Vírus-közpolitika Franciaországban

Franciaország szerepe elhányogatatlan a vírus terjedésének szempontjából, hiszen az első

európai eseteket és a kontinensesen az első halálos áldozatot is itt regisztrálták.
A világméretű járvány szélsőséges intézkedések bevezetését tette szükségessége, számos
ország lezárása vált szükségszerűvé. Európa többi országához hasonlóan a francia hatóságok
is zárolási intézkedését vezettek be, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a vírus
terjedésének kockázata.
Franciaországban a vírus megjelenését nem lehet pontosan behatárolni, mert eltérőek az első
megbetegedésről szóló hírek. Egy párizsi kórházban dolgozó doktor nyilatkozta azt, hogy a
hivatalos bejelentés ellenére nem január elején találták az első pozitív esetet, hanem jóval
korábban, már december végén el kezdett terjedni a vírus az országban, ami azt jelenti, hogy a
betegség jóval korábban megjelent a kontinensen, mint azt felismerték volna. Ez viszont
segíthet megmagyarázni a gyors ütemben növekvő megbetegedések, halálesetek számát,
amelyek csak május vége fele kezdtek el enyhülni, köszönhetően a szigorú intézkedések
bevezetésének, ez látható a megbetegedések számát összegző grafikonon. (1.sz. ábra) Egy
matematikai modellt használva francia tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a francia
lakosság 3-7%-a május 11-ig megfertőződött a SARS-CoV-2-Vel. A reprodukciós szám
csökkenése mutatja a korlátozó intézkedések hatékonyságát, a lezárások előtt 2,9-es volt ez a
mutató, majd 0,7-re esett vissza.
A koronavírusra reagálva különféle határozatokat hoztak, ezek egyes gazdaságokban teljesen
leállították a gazdasági tevekénységet, más ágazatokban komoly zavart okoztak. Ebből
eredően megnövekedett a munkahelyüket elvesztők száma és a csőd valószínűleg nagy tömeg
számára okozott anyagi megterhelést. Az euróövezet országai megkezdték az eltérő fiskális
intézkedések bejelentését és végrehajtását a gazdaság teljes összezuhanásának elkerülése
érdekében. Az egyes ágazatok támogatásáról március 12-től június 10-ig érkeztek a
bejelentések, ezek összegzése következik, illetve a 2. számú ábrán látható az elosztás.
Franciaország a nemzeti egészségügy számára 8 milliárd eurót különített el, ebből a szükséges
felszerelés megvásárlását, illetve a dolgozók extra finanszírozását fedezték.
Az dolgozók bérezésére 31 milliárd eurót szántak, a vállalatok adták a munkavállalók bruttó
fizetésének 70%-át, vagy a nettó fizetés 100%-át, amit ebben az esetben az állam teljes
egészében visszatérít a minimálbér 4,5-szereséig. Az állam költségvetéséből 16 milliárd eurót
csoportosít ide, a többit a kötelező munkanélküliségi biztosítás adja.
A kisvállalkozások megmentését a Szolidaritási Alapon keresztül 8 milliárd euróval
támogatták, ebbe a csoportba tartoztak azok a cégek akik 1 millió eurónál alacsonyabb
profittal rendelkeznek és 2020. márciusában bevételeik 50%-át (vagy annál többet) veszítettek
a megelőző év azonos időszakához képest.
A nehézségekkel küzdő vállalatok számára fennmaradási lehetőséget biztosított az adók és
társadalombiztosítási járulékok eltörlése, de ezeket a részvényesek osztalékénak kifizetése
mellett visszakell térítenie az államkasszába. A kormány rendkívüli intézkedéseket tett annak
érdekében, hogy a támogassa a válság hatásait megérző vállalkozásokat és az emberek
számára biztosítsa a bevételt. A vállalatok számára körülbelül 45 milliárd eurót mozgósít,
illetve az államosítás is lehetőségként áll előttük.
Ide tartozó intézkedés volt a munkanélküliek helyettesítő jövedelmehez való jutásának
elősegítése, illetve a tervezett nyugdíjrendszer reformok elhalasztása is.
Vészhelyzeti támogatást ígértek a technológiával foglalkozó start-up vállalatok számára, ez
összesen 3,9 milliárd euró összeget jelentett, ebből 1,5 milliárd eurót szántak az induló
vállalkozásoknak szánt állami adójóváírások felgyorsításra, olyan induló vállalkozások is
részesültek támogatásban (100 millió euró) amelyek nem kaphatnának államilag garantált
hitelt.
A kulturális szektorra 385 millió euró jutott, ebből a hitelképesség megőrzését, a zenei szektor
fenntartását, a törölt filmforgatások biztosítását és a sajtó megerősítését tervezték.
A francia társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai is szükséghelyzetbe kerültek, az ő
megsegítésükre 720 millió euró lett elkülönítve. Az tervek között szerepelt több millió
hajléktalan támogatása, diákok fejlődésének elősegítése, illetve lezárások miatt az iskolából
kivett gyerekek számár központokat hoztak létre.
További 2,5 milliárd euró került sürgősségi hitelként jóváírásra, és 21,5 milliárd euró volt az
az összeg, amelyek az állami adókedvezmények visszatérítését segítette elő.
8 milliárd euró került az autóiparhoz, ebből a gyártási folyamatok korszerűsítést,
digitalizálását, és a képzési programok népszerűsítését tervezték megoldani.
Becslések szerint a turizmus támogatására körülbelül 9,3 milliárd euró különíthető el, és
ezekből megoldható a részleges munkanélküliségi intézkedések fenntartása, a beruházások
megerősítése.
Az adósságtörlesztési moratórium bevezetésére 180 milliárd euró összeget szántak, a vállalati
hitelek törlesztését hat hónappal elhalasztották.
Azoknak az egymillió eurónál kisebb bevételű vállalatoknak, akik a bevételük 70%-át vagy
annál többet vesztették el 2020 márciusában, 2019 márciusához képest a közüzemi díjak és a
bérleti díjak befizetésének elhalasztását hagyták jóvá. Ezeken kívül egyéb likviditási és
garanciavállalási intézkedéseteket ígértek meg, ezeknek a teljes összege 342 milliárd euró.
Ebből szintén a nehézségekkel küzdő vállalatok fennmaradását lehet biztosítani.
A szomszédos országokban egyre emelkedett a vírusos megbetegedések és az elhalálozások
száma, a francia kormány a közös határok lezárását nem rendelte el, de rendkívüli ülésen
különböző előkészületi lépésekről döntött. Ezek között szerepelt további kórházak bevonása
és felkészítése a járvány okozta tömeges megbetegedésekre. Emellett kiemelten fontos, hogy
további forrásokat különítettek el a koronavírus vizsgálata céljából, illetve a tesztelésre álló
összeget megháromszorozták. Az olasz kormány a lezárást hamar bevezette és a francia
kormány is kilátásba helyezett ilyen lehetőségeket, ha a vírus terjedése olyan mértéket öltene,
de az akkori megbetegedések száma mellett ezt nem látták indokoltnak, illetve értelmetlennek
tartották, és arra hivatkoztak, hogy hiába lenne megtiltva az átkelés azon az oldalon, az ország
még mindig megközelíthető lenne egyéb útvonalakon, a tengeren, és a levegőben is.
A francia pénzügyminiszter már ekkor felhívta a figyelmet a GDP és a turizmus kapcsolatára.
Franciaország a világ egyik leglátogatottabb országai közé tartozik, de már február elején
érzékelhetően, 30-40%-kal kevesebb turista utazott oda, ez pedig elkerülhetetlenül nyomot
fog hagyni a GDP alakulásában. A nemzetközi turizmust sújtó intézkedéseket figyelembe
véve nem meglepő módon, az utazásban 46%-os, az éttermi és szállodai szektorban pedig
57%-os visszaesés figyelhető meg. A második negyedév gazdasági mutatói rekord nagyságú
csökkenést mutattak a nagyméretű lezárások hatására, 13,8%-os volt a visszaesés. A GDP
visszaesés az előrejelzéseknél kisebb mértékű volt, azonban az euróövezet tagállamaihoz
képest a csökkénés így is számottevő volt. (3. sz. ábra) A közel két hónapig tartó
korlátozások várhatóan mintegy 120 milliárd euró veszteséget okoznak az országnak. Ahhoz,
hogy a gazdaság talpra álljon a francia lakosság közreműködése is szükséges, a lezárás utáni
költekezésüktől függ a gazdasági fellendülés. Azonban hiába ugrott meg a gazdasági aktivitás,
még így is a vírus kitörése előtti időszak 81%-ának megfelelő mértékű volt, és a háztartások
fogyasztása valószínűleg egész évben az előző éveknél kisebb mértékű lesz.
A gazdaság védelme igen fontos szerepet játszott annak a döntésnek a meghozatalakor, ami a
kereskedelmi egységek és iskolák fokozatos újra nyitását mondta ki. A kijárási korlátozás
bevezetésére március 17-én került sor, a lakás elhagyása csak indokolt körülmények között
volt lehetséges. Az egészségvédelmi szabályok betartása mellet a tesztelések napi számát is
növelni tervezték, az addigi 50 ezer helyett megközelítőleg heti 700 ezer tesztet terveztek
elvégezni azért, hogy az újranyitás ne jelentse azt, hogy ismét megállíthatatlanul növekedjen a
pozitív esetek száma. Az 4. ábrán látható, hogy ha a második hullám miatt ismét
kényszerintézkedések kerülnek bevezetésre az jóval nagyobb visszaesést eredményezhet a
francia gazdaságnak. Már az első lezárás is hatalmas gondokat okozott a különböző
ágazatokban, egy újabb korlátozás pedig, a még jobban meggyengíti a gazdaságot, figyelembe
véve, hogy a fogyasztási kedv nem növekedett a várt ütemben korlátozások feloldásakor.

1.sz. ábra: koronavírusos megbetegedések Franciaországban 2019.12-2020.09. (forrás:

https://ourworldindata.org/coronavirus/country/france?country=~FRA 2020.09.13)
2.sz. ábra: A francia kormány költségvetésének elosztása a vírus következményeit figyelembe véve
(https://www.bruegel.org/publications/datasets/covid-national-dataset/#france 2020.09.13.)

3.sz. ábra: GDP alakulása az eurózóna országaiban

(https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/11156775/2-31072020-BP-EN.pdf/cbe7522c-ebfa-ef08-be60-
b1c9d1bd385b 2020.09.13)
4.sz. ábra: Előrejelzés a francia GDP alakulásáról egy esetleges második lezárás esetén
(https://www.statista.com/statistics/1103142/impact-coronavirus-gdp-france/ 2020.09.13.)