Állam gazdasági

szerepvállalása
Gazdaság
• Emberek (Háztartás), vállalatok és intézmények közötti kapcsolatok
összessége, folyamata, körforgása
• Célja
emberek igényeit/szükségleteit kielégítse (attól függ, mennyit
termelünk)
Alapot teremt, hogy működjenek a közszolgáltatások (iskola,eü.)
• Szükségletek:
Anyagi – pl. autóvásárlás
Nem anyagi - szolgáltatások
Közgazdasági alapfogalmak
• Termékek= áruk : A szükségletek kielégítésére szolgáló javak (anyagi
és nem anyagi)
• Szolgáltatások: Olyan tevékenység, amit egy vállalkozás értékesít,
aminek az eredménye fontos (megfoghatatlan, értékkel bír)
• Erőforrások=termelési tényezők, ami kell a termékek és szolgáltatások
előállításához
Verseny
• A piacgazdaság fontos mozgatórugója
• Kereslet – kínálat oldalon egyaránt jelen van
Piac
• Vevő-eladó találkozási helye
Teremék ára
• Piaci kereslet-kínálat határozza meg.
• Magas ár mellett túlkínálat > ez csökkenti az árat, hogy a termék
eladható legyen
• Alacsony ár mellett túlkereslet> növeli az árat
Kereslet törvénye
• Alacsony áron többet veszel
Mitől változik meg a kereslet?
• Emberek ízlése változik
• Fogyasztók jövedelmi helyzete
• Helyettesítő termék árának változása
• Kiegészítő termék árának változása
Mitől változik meg a kínálat?
• Költségek változása
• Más profitszerzési lehetőség ( ha van jobban jövedelmező, azt gyártja)
Szükséglet < > szűkösség
• Nincs annyi erőforrás, amennyi a szükséglet kielégítéséhez kellene
• Ez általános probléma a gazdaságban
• Haszonáldozat: Döntést kell hoznunk, valamiről le kell mondanunk
(pl. pizzát veszek 1000 forintért, ezzel együtt lemondtam az u.ennyibe
kerülő mozijegyről> a mozijegy a haszonáldozat)
Döntésben segít, ha mérlegeljük az előnyöket(haszon-profit)
hátrányokat(veszteség)
Gazdaság legfontosabb szereplői
1. Fogyasztó > szükségletet képviseli> gazdaság mozgatója
2. Termelő > a szükségletet elégíti ki > javakat termel
3. Állam> komplex intézményrendszer > biztosítja a társadalmi
újratermelés folyamatosságát (gazdasági és gazdaságon kívüli
eszközökkel

1.-2. egymásrautalt!!!
Gazdaság szereplői(105.oldal)
• Fogyasztó (háztartások)
• Termelő (vállalatok)
• Munkapiac: itt értékesíti a háztartás a munkavégző képességét >>vállalatok a
termelésben hasznosítják>> munkabér
• Munkabér: Háztartás kapja a vállalattól >>>adózik, vásárol, megtakarít
• Árupiac: vállalatok értékesítik a termékeiket>> bevétel >>adót fizet, költségeket
kifizeti, megtakarít
• Állam, önkormányzatok: jövedelemadó, > újraelosztás (szociális szempontok,
közösségi célok)
• Másik ország (áru, szolgáltatás, munkaerő, tőke szabad áramlása!!!) > nyílt
makrogazdasági rendszer
Állam szerepe a piacgazdaságban
• Vevő és eladó is lehet
Eladó: állami vállalatok (TV,MÁV)
Vevő: fogyasztási cikkek piacán vásárol (papír, benzin)
• Jövedelmek újraelosztása
Adók, járulékok ----be (pl ÁFA, TB, SZJA)> TERMELŐTŐL,
FOGYASZTÓTÓL
Juttatások a háztartásoknak -----ki ( nyugdíj, munkanélküli járulék,
GYES,segélyek); támogatások vállalatoknak (pl.
ártámogatás)>>>>ÁLLAMI TRANSZFER
Külföld szerepe a piacgazdaságban
• Import-export
áru, szolgáltatás
Jövedelem
Munkaerő
Tőke
Négyszereplős gazdasági modell
• W: Munkabér • V: Vállalat
• T: Adó • H: Háztartás
• Tr: Transzferek= támogatások • Á:állam
• S: Megtakarítás • K: Külföld
• X:export
• IM:import • Háromszereplős modellben a
• G: költségvetési kiadások (állam) Külföld nincs benne>>zárt
• Y:GDP rendszer
• C:fogyasztás
Az államhoz kötődő jövedelemáramlás
• A transzferek áramlása (Tr)
• Az állam újraelosztó szerepe jelenik meg a transzferekben, amelyet negatív adónak is
szoktak nevezni. Az adóbevételekből az állam meghatározott elv szerint (általában
rászorultság elvén) juttatásokat ad a társadalom különböző tagjainak. A háztartási
szférának és a vállalati szférának egyaránt adhat transzfert.
A transzferek megváltoztatják a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét.
• Az adók áramlása (Tv, TH,)
• A zárt makrogazdaság három szereplős modelljében a háztartási szektor és a vállalati
szektor jövedelméből adót fizet az állami szektornak.
Adó : ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amely az állam számára biztosít
bevételi forrást funkcióinak ellátására. (Tax =T)
TH általában munkabért terheli
Állami adók és transzferek
Megtakarítások
jövedelem egy része>
későbbi beruházások alapja
Termelést meghatározó tényezők
• Erőforrások
• Technikai/technológiai fejlettség
• Társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszer
Termelési tényezők - erőforrások
• Emberi erőforrás – humán tőke (szellemi, fizikai)
• Természeti erőforrások:
Kimerülő (kőolaj)
Megújuló (termőföld, vízenergia)
• Tőkejavak : ember állította elő, hogy új javakat tudjon létrehozni
(gép, autó, pénz, gyár)
• Vállalkozó (szervezés, irányítás)
• Információ (megalapozott döntéseket kell hozni)
Gazdasági rendszerek típusai
1. Tervgazdaság – tervutasításos gazdaság : állami tulajdonban a
termelési tényezők, központi hatalom akarata érvényesül az
elosztásban (tervek)> mit?Hogan?Kinek?>>állam dönti el
2. Piacgazdaság: erőforrások magánkézben, elosztás szabad döntés a
termelő és a fogyasztó között
3. Vegyes piacgazdaság: piacgazdaság, de az állam is szerepet vállal.
Állami szerep: döntéshozó, szabályozó, tulajdonos>>ilyen a mi
gazdaságunk
Piacgazdaság alappillérei
• Termelési tényezők magántulajdonban
• Döntések és vállalkozás szabadsága érvényesül
• Valóságos piac működik
• Verseny
• Állami beavatkozás korlátozott
Klasszikus piacgazdaság
• Kínálat: A Piacon eladásra felajánlott termék vagy
szolgáltatás mennyisége
• Ár: A piac legfontosabb jellemzője (kereslet és kínálat
egyensúlya)
• Piaci egyensúly: keresett mennyiség megegyezik a kínált
mennyiséggel. Keresleti ár megegyezik a kínálati árral.
Vegyes piacgazdaság
• Piac szerepe domináns
• Termelési tényezők legfőbb formája: elsősorban magán, de van állami
is
• Elosztás meghatározója a piac, melyben az állam is aktív szereplő és
szabályozó
Állami szerepvállalás
• A XX. század első harmadában (első vh utáni összeomlás, 1929-33
gazdasági világválság) nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci egyedül már
nem képes a gazdaságot a normális működés, növekedés pályáján
tartani.>> gazdasági liberalizmus vége>>passzív állami szerep vége!!!
• Szükségessé vált az állam beavatkozása, amely a gazdaságot
stabilizálja, az újraelosztással az erőforrásokat hatékonyabban
működteti és megteremti a magánszféra által elhanyagolt területek
kezelését.
John Maynard Keynes: A magára hagyott
gazdaság működésképtelen
• A közgazdaság-tudomány újabb korszaka kezdődött az állami
beavatkozással.
• A beavatkozás területei:
A gazdaság működésének általános szabályai
Monopóliumok korlátozása, a verseny támogatása
Externáliák kezelése
A gazdasági egyensúly megteremtése
Közjavak termelése
Externália
• Egy piaci adásvétel esetében az adott ügyleten kívülálló szereplő(k)
környezetét befolyásoló, nem szándékolt hatásokat külső gazdasági
hatásnak, externáliának nevezzük. (termelő+ fogyasztón kívüli
szereplőre hat + vagy - )
• Pl: környezetszennyező gyár >> >>negatív externália
• Gyümölcsös melletti méhtelep>> termelékenység növelése 
>>pozitív externália

• Állami beavatkozás:  visszaszorítása (pl. adóval);  támogatása

Gazdaságpolitika
• Az állam által felvállalt funkciókat fogja át a gazdaságpolitika, amely
adott időszakban, kormányhoz kötődően fogalmaz meg célokat és
rendel hozzá eszközöket. Ezek megismerésével nagy lépést tettünk a
nemzetgazdaság hatékonyabb működtetése felé.
Gazdaságpolitika funkciói
• A második világháború után a legfontosabb funkciók a következők voltak:
• A teljes foglalkoztatottság megteremtése
• Növekedés, fizetési mérleg stabilitásának biztosítása
• Bérnövekedés, jövedelempolitikai célok
• Jövedelemaránytalanságok kiküszöbölése
• Valuta értékállóságának biztosítása.
• Samuelson és Nordhaus szerint a négy fő funkció:
• A jogi keretek biztosítása
• Stabilizációs politika
• Hatékony erőforrás elosztás
• Jövedelemelosztás befolyásolása.
Gazdaságpolitika –politika…
• A gazdaságpolitika nem mentes a közvetlen politikai céloktól.
• A kormánypárt meg akarja tartani a hatalmat >>kihat a
gazdaságpolitikai célokra.
• Pl. Választások idején a nagyobb támogatottság érdekében
minimalizálja a munkanélküliséget>>infláció növekedésével jár… A két
választás között viszont nőhet a munkanélküliség, ugyanakkor csökken
az infláció.
A gazdaságpolitika eszközei
• A gazdaság befolyásolásának két alapvető eszköze:
1. fiskális (költségvetési) politika
2. monetáris politika

A fiskális politika a költségvetésen keresztül, a kormányzati kiadások és adóztatás irányításán

keresztül akar hatni a gazdaság szereplőire. Az adók fajtáival, mértékével és az elvont jövedelem
kormányzati felhasználásával (transzferekkel, kormányzati vásárlásokkal) gyakorol hatást.
A monetáris politika a bankrendszeren keresztül, a pénzkínálat és/vagy a kamatláb
mértékével kíván hatást gyakorolni a gazdaság szereplőire, ezen keresztül kívánja a megfelelő
irányba terelni magatartásukat.
Gazdaságtörténetileg a harmincas évek válságát követően a fiskális, majd az 1960-as, 70-es
évektől a monetáris politika bontakozott ki. A két gazdaságpolitikai eszköztár csak
együttműködve, egymást kiegészítve, támogatva képes hatékonyan működni.
Magánjavak – Közjavak – Vegyes javak

Magánjavak:
- fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban
- magánjavakat piacon, pénzért lehet megszerezni,
- hagyományos piaci áruk.
A
Tiszta közjavak:
- fogyasztásából nem zárható ki senki
- egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet < nincs rivalizálás
a fogyasztók között.
- kollektív fogyasztás a jellemző, azaz egyidejűleg többen is fogyaszthatják ugyanazon szolgáltatást.
A fogyasztásból nincs kizárási lehetőség.
Közjavak csoportjai
•  szabad természeti javak (víz, levegő stb.), amelyek korlátlanul és
mindenki számára rendelkezésre állnak.
•  termelt közjavak, amelyek termelési folyamat eredményei (út,
kresztábla). egészségügy, oktatás, tudomány
Vegyes javak
• nem sorolhatók sem a közjavakhoz, sem a magánjavakhoz.
• Ezeknél az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló
készletet, de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl.: kábeltévé-
hálózat, autópálya).
A közjavak és a vegyes javak jellemzői
Általában olyan jószágok és szolgáltatások, amelyek a mindennapos élet és a termelés
normális működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Megfelelő kínálatuk biztosítása piaci
mechanizmuson keresztül nem megoldott. Okai:
• A közjavak meglehetősen költségesek (pl.: autópálya, közmű stb.).

• Jellemző a fix költségek magas aránya.

• Nem lehet azonosítani (illetve csak jelentős költséggel) a fogyasztókat, akiktől az ellenérték
elkérhető. A szolgáltatás mértéke sem könnyen mérhető.

• Jellemző rájuk a potyautas-magatartás.

• Bevételeik begyűjtése bizonytalan, a megtérülési idő hosszú.

potyautas-magatartás
• A potyautas-magatartás az a jelenség, amikor a közjavak fogyasztásában
a fogyasztó igyekszik minimalizálni a közös költségekből a részt vállalást,
és maximalizálni a közös eredményből a részesedést.
• A közjavak elégtelen kínálata azt jelenti, hogy bár sokak számára
hasznos, alapvetően fontos jószágról van szó, de mert a piaci
mechanizmus nem mutatja meg a tényleges fogyasztókat és rezervációs
áraikat, így a bevétel lassúvá és bizonytalanná válik. Emiatt az egyéni
termelőknek nem jövedelmező ebben az iparágban tevékenykedni, s a
kínálat megvalósítása az állam feladata.
A közjavak előállítása, szolgáltatása az állam feladata, amelyhez a
pénzügyi hátteret az egész ország hozzájárulása, adózása adja, amit
természetbeni juttatások formájában visszaterel az adózó polgárokhoz.
Az állam feladatai
• A modern állam feladatait három fő területre koncentrálja:
Stabilizációs funkció, amellyel a gazdaság működőképességét
biztosítja (jogszabályok megalkotása, rend biztosítása, igazgatási
feladatok ellátása)
Elosztási funkció -redisztribúció, amellyel erőforrásokat rendel
magához és azokat közös célokra használja fel
Allokációs funkció, amellyel olyan feladatokat vállal magára, amelyet
a magánszféra nem, vagy nem hatékonyan lát el (például az
externáliák, kezelése, közjavak termelése).
Allokációs funkció
• A modern állam három funkciójának egyike az allokációs funkció.
Ennek keretében kerül sor olyan feladatok elvégzésére, amelyet a
magánszféra (a vállalati szféra és a háztartások) nem, vagy nem
megfelelő mértékben vállalnak fel. Ezek megoldása tehát az állam
hatáskörébe tartozik. A legfontosabbak
• Az externáliák kezelése (a környezet károsításából adódó
helyreállító, szabályozó feladatok)
• nem profitorientált tevékenységek elvégzése (közutak építése,
tömegközlekedés fejlesztése, tudományos kutatás, fejlesztés
támogatása, közjavak termelése).
Természetes monopólium
• A természetes monopólium olyan monopólium, amelynek gazdasági okból nem maradhat fenn versenytársa, vagyis
nem tud legalább két tartósan nyereséges cég ugyanazon a piacon ugyanolyan szolgáltatást vagy terméket kínálni.
Ekkor hosszú távon csak egyetlen, monopolhelyzetben lévő vállalat maradhat fenn az iparágban. Ilyen helyzet akkor
állhat elő, ha a piac mérete relatíve kicsi, például a magas fix költségek következtében. A természetes monopólium
különleges esete, amikor a monopólium valamilyen megismételhetetlen természetes adottság következménye:
például egy áruszállítási piacon csak egyetlen, kikötésre alkalmas öböl van, és csak itt lehet kikötőt üzemeltetni.
• erős szabályozottságot és szervezettséget igényelnek.
• Társadalmi elvárás: nagy kereslet, fogyasztói igénynek feleljen meg.
• Szigorú állami szabályozás
• USA: Magántulajdonban vannak
• Európa: állami tulajdon. > monopolvállalat profitja az államkasszát gazdagítja (persze a veszteséget is az
adófizetőknek kell fedezniük), hátránya viszont, hogy az állami vállalatoknak kevésbé fűződik érdeke a hatékony
működtetéshez, a fejlesztéshez.!!!>> pl MÁV!!!
• Elindult egy folyamat az EU-ban. Állami tulajdonból magánkézbe vándorolnak a természetes monopóliumok. + >
árak csökkennek; - > minőség romlása, szervezettség hiánya lehet probléma
Elosztási funkció - redisztribúció
• Az elosztási funkció az állami szerepvállalás egyik fontos területe.
E funkció keretében a piac mechanizmus eredményeként létrejövő elosztás
eredményét az állam módosítja. Adó formájában jövedelmet von el az elsődleges
elosztás során keletkezett jövedelmekből és meghatározott szempontok szerint
más gazdasági szereplőknek, célokra fordítja, juttatja. Ezért jövedelme
újraelosztásról (redisztribúcióról) beszélünk. Az újraelosztás célja lehet
• a piac elosztás következtében leszakadó egyes társadalmi rétegek támogatása
• a gyermekvállalás, nevelés támogatása
• és egyéb állam által működtetett szervezet, apparátus, funkció pénzügyi
ellátása.
Az újraelosztás legfontosabb intézménye az állami költségvetés, amely lehetővé
teszi különböző gazdaságpolitikai célok, feladatok megvalósítását.
Nyugdíjkatasztrófa – elöregedő társadalom
Stabilizációs feladatkör

• A modern állam három funkciójának egyike a stabilizációs funkció. Ennek

keretében az állam a gazdaság működőképességét biztosítja. Ennek
érdekében
• törvényeket alkot (pl.: Alkotmány, vállalkozások szabadságát biztosító
törvények, a vállalkozások működését szabályozó törvények - társasági
formák, adótörvények, számviteli törvény, munka törvénykönyve, stb.-, )
• biztosítja a törvények betartását, betartatását (igazgatási apparátus,
igazságszolgáltatás)
• rendfenntartó erőket működtet (rendőrség, katonaság)
• a gazdaság működőképességét befolyásoló, serkentő gazdaságpolitikai
programokat valósít meg (növekedés, egyensúly, munkanélküliség, infláció
stb. kezelése)
Piacgazdasági rendszer kiépülése
Magyarországon
• Államszocialista rendszer- Kádár-korszak: gulyás-kommunizmus/legvidámabb
barak/puhadiktatúra/fridzsiderszocializmus – relatív gazdasági jólét
fenntartása >> hitelfelvétel (külső forrással)
• Rendszer lazítására tett lépések: Új gazdasági mechanizmus 1968 > nem járt
sikerrel(politikai változás nem kísérte a gazdasági változást> visszarendeződés
politikai okból)
• 1973> országeladósodása> hatalmas kölcsönök (korszerűtlen,rossz
hatékonyságú termelés, lakossági fogyasztás , „jólét” fenntartása..)
• 1980 Lengyel politikai válság>>>hitelmoratórium a szocialista országokra
(Nyugat!) A külkereskedelmi kedvezményeket is befagyasztották.
Tőkekivonási folyamat vette kezdetét.
Piacgazdasági rendszer kiépülése
Magyarországon
• Magyar gazdasági válság jegyei 1980-as évek végén:
1. Torz gazdasági szerkezet (hiányzó szolgáltatási szektor, uralkodó nagyüzem)
2. Egyensúlytalanság a gazdasági területeken
3. Tőkehiány
4. Korszerűtlen, kiépítetlen, szűk kapacítású infrastruktúra
5. Bújtatott munkanélküliség („kapun belüli” munkanélküliek száma többszázezer)
6. ”második gazdaság” bevételeit/jövedelmét nem lehetett tőkésíteni> fogyasztás
7. Külső adósságállomány hatalmas
8. Vészesen lecsökkenő deviza- és valutatartalék
9. Keleti piacok összeomlása
10. Gyors infláció
11. Jóléti intézményrendszerek terhei
Piacgazdasági rendszer kiépülése
Magyarországon
• A társadalmi-gazdasági viszonyok átalakítása megkezdődött a ‚80-as évek végén.
• A piacgazdálkodásra átállás nagyon nehezen ment, mert nem voltak tartalékaink,
nagyon mély volt a válság>> a lakosság terhei tovább nőttek, gazdasági
teljesítmény csökkent, fogyasztás visszaesett> nem lett „gazdasági csoda”
• 1980-as évek végén fontos modern gazdasági törvények születtek: 1988-tól
korszerű adórendszer (SZJA, ÁFA), külföldi befektetések szabaddá váltak,
gmk/vgmk működésének engedélyezése, kétszintű bankrendszer,
tőzsdetörvény/értékpapírtörvény >> piacgazdaságra áttérés jogi háttere
• Magángazdaságban tapasztalatot lehet szerezni
• 1989 október 23 – hatályba lépett az új Alkotmányunk>> cél szociális
piacgazdaság megteremtése
Gazdasági rendszerváltás főbb feladatai
• Modern adórendszer kiépítése
• Vállalkozások szabadságának biztosítása
• Demokratikus intézményrendszer kiépítése
• Privatizáció (állami tulajdon magánosítása)
• Gazdasági szerkezet korszerűsítése
• Tőkehiány megszüntetése
• Modern pénzintézeti rendszer
Modern pénz
• Belső érték nélküli – nincs aranyfedezete> önmagában értéktelen>
segíti a gazdaság szereplőinek eligazodását a gazdasági életben
• Pénzteremtés – bankrendszeren keresztül > hitelpénz a modern pénz
• MNB magyar állam jegybankja hozza forgalomba.
• Pénz teremtésének módjai: hitel, külföldi deviza vétele
• Számlapénz> készpénz (konvertálható)
• Készpénzkímélő fizetési technikák előtérbe kerülnek
Pénz funkciói
• Csereeszköz
• Elszámolási egység > árak
• Fizetési eszköz
• Értékőrző > vagyon
• Nemzetközi pénz (pl. euró, dollár, angol font) > fenti funkcióit
nemzetközi forgalomban is betölti
Infláció
• Tartós árszínvonal-emelkedés
• Általános áremelkedés > egységnyi pénz értéktelenedését jelzi
• Defláció – infláció ellentettje
• Áremelkedés azt jelenti hogy van kereslet a gazdaságban> egy
tartományban ez jó, gazdasági növekedést serkentő hatású
• Ha mindennek nő az ára, akkor nem lehet tudni miért nő> piacgazdaság
legfontosabb jelzőrendszerét elveszti
• KSH (Központi Statisztikai Hivatal) közli az árszínvonal alakulását >
fogyasztói árindex alakulása (CPI) >Termékkosár tükrözi a magyar lakosság
fogyasztását
Infláció fajtái
• Alacsony (mérsékelt/kúszó)10% alatti: évente csak néhány %-al nő. A
gazdaság stabilitását nem veszélyezteti>>>ma MO.-nak ilyen: 0.5-8%
• Magas(vágtató,rohanó) 10% felett: árak gyorsan változnak, hirtelen
drágulás. Gazdaság stabilitása meginog. Tartós befektetések (pl.
ingatlan).Beruházási kedv csökken
• Hiperinfláció: Pénz teljesen elértéktelenedik> árucsere
Infláció – ki jár jól?
• A kölcsönt ad B-nek
• 1 millió egységnyi pénzt ad, 5%-os kamatra
• Ha az infláció 20%-os > A rosszul jár
• Az infláció olcsóbbá teszi a hiteltartozást
• Jegybanki alapkamat alacsonyan tartása> olcsó hitel politika >
élénkítse monetáris eszközökkel az MNB gazdasági növekedést
>>>inflációs politika
Infláció nyertesei lehetnek
• Hitelfelvevők – olcsóbb pénzt kell visszafizetni
• Árakat emelni tudó vállalkozó
• Bérüket emeltetni tudó alkalmazottak
Infláció vesztesei
• Hitelnyujtók
• Vagyonukat készpénzben tárolók
• Fix jövedelemmel rendelkezők
Devizapiac
• Valuta –országok kp fizetőeszközét a nemzetközi forgalomban
• Konvertibilitás – átválthatóság
• Deviza – számlapénz > külföldi valutára történő követelés
• Árfolyam – milyen arányban cserélhetők ki egymásra?
Euró
• 2002. január 1.- készpénz
• Euró-övezet
• Csatlakozás kritériumai/ Maastrichti kritériumok:
Költségvetési fegyelem: államháztartás hiánya max.3% a GDP-hez visz.
Alacsony államadósság: max.60%-os lehet a GDP-hez visz.
Árstabilitás: infláció 1,5%-al lehet magasab az EU 3 legalacsonyabb inflációjú
országánál
Kamatkonvergencia: hosszú távú kamatszint az előző pontban jelzett 3
országnál max. 2%-al lehet magasabb
Árfolyam-stabilitás (nemzeti valuta)
• Euróbevezetése lendületet ad a gazdaság növekedésének
• Olcsóbbá teszi a vállalkozások finanszírozását
• Idegenforgalmi előnyöket jelent

• Szkeptikusok: nemzetállamok önállóságukat féltik

Állami szerepvállalás
• A piac által elosztott jövedelmek egy részét az állam elvonja
- adók, illetékek, járulékok,vámok, bírságok…
• Újraelosztásra kerül ( társadalmi-gazdasági hatékonysák,
igazságosság):
- segélyek, vásárlás, beruházás támogatása, szolgáltatás ( oktatás,
egészségügy)
- Transzfer= állami segélyek, juttatások
Tőkepiaci termékek
1. Értékpapír – jövőbeni fizetésre ígéret
- Hitelpapír = kötvény: az értékpapír vásárlója kölcsön adja a pénzét
államkötvény> állam bocsájtja ki
Vállalti kötvény > vállalat bocsájtja ki
- Futamidő szerint lehet csoportosítani a hitelpapírokat:
Rövid lejáratú – 1 évnél rövidebb
Hosszú lejáratú – 1 évnél hosszabb
- Kamat : a kölcsön ára
Fix kamatozású hitelpapír
Változó kamatozású hitelpapír
Nem kamatozó hitelpapír (névérték alatt lehet megvásárolni, rövid lejáratú)
Tőkepiaci termékek - értékpapírok
- Részvény
• Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapír
- A részvény vásárlója tulajdonossá válik > részvény mértékéig
Vagyonhányadhoz való jog
Osztalékjog (évente)
Szavazati jog
• Részvénynek nincs lejárati ideje
• El lehet adni
Tőkepiaci termékek - állampapírok
• Szufficit – bevételi többlet
• Deficit – kiadási többlet
Államháztartási Hiány !
1997 óta a MNB nem nyújthat hitelt az államnak, nem vehet magyar
állampapírt > bank stabilitása, függetlensége megőrződik
Kötvények –állampapírok:
1. Kincstárjegy (1 évnél rövidebb vagy egyéves futamidő)
2. Államkötvény (1 évnél hosszabb lejárati idő)
Tőzsde
• Másodlagos értékpapírpiac
• Koncentrált piac- térben, időben kereslet-kínálat egy helyen
• Átlátható piac- nyilvános a tőzsdei kereskedés> gyors
információáramlás
• Szabályozott piac- biztonságos keretek között van az
értékpapírkereskedelem
Pénzügyi közvetítőrendszer
1. Banki pénzügyi közvetítők: kereskedelmi bankok, takarékpénztárak,
jelzálogbank…
2. Nem banki pénzügyi közvetítők:
A, intézményi befektetők: befektetési alapok, nyugdíjpénztárak,
biztosítók
B, Egyéb: pénzügyi vállalkozások: lízingcégek, befektetési vállalkozások
Banki pénzügyi közvetítők
• Kétszintű bankrendszer 1987 óta
• MNB a vállalatok és lakosság számára kereskedelmi banki
tevékenységet nem folytathat
• Lásd>> másik diasor
Jelenlegi állami nyugdíjrendszerünk
• Öngondoskodás fontos formája
• Nyugdíjbiztosítási rendszer feladata: fizetés egy részének levonása,
összegyűjtése > nyugdíj (időskori megélhetés)
• Nyugdíjpénztár: nyugdíj célú tőke felhalmozása
• Magyar nyugdíjrendszer 2 elemből áll:
1. Társadalombiztosítás
2. Önkéntes nyugdíjpénztárak
Magyar állami nyugdíjrendszer
• Felosztó- kirovó elven működő társadalombiztosítási rendszer
• Jellemzői
Folyó kiadás folyó bevételből fedezve
Folyó kiadáshoz igazítja a folyó bevételt
Személyek között újraelosztást végez
Nyugdíj összege függ a havi átlagkeresettől+ szolgálati idő hosszától
A társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét törvény írja elő>
munkahely vonja le
Önkéntes nyugdíjpénztár
• Saját döntés
• Több önkéntes nyugdíjpénztár tagja is lehetsz
• 10 év tagság után lehet döntést hozni a megtakarításról
Biztosító
• Intézményi befektető
• Jövőbeni váratlan eseményre lehet előre felkészülni
• Közös kockázatviselés
• Káresemény> biztosítótársaság kárpótlást fizet
• Biztosítások csoportjai:
1. élet- és balesetbiztosítás
2. VAGYONBIZTOSÍTÁS
lízingcég
• Nem banki közvetítő
• Lízingbe adó megvásárolja az eszközt, amit a lízingbe vevő használ
lízingdíj fejében.
• A szerződés végén a lízingbevevő tulajdonába kerülhet az eszköz >
pénzügyi lízing
• Operatív lízing> nem kerül a tulajdonába
Faktorház
• Nem banki közvetítő
• Faktorálás: a követelés megvásárlásával pénzkölcsönzés
Brókercég
• Nem banki közvetítő
• Befektetési vállalkozástőzsdei kereskedésnél > számlát kell nyitni egy
brókercégnél> brókercég kezeli vesz-elad
• Brókercég jutalékot kap