2.

dia: Adójogi alapismeretek

 A modern társadalom alapvetően adóbevételekből működik  az állam elvonja a
jövedelmek egy részét, majd újra elosztja (igazságos-e vagy sem?)
 Az államnak rengeteg dologra kell koncentrálnia és azokat pénzügyileg finanszíroznia
kell (a társadalmi szükségletek egy részére)  ehhez az államnak pénzt kell
szereznie / előteremtenie  az adóbevételekből éri el
 Az államnak nincs magától pénze, mivel nem egy profiorientált gazdálkodó
 Azt, hogy az állam az adóbevételekből mire és mennyit költ egy adott évben, az éves
költségvetési törvényben rögzítik, és az alábbi kiadásokat tudja fedezni belőle az
állam:
 Szociális kiadások, pl.: szociális támogatások, munkanélküliségi segélyek,
lakástámogatás
 Egészségügyi kiadások, a vírushelyzetben ezek megnőttek
 Infrastrukturális kiadások, pl.: új utak, hidak, vasutak, ezek fenntartása
 Rendvédelmi, igazgatási kiadások, pl.: minisztériumok fenntartása

3. dia: Az adók gazdasági funkciói

 Az adóknak 3 gazdasági funkcióját tudjuk megkülönböztetni:
 Az adóknak biztosítani kell az állami kiadások fedezetét, hiszen csak így tudja
az állam fenntartani az államháztartás egyensúlyát, és így tudja működtetni az
állami rendszert (máskülönben az államilag finanszírozott intézmények pl.
oktatás, egészségügy, közigazgatás nem tudna működni)
 Az adókat és adókedvezményeket az állam a gazdasági folyamatok,
munkahelyteremtés, befektetések, különböző piaci szereplők magatartásának a
befolyásolására használja (pl. a társadalomban igény mutatkozik egyes ún.
viselkedésformák szankcionálására, pl.: alkoholfogyasztás, dohányzás  az
állam szankciós jelleggel megemelheti a cigi/alkoholtermékek jövedéki adóját,
így elérhető, hogy ezekből a fogyasztók kevesebbet vásároljanak
1.  de van ösztönző jelleg is: pl. adókedvezmények rendszere, pl. a
munkaadók különböző kedvezményeket kapnak az államtól, melyek
ösztönzik az új munkahelyek létesítését
 Igazságos közteherviselés megteremtése: magasabb jövedelműek több adót
fizessenek, az alacsonyabb jövedelműek kevesebbet (az előbbiek nem, viszont
az utóbbiak igénybe vehetnek bizonyos különböző szociális juttatásokat pl.:
önkormányzatok által nyújtott különböző támogatások)

4. dia: Az állam szerep a modern gazdaságban

 A mai modern piacgazdaságok nem tiszta piacgazdaságok, vegyes

piacgazdaságok léteznek a gyakorlatban, ahol kiemelt szerepe van az államnak,
mint gazdasági szereplőnek, aki a maga gazdaságpolitikájával avatkozik be a
piaci folyamatokba
  A gazdaságpolitika nem más, mint a gazdaság irányítással kapcsolatos cél- és
eszközrendszere az államnak, amelynek egyik meghatározó, de nem
kizárólagos szegmense a pénzügypolitika
 Pénzügypolitika: az államügyekre vonatkozó döntések, programok, irányelvek,
koncepciók összessége, a gazdaságpolitika része
 2 egymással kölcsönhatásban lévő területe van:
i. Fiskális politika (=a költségvetési politika szerves része az adópolitika):
1. Költségvetési politika:
a. magában foglalja a közkiadásokat
b. magában foglalja a pénzgazdálkodás mellett a
vagyongazdálkodást és az államadósságot, valamint a
közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás
ellenőrzését
2. Adópolitika: alakulására leginkább a mindenkori kormány van
hatással
3. olyan kormányzati politika, amely magában foglalja az ún.
közbevételek rendszerét
ii. Monetáris- és árfolyampolitika: inkább a pénzügy tantárgyhoz
kapcsolódnak
1. Pénzpolitika
2. Hitelpolitika

5-6. dia: A hazai államháztartás kétszintű rendszere

 Államháztartás: az állam gazdálkodási rendszere, vagyis az a tevékenység, amikor az

állam a bevételeket beszedi, összegyűjti az állami költségvetésbe, hogy majd
felhasználja a kiadásai teljesítésére
 Államháztartás fő feladatai:
 Erőforrások begyűjtése, elosztása (jól el kell osztani)
 A gazdasági egyensúly megőrzése (fenn kell tartani magunkat)
 Az állami feladatok ellátásához szükséges jogi kereteket ki kell alakítani
 A pénzügyi jog elementáris részét képezi a költségvetési jog, aminek a fiskális politika
ad tartalmat és határozza meg az irányait
 a költségvetési jog magában foglalja egyrészt a költségvetési ciklusra
vonatkozó eljárási szabályokat (állami költségvetés előkészítése, elfogadása,
végrehajtása, ellenőrzése), másrészt a költségvetés bevételeit

Központi alrendszer Önkormányzati (helyi) alrendszer

Az állam Helyi önkormányzatok és társulásaik

Központi költségvetési szervek Térségi fejlesztési tanácsok

Egyes köztestületek és ezek által irányított (országos és helyi) nemzetiségi önkormányzatok, társulásaik, és
köztestületi költségvetési szervek ezek által irányított költségvetési szervek

Társadalombiztosítás rendszere

Elkülönített állami pénzalapok költségvetése

7. dia: Költségvetési mérleg

A költségvetést a törvény erejénél fogva kell az adott évre megtervezni (=pénzügyi terv), 2/3-
os többséggel illik a következő évi költségvetést az országgyűlésnek elfogadni  nemcsak
egy törvényről beszélek, amelynek az elfogadása biztosítja a mindenkori kormány
legitimitását, hanem egy pénzügyi tervről is beszélek, ami a költségvetési ciklusra (egy adott
év) tervezi meg az állami bevételeket és kiadásokat
 Az állami költségvetés tervezésének menetét és szabályait a 2011. évi CXCV. törvény
az államháztartásról állapítja meg és szabályozza
 A költségvetés tervezetét minden évben a kormány nyújtja be törvényjavaslat
formájában, és azt az országgyűlés fogja 2/3-os többséggel elfogadni

 Bevételek  Kiadások

 Közhatalmi bevételek (adók, illetékek,  Közfeladatok finanszírozása (oktatás, eü.,

járulékok, bírságok, hozzájárulások) tömegközlekedés)

 Közszolgáltatások ellenértéke,  Fizetési kötelezettségek, adósságszolgálat (EU, egyéb

használati díjbevételek (autópályadíj) nemzetközi)

 Nemzeti vagyon bevételek (bérleti díj)  Tb-ellátások (nyugdíj, segélyek)

 Kapott kamatok, hitel, támogatások  Honvédelem

(EU, egyéb)

 Honvédelem: a rend- és jogbiztonságra fordított kiadások

 adósságszolgálat: hiteltörlesztés és kamat összege

8. dia: Az adóztatás alapelvei  vagy jogi (jogelméleti) vagy közgazdasági elméleti

alapokon nyugszanak
 Klasszikus alapelvek:
  Közteherviselés elve: az adózás legyen általános és arányos, tehát mindenkit
adóviselő képessége szerint terheljen
 Megbízhatóság elve: az adókat egyértelműen és pontosan kell meghatározni,
hogy az adókivetésnél hatalmi önkény ne érvényesülhessen
 Könnyen teljesíthetőség elve: az adóztatásnál arra kell törekedni, hogy legyen
kényelmes, tehát az adókötelezettség teljesítése ne terhelje túl az adózókat
 Jutányosság elve: az adóztatás legyen olcsó, a nyilvántartása, a kivetése és
beszedése ne kerüljön túl sokba sem az államnak, sem az adózónak
 Modern alapelvek:
 Haszonelv: az adófizetés és a cserébe kapott közszolgáltatás álljon arányban
egymással (=horizontális méltányosság)
 Fizetőképességi elv: a közteherviselésből a társadalom tagjai szíveskedjenek a
vagyoni jövedelmi helyzetük alapján kivenni a részüket (=vertikális
méltányosság)
• az a cél, hogy a jövedelemeltérések miatt ezek a társadalmi
egyenlőtlenségek mérséklődjenek az adózók között
 Kiszámíthatóság és egyértelműség: a közteherviselés rendszere (adórendszer)
legyen minden gazdasági szereplő számára egyértelmű és kiszámítható
 Alkalmasság: lehetőség szerint olyan adók kerüljenek bevezetésre, amelyeknek
a jellege, fizetési feltételei lehetővé teszik annak az adónak a megfizetését
 Hatékonyság: a közterhek teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs költségek
legyenek arányban annak a hasznával (mind az adóztató, mind az adózó
szemszögéből)
 Egyenlőség:
• Vertikális (függőleges) egyenlőség: az adóterhek nem függhetnek a
jövedelemszinttől (valamennyi jövedelmi szinten azonos arányban
valósul meg az adóztatás)  ennek eszköze a gyakorlatban az
egykulcsos adó
• Horizontális egyenlőség: azt követelné meg, hogy az azonos
jövedelemszintű adózók adóterhelése megegyezzen  a gyakorlatban
az eszköze a progresszív adózás (a magasabb jövedelműek egy
bizonyos jövedelemszint felett magasabb adókulccsal adóznak)
 Méltányosság: olyan társadalompolitikai célt kellene megvalósítania, ami az
erőforrások egyének közötti megosztásával/elosztásával kapcsolatos

9. dia: Az adórendszer: az adott időszakban működtetett adók összessége  egyik

legfontosabb kritériuma az érvényesíthetőség: egy adórendszer akkor működtethető sikeresen,
ha az megfelel a hagyományoknak, az adózók gondolkodásmódjának, a kulturális
fejlettségének, és adottak az adóigazgatás területén mind a tárgyi, mind a szakmai feltételek
(pl. az adóztató és adózó részéről is: szakképzett munkaerő (jól felkészült könyvelő, jól
felkészült adóhatósági szakemberek), korszerű információs rendszerek működtetése (NAV e-
szja felülete az szja bevallási tervezetet szolgáltatásként kiajánlja, áfában az online
számlaadatszolgáltatás, mérlegképes könyvelők számára kötelezően előírt továbbképzések)
 Adórendszer: Többféle adónak a céltudatos, egymás melletti alkalmazása, aminek a
lényege, hogy ezek az adók egymást jól kiegészítsék
  Adórendszer: Különböző adónemek, adófajták, az adóztatás alapelveinek,
adómegállapítás és adófizetés gyakorlati eljárásainak az összessége
 Az adórendszer teljesen országspecifikus kategória, ami függ:
1. az adott országban működő kormánynak az ésszerű gazdasági megfontolásaitól
(családi kedvezmények rendszere, beruházás ösztönzés, vírushelyzet idején
adókönnyítések)
2. nemzetközi integrációs folyamatoktól  2004. május 1. óta Magyarország az
Unió tagja, az EUs csatlakozással az adórendszerünkben a közvetett adóban
(pl. áfában) tetten érhető az uniós hozzáadott érték adónak a belecsempészése
 az uniós tagországoknak a nemzeti áfa szabályozása harmóniában áll az
uniós tagországok szabályozásaival
3. a különböző adóegyezményektől (pl. kettős adózást kizáró egyezmény)
4. alkotmányos, jogi keretektől

10. dia: Az adórendszer akkor működik jól, ha:

 Semleges: az adó nem befolyásolja az adózó gazdasági döntéseit (nem tartunk vissza
teljesítményt, nem torzítjuk a termelési tényezők hatékony felhasználását, pl. az áfa
semleges adó, mert nincs köze a vállalkozás nyereségességéhez <-> de! a 27%-os
világszínvonalú áfakulcsunk az adómegkerülések egyik melegágya)
 Egyszerű: ha az adófajták könnyen áttekinthetők, az adó egyszerűen kiszámítható,
nehéz eltitkolni, bevezetése olcsó
 Igazságos (méltányos): a teherviselőképesség szerint adóztat (a nagyobb jövedelműek
több adót fizetnek)
 Konzisztens (következetes): összhangban van az adórendszer a nemzetközi partnerek
adórendszerével, ha a különböző adónemek hatásai nem torzítják egymást
 Stabil és kiszámítható: ha ritkán változik, vagy ha változik is, akkor a változás
tendenciája belátható, felmérhető
 az igazságosság és egyszerűség elve ellentétes egymással, mert ellentétes
követelményeket támasztanak (pl. egyszerű: egykulcsos adó <-> több jövedelem több
adót fizet, a túl sok kedvezmény bonyolulttá teszi az szja rendszerét)
 összefoglalóan: ideális adórendszer nem létezik

13. dia: Az adórendszer

Funkciói (az állam gazdasági funkcióit testesítik meg):
 államháztartás bevételeinek biztosítása (legfontosabb funkció)  a jövedelemelvonás
mértéke, nagysága mindig az államháztartás igényétől fog függeni
 gazdaságpolitikai célok megvalósításának elősegítése  támogassa a gazdaságpolitika
törekvéseit, hiszen az adók hatással vannak a gazdasági szereplőknek a jövedelmi
helyzetére, a fogyasztói árak alakulására (áfa), termelés és szolgáltatás költségeire
o Gazdaságpolitika irányát tekintve 2féle lehet:
1. expanzív (ösztönző): jelenlegi, mostani hazai adórendszerünkben (a
válság ellenére) az expanzió a gazdaságpolitikai irány
2. restriktív (visszafogó/szűkítő)
  a társadalompolitikai célok megvalósításának befolyásolása: gyakoroljon hatást a
társadalompolitikai célokra, de figyelnie kell arra is, hogy a túl sok kedvezmény ne
tegye bonyolulttá az adórendszert
o az adórendszer önmagában társadalompolitikai célt (pl. családtámogatás) nem
tud megvalósítani, emellett szükség van egyéb más célzott eszközök
megvalósítására is (pl. szja-ban a családi adókedvezmény önmagában még
nem biztos, hogy elősegíti azt, hogy több gyermek szülessen az országban)

14. dia: Adótani alapfogalmak

1. Adó:
 Kényszer jellegű: kötelező, megfizetését az állam adminisztratív végrehajtás
útján ki fogja tudni kényszeríteni (az adózók körét az állam határozza meg) 
ez a tulajdonság különbözteti meg az adót az önkéntes pénzbeli juttatásoktól
pl. adományok
 vissza nem térülő: nem kell visszafizetni (ebben különbözik a kölcsöntől)
 visszafizetés nélküli: az adófizetők cserébe közvetlenül semmiféle egyenértékű
ellenszolgáltatást nem kapnak, az állam cserébe biztosítja az adózók számára a
jogrendet, irányító és ellenőrző tevékenységének érvényesítését
 általános: nem egyes személyekre, cégekre vetik ki az adót, hanem mindenkire,
akiknél fennállnak az adott jogszabályban meghatározott feltételek
 pénzbeli szolgáltatás,
 amit az állam jogszabály útján hajt be
Adótani szempontból a járulék, vám, illeték, díjak adónak minősülnek a maguk kényszer
jellegüknél fogva
 A járulék annyiban különbözik pl. az szja-tól, hogy a járulék az én későbbi TB
ellátásaim fedezetét szolgálja (a most befizetett járulékaim alapján fogok majd
nyugdíjat kapni vagy betegség esetén egészségügyi ellátást pl. táppénzt)  cserébe
kapok szolgáltatást az államtól
2. Vám: speciális termékadó, a termékek vagy szolgáltatások határon történő
átengedéséért fizetett adó
3. Illeték: általában állami (nem gazdasági) szolgáltatás ellenértéke, eseti jellegű (pl.
vagyonszerzési illeték lakásvásárláskor  vételár 4%-a illeték)
 korábban jogsi csináltatáskor kellett illetéket fizetni

15. dia: Adótani alapfogalmak

4. Adóalany: egyszerűen bárki, akire az adókötelezettség vonatkozik
 az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség
nélküli társas vállalkozás és minden olyan szervezet, amelyre az
adókötelezettség vonatkozik
 önmagában az adókötelezettség is önálló adótani alapfogalomnak minősül
5. Adózó: akinek adókötelezettségét egyes anyagi vagy eljárási jogszabályok előírják
6. Adó tárgya: bármi, ami után adót fizetünk
 az a dolog, jog vagy jogosultság, amely után az adó ténylegesen
megfizetésre kerül
 pl. bérleti jog után kommunális adó
7. Adó alapja: az adó tárgyának azon mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják
 adó tárgya és az adó alapja nem feltétlenül azonosak
 nem az a nehéz, hogy tudjuk a különböző adókulcsokat, hanem az, hogy az
adott adókulcsot mi alapján kell majd alkalmaznom
 szja rendszerében nem feltétlenül a magánszemély adóévi jövedelme fog
adóalapot képezni, hiszen vannak adóalap csökkentő tételek, amelyek a
jövedelmet mérsékelni fogják, és az így kapott jövedelem, azaz adóalap után
kell a 15%-os szja-t megfizetni
8. Adófizető: az a természetes vagy jogi személy, aki az adót ténylegesen megfizeti (pl.
örökös az adózó halála után)
 nem feltétlenül azonos az adó alanyával, adófizető mindig az, aki az adót
ténylegesen meg fogja fizetni
9. Adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás
 az adót illik határidőig (esedékességig) megfizetni  adótartozás: ha ezt az
adót esedékességig az adózó nem fizette meg
10. Adóelkerülés: jogszabály által megengedett adóminimalizálás

16. dia: Adótani alapfogalmak

10. Adómérték: az adóalap vagy annak egységére jutó adó
10. eszköz az adó összegének kiszámításához
11. Kétféle módon kerülhet meghatározásra:
a. adótétel formájában (természetes mértékegységre megállapítva)  fix összeg,
az adó tárgyának, alapjának a természetes mértékegységére megállapítva pl.:
magánszemélyek esetén a személygépkocsi után gépjárműadó: az adótételt a
gépjármű teljesítménye után fizetem
pl.: kisadózó vállalkozások tételes adója KATA esetén az adótétel
fixen 50000, vagy választható 75000 Ft havonta főállású kisadózók
esetén, a nem főállású kisadózók esetén fixen 25000 Ft
b. adókulcs segítségével (adóalap %-ában megállapítva)  adóalap
meghatározott %-a (pl. áfa 27% az általános adókulcs)
12. Adóalap meghatározása lesz nagyon fontos feladat, a jövedelem típusú adók esetében
fog majd előkerülni
11. Adókulcs: adómérték az adóalap %-ában
12. Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg
13. Adótarifa: adókulcsok, adótételek rendszere
14. Adókedvezmény: az adóztató által az adóalanynak nyújtott preferencia, az adóalanynak
nyújtott előny (a kiszámított adót csökkentő tétel)
 mindig vannak jogszabályban megengedett
adómérséklések=adókedvezmények, amit a jogalkotó megenged az adózók
számára, azaz adóelőnyhöz juttatja
 adóelőnyhöz tud úgyis jutni az adózó, hogy nem az adója csökken, hanem az
adóalapja
 az adókedvezményt az különbözteti meg az adóalap kedvezménytől, hogy az
adókedvezmény az adóalap után már kiszámított adót fogja csökkenteni
15. Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel (az
adókönnyítés egyik formája, mely során nem keletkezik fizetési kötelezettség)
 pl. az oktatási tevékenység élvezhet áfamentességet az áfa rendszerében a
tevékenység közérdekű jellegére tekintettel, vannak az áfa rendszerében
alanyi adómentes adózók

17. dia: Adótani alapfogalmak

16. Adóhatóság: az adóztatót (államot) képviselő szerv (NAV- Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
önkormányzat jegyzője)
17. Adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó
adókötelezettsége
18. Adócsalás: adómegkerülés a jogszabályok megsértésével
19. Lefölözés: piaci versenyképesség befolyásolására alkalmazott elvonás
20. Díj: meghatározott szolgáltatásért fizetett ellenérték (pl. tandíj, vámkezelési díj, ápolási
díj)
21. Adójogviszony: az adójogi normák által létrehozott és szabályozott társadalmi viszonyok
 az állam és az adófizetésre kiválasztottak (adózók) között jön létre az állam
hatalmi erejénél fogva
 az adójogviszony egy alá-fölérendeltségi viszony
 fölérendelt szerv a mindenkori állam, a maga által felkent szervre ruházza át
az adóztatás jogát
 ebben a jogviszonyban az állam a fölérendelt fél, az adózók az alárendelt
felek
22. Adókötelezettség (nem csak feltétlenül és kizárólag az adó bevallását, megfizetését jelenti
az adózóra nézve, hanem a jogszabály előírja a kötelezettségeket)
 az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése
(kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt alábbi kötelezettségek
(adókötelezettségek) teljesítésére:
 bejelentkezésre, bejelentésre, nyilatkozattételre
 bejelentés: az adóhatóság felé be kell jelentkezni, az
adóköteles tevékenységet végző adózónak kötelessége
adószámot kérnie (az adóhatósági bejelentkezés a cégbírósági
bejegyzéssel az egyablakos rendszerben egyidejűleg fog
történni)
 újonnan létrejött cég esetén az ügyvédnél ellenjegyzik a
létesítő okiratot, az ügyvéd benyújtja a cégbejegyzési
kérelmet a cégbírósághoz, és a cégbíróság ezzel egyidejűleg
az egyablakos rendszerben értesíti az adóhatóságot
 az adóhatóság megtagadhatja az adószám megállapítását, ha
az adózó által bejelentett adatok nem valósak vagy hiányosak,
vagy azt állapítja meg az adóhatóság az ún. adóregisztrációs
eljárás során, hogy az adószám megállapításának törvényi
akadálya áll fenn (megnézik, hogy a leendő bejegyezni kívánt
cégnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselőjének milyen volt
az adózási múltja, hagyott-e maga után olyan céget, amelynek
több mint fél évig fennállt 5M Ft-os adótartozása, és most
újabb céget szeretne alapítani  az adóhatóság meg fogja
tagadni az adószám megállapítását)
 minden olyan információt, ami az adóhatóság orrára kötendő
adózási szempontból, az adózónak kötelessége 15 napon belül
az adóhatósághoz bejelenteni (=változásbejelentés) pl.:
működő adószámmal rendelkező cég szeretne újabb
tevékenységi körrel bővülni, az eredeti létesítő okiratában
nem szereplő újabb tevékenységet fel kell vennie, és ezt az
újonnan felvett tevékenységi kört be kell jelentenie 15 napon
belül az adóhatóság felé
 a készpénzfizetést be kell jelenteni  kizárólag a kapcsolt
vállalkozások közötti készpénzforgalomra vonatkozik: arra a
készpénzforgalomra, ami kapcsolt vállalkozások között jött
létre és az 1M Ft-ot meghaladta, adatbejelentési kötelezettség
van, a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül
 Nyilatkozattételi kötelezettségét az adózó megtagadhatja (pl.
az adóhatóság az adózót felhívja nyilatkozattételre annak
kapcsán, mert az adózónkkal kapcsolatban álló másik
partnerét épp ellenőrzi, és nyilatkoztatni kívánja a mi
adózónkat, hogy vajon az az ügylet úgy valósult-e meg
tényleg, ahogy a partner könyveiből az adóhatóság kiolvassa
 az adózónak lehetősége van megtagadni a nyilatkozattételt
 adómegállapításra: az adókat adónként, a költségvetési támogatást
támogatásonként meghatározott időszakra kell megállapítani
 adómegállapítási kötelezettséget ír elő a jogszabály a
kifizetőre is  a kifizető más személy adóját akkor kell, hogy
 megállapítsa, ha ezt a törvény számára előírja pl.: a
munkáltató által a bérből levont szocho, szja előleg)
 ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, akkor az
adóhatóság a kifizetőtől tudja csak követelni (nem a
magánszemélytől)
 általános szabály: a hazai adórendszer adómegállapítási
módját tekintve önadózáson alapul: ilyenkor az adózó köteles
megállapítani, bevallani és megfizetni az adót
 a természetes személy az adóját akkor állapítja meg
önadózással, ha vállalkozó, az építményadó, a
telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a
kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,
az áfa alanya vagy az szja-ját nem a munkáltatója
(kifizetője) állapítja meg
 egyéb adómegállapítási módok:
 kivetés: önkormányzat felé fizetendő vagyoni típusú
adók esetében (pl. építményadó, telekadó,
magánszemélyek kommunális adója) az adóhatóság az
adót az adózó adatbejelentése vagy más hatósági
adatszolgáltatás alapján kivetéssel fogja megállapítani
(kivetéses adónemek jellemzően az önkormányzati
adóhatóság által kivetett vagyoni típusú adókra
vonatkoznak)
 kiszabás: az adóhatóság határozatban fogja
megállapítani pl. vagyonszerzési illeték
 adóbeszedés: törvényben meghatározott esetekben az
adóbeszedésre kötelezett adózó fogja az adó összegét
a magánszeméllyel közölni és a magánszemélytől
átvenni (az adó beszedésére mindig az kötelezett, akit
a törvény erre felruház, és jellemzően így működik az
idegenforgalmi adó  ebben az esetben a szállásadó
lesz az adóbeszedésre kötelezett, aki az adó összegét
közli a vendéggel és átveszi annak összegét, és ő fogja
az idegenforgalmi adót bevallani és megfizetni az
önkormányzati adóhatóság felé)
 adólevonás: kifizető, munkáltató
 adatbejelentésre, bevallásra:
 Bevallás: olyan dokumentum (okirat), amely tartalmazza az
adózó azonosításához szükséges adatokat, az adóalap, az adó
összegének megállapításához szükséges adatokat, a
különböző adókedvezményeket és adómentességeket
 adóbevallási kötelezettséget adónként, támogatásonként külön
nyomtatványokon kell teljesíteni
 azzal, hogy az adót megfizetjük, azzal még az adóbevallási
kötelezettségünknek nem tettünk eleget
 az adó megfizetését a bevallás nem pótolja
 adófizetésre, előlegfizetésre:
  adóelőleg megfizetésére az köteles, akit a jogszabály erre
kötelez
 az adót mindig esedékességkor kell megfizetni
 a megfizetés módja:
 adózó pénzforgalmi számlájáról átutalással
 postai készpénzátutalási megbízással
 bankkártyával (készpénzhelyettesítővel)
 elektronikus úton
 adónemenként, adónként, támogatásonként történik a
megfizetése a NAV által nyilvánosan elérhető megfelelő
kincstári számú számlára (bírságot, pótlékot külön számlára)
 bizonylat kiállításra és megőrzésre, nyilvántartás vezetésre:
 az adózónak a bizonylatait, nyilvántartásait úgy kell
kiállítania, vezetnie, hogy azok az adóalap, az adóösszeg, az
adómentesség, az adókedvezmény megállapítására,
megfizetésére és ellenőrzésére alkalmasak legyenek
 bizonylatot (számlát) kötelező kiállítani, ha az áfa adóalanya
termékértékesítést hajt végre, szolgáltatást nyújt
 a kifizető köteles nyilvántartást vezetni a kifizető, munkáltató
által kiállított bérjegyzékről (kifizetéskor)
 TB szervnek kötelessége igazolást adni táppénz
folyósításánál, pénzbeli ellátásnál a kifizetett ellátásról
 ha van önkéntes egészségpénztári, nyugdíjpénztári
megtakarításunk, amire fizetjük a tagdíjat, akkor minden év
januárjában küldi a biztosító az igazolást az adóévben
megfizetett önkéntes tagdíj összegéről  ez után nekünk
adókedvezmény jár az szja rendszerében
 a bevételt, adóalapot, adót módosító tételekről igazolást kell
kiállítani
 az adóbeszedésre kötelezett szállásadónak vezetnie kell a
vendégkönyvet, nyilvántartást, és az adózónak bizonylatot
kell adnia a megfizetett szállásdíjról és az azt tartalmazó
idegenforgalmi adóról is
 ha magánszemély tulajdonos a cég osztalékára jogosulttá
válik, akkor a kifizetőnek, mint cégnek a levont
osztalékadóról igazolást kell kiállítania
 kifizető ((2017. évi CL. Törvény az adózás rendjéről 7.§)
 a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó,
amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól,
hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján
teljesíti,
 b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek
kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta,
 osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot
juttatják,
 c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy
közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a
megbízott (bizományos),
 d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi
illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó),
kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás
(kifizetés) teljesítésére terjed ki,
 e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján
teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi
képviselet,
 f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet,
amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény
rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági
tevékenységet,
 g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a
jogosultnak ténylegesen kifizette,
 h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője,
függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő
útján juttatja a természetes személynek,
 i) * a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4.
pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi
vállalkozást,
 j) * letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság,
ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,
 munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel
rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés
és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a
belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is
 bizonylat megőrzési kötelezettség: az iratőrzés, mint
bizonylatőrzés helyét is az adózónak be kell jelentenie az
adóhatóság felé
 fontos, hogy a bizonylatokat elévülési ideig őrizni
kell, és egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során 3
munkanapon belül prezentálni kell az adóhatóság felé
 (pl. kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények,
kifejezetten a jövedelemadók körében)  az ilyen
egyezmény hatálya alá tartozó jövedelmeket terhelő
adókötelezettség megállapításához szükséges doksikat
10 évig kell megőrizni (2019. július 24-től)
 adóban főszabály szerint az elévülési idő 5 év
 magánszemély halála után az örökös továbbítja az
adóhatósághoz
 megőrizhetők elektronikus dokumentumként is
 nyilvántartás vezetésre (könyvvezetés)
 adatszolgáltatásra:
 az adóhatóság felé nem csak az adózónak van
adatszolgáltatási kötelezettsége, hanem egyéb szervezeteknek
is az adózó adókötelezettségével kapcsolatban adatot kell
szolgáltatnia az adóhatóság felé
 egyéb szervezetek pl.: bíróság, államigazgatási vagy
önkormányzati szerv
 kötelezően kell, hogy tartalmazza: a természetes személy
azonosító adatait, adóazonosító számát
 általános adatszolgáltatási határidő 15 nap
 adólevonásra, beszedésre
 pénzforgalmi számlanyitásra: belföldi jogi személyeknek és az áfa
alanyoknak (áfa fizetésére kötelezett természetes személyeknek –
ideértve az egyéni vállalkozót is) legalább egy belföldi pénzforgalmi
számlával kell rendelkezniük  pénzforgalmi számlanyitásra
kötelezett adózók
 ha 2 pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó között
létrejön egy ügylet, és ez az ügylet a 1,5M Ft-ot meghaladja,
és e 1,5M Ft fölött meghaladó összegben egymás között nem
átutalással, hanem készpénzben bonyolítják az ügyletet, akkor
mindketten (a kifizető és a fogadó fél is) bírságot fog az
adóhatóság felé fizetni
 tehát 2 pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó között
szerződésenként, 1 naptári hónapban legfeljebb 1,5M Ft
összegben lehet készpénz fizetést lebonyolítani

20. dia: Adók csoportosítása

1. Adóztatási jogosultság szerint: különbséget kell tenni aközött, hogy
 ki adóztat (a központi adóhatóság vagy a központi adóhatóság, mint jegyző)
 hol landol az adóbevétel (központi vagy helyi alrendszerben)
 áfában az adóalany, aki termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt
belföldön ellenérték fejében (gazdasági tevékenységet végez), neki
keletkezik az állam felé áfa bevallási, áfa befizetési kötelezettsége, de ennek
 az adónak a végső terhét a vevő viseli, mert a fogyasztói árban kifizeti az áfa
összegét is
 központi adók (szja, TAO, áfa, gépjárműadó, KATA)
 helyi adók (IPA, telekadó, építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális
adója)
 gépjárműadó korábban vegyes adó volt  2021. évtől a NAV vette át az
önkormányzatoktól a gépjárműadóztatással kapcsolatos feladatokat (a
gépjárműadó soha nem volt helyi adó, csak az önkormányzatok nyerték meg
a gépjárműadó beszedési feladatokat és osztoztak a központi költségvetéssel
oly módon, hogy a gépjárműadó bevétel 40%-a ott maradt az
önkormányzatoknál, a 60% bekerült a központi költségvetésbe  ezért volt
vegyes adó, de ez a felosztás megszűnt, és a gépjárműadóbevétel 100%-a a
központi alrendszerbe kerül

2. Adóviselés (teherviselés) szerint:

 közvetlen (egyenes/direkt) adó: az adóalany és az adóteher viselője megegyezik (szja,
gépjárműadó, KATA, TAO, KIVA)
 közvetett (indirekt) adó: az adóalany és az adóteher viselője elválik egymástól,
közvetlenül áthárítható az adó (áfa, jövedéki adó)
3. Az adó mértéke szerint:
 progresszív adó: egy olyan típusú adó, amely esetében a jövedelemalap növekedésével
növekszik az adókulcs is
o sávos progresszív adó: bizonyos értékhatárok (jövedelemhatárok) kerülnek
megállapításra, amelynek túllépésével az adott értékhatár feletti adóalap
magasabb adókulcs alá esik (2016-ig a TAO, de mostmár lineáris  az
adóalap után egységesen mindenkinek 9% az adó mértéke)
 lineáris adó: az adóalap emelkedésével az adó összege egyenes arányban emelkedik
(szja)
 degresszív adó: az átlagadókulcs az adóalap növekedésével csökkenő tendenciát mutat
o minél több az adóalap, annál kevesebb az adó
o szochoban vannak olyan különadózó jövedelmek, amelyek után a
magánszemély köteles szocho fizetésére is (a szochoról szóló törvény
hozzáteszi, hogy a szochot addig kell fizetni, amíg a magánszemélynek az
adóévi szocho köteles jövedelme eléri a minimálbér 24szeresét
o a magánszemély szocho köteles jövedelme: bér
o ha a magánszemélynek önmagában a bérjövedelme (mint szocho alapot képező
jövedelem) eleve meghaladná az adóévben a minimálbér 24szeresét, akkor az
osztalékjövedelme után már nem kellene szochot fizetnie

21. dia: Adók csoportosítása

4. Az adó mértéke szerint:
  kulcsos adók: KIVA, szja
 tételes adók: KATA

5. Az adó tárgya szerint: mit adóztatunk

 Vagyoni típusú adó (vagyontárgyat adóztatunk): építményadó, telekadó
 Jövedelem típusú adó (jövedelmet adóztatjuk): KATA, szja, TAO, KIVA
 Forgalmi (fogyasztási) típusú adó: áfa, jövedéki adó

6. Az adó megjelenése szerint:

 pénzbeli (valamennyi adónem)
 természetbeli (nem jellemző) – korábban az egyházi tized  természetben kellett az
állam felé beszolgáltatni

7. Az adó alanya szerint:

 természetes személyek: szja
 jogi személyek (vállalkozások): TAO
 egyéb (nonprofitok): áfa, szja, TAO

22. dia: Adójog

Jog: olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amit az állam alkot, és amelynek a
betartását az állam minden eszközzel (kikényszerítő eszközök) biztosítja
 mindazon úgymond magatartásformák összességéről beszélünk, amelyeket az állam
által felkent szervek, szervezetek az állam által meghatározott eljárásrend betartásával
fognak kibocsátani, amely magatartásformák megszegését az állam büntetni,
szankcionálni fogja
 a jog a maga szabályrendszerével alakítja ki a mindenkori társadalom rendezett
működéséhez szükséges kereteket (büntetőjog, munkajog, adójog)
Közbevételek joga: gyűjtőfogalom, magában foglalja az adójogot, vámjogot, illetékjogot,
egyéb szervezetek törvénnyel előírt kötelező adójellegű befizetéseinek anyagi és eljárásjogi
szabályait
 anyagi, jogi szabály: konkrét adónemről szóló adótörvény (pl. szja törvény, TAO
törvény, áfa törvény)  ezek a konkrét adónem működését szabályozzák
 eljárásjogi szabályok: adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos általános szabályokat
fektetik le
Adójog:
 szűkebb értelemben: az adókra, adóztatásra vonatkozó anyagi és eljárásjogi
jogszabályok összessége
  tágabb értelemben: az adórendszerre, az adóztatási alapelvekre, az adóügyi
jogviszonyra, valamint az adóhatóságokra vonatkozó anyagi, eljárási és technikai
normák összessége
o az adóztató (állam) és az adófizető kapcsolatát rendezi akkor, amikor
meghatározza azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között
adófizetésre sor tud kerülni
o az adóztatás joga mindig az államot illeti meg, aki ezen jogát átruházhatja
alacsonyabb szintre is (pl. helyi adók esetén az önkormányzatra) vagy
korlátozhatja is ezt a jogát nemzetközi szerződésekkel is az állam (pl.
jövedelemadók területén a kettős adózás elkerülése érdekében)

23. dia: Adójog

1. Nemzetközi (szerződéses adójog): legfontosabb feladata, hogy az egyes államoknak az
egymáshoz való viszonyát rendezze (címzettjei: az egyes nemzetállamok)
 részét képezi az ún. európai adójog (közösségi vagy uniós adójog)
 adójog forrása: nemzetközi egyezmény  speciális jellege abból fakad, hogy egy
ilyen nemzetközi egyezmény kimunkálásában olyan jogalkotó is részt vesz, akinek az
adott országban nincsen fő hatalma
 az államoknak az egyezményt alá kell írni, el kell fogadni  ha aláírták, akkor az
aláíró államokat köti ez a nemzetközi egyezmény (pl. kettős adózást kizáró
egyezmény)  az aláíró állam kötelezettsége arról fog szólni, hogy tegyen meg
minden intézkedést annak érdekében, hogy a saját állama hatálya alá tartozó
jogalanyok az egyezménynek megfelelően cselekedjenek és működjenek és fizessenek
adót
 Mintaegyezmények (modellegyezmények): a nemzetközi adójog ezekkel a
modellegyezményekkel segíti elő az egyes önálló államok közötti kettős adózást
elkerülő egyezmények létrejöttét
o nem kötelező érvényűek, csak ajánlások az egyes tagországok számára  az
országok eldönthetik, hogy az egymás közötti kettős adózás elkerüléséről szóló
egyezményükben alkalmazzák-e ennek a modellegyezménynek az ajánlásait
vagy sem
o célja: hogy az államok közötti kétoldalú egyezmények szerkezetükben,
tartalmukban egységesek legyenek
o kommentárjai magyarázzák el, hogy az egyezmény bizonyos fogalmain mit
kell érteni (ezek nem hivatalos joganyagok, ennek ellenére a bírói
joggyakorlatban gyakran hivatkoznak ezekre a modellegyezmény
kommentárokra)

 Közösségi jogszabályok: együttese magában foglal minden olyan jogszabályt,

alapelvet, egyezményt, határozatot, gyakorlatot, amely a közösség tagállamaira és
polgáraira vonatkozik, függetlenül attól, hogy annak alkalmazása kötelező-e vagy
sem
24. dia: Közösségi adójog forrásai
Közösségi adójog mindig elsőbbséget élvez a hazai nemzeti adójoggal szemben
  Elsődleges jogforrások: Alapszerződés
o Európai Közösség alapítószerződései, annak módosításai, a közösség új
tagállamainak a csatlakozási szerződései
o Alapszerződés: a római és lisszaboni szerződésnek van a legnagyobb
jelentősége, adózási szempontból ugyanazzal a jelentőséggel bírnak
o Alapszerződés célja a közös piac és a monetáris unió létrehozása volt (a
közösség létrehozása óta számos intézkedés történt pl. eltűntek a határok,
létrejött az Európai Központi Bank – az eurót bevezetett országok központi
bankja, bevezetésre került több országban is az euró)
o az elsődleges jogforrás kapcsán az alapszerződés csak keretjellegű
szabályokat tartalmaz, a részletszabályokat az ún. másodlagos jogforrások
tartalmazzák
 Másodlagos jogforrások: uniós rendeletek, uniós irányelvek, uniós határozatok
o uniós rendelet az EU legszigorúbb jogalkotási eszköze, ez a tagállamokban
kötelező erejű és alkalmazandó (nem kérdés a tagállamok számára, hogy egy
uniós rendelet szabályait beillesztik-e vagy sem  be kell! és a rendelet
mindig felülírja a nemzeti szabályozást)
o Uniós irányelvek: fontos, hogy csak az abban foglalt elérendő célt tekintve
kötelező a tagállamokra nézve ennek az irányelvnek az alkalmazása, de annak
a megvalósulása a tagállamokra van bízva (az egyes tagállamok eldönthetik,
hogy az uniós irányelv szabályait mikortól fogják alkalmazni a saját nemzeti
adótörvényeikben, külön törvénybe kívánják-e foglalni az irányelv
alkalmazásait vagy azt kötelezően alkalmazzák  e tekintetben a
tagállamoknak az irányelvek kapcsán nagyobb a szabadsága
o Uniós határozatok: elsősorban eljárásjogi, tehát adóeljárási, adóigazgatási
jellegű rendelkezéseket tartalmaznak
 a benne foglalt valamennyi előírás kötelező érvényű csak a címzettekre
tekintettel, akik lehetnek tagállamok, természetes és jogi személyek
 Európai Bíróság esetjoga: döntési gyakorlat: nem tekintendő klasszikus értelemben
vett jogforrásnak, tehát egy Európai Bírósági ítéletnek nincsen kötelező jogi ereje,
mint egy törvénynek (ha egy adózó úgy ítéli meg, hogy az adott adónem szerinte
ellentétes az Unió jogrendszerével – hazánkban is volt ilyen adónem: reklámadó – és
erre hivatkozva nem teljesíti a magyar adójogszabályok szerinti adókötelezettségét,
akkor el lehet jutni ezzel a problémával az Európai Bíróságig, ahol rendeződni fog ez
a vita)

25. dia: Adójog

A magyar adójog nem szabályozható egyetlen adókódexben
A rendszerváltás óta (89-90-es évek) az adókat Magyarországon törvénnyel szabályozzák
Magyar adójog forrásai:
 elsődleges szint az Alaptörvény: Magyarország jogrendszerének az alapja
o az alaptörvény és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek
 o teherbíró képességének és a gazdaságban való részvételének megfelelően
mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez
o a később megalkotandó sarkalatos törvényekre hárítja át a részletszabályok
megalkotásának feladatát
o Sarkalatos törvény: olyan törvény, amely elfogadásához és módosításához a
jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges
o alaptörvény írja elő, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényekben
rendezni
o a sarkalatos törvények alkotják a részletszabályokat (legyen az anyagi, jogi
vagy eljárásjogi jogszabály)  a költségvetési törvény is sarkalatos
törvénynek minősül
 második szint a törvényi szint: az adójogi, anyagi és eljárás jogi normákat tartalmazza
o az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény részletesen felsorolja a
közbevételi típusokat: „adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj
formájában”
o adótani szempontból adónak minősülő ún. díjak, amelyek mértékének
meghatározása a kormány hatáskörébe tartozik (a fizetésre kötelezettek körét, a
mentességeket külön törvényben kell szabályozni)
 önkormányzati rendeletek: az önkormányzatok a helyi adók tekintetében jogosultak
rendeletet alkotni, ezt azonban az Országgyűlés által meghatározott keretjellegű
felhatalmazás alapján, az ott kijelölt feltételekkel tehetik meg
 az irányítás egyéb jogi eszközei: a NAV vagy az adópolitikáért felelős miniszter által
kiadott tájékoztatók és szakmai iránymutatások, amelyek a jogkövetéshez nyújtanak
információkat az adóalanyok számára

26. dia: Adójogi norma

Az adójogi norma az adóztatás gazdaságpolitikai céljainak érvényesítéséhez szükséges
közvetítő szerepet játszik annak érdekében, hogy az adóalanyok ismerjék és értsék meg, hogy
milyen magatartást vár el tőlük a jogalkotó
 világosan, tömören és egyértelműen kell fogalmaznia, hogy minden adóalany
(még az adózási, könyvelési szakképesítéssel nem rendelkezők is) megértse a
tennivalóját
 azonban a jelenlegi adójog a legtöbb államban túlszabályozott, technikailag
bonyolult, nem segíti a jogkövetés érvényesülését
 az adózás nehezen követhető, pontos cselekvést vár el, sok buktatóval, egyéni
döntési lehetőséggel, nehezen felismerhető előnyökkel
 ezért az adójogi normáknak stabilnak, a bennük lévő parancsoknak jól
értelmezhetőnek kell lenniük
 a jog nem, vagy pontatlan ismerete az adózásban nem mentesít a felelősség alól

27. dia: Adójogi szabályozás: A jogszabályokat ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben 

magyarkozlony.hu
 anyagi jogi normák/jogszabályok: konkrét adónemekről szóló adótörvényeket értem
ezen norma alatt (ezek mondják meg, hogy mennyit kell fizetni pl. TAO)
 eljárásjogi normák/jogszabályok: azt mondják meg, hogy mikor, milyen feltételekkel
kell az adót fizetni, milyen egyéb adókötelezettségeket kell teljesíteni, milyen
eljárások keretében, milyen adóhatóságok járnak el
 A nemzeti jogtár használható hiteles jogforrás (az adott jogszabály itt megtekinthető)
 njt.hu
 www.nav.gov.hu