Első előadás

Fogadóóra
• Szerda: 9:00-11:00
• Offline: TVK, 138. szoba
• Online: https://unideb.webex.com/meet/katonane.kovacs.judit
Kötelező irodalom

N. Gregory Mankiw
 Félév során feldolgozásra kerülő témák
• A közgazdaságtan alapvető kérdései és módszere (Mankiw, 2011: 24-55)
• A közgazdaságtan 10 alapelve (Mankiw, 2011: 3-23)
• A gazdasági körforgás folyamatábrája (Mankiw, 2011: 27-29)
• A termelési lehetőségek határa (Mankiw 2011: 29-32)
• Hogyan működnek a piacok? (Mankiw, 2011: 73-144)

?
• A nemzeti jövedelem mérése 1. (Mankiw, 2011: 349-370)
• A megélhetési költségek mérése (Mankiw, 2011: 370-388)
• Termelés és gazdasági növekedés (Mankiw, 2011:395-421)
• A pénz (Mankiw, 2011:495-502)
• Munkanélküliség (Mankiw, 2011: 465-490)

Milyen tanulási célt tűzök ki ebből a tárgyból

A közgazdaságtan alapvető
kérdései és módszere

Mankiw 24-27. o.
 Miről lesz ma szó?
Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?

Mi teszi a közgazdaságtant tudománnyá?

Mi teszi a közgazdaságtant társadalomtudománnyá?

Miért nem értenek egyet sokszor a közgazdászok?

Miért kell közgazdaságtant tanulni?

 Közgazdaságtan - Ökonómia
A görög oikonomosz szóból származik – „a háztartás ügyeinek intézője”
A közgazdaságtan azt vizsgálja,
hogy a társadalom hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásaival

SZŰKÖSSÉG –
a társadalom erőforrásai korlátosak
 Mi a közgazdaságtan?

A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy a társadalom

hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásaival.

„A közgazdaságtan az, amit a

közgazdászok csinálnak”

Jacob Viner
 Társadalmi együttműködés

Minden társadalmi jelenség

az egyének
kölcsönhatásából
származik.

Az emberi cselekvések
összehangolódnak anélkül,
hogy ez bárkinek a
szándékában állna.
 Adam Smith:
„A nemzetek gazdagsága”
A leghíresebb Adam Smithtől származó idézet
Az embernek azonban csaknem állandóan van része
embertársainak segítségében és hiábavaló volna, ha ezt
csupán jóakaratuktól várná. Célját leginkább akkor
lesz képes elérni, ha önszeretetüket saját hasznára
tudja fordítani…Ha bárki bármiféle üzletet ajánl
valakinek, ezt javasolja: Add nekem azt, ami
nekem kell, és megkapod azt, ami neked
kell… A mészárosnak, a sörfőzőnek vagy péknek
nem a jóindulatától várjuk ebédünket, hanem attól,
hogy azok saját érdekeikre vannak tekintettel.
Smith, A. (2011/1776): Vizsgálódás a nemzetek
jólétének természetéről és okairól. I. Napvilág
Kiadó, Budapest (26. o.)
 Adam Smith:
Az erkölcsi érzelmek elmélete
A „láthatatlan kéz”
… noha csak tulajdon kényelmükkel törődnek, noha az
egyetlen cél, melyet azon sok ezernek, kiket
foglalkoztatnak, munkájától várnak, tulajdon hiú és
kielégíthetetlen vágyaik csillapítása, mégis megosztják a
szegénnyel minden újításuk hozadékát. Egy láthatatlan
kéz vezeti őket arra, hogy az élethez szükséges javakat
csaknem ugyanúgy osszák fel, mint ahogy ez akkor
történne, ha a föld egyenlő részekre lenne felosztva
valamennyi lakója között; és ekképp anélkül, hogy
szándékolnák, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla,
előmozdítják a társadalom érdekét…
(Az erkölcsi érzelmek elmélete)
 Nem szándékolt következmények
A közgazdaságtanban egy cselekedetnek, egy szokásnak, egy
intézménynek, egy törvénynek számos hatása lehet. Ezek közül a hatások
közül csak az első az, amelyiket egyből az okaival együtt látunk, tehát
ami látható. A többi csak szép sorjában mutatja meg magát, ezek tehát
nem láthatók, tehát jobb ha előrelátóak vagyunk. A jó és a rossz
közgazdász között ez a nagy különbség. Frédéric Bastiat
(1801-1850)
Az egyik csak a látható hatásokat vizsgálja, míg a másik minden látható
hatást megvizsgál, valamint szükségesnek tartja, hogy előretekintsen.
(Bastiat 2011/1848:75)
 Mi teszi tudománnyá a közgazdaságtant?
Mi teszi tudománnyá a természettudományokat?

Elmélet és megfigyelés:
• Az elmélet előrejelzést tud adni a valóságra vonatkozóan
• Az előrejelzést tapasztalati úton – lehetőleg ellenőrzött kísérlettel –
igazolni lehet (el lehet vetni).
 KÖZGAZDASÁG MINT TUDOMÁNY

Közgazdász – gazdaságot vizsgálja

Fizikus – az anyagot
Biológus – az életet
Elméleteket állítanak fel, adatokat gyűjtenek, majd elemzik az adatot, végül
elutasítják, vagy alátámasztják az elméletet.
Tudomány lényege a tudományos módszer. A világ működéséről szóló elméletek
érzelemmentes kidolgozása és ellenőrzése.

„A tudomány nem más, mint a mindennapi gondolkodás finomítása.”

 Természettudomány és társadalomtudomány
Lényeges különbség: a társadalomtudomány (és különösen a közgazdaságtan) értelmes,
tudatosan cselekvő lényekkel foglalkozik.

Következmény:
1. A természettudomány nem képes megmagyarázni a társadalmi jelenségeket.
Mi történik egy kővel, ha bedobjuk a vízbe?
Mi történik egy emberrel, ha bedobjuk a vízbe?
 Természettudomány és társadalomtudomány
2. A társadalomtudomány művelőinek egyrészt nehezebb, másrészt könnyebb
dolguk is van, mert
• sokkal nehezebb kontrollált kísérleteket végezni;
• a megmagyarázandó jelenségek bonyolultabbak;
• a tudós bele tudja képzelni magát a „szereplők” helyzetébe (a fizikus nem
tudja beleképzelni magát egy kvark helyzetébe).
Léteznek közgazdasági törvények, amelyeknek figyelembe nem vétele
ugyanúgy katasztrofális következményekhez vezethet, mint a fizikai
vagy biológiai törvények figyelembe nem vétele.
A fényt nem lehet megenni.
Piaci árak nélkül nem lehet gazdaságos döntéseket hozni.
 Közgazdasági modellek
Mi az, hogy modell?
A valóság leegyszerűsítése
(„absztrakció”): definíciók, feltevések
axiómák: zárt rendszer.
következtetések.

Nincs egyetlen modell: az adott kérdéstől

függően választjuk meg a feltevéseket.
V. ö.: Különböző nagyítású, részletességű, célú
térképek.
Az első modellünk: a gazdasági körforgás
Javak és
Bevétel szolgáltatások piaca Kiadás

•A vállalatok eladnak
Eladott Megvásárolt
•A háztartások vásárolnak
javak és javak és
szolgáltatások szolgáltatások

Vállalatok Háztartások
•javakat és szolgáltatásokat •javakat és szolgáltatásokat
adnak el vásárolnak
•termelési tényezőket •termelési tényezőket
vesznek bérbe birtokolnak és adnak bérbe

termelési A termelési tényezők Munka, tőke,,

tényezők piaca föld

bér, bérleti díj, •A háztartások eladnak jövedelem

profit •A vállalatok vásárolnak
= inputok és outputok áramlása

= pénzáramlás

Copyright © 2004 South-Western

 Mikroökonómia és makroökonómia
Mikroökonómia:
a háztartások és a vállalatok hogyan viselkednek, hogyan hoznak
döntéseket és hogyan hatnak egymásra a különböző piacokon.
Milyen hatása lesz a könyvpiacon annak, ha a Shopline megveszi a Librit?

Makroökonómia:
A gazdaság egészét érintő jelenségeket vizsgálja.
Miért csökkent a gazdasági növekedés öt évig Magyarországon és miért kezdett el
növekedni újra?
Miért csökkent az inflációs ráta az elmúlt években Magyarországon?
Hogyan lehetne csökkenteni a magyar munkanélküliséget?
 Miért nem értenek egyet a közgazdászok?
Ha a világ minden közgazdászát egy sorban egymás után fektetnénk, a sor vége akkor sem jutna el
a következtetésig.
(George Bernard Shaw)
Pozitív állítás: leíró: Ami van, az miért úgy van, ahogy van?
Ha…, akkor… típusú állítások.

Normatív állítás: előíró: Milyennek kellene lennie a világnak.? Normát, értékítéletet

tartalmaznak.

Mindkét tekintetben lehet (és van) vita.

De a normatív egyet nem értés nem közgazdasági vita.
 Pozitív és normatív állítások
• A minimálbér emelése növeli a munkanélküliséget.
• A minimálbért emelni kell.

• Az egykulcsos adó munkára ösztönöz, ezért növeli a foglalkoztatottságot.

• Az egykulcsos adó igazságtalan.

• A lakossági gázárak hatósági maximumának csökkentése arra ösztönzi a

szolgáltatókat, hogy kevesebb beruházást hajtsanak végre.
• A lakossági gázárak hatósági maximumát csökkenteni kell.

• Ha a kormány minden egyetemet privatizálna, csökkenne a diplomások száma.

• Az egyetemek működését a kormánynak kell finanszíroznia.
https://www.ted.com/talks/ruth_chang_how_to_make_hard_choices
 Miért kell közgazdaságtant tanulni?
1. Önmagában véve érdekes.

2. Az egyetemes műveltség része.

3. Segít különböző gazdasági döntések meghozatalában, nemcsak a

pénzügyi vagy üzleti döntések esetén.

4. A felelős állampolgári döntések meghozatala is megkíván némi

közgazdasági ismeretet.
 Összefoglalva

A közgazdaságtan a választásoknak (tudatos döntéseknek) és azok nem szándékolt

következményeinek az elmélete.
A közgazdaságtan az emberi viselkedés megértésének az a módja, amely abból a
feltevésből indul ki, hogy az egyéneknek céljai vannak és általában a megfelelő módszert
választják arra, hogy azokat elérjék.
A közgazdasági szemléletmód elsajátításával új horizontok nyílnak meg előttünk, mert egy
újfajta gondolkodásmódot ismerünk meg, de egy új gondolkodásmód elsajátítása nem
könnyű…