I.

1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és helytelen állításokat!

 Descartes és Bacon is egyetemesen érvényesnek gondolták a tudományos
megismerés módszerét IGAZ
 Bacon az angol empirizmus atyja, aki a megismerés tapasztalati és induktív útja
mellett érvelt. IGAZ
 Descartes kizárólag a megismerés rációból kiinduló, deduktív útját fogadta el. IGAZ

2. A gazdasági gondolkodás a gyakorlati filozófia két területén jelent meg, ezek az etika és a
politika.

3. Válassza ki a helyes és helytelen állításokat!

 A merkantilisták szerint a gazdaság csak a külkereskedelem révén növelhető, mert
egyik ország csak a másik kárára növelheti a vagyonát. IGAZ
 A francia merkantilista politika a mezőgazdaság felvirágzásához vezetett. HAMIS
 Thomas Mun az arany felhalmozásában látta a gazdagság forrását. HAMIS

4. Aquinói Tamás szerint magántulajdonra azért van szükség, mert az ember gondosabb
annak a művelésében, ami az övé, ezért a magántulajdon nem abszolút.
 Mind két állítás igaz, de nincs összefüggés köztük.

5. Válassza ki a helyes és helytelen állításokat!

 A középkori természetjogot teleológikus gondolkodás jellemezte, amit az újkorban a
természettudományokból átvett oksági összefüggések váltották fel. IGAZ
 Locke szerint a kormányzat feladata a béke, a biztonság és a közjó szolgálata. IGAZ
 Hobbes és Locke társadalmi szerződés elmélete egyaránt abból indult ki, hogy az
emberek természetes állapota az egymás elleni harc. HAMIS

6. A mennységi pénzelmélet Bodin révén lett közismert. (Csak a vezetéknevet írja be!)

7. A 17. századi társadalomfilozófusok szerint az ember romboló szenvedélyeit más

szenvedélyeivel kell megfékezni. Az ellensúly szerepét betöltő szenvedélyeket érdeknek
nevezték, amely gazdasági tartalommal telítődött.
 IGEN

8. Newton a természeti jelenségeket matematikai eszközökkel akarta leírni. A skót

morálfilozófusok elvetették, hogy a mechanikai alapelveket társadalmi-gazdasági
jelenségekre alkalmazzák.
 Az első állítás igaz, a második hamis.

9. Válassza ki a helyes és helytelen állításokat!

 William Petty nevéhez fűződik, hogy bevezette a mennyiségi módszereket a
társadalmi jelenségek vizsgálatába. IGAZ
 Petty és Locke a 18. század kiemelkedő gondolkodói voltak. HAMIS
 Petty mint a statisztika atyja pontos statisztikai vizsgálatokat végzett. HAMIS
10. Válassza ki az egyetlen helyes választ!
  Weber szerint a kegyelmi kiválasztás tana segítette a rendszeres életvitel elterjedését
és a szerzésvágy felszabadítását.

II.

1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 A napóleoni háborúk hozzájárultak a magas angliai gabonaárakhoz. IGAZ
 Ricardo felhasználta a malthusi népesedéselméletet, de elvetette a csökkenő
hozadék feltételezését. HAMIS
 A gabona árát a legrosszabb még megművelt földön elvégzett munka mennyisége
határozza meg. IGAZ
 Ricardo szerint a profit csökkenését megakaszthatja a technikai haladás, de ez
átmeneti hatás. IGAZ

2. Válassza ki az egyetlen helyes állítást!

 Mill szerint az a priori feltételezések alapján, dedukcióval felépített modellt
tapasztalati úton, a posteriori megfigyelésekkel lehet igazolni

3. Válassza ki az egyetlen helyes állítást!

 Hume elsőként különböztette meg a pénzmennyiség változásának rövid és hosszú
távú reálgazdasági hatását.

4. Malthus szerint a népesség mértani, a gazdaság számtani haladvány szerint nő, ezért az
államnak a fogamzásgátlás támogatásával kell korlátoznia a népesedést.
 Az első állítás igaz, a második hamis.

5. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 Smith az érték forrását a munkában látta. IGAZ
 Smith elméletében a piaci árat az érték határozza meg, és a természetes ár a piaci ár
körül mozog. HAMIS
 Smith az ipari munkát és a szolgáltatásokat egyaránt értékteremtőnek tartotta.
HAMIS
 Smith szerint a munka termelékenysége a munkamegosztástól függ. IGAZ

6. Csoportosítsa a fogalmakat a szerzőkhöz!

Ricardo:

 absztrakt priori feltevés; deduktív következtetések;

Malthus:

 rövid távú, átmeneti hatások is fontosok

Nassau Senior:

 introspekció; pozitív és normatív tudomány

7. Mill szerint, ha bekövetkezik a népesség és a tőke stagnálása, attól még van lehetőség
társadalmi haladásra.
 Igen
8. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!
 1797-ben felfüggesztették a font sterling aranyra válthatóságát. Az antibullonisták
szerint a font 19. sz. eleji leértékelődésének nincs köze a napóleoni háborús
kiadásoknak.
 Az 1844-es banktörvény a Currency-iskola véleményét képviselte, és lehetőséget
adott a jegybanknak, hogy mérlegelje a kibocsátott bankjegy mennyiségét.
 Ricardo és Thornton egyaránt bullonisták voltak, de Ricardo merev mennyiségi
pénzelméletet képviselt, míg Thornton számolt a rövid távú reálgazdasági hatásokkal.

9. Quesnay Gazdasági táblázata azért gyakorolt nagy hatást a kortársaira, mert megmutatta,
hogy az érték forrása a mezőgazdaságban van.
 Nem

10. Smithre hatott Newton fizikája és a természetjog. Szerinte az önérdekkövetés és az

együttérzés ellentétes erői hozzák létre a társadalmi rendet, ami a természetes rend
megvalósulását jelenti.
 Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

III.
1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!
 A tervgazdaság az állami tulajdonon és a piaci koordináción alapult. HAMIS
 A tervgazdaság alapvető jellemzője az erőforrások és a termékek krónikus hiánya, de
emellett a felesleg is (pl. kapunk belüli munkanélküliség). IGAZ
 A tervgazdaság ideális modelljét Marx részletes elképzelései alapján alakították ki.
HAMIS
 A tervgazdaságban az erőforrások elosztása és a termelés szervezése naturális
tervmutatókkal történt. IGAZ

2. A cári Oroszország létrejöttétől kezdve rivalizált az európai nagyhatalmakkal. Ezért nagy

hangsúlyt fektetett arra, hogy a civil társadalom szabadon fejlődhessen.
 Az első állítás igaz, a második hamis.

3. Az első világháború 1914 és 1918 között tartott. A bolsevik forradalom 1917-ben tört ki.
(írja be a három hiányzó évszámot)

4. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 Marx bízott a kapitalizmus megreformálhatóságában, ezért elkerülhetőnek tartotta a
világforradalmat. HAMIS
 A kizsákmányolás abból fakad, hogy a munkások csak a bért kapják meg és az
értéktöbbletet nem, holott az új érték egészét a munkájuk hozza létre. IGAZ
 Marx szerint az érték az állandó tőkéből, a változó tőkéből és az értéktöbbletből áll.
IGAZ
 Marx értékelmélete a hasznosságra épül. HAMIS

5. Marx filozófiája a dialektikus materalizmuson alapult. Ennek megfelelően szerinte a

termelési viszonyok képzik az alapot, amely a szellemi felépítményben (jog, politika,
művészet stb.) tükröződik vissza.
  Mind két állítás igaz és összefüggés van köztük.

6. Válassza ki az alábbiak közül az egyetlen helyes állítást!

 A 1968-as magyar reformban a tervmutatókat eltörölték és pénzügyi szabályozással
próbálták szimulálni a piacot.

7. A szocialista gazdasági rendszer eredményei és hátrányai minden országot egyformán

érintettek, függetlenül attól, hogy milyen fejlett volt az ország, amikor a szocialista
rendszert bevezették.
 Hamis

8. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 A szovjet gazdaság csak a hadiparban állta a technikai versenyt a nyugati országokkal.
IGAZ
 A szocialista tervgazdaságban a gazdaságot teljesen a politika alá rendelték. IGAZ
 A puha költségvetési korlát azt jelentette, hogy a vállalatok szükség esetén kötvényt
bocsáthattak ki. HAMIS
 Az állami tulajdon mellett meghatározatlan felelősségi viszonyok paternalizmushoz
vezettek. IGAZ

9. A szocialista rendszer átfogó tudományos elemzését egy magyar közgazdász KORNAI

JÁNOS végezte el.

10. A csehszlovák politika és gazdasági reformoknak, az ún. prágai tavasznak a Varsói

Szerződés hadseregének bevonulása vetett végett 1968-ban.

 Igen

IV.

1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 Marshall egyik nagy újítása az időtényező bevezetése volt. IGAZ
 Marshall értékelméletében kizárólag az utilitarizmusra épített. HAMIS
 Marshall hatott a darwini evolúciós elmélet. IGAZ
 Marshall a parciális elemzésekben a pénz határhasznát állandónak tekintette. IGAZ
2. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!
 Walras szerint a közgazdaságtan tiszta elmélete a cserét és a csereértéket vizsgálja,
és ennek törvényszerűségeiben nem játszik szerepet az emberi akarat. IGAZ
 Menger értékelmélete az utilitarizmusra épült HAMIS
 Walras általános egyensúlyi elméletében még nem használt matematikai eszközöket.
HAMIS
 Menger szerint az elsőrendű javak elégítik ki a fogyasztói szükségleteket, a magasabb
rendűek a beruházási javak. IGAZ
3. Jevons utilitarista értékelméletre, fizikai analógiákra és határelemzésre építette
közgazdasági elméletét, ezért tekintjük a marginalista forradalom egyik meghatározó
alakjának.
  Minkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

4. Válassza ki az alábbiak közül az egyetlen helyes állítást!

 Fisher a mennyiségi pénzelméletet egy csereegyenletben fogalmazta meg, amelyben
feltételezte a pénz forgási sebességének és a tranzakciónak az állandóságát.

5. Jeremy Bentham és John Stuart Mill utilitarizmusa között az a legfőbb különbség, hogy
Bentham minden élvezetet összemérhetőnek tartott, míg Mill szerint minőségi
különbségek vannak az élvezetek között.
 Igen

6. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 Pareto munkásságából a Pareto-elv és a Pareto-optimum terjedt el. IGAZ
 Pigou szerint akkor lép fel externália, ha a nettó társadalmi és magán határtermék
eltér egymástól.?
 Pigou-adó a nettó tárdadalmi és magán határtermék eltérését igazítja ki. IGAZ
 A Pareto-optimum segítségével dönteni tudunk az optimális versenyegyensúlyok
között. HAMIS

7. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 A neoklasszikusok is a mennyiségi pénzelméletből indultak ki, és különbséget tettek a
pénzmennyiség változás rövid és hosszú távú hatása között. IGAZ
 Marshall nyomán a cambridge-i pénztári egyensúly elmélet a pénz iránti keresletet
arra vezette vissza, hogy a gazdasági szereplők a jövedelmük milyen hányadát akarják
pénzben tartani. IGAZ
 Wicksell kutatását az motiválta, hogy a tapasztalatok szerint a ricardói elmélettel
megegyezően a pénzmennyiség növekedése a kamatláb csökkenésével járt együtt.
IGAZ
 Wicksell azt állította, hogy a piac önszabályozása miatt önerősítő, kumulatív
folyamatok nem indulhatnak be a gazdaságban. HAMIS
8. Válogassa szét, hogy a fogalmak melyik közgazdászhoz kapcsolhatók!
Robinson: a határbevétel fogalmának bevezetése a közgazdasági közgondolkodásba,
Monopszónia, A monopólium és a versenyegyensúly mint szélső helyzetek
Chamberlin: monopolisztikus verseny, duopólium, oligopólium

9. Robbins határozta meg 1932-es tanulmányában a közgazdaságtudomány tárgyát oly

módon, ahogy az a mai tankönyvekben is szerepel.

10. Válogassa szét, hogy a fogalmak melyik közgazdász munkásságához kapcsolódnak, illetve
melyek a marginalisták közös jellemzői!
Menger: szükséglet fogalmának kiemelt jelentősége, határelemzés
Walras: puhatolózás, ráfordítási technikai koefficiens
Marginalisták közös jellemzői: arisztotelészi természetjog, szűkös erőforrások optimális
hasznosításának vizsgálata
V.

1. Az újabb német történeti iskola meghatározó alakja Schmoller volt.

2. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 A német történeti iskola rokonszenvezett a szocialista nézetekkel. HAMIS?

 A német történeti iskola elvetette az univerzális természeti törvény létét a gazdaságban. IGAZ
 A német történeti iskola elvetette az indukciót és a statisztikai adatgyűjtést. HAMIS
 A német történeti iskola a gazdasági jelenségek megértését több mint tudományterület
(közgazdaságtan, jog, etika stb.) együttes alkalmazásától várták.IGAZ

3. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 Veblen az egyén és az intézmények között kölcsönös egymásra hatást feltételezett.

4. Válogassa szét az intézmények jellemzőit!

Ipari intézmények: termeléssel kapcsolatos foglalkozások kapcsolódnak hozzájuk, a hagyományos

értékek támogatják pl. becsület, szorgalom

Pénzügyi intézmények: az ember zsákmányoló hajlamát konzerválják, hasznot húznak a gazdasági

élet zavaraiból

5. Az 1871-ben létrejött egységes Németországban a német történeti iskola az angol klasszikus

politikai gazdaságtan elméletei alapján fogalmazta meg a német gazdasági felzárkóztatás útját.

 Nem

6. Veblen az üzleti ciklusokat arra vezette vissza, hogy a vállalatok agresszív terjeszkedése nyomán
a fellendülés megtörik, amikor egyes hitelezők bizalma megrendült, tehát a ciklusoknak végső
soron pszichológiai oka van.

 Igen

7. Schmoller szembeállította a természet- és a társadalomtudományokat, mert szerinte az

előbbiekben törvényeket tárnak fel, az utóbbiak célja élményekből táplálkozó átéléssel megérteni
az emberi életet.

 Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

8. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 Veblen az intézmények változását lineárisnak tartotta és vetette azok önerősítő jellegét.

HAMIS
 Veblen szerint a fogyasztást nem a haszonmaximalizálás, hanem a rivalizálás, irigység
hivalkodás motiválja. IGAZ
 Veblen a természetes kiválasztódás gondolatát az intézményekre is kiterjesztette. IGAZ
 Veblen szerint a dologtalan osztály életére a semmittevés jellemző. HAMIS

9. A második ipari forradalom az USA-ban a gazdasági fejlődés ellenére nem hozott javulást a
munkások számára. A társadalmi feszültségek és az üzleti ciklusok felkeltették az érdeklődést az
intézmények iránt.

 Mind két állítás igaz és összefüggés van közöttük.

10.Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 A Szociálpolitikai Egyesület úttörő szerepet játszott a biscmarcki társadalombiztosítási
rendszer kidolgozásában.

VI.

1. Myrdal statikus közgazdasági elméletet alkotott, ezért bevezette az ex ante és az ex post

fogalmát.
 Az első állítás hamis, a második igaz.

2. Keynes több reményt fűzött a fiskális politika eredményességéhez, mint a monetáris

politikáéhoz, mert a monetáris politika a kamatlábat kevéssé tudja befolyásolni a likviditási
csapda veszélye miatt.
 Igen

3. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 A stockholmi iskola Keynes elméletének elemeit már előbb kifejtette, kizárólag az angol nyelv
használata miatt lett Keynes elmélete ismert. HAMIS
 Keynest a foglalkoztatás kérdései érdekelték és kora politikai problémái iránt érzéketlen volt.
HAMIS
 Myrdal átvette Wicksell gondolatait a körkörös, kumulatív okozati hatásról, amit a gazdasági
folyamatokon túl társadalmiakra is kiterjesztett. IGAZ
 Az állami beavatkozás szükségességéről szóló vitában az 1930-as években a kortársak Keynes
nézeteit fogadtál el Hayekkel szemben. IGAZ

4. Keynes elutasította a matematikai módszerek alkalmazását a közgazdaságtanban. Ez

összefüggött azzal, hogy nagy jelentőséget tulajdonított matematika eszközökkel nem
megragadható pszichológiai tényezőknek.
 Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

5. Válassza ki az alábbiak közül az egyetlen helyes állítást!

 Keynesnél a likviditási függvény a kamatláb nagysága és a spekulációs pénzkereslet közötti
összefüggést fejez ki.

6. A szocializmus gazdaságelméletéről a piaci szocilaizmus megvalósíthatóságáról szólt,

amelyben Lange amelett érvelt, hogy tervezéssel nem lehet kezelni a gazdálkodáshoz
szükséges információmennyiséget.

7. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és a helytelen állításokat!

 Keynesnél a tőke határhatékonysága az a diszkontláb, amely a tőke várható hozadékának
jelenbeli értékét egyenlővé teszi a tőke jelenbeli kíválati árával IGAZ
 Keynesnél a hatékony kereslet az a pont, ahol az aggregált kereslet megegyezik az aggregált
kínálattal. IGAZ
 A fogyasztási határhajlandóság a fogyasztási függvényben a jövedelmek nagyságától
függetlenül állandó nagyság. HAMIS
 Keynes szerint a megtakarítási és beruházási szándékot a jövedelmek változása révén
kerülnek egyensúlyba. IGAZ

8. Myrdal az árstabilitást a monetáris egyensúly feltételezésének tartotta, ennek velejárója,

hogy a monetáris egyensúly mellett munkanélküliség állhat fenn.
 Nem

9. Hayek szerint a versengő tradíciókkal nem választódnak ki a megfelelő társadalmi

intézmények, a társadalmi rend tervezése viszont konstruktivista tévedéshez, totalitárius
rendszerhez vezet.
 Az első állítás hamis, a második igaz.

10. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 Hayek szerint a piaci árakban kifejező tudás gyakorlati és hallgatólagos, amit egy tervező
elméleti, technikai tudása nem tud helyettesíteni.

VII.

1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 Az ordoliberalizmus szerint a verseny fenntartása megköveteli az állam erőteljes
szabályozását, egy keretrend fenntartását.

2. A szociális piacgazdaság modelljét a II.világháború után a nyugati hatalmak 3

megszállási zónájában, Nyugat-Németországban vezették be, amelynek alapját a
Ludwig Erhard által kidolgozott düsseldorfi irányelvek képeztek.
 Mindkét állítás igaz és összefüggés van köztük.

3. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és helytelen állításokat!

 A szociális piacgazdaság az jelentette, hogy az állampolgárok alanyi jogon jutottak
szociális ellátáshoz. HAMIS
 A szocialista piacgazdaság fogalma 1946-tól terjedt el Alfred Müller-Armack kifejezése
nyomán és népszerű, integráló fogalommá vált. HAMIS
 Erhard a konjuktúra érdekében vállalta a pénzmennyiség növelését, ha ez inflációval is
járt. HAMIS
 A szociális piacgazdaság modelljének meghatározó jellemzője az állami beavatkozástól
mentes, járadékvadászatot elkerülő verseny biztosítása. IGAZ

4. Az ökonometria létrejötte után az új tudomány jelentőségéről szóló vitában Tinbergen

érvelt mellette, míg Keynes az új módszerek gyönge pontjaira mutatott rá.

5. A szociális piacgazdaság szerveződési elve, a szubszidiaritás a maastrichti szerződés óta

az Európai Unió szerveződési elve is lett.

6. A szociális piacgazdaság elméleti megalapozói egyetértettek abban, hogy az államnak

minden részletre kiterjedően szabályoznia kell a gazdaságot, és egyes
érdekcsoportokat előnyben kell részesítenie.
 Nem
 7. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és helytelen állításokat!
 A járadékelmélet alkalmazása csak a gazdaságelméletben lett sikeres, más területeken, pl. a
hadászatban nem. HAMIS
 Neumann Moregensternnel írt könyvében terjesztette ki a játékelméletet a gazdasági
viselkedésre, és így figyelembe lehetett venni a szereplők döntéseinek egymásra gyakorolt
hatását. IGAZ
 Neumann fogalmazta meg a minimum teorémát, amely kétszemélyes nulla végösszegű
játékban határozza meg a nyereségmaximalizáló stratégiát. IGAZ
8. Az ökonometria a gazdaságstatisztika egyik ága, amely a gazdaságelmélet, a
matematika és statisztika egyesítésével jött létre az 1930-as években.
 Nem
9. Arrow és Debreu általános egyensúlyi elmélete matematikai axiómákra épülve
bizonyította a piac Pareto optimális egyensúlyi állapotának a lehetőségét, és az
alkalmazott axiómák pontosan tükrözték a gazdaság valóságos viszonyait.
 Az első állítás igaz, a második hamis.

10. A feiburgi iskola Hitler diktatúrája alatt keresett új utat a magára hagyott
szabadverseny és a központosított, állami irányítású gazdaság között.

VIII.
1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!
 Hicks kiiktatta Keynes elméletéből a bizonytalanságok és a várakozások szerepét.

2. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 Samuelson és Solow az USA-ra nézve nem talált kapcsolatot a munkanélküliségi
ráta és a pénzbérek változása között, ezért utóbbit lecserélték inflációra, és így
már ki lehetett mutatni a kapcsolatot.
3. Válassza ki az alábbiak közül a helye és helytelen állításokat!
 Hicks odáig már nem jutott el, hogy a reálgazdasági és pénzpiaci egyensúly
szimultán ábrázolásával írja fel a gazdasági egyensúlyi állapotát, ezt utódai tették
meg. HAMIS
 Hicks szerint Keynes egy speciális esetet, a kereslethiányos, depressziós
gazdaságot írta le, ezért elmélete nem tekinthető általánosnak. IGAZ
 Hicks a hagyományos elméletet azért tartotta egyoldalúnak, mert a pénzkereslet
meghatározásában csak a jövedelemre koncentrált. IGAZ
4. A neoklasszikus szintézis fejlődése Hicks 1937-es cikkével indult, amelyben azt
igazolta, hogy nem a neoklasszikus közgazdaságtan, hanem Keynes elmélete
tekinthető az általános közgazdasági elméletnek.
 Az első állítás igaz, második hamis.
5. Arrow tehetetlenségi tétele azt mondja ki, hogyha kizárjuk a hasznosság
személyek közötti összehasonlíthatóságát, akkor csak diktatórikus eljárással
lehet eljutni az egyéni ízlésektől a kielégítő módon elrendezett társadalmi
preferenciákig.
 Igen

6. A neoklasszikus szintézis a második világháború után alakult ki a keynesi

makroökonómia és neoklasszikus közgazdaságtan elemeiből.
 Igen
 7. A Phillips-görbe átdolgozása Samuelson és Solow nevéhez fűződik.

8. Sen szerint a társadalmi jóléti választásokhoz a személyek közötti

összehasonlítást nem lehet elkerülni, de ez nem megoldhatatlan feladat, mert
a döntésekhez gyakran elegendő a részleges összehasonlíthatóság.
 Mind két állítás igaz és összefüggés van köztük.
9. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!
 Sen kimutatta, hogy kezdetektől fogva megfigyelhető a közgazdaságtan
kettős eredete, a társadalometikai és társadalommérnöki megközelítés.
10. Phillips azt feltételezte, hogy a termelési tényezők piacán hasonló
összefüggések működnek, mint az árupiacokon. Azt mutatta meg statisztikai
vizsgálatokkal, hogy növekvő munkanélküliségi ráta mellett nőnek a
pénzbérek.
 Mind két állítás igaz és van összefüggés.

IX.

1. A Lucas-kritika az 1970-es évek ökonometriai modelljeire vonatkozott. Lucas szerint ezek a

modellek nem veszik figyelembe, hogy a szereplők a gazdaságpolitikai intézkedések
várható hatását beépítik a döntéseiket.
 Egyik állítás sem igaz

2. Lucas a gazdasági ciklusokra vonatkozó elméletét egyensúlyi keretben fejtette ki, és a

ciklusokat monetáris tényezőkre vezette vissza.
 Igen

3. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és helytelen állításokat!

 Lucas a szigetmodellel a pénz hosszú távú semlegességét bizonyította.
HAMIS
 Lucas szerint a ciklikus ingadozásokat információs súrlódások okozzák és
ezek monetáris eredetűek. IGAZ
 Az empirikus vizsgálatok igazolták, hogy a ciklusok egyértelműen
monetáris természetűek. HAMIS
 Lucas szerint a matematikai eszközök hiányosságai miatt nem tudták
előbb egyensúlyi keretben modellezni az üzleti ciklusokat. IGAZ

4. Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ!

 Friedman átdolgozta a Phillips-görbét a rövid és hosszú táv megkülönböztetésével.

5. Válassza ki az alábbiak közül a helyes és helytelen állításokat!

 Friedman a pénz rövid és hosszú távon is semlegesnek tartotta. IGAZ
 Friedman egy transzmissziós mechanizmus leírásával mutatta be a pénzmennyiség és
az árszínvonal közötti kapcsolatot. IGAZ
 Friedman szerint a gazdasági szereplők a vagyontartási formák közötti választással
optimalizálják a portfoliójukat. HAMIS
  Friedman és Keynes is stabilnak tekintette a pénzkeresletet. HAMIS

6. A racionális várakozás fogalmát Muth vezette be, amely szerint a vállalatok várakozásai
megegyeznek a bekövetkező gazdasági eseményekkel.
 Az első állítás igaz, a második hamis.

7. Barro szerint a költségvetési deficit sztenderd elmélete az 1960-as évektől azt állította,
hogy a jelen adóbevételről való lemondással és ezáltal a költségvetési deficit
növekedésével nő az aggregált fogyasztási kereslet
 Igen

8. Sargent és Wallace tehetetlenségi tételét a költségvetési politikára vonatkozóan fejtették

ki. Szerintük az anticiklikus politika csak akkor lehet eredményes, ha meglepetésszerű.
 Az első állítás hamis, a második igaz.

9. Friedman anticiklikus monetáris politikát javasolt a reálgazdaság ingadozásainak a

kiküszöbölésére.
 Nem

10. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 A ricardoi ekvivalencia azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőkre ugyanúgy hat, ha az
állam a kiadásait jelenlegi adóbevételeiből vagy kölcsönből finanszírozza.

X.

1. Coase a bankügyletekkel kapcsolatos költségeket nevezte tranzakciós költségeknek.

 Nem

2. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 A Coase-tétel szerint tökéletes verseny esetén az egyéni és a társadalmi költség

egyenlő.

3. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 Williamson szerint a tranzakciós költségek magyarázzák, hogy milyen irányítási forma

hatékony.

4. A viselkedési közgazdaságtanban a pszichológiából származó felismeréseket építenek be a

közgazdaságtanba.

 Igen

5. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!

 Thaler olyan tényezők hatását mutatta ki a döntéshozatalra, mint az önuralom és a

méltányosság.

6. Thaler ösztökölési elméletét csak amerikai közpolitikai programokban alkalmazták.

 Nem
7. Kahneman és Tversky megalkotta a kilátás elméletet.

8. Az új intézményi közgazdaságtan az 1970-es évektől formálódott önálló irányzattá, és éppúgy

elutasította a neoklasszikus főáramot, mint a régi intézményi iskola.

 Az első állítás hamis, a második igaz.

9. Oliver Williamson intézményi kutatásait úgy foglalhatjuk össze, hogy megalkotta a új intézményi
közgazdaságtanát.

10. Kísérletek mutatják, hogy az embernek várható nyereség esetén kockázatkeresők, veszteség
esetén kockázatkerülők, ami bizonyítja, hogy nem tökéletesen racionális haszonmaximalizálók.

 Az első állítás hamis, a második igaz.