Többi tudományterület

1
 Művészet: szép/csúnya
 Gazdaság: nyereséges/veszteséges
 Politika: kormányra kerül/ellenzékben
marad
 Jog: jogszerű/jogszerűtlen
(NEM - igazságos/nem igazságos, az az etika!)
 Tudomány: igaz/hamis

2
 Axiomákból indul ki
 Az axiómák kiválasztása szubjektív,
értékter-helt
 Az értékmentes társadalomtudomány
tehát illúzió. A tudomány objektív, de
nem érték-mentes.
 Weberi értékmentesség: a tudós tegye
nyil-vánvalóvá, hogy milyen érték alapján
dolgo-zik.
3
Hagyományos középkori tudományok:
Jog
Teológia
Történelem

Természettudományok:
Fizika
Biológia
Kémia

Interdiszciplinaritás: A tudományok szintézise

Interdiszciplinaritás a társadalomtudományban:
szociálpszichológia, politikai gazdaságtan

4
 Hasonlítani akartak a
természettudományok-hoz: mérhetőség,
matematikai alap, kísérlet, saját tanszék,
saját folyóirat, saját konferenci-ák
 Diszciplináris széttagoltság
 A kutatási területek arbitrális (nehezen
indo-kolható) lehatárolása

5
1. Bizonyíthatóság: lásd matematika
2. Falszfikációs elmélet (Karl Popper): nem tudjuk
bebizonyítani, hogy minden hattyú fehér. Amíg
minden talált hattyú fehér, addig a tézis meg-
erősödik (korroborálódik). Ha akad egy fekete
hattyú, a tézis cáfolódik (falszifikálódik).
 Indukció: mintából populációra következtetés
 Dedukció: populációból mintára következtetés
 Tudományos paradigma (Kuhn) és kutatási
program (Lakatos).

6
 Internális változók: amik a kutatási terület részei.
Mikroökonómiánál: a vállalat gazdálkodása, nyereségessége.
 Externális változók: amelyek nem a kutatási terület része.
Közgazdaságtannál: környezeti, társadalmi hatások.
 Itt erős a mérhetőség iránti elfogultság.
 Internalizálás 1: a környezetgazdaságtan képes a környezeti
terhelést internalizálni a gazdasági számításokba:
szennyező fizet elve.
 Internalizálás 2: az oktatásgazdaságtan képes jelezni, hogy
mennnyi nettó jövedelme lesz az államnak, ha érettségit ad
minden diáknak.
 Konklúzió: az internalizálás/externalizálás határai változnak.
Minél szélesebb, annál holisztikusabb.

7
 Államszocialista gazdaságok
 Piacgazdaságok

A valóságban a legtöbb:
Vegyes piacgazdaság: a gazdasági kapcsolatok fő
szervezőereje a piac, de az állam is önálló gazdasági
tényezőként vesz részt.
Mindkét szektor értéket termel!

8
 Klasszikusok
 Marginalisták
 Neoklasszikusok
 Keynesiánusok
 Neoklasszikusok
 Poszt Ricardiánusok
 Marxiánusok

9
10
 Skót morálfilozófus
 Nem nevezte magát még közgazdásznak
 Inquiry into the Nature and Causes of the
Wealth of Nations, 1776 (Nemzetek
gazdagsága)

11
 A kapitalizmus kiugró gazdasági fejlődést okoz
 Hokibot ábra
 Oka a specializáció
 Munkaérték elmélet: használati érték/csereérték

12
 Vállalkozó: önérdek kielégíti a piaci rést
 Koordináció: látható kéz?
 Koordináció: az ár mint információs
platform
 Kínálat, kereslet

13
 Verseny
 A verseny leszorítja az árakat a költség szintjére, ezért
senki nem kereshet túlságosan nagy profitot
 A vállalkozó rá van szorítva a gépesítésre
 Bérek: megélhetési bérek, de mindenkinek egyre jobb
lesz
 Egyenlőtlenségek:
1. az erőteljes verseny miatt a profit sosem lesz jelentős,
2. a gépesítés miatt a megélhetési bérek emelkednek, ezért
3. a társadalmi osztályok közötti különbségek csökkennek.

 Say törvénye: a bérek egy az egyben keresletet

jelentenek az áruknak
14
15
 Brit tőzsdebróker
 Gazdag földbirtokos
 A Parlement tagja (megvette a székét!)
 Principles of Political Economy, 1817 (A politikai
gazdaságtan alapelvei)
 Politikai gazdaságtan és nem közgazdaságtan

16
 Kukorica:
1. a napóleoni háborúk nyomán GB nem importál kukoricát,
2. felmegy a kukorica ára,
3. a munkások kiadásai nőnek
4. a földtulajdonosok bevételei nőnek.
 Ricardo fellép ezzel szemben, pedig maga is földtulajdonos
 Járadék: fix mennyiségű föld/ingatlan
monopóliumából származó jövedelem (abszolút és
különbözeti)
 Nincs versenyben
 Kikerül a profit – beruházás (gépesítés) körforgásból
 Nőnek az egyenlőtlenségek

17
 A klasszikusok a termelésre koncentrálnak, a neo-
klasszikusok a kereskedelemre
 Adam Smith kínálati-keresleti modelljét
általáno-sítják
 Az egyéni használati érték alapján a
csereértékre koncentrálnak
 A marginalizmus hasznosság-elméletére
építenek
 A piacon beáll az egyensúlyi ár
 Már csak közgazdaságtannak hívják

18
 Angol matematikus: matematizálás
 Principles of Economics

19
 Carl Menger (osztrák), W. Stanley Jevons (angol), Léon
Walras (francia)

20
 A döntéseket a margón/határon hozzuk
 Határhasznosság elve. Alfred Marshall
 “Racionális” reprezentatív ágens
 Behaviourista közgazdaságtan: Kahneman,
Tversky, Thaler, stb: racionális-e?
 De hogyan lehet megállapítani a hasznosságot?

21
 Ysidro Edgeworth 1881

22
 Minden cég kicsi
 Ezért minden cég árelfogadó
 Minden cég azt gondolja, hogy a saját kibocsájtá-
sának nincs hatása a piacra (ez nem lehet igaz)
 Tökéletes információ birtokában vannak
 Minden cég azt gondolja, hogy a többi cég
kibocsáj-tásának sincs hatása a piaci árra
 De akkor ki határozza meg az árat?! Hahn: A neo-
klasszikus makronak nincs elmélete a piaci ár
meghatározására…

23
 Homogén termékek
 Sok szereplő mindkét oldalon
 Árelfogadás
 Tökéletes információáramlás
 Alacsony belépési és kilépési
korlátok
 Nincs idő, tranzakciós költségek

24
 A valóságban kevésszer fordul elő
 Eleve ritkán homogén
 De a termelőnek érdeke a termék
differenciálás
 Robinson/Chamberlain: monopolisztikus
versenyelmélet. Homogén terméknek tűnik,
de a valóságban mégsem versenyez.

25
 Polipólium, oligopólium, monopólium
 Polipszónium, oligopszónium,
monopszónium
 Means and Bearl: nagyvállalati
kapitalizmus
 Hirschmann-Herfindahl index: hány
szereplő? Mekkora részesedéssel?

26
 Ha sok kis szereplő van, akkor ezek
árelfogadók
 Anwar Shaikh (pakisztáni amerikai): ha
mindenki árelfogadó, hogyan történik az
árképzés?
 (Ha tökéletes a piac, nincs profit)
 Michal Kalecki (lengyel): monopólium foka
határozza meg a markupot
27
 Joseph Schumpeter (osztrák): “kreatív
rombolás”, “hulljon a férgese”
 Alacsony belépési korlátok: nagyvállalatok,
hálózatok iparágak miatt ritka
 Alacsony kilépési korlátok: foglalkoztatás
vesztés (munkaintenzív iparágak),
alapinfrastruktúra (vasút), rendszerkockázatot
jelentő cégek (bankszektor) miatt ritka

28
 A valóságban: információs asszimetriák

29
 Léon Walras (francia): nem csak egy piac van egyensúlyban, hanem az összes

 Elmélete szerint a világ összes fogyasztója és vállalkozása részt vesz

egy elképzelt aukcióban, ahol mindenkinek rendelkezésére áll minden
termék. Ez már önmagában egy teljesen elképesztő feltételezés, ám szükséges
ahhoz, hogy a rendszer működhessen.
 Ezek az emberek ezek után racionális cselekvőkként a saját hasznuk
maximalizálására törekedve kereskedni kezdenek.
 Illetve csak kezdenének, mert először keresleti és kínálati áraikat közölniük kell
egy Istenhez hasonló omnipotens képességekkel rendelkező fiktív központi
árverezővel, aki ezeket az árakat mintegy clearing házként összeegyezteti.
 A tényleges kereskedelem pedig akkor jön létre, ha ez a fiktív árverező az
összes árat végigfuttatta a rendszeren és leegyeztette. Ekkor pedig az összes
kereskedelem megtörténik, méghozzá egy időben, egyetlen
szempillantás alatt…
 A szereplők tehát az összes lehetséges jövőbeli tranzakciót is előre látják. Azaz
itt már nem egyszerűen racionálisak, hanem hiperracionálisak!

30