Vállalati gazdaságtan

Szükségletek, gazdaság

BGE PSZK
Kötelező irodalom

https://mersz.hu/chikan-vallalatgazdasagtan
 Emberi szükségletek I.

Személyes szükségletek: például…

Mire van szükségem?

Társadalmi szükségletek: például…

Mire van szükségünk?

A társadalmunknak mire van szüksége?
 Emberi szükségletek I.
Személyes szükségletek: pl.
• legyen hol laknom,
• legyen mivel közlekednem,
• legyen mit ennem, stb.

Társadalmi szükségletek: pl. működjön

• az egészségügy,
• az oktatás
• a kultúra,
• a honvédelem,
• a rendvédelem, stb.
 Emberi szükségletek II.

Anyagi szükségletek: például…

Milyen anyagi természetű szükségleteink vannak?

Nem anyagi szükségletek: pl.

Milyen nem anyagi természetű szükségleteink vannak?

 Emberi szükségletek II.

Anyagi szükségletek: pl.

• lakást kell vennem,
• autót kell vennem,
• kenyeret kell vennem, stb.

Nem anyagi szükségletek: pl.

• orvoshoz kell mennem,
• iskolába szeretnék járni,
• moziba vagy színházba szeretnék menni,
• lélegeznem kell, stb.
 .

A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi

szükségletek kielégítését jelenti.
 A szükségletek kielégítése - javak

Szükségleteinket az ún. javak (jószágok)

megszerzése elégíti ki.

A jószágok csoportosítása I.:

» Termékek
» Szolgáltatások
» Szabad javak
 A szükségletek kielégítése - jószágok

Termékek:
Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén
elégíthetem ki.
Szolgáltatások:
Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében
szolgáltatásokat veszek igénybe.
Szabad javak:
Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre.
Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell
terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E
javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)
Jószágok csoportosítása II.

» Magánjavak

» Közjavak

» Vegyes javak
 Magánjavak

• A fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban,

• megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,
• a piacon, pénzért lehet megszerezni őket,
• fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,
• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,

• lényegében a hagyományos piaci áruk.

 Közjavak

• Az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek

rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között),
• fogyasztásukból senki sem zárható ki,
• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg
többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást).

• Két csoportjuk:
– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára
rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .
– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)
 Vegyes javak

• Az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló

készletet,
• de bizonyos személyek kizárhatók belőle.

• pl. kábeltévé
Szükséglet-kielégítési szférák
Szükséglet-kielégítési szférák

Közszféra Üzleti
szféra

Civil Személyes
szféra szféra, család,
háztartás

+ Külföld
 Közszféra (közszektor, public sector)
Közigazgatási szektor
Kormányhivatalok, szervezetek és testületek, amelyek a központi
vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:
- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,
egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.
Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez,
ellenőriz és finanszíroz.

Köztulajdonban lévő vállalatok

• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy
irányítja;
• piaci körülmények között működik;
• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.
A közszektor struktúrája
 Civil szféra

A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják

A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):

• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális

partnerek)
• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
• szakmai szervezetek
• karitatív szervezetek
• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek
• (egyházak és vallási közösségek)
 Civil szféra II.

Nem kormányzati szervezetek

(non-governmental organizations, NGO-k, harmadik szektor)

- Nem személyes haszonszerzés céljából hozzák létre.

- Önkéntes alapon szerveződnek.
- Bizonyos szervezeti forma keretei között működnek,
intézményesültek.
- Függetlenek a kormánytól, más állami intézményektől, politikai
pártoktól, gazdálkodó szervezetektől.
- Nem öncélúan, hanem a társadalom vagy annak egy csoportja
érdekében működnek.
 Civil ≠ non-profit !

Non-profit szervezetek

(Jellemzőek a civil szektorra, de nem csak a civil szektor

hozhat létre non-profit szervezeteket.)

- alapítványok
- egyesületek
- non-profit gazdasági társaságok
- köztestületek
- közalapítványok
 Szektorköziség I.

Szektorközi együttműködés:

• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább

kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél
elérése érdekében.

• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább

kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek
feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.
 Szektorköziség II.
a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok)

Közszféra Üzleti
szféra

Személyes
Civil szféra, család,
szféra háztartás
 Szektorköziség III.
A társadalom szükséglet-kielégítési technikái

Biztonság
Üzleti szféra - rendőrség
Közszféra
- testőr
- polgárőrség
- magas kerítés

Tanulás
- állami iskola
Család, - magániskola
Civil szféra - alapítványi iskola
háztartás
- önképzőkör
 A termelés

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.

A termelő folyamatok közös jellemzői:

- Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek

kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak.
- A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már
korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből
hozzák létre.
 A termelés menete: munkafolyamatok

Tervezés Az előkészítés folyamata

Szervezés Eszközök, munkatársak megválasztása
Munkavégzés A teendők ellátása
Ellenőrzés Hibák elkerülése
Szabályozás Tapasztalatok visszacsatolása
 Az újratermelési folyamat

Termelés

Elosztás Fogyasztás

Csere (forgalom)
 A fogyasztás fajtái

A fogyasztás két elkülöníthető fajtája:

1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás:

Fogyasztási javak
(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)

2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás:

A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:
– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)
– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)
 A gazdaság erőforrásai I.

INPUT OUTPUT
Termelési
folyamat

Áruk és
szolgáltatások

Emberek
(fogyasztók,
munkaerő)
 A gazdaság erőforrásai II.

Az erőforrások fajtái a gazdaságban:

Természeti - Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő)
erőforrások - Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő)
- Nem megújítható (a föld méhének kincsei)
Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi
képességeinek összessége - újratermelhető
Tőkejavak Termelési eszközök
Vállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket
összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a
természeti erőforrásokkal.
+ Információs A modern gazdaságban a piacok működését, azon
erőforrások belül az egyes szereplők versenyképességét
alapvetően meghatározó tényező (erőforrás).
 A társadalom átalakulása

Foglalkoztatottak az egyes szektorokban az Egyesült Államokban 1800-1980

(Forrás: James Beniger: The Control Revolution)

100

90
Információ
80
Szolgáltatás
70

Ipar
60
%

50
Mezőgazdaság
40

30

20

10

0
1800 1810 1820 1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980
év
 Gazdasági rendszer

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a

gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok
összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági
körforgás megvalósulásának módja.

Alaptípusai:
• Klasszikus (tiszta) piacgazdaság
• Központosított tervgazdaság
• Vegyes piacgazdaság:
 Gazdasági rendszer

Klasszikus (tiszta) piacgazdaság:

- A termelési eszközök magántulajdonban vannak

- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a
rendelkezésükre álló javak felhasználásáról
- A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel
 Gazdasági rendszer

Központosított tervgazdaság:

- A termelési eszközök állami tulajdonban vannak

- A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza
meg: központi tervekkel irányítja a termelést
 Gazdasági rendszer

Vegyes piacgazdaság:

- A legfontosabb szabályozó erő a piac

- Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat
határoz meg, „újraeloszt”
 .

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@uni-bge.hu