Közpénzügy ZH

1. 3 külföldi, 3 magyar neves közgazdász

külföldi:
 Milton Friedman: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász. A
monetarista irányzat kifejlesztője és egyik legfőbb képviselője, a „forradalmi”
keynesianizmussal szembeforduló, napjainkban is nagy hatású iskolák
többségének közös szellemi kútfője. 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a
pénztörténethez és elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs
politika összetettségének bemutatásáért Nobel-díjat kapott.

 John Maynard Keynes: angol matematikus és közgazdász, a modern

makroökonómia megteremtője. A tőle eredő gazdasági személetet nevezzük
keynesianizmusnak. Az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik
legnagyobb egyénisége, akinek munkássága nagy befolyást gyakorol a XX.
század közgazdasági és politikai gondolkodására.
 Roland Harry Coase: brit közgazdász, akinek szakterülete az intézmények és a
jogok közgazdasági elemzése, az új intézményi iskola egyik kiemelkedő alakja.
Két legfontosabb hozzájárulása a közgazdaságtanhoz a tranzakciós költségek
megértése a szervezetek működése szempontjából és annak bizonyítása, hogy a
jól definiált magántulajdonjogok megoldják az externáliák problémáját. 1991-
ben kapott Nobel-díjat.

magyar:

 Kautz Gyula: magyar közgazdász, jogi doktor. a kiegyezéskor és századvég

gazdasági, gazdaságpolitikai közéletének jelentõs alakja, az elsõ magyar
nemzetközi hírû professzionális közgazdász. Kautz szerint az államgazdaság
tárgyát a „közhatalom rendelkezésére álló anyagi javak és gazdasági értékek
(pénz, tőke, vagyonelemek) képezik..”
 Harsányi János: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász. A
játékelmélet, azon belül főként a nem teljes információs játékok kutatója. 1994-
ben kapott Nobel-díjat, két másik közgazdász társával megosztva.
 Heller Farkas: magyar közgazdász, egyetemi tanár és az MTA tagja volt. Széles
körű elméleti-közigazgatási és elmélettörténeti munkásságot fejtett ki. Az
osztrák iskola híve és követője volt. Később az áralakulás és jövedelemelosztás
egyensúlyi elmélete felé hajlott. Élete utolsó évtizedeiben nagyszabású
pénzelméleti és külkereskedelem-elméleti kutatásokat végzett. Sokat
foglalkozott a gazdaságpolitika tudományos megalapozásának kérdéseivel.
2. Nemzetgazdaság főbb makrogazdasági tényezői

4db makrogazdasági tényezőt különböztetünk meg:

 gazdasági növekedés: a gazdaság hosszú távú fejlődése, vagy másképpen az
újratermelés bővülésének mértékét jelenti. Az a jó növekedés, amely nem okoz
költségvetési és külkereskedelmi egyensúlytalanságot. Mérésére
leggyakrabban a GDP mutatóját alkalmazzák. (előző évhez képest milyen
irányba mozdult el és mennyivel)
 infláció: egyrészt egy folyamatos áremelkedés, másrészt a pénz
elértéktelenedésének a folyamata. Leggyakrabban használt mérőszám a
fogyasztói árindex, a lakosság egészének fogyasztását jelentő
termékcsoportokra, átlagos fogyasztási arányokkal számítanak ki. Ez egy
önmagát erősítő gazdasági folyamat. Létezik kúszó, vágtató és hiperinfláció.
 fizetési mérleg: a külgazdasági egyensúly helyzetét mutatja meg számunkra.
Ez nem más mint, a nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi
műveleteit összesítő mérlegszerű kimutatás. Két részből áll: a folyó fizetési
mérlegből és a tőke- és pénzügyi mérlegből. (3.rész: jegybanki tartalék, mint
egyenlegező tétel)
 ország külföldi adósságállománya: a folyó fizetési mérleg hiányából azt a
hányadot, amelyet nem finanszíroz a külföldi működőtőke-beáramlás, vagy
más viszonzatlan tőketranszfer nem ellentételez, a nemzetgazdaság szereplői
által felvett külföldi hitelek, valamint kötvények külföldi értékesítését fedezi.
Ilyenkor külföldre szóló adósság keletkezik. Ezeket nem csak törleszteni kell,
hanem vannak egyéb fizetési kötelezettségek is.(pl.: kamatfizetés, kezelési
költség)

3. Az államháztartás helyzetét jellemző mutatók

3 mutatót különböztetünk meg:
 jövedelemcentralizáció és –újraelosztás: az állam által elvont jövedelmek
összértékét nevezzük jövedelemcentralizációnak. Ez az elvonás a közfeladatok
ellátását szolgálja, nem piaci szempontú, és jövedelmeinek felhasználásában
elsődlegesen nem piaci szempontok vezérlik az államot. Nemzetközi
gyakorlatban az összehasonlíthatóság miatt mindig a GDP százalékában
határozzák meg. A befolyt jövedelmek az állami feladatellátás
finanszírozásának forrásai, ezt nevezzük a jövedelmek újraelosztásának.
 államháztartási hiány: az elvont és az újra elosztott jövedelem közötti
különbség. GDP százalékában szokták megadni az arányát. A maastrichti
kritériumok alapján hosszabb távon 3%nalatt kell tartani. Ez a hiány
önmagában nem negatív jelenség.
 államadósság: az államháztartás felhalmozott tartozásait , melyekkel
belföldieknek és külföldieknek tartozik államadósságnak nevezzük.
(hitelfelvétel, állami kötvények kibocsájtása) Törvényi szabályozás szerint
csak az államháztartás hiányának mértéke szerint nőhet. GDP arányban
szokták megadni és célszerű, ha 60% alatt stabilizálódik.
4. ÁHT törvény felépítése röviden
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény(Áht.), amely 2012. jan. 1-jétől
hatályos. A törvény 2 alrendszert ismer: 1. központi
- elkülönített pénzalapok
- társadalombiztosítás alapjai
2. önkormányzati(helyi)
Az Áht. a középtávú tervezés, a kötelezettségvállalás, fedezet-vizsgálat előírásait
megerősítette, biztosítva, hogy előirányzati fedezet nélküli kötelezettségvállalás ne
történhessen. Nagyobb hangsúlyt fektet a költségvetési tervezésre. Kiemelt figyelmet
fordít a tervezési szabályokra, és olyan kettős irányból építkező rendszert épít fel,
amely felülről, a keretszámok megalkotásával indul, részletes technikai kidolgozása
pedig alulról történik., majd a kettő találkozásakor a költségvetés végrehajtásáért
felelős kormány hagyja jóvá a végső terveket. Külön fejezetben foglalkozik a
közpénzekkel, a központi költségvetésről szóló törvénnyel és a nemzeti vagyonnal.
Kimaradtak a törvényből a fizetési kötelezettségek előírására, a Költségvetési Tanács
feladataira és a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések.
5. A magyar államháztartás alrendszerei

6. ÁHT fogalma, költségvetés fogalma

államháztartás fogalma:
1. Közgazdasági értelemben közfeladatok ellátását finanszírozó
és ehhez centralizációt végrehajtó gazdálkodási rendszer.
 2. Feladat-megközelítésben az államháztartás egésze a
társadalmi-gazdasági életben való állami szerepkörvállalás
gazdálkodási és pénzügyi oldala. Gazdasági részét képezi
minden olyan tevékenység, amely az államháztartás
vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó áht bevételekből
finanszíroznak.
3. Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon
szervezetek köre, amelyek az áht részét képezik és
amelyekre az áht-i gazdálkodás szigorú szabályait
alkalmazni kell.
költségvetés fogalma: A költségvetés pénzügyi terv, pénzügyi alap, amelynek terv jellege
ellenére legmagasabb törvényi szabályozása van.
7. Az ÁHT alapelvei
o nyilvánosság elve
o tervezés és elszámolás alapelvei
o költségvetés alapján történő gazdálkodás elve
o programozás elve
o teljesség elve
o valódiság elve
o egységesség és áttekinthetőség elve
o globális fedezet elve
o bruttó elszámolás elve
o részletezettség elve
o felhasználási kötelezettség elve
o közbeszerzési kötelezettség elve
o állami támogatások korlátozásának elve

8. Stabilitási törvény
Gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) az alábbi
kérdésköröket szabályozza:
o államadósság csökkentése (államadósság fogalma, számítása,
adósság-csökkentése, az államadósság keletkezését és
növekedését korlátozó szabályok)
o Államadósság Kezelő Központ (jogállása, feladatai)
o a Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre,
működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének
vizsgálatában)
o a közteherviselés alapvető szabályai

9. Költségvetési Tanács feladatai

o véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény
tervezetéről
o dönt a központi költségvetési törvény elfogadásának feltételeként az
Alaptörvényben meghatározott előzetes hozzájárulásról
 o véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a
közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével
kapcsolatos bármely kérdésről
o félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével,
végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos vagy azzal
összefüggő bármely kérdésről
o megállapítja a Tanács ügyrendjét

10. Költségvetési Tanács tagjai

o Költségvetési Tanács elnöke (neves közgazdász: Kovács Árpád)
o Magyar Nemzeti Bank elnöke
o Állami Számvevőszék elnöke

11. ÁHT bevételek

Alapvetően a közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege szerint csoportosítjuk:
 közhatalmi: közjogi jogviszony alapján (alá-fölérendeltség)
keletkezik, az állam közhatalmat gyakorolva állapít meg különböző
fizetési kötelezettségeket. Ez az összes bevétel kb. 85-90%-a,
vagyis ezek a bevételek a államháztartás meghatározó bevételei
 magánjogi bevételek: alapja a polgári jogviszony (mellérendeltség)
ezek a bevételek az állam tulajdonosi pozíciójából erednek

12. Fizetési kötelezettséget milyen jogszabályban lehet bevezetni?

Kizárólag törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben
lehet megállapítani, kivéve, ha az EU kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés
eltérően rendelkezik.  ez a főszabály
Főszabálytól eltérően kivételesen a fizetési kötelezettséget egyéb jogszabályban is
lehet szabályozni.
o Törvény felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben állapíthatja meg
a bírság, pótlék mértékét. Igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat a
miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott
rendeletben állapíthat meg.
o Törvény felhatalmazása alapján a MNB elnöke, a PSZÁF elnöke és a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben igazgatási
szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg.
o Az adópolitikáért felelős miniszter a jogalanyok szélesebb körét érintő
rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet
alkothat az illeték megállapításának mellőzéséről s az ehhez
kapcsolódó eljárási szabályokról.

13. Közhatalmi bevételek csoportosítása

A közhatalmi bevételeket három alcsoportra indokolt felosztani:
o adójellegű: ezek tisztán fiskális pénzforrások, a bevételek ellenében
nem áll semmilyen közvetlen ellenszolgáltatás. Ezek megjelennek a
 központi alrendszerben (ált. forgalmi adó, személyi jövedelemadó,
pénzügyi szerv. különadója, társasági adó..)
o díjjellegű: a személyek befizetésük fejében közvetlen
ellenszolgáltatásban részesülnek. A díj összege a díjfizető által igénybe
vett szolgáltatás áránál, az értékarányosságra utaló jelek is
kimutathatók. A fizetendő díj nem haladhatja meg az adott eljárással
felmerülő költségeket.
o és szankciójellegű bevételek: Különféle szankciók közül a direkt
pénzbeli formát öltő és költségvetési bevételt jelentő bírságok (pl.
szabálysértési bírság) képeznek közbevételt

14. Közhatalmi bevételek beszedése

Az állam adóhatóságai törvényi felhatalmazást kapnak, hogy az adókat beszedjék,
bevallásukat, befizetésüket kikényszerítsék. Az adóhatóságok a NAV és szervei
(állami adóhatóság), valamint a települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati
adóhatóság). Az adóhatóságok feladata a fizetési kötelezettségek, illetve a
költségvetési pénzügyi támogatások megállapítása, nyilvántartása, az adó beszedése,
végrehajtása, a költségvetési támogatás, valamint az adó-visszaigénylés és az adó-
visszatérítés kiutalása, továbbá az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése.

15. ÁHT kiadások (funkciók)

Az államháztartási kiadások alapvetően négy funkció valamelyikének ellátásához
kapcsolódnak.
o állami működési funkciók
o jóléti funkciók
o gazdasági funkciók
o a hiány, az államadósság kezeléséhez kapcsolódó funkciók

16. Társadalombiztosítás, költségvetés, költségvetési tv. szerkezeti egységei

A társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező
biztosítási rendszere. A rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a
tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen
érvényesül.
Költségvetés: A költségvetés pénzügyi terv, pénzügyi alap, amelynek terv jellege
ellenére legmagasabb törvényi szabályozása van.
Költségvetési tv. szerkezeti egységei:
o költségvetési fejezet
o cím, alcím (fejezeti kezelésű előirányzatok esetén jogcímcsoport és
jogcím)
o előirányzat-csoport
o kiemelt előirányzat

17. Költségvetési ciklus 4 fázisa

o döntés-előkészítő szakasz (költségvetési évet megelőző év)
o döntési-szakasz (amikor az OGY elé kerül, ált. ez is a megelőző év)
o döntés-végrehajtási szakasz (költségvetési év)
 o döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza (költségvetést követő év)

18. Társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező
biztosítási rendszere. A rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a
tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen
érvényesül.
TB jogviszony:
o biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi
kötelezettségre és jogosultságára
o a foglalkoztatók-közteherviselés elvén nyugvó-fizetési kötelezettségére
(járulék-és hozzájárulás-fizetési kötelezettség)
o a biztosítottak-közteherviselés elvén nyugvó-fizetési kötelezettségére
(járulékfizetési kötelezettség)
o a biztosítottaknak a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságára
(e jogosultságot biztosított fizetési kötelezettségének teljesítése
alapozza meg)
TB állami szerepvállalása:
o a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése-
nyilvánvalóan a nemzetgazdasági lehetőségek korlátain belül - állami
feladat
o az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete
tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik, azaz amennyiben a
társadalombiztosítási alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások
mögött, az állam – a központi kormányzati költségvetés útján – a
bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja

19. Elkülönített állami pénzalapok

Elkülönített állami pénzalapot törvény hozhat létre, közfeladat részben
államháztartáson kívüli forrásból történő ellátása céljából. Törvényben meg kell
határozni az alap rendeltetését, az alap bevételi forrásait, az alap terhére teljesíthető
kiadások körét, valamint az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap
pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert, illetve testületet.
o Nemzeti Földalap (ez nem pénzalap)
o Nemzeti Foglalkoztatási Alap
o Bethlen Gábor Alap
o Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
o Nemzeti Kulturális Alap
o Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
o Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
20. Zárszámadás (Ki véleményezi a zárszámadást?)
A központi költségvetési alrendszerben a költségvetési törvény végrehajtása a
zárszámadásban, a zárszámadási törvényjavaslatban, illetve annak elfogadásában ölt
testet. A törvényjavaslatot az OGY emeli törvényi rangra. Az Állami Számvevőszék
vizsgálja, véleményezi a törvényjavaslatot.
21. Fiskális politika
A gazdasági kormányzás alapvető eszköze. A költségvetési eszközökkel történő
gazdaságbefolyásolás módszere. A gazdaságban keletkező jövedelmek centralizálását
és újraelosztását végzi. A fiskális politika legfőbb eszköze az adóztatás, illetve válság
esetén a pótlólagos kereslet keletkeztetése, amivel a túlkínálat mérséklését, majd a
gazdaság beindítását szolgálja. (támogatás, beruházások)

22. Mi a célja az adózás rendjéről szóló törvénynek?

Az adózás rendjéről szóló törvény célja az eljárás törvényessége és eredményessége
érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes
szabályozása. Az adózó és az adóhatóság ennek megfelelően gyakorolhatja jogait és
kötelezettségeit. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

23. Mire terjed ki az adókötelezettség?

o az adózó adóhatóság irányába történő adat bejelentési kötelezettségére,
nyilatkozat tételére
o adó megállapításra
o bevallásra
o adófizetésre és adóelőleg fizetésre
o bizonylat kiállítására és megőrzésére
o nyilvántartás vezetésére (könyvvezetés)
o adatszolgáltatásra
o adólevonásra, adóbeszedésre
o pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységgel összefüggő
kifizetések teljesítésére
o feltételek fennállása esetén költségvetési támogatásra jogosultságra

24. Társasági adó (ÁFA)

Az államháztartási bevételek társasági dón keresztüli gyarapítását, illetve a
vállalkozások működési feltételeinek elősegítését szabályozza az országgyűlés a
társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénnyel. A társasági adó
alanyai jellemzően belföldi illetőségű adózók, gazdasági társaságok, szövetkezetek és
egyéb, gazdasági tevékenységet végző szervezetek. Nem alanya a társasági adó
törvénynek pl.: MNB, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. , Magyar Távirati Iroda Rt.
és a Nemzeti Eszközkezelő.
ÁFA: A magyar adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak döntő hányadát az általános
forgalmi adó törvény (2007. évi CXXVII. tv.) betartásának ellenőrzése teszi ki. A
törvény célja az árutermelő piacgazdaság forgalmi tételeinek versenysemleges módon
történő megadóztatása és rajta keresztül államháztartási bevételek realizálása. A
forgalmi adó a végső fogyasztót terheli. Az általános adó fiskális fókusza a gazdasági
tevékenység. Az adó mértéke hármas kulcsú: 27%, 18% illetve 5%.