Nemzetközi kapcsolatok, intézmények

Szervezetek csoportosítása:

Helyi, országos és nemzetközi szintek.

Ezeken belül 3 szektor:

- kormányzati
- gazdasági
- civil (nonprofit – NEM profitorientált !! közhasznú, semleges, független, pártatlan, alulról
szerveződő, támogatást nem fogadhatnak el, csak adományokat gyűjthetnek; gazd.tev.
folytathatnak, de csak bizonyos célokra fordíthatják; kormány adókedvezménnyel,
adómentességgel támogathatja)

helyi országos nemzetközi

kormányzati: kormányzati: kormányzati:
önkormányzatok kormány, EU, kormányközi
minisztériumok (szupranacionális) szervezetek
(IGO-k), pl. ENSZ
gazdasági: gazdasági: gazdasági:
KKV-k országos hálózattal rendelkező multinacionális vállalatok
vállalatok, ország határain belül
fejtik ki tev
takarékszövetkezet
civil: civil: civil:
közhasznú szervezetek, közhasznú szervezetek, közhasznú szervezetek,
alapítványok, pl. városvédő, alapítványok, pl. alapítványok, jogvédő
természetvédő, Természetvédők, Madártani szervezetek (INGO-k), pl.
sportegyesületek egyesület, SOS gyermekfalvak UNICEF, WWF, Greenpeace Int.,
Nemzetközi Vöröskereszt,
Caritas, Orvosok határok nélkül

A nemzetközi jog alapvetően a kormányzati szektor intézményeire vonatkozik. A civil szektornál ez

nincs meg. Civil szektorok tevékenysége nincs igazán szabályozva, felügyelet nemzetközi szinten nem
megoldható (legfeljebb helyileg, a helyi alszervezetek tevékenységének ellenőrzésével). A vezetőik
személyes erkölcsi meggyőződésére van bízva, hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel, lehetőségeikkel.

A civil szervezetek a 19. században kezdtek kialakulni. Legtöbbször az egyházak kezdeményezték.

Olyan egyéni igényeket igyekeznek kielégíteni, amikről a kormányok nem vagy nem megfelelően
gondoskodnak. Társadalmi problémákra, hiányokra reagálnak. Társadalmi-történelmi kontextus
határozza meg, hol erősebb, gazdagabb, vagy épp gyengébb a civil szektor.

Első civil szervezet a Nemz. Vöröskereszt volt.

Állam is köthet szerződést civil szervezettel bizonyos feladatok ellátására – rugalmasabb tud lenni,
gyorsabb választ adni a felmerülő problémákra.

Politikai (és gazdasági) döntések, cselekvések nem mindig egyeztethetők össze a morállal.

Még ha vannak is politikai egyezmények, nem biztos, hogy a felek be is fogják tartani.

Globalizációs problémák

a globális gazdasági érdekek nem összeegyeztethetők a környezetvédelemmel

Nemzetközi szervezetek

definíció: államközi együttműködés szerve (csak kormányzati szempontból körülírható, értelmezhető)

A feleknek megállapodást kell kötniük – alapító okirat. Lefektetni benne: célok, tagság, szervezeti
struktúra. Nemz. szerv. alkalmazottai: diplomata státusz, nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek.

Számuk és jelentőségük a 20. sz. második felében nőtt meg igazán.

Osztályozás, csoportosítás: egyetemes / zárt szervezetek

Egyetemes pl: ENSZ. Sok terület kapcsolódik hozzá

Zárt: egy terület jellemző rá, melyen érvényesíteni kívánja a szándékait, érdekeit.

Kormányközin belüli kategória: szupranacionális szervezetek

szupr: egyes kizárólagos, előre meghatározott területeken az állam átadja szuverenitását a

szervezetnek (kötelező dolgokat írhat elő a szervezet a tagok feje fölött)

kormányköziség: ajánlásokkal működik – határozatot hoznak, ajánlásként tálalják a tagországoknak.

(a hatékonyságot csökkenti). A döntéshozatal konszenzusos (csak ha mindenki egyetért).