Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.

8. A közgazdaságtan alapfogalmai.

8. A közgazdaságtan alapfogalmai.

1. A közgazdaságtani gondolkodás összetevői.

1.1. Szűkösség és hatékonyság.

1.2. Az elemzés buktatói: logikai hibák.

1.3. A gazdaságszervezés alapkérdései.

1.4. A teljesítési lehetőségek határa

2. A modern vegyes gazdaság.

2.1. A piaci mechanizmus és a láthatatlan kéz elve.

2.2. Kormányzati beavatkozások.

1. A közgazdaságtani gondolkodás összetevői.

1.1. Szűkösség és hatékonyság.

A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogyan használják fel a társadalmak szűkös erőforrásaikat értékes
termékek és szolgáltatások előállítására, és hogy hogyan osztják ezeket el a különböző egyének
között.

Szűkösség: a javak korlátozottsága az igényekhez képest; ez az emberi egyén és az emberiség

állandó tapasztalata.

Hatékonyság: a társadalom a leghatásosabb módon használja erőforrásait az igények és a

szükségletek kielégítésére.

Egy gazdaság akkor hatékony, ha egyetlen egyén gazdasági jóléte sem növelhető már anélkül, hogy
másvalaki rosszabb helyzetbe kerüljön

1.2. Az elemzés buktatói: logikai hibák.

A közgazdasági elemzés során mikro- és makroökonómiai folyamatokat értelmezünk és igyekszünk

előrejelezni az egyéni vagy az állami / közösségi döntések következményeit.

Mikorökonómia: az elkülönült, egyedi gazdasági egységek (egyedi piacok, vállaltok, fogyasztók)

működését vizsgálja. (Adam Smith.)

Makroökonómia: a gazdaság egészének működését vizsgálja (üzleti ciklus fogalma, pénzmennyiség,

központi kamat.) (John Maynard Keynes.)

A közgazdasági elemzés szokásos logikai buktatói:

(1) Post hoc, ergo propter hoc. Csak azért, mert valami időben megelőzött valami mást, még nem
biztos, hogy okozta is azt. Például 1930-ban a világválság kezelésére megpróbáltak árakat és béreket
emelni, mert úgy találták, hogy a korábbi fellendülések mindig együtt jártak a bérek és az árak

1
 Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.
8. A közgazdaságtan alapfogalmai.

emelkedésével. Ez könnyen lehet, azonban az együtt járás nem azonos az okozással; ennek
megfelelően csak hátráltatták a kilábalást a válságból.

(2) Több tényező rögzítésének elmulasztása. Ha nem veszünk figyelembe több tényezőt, akkor
sokszor megalapozatlan állításokat teszünk. Pl.: az adókulcsok csökkentése növeli a költségvetési
bevételt, hiszen 1964-ben is csökkentették, mégis növekedtek az effektív adóbefizetések. Valójában
az történt, hogy ettől függetlenül növekedett a gazdaság, az emberek többet kerestek, így több adót is
fizettek; tehát az adókulcs csökkentése nélkül még nagyobbak lettek volna az állami bevételek.

(3) Összetétel: nem biztos, hogy ami igaz a részekre, igaz lesz a részek összességére, tehát az
egészre is. Ha valakinek rekordtermése van a földjén, rekordbevételei lesznek. Ha mindenkinek
rekordtermése van, rekordszintű bevételcsökkenés várható.

(4) A normatív (milyennek kellene lennie a gazdaságnak) és a deskpriptív (milyen most éppen) ítéletek
összekeverése.

1.3. A gazdaságszervezés alapkérdései.

Három alapvető kérdés: (1) mit termeljünk? (2) hogyan termeljük? (3) kinek a számára termeljük?

Alternatív válaszok:

Piacgazdaság: azt termeljük, amiből a legtöbb nyereség van, úgy, hogy előállítása a legkisebb
költséggel járjon, és azoknak, akik jövedelemmel bírnak.

Utasításos gazdaság: azt termeljük, úgy és annak számára, amit a kormányzat mond. (Észak-Korea.)

Vegyes gazdaság: alapvetően piaci alapon működik, azonban (erőteljes vagy visszafogott)
kormányzati szabályozás mellett.

1.4. A teljesítési lehetőségek határa

Input (ráfordítás, termelési tényező): olyan termékek és szolgáltatások, amelyek más termékek és
szolgáltatások előállításához vezetnek. Három alapvető input:

Föld: természeti erőforrások.

Munka: a termelésre fordított emberi idő.

Tőke: a gazdaságban használt (és azáltal kitermelt) tartós erőforrások.

Output (kibocsátás): az inputokból előállított javak.

A teljesítési lehetőségek határa (Production-Possibility Frontier): a javak maximális mennyisége,

amelyeket adott technológiával és az erőforrások teljes felhasználásával elő tudunk állítani.

Tegyük fel, hogy egy gazdaság két jószágot tud előállítani: vajat (butter) és ágyút (gun). A kérdés az,
hogy a kettőnek mely kombinációval használjuk ki a teljesítőképességet.

2
 Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.
8. A közgazdaságtan alapfogalmai.

ami abból jön ki, hogy a kérdéses gazdaságban ilyen hatékony termelési lehetőségek vannak:

amit így tudunk ábrázolni:

Az első ábrán az U pont: alulteljesítő gazdaság; I: amire még nincs lehetőség; a görbe és
pontjai pedig a hatékony gazdaságot ábrázolják.

3
 Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.
8. A közgazdaságtan alapfogalmai.

2. A modern vegyes gazdaság.

2.1. A piaci mechanizmus és a láthatatlan kéz elve.

Ahol: S = kínálat (amit a vállaltok vagy az eladók kibocsátanak); D = kereslet (amit a vásárlók
megvesznek); P = ár; Q = mennyiség. S és D metszéspontja: a piaci egyensúly (az a mennyiség
abban az árban, amit az eladók szívesen kibocsátanak és a vásárlók szívesen megvesznek). A pont
alatti terület: hiány; felette: többlet – ezek a jelenségek lenyomják vagy feltolják az árat / a
mennyiséget az egyensúlyi szintre.

Ehhez pedig nem kell semmilyen külső szabályozóerő; a piac maga kialakítja az egyensúlyt.
Versenyalapú gazdaságban az egyéni érdek követése közhaszonhoz vezet (anélkül, hogy az egyén
ezt szándékolná) – ez az Adam Smith által leírt láthatatlan kéz elve.

2.2. A kormányzati beavatkozások.

Miközben a láthatatlan kéz sok mindenre képes, esetenként külső veszélyek bántalmazzák a piaci
egyensúlyt (ezek a piaci kudarcok). Ezek ellensúlyozására engedjük a kormányzatnak a beavatkozást.

4
 Társadalomtudomány és vizuális kommunikáció.
8. A közgazdaságtan alapfogalmai.

Piaci kudarcok:

(1) Tökéletlen verseny. Tökéletes verseny esetén egy piaci szereplő sem tudja meghatározni az
árakat önmagában, tökéletlen verseny esetén viszont egy vagy több cselekvő (monopóliumok) igen.

(2) Externáliák. Olyan gazdasági tranzakciók, amelyeknek nincs gazdasági ellentételezése (új
találmány [pozitív irányú túlcsordulás]; környezetszennyezés).

(3) Közjavak. Mindenki számára használható jószágok (világítótorony), amelyek hiánya éppúgy
problémát okozhat, mint a megléte.

+1: Egyenlőtlenség: pusztán a piaci mechanizmus elképesztő és méltánytalan vagyoni

egyenlőtlenséget termelhet ki (különösen, ha van örökösödés is).

Tipikus kormányzati beavatkozások:

(1) A verseny ösztönzése, trösztellenes törvények.

(2) Piaci beavatkozás az externáliák hatása ellen (pl. környezetvédelmi törvény).

(3) Hasznos közjavak termelése, vásárlása vagy támogatása.

(4) Progresszív adók kivetése és transzferek (pénzsegélyek) létesítése.

(5) A stabilitás biztosítása: a) monetáris politika (pénzkínálat, kamatlábak); b) fiskális politika (adók,
közkiadások szabályozása).

A legmélyebb közgazdasági fogalom: az alternatív költség.

Every gun that is made, every warship launched, every rocket fired signifies in the final sense, a theft
from those who hunger and are not fed, those who are cold and are not clothed. This world in arms is
not spending money alone. It is spending the sweat of its laborers, the genius of its scientists, the
hopes of its children. This is not a way of life at all in any true sense. Under the clouds of war, it is
humanity hanging on a cross of iron.

Minden fegyver, amit gyártunk, minden hadihajó, amit vízre bocsátunk, minden rakéta, amit kilövünk,
végső soron semmi más, mint lopás azoktól, akik éheznek, és azoktól, akik fáznak, de nincsen
ruhájuk. A fegyverek világa nem csak pénzbe kerül. A munkások erejét, a tudósok zsenialitását, a
gyermekeink jövőképét mind-mind áruba bocsátja. Ez nem élet, az élet tényleges értelmet alapul
véve. A háború fellegei alatt éppen az emberiséget akasztjuk vaskeresztre.

(Dwight D. Eisenhower)

Alternatív költség: minden döntésünk eredményeként lemondunk valamiről (ha nappali tagozatos
hallgatók vagyunk, lemondunk egy időre a munkabérről, és fordítva). Az alternatív költségek
számításakor a legfőbb cél a pénz fátylának fellebbentése (attól, hogy valami olcsó, még lehet,
hogy költséges).