A piaci mechanizmus, a gazdaság szereplői, piaci

formák.

„Piac minden olyan szintér, amelyen az eladni, illetve venni szándékozó piaci szereplők egymással
kapcsolatba kerülnek.”

A piaci szereplők kétféle piacon jelennek meg:

- fogyasztási cikkek piacán (jószág vagy termékpiacokon)
- termelési tényezők(erőforrások) piacán
 múlt század első harmada: pénz semleges ( vagyis nem képes befolyásolni a reálfolyamatokat)
 A modern közgazdasági elmélet: a piacrendszer fontos eleme a pénzpiac

Piacok fajtái:

 A fogyasztási cikkek piaca nem homogén egység (annyi részpiac ahány termék)
 A tényezőpiacok az erőforrások különböző típusai szerint lehet:
 munkapiac: ahol az ember fizikai és szellemi munkájának adásvétele történik
 fizikai tőkejavak piaca: ahol a termelt erőforrások (épületek,
gépek, berendezések) adásvétele történik
(a modern mikroökonómia elemzi a pénz és az értékpapírok különböző piacait is)
 termelésben hasznosítható természeti tényezők piaca: mely
földterületek, bányák, vizek, forgalmát bonyolítja
 produktív vállalkozói szolgálatok piaca: ahol szétválik a tőketulajdon és tőkefunkció à
- a vállalat vezetésével,
- pénzügyeivel,
- marketingjével összefüggő
speciális szaktudás kerül adásvételre
(a modern mikrookonomiában jelenik meg)

Egyensúly kialakulása bizonyos áru piacán:

Kereslet
 A szükségletet hiányérzetet jelentà kielégítéséhez javakra van szükség (jószágra)
 a kívánt jószágból történő fogyasztás csökkenti a fennmaradó szükséglet erősségét (teljes
kielégítése esetén erőssége nullára csökken)
 Szükségleteink kielégítését elemezve a háztartások többségére jellemző következtetéseket
vonhatunk le
 „Egy adott piacon, adott időpontban vagy időszakban, az adott feltételek közepette, a vevők
által az érvényes ár mellett vásárolni kívánt mennyiséget nevezzük keresletnek. „
 ( melyet a vevők hajlandóak és képesek megvenni)
Keresleti függvényre ható tényezők:
 keresletre az ár mellett (jövedelem, ízlés, helyettesítő és kiegészítő termékek) is hátassal
vannak.
 D függvény eltolódik, ha I nő
 P és Q közötti negatív kapcsolat
Kivétel lehet:
 Giffen-javak: alacsonyabb rendű termékek esetén, ha P csökk. Q is csökken, P nő, Q nő
 Veblen-hatas: fogyasztó bizonyos javak hasznosságát, nem képes pontosan felmérnià P –t
veszi alapul.
- ha P nőà javulást feltételez a minőségbenà D nő
- ha P csökkenà romlást feltételez a minőségbenà D csökken
 sznob hatás: ha P nőà Q nő, ha P csökkenà Q csökken (jószág státusz -szimbólum)
 spekulációs célú vásárlás

Piaci mechanizmus:
 Az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek egymássalà eladási és vételi szándékkal élnekà
kereslet-kínálat kialakítja a piaci árat.
 A piaci mechanizmusok az egyensúly kialakulását idézik elő à létrejön az egyensúlyi ár, ahol
D=S
 Az „E” pontban a (pE) árnál az eladók együttesen akkora mennyiséget kínálnak (SE), mint
amekkora a vevők együttes kereslete (DE)
 A (p1) árnál: (S1 > D1)à eladók egy részének veszteséges megtérülés
 A (p2) árnál: (D2>S2) à árak emelkednek, amely az eladónak többletnyereség

Egyensúly kialakulására ható tényezők-:

 kereslettúlsúlyban: profit
 kínálattúlsúlyban: veszteségàeladóknak S-kal igazodniuk kell a D-hezà itt profitmaximumot
tudnak realizálni.
 Az áraranyok változása a háztartások keresletére is hat.
 S és D az árak közvetítésével egymást is befolyásoljaà kialakul a piaci E!

Tökéletes piac (homogén termék):

sok termelő (egyenlő piaci erővel)

- a kínálatnak csak kis hányadát viszik piacra
- költségfüggvényei azonos helyzetűek (modern technika minden vállalat számára hozzáférhető)
 nagyszámú vevő (azonos gazdasági erővel)
- keresletnek csak kis hányadát teszi ki
- P adottság, (sem az egyes termelő sem az egyes vevők nem tudják befolyásolni)
 a piaci szereplők tökéletesen informáltak
 Nincs korlát a piacra való be és kilépés előtt
 nincs tranzakciós költség
 az eladok profitmaximumra, a vevők haszonmaximumra törekszenek
 tökéletes piac hatékony gazdálkodást eredményez
  A profit ösztönöz a hatékony gazdálkodásra
 à S rugalmasan igazodik a D-hez,
 jobb minőségű termek előállítására ösztönzi a termelőt
 à a legmodernebb technológiát választja (itt a legkisebb az összköltségük)
 optimális tényezőkombinációval termel
 Profitot az vállalat képes realizálni, amely racionálisan működik
 ( az árat a vállalat nem tudja befolyásolni)

Monopol piac:
 ár nem adottság, befolyasolható
 Kínálatnak és a keresletnek jelentős részét (teljes részét is) adják
 döntésükkel hatnak a piaci viszonyokra, így az egyensúlyra és a P-ra is
 Minél kevésbé egységes egy piac, annál meghatározóbb a monopolelemek jelenléte.
 fogyasztók: korlátozott választás (nincs helyettesítő termék)
 monopólium akadályozza a versenytársak piacra való belépésétà versenyt korlátozzaà az
erőforrások optimális felhasználását is akadályozza.

A piac fajtái:
 Tökéletesen versenyző, ha a termék S-t nagyszámú vállalat viszi piacraà P nem tudja
befolyásolni
 Tökéletes monopólium: S-t egészét egy vállalat termeli meg
 a duopolium: S két vállalat kibocsátásából tevődik össze
oligopolium: S három vagy

Valóságban a piacok:
 tökéletlen verseny (működési problémák, piaci kudarcok jelentkeznek)
 kevés, nem egyenlő erejű piaci szereplő versenyez, különböznek a termékek
 belépési, illetve kilépési korlát érvényesül
 nem tökéletes az informáltság
 inputtényezők kevesek tulajdonában vannak
 nagyobb vállalati méret: nagyüzem előnyeià hatékonyság nőà természetes monopoliumok
alakulnak
 reálgazdaságban érvényesülő extern hatások korlátozhatják a hatékonyságot
  A közjavak előállítását az állam részben befolyásolja
 jövedelmi különbségekà jövedelmek egy részének átcsoportosítása
Válságokà állami beavatkozás szükségessége
Adózási ismeretek
A társasági adó
 A Magyarországon jövedelem és
vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenység,
alapján, az annak során keletkezett jövedelem
után az adózót a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao.
tv.] előírásai szerint társasági adókötelezettség
terheli!

Az adó alanya:

 Belföldi illetékességű adózó (GT, egyesülés,

európai szövetkezet, szövetkezet, állami vállalat,
ügyvédi iroda, közhasznú társaság, alapítvány,
egyház, felsőoktatási intézmény)
Adókötelezettségük a belföldről és a külföldről
származó jövedelmükre egyaránt kiterjed
 külföldi illetőségű adózó: adókötelezettsége a
belföldön végzett vállalkozási tevékenységből
származó jövedelmére terjed ki

TA-kötelezettség keletkezése:
  Abban az adóévben áll fenn, amikor az
adóalany vállalkozási tevékenységéből bevételt ér
el, költséget, ráfordítást számol el.
 Keletkezés: társasági szerződés közokiratba
foglalásával
 Megszűnés: jogutód nélküli megszűnés,
átalakulás
(Felszámolás alatt állók nem e törvény hatálya alá
tartoznak!)

A TAO alapja:
Az adó alapját: az üzleti évi beszámolóban kimutatott
adózás előtti eredményből kiindulva kell
meghatározni. Az adózás előtti eredmény Tao. tv. által
előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi
az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív
adóalap után kell számítani.