A GAZDASÁGI ÉS A FOGLALKOZÁSI SZERKEZET, VÁLTOZÓ TELEPÍTŐ

TÉNYEZŐK
1. Társadalmi munkamegosztás – földrajzi munkamegosztás
2. A gazdasági szerkezet: megmutatja, hogy az egyes gazdasági ágazatok (szektorok)
milyen arányban járulnak hozzá a termeléshez, a javak előállításához.
a) Primer szektor – mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-,
vadgazdálkodás, halászat
b) Szekunder szektor – ipar:
 Kitermelő ipar, alapanyag gyártás, feldolgozó ipar (pl.!)
 Nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar
 + energia ipar, építőipar
c) Tercier szektor – szolgáltatás: nem állítanak elő anyagi javakat, de
létfontosságúak a társadalom és a gazdasági élet szempontjából.
 Anyagi jellegű: javak eljuttatása a termelőtől a fogyasztóhoz, ill. értékesítés
(pl.: közlekedés, kereskedelem).
 Nem anyagi jellegű: különféle (pl. jogi, tanulási, szociális…) lehetőségek
nyújtása (pl.: oktatás, egészségügy).
VAGY
 Gazdasági
 Társadalmi
 személyes
Infrastruktúra: a szolgáltatások működését biztosító technikai háttér =
háttérfeltételek összessége, melyek a gazdaság többi ágazatának működéséhez
szükségesek.
d) Kvaterner szektor: információk feldolgozása, kutatás és fejlesztés (K+F)
3. Foglalkozási szerkezet: megmutatja, hogy mekkora arányban dolgoznak az aktív
keresők a gazdaság egyes ágaiban (munkaképes korú lakosság, 15-64 év).
a) Aktív népesség: - Aktív kereső (munkaképes kor, munkaviszony, rendszeres
jövedelem)
- Munkanélküli (állást kereső)
b) Inaktív népesség: - Inaktív kereső (rendszeres jövedelemmel rendelkezik,
nyugdíjas,)
 - Eltartott (jövedelemmel nem rendelkezik, gyermek,
háztartásbeli)
Aktív keresők aránya FÜGG:
 Népesség korösszetétele – munkaképes korúak aránya
 Munkahelyek
 hagyományok
4. Foglalkozási átrétegződés: az aktív keresők ágazatok közötti mozgása. Az egyes
szektorok közötti megoszlásból következtetni lehet a gazdasági fejlettségre: a kevésbé
fejlett országoknál az elsődleges szektorban dolgozók, míg a fejlettek esetén a tercier
ágban magasabb a foglalkoztatottak aránya.
Mg. (XVIII-XIX. sz.) ipar (XX. sz.) szolgáltatás (XXI. sz.) K+F
Alacsony
termelékenység Járműipar, vegyipar (XX. sz. közepe)

Elektronika, informatika, biotechnológia

(XX. sz. vége, K+F, humán erőforrás, innováció)
5. Gazdasági telepítő tényezők:
a) Természeti telepítő tényezők:
 Ásványkincsek, nyersanyagok
 Energiahordozók
 Víz
 Éghajlat
 talaj
b) Társadalmi telepítő tényezők:
 Infrastruktúra pl. autógyártás
 Olcsó munkaerő pl. textilipar, elektronika
 Szakképzett munkaerő pl. vegyipar, informatika
 Fogyasztópiac pl. sütőipar
 Tőke