Mikroökonómia

1
 A mikro- és makroökonómia tárgya,
szemléletmódja, kapcsolatuk
elmélettörténeti gyökerei. A gazdaság
piaci modelljének felépítése, a piaci
egyensúly fogalma.

2
 A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Közgazdaságtan
- az embereknek a gazdaságban
tanúsított magatartásával,
- döntési alternatíváival,
- a döntések társadalmi - gazdasági
következményeivel foglakozik
3
 A mikro- és makroökonómia tárgya, szemléletmódja,
kapcsolatuk elméleti gyökerei

Közgazdaságtan - döntések tudománya

Mikroökönómia - azt kutatja, hogy az egyének milyen
szabályok szerint választanak. (Makroökönómia -
nemzetgazdasági döntések.)
A döntés feltétele: legyenek alternatívák és legyen cél.
Modellek a feltétételeket és az értékeléseket néhány
tényezőre egyszerűsítik, hogy a legkedvezőbb
megoldást könnyen ki lehessen választani, a megoldást
egzakt matematikai formákkal le lehessen írni.
Fogyasztók (háztartások), vállalkozások magatartási
szabályai
4
A GAZDASÁG LÉNYEGE,TARTALMA
A GAZDASÁG :
- közvetlenül kielégíti az emberek anyagi
szükségleteit
- anyagi alapot teremt az
oktatás
egészségügy
rendfenntartás
kultúra,
infrastuktúra stb..

működéséhez. ( állami feladatok ellátása ) 5

Alapfogalmak
A közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségeit
igyekszik feltárni ahogyan az egyének és a közösségek elosztják
és felhasználják a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat.
Mikrogazdaságtan gazdasági egységek gazdálkodási
szabályaira és az egyes részpiacok működésére összpontosít.
Igyekszik feltárni azokat az elveket, amelyek alapján a
háztartások és a vállalatok gaz-dasági döntéseiket meghozzák
illetve megvalósítják.
Makrogazdaságtan a gazdaság egészének folyamatait elemzi, a
nemzetgazdaság gazdálkodási szabályait keresi, a
gazdaságpolitika feladatait, eszközeit lehetőségeit tárgyalja.
Nemzetközi gazdaságtan az országok közötti kapcsolatokat,
nyílt gazdaságok jellemző összefüggéseket kutatja.
6
Társadalom az emberi együttélés során szövődő
kapcsolatok összessége.
Szükséglet valamilyen hiányérzet, mely arra készteti az
embert, hogy megszüntesse azt. A szükségletek köre egyre
bővül. Kielégítésük javakkal és szolgáltatásokkal
történhet.
Jószágnak (javaknak) nevezzük azokat a hasznos
dolgokat, amelyek valamilyen szükségletet kielégítve
növelik jólétünket.
Szolgáltatások: nem hoznak létre új hasznos dolgokat, itt
maga a tevékenység hasznos a társadalom számára.
Termelés: javak előállítása, rendeltetési helyükre
eljuttatása, szolgáltatások nyújtása. 7
 A SZÜKSÉGLET : hiányérzet

termékek szolgáltatások
( anyagi szükségletek) ( nem anyagi
jellegű
szükségletek)
SZABAD JAVAK :
- korlátlanul fogyaszthatók (pl..levegő)

MUNKA : - Termelés - Tervezés

- Szervezés
- Munkavégzés
- Ellenőrzés
- Szabályozás 8
Termelés eredménye - Elosztják
(általában (de a termelést meg is előzi
pénzjövedelem) az elosztás )
- Forgalom-csere
(a termékeket eladják
egymásnak)
- Fogyasztás

Személyes, Termelő,
közvetlen vagy, közvetett vagy,
végső másodlagos

9
Termelési tényezők

A munka az ember mindazon szellemi és fizikai

képességének az összessége, amelyeket a javak
előállítása során felhasználhat.
A természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek
a természetben készen találhatók és természetes
formájukban használhatók javak előállítására.
A tőkejavak olyan termelt javak, amelyeket további
termelési folyamatokban használnak fel.
Vállalkozási képességek. A vállalkozó feltárja ill.
felkelti a termelés iránti igényeket; egységbe szervezi,
működteti és irányítja a termelési tényezőket.
Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek
érdekében vállalja a kockázatot. 10
A GAZDASÁG ERŐFORRÁSAI:

Természeti Korlátlan - szabad javak

(levegő, víz)
Megújítható
Elsődleges ( föld,erdő)
Nem megújítható
(ásványi kincsek)

Munkaerő Újratermelhető

Tőkejavak
Másodlagos
Vállalkozó
11
Gazdálkodás

Egy jószág akkor szűkös, ha zérus ár mellett

többet igényelnek belőle, mint amennyi a
jószágból rendelkezésre áll - zérus áron nem lehet
a társadalom tagjainak szükségleteit teljesen
kielégíteni.
Az opportunity cost (gazdasági költség, alternatív
költség) egy lehetőség kiválasztásának költsége,
ami megmutatja, hogy pontosan miről kellett
lemondanunk azzal, hogy az adott lehetőség
mellett döntöttünk.
12
 A közgazdaságtan három
alapkérdése
• Mit?
– Milyen javakat termeljenek és milyen
mennyiségben?
• Hogyan?
– Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal állítsák elő a
javakat és szolgáltatásokat?
• Kinek?
– Hogyan osszák el a megtermelt javakat a
társadalom tagjai között?
13
A gazdaság piaci modelljének felépítése, a piaci
egyensúly fogalma

A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők

találkozásának színtere, illetve e szereplők
kapcsolatainak rendszere a keresletet és a
kínálatot összehozó intézmény.
A kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a
vevők hajlandók és képesek megvásárolni.
A kínálat az az árumennyiség, amit egy időszak
alatt az eladók megvételre felkínálnak.
14
A kereslet

A keresleti függvény a kereslet nagysága

(jószágmennyiség) és meghatározó tényezőinek
összessége közötti matematikai összefüggést
mutatja.
D = f (P,I,O)
P a jószág ára
I a fogyasztók nominál jövedelme
O minden egyéb meghatározó tényező

15
 A keresleti görbe
A keresleti görbe
megmutatja, mekkora a
jószágból keresett
mennyiség bármely
lehetséges ár esetén, az
egyéb tényezők
változatlansága mellett. Azt
a mennyiséget mutatja
tehát, amelyet a vásárlók
hajlandók megvásárolni
valamely időszakban.
Dp = f (P) 16
 Nevezetes pontok a keresleti görbén

Piaci rezervációs ár:

aminél többet a vevők nem
hajlandók fizetni a
termékért. (A)
Telítődési pont: az a
keresett mennyiség, aminél
többet a vevők adott
körülmények között még
ingyen sem igényelnek. (B)

17
A keresleti görbe eltolódásai

Az eltolódás okai lehetnek:

•változások a vevők elkölthető
jövedelmében
•változások más jószágok
árában
•változás ízlésben és divatban
•a hirdetés és reklám hatása
•a hitelben történő vásárlás
lehetősége
•változások a népesség
számában stb.
18
Ha az ár P0-ról P1-re csökkenne, a fogyasztók DA
helyett DB-t vásá-rolnának minden más
körülmény változatlansága mellett. A görbén az
A pontból a B pontba mozdulunk el.

Ha a fogyasztók (mondjuk reklám hatására)

jobban megkedvelik az adott árut, akkor P0 áron
többet, DC-t vásárolnak, és a P1áron szintén
többet DD-t. Ez abból adódott, hogy a keresleti
görbe jobbra tolódott. 19
 A kínálat

A kínálati függvény:
S = f (P,O)
ahol
S a kínált termék mennyisége
P a termék ára
O az egyéb tényezők összessége

20
 A kínálati görbe
A piaci ár és a termelők által
eladni kívánt jószágmennyiség
közötti kapcsolatot mutatja
bármely lehetséges ár esetén,
tehát azt, hogy különböző
áraknál az eladók milyen
mennyiséget értékesítenének,
egyéb tényezők változatlansága
mellett
SP = f (P)
ahol
SP a kínálat mennyisége
21
P a termék ára
A kínálati görbe eltolódásai

Az eltolódás okai
lehetnek:
•az időjárás hatása
•a technikai haladás
•változások a termelési
tényezők áraiban
•más javak árváltozásai
•adók és termelési
támogatások stb.

22
Az ár P0-ról P1-re való csökkenése a kínálatot SA
mennyiségről SB mennyiségre csökkenti. Figyeljünk
fel a pozitív összefüggésre (kor-relációra): az ár
csökkenésére a kínálat is csökken, az emelkedése
viszont a kínálat növekedésre vezet.

Ha nem az ár, hanem valamely más tényező

változtatja meg a kínálatot, akkor az kínálati görbe
eltolódását eredményezheti. Az eredeti kínálati görbe
balra felfelé való eltolódása azt jelenti, hogy bármely
árhoz tartozó kínálat kisebb lesz, jobbra lefelé történő
eltolódása pedig azt, hogy bármely árhoz tartozó
kínálat nagyobb lesz. 23
 A piaci ár
Az az ár egyensúlyi,
amelynél éppen egyenlő
az önként kínált és
keresett mennyiség.
Az egyensúlyi árat
piactisztító árnak is
nevezik, mert emellett
minden eladó és vevő
szándékai teljesülnek.
Marshall kereszt
24
Az első nem egyensúlyi esetben a termelők P0 áron SA mennyiséget
visznek a piacra. Ezt a helyzetet szemlélteti a kínálati görbe A
pontja. A vevők P0-hoz tartozó keresletét a keresleti görbén AA-
val jelölt ponthoz tartozó DAA mennyiség mutatja. Látható, hogy a
kereslet a kínálatot DAA-SA mennyiséggel meghaladja. Az eladók
tehát emelhetik az árat (amire egyébként mindig hajlandóságot
éreznek) mert a vevők magatartása ezt most lehetővé teszi (viszik
az árut). Ezt mutatja az A pontból kiinduló nyíl.

Az ellenkező esetben a termelők P1 áron SB mennyiségű árut

visznek a piacra. A kínálati görbe B pontja ezt jelöli. A keresleti
görbe P1 árhoz tartozó BB pontja viszont arra utal, hogy ennél az
árnál a kereslet csak DBB. A kínálat SB-DBB mennyiséggel nagyobb
a keresletnél. Most az eladók kénytelenek csökkenteni az árat, mert
egyébként eladhatatlan készletek halmozódnának fel. A piaci ár
tehát elmozdul az egyensúlyi ár felé, amit a B pontból induló nyíl25
 A keresleti, illetve kínálati görbe
eltolódásának hatása az egyensúlyi árra

26
 Objektív Természeti erőforrások
Tőkejavak
Szubjektív Munkaerő
Vállalkozó

Potenciális ( lehetséges )
Tényleges

TUDOMÁNY - nem része, de kihat a gazdaságra !!

27
GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG
- relatív fogalom
- az erőforrások szűkösek
EREDMÉNY
HATÉKONYSÁG =
RÁFORDÍTÁS
RÁFORDÍTÁS
RÁFORDÍTÁS =
IGÉNYESSÉG EREDMÉNY

Hatékonyság fokozása : munkamegosztás

- természetes
- technikai
- szakmai
- szakképzettségi
- területi 28
* A munka jellege szerint : - szellemi
- fizikai
* Társadalmi munkamegosztás

* Kooperáció - a munkamegosztás során elkülönült

termelők - tudatos együttműködése.

29
A GAZDASÁGI RENDSZER
- Állami intézmények
- Üzleti szféra
- Háztartások
Tulajdon viszonyrendszer
amelyben emberek rendelkeznek
alanya tárgya javakkal
Kié ? Mi ? gazdasági erőforrásokkal
pénzzel
Tulajdonos tulajdonát birtokolja, használhatja
ugyanakkor mindebből másokat kizár.
30
Tulajdonos jogait átruházhatja,
de ha a birtoklásról mond le
átengedte a tulajdont.
* Magántulajdon
* Közösségi tulajdon
* Állami tulajdon

Az emberek tulajdonosi helyzete alapvetően

behatárolja cselekvésük kereteit, irányát.

Gazdasági érdek :

- Az emberek, szervezetek a tulajdon alapján

szükségleteik legjobb kielégítésére törekednek.
- az érdekek gyakran ellentétesek, ezért

a gazdaság szereplői versenyeznek egymással. 31

A GAZDASÁG KOORDINÁCIÓS RENDSZEREI
* a gazdaság szereplőinek tevékenységét
hangolja össze

- Piaci koordináció - a piac informálja vevőt-eladót

- az árak befolyásolják a döntéseket
- Bürokratikus - utasítások
- állami szektor
- a gazdaságot kívülről mozgatják
- Etikai - az emberek gazdasági kapcsolataiban
a társadalmi tradíciók, erkölcsi
normák érvényesülnek (alapítvány)
~ viszonosság ( család)
~ önzetlen ( karitatív)
- Agresszív - nyers erőszak
~ gyarmat, hadi gazdaság,
32
államosítás, bűnözés
A MODERN GAZDASÁGI RENDSZER
- minden gazdaságban dominál valamelyik
koordinációs forma
- minden gazdaság vegyes gazdaság
szimbiózis ( kölcsönös egymásra hatás )
- A gazdálkodás -tudatos gazdasági
tevékenység

33
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY
- a gazdaság társadalmi összefüggéseit vizsgálja

- a GAZDASÁG az emberek döntéseinek,

cselekvésének az eredménye

- sok döntés véletlenszerű

- RACIONÁLIS DÖNTÉS
* szabályszerűség található
* azonos feltételek és érdekek alapján
nagyjából azonos döntések születnek
* állandó
az EREDMÉNY - ÁLDOZAT
összevetése
34
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY LÉNYEGE,
FŐ ÁGAI

KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY
- az embereknek
* a gazdaságban tanúsított magatartásával,
* döntési alternatíváival,
* a döntések társadalmi, gazdasági
következményeivel
foglalkozik.
- a gazdasági valóság tudományos megismerése :
* vizsgálja és elemzi:
~ a gazdasági döntéseket
~ a körülményeket
~ a feltételeket
~ az indokokat 35
ÁGAZATI GAZDASÁGTAN
~ IPARGAZDASÁGTAN
~ AGRÁRGAZDASÁGTAN
~ SZOLGÁLTATÁS . GAZDASÁGTAN stb..

FUNKCIONÁLIS GAZDASÁGTAN
~ MUNKAGAZDASÁGTAN
~ BERUHÁZÁS GAZDASÁGTAN
~ PÉNZÜGYI GAZDASÁGTAN
( költségvetés, bankok, biztosítás, valuták )

ELMÉLETI KÖZGAZDASÁGTANOK

* a gazdaság egészét, alapvető viszonyait,

összefüggéseit írja le.
36
MIKROÖKONÓMIA
~ a gazdasági folyamatokat azok szereplőinek
tevékenységein keresztül vizsgálja.
~ a részek elemzésével közelíti meg a
gazdaság egészét.

MAKROÖKONÓMIA
~ az összfolyamatokat elemzi
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN

ELMÉLETTÖRTÉNET
37
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY
FŐ MÓDSZEREI

Alapvető problémák :
- a gazdasági döntések, cselekvések szubjektívek
- lehetetlen illetve korlátozottan lehet a
gazdaságban kísérleteket folytatni
- sok az esetlegesség

Ezért különböző módszereket alakítottak ki.

A fő módszerek : * mérés
* a határelemzés függvényei
* sztochasztikus elemzés
* absztrakció (indukció, dedukció,
aggregáció ) 38
* a mérés :
- ahhoz, hogy a legjobban leírhassuk a gazdasági
folyamatokat, a döntéseket és azok következményeit

mérni kell.
- a közgazdaságtudományban szükségszerűen
nagyobbak a pontatlanságok
- erősek a szubjektív hatások
- a folyamatok tendenciaszerűen érvényesülnek
- statisztikai valószínűség alkalmazása
* elemzések
- függvényeket, egyenleteket használunk

teljes mennyiség ( Total =T )

átlag mennyiség ( Average = A )
határmennyiség ( Marginal = M )
rugalmasság ( Elasticity = E ) 39
 A = T/ x
M = eredményváltozás / ráfordítás változás
E = határmennyiség / átlagmennyiség

* absztrakció - ( elvonatkoztatás )
- eltekintünk a részletektől a legfőbb jellemzőket
kiemeljük

és ezek alapján általánosítunk

indukció az egyesből az általános felé haladunk

dedukció az általánosból haladunk az egyes felé
aggregáció ( összevonás )
- a megfelelő jelenségeket összegyűjtjük és egy
új ( gyűjtő ) fogalmat alkotunk

40
* a modellezés
- olyan absztrakció ahol a gazdaság egy részét
úgy tárjuk fel

hogy kiemeljük és rendszerbe

foglaljuk a vizsgált terület
fő összefüggéseit

- ceteris paribus ( minden egyéb tényező változatlan )

* matematikai modellek
* gondolatkísérleti modellek
* verifikáció megvizsgáljuk, hogy a gyakorlat
igazolja - e az elméletet.
* az összetétel csapdája
- ami igaz a részekre, nem biztos, hogy
igaz az egészre
41
Normatív közgazdaságtan
- megmondja a gazdaság szereplőinek, hogy mikor
mit kell tenniük
Pozitív ( leíró ) közgazdaságtan
- a folyamatok leírásával, bemutatásával segít
a döntésekben.

42
1.3.1. A KLASSZIKUS PIACGAZDASÁG MODELLJE

1.3.1.1. A KLASSZIKUS ÁRU

- áru jószág, termék vagy szolgáltatás

szükségletet elégítenek ki
( használati értékük van )
- javak áruvá akkor válnak

amikor a piacon ( pénzért )

gazdát cserélnek

barter ( közvetlen csere )

Értékelméletek
* munkaérték - elmélet
* marginalista értékelmélet 43
a munkaérték - elmélet (miért működik úgy
a piac, ahogyan működik ?)
- a jószág előállításához szükséges termelő -
munkából indul ki
- az áru értéke az áru előállítására fordított
társadalmi átlagmunka

a marginalista értékelmélet (hogyan működik a piac ?)

- az eladó és a vevő magatartását a hasznosság
határozza meg
- a csereértéket az határozza meg, hogy a
csereérték mennyire hasznos a cserepartnernek

44
A KLASSZIKUS(ARANY)PÉNZ
- egyszerű, véletlen csere
- kifejlett csere a cserére kínált jószágot már
eleve árunak termelték

de ! probléma volt a megbízható

értékmérés

általános egyenértékes

pénz funkciói :
* értékmérő
* forgalmi eszköz
* kincsképző
* fizetési eszköz
* világpénz
45
A PIAC MŰKÖDÉSE

Passzív szereplők áru

pénz
Aktív szereplők eladó (kínálat)
vevő (kereslet)
eladó célja jövedelemszerzés
vevő célja szükséglet kielégítése
( vagy jövedelemszerzés)

kínálat az a változó árumennyiség amelyet

az eladó a mindenkor adott áron
képes és hajlandó eladni

kereslet az a változó árumennyiség amelyet

a mindenkor adott áron a vevők
képesek és hajlandóak 46
megvásárolni
az ár informálja a vevőt és az eladót
a kínálatot közvetíti a kereslet felé

az eladás révén jövedelem keletkezik

az eladóból vevő lesz

a jövedelem rendszerint pénzformában keletkezik

nomináljövedelem

az az árumennyiség ami ezért a pénzért

megvásárolható

reáljövedelem

Az eladók egymással és a vevőkkel is versenyeznek 47

A piac a csere színhelye

A klasszikus piac * szabadversenyes,

tökéletesen versenyző,
kompetitív
Jellemzői :
- homogén áruk
- sok a piaci szereplő (egyik sem képes
befolyásolni a piacot )
- a piacra a szereplők szabadon beléphetnek
illetve a piacról szabadon kiléphetnek
- nincs monopol helyzet
- az eladók és a vevők tökéletesen
informáltak
- az állam vagy más külső piaci erő
nem befolyásol
48
 A Marshall - kereszt

Kínálati görbe SS (Supply)

P (ár)
60
Keresleti görbe DD (Demand)
Az ár a piaci szereplők számára adottság
50

40
Kínálat
30 Kereslet

20

10

0
1000 2000 3000 Q(mennyiség)

A kereslet- kínálat arányai mozgatják az árakat.

A piac öntisztító szerepe Smith „ láthatatlan kéz” 49
1.3.2. A MODERN PAICGAZDASÁG
- a klasszikus piaci viszonyok megváltoztak
1.3.2.1. AZ ÁRUVILÁG VÁLTOZÁSA

- a termékek differenciálódtak (nem homogének)

- jelentősen megváltozott a termékek és szolgáltatások
aránya (fejlett országokban a foglalkoztatottak
70-75 % a szolgáltatásban dolgozik, a termelés
kétharmada szolgáltatás)
- új fontos árú jelent meg az információ
1.3.2.2. A VÁLLALAT VÁLTOZÁSA

- jellemző a diverzifikáció (idegen területekre való

behatolás és profilszélesítés - „több lábon állás”)
- több tulajdonos jelent meg a társaságokban (RT)
50
1.3.2.3. A MODERN PIACI MECHANIZMUS

- monopolizálódás a termelés és a tőke

koncentrálódott
jelentős különbség a piaci
szereplők nagyságában
monopóliumok
oligopóliumok
hatásuk ellentmondásos
a gazdaságra
képesek befolyásolni a piacot
egészségtelen jövedelem -
elosztáshoz
és kapacitás- kihasználat-
lansághoz vezettek

51
- megnőtt az állam gazdasági szerepe

- szabályozni kellett a monopóliumokat, a piacot

- állami szolgáltatások növekedtek
(eü. oktatás, kultúra, alapkutatások, fejlesztések)
- megjelentek a non-profit szervezetek
- az állam szabályozta a pénzforgalmat
- jelentőssé vált a bürokratikus koordináció
- megnövekedett a kockázat a bizonytalanság

- megerősödött a vegetatív szabályozás

~ ráhatás, reklám, PR.
~ a piac szereplői sokszor már nem
racionálisan cselekednek. 52
2.1.1. A MIKROÖKONÓMIA HELYE A
KÖZGAZDASÁGTAN ELMÉLETÉBEN

Mikroökonómia - a gazdasági folyamatokat

a gazdaság szereplőinek egyénenként
vett tevékenységein keresztül
vizsgálja
- a szereplők milyen indítékok alapján
vesznek részt a gazdaságban
- ott hogyan viselkednek
- milyen kapcsolatokba lépnek
egymással

A középpontban az elkülönült gazdasági szereplők

(fogyasztók, vállalatok) állnak, és a
gazdaságot e különálló egységek együtteseként
ábrázolja. 53
A mikroökonómia a neoklasszikus iskolák jellegzetes
kutatási módszere

azok az irányzatok amelyek a gazdaságot

az egyes indivídumok tevékenységeinek
összességeként fogják fel
az egyes szereplők eltérő érdekeiből
fakadó, egymásnak ellentmondó
cselekedeteit

a piac „ láthatatlan keze „ rendezi össze.

Say - féle piactörvény - a kínálat megteremti a maga
keresletét
- az árukat közvetlenül az emberek
szükségleteinek kielégítésére termelik
- tehát túltermelés nem lehetséges
- és a pénznek csak passzív szerepe van
54
Azok a közgazdászok akik nem fogadták el
ezeket az alapelveket

új kérdéseket vetettek fel

amelyekre a mikroökonómia már nem
tudott válaszolni.

(. J.M.Keynes és követői)

Ezekkel a kérdésekkel

a makroökonómia

és a nemzetközi
gazdaságtan
foglakozik. 55
2.1.2. A GAZDASÁG SZEREPLŐI

- a háztartás (fogyasztó)
- a vállalat ( termelő)
- a gazdálkodó állam

2.1.2.1. EGYÉN, CSALÁD, HÁZTARTÁS

- a legkisebb fogyasztói egység nem az egyén

(mert az ember szocializált és humanizált)
- nem is a család ( mert ez szociológiai fogalom)
- hanem a háztartás

56
A háztartások legjellemzőbb tulajdonságai:

- gazdálkodásuk fogyasztáscentrikus
- naturális belső folyamatai, elszámolása van
- laza a munkamegosztás
- nem törekszenek terjeszkedésre
- jövedelmük egy részét megtakarítják
- gazdasági szempontból atomizáltak,
a többi háztartással nem lép gazdasági kapcsolatba

57
2.1.2.2. VÁLLALKOZÁS, VÁLLALAT

Vállalkozás egy személy vagy csoport valamilyen

cél érdekében, rendelkezésére álló
(nem feltétlenül saját tulajdonú)
erőforrásokat mozgósít.

ha a cél és az erőforrások
gazdasági természetűek
Gazdasági vállalkozás

ha nem egyszeri, hanem folyamatos eredmény

elérése a cél

Üzleti jellegű vállalkozás 58

A modern piacgazdaság egyik alappillére az üzleti vállalkozás

- alapvető jellemzői :* önfinanszírozó

* gazdálkodási tevékenység
* célja a jövedelemszerzés
* a piaci kockázat és bizonytalanság
vállalása
A vállalati folyamatok:

- reálfolyamatok
- pénzfolyamatok

- a vállalat a termék piacon (output) eladó

a termelési tényezők piacán
(input) vevő
A vállalatokat céltudatosan cselekvő, termeléscentrikus
és terjeszkedő gazdasági egységként fogjuk fel. 59
A vállalatok belső célrendszere

- A vállalatok saját céljaik elérésére jönnek létre és

külső elvárások teljesítésével maradhatnak fenn !

- Elsődleges cél a profit elérése, növelése.

profit = bevétel - költség

de ! A rövid és hosszú távú célok ellentmondanak.

Rövid vagy hosszú távon kíván - e a vállalat

profitot maximalizálni?

függ a vállalat típusától, méretétől,

környezetétől 60
A tulajdonosok érdekeltsége

1. Bruttó érdekeltség
- a súlyos likviditási (fizetőképességi) gonddal
küzdő vállalat - azonnali minél nagyobb
árbevétel
- igen rövid távú cél ha meghiúsul
csődöt okozhat
2.Maximális tiszta nyereségtömeg
(profittömeg)
- bizonytalan feltételek között működő
vállalat
- a maximális nyereségben érdekelt, készen
áll arra hogy bármikor felszámoljon,
más tevékenységbe mentse át nyereségét
- kalandor vállalatok
- rövid távú gondolkodás 61
3. A profitráta
- az egységnyi befektetésre jutó maximális
profit
profit
befektetett tőke

- a kiszámítható környezetben tevékenykedő,

de a környezetére kevés hatást gyakorolni
tudó vállalat
- megfontoltan alkalmazkodik mindenkori
környezetéhez
- hosszabb távon biztosítva a magas
jövedelmezőséget
- de mindenkor készen áll, hogy más területre
távozzon, ha ott ez a mutató magasabbnak
ígérkezik
62
4. A hosszú távú vagyonérdekeltség

- a vállalat nagy mértékben ura környezetének

- megszerzett jövedelmét ebbe a környezetbe
forgatja vissza
- egyszerre több területen fektet be így biztosítva
alacsony kockázattal párosuló magas hatékonyságát

A pénzügyi eredményesség főképpen a tulajdonosok

érdeke. A vállalat tartós fennmaradása csak addig
célja a tulajdonosnak míg az előző cél megvalósul.

Másképp látják ezt a termelésirányítók (menedzserek)

és a munkavállalók.

63
A munkavállalók :

- akkor érdekelt a veszteséges vállalat

fennmaradásában, ha a megszűnés neki
elhelyezkedési problémát okoz
- egyébként nem ragaszkodik hozzá mert
veszteséges vállalatnál alacsony a munkabér
és rosszak a munkakörülmények

A menedzserek:

- a vállalat túlélésében leginkább a menedzserek

érdekeltek.
- szakmai ambíciók
- míg egy munkavállaló esélyeit alig rontja, hogy
egy csődbe ment vállalat dolgozója volt, a menedzser
számára rossz ajánlólevél lehet
64
A túlélés (tartós fennmaradás) célja kiegészül egy sor, egymásnak
is alárendelt, időnként ellentmondó céllal.

További vállalati célok :

* növekedés, fejlődés
* a piaci pozíciók megtartása, javítása
* innováció és a termelékenység fokozása
* a likviditás megőrzése
* a vállalat image- ának(arculatának) és goodwill - jének
(jóhírének)erősítése
* a rendelkezésre álló erőforrások bővítése

A mai vállalatoknál elkülönültek a menedzseri és a tulajdonosi

szerepek.
- ha a tulajdonos egyben menedzser is, akkor kritikus
helyzetben könnyen hozhat rossz döntést. 65
2.1.2.3. A GAZDÁLKODÓ ÁLLAM

- az állam gazdasági szerepe elsősorban a makro-

folyamatokban érvényesül
- de a mikroökonómiának is vannak olyan területei
ahol szükséges a beavatkozás
- monopolizálódás
- az externáliák („ külső hatások)
pl. a környezetszennyezés
- a csak közösen fogyasztható
közjavak

Az állam funkciói :
- közhatalmi
- köztulajdonosi
- gazdaságszervező, érdekegyeztető
- a civil társadalom koordinálása 66
2.2.1. A KERESLET ÉS A KERESETT MENNYISÉG

Kereslet egy ársor és egy hozzárendelt

termékmennyiségi sor
kifejezi a vevő szándékát és képességét,
hogy különböző árakon milyen mennyi-
ségben hajlandóak és tudnak vásárolni

Keresett mennyiség

az a mennyiség amelyet a vevő képes

és hajlandó megvenni a kialakult
D
ár mellett. P

A piaci keresleti függvény D

negatív meredekségű.
q 67
A fogyasztók kereslete három tényezővel illetve azok
változásával jellemezhető :

1. A fogyasztók egyéni egymástól eltérő ízlése

2. A fogyasztó rendelkezésére álló pénzjövedelem
3. A javak árai

A pénzjövedelemből megvásárolható jószágmennyiség

a reáljövedelem.

2.2.1.1. A FOGYASZTÓI JÖVEDELEM ÉS A KERESLET

- a statisztika módszereivel megrajzolható

egy görbe, amelynek pontjai az adott
jövedelemhez tartozó keresett jószágmennyiséget
ábrázolják, adott ár mellett.
Engel - görbe 68
Normál javak :
- ha nő a jövedelem ezen javakból nő a keresett
mennyiség
I
Létszükségleti (kenyér)

 (jövedelemrugalmasság) +
0<  < 1

Luxus q

 (jövedelemrugalmassága) +
>1

q()= qD  qD : I  I 69
Alárendelt (inferior) javak:
•Inferior, alárendelt vagy „alsóbbrendű” javaknak nevezik a
mikroökonómiai fogyasztáselméletben azokat a javakat, amelyek a
fogyasztó vagy fogyasztók jövedelmének változására keresletük
ellenkező előjelű változásával reagálnak.
- ha nő a jövedelem csökken a keresett mennyiség
- E jövedelemrugalmasságuk -

Az Engel - görbe fázisai

jöv.

menny.
kenyér hús zöldség 70
2.2.1.2. AZ ÁRAK ÉS A FOGYASZTÓI KERESLET
Az áru ára : az a pénzmennyiség, amennyiért
cserébe az adott áru egy egysége
megkapható (egységár )

- Ha minden árunak nő az ára ugyanaz a hatás

mintha változatlan
árak mellett

csökkent volna a háztartások

jövedelme
- A pénzbeli jövedelem és az árak együttesen
határozzák meg a háztartások
tényleges fizetőképességét
a reáljövedelmet.
- Ha nő a pénzjövedelem (nominális) változatlan árak mellett
akkor nő a reáljövedelem. 71
- Ha nő az ára valamely árunak (adott nominális jövedelem
mellett ) valószínűleg

a növekvő ár csökkenti a keresletet.

De ! Az áruk fogyasztása nem független

a többiekétől

azokkal helyettesítő
vagy kiegészítő
viszonyban van
Így a kereslet egy áru árváltozása
esetén
a többi áru vonatkozásában is változik.

- Statisztikai adatok alapján felrajzolható valamely áru

keresleti görbéje a keresett mennyiség az áru árának72
 P(ár)
D
30
 árrugalmasság
20  >1 árrugalmas termék
q(p)  qDqD  pp
D
10

q
420 (keresett
100
180 mennyiség)

A többi árutól független fogyasztású áru esetén

az árváltozás és a keresett mennyiség változása
ellenkező irányú

ezért
azt az árrugalmasságot tekintjük
normálisnak amely negatív
73
Vannak esetek amikor
az áruk nem viselkednek normálisan
(az árrugalmasságuk nem negatív)

Paradox árhatások

* Spekulációs hatás
- nagyobb mennyiségben
P
tárolhatóak, készletezhetők
- áruk előreláthatólag folyama-
tosan emelkedik
q
- a fogyasztó előre számol a
benzin későbbi áremeléssel

ezért az áremelkedés ellenére

A fogyasztó anticipálja (ill,éppen amiatt)
az áremelkedést növeli a vásárlást 74
 * Minőségi hatás
P

- a fogyasztó sok árut nem ismer

- elhiszi, hogy a piac tökéletes versenyző
és az árak tökéletes értékítéletet tükröznek

q ha tehát egy áru ára csökken a többi

hasonló áru árához képest

a vevő bizalmatlanná válik

és csökkenti a vásárlását
az olcsóbbá vált termékből

75
 * Veblen vagy sznobhatás
P

- bizonyos luxusjavak

státuszszimbólumok
- magas áruk miatt
arany
q csak szűk réteg képes megvásárolni

a ” kiválasztottság” érzése

ha csökken az ár

megszűnik az érzet, mert szélesebb

tömegek számára is elérhető az árú

a gazdagabb körökben csökken a

keresett mennyiség
76
* Giffen hatás

- az inferior jószágokkal áll szoros kapcsolatban

- ha egy inferior jószág ára csökken
akkor a korábbi fogyasztási szint megőrzése
is lehetővé teszi
a felértékelt jószág fogyasztásának
fokozását

az inferior jószág fogyasztása jelentősen csökken

az értékesebb fogyasztása nő
( mert több pénz marad rá )

- az inferior jószág árcsökkenése csökkenti ennek

a jószágnak a keresletét (árrugalmassága pozitív)
Az árak és a jövedelem együtt és nem külön- külön
77
befolyásolják a fogyasztói keresletet.
2.2.2 FOGYASZTÓI MODELLEK
- A fogyasztói szükséglet a mikroökonómiai
elméletben fogyasztói keresletként értelmezhető

fogyasztói kosár

amelyet a fogyasztó lehetőségei által

behatároltan választ

elsődleges cél, hogy szükségleteinek

kielégítésekor maximális hasznosságot
érjen el
- Két elmélet :

* A kardinális iskola
* Az ordinális megközelítés 78
* A kardinális iskola
- A hasznosság tőszámokban mérhető

- Megadható, hogy az adott jószág egy egysége pontosan

mekkora hasznossággal bír a fogyasztó számára
- A mérhetőség lehetőséget ad maximális hasznossággal
bíró fogyasztói kosár szerkezetének és tartalmának
kialakítására.

* Az ordinális megközelítés

- Később született, a kardinális iskola hibáit

próbálja megoldani
- Nem ismeri el, hogy meg lehet határozni a
jószágkosarak közötti hasznosságkülönbség
mértékét, mert szerintük a fogyasztó ki tudja
választani két kosár közül a számára hasznosabbat.
79
2.2.2.1. A KARDINÁLIS ISKOLA (HATÁRHASZON)
A szükségletek kielégítésére felhasznált
javak

korlátlanul korlátozottan
rendelkezésre álló rendelkezésre álló
javak javak

annyit fogyasztunk szaporításuk erőfeszítéssel

amennyire szükségünk van költségekkel jár

szabad javak gazdasági javak

hasznosságérzetet azért vásároljuk, mert egy meg-

kelt bennünk határozott szükségletünket ki
akarjuk elégíteni 80
 Egy jószág megszerzése azzal jár,
hogy egy másik jószág megszerzéséről
le kell mondanunk fel kell áldoznunk

a döntés racionalitása
azon múlik, hogy az áldozat
megéri- e ?

a jószág nyújtotta előny nem

marad-e el a feláldozott
előny mögött

MU (Marginal Utility)
Határhaszon a pótlólagos jószágból
nyert haszonnövekmény
TU (Total Utility)
Teljes haszon a határhasznok összege 81
U
TU
- ahol a határhaszon = 0
ott a teljes haszon maximális

- az egymást követő pótlólagos

jószágegységek elfogyasztásakor,
MU a teljes haszon egyre kisebb ütemben
nő
q
minél többet fogyasztunk, annál
kisebb hasznosságot képvisel
az új mennyiség

Gossen - I.törvénye a csökkenő határhaszon törvénye

az így viselkedő javak

82
normális vagy Gossen javak
- A normál jószág határhaszon függvénye monoton csökkenő
- Az összhaszonfüggvény maximumpontjánál a határhaszon = 0

Több termék fogyasztói kosár

- az optimális fogyasztói kosárban

lévő valamennyi termék pénzben
kifejezett áregységére jutó
határhaszon azonos
(minden termék utolsó egysége
egyforma haszonnal bír)
- az utolsó pénzegység bármely termék
vásárlása esetén ugyanazt a haszonnövekedést
eredményezi

Gossen II. törvénye a racionális vásárlás esetén az éppen

MUX px = MUY  py feláldozott x határhaszon egyenlő 83
az y határhasznának árarányszorosával
2.2.2.2. A HASZNOSSÁG ORDINÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE
A FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK

* Az emberek nem az egyes javakat értékelik

önmagukban, hanem a javak különböző
kombinációi között válogatnak.
Az elemzéshez modellt kell felépíteni.

modellezni kell a piacon

megjelenő javak állandóan
változó világát
a javak kombinációi között
válogató fogyasztó
gondolatmenetét,
pszichológiáját
A modellben feltételezzük , hogy a fogyasztó 84
racionálisan választ.
* A piacon rengeteg különböző áru van

a vevő képtelen áttekinteni

* Egyszerűsítő feltevéseket, absztrakciókat alkalmazunk.

az egyszerűsítés megkönnyíti a modellezést

de ! fokozza a bizonytalanságot

Ezért meg kell becsülni a valóságtól

való eltérés mértékét

majd kísérletet kell tenni az

alkalmazott megszorítások
részleges vagy teljes feloldására
85
2.2.2.2.1 Milyen absztrakciókat alkalmazunk ?

- Statikus modell
- az aktuális választékot vizsgáljuk
( eltekintünk a változásoktól, a műszaki
fejlődéstől)

- Homogén modell
- minden jószágfajta minden eleme azonos

- Folytonos modell
- minden jószág tetszőlegesen osztható és
újra összerakható
- A modell kétdimenziós csak két jószág szerepel

ebből indukcióval
általánosítunk 86
 kiválasztunk egy árut

az összes többit összevonjuk

(az összes többi lesz - a másik)

- N dimenziós modell
- ahol N = 2

- Bevezetjük a fogyasztói kosár fogalmát

minden jószágból beleteszünk

valamennyi mennyiséget
( egy- egy lehetséges fogyasztói kosár)

így minden kosár megkülönböztethető 1 N

87
Az N elemű sorozat

egy N dimenziós lineáris tér valamely

vektorával, pontjával azonosítható

A lineáris tér pozitív ortánsa

- 2 termék a 2 dimenziós pozitív

síknegyed
BOR
- negatív mennyiségeknek nincs értelme
B

A
C

KÖNYV

88
2.2.2.2.2. A FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK
RENDEZÉSÉNEK AXIÓMÁI

_- Terméktér minden egyes pontja

egy fogyasztói kosár

- Feltétezzük
hogy a vásárló
racionálisan dönt
rendelkezik egy
rendezési elvvel

amely alapján meg tudja állapítani

Preferencia hogy két kosár közül melyiket 89

„Preferencia” = előnyben részesítés

A preferencia - rendezés tulajdonságait axiómákkal írjuk le.

1. Teljesség - két kosárról egyértelműen el tudja

dönteni a fogyasztó

hogy melyiket preferálja

- ha egyiket sem

akkor a két kosár közömbös

(egyik ugyanolyan jó mint a másik)

2.Reflexivitás - ha egy fogyasztó egy kosarat saját

magával hasonlít össze

azt közömbösnek 90
3. Tranzitivitás (vagy következetesség)

- ha A kosarat preferálja B kosárral szemben

- és B kosarat preferálja C kosárral szemben
- akkor A kosarat preferálja C kosárral szemben.

4. Dominancia elve

- a fogyasztó két kosár közül azt preferálja

(részesíti előnyben) amelyben egyetlen
jószágból sincs kevesebb mint a másikban,
de legalább az egyikből több van
- ha egy kosár dominálja a másikat,
akkor biztosan preferáltabb is.

91
 5. Az átlag preferálása

- ha a fogyasztó számára két kosár közömbös

akkor bármely konvex kombinációjukat
előnyben részesíti velük szemben

- az emberek hajlanak a kompromisszumokra

a szélsőségeknél jobban becsülik az
Y
„ arany középutat „
A

C
- a preferencia függvény alulról
B konvex
X

92
 A közömbösségi görbe

* a közömbösségi görbe a fogyasztó számára

egymással közömbösségi viszonyban álló
fogyasztói kosarak (termékkombinációk)
mértani helye.
Y
A terület a határvonallal
(xy)kosarat
preferáló együtt, olyan kosarakat
kosarak
halmaza tartalmaz, amelyek legalább
(x,y) olyan jók mint (xy) kosár

Gyengén preferált halmaz

X Bármilyen fogyasztói kosarat

jelképező ponton keresztül
húzhatunk egy közömbösségi görbét.
93
 - A közömbösségi görbe az összes olyan kosarat tartalmazza
amely a kiválasztott kosárral közömbös.
- A fogyasztó számára a közömbösségi görbe egy meghatá-
rozott preferenciaszintet jelent.
- A különböző közömbösségi görbék nem metszhetik és
nem érinthetik egymást.
Y - A terméktérbe húzott bármilyen
folytonos vonal minden pontja
egy fogyasztói kosár

tehát mindegyiken keresztül

egy és csak egy közömbösségi
X görbe húzható.
Közömbösségi
térkép - két közömbösségi görbe közül azon
vannak a preferáltabb kosarak
amelyik távolabb van az origótól 94
MRS = tg = yx
Y MRS (Marginal rata of Substitution)
- a helyettesítés határrátája

- megmutatja, hogy mennyit hajlandó

a fogyasztó a kosarában lévő egyik
 X jószágból feláldozni, a másik jószág
egy egységgel történő növelése
céljából úgy, hogy hasznosságérzete
ne változzon.
- Az MRS (helyettesítés határrátája) és a határhaszon
összefüggése.
MRS =y  x= MUx  MUy
- Az MRS annál kisebb, minél több van az adott jószágból.

Csökkenő helyettesítési határráta törvény 95

 Különleges alakú közömbösségi görbék
kék toll
- Két jószág helyettesíti egymást

- egy adott mennyiség az egyikből

a másik nélkül ugyanannyira jó, mint
egy adott mennyiség a másikból az
zöld toll egyik nélkül
bal cipő
-A két jószág kiegészíti egymást

- a két jószágot egy meghatározott

arányban lehet csak használni
- a másik változatlanul hagyása mellett
nem eredményezne preferáltabb
jobb cipő kombinációt.
96
2.2.2.2.3. A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES

- A fogyasztók viselkedésének meghatározásához,

nem elég ismerni a fogyasztó preferenciáit.

Ismerni kell a lehetőségeit is

(Mit szeretne ? - De mit képes
megvásárolni ?)
- Adott jövedelemből, adott áron megvásárolható
termékek mennyisége
a pénzjövedelem reálértéke

- Költségvetési halmaz

- tartalmazza az adott jövedelem és árak mellett

megvásárolható összes fogyasztói kosarat.
97
 Y A költségvetési egyenes
Ipy
Nem megvehető I - rendelkezésre álló
 kosarak jövedelem
x - termék y -termék
Kölségv. px- x ára py- y ára
halmaz qx - x mennyisége qy - y mennyisége
Ipx X

- ha a fogyasztó az összes jövedelmét csak Y vásárlására

költené
Ipy mennyiséget vehetne
ua. Ipx
- az egyenes meredeksége tg  = pxpy

I  px  qx  py  qy
98
I  px  qx  py  qy

ha kiemeljük azon termékkombinációkat

amelyhez a fogyasztó csak a teljes
rendelkezésre álló jövedelmének
elköltésével jut

költségvetési egyenes

I = px  qx  py  qy

A költségvetési egyenes egyben költségvetési

korlát is.
A megvehető kosarak halmaza a fizetőképes
szükségletet is reprezentálják. 99
A költségvetési korlát gazdasági viselkedési módok
- (Kornai János)
* kemény költségvetési korlát

- a nem megengedett kosarakhoz a fogyasztó

úgy viszonyul, mint ami valóban nem
megengedett (nem elérhető)
„ ne nyújtózkodj tovább mint ameddig
a takaród ér”
* puha költségvetési korlát

- a költségvetési halmaz kissé kitágítható

- a fogyasztó (megalapozottan)bízik
valami külső segítségben

100
A társadalomstatisztika a háztartásokat
jövedelmeik alapján
öt csoportba osztotta.

* a legfelső ötöd puha korlát

(vállalkozók, a társadalom
kedvezményezettjei) van tartalékuk,hitelük

* az alsó ötöd kemény korlát

(szegények, hátrányos
helyzetűek) de ! Feltűnően nagy
arányban található
felpuhított költségvetés !
(általában a kilátástalan helyzet
miatt „ már minden mindegy”)

* a középső háromötöd a legkeményebb korlát 101

2.2.2.2.3.1. AZ ÁRVÁLTOZÁSOK HATÁSA
A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENESRE

Y y ára nő x ára nő
Y

X X

Mindkét termék ára nő vagy csökken

Y

X
102
2.2.2.2.3.2. A JÖVEDELEMVÁLTOZÁS HATÁSA
A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENESRE
Y -A költségvetési egyenes meredek-
ségét az árak határozzák meg,ezért
az a jövedelemváltozással
nem változik.
- Ha nő a jövedelem, akkor a két
áruból vásárolható maximális
X
mennyiség azonos arányban nő.
- Az egyenes az origótól távolodik
- Jövedelemcsökkenésnél fordítva.
Az áraknál és a pénzjövedelemnél nem az abszolút
nagyságok, hanem ezek arányai határozzák meg
a megvásárolható jószághalmazt.
103
2.2.2.2.4. A RACIONÁLIS VÁSÁRLÁS PONTJA
Y
1. A fogyasztó a költségvetési
halmaz határán lévő költség-
B
vetési egyenesen tud a legtöbbet
vásárolni (így költi el teljes
A jövedelmét) ezért az ezen fekvő
D fogyasztói kosarak közül
C választ.
X

2. Nem választja D-t , mert ugyan benne van a fogyasztó

költségvetési halmazában, de ennél többet is megsze-
rezhet az összes pénzének elköltésével.
3. A költségvetési egyenesen választott fogyasztói kosár
rajta van egy közömbösségi görbén
104
 3. * a költségvetési egyenes két pontban metszi a
közömbösségi görbét
- B és C is megszerezhető
- de a fogyasztó ezt nem teszi, mert jövedel-
méből egy magasabb hasznossági szintet
képviselő jószágkosárhoz is hozzájuthat.
* a költségvetési egyenes egy pontban érinti
a közömbösségi görbét (A)
- az ennél jobban preferált közömbösségi
görbe viszont már a nem megengedett
térben van.

A racionális választás ahol a közömbösségi görbe

érinti a költségvetési egyenest
A racionális választás és a határhaszon :
MRSx,y = MUx /MUy = px / py
105
2.2.2.2.4.1. A JÖVEDELEM ÖSSZEHASONLÍTÓ
STATIKÁJA - Az optimális fogyasztói kosár
változása a jövedelem változás következményeként

- Változatlan árak mellett a jövedelemváltozás

hatására elmozdul a költségvetési egyenes

Y a racionális fogyasztói vásárlás megváltozik

egy folytonos görbe mentén mozdul el

ICC JÖVEDELEM - FOGYASZTÁS

GÖRBE
(Imcome- Consumption Curve)
X
106
2.2.2.2.4.2. AZ ÁRAK ÖSSZEHASONLÍTÓ STATIKÁJA
-Az optimális fogyasztói kosár változása az árak
változásának következményeként

Az árváltozás hatására elfordul a költségvetési

egyenes.
Három mennyiség között teremt kapcsolatot
- a két jószág mennyisége és a kiválasztott
Y jószág ára között
- Nő X ára - kevesebbet lehet
belőle vásárolni
a költségvetési egyenes elfordul
- A megnőtt ár hatására a racio-
nális választás kosara egy
alacsonyabb hasznosságú
közömbösségi görbére kerül.
X 107
 Az árnövekedésnek kettős hatása van

Y 1. Az árváltozás miatt megváltozik

ICC a reáljövedelem
jövedelemhatás
PCC

2. Az árnövekedés arra készteti

a fogyasztót, hogy a drágábbá
vált terméket részben olcsóbbal
X helyettesítse
C A helyettesítési hatás
B
3. AB - jövedelemhatás
BC - helyettesítési hatás
AC - teljes árhatás

Hicks - féle árhatás

108
A keresztárrugalmasság
- ha valamely árunak megváltozik az ára, akkor ez nem
csak az adott áru keresett mennyiségét változtatja meg.

* ha a kiválasztott áru fogyasztását helyettesíti

a másik áru fogyasztása

akkor a másik áru árnövekedése arra készteti

a fogyasztót

hogy inkább a kiválasztott árut fogyassza,

mert annak nem változott az ára

az adott árut helyettesítő áru

keresztárrugalmassága pozitív 109
- ha két áru fogyasztásban kiegészíti egymást

akkor a másik áru árnövekedése

visszafogja a nélküle nem fogyasztható,

kiválasztott áruét is

az adott árut fogyasztásban kiegészítő áru

keresztárrugalmassága negatív

110
2.2.4. A PIACI KERESLET
- Eddig azt vizsgáltuk, hogyan alakul a egy fogyasztó
kereslete javak iránt.
- Meg kell vizsgálni, hogyan alakul egy jószág kereslete,
ha valamennyi iránta érdeklődő fogyasztó egyéni
keresletét figyelembe vesszük.
- A fogyasztók (vevők) konkurálnak egymással

az ár számukra nem befolyásolható

külső adottság

egy adott áron minden fogyasztó

egy rá jellemző mennyiséget

keres
Különböző árak mellett ez a mennyiség
111
végigfut a fogyasztó keresleti görbéjén.
A közgazdaságtanban általában igaz:

- görbe mentén mozdulunk el

- ha az összefüggés megjelenítéséhez
felhasznált mennyiségek
valamelyike változik meg.

- a görbe mozdul el

- ha egy harmadik
közvetlenül nem ábrázolt
mennyiség változik meg

112
2.2.4.1. A FOGYASZTÓI TÖBBLET

A fogyasztók

eltérő ízlésük, jövedelmük miatt

különbözőképpen értékelik
az egyes javakat

a többi azonos terméket fogyasztóhoz

képest eltérő árakat hajlandóak fizetni

Az a maximális ár, amennyit a fogyasztó

hajlandó fizetni a termék egységéért

a REZERVÁCIÓS ÁR 113
 - Valamennyi fogyasztó egyéni
p D
Fogyasztói keresleti függvényéből leolvasható
többlet
az ő rezervációs ára
s - a fogyasztók
E

pE
mivel nem egyforma a
S D
preferencia rendszerük

qE
q eltérő árakat fizetnének

de ! a kompetitív piacon a
szereplők árelfogadók
A fogyasztói többlet :

ár amit a fogyasztó maximálisan fizetne

– ár amiért ténylegesen veszi
a fogyasztói többlet
114
 Ft - a piaci egyensúlyi ár=60 Ft
P=120 - az állam termelői támogatás
D(p)= 600-5 p
címén 10 Ft-t ad a termelőknek
ösztönözve őket a kialakult
P=60 E
E*
keresletnek megfelelő mennyiség
P=50 termelésére
- jól jár-e a fogyasztó összességében
ha a támogatást a fogyasztó
300 350 600 Kg által befizetett adóból történik
A burgonyapiac 1. D(p) = 600 - 5p
D(60)= 600 - 5*60 =300 kg
lesz az egyensúlyi mennyiség
2. A fogyasztói többlet a P=120 , a P=60 és E által
bezárt háromszög területe:
- 300*60 / 2 = 9000 Ft 115
3. Az ártámogatás következtében csökken a piaci ár (50 Ft)
-a fogyasztók preferenciarendezésében a burgonya
előtérbe kerül (olcsóbban többet szándékoznak vásárolni)

D(50) =600 - 5*50 = 350 kg lesz a keresett mennyiség.

4. Az új fogyasztói többlet (az új háromszög területe)

- 350*70 / 2 = 12250 Ft

5. A fogyasztói többlet növekménye 12250 Ft

- 9000 Ft
3250 Ft
6. A termelői támogatás címén
- az állam kifizet : 350 * 10 Ft-t = 3500 Ft

116
7. Ha ezt az összeget teljes egészében a lakosságtól elvont
adóból finanszírozza az állam

akkor a fogyasztók rosszul járnak, hiszen a

fogyasztói többletnövekmény (3250 Ft)
kevesebb az adó összegénél (3500 Ft)

az állam ezzel az intézkedésével

250 Ft-al kurtította meg a fogyasztókat.

(ezt a pénzt másra költhette volna)

117