1.

A politikatudomány

Hogyan jellemezné a politika és a pol. Tud. Kapcsolatát?

pol. Tud. Nem magyarázható a pol. Nélkül,

pol. Tud. Tárgya a politika,
a pol. Tud., mint társadalomtudomány:
- Fontos az értékmentesség
- Pozitivista: csak az tudomány, ami képes objektív fogalmakkal dolgozni és értékeket
kiküszöbölni
o Max Weber: szerint 2 feltétel szükséges
 Kutató legyen tisztába saját elkötelezettségével (tegye nyilvánossá)
 Tények és értékek legyenek szétválasztva: mi volt – mi van
o Leo Strauss: szerint el kell dönteni, hogy melyik értékek igazságosak

Mire vezethető vissza a pol. Tud. Alacsony presztizse?

A politika tudomány természete:

XX. sz. – i tudomány
Minden tudomány presztizse vagy megítélése függ az elért teljesítménytől.
- Nobel – díj, Wolf – díj
- Idézettségi index (nem feltétlenül a tudomány teljesség jele)

Amerikán kívűl az egész világon alacsony a pol. Tud. Presztizse:

Oka:
- pozitivista (modern) pol. Tud. Fiatal és a tartós demokráciákban fejlődik zavartalanul
(hozzáférhető információkon nyugodnak)
- még a legdemokratikusabb országokban is vannak olyan adatok, amiket törvényes,
nem törvényes úton eltitkolnak, (információ hiány)
- a pol. Tud . helyzete, témái nagyban függnek az adott politikai közösség kultúrájától,
- politikának nem feltétele a pol. Tud. Léte (politika tudomány = társadalmi luxus)
- józan ész beavatkozása

1
Milyen módszereket használ a pol. Tudomány?

- megfigyelés,
- szisztematikus adatgyűjtés,
- adatok osztályozása és rendszerezése
- közgazdaságtan: ökonomiai modellek, racionális választása

Klaus von Beyme 5 féle kutatási módszert vesz számba:

1. történeti vagy genetikus módszer: politikai jelenségek eredete és történeti
átalakulásával foglalkozik,
2. intézményközpontú megközelítés: politikai intézmények szervezetelméleti és politikai
szociológiai módszerekkel kombinált vizsgálatai
3. behaviouralista megközelítés: egyének politikai magatartása és cselekvései állnak a
vizsgálat középpontjában,
4. funkcionalista – strukturalista módszer: egy – egy politikai jelenség funkcióját
vizsgálja,
5. komparatív, összehasonlító módszer

Melyek a pol. Tud. Főbb nemzetközi és hazai szakmai fórumai?

APSA: (Amerikai Politikatudományi Társaság)

1903 – ban alapították, hivatalos nyelve az angol
1943 – ban Nemzetközi Politikatudományi Társaság (IPSA) – világkongresszusok,
nemzetközi (francia, kanadai, indiai, amerikai) és az UNESCO támogatásával jött létre. Az
első kongresszust 1950 – ben tartották, 1952 óta 3 évenként folyamatosan tartják.
1994 – ben az IPSA megjelentetett egy könyvet, mely képet nyújt a politikatudomáyn
állapotáról, módszereiről, témákról, más tudományokhoz fűződő viszpnyáról.

ECPR (Európai Konzorcium a Politikai Kutatásért): 1970 – ben hozták létre.

2
Mi jellemzi a mai magyar pol. Tudományt?

4 tényező határozza meg:

- vélemények (legjelentősebb)
- a politika tudomány a társadalomtudományok páriája: presztizse még alacsony, és ez
érezhetően tükröződik az akadémiai és egyéb pénzforrások elosztásánál
- szűk keresztmetszet: egy – egy részterületen kevesen dolgoznak
- az egyetemi rendszer reformjainak hiánya miatt a pol. Tud. Nem kerülhet helyére az
oktatásban

jellemző még:
- a pol. Tud. Része a MTA tudományterületi struktúrájának (MTA Politikatudományi
Intézet)
- politikatudományi szemle (10. évfolyama jelent meg)
- Magyar Politikatudományi Társaság – szakmai fórumok tartása – Bibó István díj,
- Politikatudmányi képzés: ELTE, Miskolc, Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási
Egyetem), Debrecen, Nyíregyháza, Szeged)
- Doktoranduszképzés,
- 10 éve jelenik meg a politikai évkönyv,
- 1990 – es években önálló diszciplinává fejlődött