Könyvek

Vállalati gazdaságtan

Szükségletek, gazdaság

BGE PSZK

Emberi szükségletek I. Emberi szükségletek I.

Személyes szükségletek: például… Személyes szükségletek: pl.

• legyen hol laknom,
• legyen mivel közlekednem,
Mire van szükségem?
• legyen mit ennem, stb.

Társadalmi szükségletek: például…

Társadalmi szükségletek: pl. működjön
• az egészségügy,
Mire van szükségünk? • az oktatás
A társadalmunknak mire van szüksége? • a kultúra,
• a honvédelem,
• a rendvédelem, stb.

Emberi szükségletek II. Emberi szükségletek II.

Anyagi szükségletek: például… Anyagi szükségletek: pl.

• lakást kell vennem,
Milyen anyagi természetű szükségleteink vannak? • autót kell vennem,
• kenyeret kell vennem, stb.

Nem anyagi szükségletek: pl. Nem anyagi szükségletek: pl.

• orvoshoz kell mennem,
Milyen nem anyagi természetű szükségleteink vannak? • iskolába szeretnék járni,
• moziba vagy színházba szeretnék menni,
• lélegeznem kell, stb.

1
 .
A szükségletek kielégítése - javak

Szükségleteinket az ún. javak (jószágok)

megszerzése elégíti ki.
A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi
szükségletek kielégítését jelenti. A jószágok csoportosítása I.:

» Termékek
» Szolgáltatások
» Szabad javak

A szükségletek kielégítése - jószágok Jószágok csoportosítása II.

Termékek:
Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén
elégíthetem ki.
» Magánjavak
Szolgáltatások:
Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében
szolgáltatásokat veszek igénybe. » Közjavak
Szabad javak:
Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre.
Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell » Vegyes javak
terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E
javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)

Magánjavak
• A fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban,
• megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,
• a piacon, pénzért lehet megszerezni őket,
• fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,
• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,
• lényegében a hagyományos piaci áruk.
Közjavak
• Az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek
rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között),
• fogyasztásukból senki sem zárható ki,
• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg
többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást).
• Két csoportjuk:
– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára
rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .
– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)

2
 Vegyes javak Szükséglet-kielégítési szférák

• Az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló

készletet,
• de bizonyos személyek kizárhatók belőle.

• pl. kábeltévé

Szükséglet-kielégítési szférák Közszféra (közszektor, public sector)

Közigazgatási szektor
Kormányhivatalok, szervezetek és testületek, amelyek a központi
Közszféra Üzleti vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:
- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,
szféra
egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.
Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez,
ellenőriz és finanszíroz.

Köztulajdonban lévő vállalatok

Civil Személyes
• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy
szféra szféra, család,
irányítja;
háztartás
• piaci körülmények között működik;
• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.
+ Külföld

A közszektor struktúrája
Civil szféra

A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják

A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):

• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális

partnerek)
• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
• szakmai szervezetek
• karitatív szervezetek
• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek
• (egyházak és vallási közösségek)

3
 Civil szféra II. Civil ≠ non-profit !

Nem kormányzati szervezetek Non-profit szervezetek

(non-governmental organizations, NGO-k, harmadik szektor)

(Jellemzőek a civil szektorra, de nem csak a civil szektor

- Nem személyes haszonszerzés céljából hozzák létre.
hozhat létre non-profit szervezeteket.)
- Önkéntes alapon szerveződnek.
- Bizonyos szervezeti forma keretei között működnek,
intézményesültek. - alapítványok
- Függetlenek a kormánytól, más állami intézményektől, politikai - egyesületek
pártoktól, gazdálkodó szervezetektől. - non-profit gazdasági társaságok
- Nem öncélúan, hanem a társadalom vagy annak egy csoportja - köztestületek
érdekében működnek. - közalapítványok

Szektorköziség I. Szektorköziség II.

a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok)

Szektorközi együttműködés:
Közszféra Üzleti
szféra
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább
kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél
elérése érdekében.

• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább Személyes

kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek Civil szféra, család,
szféra háztartás
feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.

Szektorköziség III.
A társadalom szükséglet-kielégítési technikái A termelés

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.

Biztonság
Üzleti szféra - rendőrség
Közszféra
- testőr A termelő folyamatok közös jellemzői:
- polgárőrség
- magas kerítés

Tanulás - Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek

- állami iskola kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak.
Család, - magániskola
Civil szféra
háztartás - alapítványi iskola - A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már
- önképzőkör
korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből
hozzák létre.

4
 A termelés menete: munkafolyamatok Az újratermelési folyamat

Tervezés Az előkészítés folyamata Termelés

Szervezés Eszközök, munkatársak megválasztása
Munkavégzés A teendők ellátása
Ellenőrzés Hibák elkerülése Elosztás Fogyasztás
Szabályozás Tapasztalatok visszacsatolása

Csere (forgalom)

A fogyasztás fajtái A gazdaság erőforrásai I.

A fogyasztás két elkülöníthető fajtája:

INPUT OUTPUT
Termelési
1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás: folyamat
Fogyasztási javak
(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)
Áruk és
2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás: szolgáltatások
A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:
– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)
Emberek
– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)
(fogyasztók,
munkaerő)

A gazdaság erőforrásai II.

Gazdasági rendszer
Az erőforrások fajtái a gazdaságban:

Természeti - Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő)

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a
erőforrások - Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő) gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok
- Nem megújítható (a föld méhének kincsei) összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági
Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi körforgás megvalósulásának módja.
képességeinek összessége - újratermelhető
Tőkejavak Termelési eszközök
Vállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket
Alaptípusai:
összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a • Klasszikus (tiszta) piacgazdaság
természeti erőforrásokkal. • Központosított tervgazdaság
+ Információs A modern gazdaságban a piacok működését, azon
• Vegyes piacgazdaság:
erőforrások belül az egyes szereplők versenyképességét
alapvetően meghatározó tényező (erőforrás).

5
 Gazdasági rendszer Gazdasági rendszer

Klasszikus (tiszta) piacgazdaság: Központosított tervgazdaság:

- A termelési eszközök magántulajdonban vannak - A termelési eszközök állami tulajdonban vannak

- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a - A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza
rendelkezésükre álló javak felhasználásáról meg: központi tervekkel irányítja a termelést
- A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel

Gazdasági rendszer .

Vegyes piacgazdaság:

- A legfontosabb szabályozó erő a piac

Köszönöm a figyelmet!
- Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat
határoz meg, „újraeloszt”
eckert.balint@uni-bge.hu