15.

Jellemezze a központi államigazgatási szerveket (kormány, minisztériumok, nem

minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek)!

A központi államigazgatás magában foglalja a közigazgatás legfőbb szervét: a kormányt,

valamint a kormány munkáját segítő szerveket, ezek mellett a speciális hatáskörrel rendelkező
központi szakigazgatási szervek, a minisztériumok találhatóak, kiegészülve az országos
hatáskörű főhivatalokkal – más kifejezéssel: a nem minisztériumi formában működő központi
közigazgatási szervekkel.
Az államigazgatás központi szerveinek közös jellemzői:

 Országos illetékességgel rendelkeznek.

 Az egész országot érintő feladatokat látnak el, tehát az illetékességük: országos.
 Részt vesznek a kormányzati tevékenységben és a szakpolitikák alkotásának
folyamatában olyan módon, hogy jogszabályokat készítenek elő és véleményeznek,
illetve rendeleteket bocsátanak ki.
 Felső szinten irányítják, összehangolják és szabályozzák a hozzájuk tartozó
szakigazgatási területeket és alsóbb szintű igazgatási szerveket.
A kormányzati tevékenység szervezeti elemeit és eljárási szabályait az Alaptörvény állapítja
meg. A kormányzás az állam legfőbb szerveinek azonos cél érdekében való együttes
tevékenységét foglalja magában.
A Kormány az államigazgatás általános hatáskörű, központi irányító szerve. Az Alaptörvény
meghatározásában a Kormány a végrehajtó hatalom általános, valamint a közigazgatás
legfőbb szerve.
Feladatait törvények határozzák meg azzal, hogy minden olyan feladatot is köteles ellátni,
amelyet az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe. A jogalkotó tehát negatív megközelítéssel definiálja a Kormány általános
hatáskörét.
A közigazgatás és így az államigazgatás legfőbb szerveként – törvényben meghatározottak
szerint – jogosult államigazgatási szerveket létrehozni, és irányítja az államigazgatási
szerveket az autonómiával rendelkező szervek kivételével. Az államigazgatási feladatok
ellátásáért a Kormány a felelős.
A kormány minden olyan feladatot is köteles ellátni, amelyet az Alaptörvény vagy jogszabály
kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Jogosult közigazgatási szerveket
létrehozni, irányítja azokat – az autonómiával rendelkező szervek kivételével. A kormány
funkciója kettős. Egyrészt kormányzati tevékenységet, másrészt közigazgatási feladatokat lát
el. E két funkció elválaszthatatlanul kapcsolódik össze.
A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt az Országgyűlés
a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Megválasztásához az országgyűlési képviselők
több mint a felének szavazata szükséges. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársa-
sági elnök nevezi ki.
A Kormány – mint minden közigazgatási szerv – tevékenysége elsősorban a döntéseiben nyil-
vánul meg. A Kormány testületi szerv, döntéseit testületi formában, a Kormány ülésén hozza.
A kormányzati döntéshozatal szakmai előkészítő fórumai: a közigazgatási államtitkári
értekezlet és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság és a Nemzetbiztonsági
Munkacsoport, politikai döntéshozó szervei: a Kormány, a Stratégiai és Családügyi Kabinet, a
Gazdasági Kabinet és a Nemzetbiztonsági Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet. A
Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki, és ő írja alá a döntés szövegének
véglegesítését. A Kormány döntése formáját tekintve rendelet, határozat, irányelv vagy elvi
állásfoglalás.
A Kormány működésének részletes szabályait maga a Kormány határozza meg
ügyrendjében.8
A Kormány ülései nem nyilvánosak, kivéve, ha a miniszterelnök ettől eltérően rendelkezik.
Fontos megemlíteni, hogy 2018 májusától a Kormány döntéshozatali rendje változott,
lényegében „osztottá” vált. A fent említett négy kabinet ugyanis – konkrétan meghatározott
tárgykörökben – a Kormány nevében történő döntéshozatali jogot kapott. A kabinet döntését –
annak véglegesítése előtt – a kabinet vezetője a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási
államtitkára útján – tájékoztatás céljából – minden kormánytag részére megküldi. A kabinet
által elfogadott döntéseket a miniszterelnök írja alá.

A minisztérium a miniszter munkaszerve, amely a kormány irányítása alatt álló különös

hatáskörű közigazgatási szerv. Azt, hogy milyen minisztériumok működnek, a Magyarország
minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2018. évi V. törvény tartalmazza.
Minisztériumot az Országgyűlés hozhat létre, valamint az, hogy megszüntetéséről is az
Országgyűlés rendelkezhet. Formálisan tehát törvény dönt arról, hogy hány minisztérium
működik, milyen elnevezéssel, tartalmilag azonban ezt a kormánytöbbség a politikai
programjának megfelelően dönti el a kormánypárti parlamenti képviselők többségének támo-
gatásával.
A miniszter vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a
közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
Hazánkban úgynevezett klasszikus minisztériumi struktúra működik, A klasszikus
minisztériumi struktúra lényege, hogy a minisztériumban egyrészt a politikai, másrészt a
szakmai elemet megtestesítő személyzet tevékenykedik. A minisztériumban a politikai elem a
miniszter, az államtitkár, míg a szakmai elem a közigazgatási államtitkár, a helyettes
államtitkár, valamint a minisztérium tisztviselői állománya.

Törvény részletesen szabályozza a minisztériumok belső szervezeti felépítését is, amelyben

érvényesül az alaptételként rögzített két rendelkezés, miszerint:
 a központi államigazgatási szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik –
egyszemélyi vezetés alatt állnak; valamint
 ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv
vezetője gyakorolja.
Ebből következik, hogy a minisztérium egyszemélyi vezetője a miniszter, tehát nem a minisz-
tériumnak, hanem a miniszternek vannak feladatai és felelőssége. A jogszabályok a feladat- és
hatáskört a minisztériumot vezető miniszternek kell, hogy címezzék. A minisztérium a
miniszter apparátusa. Valamennyi minisztériumi alkalmazott a miniszter munkáját segíti a
miniszter alárendeltségében.
A minisztériumot politikai vezető, a miniszter vezeti, aki tagja a kormánynak. A miniszter a
kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja a feladatkörébe tartozó
ágazatokat és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a kormány vagy a miniszterelnök által
meghatározott feladatokat.
Az államtitkár szintén politikai vezető, aki a miniszter helyettese. A minisztériumokban az
államtitkárok egy része valamilyen ágazatért felelős, a parlamenti államtitkár legfontosabb
feladata a miniszter politikai jellegű helyettesítése az Országgyűlés és a kormány ülésein.
A közigazgatási államtitkár már nem politikai, hanem szakmai vezető. A közigazgatási
államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a
minisztérium hivatali szervezetét. A közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói
jogokat a minisztérium állományába tartozó tisztviselők felett.
A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően
irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési
szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a
hatáskörébe utalt ügyekben.
Azt, hogy konkrétan egy minisztériumban milyen főosztályok, osztályok vannak, a miniszter
által normatív utasításban meghatározott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

 A kormányzati főhivatalok
A kormányzati főhivatal az Országgyűlés, vagyis szintén törvény által létrehozott, a kormány
irányítása alatt működő központi közigazgatási szerv, amelynek felügyeletét a miniszterelnök
által kijelölt miniszter látja el.
 A központi hivatalok
A központi hivatalt a kormány hozza létre kormányrendelet által, és miniszter irányítása alatt
működik.
A két szervtípusban közös, hogy alapvetően mindkettő szakmai munkát végez, ami a politikai
döntések végrehajtását jelenti. Érvényesül az egyszemélyi vezetés elve. E két szervtípusba
tartozó szervek vezetője nem miniszter, következésképpen nem tagja a Kormánynak, és
ellentétben a miniszterekkel nem jogosultak önálló ágazatirányításra.
A kormányzati főhivatalokat kizárólag törvény, tehát az Országgyűlés hozza létre, ezzel
szemben a központi hivatalokat vagy a Kormány hozza létre rendelettel, vagy az
Országgyűlés törvénnyel. Központi hivatal akkor hozható létre törvénnyel, ha az fegyveres
rendvédelmi feladatokat lát el.
A Kit. tételesen felsorolja a kormányzati főhivatalokat, ezért ezek megszüntetéséhez,
elnevezésük megváltoztatásához vagy új létesítéséhez a létesítő törvény elfogadásával
egyidejűleg szükséges a Kit.-et is módosítani. Jelenleg három központi kormányzati
igazgatási szerv működik kormányzati főhivatal formájában: a Központi Statisztikai Hivatal,
az Országos Atomenergia Hivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. További
különbség, hogy a központi hivatal – törvényben meghatározottak szerint – fegyveres
rendvédelmi feladatokat is elláthat.
Mind a két szervtípusba tartozó szervek struktúráját – ugyanúgy, mint a minisztériumok ese-
tében – a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A kormányzati főhivatal
szervezeti és működési szabályzatát a kormányzati főhivatal vezetője készíti elő, és a
kormányzati főhivatalt felügyelő miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter
jóváhagyását követően normatív utasításban adja ki. A központi hivatal szervezeti és
működési szabályzatát a központi hivatalt irányító miniszter adja ki, szintén normatív utasítás
formájában.