetáris politika a jegybank kezében van

Jegybanki függetlenség:
 intézményi
 személyi
 pénzügyi
Célkitűzései:
 árstabilitás
„Az árstabilitás az áremelkedés olyan alacsony, még pozitív szintje, amely mellett a gazdasági
szereplők döntéseiben az infláció mértéke még nem játszik szerepet” (Alan Greenspan)
A defláció is veszélyes lehet a gazdaságra.
ECB: 2% alatti inflációt céloz meg
MNB: 3% körüli (+/-1%)
AZ INFLÁCIÓ NÉHÁNY KÖLTSÉGE
1. Az árak fontos gazdasági információforrások. A gyakori, nagymértékű emelkedés
gátolja az erőforrások hatékony elosztását.
2. A befektetők inflációs kockázati felárat várnak el.
3. Az inflációtól való félelem csökkenti a háztartások megtakarítási hajlandóságát,
előrehozzák fogyasztásukat.
4. A várttól eltérő infláció nem szándékolt jövedelem- és vagyon-újraelosztáshoz vezet.
5. Csökken a pénz vásárlóereje.
„A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú
pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellátni a gazdasági sokkoknak, és
zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a
kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.”
(Magyar Nemzeti Bank)
Balassa-Samuelson hatás:
 feltörekvő országokban
 a gazdaság két szektorra bontható:
 külpiacra termelő szektor (tradeable goods): árak, jövedelmek a
világpiaci szinthez közeliek
 szolgáltatói szektor (non-tradeable goods): árak, jövedelmek
elmaradnak a világpiaci átlagtól
 egy kis nyitott ország a külpiaci szektor révén komoly jövedelmet halmoz fel,
melyet a belpiaci szektorban költ el, ezért ott az árak, jövedelmek nőnek –
pótlólagos inflációtöbblet keletkezik
 a gazdasági növekedés elősegítése és a gazdaságpolitika támogatása
Mo: az árstabilitás az elsődleges, ez a második csak akkor kerül szóba, ha az előbbi
megvalósítása nincs veszélyben
A MONETÁRIS POLITIKA ESZKÖZEI
 Kamatláb-politika – irányadó kamatláb módosítása
 Likviditás-kezelési eszközök (pl.: kötelező tartalékráta)
 Sterilizációs eszközök
 Devizapiaci műveletek

Alapvető stratégiák:
 a pénzmennyiség szabályozása – német módszer
Fisher forgalmi egyenletén alapul
 inflációs célkövetés (targeting) – angolszász módszer
a jegybank egy-két évre előre meghatározza az inflációs célt és akkor avatkozik be, ha
a cél veszélyben forog
 Árfolyam-célkitűzés
PÉNZMENNYISÉG-SZABÁLYOZÁS
Közbülső cél: valamely pénzmennyiségi aggregátum változása
A jegybank meghatározza a pénzkereslet változását és ennek függvényében szabályozza a
pénzmennyiséget (ð Fischer-féle forgalmi egyenlet)
Előny: monetáris politika önállósága
Hátrány: számítási nehézségek, egyre nehezebb befolyásolhatóság
A 70-80-as években kedvelt (pl.: Németország)
ÁRFOLYAM-CÉLKITŰZÉS RENDSZERE
A közbülső cél szerepét az árfolyam tölti be. (Általában rögzített árfolyam-rendszert
alkalmaznak.)
Minden gazdasági szereplő számára jól látható és számon kérhető közbülső cél, de
gyakoribbak a spekulatív, destabilizáló tőkeáramlások.
Fejlődő országok gyakrabban alkalmazták.
INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE
Elemei:
1. A jegybank meghatározza, mit ért árstabilitáson.
2. Meg kell adni az inflációs cél időhorizontját.
3. Meg kell határoznia, melyik inflációs indexet használja.
4. Választani kell sávos vagy pontinflációs cél között.
5. Dönteni kell, készít-e inflációs jelentést, előrejelzést.
6. Fontos szerepe van a jegybanki kommunikációnak.
Előny: hosszú távú antiinflációs elkötelezettség, nem kell közbülső célt meghatározni, a
várakozásokat jól tudja befolyásolni.
Hátrány: nehezen elszámoltatható a jegybank, komoly gazdaságpolitikai, jegybanki
függetlenségi feltételek.
Alkalmazás: 90-es évektől kedvelt, eleinte alacsonyabb inflációjú fejlett országok,
napjainkban közepesen fejlett országok is. Magyarországon 2001-től!

7. tétel: Ismertesse a költségvetési politika fogalmát, szereplőit! Ismertesse az államháztartás

fogalmát, alrendszereit, alapelveit! Hogyan mérhető és kezelhető az államháztartási hiány?

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA

A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely a kormányzati kiadások és az
adózás irányításán keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására,
magatartására.
Más megfogalmazásban:
az állam pénzügyeinek menedzselése
a költségvetés az államháztartás kezelése
Irányítója a Pénzügyminisztérium.
Az államháztartás helyzete a belső gazdasági egyensúly egyik összetevője: kiadás és bevétel
viszonya - ha kiadás nagyobb mint a bevétel: államháztartási hiány – Mo-n a Maastrichti 3%-
os kritériumot meghaladja 5% körüli
Az állami szerepvállalás közvetlen formái pl.:
 hatósági ármeghatározás
 minimálbér-szabályozás (példa előnyökre-hátrányokra)
 állami vállalatok
Az állami szerepvállalás mértéke meghatározható a kormányzati kiadások relatív súlyával is.
ð redisztribúciós ráta = állami kiadások/GDP*100
Központi költségvetés: a kormányzat pénzügyi terve, mérlege, amely egy évre vonatkozóan
meghatározza a központi kormányzat bevételeit és kiadásait. – országgyűlés törvényben
állapítja meg.
Lehet: sufficites vagy deficites
A költségvetés jellemzői:
 A költségvetést az állam tudatosan gazdaságpolitikai, társadalompolitikai eszközként
használja
 A kormányzat folyamatszabályozási eszközei elsősorban költségvetésiek: adózás,
kiadáspolitika
 Gazdasági elsősorban konjunktúrapolitikai célokat szolgál
Költségvetés makrogazdasági szerepvállalása:
 Konjunktúrapolitikai szerepvállalás (Keynes + 29-es válság)
  Gazdasági fejlődés segítése
A költségvetés gazdaságpolitikai szerepe:
 Stabilizálás – a gazdasági ciklusok tompítása
 Erőforrások allokációja
 Jövedelmek újraelosztása
A költségvetési törvény megalkotása:
1. a Pénzügyminisztérium szakértői megalkotják a költségvetés sarokszámait – bevételi
források és kiadási helyek
2. a Pénzügyminisztérium többfordulós tárgyalása a különböző szakmai testületekkel
3. a költségvetés első olvasatban a kormányhoz kerül
4. parlamenten belüli szakasz: megvitatják, majd szavaznak

KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA KAPCSOLÓDÁSA A GAZDASÁGPOLITIKA

FUNKCIÓIHOZ
Redisztribúció: lakosság piacon szerzett jövedelmeinek átcsoportosítása, jövedelem-
különbségek mérséklése, fogyasztás-megtakarítás arányának befolyásolása
Allokáció: közjavak kínálata, vállalkozások jövedelmének differenciált befolyásolása
Stabilizáció: gazdasági ciklusok „tompítása”

Az államháztartás a (tág értelemben vett) kormányzat gazdálkodásának rendszere, pénzügyi

terve, mérlege.
Feladata: nem nyereségorientált intézményein keresztül az össztársadalmi szükségletek
ellátása.
Az államháztartás összetevői:
 központi költségvetés: 48% körül
 önkormányzatok költségvetése 25%
 TB 23%
 egyéb elkülönített pénzalapok 4%: állam egyes feladatait, államháztartáson kívüli
források, államháztartáson belül elkülönített jelleget igényel pl útalap, munkaerőpiac
alap

Az államháztartás gazdasági szerepe:

 legnagyobb beruházó, legtöbb anyagot vásárló és legtöbb bért fizető szervezet
 megnövekedett szerepének okai:
 externális hatások (környezetvédelem),
 erős fejlődés (oktatás),
 jóléti állam igénye

Konszolidált államháztartási mérleg: az egyes alrendszerek pénzügyi mérlegeinek összege

az egymás közötti átutalások kiszűrésével

Államháztartás alrendszerei:
1. Központi költségvetés: a legfontosabb, méretét tekintve a legnagyobb alrendszer,
amely a kormányzati és államhatalmi szerveket intézményeket foglalja magába.
2. Helyi önkormányzatok: államháztartáson belüli és kívüli eszközökből önállóan
gazdálkodnak. Szerepük, formájuk függ az államszerkezettől is.
3. Társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező
biztosítási rendszere (nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás). Érvényesül a szolidaritási
elv is.
 4. Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap,
amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és működésének jellege az
államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Pl.: Munkaerőpiaci
Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI
1. Az éves költségvetés elve
2. A nyilvánosság elve
3. Az egységesség elve
4. A teljesség elve
5. A valódiság elve
6. Az univerzalitás elve
7. A részletezettség elve
8. A közbeszerzési kötelezettség elve
9. Az állami támogatások korlátozásának elve
ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY
Pénzforgalmi egyenleg (GFS): az adott évi pénzforgalmat tükrözi, a többlet hasznosításához,
illetve a hiány finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi műveletek nélkül.
Eredményszemléletű egyenleg (ESA): kvázi-fiskális tevékenységeket, adósság-átvállalást,
elengedést is tartalmaz, nem szerepelnek benne finanszírozási jellegű tételek, az Európai
Unió ezt használja.
Elsődleges egyenleg: nem tartalmazza a kamatbevételeket és kiadásokat, az
adósságszolgálatot és a privatizációs bevételeket.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY FINANSZÍROZÁSA
€ Pénzfinanszírozás (kedvezményes hitelek) – jegybanki finanszírozás az Európai
Unióban tilos!
€ Államkötvény, kincstárjegy kibocsátása belföldön
€ Kötvénykibocsátás, hitelfelvétel külföldi pénzpiacokon
€ Privatizáció
ELADÓSODOTTSÁG - ÁLLAMADÓSSÁG
Ország eladósodottságának mértéke: a nemzetgazdaság (a gazdasági szereplők is) külföld felé
történő eladósodottsága (külső adósság).
Államháztartás (önkormányzati alrendszer is!) adóssága: belföldi és külföldi
jövedelemtulajdonosokkal szemben áll fenn (belső adósság). Ezt nevezzük ma
államadósságnak.
Európai Unió: államháztartás adóssága, mely bizonyos kvázi-fiskális tevékenységeket (pl.:
állami vállalatok adósságai) is tartalmaz.

8. tétel: Ismertesse részletesen a költségvetés bevételi és kiadási oldalát és a főbb tervezési

módszereket! Mi a PPP konstrukció lényege?

Tervezési módszerek:
 tervezési-programozási: prioritások kiválasztása
 zéró bázisú: előző továbbfejlesztése
 költséghaszon elemzésen alapuló módszer
három szakasza van, melyek során prioritásokat határoznak meg
az egyes intézményeknek szigorúan meg kell határozniuk a legfontosabb feladataikat,
ezeket csak indokolt esetben finanszírozzák

1. A költségvetés bevételi forrásai:

 adók
 lehet közvetlen (fizetési kötelezettség és tulajdonképpeni fizető egybeesik) vagy
közvetett (pl. ÁFA)
fajtái:
 tárgyiadó: házadó, építmény, gépkocsi – tárgyak birtoklása adóköteles
 személyi jövedelemadó: többkulcsos, sávos adórendszer (a szlovák
egykulcsos rendszer sikeres)
 nyereségadó: vállalatokat terheli
 ÁFA: többkulcsos
 fogyasztási adó: alkohol, dohány, üzemanyag
 helyi adók: iparűzési
 munkabért terhelő adók: nyugdíjjárulék, TB (teljes adójelleggel működik de
járulék néven, részben munkaadó, részben munkavállaló)
 vámok: folyamatos csökken (EU), kívülállókkal megmarad
 illetékek: közvetlen állami szolgáltatás áll mögötte, pl. útlevél, jogsi, vagyon
átruházás, örökösödési illeték – nem arányos a szolgáltatás és a kötelezettség
 egyéb bevételek: elhanyagolható, pl. múzeumok belépői, rendőrség fizetett szolgálatai
Kérdés: milyen mértékű legyen az adóztatás?
 szerény (40 alatt)
 közepes (40-50)
 túladóztatott (50 felett, Mo)
Túladózás eredménye: elhallgatott jövedelmek (ÁFA, minimálbér), fekete és
szürkegazdálkodás (1/3), nincs dokumentáció
Szükséges: adótételek csökkentése + jobb ellenőrzés – nem feltétlenül jelent kiesést (szlovák)

2. A költségvetés kiadásai:
 közhatalmi
az állam egy részének működtetése
a hatalmi pozícióból adódó állami feladatok:
 honvédelem
 határvédelem
 igazságszolgáltatás
 bíróságok, ügyészségek fenntartása
 parlament fenntartása
 a kormány és az ellenzék pártjainak finanszírozása
 egyházak finanszírozása
 igazgatási
a kormányzat intézményeinek fenntartása: minisztériumok, állami hivatalok KSH,
állami számvevőszék
 szociális
 nagy elosztási rendszerek
 működőképességük tűréshatárára érkeztek
 többé-kevésbé változatlanok
 számos olyan jegyük van, amely nem a piacgazdaság elemeit
tartalmazza
 áttekinthetetlenek, ellenőrizhetetlenek
 túlköltekezés, hiány
 egyetlen kormányzat sem merte véghezvinni a nagy elosztási rendszerek
következetes reformját
 nyugdíjrendszer
 az aktív lakosság látja el a nyugdíjasokat
  a lakosság számának csökkenésével és a nyugdíjasok arányának
növekedésével az államnak egyre többet kell vállalnia
 ha 2010-ig nem történik meg a váltás, a rendszer összeomlik
 magánnyugdíjpénztárak előtérbe kerülése
 egészségügyi rendszer
 messze elmarad az EU-s színvonaltól
 vegyes finanszírozás
 fontos kérdések: azonos ellátás, a kórházi dolgozók jövedelme
 oktatás - megszűnt az állam egyeduralkodó szerepe
 gazdasági
 beruházások (infrastruktúra)
 tartósan állami tulajdonban lévő intézmények működtetése
PPP - Public Private Partnership
 a költségvetési hiány megelőzési módja
 a magánszféra közszolgálatba bevonásának egyik formája
egyéb formái:
 szolgáltatási szerződés
 üzemeltetési szerződés
 lízingbe adás
 a köz- és a magánszféra partnersége
 közös fellelőség- és kockázatvállalás
 az állam a közszolgáltatás hosszú távú biztosítását rendeli meg
 általában autópálya, közutak, intézmények
 a magántársaság tervez, épít, finanszíroz, működtet
 az állam menedzseli a szerződést
 definiálja a projektet
 minőség meghatározása
 ellenőrzés
 árazási politika
 előnyei:
 növeli a közszolgáltatások hatékonyságát
 áthidalja a kormányzat pénzügyi erőforrásainak szűkösségét
 a kockázatokat az a fél viseli, aki hatékonyan tudja azokat kezelni
 elősegíti az innovatív technológiák elterjedését
 költséghatékony – alacsonyabb árú szolgáltatások
 az állami kiadások hosszú távú tervezhetősége
 hátrányai:
 speciális szakértelem kell hozzá
 magas a tervezési, beszerzési költség
 hosszabb a projekt előkészítési időszaka
 pontos jogszabályi háttér hiánya
 finanszírozási kockázatok
 a kockázatok egyértelmű felosztásának hiánya
 országspecifikus megoldások szükségessége
 a magáncég finanszíroz és az állam 15-20 év alatt törleszt
 lehetőségek 15-20 év után:
 az állam lesz a tulajdonos és ő kezeli a konstrukciót
 az állam lesz a tulajdonos, de továbbra is a magáncég szolgáltat
 a magáncég marad a tulajdonos és az üzemeltető továbbra is
 díjtípusok:
  rendelkezésre állási díj
 árnyékdíj – az állam megosztja a keresleti kockázatot a befektetővel
 valódi díj – a magáncég a teljes keresleti kockázatot vállalja és övé a teljes
bevétel is

9. tétel: Jellemezze az Európai Unió gazdaságpolitikáját!

GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

 A gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődése
 Magas szintű foglalkoztatás és szociális védelem
 Nők és férfiak egyenjogúsága
 Fenntartható, nem inflációgerjesztő növekedés
 Magas szintű versenyképesség
 Gazdasági teljesítmények konvergenciája
 Környezetminőség magas fokú védelme és javítása
 Életszínvonal és életminőség emelése
 Gazdasági és társadalmi kohézió
 Tagállamok közötti szolidaritás
A CÉLOK ÉRTÉKELÉSE
 Túldimenzionált, széles spektrumú
 Nincs sorrendiség, de a célok nem egyenrangúak
 Stabilitás- és növekedésorientált gazdaságpolitikát követ
 A gazdasági egyensúlyon belül az államháztartás egyensúlya kap hangsúlyt, a külső
egyensúly nem szerepel a célok között
 A versenyképesség fontos (lisszaboni stratégia, versenyképességi jelentés,
Versenyképességi Tanács)
 Fenntarthatóság, mint követelmény
 Markánsan jelen van a regionális szempontrendszer (konvergencia)
A szervezeti súlyképzésből az a következtetés vonható le, hogy az EU a kis- és
középvállalkozásokat részesíti előnyben.

GAZDASÁGPOLITIKA HELYE AZ EU-BAN

A gazdaságpolitika közös érdekű ügy, amelynek egyeztetése a Tanácsban történik.
Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) (aszimmetrikus integrációs forma)
Gazdasági: egységes belső piac, koordináció,
Monetáris: eurózóna tagoknak, nemzetek feletti, közös politika

EGYSÉGES BELSŐ PIAC JELLEMZŐI

Elméletileg 1993. január elsejére létrejött.
Előzmények: Fehér Könyv, Egységes Európai Okmány, jogharmonizáció (rendelet, majd
irányelv)
Egy folyamat, mind a mai napig nem tökéletes formájában létezik.
Hiányosságok:
 munkaerő szabad áramlása, mobilitása
 szolgáltatások szabadsága
 nemzeti jogalkotás
 nemzeti érdekek fokozott védelme
GAZDASÁGPOLITIKA KOORDINÁCIÓ
Nincs közös kormány, így közös gazdaságpolitika sem alakulhatott ki.
A gazdaságpolitikai koordináció három pillére (Losoncz, 2006):
 1. Gazdasági helyzet, kilátások közös értékelése
2. Egyetértés a megfelelő politikákról
3. A tagállamok készsége arra, hogy nemzetállami szinten megtegyék a megfelelő
gazdaságpolitikai intézkedéseket
Fő intézmény: ECOFIN (minősített többség)
Ő fogadja el a gazdaságpolitikai iránymutatásokat, minden tagországra kiterjed, jogilag nem
kötelező ajánlás.
Bizottság: előkészítés, kidolgozás, évente jelentés.
Ha egy ország nem követi az iránymutatásokat és veszélyezteti a GMU működését →
indokolt esetben gazdasági intézkedés is hozható ellene
STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM
A gazdaságpolitikai koordináció eszköze.
Mindenkire vonatkozik, de szankciókat elsősorban az eurózóna-tagokra vonatkozóan
tartalmaz.
Cél: kiegyensúlyozott államháztartás.
Szankció, ellenőrző rendszer:
1. Korai figyelmeztető rendszer – értesítik a tagországot.
2. Ha nem történik kiigazítás → túlzott deficit-eljárás.
3. Ha ekkor sem történik kiigazítás → nem kamatozó pénzletét.
4. Két éves átmenet után a letét büntetéssé válik.
A szankció mértéke:
GDP 0,2 százaléka + a túllépés mértékének egytizede
Kivételek:
GDP-visszaesés > 2%
0,75% < GDP-visszaesés < 2% + rendkívüli esemény
Folyamatos túllépések, először Portugália, majd három éven keresztül Németország és
Franciaország.
A Paktum 2005. márciusi reformja:
A hiány számításakor figyelembe lehet venni a strukturális reformokat. A recesszió
kritériumait felpuhították. A kiigazítási határidőket kitolták. Gyakorlatilag fellazították a
Paktumot

STABILITÁSI ÉS KONVERGENCIA PROGRAMOK

Stabilitási-program: az eurózóna tagországoknak kell készíteniük.
Konvergencia-program: az euró bevezetése előtt álló országoknak kell készíteniük.
A konvergencia-program elkészítése, megvalósítása a Kohéziós Alap igénybevételének
előfeltétele.
È
Elméletileg nem teljesítés esetén az Alap forrásait részben vagy egészben a Bizottság
javaslatára a Tanács felfüggesztheti (eddig még nem volt rá példa).

LISSZABONI STRATÉGIA
Cél: EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága
legyen. Gyakorlatilag az EU felzárkózási, átfogó modernizációs, versenyképességi prgramja.
Elemei: 1. Tudásalapú gazdaság létrehozása
2. Szociális modell korszerűsítése
3. Fenntartható gazdasági növekedés
Ún. „nyitott koordináció” elve érvényesül : közösségi + nemzeti célok, nincsen kötelező
határidő és szankció.
WIM KOK JELENTÉS (2004)
A stratégia nem váltotta be a reményeket, javulás tapasztalható, de a 2010-es határidő nem
tartható.
Javaslatok:
 mobilitás növelése
 Európai Kutatási Tanács létrehozása
 szellemi tulajdonvédelem költségeinek csökkentése
 egységes belső piac tökéletesítése
A STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSA (2005. MÁRCIUS)
1. Tudás és innováció
2. Az EU olyan hely, ahol érdemes befektetni és dolgozni
3. Növekedés és foglalkoztatás a társadalmi kohézió szolgálatában
4. Az irányítás javítása

10. tétel: Mutassa be a rendszerváltozás utáni magyar gazdaságpolitika főbb

fordulópontjait!
1990-1992:
Súlyos recesszió, transzformációs válság (Több mint 20 százalékos GDP- visszaesés).
A visszaesés okai (Kornai János szerint, de én is egyetértek J):
1. A tulajdonviszonyok átalakulása, beruházások csökkenése.
2. Az eladók piaca átalakul vevők piacává.
3. A gazdaság ágazati és termékszerkezetének átalakulása.
4. A KGST kereskedelmi rendszerének összeomlása.
5. A vállalati méretstruktúra változása, alacsony kapacitás-kihasználtság.
6. Az inputkészletek mérséklődése, a kereslet csökkenése.
KGST megszűnése (1991)
Komoly lépések a piacgazdaság kiépítéséhez.
Megkezdődött a privatizáció.
A fogyasztás és a beruházás csökkenése nem volt olyan nagymértékű, mint a GDP-visszaesés.
A cserearány 6-10 százalékkal romlott.
Magas kamatszint C nem kedvez a beruházásoknak.
Államadósság szintje tovább emelkedik.
1992-1994:
Felgyorsul a privatizáció üteme
Egyre jelentősebb a külföldi működőtőke-beáramlás
Recesszió Nyugat-Európában
Továbbra is rossz makrogazdasági adatok (ikerdeficit!)
Pénzügyminiszterek: Rabár Ferenc (1990), Kupa Mihály (1990-1993), Szabó Iván (1993-
1994)
Ikerdeficit miatt: 1995. március Bokros-csomag. Szükség volt kiigazításra, bár egyes elemek
megkérdőjelezhetőek.

A Bokros-csomag elemei:

Monetáris, árfolyam-politika:
Forint egyszeri 9%-os leértékelése
Csúszóárfolyam-rendszer (Crawling Peg) bevezetése
Konvertibilitás megvalósítása folyamatosan
Fiskális és jövedelem-politika:
 Vámpótlék bevezetése (8%)
  Szociális, egészségügyi kiadások csökkentése (pl.: GYES rászorultsági alapon,
fogorvosi ellátás)
 Felsőoktatási tandíj (3000 Ft/hó)
 Jelentős reálbér-csökkenés
 Közszférában leépítések
1995-1997:
Megindul az exportorientált GDP-növekedés (fenntartható növekedési pálya).
A külső környezet javul, EU-konjunktúra kedvező.
A privatizáció „aranykora” – az államadósság törlesztésére is jutott a bevételekből.
Nyugdíjreform (hárompilléres nyugdíjrendszer)
1998-2000: között dinamikus növekedés, kedvező világgazdasági helyzet, 2000-ben több,
mint 5 százalékos reál GDP-növekedés!
2001: Világgazdasági helyzet romlik.
Választási kényszer: nagyobb növekedés-visszaesés szerkezetváltozással (kínálat-orientált)
vs. belső fogyasztásra koncentrálás (kereslet-orientált) kisebb növekedés-áldozattal.
A 2001-ES VILÁGGAZDASÁGI MEGTORPANÁS OKAI
 Az informatikai buborék kipukkadása (korrekció)
 Vállalati botrányok
 Terrortámadás ðbiztonsági költségek növekedése, turizmus csökkenése
Az USA-ban a megtorpanás egy évig tart (2001: 0,8%-os növekedés), Európába begyűrűzik
és itt két évig tart.
A 2001-es irányváltás elemei:
Fiskális expanzió (állami megrendelések, támo-gatások, lakáshitelek, minimálbér-
emelés)
Egyensúly megbomlása
Monetáris és fiskális politika összhangja megbomlik.
Monetáris politikai változások:
Árfolyam-lebegtetési sáv kiszélesítése
Csúszó árfolyam-rendszer megszüntetése
Devizaliberalizáció
Inflációs célkitűzés stratégiájának bevezetése
2002: Választási év, választási ígéretek, rekord mértékű államháztartási hiány
Fiskális expanzió folytatása (50 %-os közszolgálati béremelés, 13. havi nyugdíj)
Erős forint árfolyam
Alacsonyabb gazdasági növekedés Európában
Haderőreform
2003. január: Spekuláció a forint ellen (erősíti a valuta árfolyamát) – kamatcsökkentési
hullám, intervenció
2003. I. negyedév: romló makrogazdasági adatok
2003. június: a Forint árfolyamsáv-közepének áthelyezése (gyakorlatilag leértékelés)
Megindul az árfolyam-gyengülés ð jegybanki alapkamat emelése (6,50 %-ról 12,50 %-ra)
Ikerdeficit tartóssá válik (külső + belső egyensúlytalanság)
2004: Adóemelések ð infláció átmeneti növekedése, magasabb GDP-növekedési ütem.
2004. május 1. Európai Uniós csatlakozás
2004. szeptember: Gyurcsány Ferenc a kormányfő
2004-től elsősorban a világgazdasági környezetnek köszönhetően ismét exportorientált a
növekedés
2006: Választási év, rekordmértékű államháztartási hiány.
A kiigazítások felismerésének szükségessége.
Döntés kiigazítási intézkedésekről, illetve reformszerű elemek megvalósításáról (2006, 2007-
től):
 Leépítés az államigazgatásban
 Fejlesztési részhozzájárulás bevezetése a felsőoktatásban
 A nyugdíjrendszer megváltoztatása
 Átalakítások az egészségügyben
 Adó- és járulékváltozások
A MAGYAR GAZDASÁG 2007-BEN
Az utóbbi tíz év legalacsonyabb növekedési üteme várható.
Az áremelések, a támogatási rendszer átalakítása miatt magasabb lesz az infláció.
Munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráta is kis mértékben növekedik.
Külső és belső egyensúly egyértelműen javulni fog.
TOVÁBBI PROBLÉMÁK, REFORMKÉNYSZEREK
 Túlköltekező állam, kevéssé hatékony közszféra
 Igazi reformra van szükség az egészségügyben
 Szigorúbb nyugdíj-rendszer
 Adófizetési hajlandóság növelése, adórendszer egyszerűsítése
 Fekete gazdaság kifehérítése
 Túlzott mértékű lakossági fogyasztási hitelek
 Társadalom gazdasági ismereteinek növelése