Világgazdaságtan

Vizsga 1

1. feladat: Globalizáció, globalizáció tényezői, 10 legglobalizáltabb ország felsorolása

(Globalizáció mérése és a világ TOP10 globalizált országa) (15 pont)

A globalizáció valós és virtuális hálózatokkal kapcsolja össze a világ valamennyi országának

gazdaságát, társadalmát és kultúráját. A globalizáció újszerű és összetett folyamat, ezért nehéz
pontos definíciót adni rá.

Anthony Giddens meghatározása: A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok

intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az
egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok
befolyásolják, és viszont.

Jellemzői:

 A nemzetközi kereskedelem ugrásszerűen megnőtt, okai: a nemzetközi megállapodások,

technikai fejlődés
 A külfölditőkeberuházások szerepe drámaian növekedett, a 20.század utolsó két évtizedében
az összegük négyszer olyan gyorsan nőtt, mint a külkereskedelem.
 Átalakult a nemzetközi munkamegosztás. A hagyományos beruházási tevékenység a fejlett
ipari országok piacaira tolódott.
 A globalizáció fő szereplői a multi vállalatok.
 A spekulatív pénzügyi tranzakciók óriási mértékben nőttek, értékük 50-szeresen haladja meg
a világkereskedelem mértékét.

2. feladat: Statisztikai adatok elérési helye (Hol lehet megtalálni az alábbi információkat?)

(5 pont)

 Magyaro. GDP-je
 Magyaro. államadóssága
 Európai Unió népessége
 Japán exportja 1960-ban
 Tőkeberuházások értéke

3. feladat: Ábraelemzés

(Egy diagramot kellett elemezni, ami Dél-Amerikának a működőtőke-állomány

változását mutatja be 2010-2015 között a donor országok szempontjából.) (7 pont)

4. feladat: Táblázatkitöltős: USA, Japán és EU adatai: népesség, GDP/fő és K+F-be

fektetett tőke (18 pont)

5. feladat: Esszé - Versenyképesség, versenyképességet befolyásoló tényezők,

versenyképességi mutatók, versenyképességi rangsorok, 5 legversenyképesebb ország

felsorolása (30 pont)

Def: Egy nemzet versenyképességét azzal mérhetjük, hogy – szabad és tisztességes piaci feltételek
mellett – mennyire képes olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani, amelyek keresettek a
nemzetközi piacokon, és hogy mennyire képes hosszabb távon is növelni a lakosság reáljövedelmeit.
(OECD)

Porter versenyképesség típusai:

Porter azt állítja, hogy az országok versenyképes iparágainak helyzete 4 tiszta típusba sorolható.

A 4 típus a versenyképesség fejlődésének 4 stádiuma is, de nem szükségszerű hogy minden ország
minden stádiumon áthaladjon. A legtöbb ország megmarad az első lépcsőn, de arra is van példa hogy
az első szint után rögtön a harmadikra emelkedik ( pl. olaszország).

Porter fejlődési szintjei:

1. tényezőellátottság által meghatározott versenyképesség

2. beruházás által meghatározott versenyképesség
3. innováció által meghatározott versenyképesség (legfejlettebb)
4. jólét által meghatározott versenyképesség (hanyatlás fázisa)
Fontosabb megállapítások:

 A versenyképesség lényegében a globális feltételek közötti tartós gazdasági növekedést

jelenti.
 A versenyképességre nincs egyetlen kijelölt mutató, hanem több mutatót kell vizsgálni,
amelyek nagy része a gyakorlatban nehezen mérhető
 A versenyképesség főleg makroökonómiai összefüggésekben fordul elő, de elfogadottá vált
az egységes versenyképesség fogalma és megjelent többek között az EU-ban a regionális
versenyképesség gondolata.

Vizsga 2

1. A GDP fogalma és milyen egyéb alternatív mutatószámokat ismer? (bemutatásuk)

 GDP: bruttó hazai termék. Az adott ország végső felhasználására szánt termékeinek és
szolgáltatásainak összességét jelenti pénzben kifejezve.
 GNP: bruttó nemzeti termék. Abban különbözik a GDP-től, hogy figyelembe veszi az
országhatárokat átívelő pénzmozgásokat is. Pl üzleti tranzakciók.
 GNI: bruttó nemzeti jövedelemAnnyiban különbözik a GNP-től, hogy figyelembe veszik az
adókat is.
 HDI: komplex indikátor, 3 tényező összetevője: élettartam, oktatás és életminőség.
 Sen-féle jóléti index: kérdése: Az erőteljes GDP konvergencia esetén, megállapítható-e a
jólétkonvergencia hasonló erőssége?megállapítása: Nagy jóléti különbségek Európa
egyes részei között, leginkább az északi és déli régiók vonatkoztatásában.
 ISEW: A gazdasági terv emberi jólétére gyakorolt hatását vizsgálja. Számítása:lakossági
fogyasztás, tőkeképzés, házimunka értéke
2. Mutassa be a Zöldgazdaság modelljét!
Zöldgazdaság : Egy új gazdaságszervezési és fejlesztési modell, „váltómodell” a „fekete”
gazdasággalszemben, amely a második ipari forradalom vívmányait kihasználva szinte
kizárólagosmódon a hagyományos, azaz a fosszilis energiahordozók felhasználására épül.
Célja a fekete világ által megbontott környezeti egyensúly helyreállítása és egy új
fenntarthatófejlődési modell hosszú távú felépítése. Növeli a versenyképességet, zöld
munkahelyeket teremt, és alternatív energiagazdálkodásra korlátozódik. A zöld gazdaság
nem csak azt jelenti, hogy minden környezetvédelmi, hanem hogy legyen zárt ciklusú a
termelés és a fogyasztás

3. Táblázatkitöltős: Triád országok (USA, EU, Japán) egy főre jutó GDP-je, lakosság és
munkanélküliség
4. Ábraelemzés: (USA, Dél-Amerika és a Világ GDP-ének és exportjának a növekedését mutatta be)

5. Az EU világgadasági szerepe/jelentősége/elfoglalt helye (esszé)

EU: Az Európai Unió szerepe

területe 4.325.675 km2, mely alapján a Föld 7. legnagyobb alapterületű állama lenne. Népessége
2010-ben elérte az 501.064.211 főt (Eurostat), a 27 tagállam együttes GDP-je 2008-ban 12.506 Mrd
euró volt. A világpolitika kiemelkedő szereplője, két tagállama (Egyesült Királyság, Franciaország) is
állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, 21 tagállama tagja a NATO-nak. Óriási, egységes belső
piac, munkaerőpiaca kevésbé rugalmas, mint legfőbb versenytársaié, ugyanakkor jól képzett,
innovatív humán erőforrásokkal rendelkezik; a természeti erőforrások egy részében bővelkedik,
szinte minden nyersanyag megtalálható területén, és számos ásványkincs bányászatában fontos
szerepet játszik;az európai fejlett társadalmakra és gazdaságokra évtizedek óta jellemző a magas
szintű fogyasztás (kormányzati és lakossági oldalon is), beruházás; szinte minden termelő és
szolgáltatási ágazatban kiemelt szerepet játszanak transz- és multinacionális társaságok (a világ
legnagyobb árbevételű 500 vállalata közül 161 székhelye van az Unió valamely tagállamában)Fortune
Global 500, 2010.Heterogén kép, fejlődése elmarad az USÁ-tól;Kevésbé rugalmas tőke-és
munkaerőpiacok;Kiterjedt szociális ellátórendszerek (magas, nem fenntartható állami
kiadások);Kutatás-fejlesztés kevésbé hangsúlyos, mint a másik két akciócentrumban (a GDP-hez
viszonyítva);Közös politikák (Agrárpolitika, Kohéziós politika…);Kormányzati kiadások magas
aránya;Magasabb munkanélküliség, alacsonyabb foglalkoztatási ráta;Kiegyensúlyozott
külkereskedelmi mérleg;Kezelhető mértékű államadósságok, legtöbbször kezelhető mértékű
államháztartási hiányok.

Vizsga 3

1. Bretton-Woodsi rendszer bemutatása

 II. világháborúvégétől 70-es évekig tartókorszak
 Dekolonizáció, szovjet blokk létrejötte, hidegháború
 Ugyanakkor új nemzetközi intézményrendszer kialakulása és működése jellemző
 Amerikai gazdasági hegemónia
 Aranydeviza-rendszer
 Nemzetközi Valuta Alap (International Monetary Fund, IMF),
 Világbank (Worldbank, WB)
 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Int. Bank f Reconstruction and
Development, IBRD),
  ÁltalánosVámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and
Trade, GATT)
2. Fogalmak: Tökéletes egyensúly, FinTech, Fair Trade, Venture Capital
 Tökéletes egyensúly: az általános egyensúly teljes foglalkoztatottság és kapacitás-
kihasználtság esetén, a nemzeti jövedelem maximumát biztosítja adott viszonyok között.
 A fintech azaz a pénzügyi informatika egy új, speciális iparág, amely olyan technológiák,
szoftverek fejlesztésével foglalkozik, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat teszik
hatékonyabbá, olcsóbbá, sok esetben teljesen új szolgáltatásokat teremtenek.
 A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő
megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők
számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi
feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló
kampányokkal.
 Olyan saját tőkét jelöl, amit a tulajdonosa magas növekedési(és nemegyszer kockázatos)
potenciállal rendelkező üzletekbe hajlandó fektetni.

3. Ábra elemzése: Brazília GDP növekedés %-ban, munkanélküliség %-ban

4. Táblázatkitöltős feladat

5. Esszé - Nemzetközi külkereskedelem szerepe (jelentősége, szervezetek, hatásai,

kereskedelmi elméletek)

Vizsga 4

1. Merkantilizmus és fiziokratizmus bemutatása

Merkantilizmus – elsődlegesen külkereskedelmi elmélet

Kereskedelmi tőke virágkorának és a manufaktúra-korszaknak elmélete. Tengerentúli

kereskedelem, gyarmati hódítások, háborúk erős államot, jelentős pénzforrásokat kívántak.
„Metallizmus” illúziója, arany és nemesfém felhalmozása a cél, pénz fetisizálása. Merkantilisták
az ország fejlődését és gazdagodását a valóságos pénz, az arany és nemesfémek tömegének
gyarapodásában látták. Kereskedelem elsődlegességének hangsúlyozása, külkereskedelem
fontossága. Profit forrása leginkább a kereskedelem, csere révén szerezhető pénzjövedelem, ill.
uzsorakamat.

Fiziokratizmus:

Egy ország gazdagodásának alapja a elfogyasztható valóságos javak, használati értékek

gyarapodása, termelése, amelyet a természet folyamatai segítenek (mezőgazdasági termelés
szerepe kiemelkedő). A fiziokraták az erőltetett iparosítás helyett a mezőgazdaság fejlesztését
ajánlották. Termelés, használati érték, szinte zárt, önellátó gazdaság belső egyensúlyfeltételei a
meghatározóak. Problémák: a piacgazdaság és árutermelés kettős jellege, gazdasági folyamatok
kétoldalúsága, kettős természete (természeti és társadalmi folyamatok egyaránt), áruk kettős
tulajdonsága, árutermelés és csere belső (nemzeti) és külső (nemzetközi) vonatkozásai, nyitott
vagy zárt gazdaság, expanzió vagy védekezés, exportorientáció vagy importhelyettesítés..

2. Fogalmak: nemzetközi pénzügyi rendszer, nemzetközi gazdaságtan, világrend,

világgazdaságtan
Nemzetközi pénzügyi rendszer: alatt a pénzügyi rendszer elemeinek (törvényes fizetőeszközök,
instrumentumok, információk) és alrendszereinek nemzetállamokon és valutaövezeteken kívül
megvalósuló kapcsolódásai, folyamatai, kölcsönhatásai összességét, valamint e kapcsolatok,
folyamatok és kölcsönhatások struktúráját értjük. A nemzetközi pénzügyi rendszerek a nemzetközi
pénzfunkciók kiteljesedésének egy magasabb fokát jelentik. Az első nemzetközi pénzügyi rendszer a
XIX. század utolsó harmadában alakult ki.

Nemzetközi gazdaságtan:

 Ipari kapitalizmus idején alakult ki.

 Munkaérték-elmélet: a termelő és értékalkotó emberi munka a nemzetek gazdagodásának
forrása.
 A nemzeti munka hatékonysága és termelékenysége növelhető a termelők közötti csere és
munkamegosztás bővítésével(nemzetgazdaságokon belül és nemzetgazdaságok között is).
 Mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása előnyös munkamegosztást
eredményezhet.
 Nem kerül egymással szembe a nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági szemlélet, a
természetes önérdek követése a nemzetgazdaságon belül és a nemzetközi gazdaságban is
eredményezheti az együttes közjó gyarapodását, és a kölcsönösen előnyös csere kialakulását

Koncepció elemei:

–nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusának felfogása;

–nemzetközi munkamegosztást és szakosodást szabályozó komparatív előnyök, elletve költségek

gondolata.

Ezeket együtt tartalmazza Ricardo elmélete: a komparatív költségek alapján kialakítandó

nemzetközi munkamegosztás rendszerének működése összefügg a nemzetközi áru- és
pénzmozgás mechanizmusával.

Világrend: A nemzetközi gazdasági rendszer, a nemzetközi politikai rendszer és a globális

ökológiai rendszer konfliktusos és kölcsönhatásos összessége (funkcionális értelmezés). Azon
folyamatok kívánt következménye, melyek a funkcionális értelmezés szerinti és a társadalmi,
ideológiai és kulturális struktúrákat működtetik (normatív értelmezés). A kölcsönhatások teszik az
államok „halmazát” rendszerré. Világrend – társadalmi, ideológiai és kulturális struktúrákat is
magába foglal.

Világgazdaságtan: a világ gazdaságát, mint szerves rendszert fogja fel, a nemzetgazdasági

cselekvés világgazdasági összefüggéseit vizsgálja. •Témakörök: világgazdasági elméletek,
világgazdaság fejlődéstörténete, struktúrája, intézményrendszere, kölcsönös függés viszonyai,
nemzetközi gazdasági rend problémái, komparatív gazdasági rendszerek, nemzetközi
technológiaáramlás, fenntartható fejlődés…

3. Táblázatbeírós: Kína, EU, Magyarország

4. Ábraelemzés: transznacionális vállalatok számainak változása diagramm elemzése

5. Esszé a globalizációról:

A globalizáció olyan a 20. században felerősödő, és napjainkban is tartó folyamat,

amelynek során a világban a nyugati civilizáció hatására egységesedés megy végbe a
gazdaságban, a pénzügyi életben, kultúrában stb. Pl. ugyanazok a termékek, márkák,
ételek (McDonald’s), filmek (Hollywood), zenék, technológiák (mobil, laptop, Ipod),
üzletláncok (Tesco, Lidl…) elérhetők mindenütt a világon. Az államok és egyes területek
közötti kapcsolatok egyre erősebbek, és kölcsönös függés alakul ki. A nemzetállami
keretek egyre kevésbé alkalmasak a gazdasági és társadalmi folyamatok kezelésére.
A gazdasági globalizáció. Globális világgazdaság
A globalizáció fogalmát nem könnyű meghatározni. Az általánosabb és közismertebb
vélekedések a világméretűvé váló kommunikációs lehetőségeket, az internet nyújtotta
előnyöket, a gondolatok, eszmék és különféle kulturális jelenségek szabad áramlását, a
populáris kultúra nemzetek fölöttivé válását értik alatta.
Fontos azonban felismerni, hogy mindezeket megelőzte egy gazdasági globalizációs
folyamat. Szűkebb értelemben a globalizációs folyamatot a gazdasági szereplők
függvényében érdemes megvizsgálni.
A globális világgazdaság az egész világot behálózó gazdasági rendszer, melynek
kialakulása a nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítások koráig nyúlik vissza, viszont
valódi globális világgazdasági rendszerről csak a 20. század végétől beszélhetünk.
Az életmód globalizálódása
A gazdasági globalizáció megteremtette a feltételeit annak, hogy a legkülönfélébb értékek,
gondolatok, ideák, szemlélet- és életmódok bekerüljenek a világ vérkeringésébe és
hassanak egymásra. A globalizáció következményeként könnyen előfordulhat, hogy egy-egy
ország társadalmi csoportja (pl. „orvosok”, „mérnökök”, „újságírók”) jobban tud kapcsolódni
és kötődni, egy másik ország hasonló csoportjához, mint saját országában a tőle idegen,
vagy más helyzetben lévő társadalmi csoporthoz.
A globális fogyasztói társadalom globálisan megjelenő életmódokat és mintákat jelenít meg,
melyek hatással lehetnek az életüket alapvetően lokális környezetben leélő társadalmi
csoportokra is. Mindennek szimbólumai azok a globális termékek, vállalatok, üzlethálózatok,
amelyeket a Föld legkülönfélébb pontjain fogyasztanak, illetve használnak az emberek.