Horvát Munkafüzet

Raktári szám: NT-31561/M/1
ISBN 978-963-19-7689-2
Horvát nyelv – munkafüzet
Horvát tanítási nyelvű gimnázium
R a d n a b i l j e ž n i c a
HRVATSKI JEZIK
JANJA ŽIVKOVIĆ-MANDIĆ
NT-31561M-1_Nyelvtan_MF_horvat_borito_2020_GL.indd
NT 31561 M1 Hrvatski 2015maj25.indd 1 1 2020. 03. 10. 9:32:55
2015.05.25 20:19:43
Janja Živković-Mandić
HRVATSKI
JEZIK
RADNA BILJEŽNICA
Oktatási Hivatal
NT_31561_M_1_beliv_1_2_271_oldal_2021_PG.indd 1 2021. 04. 21. 12:27:17

Udžbenik je odobren 16. 06. 2020. pod brojem TKV/3052-4/2020.
Recenzent: István Vig
Stručni suradnici Ministarstva nacionalnih resursa:

Ildikó Király, Gátai Zoltán István
Ilustrator: Zoltán Jécsai
Fotografije: Dreamstime, Flickr, Oktatási Hivatal archívuma, Phovoir,

Wikipédia, Kurucz Klári
Naslovnica: Ágnes Korda
Odgovorna urednica: Aleksandra Kovač
© Janja Živković-Mandić, Oktatási Hivatal

(Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2015
A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A tankönyv megfelel a [4/2013. (I. 11.)] EMMI-rendelet 3. számú mellékletének.
ISBN 978-963-19-7689-2
NT_31561_M_1_beliv_1_2_271_oldal_2021_PG.indd 2 2021. 04. 21. 12:27:17

1. lekcija
1. A horvát abc
(Abeceda)
A B C Č Ć D DŽ Đ E F G H I J K L Lj M N Nj O P R S Š T U V Z Ž
a b c č ć d dž đ e f g h i j k l lj m n nj o p r s š t u v z ž
A mássalhangzók közül a č a magyar cs-nek, a dž a magyar dzs-nek, a s a magyar sz-nek,

az š a magyar s-nek, a ž a magyar zs-nek felel meg.
A ć kiejtése annyiban különbözik a magyar ty kiejtésétől, hogy benne a j elem valamivel
kifejezettebb. Ugyanez vonatkozik a đ, lj és nj hangok kiejtésére, melyekben a j hangzása
erőteljesebb.
2. A személyes névmások
(Osobne zamjenice)
Egyes szám Többes szám Megjegyzés: A többes szám 3. személyű

(jednina) (množina) személyes névmások közül az oni-t akkor
használjuk, ha két vagy több hímnemű sze-
1. ja 1. mi mélyről van szó, az one-t, ha csak nőnemű
2. ti 2. vi személyekről van szó, az ona-t pedig, ha
csak semleges nemű főnevekről van szó.
on hímnemű oni hímnemű
Abban az esetben, amikor hímnemű és nő-
3. ona nőnemű 3. one nőnemű nemű személyekről egyszerre szeretnénk
beszélni, a hímnemű személyes névmást,
ono semleges nemű ona semleges nemű
tehát az oni-t használjuk.
Az önözést a többes szám második személlyel fejezzük ki.

Odakle ste vi? Hova valósi Ön? Hova valósiak Önök?
3. A létige
(Pomoćni glagol biti)
A biti (lenni) létigének két alakja van: hangsúlyos és hangsúlytalan.
Hangsúlyos alak A hansúlyos alakot kérdésekben, illetve

Egyes szám Többes szám azok megválaszolásakor használjuk.
1. jesam 1. jesmo Jeste li vi studenti? Jesmo.

2. jesi 2. jeste Hallgatók vagytok? Azok vagyunk.
3. jest 3. jesu
3
31561M-1–272korr_2015.horvat.indd 3 4/2/15 12:34 PM
Hangsúlytalan alak A hangsúlytalan alak használata sokkal gya-
Egyes szám Többes szám koribb, mivel gyakran főnévvel, számnévvel
1. sam 1. smo vagy névmással együtt összetett állítmányt
képez.
2. si 2. ste
3. je 3. su
Egyes szám Többes szám A hangsúlytalan igealak csak hangsúlyos szó

után következhet, nem állhat a mondat ki-
1. Ja sam profesor. 1. Mi smo profesori.
Én tanár vagyok. Mi tanárok vagyunk. emelt helyén, sem elején, sem végén.
2. Ti si učenik. 2. Vi ste učenici.
Te tanuló vagy. Ti tanulók vagytok.
On je student. Oni su studenti.
Ő hallgató. Ők hallgatók.
3. Ona je studentica. 3. One su studentice.
Ő hallgatólány. Ők hallgatólányok.
Ono je dijete. Ona su djeca.
Ő gyerek. Ők gyerekek.
4. A létige jelenidejű tagadó alakja

(Niječni oblik pomoćnog glagola biti)
A létige tagadása úgy történik, hogy a jelen- Egyes szám Többes szám
idejű hangsúlytalan igealak elé a ni tagadó- ni + sam ni + smo
szót kapcsoljuk a következőképpen:
ni + si ni + ste
ni + je ni + su
Egyes szám Többes szám A létige tagadó alakjával egy-egy mondat-

1. Ja nisam pjevač. 1. Mi nismo kuhari. részt tagadunk, míg a ne tagadószóval az
Én nem vagyok énekes. Mi nem vagyunk egész mondat tartalmát tagadjuk.
szakácsok.
2. Ti nisi konobar. 2. Vi niste svirači. Ivan je profesor? Ne.
Te nem vagy pincér. Ti nem vagytok Iván tanár? Nem.
zenészek.
On nije pisac. Oni nisu profesori. Nije profesor, on je učenik
Ő nem író. Ők nem tanárok. Nem tanár, ő tanuló.
3. Ona nije spisateljica. 3. One nisu profesorice.
Ő nem írónő. Ők nem tanárnők.
Ono nije dijete. Ona nisu djeca.
Ő nem gyerek. Ők nem gyerekek.
4
Eldöntendő kérdéseknél gyakori a kétszeres tagadás:
Ne, on nije profesor, on je učenik. Nem, ő nem tanár, ő tanuló.
5. A főnév
(Imenica)
A horvátban megkülönböztetünk hímnemű, nőnemű és semleges nemű főneveket.

Az élőlényt jelentő főnevek neme általában megegyezik a természetes nemükkel.
A gyermekeket vagy állatok kicsinyeit jelentő főnevek semleges neműek:
dijete gyermek
pile csibe
Az élettelent jelentő főnevek nemét a főnév végződéséből állapítjuk meg. Ez a nyelvtani

nem, ami egyben a főnév egyes szám alanyesete is.
Egyes szám Többes szám

hímnem mássalhangzóra végződik -i
nőnem -a -e
semleges nem -o/-e -a
pl. student hallgató studenti hallgatók

studentica hallgatólány studentice hallgatólányok
more tenger mora tengerek
vino bor vina borok
Ez az általános szabály, ami alól vannak kivételek. Róluk később lesz majd szó.
6. A főnév alanyesete
(Nominativ)
A horvát nyelvben a főnévnek (és a többi névszónak is) mind az egyes, mind a többes szám-
ban hét ragozott alakja van. Ezeket a ragozott alakokat eseteknek nevezzük (padež).
Minden esethez két kérdés tartozik, melyek közül az első élőlényre, a második élettelen-
re vonatkozik.
Az esetek sorában első az alanyeset (nominativ), melynek kérdései: tko? što? ki? mi?
Az alanyeset egyben a főnevek szótári alakját is jelenti, hiszen a szótárak a főneveket
egyes szám alanyesetben adják meg, így tehát azt a főnévvel együtt tanuljuk meg.
Az esetek jelölésére a latinból származó horvát elnevezés kezdőbetűjét használjuk:
N (nominativ)
5
Pozdravljanje
1. Dopunite rečenice!
Egészítse ki a mondatokat!
Uzorak: Ja sam dobro.
1. Ana profesorica. 6. Vi dobro?
2. Ivan profesor. 7. Odakle ti?
3. Oni dobro. 8. Ja iz Zagreba.
4. Mi iz Dubrovnika. 9. Marko i Goran studenti.
5. One iz Mađarske. 10. Učenica iz Mohača.
2. Slova ovih riječi su se izmiješala. Napišite ih pravilno!

Összekeveredtek a szavak betűi. Írja le őket helyesen!
ZDPORLJAANJEV = P _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ JEDVAJKO = D _ _ _ _ _ _ _
ČEUIKN = U _ _ _ _ _ AMAĐRKAS = M _ _ _ _ _ _ _
ROPFSEOIRCA = P _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ČVEER = V _ _ _ _
URTOJ = J _ _ _ _ VALAH = H _ _ _ _
TUSEDNITAC = S _ _ _ _ _ _ _ _ _ BORDO = D _ _ _ _
3. Povežite rečenice!
Kösse össze a mondatok megfelelő részeit!
Marko su iz Dubrovnika.
Ana je iz Pečuha.
Ivan je profesorica iz Budimpešte.
Branka je student.
Prijatelji je iz Zagreba.
Ivana su učenica.
Marko i Goran je prijatelji.
6
4. Odgovorite na pitanja!
Válaszoljon a kérdésekre! A válaszban használja a személyes névmásokat!
Uzorak: Ivan je profesor? Da, on je profesor.
1. Marko je student? Da, je student.
2. Prijatelji su iz Dubrovnika? Da, su iz Dubrovnika.
3. Ana je profesorica? Da, je profesorica.
4. Branka je učenica? Da, je učenica.
5. Ivan je iz Zagreba? Da, je iz Zagreba.
6. Ana i Ivan su profesori? Da, su profesori.
7. Ivana i Branka su iz Mađarske? Da, su iz Mađarske.
8. Goran i Marko su prijatelji? Da, su prijatelji.
9. Vi ste dobro? Da, smo dobro.
10. Ti si student? Da, sam student.
11. Mi smo iz Mađarske? Da, ste iz Mađarske.
5. Oblikujte rečenice!
Alkosson mondatokat!
Branka – biti – djevojka
profesor – biti – Ivan
on – iz Zagreba – biti
dobro – ja – biti
Goran – biti- Marko - prijatelj
učenica – biti – Ivana
Ana – profesorica – biti – Budimpešta
7
6. Ustanovite pravilan red riječi!
Állapítsa meg a helyes szórendet!
Ivan iz Zagreba je. Kako vi ste? Sam hvala dobro. Vi ste odakle? Smo iz Dubrovnika
Je ona Ana. Iz Budimpešte Ana je. Su prijatelji Marko i Goran.
7. Prevedite!
Fordítsa le!
Anna és Iván tanárok. Anna Magyarországról jött, budapesti, Iván pedig zágrábi.
Ők jól vannak. Márk és Goran egyetemi hallgatók. Ők dubrovnikiak. A lányokat
Ivanának és Brankának hívják. Ivana pécsi, Branka pedig mohácsi.
Engem Kovács Évának hívnak. Budapesti tanulólány vagyok. Önök hova valósiak?
Pécsiek? Örvendek! Viszontlátásra!
8
Uzorak: Ja sam plivač.
1. Doris pjevačica. 6. Ona kuharica.

2. Marko i Ivan studenti. 7. Ana i ja studentice.
3. Ivo pisac. 8. Ti i Maja slikari.
4. Ja profesorica Marija. 9. Alan i Frano svirači.
5. Vi poštar. 10. Goran i Iva tenisači.
9. Imena zamijenite osobnim zamjenicama!

Helyettesítse a neveket személyes névmásokkal! On ili ona?
1. Vlado Kalember je pjevač. 5. Iva Majoli je tenisačica.
2. Sanja Doležal je pjevačica. 6. Ivan Aralica je pisac.
3. Filip Šovagović je glumac. 7. Krsto Papić je redatelj.
4. Anja Šovagović-Despot je glumica. 8. Boris Novković je pjevač.
10. Što je točno?

Mi az igaz?
Točno Netočno
Iva Majoli je tenisač.
Ivo Brešan je spisateljica.
Krsto Papić nije redatelj.
Dubravka Babić je dirigent.
Alan Bjelinski nije slikarica.
Mira Furlan je pjevačica.
Doris Dragović je slikar.
Dubravka Ugrešić je skladateljica.
Oliver Dragojević nije pisac.
Goran Ivanišević je tenisačica.
9
11. Popunite rečenice! Ja sam
Egészítse ki a mondatokat! pjevačica.
Uzorak: Ivan Aralica nije spisateljica nego pisac.

Ona nije
pjevačica,
1. Iva Majoli nije nego . nego kuharica.
Ja sam
2. Filip Šovagović nije nego . pjevačica
3. Dubravka Babić nije nego .

4. Krsto Papić nije nego .
5. Mira Furlan nije nego .
6. Boris Novković nije nego .
12. Izmiješana slova ovih riječi stavite u pravilan redoslijed!

Tegye helyes sorrendbe a szavak összekeveredett betűit!
KLASADETJL = S _ _ _ _ _ _ _ _ LJETREAD = R _ _ _ _ _ _
ČVIARS = S _ _ _ _ _ JEVPAIČCA = P _ _ _ _ _ _ _ _
ACISLIAKR = S _ _ _ _ _ _ _ _ SACIP = P _ _ _ _
RITDIGNE = D _ _ _ _ _ _ _ ULGAMC = G _ _ _ _ _
ČIAETINSAC = T _ _ _ _ _ _ _ _ _ TASCALJIPISE = S _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
13. Što je on, a što je ona?

ON ONA ON ONA
poštar poštarica pjevač
svirač slikarica
kuharica dirigent
prodavač skladateljica
konobarica tenisač
učitelj učiteljica
student studentica tajnica
službenica redatelj
10
14. Popunite rečenice!
1. Goran Ivanišević je , a Iva Majoli je .
2. Mira Furlan je , a Filip Šovagović je .
3. Oliver Dragojević je , a Doris Dragović je .
4. Ivo Brešan je , a Dubravka Ugrešić je .
5. Dubravka Babić je , a Krsto Hegedušić je .
15. Sljedeće potvrdne rečenice preoblikujte u niječne!

Alakítsa át tagadókká a következő állító mondatokat!
Ivan je iz Zagreba. Branka je učenica. Josip je poštar. Marin je policajac. Gordana je
inženjerka. Mišo je kuhar. Maja je učiteljica. Petar je liječnik. Zoran je sobarica. Ivana
je službenik. Mladen je svirač.
Goran Ivanišević je skladatelj. Oliver Dragojević je slikar. Dubravka Babić je dirigent.
Ivan Aralica je redatelj. Frano Parać je pjevač. Mira Furlan je plivačica. Doris Dragović
je slikarica.
11
16. Opišite slike!
Készítsen képaláírást!
Uzorak: „Tko je to?” „To je skladatelj.”
12
2. lekcija
1. A birtokos névmás
(Posvojna zamjenica)
Míg a magyar nyelvben birtokos személyragokkal fejezzük ki a birtokviszonyt, a horvátban

erre külön névmások vannak. A birtokos névmások a birtokos személyét helyettesítik és
mindig a birtokot jelentő szó neméhez igazodnak.
ja moj, moja, moje enyém

ti tvoj, tvoja, tvoje tied
on njegov, njegova, njegovo
ona njezin, njezina, njezino (njen, njena, njeno) övé
ono njegov, njegova, njegovo
mi naš, naša, naše miénk

vi vaš, vaša, vaše tiétek
oni
one njihov, njihova, njihovo övék
ona
HÍMNEM NŐNEM SEMLEGES NEM

moj prijatelj moja prijateljica moje dijete
(az én) barátom (az én) barátnőm (az én) gyerekem
tvoj prijatelj tvoja prijateljica tvoje dijete
(a te) barátod (a te) barátnőd (a te) gyereked
njegov prijatelj njegova prijateljica njegovo dijete
(az ő) barátja (az ő) barátnője (az ő) gyereke
njezin prijatelj njezina prijateljica njezino dijete
njegov prijatelj njegova prijateljica njegovo dijete
naš prijatelj naša prijateljica naše dijete
(a mi) barátunk (a mi) barátnőnk (a mi) gyerekünk
vaš prijatelj vaša prijateljica vaše dijete
(a ti) barátotok (a ti) barátnőtök (a ti) gyereketek
njihov prijatelj njihova prijateljica njihovo dijete
(az ő) barátjuk (az ő) barátnőjük (az ő) gyerekük
13
2. A birtokos névmás több birtok esetén
(Množina posvojne zamjenice)

moji (prijatelji) moje (prijateljice) moja (djeca)
(az én) barátaim (az én) barátnőim (az én) gyerekeim
tvoji (prijatelji) tvoje (prijateljice) tvoja (djeca)
(a te) barátaid (a te) barátnőid (a te) gyerekeid
njegovi (prijatelji) njegove (prijateljice) njegova (djeca)
(az ő) barátai (az ő) barátnői (az ő) gyerekei
njezini (prijatelji) njezine (prijateljice) njezina (djeca)
njegovi (prijatelji) njegove (prijateljice) njegova (djeca)
naši (prijatelji) naše (prijateljice) naša (djeca)
(a mi) barátaink (a mi) barátnőink (a mi) gyerekeink
vaši (prijatelji) vaše (prijateljice) vaša (djeca)
( a ti) barátaitok (a ti) barátnőitek (a ti) gyerekeitek
njihovi (prijatelji) njihove (prijateljice) njihova (djeca)
(az ő) barátaik (az ő) barátnőik (az ő) gyerekeik
3. A hímnemű főnevek többes száma

(Množina imenica muškog roda)
A hímnemű főnevek többes számáról már volt szó. Az általános szabály alól azonban
vannak kivételek:
a) a k, g, h tőhangra végződő hímnemű főnevek
Az ilyen főnevek többes szám alanyesetében az –i végződés előtti k c-vé, a g z-vé, a h
s-szé változik.
učenik. učenici.
službenik. službenici.
To je liječnik. To su liječnici.
izlog. kirakat izlozi.
duh. szellem dusi.
b) az egyszótagú hímnemű főnevek többségénel többes szám alanyesetben a szótő egy
szótaggal bővül, ezt hívjuk a nyelvtanban hosszú többes számnak:
-ov (ha a szótő kemény mássalhangzóra végződik)
-ev (ha a szótő lágy mássalhangzóra végződik)
To je sin. To su sinovi.
To je muž. To su muževi.
Megjegyzés: Lágy mássalhangzónak számítanak a č, ć, đ, dž, lj, j, nj, š, ž hangok.
14
4. Hangkivetés a hímnemű főnévragozásban – a hangkivető a hang
(Glasovna promjena kod imenica muškog roda – nepostojano a)
A horvát nyelvben számos olyan hímnemű főnévvel találkozhatunk, amelyek a ragozás

során kivetik, elhagyják az alanyeset utolsó mássalhangzója előtti magánhagzót, amely
legtöbbször -a-, de ritkábban -e- is lehet.
Az ilyen főnevek esetében a szótárak a szótári alak mellett mindig feltüntetik a birtokos
alakot is.
pl. momak legény momci legények
pas kutya psi kutyák
pisac író pisci írók
policajac rendőr policajci rendőrök
5. A kérdő mondat
(Upitna rečenica)
A horvát nyelvben háromféleképpen alkothatunk kérdéseket.

a) a kérdő mondat megegyezik a kijelentő mondattal, különbség csupán a hanglejtésben
van:
Ti si učenik. Te tanuló vagy.
Ti si učenik? Te tanuló vagy?
b) a kérdő mondatot kérdőszóval alkotjuk:

Tko je Igor? Ki Igor?
Gdje je pas? Hol a kutya?
c) a kérdő mondatot a li (-e) kérdőszó segítségével képezzük, amely, hangsúlytalan szóként,

csak a létige hangsúlyos alakja után következhet:
Jesam li (ja) učenik? Tanuló vagyok?
Jeste li (vi) profesori? Tanárok vagytok?
Jesu li (oni) iz Zagreba? Ők Zágrábiak?
SZÓREND: a létige hangsúlyos alakja + li + alany ill. a többi mondatrész
Jesam li (ja)
Jesi li (ti) student?
Je li (on, ona)
Jesmo li (mi)
Jeste li (vi) studenti?
Jesu li (oni, one)
15
Megjegyzés: Az ilyen típusú kérdéseknél nem feltétlenül szükséges megnevezni az alanyt,
mivel annak száma és személye a létige alakjából kikövetkeztethető, ezért is tettük zárójelbe.
Az egyes szám 3. személyű létige hangsúlyos alakja helyett kivételesen a hangsúlyta-
lant használjuk.
6. A magázás
(Oslovljavanje sa „Vi”)
A magázás kifejezése, akár egyes, akár többes számban (ön, önök), a személyes névmás
többes számú második személyével történik. Ilyenkor a mondat állítmányát számára és
nemére való tekintet nélkül többes számba tesszük.
pl. Jeste li (vi) dobro? Jól van? Jól vannak?
ČIJE JE ŠTo?
1. Postavite pitanja!
Tegyen fel kérdéseket!
Uzorak: Je li Krsto Papić redatelj? Da, jest.
1. Goran Ivanišević ? Ne, nije.
2. Mira Furlan ? Da, jest.
3. Alan Bjelinski ? Ne, nije.
4. Alan Bjelinski ? Da, jest.
5. Ivo Brešan ? Ne, nije.
6. Dubravka Babić ? Da, jest.
16
2. Napišite množinu imenica!
Írja le a főnevek többes számát!
prijatelj – redatelj –

udžbenik– rječnik –
park– dirigent –
profesor– inženjer –
stup– miš –
učenik– vojnik –
štednjak– stol –
dječak– televizor –
slika– prozor –
jastuk– nož –
kralj– umivaonik –
puž– noj –
sat– skladatelj –
sok– hladnjak –
Alkosson mondatokat a birtokos névmások használatával!
Uzorak: oni – soba To je njihova soba.
vi – dirigent
ja – profesorica
ona – dijete
mi – prijatelj
on – stol
ti – žena
ona – mama
17
on – škola
Maja – učionica
4. U odgovorima upotrijebite prikladnu posvojnu zamjenicu!

A válaszokban használja a birtokos névmást!
Čiji je to stol? (profesorica) To je stol.

Čija je to škola? (mi) To je škola.
Čija je to ploča? (vi) To je ploča.
Čija je sestra Maja? (Ivan) Maja je sestra.
Čiji je to papir? (Damir) To je papir.
Čiji si ti muž? (ja) Ti si muž.
Čija je Eva žena? (Zoran) Eva je žena.
Čiji je brat Ivan? (Maja) Ivan je brat.
Čiji je prijatelj Goran? (ti) Goran je prijatelj.
Uzorak: Ivan je moj brat. Čiji je brat Ivan?
Maja je njegova sestra.

To je naša škola.
On je vaš profesor.
To je njena mačka .
Igor je njezin muž.
Marija je njihova mama.
Stjepan je njihov tata.
Oni su njihovi roditelji.
18
LOŠKA = Š _ _ _ _ ČARULONA = R _ _ _ _ _ _ _
TEERVK = K _ _ _ _ _ EZMJLVOID = Z _ _ _ _ _ _ _
IUOČIANC = U _ _ _ _ _ _ _ PALUK = K _ _ _ _
LJOBTIE = O _ _ _ _ _ KOLAOV = O _ _ _ _ _
ROZOPR = P _ _ _ _ _ ICALOP = P _ _ _ _ _
Uzorak: To je Iva. Tko je to?
To je Ivan. On je tvoj brat.
Ovo je bilježnica. Branka je liječnica.
To je moj pas. Boris je pjevač.
Ovo je naša učionica. To je naša obitelj.
To je moja olovka. Vi ste glumac.
8. Koja zamjenica nedostaje: moj, moja ili moje?

Helyettesítse be a moj, moja, moje névmások valamelyikét!
mama je iz Zagreba, a tata iz Pečuha. prijatelj se

zove Marko. prijateljica se zove Marija. Ovo je pas, on se zove
Žućko, a ovo je mačka, ona se zove Mica. Ovdje je soba.
9. Potvrdne rečenice pretvorite u niječne!

Az állító mondatokat alakítsa át tagadókká!
Ja sam njezin muž.

Ona je moja žena.
19
Mi smo brat i sestra.
Ivan je student iz Osijeka.
Ti si pjevačica.
Vi ste muž i žena.
Oni su obitelj.
10. Prevedite!
Fordítsa le!
Anna és Péter férj és feleség. Ők egy család. Anna az ő felesége, Péter pedig az ő
férje. Damir és Dóra a gyermekeik. Damir a fiuk, Dóra pedig a lányuk. Damir és Dóra
testvérek. Damir az ő fiútestvére, Dóra pedig az ő lánytestvére. Ők tanulók.
11. Ove predmete podijelite svojim prijateljima pomoću posvojnih zamjenica!

A képen látható tárgyakat ossza szét társai közt a birtokos névmás segítségével!
20
12. Dopunite dijalog!
Egészítse ki a párbeszédet!
Student: Dobar dan! Ja Ivan.

Studentica: Dobar ! Drago je, Ivane. Ja Marija.
Student: Drago je, Marija. Kako ste?
Studentica: Dobro sam, . A tko je to?
Student: On je prijatelj, zove se Zoran.

Studentica: Drago je, Zorane. Vi ste također ?
Zoran: Ne, ja nisam , ja profesor.
Studentica: Do viđenja Zorane i Ivane!
Student: , Marija!
21
3. lekcija
1. A számok
dvadeset i devet
(Brojevi) 29
milijun

1000000 sto četrdeset
140
sedamnaest
17
tisuća
trideset šest
1000 36
osamdeset
šezdeset 80 šest stotina
dvije tisuće

60
600 2000

21 dvadeset (i) jedan 100 sto

22 dvadeset dva 200 dvjesto, dvije stotine
23 dvadeset tri 300 tristo, tri stotine
24 dvadeset četiri 400 četiristo, četiri stotine
25 dvadeset pet 500 petsto, pet stotina
26 dvadeset šest 600 šesto, šest stotina
27 dvadeset sedam 700 sedamsto, sedam stotina
28 dvadeset osam 800 osamsto, osam stotina
29 dvadeset devet 900 devetsto, devet stotina
30 trideset 1000 tisuća
40 četrdeset 2000 dvije tisuće
50 pedeset 5000 pet tisuća
60 šezdeset 1000000 milijun
70 sedamdeset 1000000000 milijarda
80 osamdeset
90 devedeset
Megjegyzés: Az összetett számoknál az i (és) kötőszó használata nem kötelező. Egyaránt

helyes mindkét alak:
trideset jedan vagy trideset i jedan harmincegy
2. Az életkor kifejezése
(Izražavanje starosne dobi)
Az életkor kifejezése az imati (van nekem) igével történik, tehát annak vonzata lesz. Ennek
megfelelően a számnév tárgyesetbe kerül, a godina (év) főnév pedig a számnév vonzata
lesz.
22
Koliko imaš godina? Hány éves vagy?
IMAM
jednu godinu dvije godine tri godine četiri godine pet godina
21, 31 ...godinu 22, 32 ... godine 23, 33 ... godine 24, 34 ... godine 5 ... 20 godina
Ugyanez történik egyéb számnevek esetében is: a számnévhez tartozó főnév különböző
esetekbe kerül.
1 2 3 4 5, 6 ...
E.sz. alanyeset E. sz. birtokos e. E. sz. birtokos e. E. sz. birtokos e. T. sz. birtokos e.
jedan student dva studenta tri studenta četiri studenta pet studenata
3. A főnév birtokos esete

(Genitiv)
A birtokviszony kifejezésének több módja van. A birtokos névmásokkal (moj, tvoj...) már
megismerkedtünk az előző leckében. A birtokviszony kifejezésének másik lehetséges módja
a főnevek birtokos esete – Genitiv.
Az esetek sorában második a birtokos eset, melynek kérdései: koga? čega? kinek a ....?
minek a ......?
Minden birtokviszony két szóból áll, amelyekből egyik a birtokost jelentő szó, aki vagy
ami birtokol valamit, illetve akinek vagy aminek van valamije, a másik pedig a birtokot
jelentő szó.
A birtokviszony kifejezése azonban eltér a magyartól, ugyanis a szórend fordított: min-
dig elől áll a birtokot jelentő szó és csak utána birtokos esetben a birtokost jelentő szó.
Pl. Čiji je to stol? Kinek az asztala ez? To je stol Ivana. Ez Iván asztala.
Čija je to klupa? Kinek a padja ez? To je klupa Maje. Ez Májá padja.
Čiji je to miris? Minek az illata ez? To je miris mora. Ez a tenger illata.
A birtokos eset végződései egyes és többes számban
Jednina /egyes szám/ Množina /többes szám/

muški rod /hímnem/ -a -a
ženski rod /nőnem/ -e -a
srednji rod /semleges nem/ -a -a
Mivel a hímnemű és semleges nemű főnevek birtokos esetének végződése azonos az egyes
és többes számban, úgy teszünk közöttük különbséget, hogy a többes szám végződését
hosszú á-nak ejtjük.
23
Ugyancsak hosszúnak ejtjük a nőnemű főnév többes számú birtokos esetének a végződését
is, megkülönböztetve így az egyes szám alanyesetű alaktól, ami szintén á-ra végződik.
4. A birtokos esetet vonzó elöljárószavak

(Prijedlozi uz genitiv)
A főneveknek a többi szóhoz (névszóhoz) fűződő viszonyát a horvát nyelvben elöljárósza-

vakkal fejezzük ki. Az elöljárószavak mindig a főnév (vagy más névszó) előtt állnak, és
megváltoztatják annak esetét. Különböző elöljárószavaknak más-más vonzata és ezáltal
más-más jelentése van.
A következő táblázat a leggyakoribb birtokos vonzatú elöljárószavakat mutatja be:
Elöljárószó Jelentése Példa

bez vmi nélkül bez studenta a hallgató nélkül
blizu vminek a közelében blizu parka a park közelében
do -ig do mora a tengerig
iz -ból, -ből iz učionice a tanteremből
iza vmi mögött iza crkve a templom mögött
kod -nál, -nél kod trga a térnél
od -tól, -től od kuće a háztól
oko vmi körül, körülbelül oko škole az iskola körül, oko sto száz körül
osim vmin, vkin kívül osim profesora a tanáron kívül
pored, pokraj, kraj vki, vmi mellett pored stola az asztal mellett
usred, sred vmi közepén usred trga a tér közepén
zbog vki, vmi miatt zbog djevojke a lány miatt
Megjegyzés: Az između között elöljárószónak a vonzata többes szám birtokos eset.
5. A sorszámnevek
(Redni brojevi)
A sorszámnév a koji (po redu) ? melyik, hányadik (a sorban) ? kérdésre válaszol.
Húsztól felfelé az összetett sorszámneveknek csak az utolsó tagja van sorszámnévi alakban,
az előtte álló tagok mind tőszámnévi formában maradnak. A sorszámnevet mindig egyez-
tetni kell a hozzá tartozó főnév nemével.
Az összetett sorszámnév két utolsó tagja között az i kötőszó használata nem kötelező.
pl. sto trideset (i) drugi százhuszonkettedik
24
A sorszámnév egyeztetése a főnévvel

dvadeset (i) prvi momak dvadeset (i) prva djevojka dvadeset (i) prvo dijete
dvadeset (i) drugi dječak dvadeset (i) druga djevojčica dvadeset (i) drugo dijete
dvadeset (i) treći učenik dvadeset (i) treća učenica dvadeset (i) treće dijete
dvadeset (i) četvrti student dvadeset (i) četvrta studentica dvadeset (i) četvrto dijete
dvadeset (i) peti pjevač dvadeset (i) peta pjevačica dvadeset (i) peto dijete
dvadeset (i) šesti stol dvadeset (i) šesta stolica dvadeset (i) šesto dijete
dvadeset (i) sedmi profesor dvadeset (i) sedma profesorica dvadeset (i) sedmo dijete
dvadeset (i) osmi liječnik dvadeset (i) osma liječnica dvadeset (i) osmo dijete
dvadeset (i) deveti slikar dvadeset (i) deveta slikarica dvadeset (i) deveto dijete
trideseti dan trideseta godina trideseto stoljeće
GdJE SI?
1. brojeve napišite slovima!

Írja le a számokat betűkkel!
11 14 19
12 17 20
2. napišite brojeve!
Írja le a számokat!
šesto šesnaest šezdeset
devet tisuća dvjesto dvadeset
25
3. Riješite križaljku!
Fejtse meg a keresztrejtvényt!
55
14
500
69
12
32
13
24
Válaszoljon a kérdésekre!
1. Gdje je park?
2. Gdje je fontana?
3. Gdje je ljekarna?
4. Gdje je crkva?
5. Gdje je pošta?
6. Kako se ti zoveš?
7. Kako se zove treća djevojka?
8. Kako se zove drugi momak?
9. Kako se zove zadnja djevojka?

10. Kako se zove osmi momak?
11. Kako se zove četvrta djevojka?
12. Kako se zove deveti momak?
26
5. Pripadnost izrazite posvojnom zamjenicom!
Fejezze ki birtokos névmásokkal a birtokviszonyt!
Uzorak: To je brat Ane. To je njezin brat.
To je knjiga studentice. To je knjiga.

Ona je učenica škole. Ona je učenica.
To je papir učenika. To je papir.
Eva je sestra Ivana. Eva je sestra.
Ja sam učenik profesora. Ja sam učenik.
Ti si prijatelj Gorana. Ti si prijatelj.
Marko je muž Marije. Marko je muž.
To je stol mame. To je stol.
Igor je brat tate. Igor je brat.
6. Gdje je pas? 1.
Hol van a kutya?
2.
4.
3.
a) Prvi pas je

b)
c)
d)
27
Angela je iz . (Zagreb) Naši prijatelji su iz . (Hrvatska)
Ja sam iz . (Mohač) Tvoj muž je iz . (Berlin)
Vi ste iz . (Budimpešta) Njezin momak je iz . (Pariz)
Branka je iz . (Sarajevo) Marko je iz . (Milano)
Ivan je iz . (Pečuh) Moja prijateljica je iz . (Baja)
8. Upotrijebite odgovarajuću posvojnu zamjenicu!

Használja a megfelelő birtokos névmást!
Uzorak: On je dobro. A njegova mama?
Ona je dobro. A otac?

Oni su tu. A prijatelj?
Ja sam učenica. A brat?
Ti si iz Zagreba. A sestra?
Ivan je inženjer. A tata?
Vi ste blizu trga. A sin?
9. Redne brojeve napišite slovima! Pripazite na rod imenice!

Írja le betűkkel a sorszámneveket ügyelve a főnév nemére!
2. kat kat 18. stranica stranica
4. lekcija lekcija 3. vježba vježba
6. razred razred 17. tramvaj
20. student student 101. priča priča
34. kuća kuća 53. knjiga knjiga
28
10. Gdje su djevojke i momci?
Hol vannak a lányok és a fiúk?
Marina je Ranka.

Iza je Damir.
Vlado je Igora.
je desno od Tomislava.
je Branke i Slavena.
Pokraj su Anica, Slaven i Igor.
Ranka je Kruno.
Između Zlate i je .
Tko je lijevo od Jadranke?
11. Odgovorite na pitanja potvrdno!

Adjon igenlő választ!
Uzorak: Je li on pisac? Jest, on je pisac vagy Da, on je pisac.
Jeste li vi iz Mađarske?
Jesi li ti Marina?
Jesu li oni tu?
Jesmo li mi studenti?
Jesam li ja vaša profesorica?
Je li ona iz Zagreba?
Jeste li vi dobro?
29
12. Odgovorite na pitanja niječno!
Adjon tagadó választ a kérdésekre!
Uzorak: Je li Anica spisateljica? Nije, ona nije spisateljica.
vagy Ne, ona nije spisateljica.
Jeste li vi djeca?
Jesi li ti Damir?
Jesu li oni iz Hrvatske?
Je li Ivan novinar?
Jesam li ja pjevačica?
Jesmo li mi iz Pečuha?
Jeste li vi učenici?
Jesu li one glumice?
13. Napišite brojevima!

Írja le számokkal!
druga klupa – klupa šesta kuća – kuća
peti kat – kat treći prozor – prozor
jedanaesta postelja – postelja četvrta mačka – mačka
sedma bilježnica – bilježnica osma pjevačica – pjevačica
devetnaesti momak – momak prvi glumac – glumac

ĆATSIU = T _ _ _ _ _ LOKDOOVR = K _ _ _ _ _ _ _
ODVOKKOS = V _ _ _ _ _ _ _ UZJEM = M _ _ _ _
PAZAROV = Z _ _ _ _ _ _ ZUIMEĐ = I _ _ _ _ _
ESRTRONA = R _ _ _ _ _ _ _ OROPTSIET = O _ _ _ _ _ _ _
30
15. Napišite odgovarajući redni broj!
Írja le a megfelelő sorszámneveket!
MUŠKI ROD ŽENSKI ROD SREDNJI ROD
3.
12.
14.
29.
36.
42.
56.
64.
76.
123.
16. Što je točno?

Mi a helyes?
TOČNO NETOČNO
Ivana je prva.
Između Emilije i Lidije je Vedran.
Jadranka je zadnja.
Marko su prvi.
Josip je zadnji.
Iza Tomislava su Damir i Kruno.
Crkva je usred trga.
Vodoskok je iza parka.
Banka je pokraj pošte.
Ljekarna je blizu hotela.
31
4. lekcija
1. A jelen idejű igeragozás I.
(Sprezanje glagola u prezentu I.)
Az igék szótári alakját főnévi igenévnek (infinitiv) hívjuk. Ez az alak a horvát nyelvben gyak-
rabban –ti, ritkábban –ći -re végződik.
A jelen idejű igeragozásban fontos szerepet játszik az ún. jelen idejű igető, amelyhez
a személyragok járulnak az igeragozás során. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a főnévi igenév
végéről elhagyjuk az –uti, -jeti, -iti, -ati végződéseket.
Pl. im-ati, pit-ati, pjev-ati, svir-ati ...
Ezekhez a jelenidejű igetövekhez járulnak a jelenidejű személyragok. A személyragok
alapján négyféle fő igeragozást különböztetünk meg a horvát nyelvben.
Az első igeragozás személyragjai:

Egyes szám 1. –am Többes szám 1. –amo
2. –aš 2. –ate
3. –a 3. –aju
Ja pitam mamu. Mi pitamo profesora.

Ti pitaš sestru. Vi pitate studenta.
On pita brata. Oni pitaju inženjera.
2. Az imati ige
(Glagol imati)
Az imati ige jelentése van valamije, birtokol valamit, tehát nem azonos a magyar létezést ki-
fejező van ige jelentésével. A létezés kifejezésére a horvát nyelvben a biti létigét használjuk,
míg a birtoklás kifejezésére kizárólag az imati igét. Ragozása alapján az első csoportba tar-
tozik (-am, -aš, -a, -amo, -ate, -aju). A magyarral ellentétben azonban ez az ige tárgyas.
Akinek van valamije, alanyesetben áll, míg az, amije van, tárgyesetben, vagyis az imati
ige vonzata tárgyeset.
Pl. Marko ima loptu. Márkónak van labdája.
Mi imamo sestru. (Nekünk) van lánytestvérünk.
Ritkább esetekben az imati ige vonzata birtokos eset is lehet, ha a birtokot jelölő főnév
általános jelentésű.
Pl. imam vremena van időm
imaš novca van pénzed
32
3. A főnév tárgyesete
(Akuzativ)
A tárgyeset a negyedik az esetek sorában, melynek kérdései: koga? što? kit? mit?
Különös figyelmet kell fordítanunk a hímnemű főnevek tárgyesetére, ugyanis különbsé-
get kell tennünk élőt és élettelent jelentő hímnemű főnevek között. Az élettelent jelentő
főnevek tárgyesete egyes számban megegyezik az alanyesettel, míg az élőt jelentő főnevek
tárgyesete egyes számban a birtokos esettel egyezik meg.
A nyelvtani élőlény fogalmába csak az emberek és az állatok tartoznak, a növények nem.
A tárgyeset végződései egyes számban:
muški rod ženski rod srednji rod

KOGA? -a -u -o/-e
ŠTO? -Ø -u -o/-e
Pl. KOGA? Ja imam brata. Ja imam sestru. Ja imam dijete.

ŠTO? Ja imam stol-Ø. Ja imam stolicu. Ja imam vino.
A tárgyeset végződései többes számban:

KOGA? -e -e -a
ŠTO? -e -e -a
Pl. Ona ima učenike. Ona ima učenice. Ona ima računala.
Megjegyzés: A hímnemű főnevek esetében a tárgyesetben is sor kerül a hangkivetésre (hang-

kivető „a”). Azok a hímnemű főnevek, amelyekben található hangkivető „a” hang, azt csak
az egyes szám alanyesetben és többes szám birtokos esetben tartják meg, a többi esetben
kivetik, elhagyják.
Pl. policajac – policajca rendőr – rendőrt
4. A morati, trebati igék

(Glagoli morati, trebati)
A morati ige jelentése kell, szükséges. Ugyanezt jelenti a trebati ige is. Mindkettő azonos ra-
gozású (moram, trebam). Utánuk általában másik ige következik főnévi igenév formájában.
Pl. Ja trebam čitati. (Nekem) olvasnom kell.
Ti trebaš pisati. (Neked) írnod kell.
On mora vježbati. (Neki) gyakorolnia kell.
Mi moramo spavati. (Nekünk) aludnunk kell.
33
Ha a trebati ige után főnév található, annak feltétlenül tárgyesetben kell lennie.
Pl. On treba mamu. (Neki) szüksége van az édesanyjára.
Ugyanez vonatkozik a znati tudni igére is. Általában ugyancsak főnévi igenév követi.
Pl. Ti znaš pjevati. (Te) tudsz énekelni.
HAJdEMo U KIno!
1. Riješite križaljku! (Slova poput lj, nj upisuju se u jedno polje).
Fejtse meg a keresztrejtvényt! (Az olyan betűket mint pl. lj, nj egy mezőbe kell beírni.)
2. opišite slike!
Készítsen képaláírást!
?
34
3. Popunite tablicu!
Töltse ki a táblázatot!
ja ti on, ona mi vi oni
-am -aš -a -amo -ate -aju
spavam
sanjaš
svira
čekamo
slikate
spremaju
mora
šivam
pitate
znaš
fotokopiraju
vježba
razgovaraš
4. Dopunite!
Egészítse ki!
pjevati osvjetljavati sanjati svirati
slikati spremati pričati
One Zoran i Goran

Zorica Ti

spremate spavam
slikate sanjam
plivate sviram
35
Oldja meg a keresztrejtvényt!
crtati
pjevati
J
vježbati
Vi razgovarati
osvjetljavati
pitati
Studentica treba .
Tenisač treba .
Učenik treba .
Profesorica treba .
Svirač treba .
Dijete treba .
36
Ti – imati – prijatelj
Ja – imati – brat
Goran – imati – stan
Branka – imati – muž

Oni – imati – dijete
Ivan – imati – vino
Mi – imati – predstava
Ana i Igor – imati – profesor
Spisateljica – imati – olovka
Pisac – imati – knjiga
Dirigent – imati - palica
Orkestar – imati – klavir
Dijete – imati – mama
Darko – imati – prijateljica
8. Dopunite rečenice prezentom glagola imati!

Egészítse ki a mondatokat az imati ige jelen idejű alakjaival!
Davor stan. li i vi stan? Moja prijatelji-

ca auto. Ja također auto. Njegovi rodite-
lji kuću. Ti samo stan . Ivan sestru,
a Ivana brata. Njezin brat 18 godina. Mi
još vremena. Ona prijatelje.
37
Uzorak: Vi imate orkestar. Imate li (vi) orkestar?
Oni imaju prijateljice.

Ja imam muža.
On ima ženu.
Igor i Marina imaju sina.
Maja i Zorica imaju brata.
Pjevačica ima predstavu.
Studenti imaju profesora.
Mirko i Stjepan imaju roditelje.
10. Dopunite rečenice subjektom!

Egészítse ki alannyal a mondatokat!
imaju predstavu. pjevate pjesmu.
čita knjigu. vježbaš čitati.
sprema stan. znam pričati.
sviramo klavir. pita brata.
11. Prevedite!
Fordítsa le!
a) Mladen zenész. Negyvenkét éves. Zongorán játszik és sokat kell gyakorolnia az
előadásig. A feleségét Annának hívják. Ő orvos. Van egy fiuk és egy lányuk. A fiukat
Zoránnak hívják. Ő 8 éves és tanuló. A lányukat Majának hívják. Ő 20 éves és egye-
temista. A barátját Tomislavnak hívják. Ő szintén zenész.
38
b) A horvát filmgyártás több, mint száz éves. Az első produkciós
vállalat a Croatia, amelynek az első filmje sajnos elveszett. Az első
horvát játékfilm címe „Brcko u Zagrebu”. Ma Horvátországban éven-
te átlagosan 4 filmet készítenek. Sok horvát filmrendezőt ismerek,
mint pl. Vjekoslav Afrićot, Ante Babaját vagy Vatroslav Mimicat.
A kedvenc filmszínészem pedig Goran Višnjić.
12. Što slikar slika?

Mit fest a festő?
Slikar slika
39
13. Oblikujte dijalog!
Alkosson párbeszédet!
Uzorak: A: Je li to učenik?
B: Ne, to nije učenik, to je učenica.
a) učenik – učenica f) tenisač - plivač
b) profesor – student g) sobarica - kuharica
c) glumac – pjevač h) poštar - policajac
d) redatelj – skladatelj i) službenik – učitelj
e) pisac – slikar j) dirigent – svirač
14. Dopunite rečenice posvojnim zamjenicama!

Egészítse ki a mondatokat birtokos névmással!
Uzorak: Igor ima prijatelja. To je njegov prijatelj.
Anica ima sestru. To je sestra.

Milan i Zoran imaju auto. To je auto.
Ja imam program. To je program.
Ti imaš prijatelje. To su prijatelji.
Djeca imaju roditelje. To su roditelji.
Zorica i ja imamo psa. To je pas.
40
5. lekcija
1. Igeragozás II.
(Sprezanje glagola u prezentu II.)
A második fő igeragozás személyragjai:

Egyes szám 1. –im Többes szám 1. –imo
2. –iš 2. –ite
3. –i 3. –e
Ja učim hrvatski. Mi učimo dobro.
Ti učiš engleski. Vi učite zajedno.
On uči aktivno. Oni uče plesati.
2. A živjeti, voljeti igék

(Glagoli živjeti, voljeti)
Az ebbe a típusba tartozó igéknél úgy kapjuk meg a jelen idejű ragozás tövet, hogy a főnévi
igenévről leválasztjuk a –jeti végződést és ehhez tesszük a személyragokat:
pl. živ-jeti živ-im, živ-iš, živ-i ...
vol-jeti vol-im, vol-iš, vol-i ...
3. Az igék jelen idejű kérdő alakjai

(Upitni oblici prezenta)
Akárcsak a létige esetében, a többi igével is háromféleképpen alkothatunk kérdő mondatot:
a) az ige jelenidejű alakja + li + (alany) ....

Učim li (ja) Učimo li (mi)
Učiš li (ti) Učite li (vi)
(on) hrvatski? (oni)
Uči li (ona) Uče li (one) hrvatski?
(ono) (ona)
b) kérdőszavak segítségével

Što
Kako
Zašto učimo?
Kada
Gdje
c) hangsúly segítségével

Učimo? Idemo? Čitamo?
41
4. Az igék tagadása jelen időben
(Niječni oblici glagola)
Az igék tagadása a ne nem tagadószó segítségével történik, míg az igék továbbra is jelen
idejű alakjukban maradnak.
Pl. Ja ne znam dobro hrvatski. Én nem tudok jól horvátul.
Ti ne ideš danas u kino. Te nem mész ma moziba.
On ne gleda sada film. Ő nem néz most filmet.
Mi ne slušamo uvijek glazbu. Mi nem hallgatunk mindig zenét.
Vi ne pričate mnogo. Ti nem beszéltek sokat.
Oni ne mogu trčati u parku. Ők nem futhatnak a parkban.
5. A visszaható igék
(Povratni glagoli)
A visszaható igék azt fejezik ki, hogy az alany a cselekvést önmagán végzi, illetve a cse-
lekvés, történés visszahat az alanyra.
pl. Maja umiva sina. Maja mosdatja a fiát Maja se umiva. Maja mosakszik.
Ivana češlja mačku. Ivana fésüli a macskát. Ivana se češlja. Ivana fésülködik.
A visszaható igéket ugyanúgy ragozzuk, mint magát az alapigét, csak mellette mindig hasz-
nálnunk kell a se visszaható névmást. A visszaható névmás szó szerinti jelentése: magát. Így
a češljati se pl. azt jelenti: fésüli magát, azaz fésülködik.
A visszaható névmás soha nem állhat a mondat elején, mert hangsúlytalan. A szórendet
tekintve a második helyen áll.
6. Az idő kifejezése
(Izražavanje vremena)
A koliko je sati? hány óra van? kérdésre többféleképpen válaszolhatunk:
a) egész óra esetében

1 jedan sat 2 dva sata 5 pet sati
3 tri sata 6 šest sati
4 četiri sata 7 sedam sati
8 osam sati
9 devet ... 20 dvadeset sati
21 dvadeset jedan sat 22 dvadeset dva sata
23 dvadeset tri sata
24 dvadeset četiri sata
42
b) nem egész óra esetében
jedan sat i petnaest minuta jedan sat i trideset minuta

jedan i petnaest jedan i trideset
jedan i četvrt jedan i pol
četvrt dva pola dva
dva sata i četrdeset pet minuta dvanaest sati i pet minuta

dva i četrdeset pet dvanaest i pet
dva i tričetvrt
tričetvrt tri
Megjegyzés: A horvátban nem használatos az „5 óra múlt 5 perccel” kifejezés.
c) U koliko sati? Hány órakor?

Az időmeghatározás elé az u elöljárószót kell tenni, a végződés nem változik.
Polako, ima još
5 minuta!
pl. u jedan sat egy órakor
u pola dva fél kettőkor
u šest i petnaest hat óra tizenötkor
POŽURI, ima još

samo 5 minuta!
43
7. A tárgyesettel járó elöljárószók
(Prijedlozi uz akuzativ)
A kamo? hová? kérdésre leggyakrabban adott válaszok általában a na, u elöljárószavakkal

kezdődnek, a vonzatuk pedig tárgyeset.
Pl. Kamo ide Igor? Hová megy Igor? Ide na koncert. Koncertre
u knjižnicu. Könyvtárba megy.
na more. Tengerre
Ugyancsak az u elöljárószót használjuk az idő kifejezésére is.

pl. u podne délben
u ponedjeljak hétfőn
u dva sata két órakor
KAMo ĆEŠ?
1. Kamo ide Ana? dopunite rečenice na temelju lekcije!
Hova megy Anna? Egészítse ki a mondatokat a 6. lecke alapján!
U petak Ana ide u .
U Ana ide u jezičnu školu.
U utorak Ana ide na i igra .
U uveče Ana ide u kazalište i gleda komediju.
U nedjelju Ana ne ide , samo ponekad na .
U ona ide u knjižnicu.
44
2. Kada ide Ana…?
Mikor megy Anna...?
u park
na tečaj
u kazalište
plivati
u pizzeriju
u knjižnicu
3. Što radi Marko u petak? Na temelju lekcije popunite tabelicu!

Mit csinál Marko pénteken? A lecke alapján töltse ki a táblázatot!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
j
4. Što je točno?
Mi a helyes?
TOČNO NETOČNO
U ponedjeljak Ana ide u klub.
U srijedu Ana ide na izlet u planine.
Marko u 8 sati dolazi u ured.
On u 23 sata ide na spavanje.
Ana je u nedjelju kod kuće.
U četvrtak Ana ide u pizzeriju.
U subotu uveče ona ide u kazalište i gleda operu.
Marko u petak ide na teren i igra tenis.
Ana također igra tenis.
Marko svako jutro trči.
Marko prije spavanja gleda utakmicu.
On se budi u 6 sati.
45
5. Koliko je sati?
Hány óra van?

6. Napišite kako provodite jedan svoj dan!

(Kada se budite, što radite ujutro, prije podne, u podne, popodne i navečer!)
Írja le, hogyan tölti el egy napját!
46
Marko ide na objed.

Djeca idu u školu.
Ana igra vaterpolo.
Marko gleda utakmicu.
Ivana hrani mačku.
Mama češlja Jasnu.
Marko vozi kući Anu.
Kösse össze a mondatokat!
Poslije nastave Marko idu ljubavni film.
U petak Ana gledati na objed.
U podne Ana ide utakmicu.
Prije spavanja zajedno ide trčati.
U 19 sati Marko gleda u knjižnicu.
Iz ureda Marko vozi kući u kino.
Poslije filma Marko ide Anu.
Ana voli ide igrati tenis.
Damir dobro matematiku. zna

Maja u knjižnicu. žuriti
Ja na tečaj hrvatskoga jezika. odlaziti
Vi kod roditelja. živjeti
Ivan i Zorica na televiziji. raditi
One slušati operu. voljeti
Mi u subotu kući. dolaziti
Marko kući prijateljicu. voziti
47
10. Stavite imenice u akuzativ!
Tegye a főneveket tárgyesetbe!
Mladen i Vesna imaju . kćerka
Mi imamo . stol
Oni imaju hrvatskog jezika. profesor
Moja prijateljica ima iz Hrvatske. prijatelj
Ana voli gledati dobar . film
Marko voli igrati . nogomet
Ivan na bazenu igra . vaterpolo
Anica u kazalištu gleda . opera
Igor gleda . komedija
Mirko uči . fizika

Kamo idu studenti? knjižnica
Kamo ide Marija? soba
Kamo idu učenici? učionica
Kamo idu momci? utakmica
Kamo ide glumac? kazalište
Kamo idu pjevači? koncert
Kamo ide slikar? muzej
Kamo idu djeca? park
Kamo ide liječnik? ljekarna
Kamo ide Ivica? trg
48
12. Dopunite rečenice odgovarajućim prijedlogom!
Egészítse ki a mondatokat a megfelelő elöljárószóval!
Učenici idu izlet. Kuhar ide restoran. Roditelji i djeca žure predsta-
vu. Mario ide teren igrati tenis. Jadranka i Tomislav idu koncert. Anja i
Filip idu kino gledati ljubavni film. Mi idemo banku po novac. Studen-
ti žure fakultet. Tenisačica žuri utakmicu. Redatelj ide televiziju.
Ivan ide restoran objed. Studentica ide predavanje.
13. Što radite ovaj tjedan? Upišite u kalendar, a zatim ispričajte!

Mit csinál ezen a héten? Írja be a naptárába, majd mesélje el!
PONEDJELJAK UTORAK SRIJEDA ČETVRTAK PETAK SUBOTA NEDJELJA

Student: Bok, ?

Studentica: Hvala, dobro, ?
Student: Ja sam također dobro, .
Studentica: Imaš li malo ?
Student: Imam, zašto ?
Studentica: Hajdemo na u !
Student: Voliš ? Hajdemo!
49
15. Napišite kamo ide Branka u navedeno vrijeme i što tamo radi!
Hova megy Branka a megjelölt időpontban, és mit csinál ott?
7.00 Branka u sedam sati ide u kupaonicu. kupaonica
7.30 park
8.30 autobus
9.00 fakultet
12.30 restoran
13.30 knjižnica
16.00 bazen
18.00 kino
20.00 kuća
22.00 krevet
16. Koji je po redu? Upišite odgovarajuće redne brojeve!

Hányadik? Írja be a megfelelő sorszámneveket!
Utorak je dan. Nedjelja je dan. Ponedjeljak je dan.

Srijeda je dan. Četvrtak je dan. Subota je dan. Pe-
tak je dan.

Uzorak: Ja učim hrvatski. (ti)
Učiš li ti hrvatski?
Oni idu u kino. (vi)
Marica gleda film. (ti)
Mirjana dugo spava. (ja)
Ti i Zoran žurite u klub. (on)
50
Ona mora kući. (vi)
Ivo voli pjevačicu. (on)
Mi živimo kod trga. (oni)
Ja idem na tečaj. (ti)
18. Načinite rečenice sa sljedećim povratnim glagolima!

Alkosson mondatokat a következő visszaható igékkel!
tuširati se češljati se brijati se
šminkati se šišati se zabavljati se
51
19. Popunite tablicu! Što rade Branka i Mladen?
Egészítse ki a táblázatot! Mit csinál Branka és Mladen?
Branka Mladen
Ponedjeljak
Utorak
Srijeda
Četvrtak
Petak
Subota
Nedjelja
52
20. Povežite slike s dijalozima i dopunite dijelove koji nedostaju!
Kösse össze a képeket a párbeszédekkel, majd egészítse ki a hiányzó részeket!
– Što radiš? Slušaš glazbu?

– Ne, sviram na gitari. – Što radiš? Još spavaš?
– Ne, slušam ____________
– _________________,
ručaš ________?
– Da, ručam pizzu.
– Što radiš? Domaću zadaću?

– Ne, vodim dnevnik.
21. Kako glasi rječnički oblik glagola u rečenicama?

Hogy hangzik a mondatokban található igék szótári alakja?
Baka se brzo oblači.
kupati Hrvoje se kupa sam. zvati se
zvati Silvija telefonom zove mamu. oblačiti se
oblačiti Ujutro majka oblači kćerku. kupati se
Maja kupa svoju mačku.
Ja sam Hrvatica, zovem se Zrinka.
53
22. Prevedite!
Fordítsa le!
Hétfőn délután koncertre megyek a színházba. Egy horvát énekes jön. Neki lesz
előadása. Nagyon szeretek színházba járni. Néha a barátnőm is jön. Szombaton este
együtt megyünk moziba. Ő is szeret szerelmes filmet nézni. Kedden délután együtt
járunk a nyelviskolába horvát nyelvtanfolyamra. Sokat tanulunk. Pénteken a pi-
zzériába járunk ebédelni. Vasárnap sokat kirándulunk a hegyekbe. Szerdán délután
ő az uszodába megy úszni, én pedig teniszezni.
54
6. lekcija
1. Igeragozás III.
(Sprezanje glagola u prezentu III.)
A harmadik igeragozás személyragjai:

Egyes szám: 1. -jem Többes szám: 1. -jemo
2. -ješ 2. -jete
3. -je 3. -ju
pl. usta-ti Ja ustajem u osam. Mi ustajemo u sedam.
Ti ustaješ kasno. Vi ustajete ujutro.
On ustaje rano. Oni ustaju u šest.
Az ebbe az igeragozásba tartozó igéknél különös figyelmet kell fordítanunk azokra, amelyek-
nek főnévi igeneve -ovati, -evati, -ivati végződéssel rendelkezik. Ezeknél az igéknél a jeleni-
dejű tő végződése, az -ov, -ev, -iv u-vá változik a ragozásban és ehhez járulnak a személyra-
gok.
Pl. stanovati stan - ov - ati stan - u - jem, stan - u - ješ, stan - u - je ...
Ugyancsak figyelmet kell fordítanunk azokra az igékre is, melyeknek a jelenidejű töve olyan
mássalhangzóra végződik, amely a személyrag j hangjával újabb mássalhangzót alkot. Ilye-
nek a c, d, g, h, k, l, n, s, t, z hangok, melyek a személyrag j hangjával a következő mással-
hangzókat alkotják:
c + j = č l + j = lj
d + j = đ n + j = nj
g + j = ž s+j=š
h + j = š t+j=ć
k + j = č z+j=ž
Pl. ples-ati ples + jem = plešem
kaz-ati kaz + jem = kažem
2. A moći módbeli segédige

(Pomoćni glagol moći)
A cselekvés végrehajtásának lehetőségét, képességét a moći módbeli segédigével és az igé-

nek főnévi igenevével fejezzük ki. Ragozása rendhagyó:
J/1. mogu Mn/1. možemo

2. možeš 2. možete
3. može 3. mogu
Pl. mogu kazati mondhatom
možeš kazati mondhatod
može kazati mondhatja
55
A magyarban fordíthatjuk a ható igék –hat, -het képzőjével vagy más ige segédigéjeként
tud, bír jelentéssel.
3. A nemati ige
(Glagol nemati)
A birtoklás tagadására a nemati nekem nincs igét használjuk. Ragozása megegyezik az ima-
ti ige ragozásával. Az ige után ugyancsak tárgyesetbe kerül az a főnév, amely azt mutatja
meg, amije nincs valakinek.
Pl. nemam brata nincs fiútestvérem
nemaš sestru nincs lánytestvéred
nema prijatelja nincs barátja
Gyakran előfordul azonban, hogy a tárgyeset helyett birtokos esetet használunk, különö-
sen akkor, amikor nem tudjuk pontosan meghatározni azt, amiből nincs, vagy amikor egy
konkrét személy nincs jelen.
Pl. Ja nemam novca. Nincs pénzem.
Ovdje nema Igora. Igor nincs itt.
4. A visszaható igék jelen idejű kérdő alakja

(Upitni oblik prezenta povratnih glagola)
Hasonlóképpen a többi igéhez, a visszaható igékkel is alkothatunk kérdő mondatot a li

kérdőszó segítségével:
Odmaraš li se (ti) sada? Pihensz most?
Ebben az esetben is nagyon fontos a szórend:
az ige jelenidejű alakja + LI + SE + (alany) + többi mondatrész
5. A visszaható igék jelen idejű tagadó alakja

(Niječni oblik prezenta povratnih glagola)
A visszaható igék tagadása ugyancsak a ne tagadó szócskával történik, azonban itt is na-
gyon fontos a helyes szórend:
a) amennyiben az állítmány (ige) van a mondat elején, azt megelőzi a tagadószó és követi
a visszaható névmás:
Ne kupamo se sada. Nem fürdünk most.
56
b) amennyiben az ige nem a mondat elején áll, úgy a tagadószó marad az ige előtt, azonban
mindkettőjük előtt ott a visszaható névmás:
Sada se ne kupamo. Most nem fürdünk.
A helyes szórend tehát:
1. NE + az ige jelen idejű alakja + SE + más mondatrész
vagy
2. más mondatrész + SE + NE + az ige jelen idejű alakja
6. A főnév elöljárós esete

(Lokativ)
Az eset elnevezését a latin locus főnévből kapta, melynek jelentése hely. Ez valójában
megegyezik az esetnek azzal a szerepével, amelyet a horvát nyelvtanban is betölt, ugya-
nis a gdje? hol? kérdésre válaszolva legtöbbször az u -ban, -ben, illetve a na –on, -en, -ön
elöljárószókkal együtt helyet határozunk meg vele.
Az eset a hatodik az esetek sorában és a u kome? u čemu? kiben? miben? vagy na kome?
na čemu? kin? min? kérdésekre válaszol. A két említett elöljárószón kívül még négy tartozik
ehhez az esethez. Róluk később lesz majd szó.
A helyhatározó kifejezéséhez azonban gyakrabban használjuk a gdje? kérdőszót a
kérdésben.
Pl. Gdje je knjiga? Knjiga je na stolu. A könyv az asztalon van.

Knjiga je u sobi. A könyv a szobában van.
hímnem nőnem semleges nem

egyes szám -u -i -u
többes szám - ima - ama - ima
57
NA TULUMU
1. Što je točno?
Mi a helyes?
TOČNO NETOČNO
Ivan studira u Zagrebu novinarstvo.
Njegov cimer je iz Njemačke.
Mirjana je studentica.
Gordan želi biti glumac.
Ralf ponekad radi u butiku Tonio.
Marko kupuje auto u Italiji.
Igor uskoro ima ispit.
Marina studira medicinu.
2. Postavite pitanja drugačije!

Tegye fel a kérdéseket másként!
Radujemo se? Ustaješ?

Piješ? Spavam?

Studirate? Želite?

Stanuju? Kažu?

3. Označite točne odgovore!

Jelölje meg a helyes válaszokat!
Čitamo. Studiram.
Što radimo? Spavaju. Što radiš? Piju.
Pjeva. Sviram.
Razgovaramo. Pleše.
Slikamo. Sanjaju.
Što rade? Šivaju. Što radimo? Čekamo.
Pjevaju. Vježbaju.
Spremam. Šetamo.
58
4. Koga ili što vidite na slici?
Kit vagy mit lát a képen?
5. Stavite glagole u odgovarajući oblik!

Tegye az igéket megfelelő alakba!
Ivan i Eva na balu. plesati
Vi svaki dan rano . ustati
Djevojke coca-colu. piti
Moja mama u grad. putovati
Učenici ići na koncert. moći
Maja na ploču. pisati
Mi dobro engleski. razumjeti
Gdje ti ? stanovati
Ja ne ići u školu. moći
Vi „do viđenja”. kazati
59
6. Stavite imenice u odgovarajući padež!
Tegye a főneveket megfelelő esetbe!
Knjige su na (stol). Olovka je u (klupa). Naša škola je

u (grad). Hotel je na (trg). Moj brat je sada u (Pariz).
Mi smo prije podne u (učionica). Momci su uveče u (ka-
fić). U nedjelju ručamo u (restoran). Kaseta je u (ma-
gnetofon). Učenici su na (ulica). Moja prijateljica ima stan u (Zagreb).
Profesor je na (fakultet). Djeca su u (škola). Roditelji su
uveče u (kazalište). Ana i Marija su danas u (kino).
7. Odgovorite na pitanja niječno!

Adjon a kérdésekre tagadó választ!
Ima li profesor sat?

Ima li učenik knjigu?
Ima li studentica prijatelja?
Imamo li posla?
Imate li vremena ?
Imam li tvoj broj?
Imaš li njenu sliku?
Imaju li mnogo prijatelja?
8. Što imaju, a što nemaju?

Mijük van és mijük nincs?
IMA NEMA IMA NEMA
ja – knjiga Branka – sin
vi – stan Maja – sestra
ona – prijateljica ona i ja – nastava
gospodin – kuća studenti – tulum
60
9. Dopunite rečenice glagolima!
Egészítse ki a mondatokat igékkel!
U Zagrebu već pola godine. Ovdje hrvatski

i mnogo posla. Ujutro moj prijatelj i ja u školu, a posli-
je nastave moj prijatelj u knjižnicu, a ja u restoran. Ivan
i njegovi prijatelji često dobru glazbu, a ja učiti hrvatski jezik.
10. Kamo idu? Gdje su?

Hova mennek? Hol vannak?
Uzorak: Profesor ide u školu. Sada je u školi.

ti restoran kafić trg
Maja i Darko Franjo fakultet kazalište kino
ja vi bazen muzej
Jadranka knjižnica
mama i tata profesorica inženjer
11. Gdje su i što rade?

Hol vannak, és mit csinálnak?
Uzorak: Mirko – biti – restoran Mirko je u restoranu.
roditelji – večerati – restoran

Damir – čitati – knjižnica
Tomislav – pušiti – ulica
plivačica – plivati – bazen
Vesna – igrati tenis – klub
Marko – trčati – park
Gordan – svirati – orkestar
61
12. Izaberite točan odgovor!
Válassza ki a helyes választ!
1. Branka i Marko su a) u Hrvatske. 5. Gordan studira a) u akademiji.
b) iz Hrvatske. b) na akademiji.
c) u Hrvatsku. c) na akademiju.
2. Oni studiraju a) u Zagrebu. 6. Gospodin Marić živi a) u prizemlju.

b) na Zagrebu. b) na prizemlju.
c) iz Zagreba. c) na prizemlje.
3. Studenti uče hrvatski a) na fakultetu. 7. Gospođa Vera radi a) u pošti.

b) u fakultetu. b) na pošti.
c) na fakultet. c) na poštu.
4. Profesor Stanko radi a) u školu. 8. Iva radi a) na televiziju.

b) u školi. b) na televiziji.
c) iz škole. c) u televiziji.

Alkosson kérdéseket!
? Glazba je moj hobi.
? Gordan studira u Zagrebu na Akademiji
za umjetnost.
? Cimer Ivana je iz Njemačke.
? Njegov cimer se zove Ralf.
? Momak svira u orkestru Jadran.
? Marina popodne radi u bolnici.
? Ona želi coca-colu.
? Igor kupuje novi auto.
? Moja soba je u prizemlju.
62
14. Zamijenite imenice osobnim zamjenicama!
Helyettesítse a főneveket személyes névmással!
Mirjana i Gordan su studenti. su na tulumu.

Gordan želi biti režiser. studira na Akademiji.
Marina želi biti liječnica. studira medicinu.
Igor i ja volimo glazbu. sviramo zajedno.
Ovo je naš profesor. se zove Ivan.

Ti i Maja stanujete u domu. ste cimerice.
Studentice su u knjižnici. vole čitati.
15. Popunite tablicu!

Odakle si? Gdje stanuješ? Kamo putuješ?
Rijeka Split Osijek Zadar Dubrovnik
Koprivnica Pula Vukovar Varaždin Karlovac
Šibenik Vinkovci Sisak Valpovo Poreč
63
Pereš se? Zovem prijateljicu.
Što radiš? Vino.
Koga zoveš? Ne, kupujem stan.
Što kuhaš? Pišem pjesmu.
Kupuješ kuću? Čitam knjigu.
Što piješ? Ne, perem auto.
Što pišeš? Objed.

– , gospođo! Ja sam novi stanar.

– , dobro jutro!
– Znate li možda gospodina u prizemlju?
– Da, to gospodin Marić. Zašto ?
– On je susjed. radi?
– Na sudu, je.
– Odakle vi sve znate?
– Ja ovdje .
18. Dopunite rečenice prijedlozima!

Egészítse ki a mondatokat a hiányzó elöljárószókkal!
Ivan stanuje studentskom domu Savi.

Ralf je njegov cimer Njemačke.
Oni sobi često organiziraju tulum.
Gordan studira Zagrebu Akademiji umjetnost, ka-
zalište i film.
64
Hrvoje svira orkestru.
Marina popodne radi bolnici Trgu ruža.
Marko nema vremena tulum jer uskoro ima ispit fakultetu.
Studenti uvijek trebaju žuriti fakultet.
Gospodin Marić stanuje prizemlju.
Obitelj Marković stanuje potkrovlju.
Gospodin Šinković uvijek kasno odlazi kazalište.
Kćerka gospodina Stjepana radi televiziji.
19. Sastavite riječi!

Alkosson szavakat!
LIBZNAEK = B _ _ _ _ _ _ _ KORPTOLJVE = P _ _ _ _ _ _ _ _
AZREEVND = R _ _ _ _ _ _ _ ČUITEIJLAC = U _ _ _ _ _ _ _ _
NJEMZAINA = Z _ _ _ _ _ _ _ ROGATVIN = T _ _ _ _ _ _ _
UECKZAPTIELJĆIA = K _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ŽONJENE = O _ _ _ _ _
20. Prevedite na hrvatski!

Fordítsa le horvátra!
Ivánnak sok barátja van. Iván jogot hallgat, a németországi szobatársa pedig új-
ságírást. A szobatársa és ő gyakran szerveznek házibulit a szobájukban, amikor
nincs tanítás. Olyankor zenét hallgatnak, beszélgetnek és néha még táncolnak is.
A lányok kólát isznak, a fiúk pedig sört. A szomszédaik nem örülnek túlzottan. Már-
kó most nincs itt a házibulin. Sokat kell tanulnia, mert hamarosan vizsgázik. Igor
pedig Olaszországban van. Új kocsit szeretne venni.
65
7. lekcija
1. Igeragozás IV.
(Sprezanje glagola u prezentu IV.)
A negyedik igeragozás jelenidejű személyragjai:
Jednina 1. -em Množina 1. -emo

2. -eš 2. -ete
3. -e 3. -u
pl. rasti rastem rastemo
rasteš rastete
raste rastu
Ebbe a csoportba több rendhagyó ragozású ige tartozik, melyek ragozása közben a szótő
megváltozik.
Pl. ići menni (id-em, id-eš, id-e...), gristi harapni (griz-em, griz-eš, griz-e...).
2. A melléknevek
(Pridjevi)
A horvát melléknevek a kakav? milyen? kérdésre válaszolnak, akárcsak a magyar nyelv-

ben. A magyartól azonban annyiban térnek el, hogy nemüket, számukat és esetüket min-
dig a hozzájuk tartozó főnév határozza meg, vagyis a melléknevek mindig egyeznek a
főnévvel nemben, számban, esetben. Ezért a mellékneveknek a három nyelvtani nemnek
megfelelően három végződésük van:
Hímnem Nőnem Semleges nem

Egyes szám másalhangzó -a -o/-e
Többes szám -i -e -a
E három végződés együtt adja a szótári alakot:

pl. nov, -a, -o nov učenik új tanuló
nova učenica új tanulólány
novo vrijeme új idő
3. A visszaható-birtokos névmás
(Povratno-posvojna zamjenica)
A visszaható-birtokos névmást valamennyi birtokos névmás helyett használjuk, ha a bir-

tokos azonos a mondat alanyával. Mindig a mondat tárgya mellett áll és ezért soha nem
alkalmazzuk alanyesetben, hanem valamelyik ún. függő esetben. Jelentése azonos a magyar
saját névmás jelentésével, ragozása pedig megegyezik a birtokos névmások ragozásával.
66
Ja imam svojeg(a)/svog(a) prijatelja. (Sajá)t barátom van.
Ti imaš svoj stan. Saját lakásod van.
Ona ima svoju prijateljicu. Van saját barátnője.
Mi imamo svoje knjige. Saját könyveink vannak.
A visszaható-birtokos névmást is egyeztetni kell nemben, számban és esetben a főnévvel.

A hímnemű élőt jelentő főnévhez a svojeg(a)/svog(a), élettelent jelentő főnévhez a svoj,
nőnemű főnévhez a svoju, míg semleges nemű főnévhez a svoje visszaható-birtokos
névmás járul.
Ha azonban a mondatban ki kell hangsúlyozni a birtokos személyét, akkor a vissza-
ható-birtokos névmás helyett használhatjuk a birtokos névmást:
pl. Ja čekam moje dijete, a ne tvoje! Az én gyerekemet várom, nem a tiédet!
4. A mnogo, malo határozószavak

(Prilozi količine mnogo, malo)
A határozatlan mennyiséget jelölő határozószavak (pl. mnogo sok, malo kevés, dosta elég,
stb.) után a főnévnek mindig többes szám birtokos esetben kell állnia.
pl. mnogo novca sok pénz

malo učenika kevés tanuló
dosta prijatelja elég barát
nekoliko stolova néhány asztal
5. Országnevek ragozása
(Sklonidba naziva zemalja)
A horvátban (kevés kivételtől eltekintve, mint pl. Japan) az országnevek nőneműek. Ra-
gozásuk szempontjából két csoportra osztjuk őket. Egyik csoportjukat, mint pl. Amerika,
Austrija, Rusija stb. a nőnemű főnévragozás alapján ragozzuk, azonban a –ska, -ška, -čka
végűeket a melléknévragozás szerint. A melléknevek ragozásáról később részletesebben is
lesz szó, azonban itt bemutatjuk a nőnemű melléknévragozást:
N Hrvatska
G Hrvatske
D Hrvatskoj
A Hrvatsku
V Hrvatsko
L Hrvatskoj
I Hrvatskom
67
Svatko svoje!
1. Stavite glagol ići u prezent!
Tegye jelen időbe az ići igét!
Učenici u školu. Marko na fakultet.
Ja danas u kazalište. Vi u park poslije nastave.
Mi popodne u šetnju. Ivan i ja u restoran na večeru.
Ana i Igor na koncert u petak. Ti u učionicu na sat.
2. Upotrijebite povratno-posvojnu zamjenicu!

Használja a visszaható-birtokos névmást!
To je vaš stan. Vi imate stan.

To je njihova profesorica. Oni imaju profesoricu.
To je moj sin. Ja imam sina.
To je naša kćerka. Mi imamo kćerku.
To je vaše dijete. Vi imate dijete.
To je njegova učionica. Razred ima učionicu.
To je njegova žena. Zoran ima ženu.
To je njezin muž. Branka ima muža.
To je njegovo kazalište. Pečuh ima kazalište.
3. Dopunite!
Egészítse ki!
Zemlja Jezik Zemlja Jezik
Engleska Mađarska
njemački Rusija
Francuska talijanski
hrvatski Austrija
68
4. Upotrijebite povratno-posvojnu zamjenicu svoj, svoja, svoje!
Használja a svoj, svoja, svoje névmást!
Imaš li moju knjigu? Ne, ja imam i ne znam gdje je . Mi

imamo
školu, razred i profesoricu. Vi ima-
te profesora i također učionicu. Ana i Mirko su su-
sjedi. Oni imaju sina i kćerku. Oni imaju i kuću
i auto.
5. Stavite prezent glagola moći!

Egészítse ki a mondatokat a moći ige jelen idejével!
Ja brzo trčati.

On napisati pismo prijatelju.
Ivan gledati film.
Mario i Mirko ići na predstavu u kazalište.
Ti i ja ići u grad popodne.
Ti dugo spavati.
Djevojke slušati glazbu u sobi.
Vi razgovarati kod kuće.
6. Odakle su ovi ljudi?

Hova valósiak ezek az emberek?
Ja sam Hrvatica. Ja sam iz Hrvatske.
On je Nijemac, a ona je Njemica.

Ti si Francuz.
Ona je Šveđanka, a njezin muž je Šveđanin.
Ja sam Talijanka i moj muž je Talijan.
69
Ona je Engleskinja, a on je Englez.
Vi ste Japanci.
Mi smo Česi.
Ja sam Mađarica, a moj brat je Mađar.
One su Grkinje.
7. Stavite rečenice u niječni oblik!

Az állító mondatokból alkosson tagadókat!
Ja dobro znam hrvatski.

Vi možete ići uveče u kino.
On ide na teren igrati tenis.
Mi sada gledamo film.
Ti uvijek slušaš radio.
Djevojke znaju gdje smo sada.
Ti mnogo govoriš u školi.
Ja sam inženjer.
Igor ima mnogo vremena.
8. Po čemu su poznate ove zemlje?

Miről nevezetesek ezek az országok?
Nizozemska Francuska
Austrija torta kava
Brazil šampanjac čaj crkva
Engleska tokajac vjetrenjača pivo
Irska Grčka Mađarska Italija sat kosi
toranj viski
Njemačka Hrvatska kravata
Švicarska
70
9. Upotrijebite posvojnu ili povratno-posvojnu zamjenicu!
Használja a birtokos vagy a birtokos-visszaható névmást!
Marina ne zna gdje je razred. Ona zna samo gdje je škola,

ali razred ne može naći. prijatelji već su u razredu jer odmah
imaju sat. Marina danas nema bilježnicu. bilježnica
je kod kuće. Ona ima samo torbu i u torbi knjigu.
Damir ima prijatelja. prijatelj se zove Goran. Oni imaju i prija-

teljicu, Maju. prijateljica je dobra učenica.
10. Odakle su automobili s ovim oznakama?

Hova valósiak az alábbi jelzésű autók?
OZNAKA ZEMLJA AUTOMOBIL JE
Francuska
Njemačka
Grčka
Švedska
Rusija
Španjolska
Austrija
Švicarska
Mađarska
Nizozemska
Italija
Hrvatska
71
Tudod, hogy hol van az én könyvem? Sajnos nem tudom, nekem saját könyvem
van. A férjemnek és nekem külön-külön saját autónk van. Amikor nincs úton, fogja
a sajátját, az enyém pedig a garázsban van. Az én anyukám iskolában dolgozik. Ott
saját osztálya van, az osztályban pedig saját tanulói. Az (ő) osztályába 10 fiú és 10
lány jár. Ők szeretik a tanárnőjüket. A (te) testvéredet Annának hívják. (Ő) az ötödik
osztályba jár. Nagyon szereti az iskoláját, az osztályát és az osztálytársnőit. Az(ő)
tantermük a földszinten van.

A: Oprosti, znaš li gdje je škola?

B: Žao mi je, ja znam samo gdje je škola.
A: Ja ne dugo ovdje i zato ne znam gdje je škola.
B: A kako se škola zove?
A: Gimnazija „Boris Kidrič”.
B: Onda moraš do parka i tamo desno prva ulica.
A: Puno , bok!
72
Fejtse meg a kereszrejtvényt!
1. čovjek iz Češke 1.
2. zemlja kave
3. sat je iz te zemlje 2.
4. zemlja „izlazećeg” sunca 3.
5. zemlja pizze
6. zemlja tulipana 4.
7. poznato mađarsko vino 5.
8. naša zemlja
6.
7.
8.
14. U kojoj zemlji govore sljedeće jezike? Odgovorite na pitanja lokativom

imenice!
Melyik országban beszélik az alábbi nyelveket? Válaszoljon a főnév elöljárós esetével!
francuski u Francuskoj rumunjski
engleski albanski
španjolski hrvatski
portugalski srpski
njemački turski
poljski slovenski
finski makedonski
slovački ruski
češki norveški
retoromanski ukrajinski
grčki bugarski
73
1. Provjera
(Lekcija 1 – 7) Vrijeme: 45 minuta
I. Zaokružite točan odgovor! (20 bodova)
1. Kako se zovete? 11. Kamo ide Ana u utorak?

a) Vi se zovete Ivan. a) Ana u utorak ide u knjižnicu.
b) Ja se zovem Ivan. b) Ana u utorak ide u knjižnici.
c) Oni se zovu Ivan. c) U utorak ide u knjižnici Ana.
2. Odakle ste Ivane? 12. Gdje je Zoran u subotu?

a) Ja sam iz Hrvatske. a) Zoran je u subotu u klubu.
b) Ja sam u Hrvatskoj. b) Zoran je u subotu na klubu.
c) Ja sam u Hrvatsku. c) Zoran u subotu u klubu je.
3. Kako si? 13. Odakle ide Vlado?

a) Moje ime je Ana. a) Vlado ide iz škole.
b) Dobro sam, hvala. b) Vlado ide u školu.
c) Ja sam ovdje. c) Vlado ide u školi.
4. Što ste vi? 14. Tko je to?

a) Ja sam dobro. a) To je momci.
b) Ja sam profesor. b) To su momak.
c) Ja sam iz Zagreba. c) To su momci.
5. Što je Igor? 15. Gdje je park?

a) Je Igor policajac. a) Park je iza pošta.
b) Policajac Igor je. b) Park je iznad pošte.
c) Igor je policajac. c) Park je kraj pošte.
6. Goran Ivanišević je tenisač? 16. Gdje je fakultet?

a) Da, je Goran Ivanišević tenisač. a) Fakultet je između ljekarne i trge.
b) Da, Goran Ivanišević je tenisač. b) Fakultet je između ljekarna i trga.
c) Da, Goran Ivanišević tenisač je. c) Fakultet je između ljekarne i trga.
7. Koliko imaš godina? 17. Što radi Ivana?

a) Imam devetnaest godine. a) Ivana nema prijateljicu.
b) Imam devetnaest godinu. b) Ivana je učenica.
c) Imam devetnaest godina. c) Ivana igra tenis.
8. Koliko ima Gordan godina? 18. Koga ima profesor?

a) Gordan ima jednu godinu. a) Profesor ima studente.
b) Gordan ima jedne godine. b) Profesor ima studenti.
c) Gordan ima jedna godina. c) Profesor ima studentica.
74
9. Koliko je sati? 19. Što svira Željko?
a) Sada je trinaest sati. a) Željko svira orkestar.
a) Sada je trinaest sata. a) Željko svira klavir.
a) Sada je trinaesti sat. a) Željko svira glazba.
10. Je li Zrinka tajnica? 20. Kada ide Marin u kazalište?

a) Zrinka tajnica nije. a) Marin u petak ide u kazalište.
a) Zrinka nije tajnica. a) Marin na petak ide u kazalište.
a) Nije tajnica Zrinka. a) Marin za petak ide u kazalište.
II. Povežite rečenice veznicima i, ali, jer! (5 bodova)
1. Ivan svaki petak ide u knjižnicu a) tamo igra tenis.

2. Marko prije spavanja još gleda televiziju b) želi biti novinar.
3. Igor ne ide često u restoran c) ne ide na bazen.
4. Vesna iz ureda ide na teren d) čita knjigu.
5. Ranko studira novinarstvo e) često ide u pizzeriju.
III. Dopunite rečenice glagolima! (5 bodova)
Marko želi na
televiziji. Gordan
biti liječnik.
Marina
čitati knjige. Gordana

tenis na terenu. Mir-
ko klavir.
IV. Dopunite rečenice posvojnim zamjenicama! (10 bodova)
1. Ja imam prijateljicu. Ana je prijateljica.

2. Marko ima ženu. Ivana je žena.
3. Studenti imaju profesora. Ante je profesor.
4. Zrinka i Igor imaju kćerku. Maja je kćerka.
5. Profesorica ima razred. To je razred.
6. Vi imate novu školu. škola je nova.
7. Ti imaš novi reket. reket je nov.
8. Momci imaju loptu. lopta je nova.
75
9. Mi imamo roditelje. Mama i tata su roditelji.
10. Vedran ima psa. pas se zove Žućko.
V. Upišite glagole u tablicu! (10 bodova)
spavam, slikate, pije, ustaju, stanuješ, živi, učimo, dolazite, hranim, šeta
JA TI ON, ONA MI VI ONI
VI. Dopunite rečenice prijedlozima u, na, iz! (10 bodova)
Naša prijateljica je Hrvatske.

Mi uvijek ljetujemo moru.
Idete li često trčanje park?
Jeste li vi Budimpešte?
Momci studiraju Akademiji za umjetnost, kazalište i film.
Studenti svako popodne dolaze kafića.
Svi jako žure predstavu.
Maja u subotu ide izlet.
Ivan često ide bazen.
Maksimum: 60 bodova
60 – 57 = Bravo! Odlicno!
56 – 50 = Dobro je!
49 – 30 = Vježbajte još!
76
8. lekcija
1. A birtokos melléknév
(Posvojni pridjev)
A birtokos melléknév jelzőként áll a hozzá tartozó főnév előtt és azt fejezi ki, hogy a főnév a
birtokos melléknévvel megnevezett személy birtoka. Ezért általában élőlényt jelentő főne-
vekből illetve személynevekből képezzük. Nemben mindig igazodik a hozzá tartozó főnév-
hez és vele együtt kell ragozni is, de a melléknevek ragozásáról később lesz szó.
hímnemű kemény hangra végződő és semleges nemű főnevekből -ov, -ova, -ovo
hímnemű lágy hangra végződő főnevekből -ev, -eva, -evo
nőnemű főnevekből -in, -ina, -ino
Az így kapott birtokos mellékneveket magyarra birtokviszonnyal fordítjuk és amennyiben

tulajdonnévből képeztük, továbbra is nagy kezdőbetűvel írjuk. Pl.:
Ivanov prijatelj Kovačev brat Majin razred

Iván barátja Kovács bátyja Maja osztálya
Ivanova prijateljica Kovačeva sestra Majina olovka

Iván barátnője Kovács húga Maja ceruzája
Ivanovo računalo Kovačevo pivo Majino dijete

Iván számítógépe Kovács söre Maja gyermeke
Megjegyzés: Azoknál a nőnemű főneveknél, melyeknek a töve c-re végződik, az –in képző
hatására a szótőbéli c hang č-re változik.
Pl. Zorica : Zoric + in = Zoričin
Előfordul, hogy földrajzi nevekből is képezünk birtokos melléknevet. Ilyenkor a –ski, -ska,
-sko képzőt kapja és melléknévként kis kezdőbetűvel írjuk.
(Ha a földrajzi név g, h, s, z hangra végződik, a képző –ški, -ška, -ško-ra módosul, ha
pedig c, k, č-re végződik, akkor a képző –čki lesz.)
Pl. Beč – bečki
Prag – praški
Pariz – pariški
2. A főnév eszközhatározós esete

(Instrumental)
Az eset a hetedik az esetek sorában. Elnevezését a latin instrumentum főnévből kapta, mely-
nek jelentése eszköz. Ez csak részben felel meg mondatbeli szerepének, mivel az eszköz-
határozón kívül társhatározói szerepet is betölthet. Jelölése: I.
77
Kérdőszavai: s kim(e)? kivel? čime? mivel?
Az élőt jelentő főnevekkel általában társhatározót fejezünk ki, azaz olyan személyt, aki-
vel együtt végezzük a cselekvést, ilyenkor a főnév elé a s -val, -vel elöljárószót tesszük.
Amennyiben a főnév s, š, z, ž hanggal kezdődik, az elöljárószó sa-ra módosul.
Ha az elöljárós eset azt az eszközt fejezi ki, amelyikkel a cselekvést végezzük, az elöljárószó
elmarad.

-om (-em) -om, -em
-om
jednina učenikom nebom
učenicom
(prijatelj-em) morem
-ima -ima
-ama
množina učenicima nebima
učenicama
prijateljima morima
Hímnemű főnevek esetén, ha azok lágy hangra végződnek, a végződés: -em.

Semleges nemű főneveknél, ha azok alanyesetben o-ra végződnek, az eszközeset végződése
is –om, ha alanyesetben e-re végződnek, az eszközeset végződése –em.
A hímnemű főnevek többes számában, ha azok k, g, h hangra végződnek, a szótő megvál-
tozik:
k + i = ci
g + i = zi
h + i = si
Az ilyen hangváltozást szibilarizációnak hívjuk.
3. A főnév megszólító esete

(Vokativ)
Az eset a latin vocare igéből kapta elnevezését, melynek jelentése hív. Akkor alkalmazzuk,
ha egy személyt meg- vagy felszólítunk, hozzá fordulunk. Többnyire élőt jelentő főnevek-
nél alkalmazzuk, azonban az irodalomban élettelent jelentő főneveknél is használatos.
Rövidítése: V. Független eset, a mondat többi részétől mindig vesszővel választjuk el. Nincs
kérdőszava, előtte általában az oj, hej felkiáltószavak állnak.
Végződései:
hímnemű -e brat + e = brate
lágy tövű hímnemű -u prijatelj + u = prijatelju
nőnemű -o žen(a) + o = ženo
-ica végű nőnemű -e prijateljic(a) + e = prijateljice
semleges nemű: azonos az alanyesettel
(-o, -e)
78
Megjegyzés: Azok a hímnemű főnevek, amelyek k, g, h hangra végződnek, a megszólító
esetben az –e végződés hatására megváltoztatják szótövüket:
k + e = če momak – momče
g + e = že bog – bože
h + e = še duh – duše
Az ilyen hangváltozást palatalizációnak nevezzük.
Az -a-ra végződő nőnemű személynevek többségének megszólító esete marad –a.

Pl. Marija – Marija, Zrinka – Zrinka stb.
4. A jedan, dva számnevek

(Brojevi jedan, dva)
A horvát nyelvben a jedan és dva számneveknek külön alakja van az egyes nemek kifeje-
zésére:

jedan (učenik) jedna (učenica) jedno (dijete)
dva (učenika) dvije (učenice) dva (djeteta)
Megjegyzés: A 2, 3, 4 számnevek után a főnév egyes szám birtokos esetben áll.
U RESToRAnU
1. Stavite imenice u instrumental!

Használja a főnevek eszközhatározós esetét!
Večeras idem u kazalište . prijatelj
Mara ide u kino . muž
Svaki dan idem u školu . autobus
Učenik ide na nastavu . Damir
79
Ti razgovaraš . Ivan
Marko u restoranu priča . poslužitelj
Profesorica razgovara . studentica
Marko večera . žena
Mira igra tenis . Zdravko
Ja igram tenis . reket
Momci u parku igraju nogomet . lopta
Igor putuje na posao . tramvaj
Profesor piše na ploči . kreda
2. Upotrijebite posvojni pridjev!

Használja a birtokos melléknevet!
To je auto Igora. To je auto.

To kćerka Maje. To je kćerka.
Ona je prijateljica Marije. Ona je prijateljica.
To je brat studentice. To je brat.
Ona je sestra Marka. Ona je sestra.
To je soba roditelja. To je soba.
To je restoran Zorana. To je restoran.
To je večera momka. To je večera.
Ovo je cvijeće Slavice. Ovo je cvijeće.
Ovo je računalo učenika. Ovo je računalo.
80
3. Stavite imenice u vokativ!
Használja a főnév megszólító esetét!
, kamo toliko žuriš? čovjek
Znaš li, , gdje je kolodvor? momak
, hajdemo večeras u kino! prijatelj
Vi, , ovdje sjedite. gospođa
, molim vas, koliko je sati? gospodin
Gdje ste vi, ? susjed
, ideš li danas na nastavu? djevojka
, koje cvijeće voliš? Marica
Voliš li teleće pečenje, ? Mirjana
, želim naručiti piće! konobar
4. Oblikujte dijaloge!
Alkosson párbeszédet!
Uzorak: A: Znam da ne voliš juhu od povrća. Želiš li goveđu juhu?
B: Da, hvala, molim goveđu juhu.
1. juha od povrća – goveđa juha 5. svinjsko pečenje – teleće pečenje
2. krumpir – riža 6. ruska salata – francuska salata
3. salata od rajčice – salata od paprike 7. voćni kup – puding
4. miješana salata – zelena salata 8. pita sa sirom – pita s jabukama
5. Odgovorite na pitanja potvrdno i niječno!

A kérdésre adjon igenlő és tagadó választ is!
Uzorak: Želite li kruha uz meso? + Da, meso jedem s kruhom.
− Hvala, uz meso ne jedem kruh.
− Hvala, meso jedem bez kruha.
Želite li prilog uz meso? Želite li kruha uz predjelo?
Želite li salatu uz glavno jelo? Želite li krumpira uz pečenje?
Želite li vodu uz vino? Želite li povrće uz ražnjiće?
Želite li mlijeko uz kavu? Želite li šećera uz kavu?
81
Uzorak: – Gdje ljudi jedu mnogo hamburgera?
– U Americi ljudi jedu mnogo hamburgera.
mnogo hamburgera jedu Rusija
puno piva piju Mađarska
uz sve jedu sira Italija
u pet sati piju čaj Amerika
mnogo pizze jedu Češka
jako vole gulaš Engleska
mnogo votke piju Francuska
7. Što voliš jesti?

Mit szeretsz enni?
za doručak za objed za večeru
8. S ili bez s? Neispravne rečenice napišite ispravno!

Javítsa ki a helytelen mondatokat!
Vozim se s autom.
Vozim se mamom.
Putujem s Tomislavom.
Putujem s autobusom.
Ručam s mamom.
Jedem juhu sa žlicom.
Pišem s olovkom.
Pričam s Marijom.
Idem u školu tramvajem.
82
Crtam s Markom.
Šetam sa psom.
Razgovaram tatom.
Volim pitu s jabukama.
9. Tko s kim pleše? Tko s kim igra tenis? Napravite parove!

Ki kivel táncol? Ki kivel teniszezik? Alkosson párokat!
Parovi za ples Parovi za tenis
mama mama s tatom Josip Josip s Ivanom
brat Marko
sestra Ana
tata Ivan
susjed Igor
susjeda Sandra
prijatelj Maja
prijateljica Mišo
dirigent Branko
10. Hej! Upišite oblike vokativa!

Írja be a főnév megszólító esetét!
Maja i Filip stanuju u gradu. Oni svake godine idu na more. Tada svoje ljubimce
moraju ostaviti kod susjeda. Maja ima mačku Micu, a Filip ima psa Leonarda. Majinu
mačku čuva gospođa Vera, a Filipovog psa čuva gospodin Mladen.
Maja kaže gospođi Veri: „ , (gospođa Vera) molim vas da čuvate
moju mačku dok se ne vratimo.”
A svojoj mački kaže: „Molim te, (Mica), budi jako dobra!”
83
Kada Filip odnese svog psa kod gospodina Mladena, kaže: „Molim
vas, ,(gospodin Mladen) čuvajte moga Leonarda!” A svome psu
kaže: „ , (Leonard) slušaj gospodina Mladena!”
Kada već sjede u autu, Maja pozdravlja i njihovu kuću. Kaže: „Do viđenja,
(kuća) moja mala!”
Na kraju pozdravljaju i roditelje, pa kažu: „Vidimo se, (mama i tata)
uskoro!”
Maja je nestrpljiva u autu i kaže Filipu: „Idemo (Filip)!”
11. Prevedite jelovnik na mađarski!

Fordítsa le az étlapot magyarra!
84
12. Dopunite dijaloge!
a) Poslužitelj: Dobro .

Gost: Dobro veče. Želimo za dvoje.
Poslužitelj: Ovaj je slobodan. Izvolite .
Gost: Molim vas .
Poslužitelj: Odmah!
b) Gost: Što nam možete ?

Poslužitelj: Za imamo domaći sir i pršut, a kao meso
na razne načine.
Gost: Molimo odrezak i salatu od .
Poslužitelj: Želite li uz meso neki ?
Gost: Da, krumpir i rizibizi.
Poslužitelj: A što želite ?
Gost: Bijelo vino i mineralnu vodu.
c) Poslužitelj: Je li sve u ?

Gost: Da, .
Poslužitelj: Želite li ?
Gost: Što imate za ?
Poslužitelj: Imamo kup, sladoled i sa čokoladom.
Gost: Sladoled i , molim vas.
d) Gost: Konobar, molim.

Poslužitelj: .
Gost: Zadržite !
Poslužitelj: Hvala , do !
Gost: Do !
85
13. Ispunite križaljku!
1. 1.
2. 2.
3. 3.
4.
4.
5.
5.
6.
6.
7.
7.
8.
8.
14. Prevedite rečenice na hrvatski!

Fordítsa le a mondatokat horvát nyelvre!
Máriával megyek az iskolába. Az iskolában Mária ceruzával ír. Zorán villamossal jön
iskolába. Ő nem tud ceruzával írni. Az osztállyal kirándulni megyünk. Mindannyian
szeretünk busszal utazni. Minden kiránduláson teniszezünk vagy játszunk a fiúkkal.
Általában étteremben ebédelünk. Olyankor mindig sült húst eszünk krumplival
vagy rizzsel, desszertnek pedig mindig túrós palacsintát eszünk. A lányok csak
ásványvizet isznak, de a fiúk mindig kérnek bort is az ásványvízhez.
86
15. S kim oni razgovaraju?
Kivel beszélgetnek?
Uzorak: Jadranka / Marija Jadranka razgovara s Marijom.
1. Jadranka / Marija 7. momak / djevojka
2. Josip / mama 8. mama / tata
3. Ivan / studentica 9. konobar / gosti
4. studenti / profesor 10. učiteljica / učenici
5. učenici / profesorica 11. Goran / pjevačica
6. gost / poslužitelj 12. Marko / žena
16. Izaberite točan odgovor!

Válassza ki a helyes választ!
1. Čija je ova knjiga? 6. Čiji pas šeta u parku?

a) od Damira a) Ivanov
b) Damirova b) Ivana
c) Damira c) Ivanev
2. Čiji sat vole učenici? 7. Čiji gost je u restoranu?

a) profesoricin a) poslužiteljev
b) profesoričin b) poslužiteljin
c) profesorice c) poslužiteljov
3. Čiji auto ima Vedran? 8. Čiji prijatelj je Goran?

a) prijateljov a) Markin
b) prijateljevo b) Marka
c) prijateljev c) Markov
4. Čija sestra stanuje u gradu? 9. Čija sestra je Maja?

a) Zoricina a) Sandre
b) Zorice b) Sandrova
c) Zoričina c) Sandrina
5. Čije računalo je novo? 10. Čije dijete je malo?

a) učenika a) mamovo
b) učenikov b) mamino
c) učenikovo c) mamine
87
17. Zamislite da ste poslužitelj u restoranu!
Képzelje el, hogy pincér egy étteremben!
a) Što trebate raditi?
Írja körül a munkakörét!

b) Što trebate odgovoriti na pitanja gostiju?
Mit válaszolna a vendégek feltett kérdéseire!
Što predlažete za predjelo? Što je specijalitet vašeg restorana?
Koje juhe imate? Što preporučujete za desert?
Koje odreske imate? Što nudite za piće?
Koju salatu preporučujete?
18. Napišite sažetak 8. lekcije!

Írja le a 8. lecke tartalmát!
88
19. Razvrstajte sljedeće riječi u tabelu!
Írja be a következő szavakat a táblázat megfelelő oszlopaiba!
bar, proždrljiv, prehranjivati se, jestivo, prehrana, probavljivo, pizzerija, doručkovati,
dobar tek, post, ukusno, topli obrok, švedski stol, stočna hrana, biti na dijeti, gur-
man, buregdžinica, kušati, gostionica, degustacija, užinati, bife, začinjeno, restoran,
neukusno, žvakati, gladan, menza, preskočiti obrok, uživati u hrani, sladokusac, pro-
gutati, umirati od gladi, prejesti se, lagano, sendvič bar, vegetarijanac, roštiljada,
objedovati, neslano, slastičarnica, sit, nesvarljiv, večerati, dimljeno, pasterizirano,
smrznuta, svejed, pregristi nešto, užina, kantina, brza hrana, marinirano, preljev
odnosi se na odnosi se na mjesta gdje se

jesti ne jesti ljude hranu/jelo jede ili pije
89
20. Dopunite dijalog zadanim riječima i izrazima!
Egészítse ki a párbeszédet a megadott szavakkal és kifejezésekkel!
slažem se u jedan restoran mi se ne sviđa u redu
košta previše sviđa mi se ja sam za ručati i ja
meni malo košta volim fino
Ana: Jako sam gladna. Umirem od gladi!
Josip: ! A i žedan sam. Uzmimo nešto u baru!

Rea: Djeco, to da idemo .
Ana: Kamo želite ići?
Rea: , na primjer.
Josip: Ma ne ?
Rea: Ne, tamo sve , cijene su prihvatljive. Možeš birati.
Josip: , da vidimo.
Rea: Evo nas, tu smo. Pogledajmo . C košta
samo 20 kuna.
Ana: Da, ali riba .
Rea: Zašto ne biraš B meni? Nije skup, a tamo ima piletine. Sve skupa je samo
19 kuna.
Ana: , onda biram B meni. A ti, Josipe, što biraš?
Josip: Ja biram A meni jer svinjetinu. Košta 22 kune, ali je .
Rea: Ja, međutim, biram C. Želim jesti ribu. Onda ulazimo?
90
9. lekcija
1. A főnév részeshatározós esete
(Dativ)
A részeshatározós eset a harmadik, nevét a lat. dare igéből kapta, melynek jelentése ad.
Általában azt fejezi ki, hogy kinek vagy minek a számára, részére történik a cselekvés.
A k (ka) elöljárószóval együtt a cselekvés irányát is meghatározhatja. Azonban a k az egye-
tlen elöljárószó, amely használható ebben az esetben. Jelölése: D. Kérdőszavai: kome?
čemu? kinek? minek?.
Végződései megegyeznek a lokativ végződéseivel minden nemben és számban:
hímnem nőnem semleges nem

egyes szám -u -i -u
többes szám -ima - ama -ima
Kome priča Davor? Davor priča Marku. Márknak mesél.

Davor priča Maji. Majának mesél.
Čemu se raduje Ivan? Ivan se raduje računalu. A számítógépnek örül.

Ivan se raduje lopti. A labdának örül.
Kuda ide Davor? Merre megy? Davor ide k stolu. Az asztal felé megy.
Davor ide ka školi. Az iskola felé megy.
Megjegyzés: A ka elöljárószót akkor használjuk, ha a főnév k-val, g-vel vagy nehezen kiejt-
hető mássalhangzócsoporttal kezdődik:
ka krovu
ka pčeli
ka cvijetu
Ügyelnünk kell az itt végbemenő hangtani változásokra:

a) nőnemű főnév egyes számában, ha a szótő k, g, h hangra végződik:
majk(a) + i = majci
nog(a) + i = nozi
juh(a) + i = jusi
b) hímnemű főnév többes számában, ha a szótő k, g, h hangra végződik:

učenik + ima = učenicima
izlog + ima = izlozima
duh + ima = dusima
91
2. A pred, pod, nad elöljárószavak
(Prijedlozi pred, pod, nad)
Ezek az elöljárószavak a cselekvés helyét vagy irányát jelölhetik, attól függően, hogy milyen
esettel állnak.
a) ha eszközhatározós esettel állnak, a gdje? hol? kérdésre válaszolnak, a cselekvés helyét
fejezik ki, a jelentésük pedig előtt, alatt, felett
Pred kućom je park. A ház előtt park van.
Pod stolom je papir. Az asztal alatt papír van.
Nad gradom je nebo. A város felett az ég van.
b) ha tárgyesettel állnak, a kamo? hova? kérdésre válaszolnak, a cselekvés irányát fejezik ki,
jelentésük pedig elé, alá, felé
Idem pred školu. Megyek az iskola elé.
Gledam pod stol. Az asztal alá nézek.
Letimo nad grad. A város fölé repülünk.
3. Az eszközhatározós eset egyéb használatáról

(Ostale uloge instrumentala)
Az eszközhatározós esetet a társ- és eszközhatározó kifejezésén kívül a cselekvés idejének

és helyének kifejezésére is használhatjuk.
Utorkom idem u kino. Keddenként moziba megyek.
Vikendom kupujem na tržnici. Hétvégén a piacon vásárolok.
Volim šetati ulicom. Szeretek az utcán sétálni.
4. A mértékegységet kifejező szavak vonzatai

(Povezivanje riječi koje označuju mjerne jedinice)
A hivatalos mértékegységeken kívül (kilogramm, liter, méter, stb.) ide tartoznak még a
köznapi életben használt mértéket jelentő főnevek is, mint pl. a doboz, üveg, csomag, stb.
Általában az ilyen főnevek után egy meghatározott mennyiségű áru vagy anyag neve áll,
ami a horvát nyelvben birtokos esetbe kerül:
a) egyes szám birtokos esetbe, ha az anyag nem megszámolható, nem darabokból áll (pl.
víz, bor, liszt, stb.)
litra vode egy liter víz
boca vina egy üveg bor
b) többes szám birtokos esetbe, ha az anyag megszámolható, darabokból áll (pl. cigaretta,
gyufa, zsemle, stb.)
paket žemlja egy csomag (tasak) zsemle
kutija šibica egy doboz gyufa
92
NA TRŽNICI
1. Pročitaje pjesmicu Zvonimira Baloga, zatim popunite tablicu!
Olvassa el Zvonimir Balog versét, majd töltse ki a táblázatot!
ZAJEDNIČKI NEDJELJNI RUČAK
Pazi ovo: nas petero –

mama, tata, stariji brat i ja –
jedanput tjedno ručamo zajedno.
Čista bijeda velim vam!
Stariji brat ne voli juhu ni špinat,
mlađi obožava samo pomfrit i tvrdo kuhana jaja,
tati smeta povrće koje mama obožava.
Ja ne mogu smisliti kuhanu mrkvu,
peršinovo lišće, kuhani luk, češnjak i rezance.
Mama ne voli ni ljuto, ni papreno, ni kiselo,
tata jako soli, papri i octi
jedino u mlijeko i kolače ne dodaje octa.
Mlađi brat ne podnosi sarmu, ni valjuške,
kolače s pekmezom ni zelenu salatu.
Kad majka napravi paprikaš od pileće sitnine,
braća otvaraju frižider
i mažu paštetu s majonezom na kruh.
I ja koristim gužvu pa na dimljeni sir
namažem sloj meda i pekmeza.
tko voli ne voli

stariji brat
mlađi brat
ja – pjesnik
tata
mama
93
2. Sastavite dijaloge!
Találja meg a párbeszédek összekeveredett részeit!
1. a)
– Dobar dan! Izvolite, što želite? –
– – Naravno, svako voće je svježe.
– Izvolite svježa jaja. Želite li još nešto? –
– – Izvolite, želite li još nešto?
– Izvolite, sve je ovdje. –
– – Točno deset kuna.
– Sve skupa košta dvadeset kuna.
2. b)
– Koliko košta krumpir? –
– – Dvadeset komada jaja molim.
– Onda molim tri kilograma. –
– – Molim još četvrt kilograma sira i jed-
no vrhnje.
– Pola kilograma salate i zelenje za –
juhu molim.
– – Koliko sam dužna?
– Koliko sam dužna? –
–
– Izvolite, doviđenja.
3. c)
– Dobar dan! Jesu li svježe jabuke? –
– – Dvije kune po kilogramu.
– Molim dva kilograma jabuka i jedan –
ananas.
– – To je točno tri kilograma. Želite li još
nešto?
– Ne, hvala, to je sve. Koliko sam dužan? –
– – Sve je ovdje, izvolite.
–
– Osam i pol kuna.
–
1 2 3
94
3. Stavite imenice u dativ ili lokativ!
Tegye a főneveket részeshatározós vagy elöljárós esetbe!
Učenici su razred

Snježana je ulica
Olovka je klupa
Kuća je trg
Idemo prijateljica

Studenti su fakultet
Ivan daje loptu Marko
Roditelji imaju kuću selo
Putujete more
Sestra ide mama
Maja trči brat
putovati Indija Amerika vlak zrakoplov
Japan more kuća brod brat
prijatelji automobil
rezati kruh papir nož žilet
kolač jabuka škare
pisati zid klupa papir olovka tuš
crtati pismo srce flomaster
razgovarati kazalište koncert žena prijateljica
ići kino sestra supruga
95
5. Koje je vaše omiljeno jelo?
Mi a kedvenc étele?
RECEPT ZA MOJE OMILJENO JELO
6. Odlučite je li točno ili nije?

Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!
TOČNO NETOČNO
Gordana vikendom kupuje na tržnici.
U pekarnici obično kupuje skuše.
Danas nema skuša.
Kod prodavačice iz Samobora kupuje voće.
Za voćnu tortu kupuje ananas.
Susjedi kupuje 1 francuz i 5 žemlja.
Na štandu s povrćem kupuje 3 kg špinata.
Na tržnici kupuje 10 komada jaja.
U samoposluzi kupuje bocu vina i sokove.
U voćnu salatu dodaje tri žlice šećera.
96
Tegye a főneveket eszközhatározós esetbe!
Ja volim šetati park
Kad imaš vremena, šetaš grad
Marija živi kćerka
Zrakoplov leti zrak
Oni idu na koncert prijatelji
Učenik razgovara profesor
Djeca odlaze u grad tramvaj
Vi idete u školu autobus
Mi idemo u kino roditelji
Salatu jedemo vilica
Kruh režemo nož
8. Upišite riječi koje nedostaju!

Írja be a hiányzó szavakat!
Voćna salata
Samo je Ana kod kuće. Želi iznenaditi mamu, tatu i brata i zato priprema voć-
nu salatu. Uzima jedan , dvije ,
tri , jedan , dvije
i jednu .
Voće dobro opere i isjecka na komade. Na kraju treba dodati pet
šećera.
97
9. Sastavite meni za nedjeljni ručak! Izmislite nešto za predjelo, glavno jelo
i desert od navedenih sastojaka!
Állítson össze menüt a vasárnapi ebédhez. A felsorolt hozzávalók közül mit tudna
elkészíteni? Gondolja ki, mit készít előételnek, főételnek és desszertnek!
luk mljeveno meso špagete
češnjak sir umak od rajčice
kocka za juhu pekmez brašno
krumpir kupus mlijeko
jaja čokolada zelena salata
peršin kruške banane
jabuke sol šećer
papar kivi špinat

Kérdezzen rá a kiemelt szavakra!
Petar popodne nije kod kuće.

Eva sada treba ići u školu.
Večeras trebamo ići k prijateljima.
Djeca trebaju ići kući.
Mi smo dopodne na fakultetu.
Maja i Davor ručaju u restoranu.
Učenici trebaju ići u učionicu.
Vi stanujete u centru grada.
Goran putuje na more autom.
11. Upotrijebite pravilan padež imenica!

Tegye a főneveket a megfelelő esetbe!
Željka Marić je iz Split

Marina treba ići k susjeda
Knjige i bilježnice su na polica
98
Marko još nije kod kuća
Studenti su na predavanje
Klupa je pokraj ormar
Park je blizu knjižnica
Roditelji večeraju u restoran
Sutra putujemo k prijateljica
Gordana nosi košaru u stan
12. Upišite odgovarajuće prijedloge!

Írja be a megfelelő elöljárószókat!
ispred / pred iznad / nad ispod / pod
Stolica je stola.
Djeca popodne šetaju kućom.
Tvoja knjiga je stolicom.
Marija čeka muža kinom.
Zrakoplov leti grada.
Ana sjedi prozora.
Čekam brata škole.
Anica stanuje kazalištem.
Goran cijeli dan šeta školom.
Gordana čeka prijatelja dućana.
Prozor je ormara.
Marko sjedi slike.
Mačka je krevetom.
Popodne čekam brata pekarnice.
Ivanov auto je kućom.
Marijina lampa je stolom.
99
13. Upotrijebite imenice u D, L ili I množine!
Használja a főnév többes szám részeshatározós, elöljárós vagy eszközhatározós ese-
tét!
Sutra putujemo na selo. rođak
Eva često ide liječnik
Ne treba pričati o razlog
Jako se radujemo momak
Maja voli palačinke s orah
Lijepo je kad nema škole. učenik
U ima mnogo robe. izlog
Na tulumu djevojke plešu s momak
Djevojčice se igraju u parku s dječak
14. Postavite deset pitanja uz ovaj tekst!

Tegyen fel tíz kérdést a szöveggel kapcsolatban!
Maja i Iva uzmu košaru i idu na tržnicu. Kupe krumpir, mrkvu, glavicu kupusa, jabuke i
poriluk. Sve to trebaju kod kuće. Nisu sigurne, ali za svaki slučaj uzmu i luk i češnjak.
– Bok, djevojke – čuju iza sebe Markov glas i stave luk i češnjak u košaru.
– Baš nam je drago – kažu kiselo, ali Marko zamijeni košare. Tako one kući odnesu njegovu
košaru u kojoj je kelj, rajčice, celer, peršin, artičoka, kivi, mandarine i jedan veliki ananas.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
100
15. Pročitajte pjesmicu Mire Vučetić, zatim upišite pravilan odgovor!
Olvassa el Mira Vučetić versét, majd írja be a helyes választ!
Voćna salata
U voćnoj salati vitamina mnogo ima,
i zato se preporučuje svima.
Prirediti se može lako od različita voća,
ali izbor određuje skupoća.
da ne
Voćna salata nema mnogo vitamina. ☐ ☐
Izbor voća određuje skupoća. ☐ ☐
Nikom se ne preporučuje. ☐ ☐
Voćna salata se lako priredi. ☐ ☐
Voćna salata se priredi od istog voća. ☐ ☐
16. Glagolima dodajte prefikse! Zatim sa svakim od njih napišite rečenicu!

Kapcsoljon az igékhez előtagokat! Minden így kapott igével alkosson mondatot!
Uzorak: rezati – narezati, izrezati, porezati...
kuhati – peći –
čistiti – prati –
dijeliti – miješati –
ribati – guliti –
17. Od glagola sastavite rečenice!

Alkosson az igék segítségével mondatokat!
Uzorak: Obožavam meso i zelenu salatu.
ručati voljeti mazati guliti rezati čistiti podnositi
101
18. Koje salate volite? napišite što više vrsta salata!
Melyik salátát szereti? Soroljon fel minél többféle salátát!
19. Riješite križaljku! 1.

Fejtse meg a keresztrejtvényt!
2.
1. narančasto povrće koje i zec voli
2. od toga voća je vino 3.
3. i naranča je to
4. i majmuni jedu to voće 4.
5. žuto, kiselo voće 5.
6. žuto, slatko voće
7. pita se pravi od tog voća 6. K
8. crveno, ljuto povrće s puno 7.
C-vitamina
8.
20. dopunite dijaloge!

a)
– Molim vas, jedan kruh, pola kilograma šunke i litru mlijeka.
– Da, i deset komada jaja.
– Izvolite.
102
b)
– Koliko košta kilogram banana?
–
– Dva kilograma, molim vas.
–
– Koliko sam dužan?
–
– Izvolite, doviđenja.
–
21. Prevedite na hrvatski jezik!

Fordítsa le horvát nyelvre!
– Ma el kell mennem vásárolni. Legelőször almát és sonkát veszek. Kell még mazsola és
fahéj is, mert süteményt szeretnék sütni. Van egy jó receptem. Jaj, de olajam sincs otthon,
azt is kell vennem!
– Jó napot kívánok! Mit parancsol?
– Szép alma van a kirakatban. Kérek egy kiló almát, egy csomag mazsolát és egy csomag
fahéjat. Mennyibe kerül a mazsola?
– 9,25 kuna. Van szép banánunk is. Kér belőle?
– Nem, köszönöm, viszont kérek még 20 dkg kávét és egy üveg olajat.
– Tessék parancsolni. Még valamit?
– Hát persze: a sonka! Pizzát szeretnék sütni. Kérek még fél kiló sonkát is.
– Parancsoljon: pontosan fél kiló.
– Köszönöm. Mennyivel tartozom?
– Összesen 63 kuna.
– Parancsoljon, még egyszer köszönöm és viszontlátásra!
– Viszontlátásra!
103

22. Prevedite na mađarski jezik!

Fordítsa le magyar nyelvre!
Mađarski gulaš
Za četiri osobe: oko 80 dkg goveđeg mesa, 2 glavice luka, jedan češanj češnjaka, 1 velika žlica
crvene paprike, 1 žlica ljute crvene paprike, 1 žlica pirea od rajčice, 2 dcl goveđe juhe, 1 žlica
masnoće, sol, vegeta, papar
Luk narezan na sitne kockice pržiti na masnoći dok ne požuti. Dodati papriku, pire od rajčica
i meso izrezano na kockice i dobro promiješati. Poklopiti gulaš i kuhati na niskoj temperaturi
oko sat i pol vremena. Goveđu juhu dolijevati postepeno, kad ponestane tekućine. Sitno
nasjeckan češnjak i začine dodati oko pola sata prije završetka kuhanja. Po okusu posoliti,
popapriti i dodati vegete.
104


Írja le a 9. lecke rövid tartalmát!
105
10. lekcija
1. A mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek
(Sklonidba imenica ženskoga roda na suglasnik)
A nőnemű főnevek egy csoportja kivételt képez, mivel nem a-ra, hanem mássalhang-
zóra végződik. Ezeknek egy része könnyen felismerhető, mert az –ost képzővel képezzük
őket többnyire melléknevekből (mladost, starost, ludost), másik része viszont a különféle
mássalhangzókra végződik (noć, jesen, obitelj, stvar). Ezeket külön meg kell tanulnunk
rendhagyó ragozásukkal együtt.
Jednina Mnozina Megjegyzés: Az egyes szám eszközhatározós

N stvar stvar – i esetben két végződés lehetséges: -i/-ju.
G stvar – i stvar – i Ezeknek használata elsősorban attól függ,
D stvar – i stvar – ima hogy mennyire gyakoriak a nyelvben. A –ju
A stvar stvar – i végződést általában akkor használjuk, ha a
V stvar – i stvar – i mondatból nem következik egyértelműen,
L o stvar – i o stvar – ima hogy melyik esetről van szó.
I sa stvar – i/-ju sa stvar – ima Ha az –ost végű főnevek kapnak –ju vég-
ződést, hangtani változás következik be: ra-
dost + ju = radošću
2. A személyes névmások ragozása

(Sklonidba osobnih zamjenica)
JA TI ON/ONO ONA
N ja én ti te on/ono ő ona ő
G mene (me) tebe (te) njega (ga) nje (je)
D meni (mi) nekem tebi (ti) neked njemu (mu) neki njoj (joj) neki
A mene (me) engem tebe (te) téged njega (ga) őt nju (ju, je) őt
V – ti – –
L o meni rólam o tebi rólad o njemu róla o njoj róla
I sa mnom(e) velem s tobom veled s njim(e) vele s njom(e) vele
MI VI ONI/ONE/ONA
N mi mi vi ti oni/one/ona ők
G nas vas njih (ih)
D nama (nam) nekünk vama (vam) nektek njima (im) nekik
A nas minket vas titeket njih (ih) őket
V – vi –
L o nama rólunk o vama rólatok o njima róluk
I s nama velünk s vama veletek s njima velük
Egyes szám 3. személyben a hímnemű és a semleges nemű névmás ragozása egyezik meg,
míg többes szám 3. személyben mindhárom nemű névmás ragozása megegyezik.
106
Az egyes névmások birtokos, tárgy és részeshatározós esetében két ragozott alakot
találunk: egy hangsúlyosat (naglašeni oblik) és egy hangsúlytalant (nenaglašeni/enklitički
oblik).
A hangsúlyos alakot akkor használjuk:

a) ha külön ki szeretnénk emelni egy-egy névmást
Pl: Govorim tebi, a ne njemu. Neked beszélek, nem pedig neki.
b) ha a mondat kiemelt helyén (elején vagy végén) áll
Meni priča priče. Nekem mond mesét.
Ivan priča priče meni. Iván nekem mond mesét.
c) ha a névmás előtt elöljárószó áll
Ovo je cvijeće za tebe. Ez a virág a tiéd.
A névmásokat birtokos esetben nem fordítottuk magyarra, mert leggyakrabban csak von-
zatként használatosak.
Pl.:bez mene nélkülem
od mene tőlem
iz tebe belőled
kraj tebe melletted
mjesto tebe helyetted
Az egyes szám 3. személyű nőnemű névmásnak tárgyesetben két hangsúlytalan alakja van
(ju, je). Általában a ju alakot használjuk. Amennyiben azonban előtte vagy utána ju szótag-
ra végződő vagy azzal kezdődő szó található, akkor a je alak használatos.
Pl. Svako ju jutro pije vruću.
(kavu)
Svako je jutro pije vruću. Minden reggel melegen issza. (a kávét)
Učenici vole tu novu pjesmu. Pjevaju ju rado. A diákok szeretik az új dalt.

Szívesen éneklik (őt).
Pjevaju je rado.
3. A sviđati se (tetszik) ige + D

(Glagol sviđati se + D)
Nélkülözhetetlen a személyes névmások használata ezzel az igével kapcsolatban, hiszen

azoknak részes esetével fejezzük ki az alany személyét.
Pl: Sviđa mi se haljina. Tetszik (nekem) a ruha. Sviđa nam se predstava.

Meni se sviđa haljina. Tetszik (nekünk) az előadás.
107
Sviđa ti se odijelo. Tetszik (neked) az öltöny. Sviđa vam se film.
Tebi se sviđa odijelo. Tetszik (nektek) a film.
Sviđa mu se pjesma. Tetszik (neki) a dal. Sviđa im se utakmica.

Sviđa joj se cvijeće. Tetszik (neki) a virág. Tetszik (nekik) a mérkőzés.
4. A melléknév fokozása
(Komparacija pridjeva)
A személyek vagy bizonyos dolgok összehasonlítása során kiderül, hogy azok tulajdonságai
nem azonos mértékben vannak jelen egyikükben vagy másikukban. Ez az összehasonlítás a
melléknevek fokozásával történik, amelynek során három fokot különböztetünk meg:
1. alapfok (pozitiv)
2. középfok (komparativ)
3. felsőfok (superlativ)
A melléknevek alapfokával már megismerkedtünk.

A középfok képzése a –ji, -iji képzővel történik.
A –ji képzővel képezik középfokukat:

a) az egy szótagból álló melléknevek többsége,
Figyelembe kell vennünk azonban, hogy ezeknél a mellékneveknél a j hang hatása
következtében hangváltozások mennek végbe (amelyekről a 6. leckében már volt szó):
mlad + ji = mlađi fiatalabb
brz + ji = brži gyorsabb
jak + ji = jači erősebb
crn + ji = crnji feketébb
ljut + ji = ljući mérgesebb
dug + ji = duži hosszabb
(A mássalhangzók j hanggal való összeolvadását jotacija-nak nevezzük.)
Ha az egy szótagból álló melléknevek b, p, m, v hangokra végződnek, akkor közéjük és
a középfok –ji képzője közé még egy l hang ékelődik (umetnuto l):
grub + ji = grublji durvább
skup + ji = skuplji drágább
b) az –ak, -ek, -ok-ra végződő melléknevek.

A melléknevek a középfokban ezeket a végződéseket elhagyják és helyükbe jön a –ji
képző. A jotacija szabályai itt is érvényesek:
visok: vis + ji = viši magasabb
dalek: dal + ji = dalji távolibb
nizak: niz + ji = niži alacsonyabb
108
Az –iji képzővel képezi középfokát a melléknevek többsége:
nov + iji = noviji újabb
zdrav + iji = zdraviji egészségesebb
jeftin + iji = jeftiniji olcsóbb
zelen + iji = zeleniji zöldebb
topao + iji = topliji melegebb
udoban + iji = udobniji kényelmesebb
Ezeknél a mellékneveknél is megfigyelhetünk hangváltozásokat, pl. hangkivetést (nepo-

stojano „a”) az udoban melléknévben, illetve a hangkivetést követően a szóvégi o hang l-re
változik a topao melléknévben. Még számos hangváltozásról ejthetnénk szót, de a nyelvta-
nulás ezen fokán ezeket nehéz lenne megmagyarázni. Éppen ezért a melléknevek középfo-
kát legkönnyebben gyakorlással sajátíthatjuk el.
Mindössze három melléknév képezi középfokát a – ši képzővel:

lak + ši = lakši könnyebb
mek + ši = mekši puhább
lijep + ši = ljepši szebb
Rendhagyó módon, a szótő megváltoztatásával képezi középfokát négy melléknév:

dobar – bolji jobb
malen – manji kisebb
velik – veći nagyobb
zao – gori rosszabb
A középfok használata mondatban:

Petar je bolji nego Ivan. Péter jobb mint Iván.
vagy
Petar je bolji od Ivana. Péter jobb Ivánnál.
1. KOMPARATIV + NEGO + NOMINATIV
2. KOMPARATIV + OD + GENITIV
A felsőfok képzése
A felsőfok képzése a naj- (leg-) szócska segítségével történik, úgy, hogy azt a középfok elé
helyezzük:
NAJ + KOMPARATIV = SUPERLATIV
109
POZITIV KOMPARATIV SUPERLATIV
mlad mlađi najmlađi
dobar bolji najbolji
lijep ljepši najljepši
skup skuplji najskuplji
Eddig csak a hímnemű végződésekről esett szó, de természetesen a fokozott melléknevek is

lehetnek hímneműek, nőneműek és semleges neműek is.
A nőnemű végződések: -ja, -ija, -ša
A semleges nemű végződések: -je, -ije, -še

mlađi (čovjek) mlađa (žena) mlađe (dijete)
noviji (grad) novija (slika) novije (selo)
ljepši (momak) ljepša (djevojka) ljepše (more)
RASPRodAJA
1. Tko se komu/čemu veseli? Sastavite rečenice, zatim imenice zamijenite
osobnim zamjenicama!
Ki kinek/minek örül? Alkosson mondatot, majd a főnevet helyettesítse személyes
névmással!
dijete – mama Dijete se veseli mami. Dijete joj se veseli.
djed – unuk
baka – unuka
brat – prijatelji
sestra – knjiga
mama i tata – dijete
učiteljica – učenice
110
2. Stavite rečenice u množinu!
Tegye a mondatokat többes számba!
Ova noć je duga.

Ivan čuje vijest.
Mamina riječ je topla.
Tvoja ljubav je velika.

Vaša pomoć mi je potrebna.
Ivica čita novost.
Ova jesen je lijepa.
Marina kupuje novu stvar.
3. Genitiv, dativ, lokativ ili akuzativ?
kazalište kino
Idem u . Moja mama radi u .
Idem prema . Idem u .
Ne idem u . Idem prema .
Stanujem blizu . Vi ste sada u .
Sada sjedim u . Čekam brata pred .
knjižnica prodavaonica
Ideš li ti sada u ? Moja mama radi u .
Putujemo prema . Tata kupuje vino u .
Moja sestra je u . Ideš li ti sutra u ?
Ne idem danas u . Nema mlijeka u .
Mama radi u . Idem u kupovinu u .
111
Tegye a főneveket eszközhatározós esetbe!
Sutra idemo na izlet s obitelj
Slavica čita pismo s radost
Svatko se sjeća roditelja sa zahvalnost
Igor govori samo s par riječ
Poklon uvijek dajemo s ljubav
Tvoj pas ne voli jesti kost
Moja mama je zadovoljna s vašom pomoć
Nisam zadovoljan s vijest
Marija je iznenađena ovom stvar
5. O čemu priča Mladen Gordani?

Miről beszél Mladen Gordanának?
brak vjenčanje
srce sreća
ljubav more
prijateljstvo prsten
radost raj
život
djeca obitelj
112
6. Odgovorite na pitanja odgovarajućim padežom osobne zamjenice ja i ti!
Válaszoljon a kérdésekre a személyes névmások megfelelő alakjával!
Uzorak: Tko ide u školu?
Ti i ja.
S kim Ana ide na izlet? S i sa .
O komu razgovaraju prijatelji? O i o .
Koga vide roditelji na ulici? i . .
Koga nema danas u školi? i . .
Kome Ivan piše pismo? i . .
Tko ide večeras na utakmicu? i .
7. Upotrijebite enklitički oblik osobnih zamjenica!

Használja a személyes névmások hangsúlytalan alakját!
Uzorak: Njih nema u školi. Nema ih u školi.
Njoj telefoniram svaki dan. Telefoniram svaki dan.
Njemu pričaju o filmu. Pričaju o filmu.
Mene nema u razredu. Nema u razredu.
Tebi pišem pismo. Pišem pismo.
Njih pitaju o lekciji. Pitaju o lekciji.
Nju zovu Mirjana. Zovu Mirjana.
Njega često viđam u parku. Viđam često u parku.
Vama dajem loptu. Dajem loptu.
Nama govore o ljetu. Govore o ljetu.
8. Dopunite rečenice osobnim zamjenicama!

Egészítse ki a mondatokat személyes névmásokkal!
Pišem Damiru mail. Pišem o sestri. nije dobro, pa svaki dan dajem
lijek.
113
Kako su Marko i Gordana? Dobro je? Zašto ne pišeš ništa o ?
i Maja smo dobro. Nikada ne vidimo u gradu. Zašto nema ni
u knjižnici, ni u parku, ni na bazenu? Ni telefonom ne nazoveš nikada!
Kada mogu vidjeti?
9. Stavite pridjeve u komparativ!

A mellékneveket tegye középfokba!
jak – dobar –
lijep – dalek –
crven – malen –
veseo – žut –
zdrav – poznat –
nov – zabavan –
grozan – svečan –
tih – hladan –
10. Postavite pitanja, zatim odgovorite na njih odgovarajućim oblikom

osobne zamjenice!
Tegyen fel kérdéseket, majd válaszoljon rájuk a személyes névmás megfelelő alakjá-
val!
A: Što Mira kupuje bratu?
B: Mira mu kupuje ...
A)
brat sestra sin kćerka prijatelj
Mira ? ? ?
Mirko ? ?
114
B)
brat sestra sin kćerka prijatelj
Mirko ? ? ?
Mira ? ?
C)
Što je točno? Mi a helyes?
TOČNO NETOČNO
Mirko joj kupuje šešir.
Mira mu kupuje sako.
Mirko mu kupuje hlače.
Mira joj kupuje potkošulju.
Mirko mu kupuje tenisice.
Mira joj kupuje maramu.
Mirko joj kupuje knjigu.
Mira joj kupuje čarape.
Mirko mu kupuje šal.
Mira mu kupuje šešir.
11. Odgovorite na pitanja pomoću odgovarajućih oblika osobnih zamjenica

on, ona!
Válaszoljon a kérdésekre az on, ona személyes névmások megfelelő alakjával!
Uzorak: Tko je u školi? On i ona su u školi.
Koga traži Igor?
Komu Ana piše pismo?
O kome pričaju djeca?
S kim idete u kino?
Komu treba platiti piće?
Tko je kod kuće?
Koga nema danas u školi?
115
Koga vidiš svaki dan?
S kim učite popodne?
Koga sluša Marina?
Za koga je ovo cvijeće?
12. Zamijenite imenice odgovarajućim padežom osobne zamjenice!

Helyettesítse a főnev(ek)et a személyes névmás megfelelő alakjával!
Uzorak: Studenti često pričaju o profesorici.
Oni često pričaju o njoj.
Gordana večeras ide k baki.
Marija i Iva svaki dan pričaju s Davorom.
Mama ne viđa često brata.
Vesna često piše pismo prijateljici.
Baka uvijek večera s djedom.
Učenici na satu pitaju profesora.
Jadranka voli šetati s prijateljima.
Djeca često idu kod tetke.
13. Usporedite Marinu, Filipa, Ivanu i Pavla!

Hasonlítsd össze Marinát, Filipet, Ivanát és Pavlét! visoka
visok
nizak viša debela
viši
niži
niska
deblji
najmršaviji
najviši
mršavija niža debeo
116
Ja sam na izletu s obitelji.

Tvoja pomoć mi je jako potrebna.
Ova jesen je lijepa.
Volim lijepe i skupe stvari.
Volim pripremati večeru za dvoje.
Uz meso obično pijem bijelo vino.
15. Upotrijebite enklitičke oblike osobnih zamjenica!

Használja a személyes névmások hangsúlytalan alakját!
Uzorak: Tebe nema danas kod kuće. Nema te danas kod kuće.
Nju vidimo svaki dan u školi. Vidimo svaki dan u školi.
Njega pita profesor na satu. Pita profesor na satu.
Njemu moramo platiti račun. Moramo platiti račun.
Tebi Ana piše pismo. Ana piše pismo.
Njima pričaju o ljubavi. Pričaju o ljubavi.
Vama telefonira mama. Mama telefonira.
Tebi dajem svoju adresu. Dajem svoju adresu.
Njih viđam svako popodne. Viđam svako popodne.
16. Umetnite odgovarajući padež osobnih zamjenica!

Pótolja a hiányzó személyes névmások megfelelően ragozott alakját!
Ja nisam kod kuće i svi traže. Oni su u školi i profesorica pita.
Ako idete u kino, i mi idemo s . Mi pričamo u parku, a s je i Marko.
Vi mnogo kasnite s predavanja, svi čekamo.
Ti si prodavačica, mi svaki dan kupujemo kod .
Vi ste dobar čovjek i meni je lijepo s .
117
Kupac: Dobar dan!

Prodavačica: Dobar dan! .
Kupac: Možete li mi pokazati kupaće kostime?
Prodavačica: ?
Kupac: Broj 40.
Prodavačica: U broju 40 imamo ove modele. ?
Kupac: Bijelu ili plavu.
Prodavačica: Nažalost u bijeloj boji nemamo, imamo samo plavu boju.
Kupac: Mogu li ?
Prodavačica: Da, naravno.
Kupac: ?
Prodavačica: Kabina je lijevo.
Kupac: Mislim da mi dobro stoji. ?
Prodavačica: 190 kuna.
Kupac: ?
Prodavačica: Na blagajni.
Kupac: Hvala i !
18. Upotrijebite odgovarajuće padeže osobnih zamjenica mi, vi, oni!

Használja a mi, vi, oni személyes névmások megfelelő alakját!
Uzorak: Mi razgovaramo o ........... i o ............., a ne o .............
Mi razgovaramo o nama i o vama, a ne o njima.
Oni zovu u kazalište i , a ne .
U kući nema i , a ne .
Učenici slušaju i , a ne .
118
Djeca idu u šetnju s i s , a ne s .
Na slici smo i , a ne .
Studenti pričaju o i o , a ne o .
Mislav voli i , a ne .
Djevojke pričaju s i s , a ne s .
Momci pišu pismo i , a ne .
19. Dopunite rečenice komparativom i superlativom!

Egészítse ki a mondatokat közép- és felsőfokkal!
a) Osijek je stari grad. b) Tvoja učionica je lijepa i velika.
Zagreb je grad. Moja učionica je i

Dubrovnik je grad. .
Njihova učionica je i
.
c) Moj roman je zanimljiv. d) Ivan je dobar učenik u razredu.
Tvoj roman je . Marko je učenik u razredu.
Njegov roman je . Petar je učenik u razredu.
e) Moja mama je odlična kuharica. f) Moj auto je brz.

Njena mama je kuharica. Njegov auto je od mog.
Tvoja mama je kuharica. Tvoj auto je na svijetu.
g) Ja imam pametno dijete. h) Majina susjeda je simpatična.
Marija ima dijete. Ivina susjeda je .

Vi imate dijete. Moja susjeda je u ulici.
119
1. Branka obožava rasprodaje kave i kolača.
2. Oni najviše vole jesti na odjelu za konfekciju.
3. Brankina obitelj krajem sezone ima u restoranu pohanu ribu.
4. Ona najviše vremena provodi u robnoj kući Dunav.
5. Za goste uvijek imaju kod kuće novu, modernu odjeću.
6. Sada je prigodna prodaja na odjelu za sportsku opremu.
7. Kupuje trenirke za djecu u robnim kućama.
21. Koje odjevne predmete oblači muškarac, a koje žena?

Mondja el hogyan öltözik fel egy férfi illetve egy nő!
120
22. Stavite imenice u dativ, lokativ ili instrumental množine!
Használja a főnevek részeshatározós, elöljárós vagy eszközhatározós esetét!
Volim šetati u noći.

Ne mogu spavati po noći.
Teško je s bolesti izići na kraj.
Šetam s mišlju na tebe.
Toj riječi se radujem.
Gledam to svojom dužnošću.
Rado čitam o ljubavi.
Moramo pričati o novoj vijesti.
23. Prevedite!
Fordítsa le!
Želim iznenaditi svoju ženu. Želim joj kupiti jednu haljinu, ali ne znam joj veličinu.
Zašto kupuješ sinu šešir? On nikada ne nosi šešir, samo kapu!
Želim probati ovu košulju. Gdje je kabina, molim vas?
Ne sviđa mi se ova suknja, želim je zamijeniti za neku drugu.
Hvala vam na cvijeću!
Mome mužu se ne sviđa ova košulja, želim je zamijeniti.
Ova majica mi je preuska, molim vas broj 38.
Kako ti dobro stoji taj šešir!
Lijepa ti je haljina! Je li nova? Ne, nije nova, nosim je već 15 godina. Ona je sada ponovo
moderna!
121
24. Ovaj razgovor u robnoj kući prevedite na hrvatski!
Fordítsa le horvátra az aruházban folytatott beszélgetést!
Az áruházban
– Jó napot!
– Jó napot! Parancsoljon!
– Kérek egy 42-es kék férfiinget.
– Tessék megnézni. Ezek az új modellek.
– Ez tetszik. Kérem a számlát. Kártyával fizetek.
– Parancsoljon. Kérem az ön aláírását.
– Köszönöm, viszontlátásra.
– Viszontlátásra!

122
11. lekcija
1. Az ige múlt ideje
(Perfekt)
A horvát nyelvben az ige múlt ideje összetett igealak, amely két részből áll:
a) a biti létige (segédige) jelen idejű hangsúlytalan alakjából;
b) az ige (a főige) múlt idejű cselekvő melléknévi igenévi alakjából megfelelő nemben és
számban.
Az ige múlt idejű cselekvő melléknévi igenevét a főnévi igenév (infinitiv) tövéből képezzük
úgy, hogy egyes számban az –o, -la, -lo, míg többes számban a –li, -le, -la végződést helye-
zzük hozzá. Ezek a végződések a nyelvtani nemeknek felelnek meg.
Npr. gledati (gleda-ti)
Jednina Množina
gleda-o muški rod gledali
gleda-la ženski rod gleda-le
gleda-lo srednji rod gleda-la
A főnévi igenév tövét a –ti -re végződő igéknél egyszerűen úgy kapjuk meg, hogy ezt a –ti
végződést elhagyjuk (putova-ti, govori-ti, kupi-ti, zna-ti), azonban a –ći -re végződő igéknél
ez nem ilyen egyszerű. Ezeknél az igéknél a jelen idejű ragozás többes szám 3. személyének
személyragjait kell elhagynunk ahhoz, hogy megkapjuk a főnévi igenév tövét.
Pl. moći oni mog – u
reći rek – u
peći pek – u
Ezeknél az igéknél azonban hímnemben a múlt idejű cselekvő melléknévi igenév végződése
nem –o, hanem –ao.
Npr. mog-ao, rek-ao, pek-ao
A nyelvben végbement hangtani változások miatt itt fel kell hívnunk a figyelmet néhány
rendhagyó melléknévi igenévre is, melyeknek tövében változások történtek.
Pl. ići oni idu, de a melléknévi igenév: išao
doći oni dođu došao
poći oni pođu pošao
naći oni nađu našao
zna - ti muški rod ženski rod srednji rod

jednina -o -la -lo
zna -
množina -li -le -la
123
moći (mog-u) muški rod ženski rod srednji rod
jednina -ao -la -lo
mog -
množina -li -le -la
A znati ige múlt ideje:

Jednina 1. ja sam znao/znala tudtam Mn. 1. mi smo znali, znale tudtuk
2. ti si znao/znala tudtad 2. vi ste znali, znale tudtátok
3. on je znao tudta 3. oni su znali tudták
ona je znala one su znale
ono je znalo ona su znala
A segédige miatt nagyon fontos, hogy ügyeljünk a szórendre is. Amennyiben a mondatban
van személyes névmás, vagy más főnév, amely az alany szerepét tölti be, akkor a szórend a
már fent bemutatott, vagyis:
1. 2. 3. 4.
ALANY + SEGÉDIGE + CSELEKVŐ MELLÉKNÉVI IGENÉV + TOVÁBBI MONDATRÉSZEK
Ja sam znao hrvatski.

Petar je znao francuski.
Ana je znala engleski.
Ha azonban nincs alany a mondatban, a szórend megváltozik, a cselekvő melléknévi igenév

és a segédige helyet cserélnek:
1. 2. 3.
CSELEKVŐ MELLÉKNÉVI IGENÉV + SEGÉDIGE + TÖBBI MONDATRÉSZ
Govorio je mnogo.
Pisala sam pismo.
2. Az ige múlt idejének tagadó alakja

(Niječni oblik perfekta)
Az ige múlt idejének tagadó alakja szintén összetett igealak, melyet a

a) biti létige tagadó alakjából és az
b) ige múlt idejének állító alakjából képezünk.
Npr. ja nisam radio/la mi nismo radili/le
ti nisi radio/la vi niste radili/le
on nije radio oni nisu radili
ona nije radila one nisu radile
ono nije radilo ona nisu radila
124
Ha a mondatban nincs alany, a szórend akkor sem változik.
Nije radio u subotu. Nem dolgozott szombaton.
3. Az ige múlt idejének kérdő alakja

(Upitni oblik perfekta)
Ha a kérdő mondatban az ige múlt időben szerepel, a szórendre kell ügyelnünk:

a) a létige hangsúlyos alakja + li + cselekvő melléknévi igenév + többi mondatrész
Jesi li pisao pismo? Írtál-e levelet?
Jesmo li kupili stan? Vettünk-e lakást?
Je li bio u parku? Volt-e a parkban?
b) cselekvő melléknévi igenév + a létige hangsúlytalan alakja + többi mondatrész
Kupili ste razglednicu? Vettetek képeslapot?
Ha a kérdésben az ige múlt idejű tagadó alakja szerepel, a szórend az első típusú kérdésnél
nem változik, a második típusúnál azonban a változás mindössze annyi, hogy a létige ta-
gadó alakját használjuk:
a) Nisi li pisao pismo? Nem írtál-e levelet?
b) Niste kupili razglednicu? Nem vettetek képeslapot?
4. A -jeti típusú igék múlt ideje

(Perfekt glagola tipa voljeti, vidjeti)
Az ilyen típusú igék múlt idejénél különösen ügyelnünk kell a hímnemű alakra, ugyanis
egyes számban a főnévi igenév –ti végződése előtt a –je szótagot –i-re cseréli és ahhoz kap-
csolja a cselekvő melléknévi igenév –o végződését:
vol-je-ti : vol-i-o živ-je-ti: živ-i-o
vid-je-ti: vid-i-o žel-je-ti: žel-i-o
Azonban a cselekvő melléknévi igenév többi alakjának végződései már a főnévi igenév
tövére (volje-, vidje-, živje-, želje-) kerülnek:
on je volio ALI: ona je voljela, oni su voljeli, one su voljele, ona su voljela
on je vidio ALI: ona je vidjela, oni su vidjeli, one su vidjele, ona su vidjela
on je živio ALI: ona je živjela, oni su živjeli, one su živjele, ona su živjela
on je želio ALI: ona je željela, oni su željeli, one su željele, ona su željela
Ebbe a típusba tartozik a htjeti akarni segédige is:

htio, htjela, htjelo, htjeli, htjele, htjela
125
5. A sebe visszaható névmás
(Povratna zamjenica sebe)
A visszaható igékkel használatos se névmás hangsúlyos alakja a sebe, melyet tárgyas igék
mellett ragozhatunk is az alanyesetet és a megszólító esetet kivéve minden esetben:
N –
G (oko) sebe, se magam körül
D sebi, si magamnak
A sebe, se magamat
V–
L (o/u/na) sebi magamról, magamban, magamon
I sa sobom magammal
nA PoŠTI
1. Pošaljite razglednicu roditeljima s izleta!
Küldjön szüleinek képeslapot egy kirándulásról!
126
– , dobar dan! Ovdje Mirko Jurković. vas Evu.

– trebate?
– Želim s Evom Kolar.
– Ovdje nema .
– nema?
– Nema Eve. Pogrešno ste nazvali.
– Oprostite, ali ovdje nema telefonskog imenika, a ne znam točno njezin broj.
– Onda broj 188 i informacije!
– trebam pitati?
– Službenicu na .
– Hvala i .
– Nema na čemu. Do viđenja.
3. Dogodilo se jučer, stoga glagole stavite u perfekt!

Tegnap történt. Az igéket tegye múlt időbe!
Popodne sjedim u sobi. Čitam zanimljiv roman. Mama je u kuhinji i kuha večeru. Tata je još
u uredu, radi do kasno. Sestra je na utakmici s prijateljima.
127
4. Stavite glagol biti u perfekt!
A biti igét tegye múlt időbe!
Ti si na fakultetu u srijedu.
Mi smo danas kod kuće.
Ana je popodne kod prijatelja.
Mirjana je u dućanu.
Mama je prije podne na tržnici.
Zvonimir je u kinu.
Ivica je u kazalištu.
Ti si u kafiću na piću.
Ja sam na moru.
Mi smo u školi na nastavi.
Vi ste u restoranu na večeri.
Ti si na trgu na koncertu.
On je u gradu s Jadrankom.
5. Dopunite rečenice glagolom biti!

Egészítse ki a mondatokat a biti igével!
si jučer u parku. smo prekjučer na predstavi.

sam u subotu na utakmici. ste u nedjelju u kazalištu.
je kod kuće. su na trgu u šetnji.
smo u sobi popodne. si u knjižnici.
je u restoranu na ručku. ste na koncertu.
128
6. Pošaljite brzojav prijateljima!
Küldjön táviratot barátainak!
– za rođendan – za rođenje djeteta
– za diplomu – zbog smrti (sućut)
– zbog vašeg dolaska – zbog nedostatka novca (nemate više novca)
SluŽbeni dio otpravljen

Broj riječi Vrijeme Služ. pod. Primio/la Telegrafu Vrijeme Otpravio/la
dan sat min dan sat min
Adresa:
Sadržaj:
Adresa pošiljaoca:

129
8. Upišite perfekt glagola!
Írja be az ige múlt idejét!
Marina u dućanu knjigu. kupiti
Igor jučer na izletu. biti
Oni autobusom na izlet. putovati
Igor pored prozora. sjediti
Vrijeme ugodno i toplo. biti
U hotelu svi lijepu sobu. dobiti
Igor popodne roditeljima. telefonirati
Poslije toga u grad u šetnju. ići
Uvečer s prijateljima u hotelu. razgovarati
9. Dopunite rečenice osobnim zamjenicama!

Egészítse ki a mondatokat személyes névmásokkal!
sam telefonirala. I je telefonirao. Eva je rekla: “Baš je

drago!” Željela sam

(on) vidjeti. Jesi li
(on) rekao?
Ona (ja) je rekla sve. Da li je i (ti) rekla? Zašto (ona)
nisi pitala? Nisam (ona) mogla naći. Nije (ona) bilo kod kuće.
10. Sastavite rečenice u perfektu!

Alkosson múlt idejű mondatokat!
a) imati, nastava, svoja učionica

b) čitati, svoj udžbenik, soba
c) igrati, nogomet, vaš park
d) slušati, tvoja ploča, popodne
e) gledati, njihov film, kino
130
f) pričati, svoja profesorica, fakultet
g) pitati, naš profesor, škola
h) poslati, tvoja mama, pismo
i) nazvati, njegov brat, telefon
j) pisati, njena sestra, razglednica
11. Upotrijebite komparativ pridjeva!

Használja a melléknevek középfokát!
Marija je nego Ivica. stara
Knjižnica je nego učionica. velika
Zagreb je nego Split. velik
Mohač je nego Budimpešta. malen
Mirko je učenik nego Vinko. dobar
Obično pismo je nego ekspresno. jeftino
Brzojav je nego pismo. brz
Razglednica je nego pismo. lijepa
12. Odgovorite na pitanja prema uzorku!

Válaszoljon a kérdésekre a minta szerint!
Uzorak: Ivana je lijepa. A Marija? Marija je ljepša.
Njihova adresa je laka. A tvoja?
Moje radno vrijeme je kratko. A tvoje?
Njihov posao je lijep. A vaš?
Naš stan je udoban. A njihov?

Vaš telefonski broj je jednostavan. A naš?
Njena mama je ljubazna. A njegova?
131
13. Što je radila Tanja prošli tjedan? Sastavite rečenice u perfektu!
Mit csinált Tanja a múlt héten? Alkosson múltidejű mondatokat!
PONEDJELJAK Rano ustati
UTORAK Kuhati ručak
SRIJEDA Ići u knjižnicu
ČETVRTAK Peći tortu
PETAK Ostati kod kuće
SUBOTA Ići na koncert
NEDJELJA Posjetiti prijatelje

Telefonski razgovor
Halo Ovdje . Molim vas .

?
Gospodina Marka.
Krivo ste nazvali.
Oprostite, .
Na pošti
Molim vas jednu i Želim poslati pismo u Hrvatsku.

.
Kome trebam ?
Meni.
Koliko košta i ?
50 forinti.
Želim još mamu u uredu. Molim vas, gdje je ?
Pored šaltera.
Hvala .
132
15. Odgovorite na pitanja odgovarajućim oblikom osobnih zamjenica on i
ona!
Válaszoljon a kérdésekre az on és ona személyes névmások megfelelő alakjával!
Koga Ivo pita na pošti? i .

S kim Olga ide u kabinu? S i s .
Kome Gordana šalje razglednicu? i .
Od koga ste dobili brzojav? Od i od .

O kome je pisala Marija? O i o .
Koga nije bilo na šalteru? i .
16. Pošaljite razglednicu!

Küldjön képeslapot a horvát tengerpartról barátjának, akit Marko Kovács-nak
hívnak. Pécsett lakik a Király u. 23-ban. Az irányítószáma: 7621.
Közölje vele, hogy a szüleivel nyaral, nagyon jól érzi magát, az idő kellemes, még egy
hétig maradnak.
133
17. Prevedite na mađarski!
Fordítsa le magyarra!
– Što radiš u srijedu? Imam dvije karte za kino. Možeš li doći sa mnom?
– Na žalost, nemam vremena. Imam previše posla. Još i na poštu moram otići. Moram po-
slati jedno pismo.
– Kamo šalješ pismo?
– U Hrvatsku. Tamo živi moja kćerka. Svaki tjedan mi piše po jedno pismo.
– Ne želiš li ju jednom posjetiti?
– Kako da ne! Jako želim jednom vidjeti Dubrovnik, ali nemam godišnji odmor.

A postai ablaknál
Péter: Kérek egy légipostai borítékot bélyeggel.
Hivatalnok: Hova szeretné küldeni a levelet?
Péter: Amerikába (A hivatalnok odaadja neki a borítékot.) Köszönöm. Kinek kell fizetnem?
Hivatalnok: Nekem. Óhajt még valamit?
Péter: Két képeslapot. Ez minden ... igen ... hol van, kérem a telefonfülke?
Hivatalnok: Menjen egyenesen az ajtóig, aztán jobbra!
Péter: Köszönöm, viszontlátásra!
134
Egészítse ki az alábbi párbeszédeket!
a)
Službenica: Dobar dan. Izvolite!
Turist: .
Službenica: Koliko želite promijeniti?
Turist: .
Službenica: Molim vas, vašu putovnicu!
Turist: .
b)
Turist: Koji je tečaj eura?
Službenik: .
Turist: Želim promijeniti euro.
Službenik: .
Turist: Petsto.
Službenik: .
c)
Službenik: .
Turist: Želim unovčiti ček.
Službenik: .
Turist: Turistički.
Službenik: .
Turist: Izvolite.
135
2. Provjera
(Lekcija 8-11) Vrijeme: 45 minuta
I. Zaokružite točan odgovor! (20 bodova)
1. Profesorica želi vidjeti vašu bilježnicu. Vi kažete: 11. Norvežanin je iz ....

a) Hvala. a) Norvegije
b) Ovdje. b) Norveške
c) Izvolite. c) Norveškoj
2. Večeras ne možete ići u kazalište, pa kažete: 12. Amerikanac govori ...

a) Dakle! a) američki
b) Šteta! b) amerikanski
c) Živjeli! b) engleski
3. Kada želite nazdraviti, dignete čašu i kažete: 13. Kako zovete poslužitelja?
a) Doviđenja! a) Poslužitelje!
b) Dobar dan! b) Poslužitelj!
c) Živjeli! c) Poslužitelju!
4. Kad vidite prijatelja na ulici, kažete: 14. U školu putujemo ...

a) Bok. Kako si? a) tramvajem
b) Bok. Odakle si? b) tramvajom
c) Bok. Što si? c) s tramvajem
5. Što kažete na „hvala”? 15. Volim igrati tenis ...

a) Molim. a) s prijateljem
b) Doviđenja. b) s prijateljom
c) Izvolite. c) prijateljem
6. U restoranu zovete poslužitelja. Što kažete? 16. Za desert imamo ...

a) Dobro veče! a) pitu jabukama
b) Molim vas! b) pitu s jabukama
c) Hvala! c) pitu od jabuka
7. Kako pitate u tramvaju? 17. Nikada ne jedemo ...

a) Molim vas, koja je stanica... a) palačinke s sirom
b) Gdje je...? b) palačinke sirom
c) Kada dolazi...? c) palačinke sa sirom
8. Na ulici pitate prolaznika: 18. Vidim tvoju bilježnicu ...

a) Kamo idete? a) pod stola
b) Molim vas, gdje je ...? b) pod stolom
c) Gdje stanujete? c) ispod stolom
136
9. Kako odgovarate na pitanje „Koliko imate godina?” 19. Molim kilogram ...
a) Imam. a) krušaka
b) Devetnaest. b) kruške
c) Nemam. c) kruška
10. Što odgovara prodavačica kada pitate gdje trebate platiti? 20. Maja ide na izlet ...
a) Platiti trebate. a) s obiteljom
b) Ne trebate. b) s obitelji
c) Na blagajni. c) s obiteljem
II. Dopunite rečenice posvojnim zamjenicama ili povratno-posvojnom zamjenicom

svoj! (10 bodova)
Mi imamo školu. škola se zove Hrvatska škola Miroslava Krle-
že. U ima puno učionica.
učionica je u knjižnici. Knjižnica je razred. Tu su sto-
lovi, stolice. Svaki učenik ima klupu, stolicu
i knjige. Svi jako volimo razred.
III. Upotrijebite posvojni pridjev! (6 bodova)
Ana je žena Ivana. Ana je žena.

To je razred profesorice. To je razred.
Maja je liječnica Marka. Maja je liječnica.
Ivan je brat Marije. Ivan je brat.
Ovo je stol Petre. Ovo je stol.
To je lopta dječaka. To je lopta.
IV. Upotrijebite prijedloge ispod/pod, ispred/pred, iznad/nad! (6 bodova)
Naša garaža je kuće. Ivan čita stolom.

Sunce je neba. Slika je police.
Knjiga je vaze. Moj auto je kućom.
137
V. Stavite osobne zamjenice u odgovarajući padež! (8 bodova)
Da li se sviđa ova haljina? (ti)

Vidim prvi put u izlogu. (ona)
Ne pitam idete li s (vi, mi)
Dugo nema u školi. (on)
Pišem pismo s radošću. (ona)
Pričaš o (ja, oni)
VI. Stavite imenice u vokativ! (4 boda)
Oprosti, , koliko je sati? (momak)

, mogu li te nešto pitati? (putnik)
, kako si? (stric)
moj! (bog)
VII. Stavite imenice u dativ množine! (6 bodova)
je teško čekati. (putnik)

Mi se jako veselimo novim (stvar)
Pišemo pismo na selo. (rođak)
Vašim nema kraja. (riječ)
Čestitamo u našoj ulici. (obitelj)
Na satu odgovaramo (profesorica)
Maksimum: 60 bodova
60 – 57 Bravo! Odlično!
56 – 50 Dobro je!
49 – 30 Vježbajte još!
138
12. lekcija
1. A visszaható igék múlt ideje
(Perfekt povratnih glagola)
A visszaható igék múlt idejű alakját ugyanúgy képezzük, mint a többi igét, csakhogy még
egy hangsúlytalan visszaható névmás (se) is csatlakozik hozzájuk, ami miatt különös gon-
dot kell fordítanunk a szórendre:
a) alany + létige hangsúlytalan alakja + se + cselekvő melléknévi igenév + többi mon-
datrész
Ja sam se kupala u moru. Fürödtem a tengerben.
Ti si se iselio iz stana. Kiköltöztél a lakásból.
b) cselekvő melléknévi igenév + létige hangsúlytalan alakja + se + többi mondatrész

Kupali smo se u bazenu. Fürödtünk a medencében.
Odselili ste se u grad. A városba elköltöztetek.
J/ 1. radovao/la sam se Mn/ 1. radovali/le smo se

2. radovao/la si se 2. radovali/le ste se
3. radovao/la/lo se 3. radovali/le/la su se
Megjegyzés: A visszaható igék egyes szám harmadik személyében a segédige elmarad.
2. A visszaható igék múlt idejének tagadó alakja

(Niječni oblik povratnih glagola u perfektu)
A szórend itt is attól függ, hogy van a mondatban alany, vagy nincs:
a) alany + se + létige + csel. mell. igenév + többi mondatrész
Ja se nisam kupala u moru. Nem fürödtem a tengerben.
Ti se nisi iselio iz stana. Nem költöztél ki a lakásból.
b) létige + se + csel. mell. igenév + többi mondatrész

Nismo se kupali u bazenu. Nem fürödtünk a medencében.
Niste se odselili u grad. Nem költöztetek a városba.
3. A visszaható igék múlt idejének kérdő alakja

(Upitni oblik povratnih glagola u perfektu)
a) létige + li + se + csel. mell. igenév + többi mondatrész

Jesmo li se kupali u bazenu? Fürödtünk a medencében?
Jeste li se odselili u grad? A városba költöztetek?
139
b) csel mell. igenév + létige + se + többi mondatrész
Kupali smo se u bazenu? Fürödtünk a medencében?
Odselili ste se u grad? A városba költöztetek?
4. A melléknevek ragozása
(Sklonidba pridjeva)
Meg kell jegyeznünk, hogy a horvát mellékneveknek két alakja van, egy határozott és egy
határozatlan. Míg a nőnemű és semleges nemű melléknevek végződésükben nem, csak
hangsúlyukban térnek el egymástól, addig a hímnemű melléknevek határozatlan alakja
mássalhangzóra végződik (mlad, lijep, dobar), a határozott alakja pedig –i-re (mladi, li-
jepi, dobri).
Könyvünkben a határozott alakú melléknevek ragozását tárgyaljuk.
JEDNINA
N mladi (momak) mlada (žena) mlado (sunce)
G mladog(a) (momka) mlade (žene) mladog(a) (sunca)
D mladom(e/u) (momku) mladoj (ženi) mladom(e/u) (suncu)
mladog(a) (momka)
A mladu (ženu) mlado (sunce)
mladi (cvijet)
V mladi (momče) mlada (ženo) mlado (sunce)
L mladom(e/u) (momku) mladoj (ženi) mladom(e/u) (suncu)
I mladim (momkom) mladom (ženom) mladim (suncem)
Megjegyzés: A hímnemű melléknevek ragozására ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a bir-

tokos névmáséra is: ha a melléknév élőt jelentő főnévre vonatkozik, a birtokos és a tárgyeset
megegyezik (G=A), ha pedig élettelenre vonatkozik, akkor az alany és tárgyeset ragozása
egyezik meg (N=A).
Pl: Vidim mladog momka. Fiatal legényt látok.
Vidim mladi cvijet. Fiatal virágot látok.
(A növények nyelvtani szempontból az élettelen kategóriába tartoznak.)
A zárójelben szereplő ún. mozgó magánhangzóknak stilisztikai értékük van. Mint a bir-
tokos névmásoknál is, általában akkor használjuk őket, ha a melléknév önállóan, főnév
nélkül szerepel a mondatban.
140
MNOŽINA
N mladi (momci) mlade (žene) mlada (sunca)
G mladih (momaka) mladih (žena) mladih (sunaca)
D mladim(a) (momcima) mladim (ženama) mladim(a) (suncima)
A mlade (momke) mlade (žene) mlada (sunca)
V mladi (momci) mlade (žene) mlada (sunca)
L mladim(a) (momcima) mladim(a) (ženama) mladim(a) (suncima)
I mladim(a) (momcima) mladim(a) (ženama) mladim(a) (suncima)
5. A sorszámnevek ragozása
(Sklonidba rednih brojeva)
A sorszámnevek ragozása megegyezik a határozott alakú melléknevek ragozásával (prvi,

prvog(a), prvom(e/u), ...), ezért itt csak a lágy tövű treći sorszámnév ragozását tüntetjük fel:
JEDNINA MNOŽINA
MUŠKI ROD ŽENSKI ROD SREDNJI ROD MUŠKI ROD ŽENSKI ROD SREDNJI ROD
N treći treća treće treći treće treća
G trećeg(a) treće trećeg(a) trećih trećih trećih
D trećem(u) trećoj trećem(u) trećim(a) trećim(a) trećim(a)
trećeg(a)
A treću treće treće treće treće
treći
V treći treća treće treći treće treće
L trećem(u) trećoj trećem(u) trećim(a) trećim(a) trećim(a)
I trećim trećom trećim trećim(a) trećim(a) trećim(a)
6. A dátumok kifejezése
(Izražavanje datuma/nadnevka)
A dátum kifejezésének sorrendje fordítottja a magyarnak: nap, hónap, év.

Koji je danas (datum)? Hányadika van ma?
Danas je 5. 4. 2013. (peti travnja dvije tisuće trinaeste)

A napot jelölő sorszámnév hímnem alanyesetben van (peti), míg a hónap és az év bir-
tokos esetben (travnja – hímnem birtokos eset, dvije tisuće trinaeste – nőnem birtokos
eset).
Kojeg datuma? Kada? Hányadikán? Mikor?
Rodio se 5. 4. 2013. (petog travnja dvije tisuće trinaeste)
141
A mikor? kérdésre a napot jelölő sorszámnevet is hímnem birtokos esetbe kell tenni (pe-
tog). Ugyanez történik más szókapcsolatokban is, ha a mikor? kérdésre felelünk:
drugoga dana másnap
onoga jutra azon a reggelen
ovoga mjeseca ebben a hónapban
prvih dana az első napokban
MoJ noVI STAn

1. na temelju Tatjaninog pisma nacrtajte tlocrt njezinog stana!
Tatjana levele alapján rajzolja le lakásának az alaprajzát!
142
2. Opišite detaljno kakav je vaš stan ili kuća!
Írja le részletesen lakását vagy házát!
3. Upotrijebite odgovarajući oblik osobne zamjenice!

Használja a személyes névmás megfelelő alakját!
Mario je našao stan. Mario je našao.

Mirjana je kupila kuću. Mirjana je kupila.
Stric je pomagao Tatjani. Stric je pomagao.

Tanji se sviđala garsonijera. se sviđala garsonijera.
Nužnik se nalazi u kupaonici. Nužnik se nalazi u .
U kupaonici je ostalo mjesta i za kadu. U kupaonici je ostalo mjesta i za .
Tatjana još nije pisala o detaljima. Tatjana još nije pisala o .
Kuhinja je desno od predsoblja. Kuhinja je desno od .
Na podu je tapison. Na je tapison.
Stan je malo dalje od središta. Stan je malo dalje od .
143
4. Pročitajte male oglase i dopunite tablicu!
Olvassa el az apróhirdetéseket és egészítse ki a táblázatot!
1. mali oglas: 1
Prodajem dvo i pol soban stan s velikom bla- a)
govaonicom. Stan se nalazi u središtu grada
u dvokatnici na prizemlju. Balkona nema. 4
2
2. mali oglas:
Jeftino prodajem jedno i pol soban stan s 5
balkonom kod glavne pošte. Useljenje je
moguće odmah.
3. mali oglas: 6
3
Hitno prodajem trosoban stan bez balkona,
s dvije spavaće sobe. Nužnik je u kupaonici,
kuhinja je obnovljena i moderno uređena.
4 1
b)
2
5
6 6
1
c)
1 – predsoblje
2 – dnevna soba 2
3 – balkon 4
7
4 – kupaonica/zahod
5 – kuhinja
6 – spavaća soba
7 – blagovaonica 8
6 5
8 – radna soba
Mali oglas 1. 2. 4.
Slika
144
5. Napišite pet rečenica o prošlosti svoje obitelji!
Írjon öt mondatot családjának múltjáról!
6. Dovršite rečenice prema uzorku!

Fejezze be a mondatokat a példa alapján!
Uzorak: Danas sam bio u kinu, ali ...
Danas sam bio u kinu, ali jučer nisam bio.
Danas sam dobila pismo od prijateljice, ali .

Danas smo se kupali u moru, ali .
Danas si kupila knjigu, ali .
Danas je previše platio za sobu, ali .
Danas ste rano bili na trčanju, ali .
Danas su pješice išli u školu, ali .
Stric je danas okrečio predsoblje, ali .
Tatjana je danas kupila stan, ali .
7. Što ste radili jučer?

Mit csinált tegnap?
Što ste radili jučer prijepodne/poslijepodne/navečer?

Pitajte druge što su radili jučer i ispričajte što ste saznali!

Što ste radili prošli tjedan/prošli mjesec/prošle godine?
145
8. Kako je bilo jučer?
Tegye múlt időbe az igéket!
Moj dnevni red
Ustajem rano. U školi imam nastavu od osam sati. Ručam poslije nastave oko pola dva. Po-
slije ručka šetam po gradu s prijateljicom ili idem u knjižnicu. U četiri sata imam trening.
Uvečer sjedim u stanu, obično čitam i slušam glazbu.
9. Stavite glagole u perfekt!

Tegye az igéket múlt időbe!
On jučer stan. isplatiti
Mi danas film. pogledati
Ja prekjučer mami. telefonirati
Ti u podne u restoranu. objedovati
Oni u utorak pismo. pisati
Ana ljetos kuću. obnoviti
Vi u subotu u kinu. biti
Igor jutros u parku. trčati
Željka u nedjelju mami. pomagati
Djeca vikendom stvari. prenijeti
146
11. Opišite dnevnu sobu obitelji Kovač!

Írja le Kovácsék nappaliját!
147
12. Točno ili netočno?
Igaz vagy hamis?
TOČNO NETOČNO
Tatjana živi s roditeljima u obiteljskoj kući.
Tatjana je kupila trosobni stan u središtu grada.
Stan je bio potpuno obnovljen.
Tatjani nitko nije pomogao u preseljenju.
Njezin stan se nalazi u prizemlju.
Stan nažalost nema balkona.
Od sestre je dobila za useljenje mikrovalnu pećnicu.
13. Upotrijebite komparativ ili superlativ pridjeva!

Használja a melléknév közép- vagy felsőfokát!
Zoran i Kata imaju (udoban) stan nego mi.

Tatjanina kupaonica je (velika) nego nužnik.
Njihova dnevna soba je (lijepa) soba u stanu.
Kupaonica je (malena) u stanu.
Tatjanin hladnjak je (nov) nego moj.
Mamino predsoblje je (svijetlo) nego tvoje.
Naša kuća je (stara) od vaše.
14. Napišite pitanja uz ove odgovore!

Írjon kérdéseket a válaszokhoz!
? Moj stan je u prizemlju.

....................................................................
....................................................................
? Spavaća soba je najmanja u stanu.
....................................................................
? Dnevna soba je pokraj spavaće.
....................................................................
? Nužnik je u kupaonici.
....................................................................
? Predsoblje je malo.
....................................................................
? Iz dnevne sobe se ide na balkon.
....................................................................
? Na zidu su obiteljske fotografije.
148
15. Stavite glagole u perfekt!
Tegye az igéket múlt időbe!
Ana se češlja u kupaonici.

Roditelji se odmaraju na moru.
Ja se ujutro umivam.
Svake subote plešemo u klubu.

Ti se popodne kupaš u bazenu.
Mi se selimo u drugi grad.
Djeca se vikendom nalaze na izletu.
Vi se svaki dan prepirete.
Uvijek se dogodi nešto novo.
Mariji se sviđa haljina u izlogu.
Čini mi se da je vrijeme lijepo.
16. Nacrtajte detaljno svoju sobu! Odgovorite na pitanja svoga partnera, gdje
se nalaze pojedini dijelovi namještaja!
Rajzolja le vázlatosan saját szobáját és válaszoljon társa kérdéseire, hogy hol vannak
az egyes bútorok!
149
Uzorak: Danas sam kod kuće, a jučer sam bila u parku.
Sada pišem razglednicu, a prije .
Ove godine stanuješ s bratom, a prošle godine .
Poslijepodne čitamo knjigu, a jutros .
Studenti večeras idu u kazalište, a sinoć .
Danas putujem u školu autobusom, a jučer .
Ovaj tjedan telefoniraš baki, a prošli tjedan .
Danas kupujete stan, a jučer .
Sada gledaju film, a prije .

Uzorak: Ja nisam kupila kuću. Nisam li kupila kuću?
Igor nije živio s roditeljima.
Ti nisi došla na vrijeme.
Mi nismo bili na koncertu.

Oni nisu znali našu adresu.
Vi ste putovali autobusom.
Tanja nije stigla na predavanje.
Ja nisam voljela pisati pismo.
Ti nisi ljetovao na moru.
150
19. Umetnite upitni oblik perfekta i odgovorite niječno na pitanje!
Használja az ige múlt idejének kérdő alakját, majd adjon tagadó választ a kérdésre!
Uzorak: Jesi li u parku? Ne, (biti)

Jesi li bio u parku? Ne, nisam bio.
Je li Tatjana novi stan? Ne, (kupiti)
Je li majstor kupaonicu? Ne, (okrečiti)
Jeste li (vi) kuću? Ne, (obnoviti)

Jesam li (ja) kuhinju? Ne, (urediti)
Jesmo li (mi) mami? Ne, (pomagati)
Je li Goran bratu? Ne, (oprostiti)
Jesu li djeca nogomet? Ne, (igrati)
Je li ujak pločice? Ne, (promijeniti)
Jeste li (vi) razglednicu? Ne, (dobiti)
20. Napišite mail svome prijatelju ili prijateljici kojim saopštavate da ste
kupili stan! Stan opišite detaljno!
Írjon levelet barátjának vagy barátnőjének, amelyben értesíti, hogy lakást vásárolt.
Írja le annak minden részletét!
151
Imam već novi stan, ali ga još ne mogu urediti. Nemam dovoljno novca i ne mogu kupiti ni
stol, ni stolicu, ni ormar. U spavaćoj sobi spavam na tapisonu, budući da još nemam krevet.
U dnevnoj sobi već imam police na zidu. Na njima su moje knjige. Iznad polica su lijepe slike.
Ispred prozora mi stoji naslonjač. Rado se odmaram u njemu. Moja mačka se uvijek igra na
tapisonu ispred naslonjača. I njoj se jako sviđa novi stan. Još ne želim zvati goste jer ni u
kuhinji nemam ništa. Trebam kupiti štednjak, hladnjak i sudoper s kuhinjskim ormarićem.

Što osjećate u sebi?

Što imate na sebi?
Što mislite o sebi?
Što želite za sebe?
Što nosite na izlet sa sobom?
Što volite na sebi?
Što vidite oko sebe?
Što kupujete sebi?
152
A Horváth család új emeletes házat vett. A ház nagy és szép, a város központjában talál-
ható, és mindenkinek saját szobája van benne. A földszinten a garázs, nagy ebédlõ, kisebb
konyha, zuhanyzófülke, WC, szép és kényelmes nappali és egy kis folyosó van. A folyosón
lépcső van, amely az emeletre visz. Az összes hálószoba az emeleten van, összesen három.
Szintén itt van a nagy fürdõszoba is káddal. A nappali a legkényelmesebb. Benne van egy
nagy kanapé, három fotel asztallal és egy nagy tévé, amelyet mindannyian szívesen néznek
szabadidejükben. A nappaliban sok ablak van, és így ez a legvilágosabb szoba a házban.
24. Dopunite rečenice odgovarajućim oblikom povratne zamjenice sebe!

Egészítse ki a mondatokat a sebe visszaható névmás megfelelő alakjával!
Jučer sam vodila prijateljicu sa u kazalište.

Kupuješ li ponekad cvijeće i za ?
Kad je hladno, uvijek imam kaput na .
Što mislite o ?
Ivan nema karticu kod .
Mnogo odgovora čuvam u .
Nosim jednu novost sa .
Želim nešto kupiti i .
153
13. lekcija
1. A birtokos névmások ragozása
(Sklonidba posvojnih zamjenica)
A birtokos névmások ragozását egy birtok esetén a következő táblázat mutatja be:

N moj moja moje
G mojeg(a), mog(a) moje mojeg(a), mog(a)
D mojem(u), mom(u/e) mojoj mojem(u), mom(u/e)
mojeg(a), mog(a)
A moju moje
moj
V moj moja moje
L mojem(u), mom(u/e) mojoj mojem(u), mom(u/e)
I mojim mojom mojim
Amennyiben a hímnemű birtokos névmás élőt jelentő főnévre (živo) vonatkozik, úgy a
birtokos és a tárgyeset ragozása egyezik meg (G=A), amennyiben viszont élettelent jelentő
főnévre (neživo) vonatkozik, akkor az alany- és tárgyeset ragozása egyezik meg (N=A).
A moj birtokos névmáshoz hasonlóan ragozzuk még a tvoj, naš, vaš birtokos névmásokat,
valamint a svoj visszaható birtokos névmást.
A zárójelben szereplő magánhangzók használata nem kötelező, leginkább stilisztikai
értékük van. Azonban őket abban az esetben használjuk, ha a névmás önállóan, főnév nél-
kül áll a mondatban.

N njegov njegova njegovo
G njegovog(a) njegove njegovog(a)
Živo: G = A
D njegovom(u/e) njegovoj njegovom(u/e)
njegovog(a)
A njegovu njegovo
njegov
neŽivo: N = A V njegov njegova njegovo
L njegovom(u/e) njegovoj njegovom(u/e)
I njegovim njegovom njegovim
A njegov birtokos névmáshoz hasonlóan ragozzuk a njezin, njen, njihov birtokos

névmásokat is.
154
2. A birtokos névmások ragozása több birtok esetén
(Sklonidba posvojnih zamjenica - množina)

N moji moje moja
G mojih mojih mojih
D mojim(a) mojim(a) mojim(a)
A moje moje moja
V moji moje moja
L mojim(a) mojim(a) mojim(a)
I mojim(a) mojim(a) mojim(a)
Ugyanígy történik a többi birtokos névmás ragozása is több birtok esetén.
3. Az egy számnév ragozása

(Sklonidba broja jedan)
Az egy számnévnek külön alakja van egyes és többes számban is mindhárom nem kifeje-
zésére: jedan, jedna, jedno; jedni, jedne, jedna.
Ezeket az alakokat a birtokos névmások ragozása alapján ragozzuk:
jedan jedna jedno jedni jedne jedna

N jedan jedna jedno N jedni jedne jedna
G jednog(a) jedne jednog(a) G jednih jednih jednih
D jednom(e/u) jednoj jednom(e/u) D jednim(a) jednim(a) jednim(a)
jednog(a)
A jednu jedno A jedne jedne jedna
jedan
V jedan jedna jedno V jedni jedne jedna
L jednom(e/u) jednoj jednom(e/u) L jednim(a) jednim(a) jednim(a)
I jednim jednom jednim I jednim(a) jednim(a) jednim(a)
4. A számnévi főnevek
(Brojne imenice)
A számnévi főnevek olyan főnevek, amelyek számnévből keletkeztek. Két csoportjukat

különböztetjük meg:
a) az -ica képzővel képzettek: dvojica, trojica, četvorica, petorica ...
Csak hímnemű személyekre vonatkoznak, és általában 2 – 99-ig a hímnemű személyt
jelölő főnevek előtt álló tőszámneveket helyettesítjük velük (pet studenata = petorica stu-
denata).
155
Főnévvel együtt, de önállóan is állhatnak.
Ragozása teljesen megegyezik az egyes számú nőnemű főnév ragozásával, ezért a
számnévi főnév bármely esetben állhat, de a mellette álló főnév csak többes szám birtokos
esetben (petorica momaka).
Ha személyes névmással kapcsoljuk össze a számnévi főnevet, a személyes névmás is
többes szám birtokos esetbe kerül:
nas dvojica mi ketten
vas trojica ti hárman
Ha a számnévi főnevet mutató névmással kapcsoljuk össze, az alanyesetben marad:

ona dvojica azok ketten
ova trojica ezek hárman
Az egyre végződő számneveknek nincs –ica-ra végződő számnévi főnévi alakjuk.
b) –ero vagy –oro képzővel képezzük tőszámnevekből (az egy, kettő, három kivételével):
četvero, petero, šestero, sedmero ...
Az egy számnévből nem képezhető számnévi főnév, a kettő megfelelő alakja dvoje, a
háromé troje.
Csak hímnemű és nőnemű egyedekre, ill. csak semleges nemű főnevek esetében ha-
sználjuk őket.
A főnevek és a személyes névmások többes szám birtokos esetbe kerülnek mellettük:
dvoje ljudi két ember nas dvoje mi ketten (egy férfi és egy nő)
troje djece három gyerek vas troje ti hárman (egy férfi, két nő vagy két férfi
és egy nő)
5. A hangsúlytalan szavak sorrendje a mondatban

(Red nenaglašenih riječi u rečenici)
A horvát nyelvben nem minden szónak van önálló hangsúlya, ezért azokat mindig egy
hangsúlyossal együtt kell kiejteni (naglasna cjelina). Hangsúlyos szó előtt álló hangsúlyta-
lan szavakat (proklitike) és hangsúlyos szó után álló hangsúlytalan szavakat (enklitike)
különböztetünk meg, utóbbiakon belül is három fajtát különítünk el:
A) hangsúlyos szó előtt álló hangsúlytalan szavak:

1. az elöljárószók: na, u, po, pri, za, iz, od…
2. a tagadószó: ne
3. némely kötőszók: i, ni, da
B) hangsúlyos szó után álló hangsúlytalan szavak:
1. kérdőszó: li
2. igealakok: sam, si, je, smo, ste, su, bih, bi, bismo, biste (a biti létige hangsúlytalan alakjai),
ću, ćeš, će, ćemo, ćete, će (a htjeti létige hangsúlytalan alakjai)
3. névmások: me, mi, te, ti, ga, mu, je, joj, ju, nas, nam, vas, vam, ih, im, se, si
156
Az A) csoportba tartozó hangsúlytalan szók mondatbeli helye adott, viszont mindig a hang-
súlyos szóval együtt ejtjük őket:
Živim u selu. Radim na polju. Ne znam gdje sam.
A B) csoportba tartozó hangsúlytalan szócskákat is együtt ejtjük a hangsúlyosokkal, azon-

ban a mondatban legtöbbször az első hangsúlyos szó után, vagyis a mondat második helyén
állnak:
Znate li priču o vuku? Ja ću ga ispitati još danas. Bio sam mlad i sretan.
Gyakran előfordul olyan eset is, amikor az első hangúlyos szóhoz több hangsúlytalan is
járul, ilyenkor is szigorúan kötött a szórend:
1. helyen szerepel a li kérdőszócska
2. helyen a hangsúlytalan igealak kivéve a „je“ alakot
3. helyen a hangsúlytalan névmási alakok fordulnak elő, mégpedig ők is szigorú sorrend-
ben – előnyt élveznek a részeshatározós esetben levők (dativ), őket követik a birtokos
esetben levők (genitiv), legvégül pedig a tárgyesetben levők (akuzativ)
4. helyen található a „je“ igei alak (amelyet a 2. helyről kivettünk)
Mindez mondatban:
Jesam li vam ga dao? Odaadtam nektek azt?
1. li
2. vam névmás (D)
3. ga névmás (A)
Morali smo im se predstaviti. Be kellett mutatkoznunk nekik.
1. smo ige
2. im névmás (D)
3. se névmás (A)
157
HOROSKOPSKI ZNACI
1. Komu idete? Odgovorite posvojnom zamjenicom i imenicom!
Kihez megy? Válaszoljon a birtokos névmás és főnév kapcsolatával!
Uzorak: njegov brat – Komu idete? Njegovom bratu.
a) njezina mama h) moj brat
b) moja teta i) naša baka
c) tvoja sestra j) tvoj momak
d) naš prijatelj k) vaš djed
e) vaša službenica l) njegova djevojka
f) njihova učiteljica m) njezin gost
g) njihov profesor n) naš poslužitelj
2. Odgovorite na pitanja posvojnom zamjenicom i imenicom!

Válaszoljon a kérdésekre a birtokos névmás és főnév kapcsolatával!
Uzorak: Moja mama nije ovdje. Koga nema ovdje? Moje mame.
Tvoj prijatelj nije tu. Koga nema tu?
Naša mačka nije u sobi. Koga nema u sobi?
Vaš cirkus nije u gradu. Čega nema u gradu?
Moja sestra nije u sobi. Koga nema u sobi?
Tvoj pas nije u parku. Koga nema u parku?

Naša knjiga nije na polici. Čega nema na polici?
Njihovo ravnalo nije na klupi. Čega nema na klupi?
Njezina teta nije u kazalištu. Koga nema u kazalištu?
Njegov učenik nije u školi. Koga nema u školi?
Vaša olovka nije na stolu. Čega nema na stolu?
Moj muž nije u uredu. Koga nema u uredu?
Tvoja stolica nije na mjestu. Čega nema na mjestu?
158
3. Stavite u odgovarajući oblik posvojne i povratno-posvojne zamjenice!
Használja a birtokos és birtokos-visszaható névmás megfelelő alakját!
Je li Mirko već bio u stanu? vaš
Da, on je već bio u stanu. naš
Jesi li dobila razglednicu od sestre? moja
Ne, još nije stigla razglednica od sestre. tvoja
Jeste li večerali sa mužem? svoj
Da, uvijek večeram sa mužem. svoj
Kakav je prijatelj? vaš
prijatelj je dobar momak. moj
Kada si pričao sa tatom? svoj
Već dugo nisam pričao sa tatom. svoj
Ivan je išao bratu. svoj
Ana nije bila kod profesorice. svoja
Ne vidim nigdje udžbenik. svoj
Nema u školi profesora. njihov
Pisali smo pismo mami. njegova
Jeste li poslali brzojav sinu? njezin
Već jučer smo poslali brzojav i sinu i kćerki. njezin, njezina
4. Odgovorite na pitanja genitivom posvojne zamjenice i imenice!

Válaszoljon a kérdésre a birtokos névmás és a főnév birtokos esetével!
Uzorak: Njegov brat nije ovdje. Koga nema? Njegovog brata.
Moja prijateljica nije u sobi. Koga nema?
Njihov susjed nije na ulici. Koga nema?
Vaša knjiga nije na polici. Čega nema?
159
Tvoj sin nije u stanu. Koga nema?
Moja olovka nije na stolu. Čega nema?
Njegova mama nije u uredu. Koga nema?
Njezina sestra nije u školi. Koga nema?
Tvoj pas nije ispred kuće. Koga nema?
Vaše cvijeće nije u vazi. Čega nema?
5. Prepišite sljedeći tekst tako da i datumi budu napisani slovima!

Másolja le a következő szöveget úgy, hogy a dátumokat is betűvel írja le!
29. IX. smo dobili pismo od prijatelja iz Budimpešte. Pisao je da 5. X. dolazi u Zagreb na Ve-
lesajam koji se otvara 9. X. On dolazi autobusom u 3 sata popodne. Danas je 4. X., dakle on
treba stići sutra. 12. X. zajedno s njim idemo pogledati sajam. 14. X. je zadnji dan sajma. 15.
X. prije podne u 10 sati on se vraća u Budimpeštu.
6. Stavite redne brojeve i imenice u odgovarajući oblik!

A sorszámneveket és főneveket tegye a megfelelő alakba!
Ana ima nešto u druga ruka

Naši prijatelji stanuju u treća ulica
Moj stric živi u drugo selo
Kućepaziteljica stanuje na osmi kat
Maja ima predavanje u peti mjesec
Mama ima problema s prvi sin
160
Hotel ima restoran na šesti kat
Tvoje stvari su na treća polica
Sutra idemo u druga škola
Jučer sam pročitala i četvrta knjiga
Ivan je dobio i šesto pismo
Vaša knjiga je na drugi stol
Mi živimo u druga kuća
7. Dopunite rečenice oblicima perfekta glagola živjeti, voljeti, vidjeti, raditi!

Egészítse ki a mondatokat a živjeti, voljeti, vidjeti, raditi igék múlt idejű alak-
jával!
Ja na selu.

Moj muž u uredu tvornice.
Tvoja sestra jesti specijalitete.
Ivan igrati nogomet s dečkima u parku.
Ana u našoj školi prošle godine.
Mi u Pečuhu.
Profesorica svoj razred.
Vi u tvornici cijeli dan.
Mirko svoju knjigu na stolu.
Zoran sa svojim bratom.
Ja Anu u kazalištu.
Studenti u Americi godinu dana.
8. Sastavite dijalog! (Želite poslati brzojav svome prijatelju i zato idete na

poštu.)
Alkosson párbeszédet! (A postára tart, mivel táviratot szeretne küldeni barátjának.)
161
9. Dopunite rečenice povratnom zamjenicom sebe!
Egészítse ki a mondatokat a sebe visszaható névmással!
Mama vodi dijete sa .

Nosim jednu novost u .
Što misle učenici o ?
Profesorica priča u .
Morate uvijek imati novac kod .
Imate li savjet za ?
Zašto nemate naočale kod ?
Kakvo mišljenje imate o ?
Mislite li ponekad na ?
10. Prevedite rečenice na hrvatski!

Fordítsa le az alábbi mondatokat horvát nyelvre!
Könyvet vásároltam magamnak.
A hallgatók az egyetemen magukról mesélnek.
Maja ajándékot vett magának.
Az emberek önmagukért felelnek.
Mit kívántok magatoknak?
Anna új ruhát visel (magán).
Magam mögött hagytam a falut.
Magunk alatt látjuk a tengert.
Éva szereti a rendet maga körül.
162
11. Kada ste bili na izletu? Kada se on rodio?
1. I. 1981.
13. VI. 1963.
29. X. 1979.
6. IV. 1787.
20. XII. 1841.
18. IX. 1992.
9. VIII. 1981.
16. V. 1999.
3. VI. 1624.
28. III. 1242.

163
13. Pridjev i imenicu stavite u odgovarajući oblik!
Tegye a főnevet és melléknevet a megfelelő esetbe!
Sviđaju mi se momci sa zelene oči
Maja ima mnogo dobre osobine
Vodenjaci imaju jaka volja
Marija je zgodna djevojka s vitak stas
Zoran je pjevač mjesni sastav
Igor ne voli djevojke s duga kosa
Blizanci imaju vješta ruka
Bik se zadovoljava male stvari
Bikovi ne odgovaraju Majinom vatreni temperament
Vodenjaci ne brinu za tuđe mišljenje
14. Sastavite rečenice u perfektu iz ovih bilježaka!

Alkosson múlt idejű mondatokat az alábbi jegyzetek alapján!
a)
– zakasniti na nastavu
– kasno ustati
– kupiti knjigu
– ne napisati lekciju
– jesti u restoranu
– ne upoznati novu djevojku
– zakasniti iz kina
b) Postavite pitanja na ove rečenice! Tegyen fel kérdéseket ezekre a mondatokra!
164
15. Napišite pet važnih datuma! Zašto su važni?
Írjon le öt fontos dátumot! Miért fontosak?
16. Sastavite rečenice u perfektu!

Alkosson múlt idejű mondatokat!
Moja prijateljica / doći / Njemačka.

Ja / ona / čekati / kolodvor.
Poslije / ići / auto / grad.
Moj brat / biti / kuća.
I on / ići / mi / večerati / restoran.
Dugo / razgovarati / spavanje.
17. Koga ili čega nema? Odgovorite na pitanja genitivom pridjeva i imenice!
Ki vagy mi nincs? Válaszoljon a kérdésekre a melléknév és a főnév birtokos ese-
tével!
stari štednjak tuđe mišljenje
usamljen mladić vjerna djevojka
horoskopski znak mjesni sastav
srednji ormar bliska osoba
tipična žena plavo more
165
18. O čemu ili o komu volite razgovarati? Odgovorite lokativom pridjeva i
imenice!
Miről vagy kiről szeret beszélni? Válaszoljon a melléknév és a főnév elöljárós esetével!
vješta ruka osjetljiva djevojka

dobro vino ružičasti oblaci
novi stan nemoguće osobine
lijepa kuća neovisan čovjek
pažljiv momak talentirana pjevačica
tužna profesorica sretna zemlja
19. Odgovorite na pitanja slovima!

A válaszban szereplő dátumokat írja le betűkkel!
Kada ste rođeni?

Kada je rođena vaša mama?
Kada je rođen vaš tata?
Kada je rođena vaša sestra?
Kada je rođen vaš brat?
Kada je rođen vaš prijatelj?
Kada je rođena vaša profesorica?
20. Komu ili čemu se veselite? Odgovorite dativom pridjeva i imenice!

Kinek vagy minek örül? Válaszoljon a melléknév és a főnév részeshatározós ese-
tével!
mladi ljudi plavo nebo

skromne djevojke lijepo mišljenje
samouvjeren profesor dobra prognoza
iskren mladić vjeran muž
zanimljiva predstava zajednički ručak
zgodna službenica
166
21. Upotrijebite odgovarajući oblik broja jedan, imenice i pridjeva!
Használja az egy számnév, a főnév és a melléknév megfelelő alakját!
Stanovali smo u jed (stara kuća)
Profesor nije bio zadovoljan jed (odgovor)
Putovali smo u jed (malo selo)
Pitali smo jed gdje je trg. (mlada djevojka)
Srela sam jed na ulici. (stari prijatelj)
Cijeli dan mislim na jed (momak)
Našla sam jed u razredu. (crvena olovka)
U školi nema jed (strogi profesor)
Kupio sam jed (zanimljiva knjiga)
Dao sam mami jed (lijepa slika)

A: Bok! Dugo nisam ! (ti, vidjeti)

B:
sam jučer telefonom, ali nisi kod kuće.
(zvati, ti, biti)
A: Što si od ? Mama je rekla da

si (htjeti, ja, ja, zvati)
B: sam ići s u kino. Već sam kartu. (htjeti, ti,
kupiti)
A: A zašto nisi prije da ići u kino? (ja, reći,
željeti)
B: Nisam vremena, sam pomoći mami. (imati, morati)
A: Onda, se večeras pred kinom. (vidjeti)
167
23. Tko je na slici?
Ki van a képen?
OSOBA “A”
To je mlad gospodin, srednje visine sa zelenim očima. Ima
crnu kratku kosu, lijep osmijeh i nosi naočale.
OSOBA “B”
On je stariji gospodin s dugom kosom. Visok je i mršav, ali
ima debelu glavu i strašno lice.
OSOBA “C”
To je gospodin srednjih godina, nizak i debeo, malo čudnog
izgleda. Ima malo kose, velik nos i malu glavu. Nosi naočale.
24. Koga ili što tražite? Odgovorite akuzativom posvojne zamjenice i imenice!
Kit vagy mit keres? Válaszoljon a birtokos névmás és a főnév tárgyesetével!
tvoji časopisi vaša lica
vaši domaćini moji znaci
njihova mišljenja naša društva
tvoji partneri njezine osobine
moje ribe njegovi tipovi
tvoje oči

Nova godina je sretnija nego što ste to prošle godine mislili. Na početku godine morate rije-
šiti neke probleme u vezi s djecom. To možete jedino uz pomoć dobrih prijatelja. U proljeće
sve je bolje, iako imate malo teškoća s novcem. Ljeto vam donosi sreću u ljubavi. Također
vas očekuje sreća i na poslu. Moguće je ljetovanje i na moru.
Čeka vas puno iznenađenja na putu.
168


Szeretek vidám lányokkal ismerkedni. Milán szereti a szép lányokat. A jó tanulóknak nem
nehéz a lecke. Anna tetszik a magas fiúnak. A nagy városban sok ember él. A híres énekest
mindenki ismeri. Zoricának fiatal húga van. Iván új házat vett falun. Nekem nincsenek jó
szomszédaim. Neked nincs túl nagy lakásod. Pécs körül nincsenek nagy mezõk. Mindenki
szereti a boldog embereket. Máriának ügyes keze van. Ma este közös vacsorára megyünk.
Nem szeretem a szomorú dalokat.
169
14. lekcija
1. Az ige felszólító módja
(Imperativ)
A felszólító módnak három alakja van: egyes szám 2. személy, többes szám 2. és 3. személy.
Az egyes szám 1. személynek nincsen felszólító módja.
Az egyes és többes szám 3. személyének felszólító módját összetett alakkal fejezzük ki: neka
(hadd) szócska és az ige jelenidejű alakja.
A felszólító mód végződéseit három csoportra osztjuk és a jelen idő tövéhez (ritkábban a
főnévi igenév tövéhez) tesszük:
a) -i, -imo, -ite
(azok az igék kapják, amelyeknek jelen idő egyes szám 1. személyében –em vagy –im a
személyragjuk)
b) -j, -jmo, -jte
(azok az igék kapják, amelyeknek személyragjuk –am, ill. a –jem személyragosok közül
azok, amelyeknek a jelen idejű töve magánhangzóra végződik)
c) -ji, -jimo, -jite
(azok az igék kapják, amelyeknek –jem a személyragjuk, és a jelen idejű tövük mással-
hangzóra végződik)
-i, -imo, -ite -j, -jmo, -jte -ji, -jimo, -jite

otvoriti uzimati pisati
Jed/1. – – –
2. otvori! uzimaj! piši! (pis + ji)
3. neka otvori! neka uzima! neka piše!
Mn/1. otvorimo! uzimajmo! pišimo! (pis + jimo)
2. otvorite! uzimajte! pišite! (pis + jite)
3. neka otvore! neka uzimaju! neka pišu!
Megjegyzés: Azoknak az igéknek a többsége, melyek a felszólító módban –ji végződést kap-
nak, hangváltozáson (jotacija) megy keresztül:
pis + ji = piši! írj!
vik + ji = viči! kiabálj!
diz + ji = diži! emelj!
Azok az igék, melyeknek töve k, g, h–ra végződik és a felszólító módban –i végződést ka-
pnak, szintén hangváltozáson (sibilarizacija) mennek keresztül:
rek + i = reci! mondd!
pek + i = peci! süss!
leg + i = lezi! feküdj!
Néhány ige felszólító módja:

ići: id + i = idi! biti: bud + i = budi!
doći: dod + ji = dođi! jesti: jed + i = jedi!
170
2. A felszólító mód tagadó alakja
(Niječni oblici imperativa)
Kétféle módon fejezhetjük ki a tiltást:

a) ne + imperativ
(tagadószó + felszólító mód)
Jed/ 1. – Mn/ 1. ne govorimo!
2. ne govori! 2. ne govorite!
3. neka ne govori! 3. neka ne govore!
b) nemoj, nemojmo, nemojte + infinitiv
(nemoj, nemojmo, nemojte tiltószavak + főnévi igenév)
Jed/ 1. – Mn/ 1. nemojmo govoriti!
2. nemoj govoriti! 2. nemojte govoriti!
3. neka ne govori! 3. neka ne govore!
3. Az oko, uho főnevek többes száma

(Množina imenica oko i uho)
Az oko, uho (szem, fül) főnevek egyes számban semleges neműek, ragozásuk megegyezik a
többi semleges nemű főnév ragozásával. Többes számban azonban, amennyiben továbbra is
érzékszerveket jelentenek, nemük megváltozik és többes számú alakjuk: oči, uši nőneművé
válik. Ragozásuk rendhagyó:
N oči uši
G očiju ušiju
D očima ušima
A oči uši
V oči uši
L očima ušima
I očima ušima
4. A boljeti ige
(Glagol boljeti)
A boljeti igének, jelentéséből adódóan, csak egyes ill. többes szám 3. személyű alakja van:
boli, bole (fáj, fájnak). A testrész, amely fáj, alanyesetben van, míg az, akinek fáj valamije,
tárgyesetben szerepel.
Pl. Mene boli glava. Boli me glava. Fáj a fejem.
Mojeg(a) brata boli ruka. Boli ga ruka. A bátyámnak fáj a keze.
Mariju boli noga. Boli ju noga. Máriának fáj a lába.
171
ŠTO TE BOLI?
1. Što vas boli? Odgovorite na pitanje pomoću slika!
Mije fáj? Válaszoljon a kérdésre az ábrák alapján!
2. Pomoću riječi jučer i danas napišite priču od sljedećih rečenica!

A tegnap és ma szavak segítségével az alábbi mondatokból írjon egy történetet!
Ivan je jeo puno sladoleda. Mama je pozvala liječnika. Ivan ne može govoriti. Ivan je popio
tablete. Ivana jako boli grlo. Ivan pije topli čaj.
172
3. Sljedeće rečenice preoblikujte u zapovjedne!
Tegye felszólító módba a következő modatokat!
Uzorak: Trebate slušati profesora. Slušajte profesora!
Moraš zatvoriti bilježnicu.
Morate popiti čaj.
Ana mora ići u knjižnicu.

Mirko treba odgovarati na satu.
Trebaš napisati pismo mami.
Učenici uvijek moraju učiti.
Trebamo kupiti voće na tržnici.
Morate otići u kazalište.
Ivana mora pitati sestru.
Trebaš putovati autobusom.
Moramo jesti mnogo povrća.
Trebate iseliti iz stana.
4. Recite prijatelju/prijateljici što da radi, a što da ne radi (u imperativu) u

5-5 rečenica!
Öt-öt mondatban mondja meg barátjának/barátnőjének, mit csináljon és mit ne csi-
náljon!
173
5. Stavite rečenice u imperativ!
Alakítsa át a mondatokat felszólító mondatokká!
Trebate slušati profesora.

Moraš zatvoriti bilježnicu!
Morate popiti čaj.
Eva treba odgovarati.

Učenici moraju učiti svaki dan.
Ti trebaš kupiti voće.
Moramo sići s tramvaja.
Trebate jesti puno povrća.
Ivan mora pitati mamu.
Moramo trčati do trga.
6. Upotrijebite niječni oblik imperativa!

Használja a felszólító mód tagadó alakját!
Uzorak: Davor ne treba doći kući. Neka Davor ne dođe kući.
Studenti ne trebaju učiti svaki dan.
Mama večeras ne treba kuhati.
Danas ne trebaš ići na posao.
Ne moramo pročitati tekst.
Sada ne morate telefonirati.
Ne moraš cijeli dan ležati.
Anica ne mora kupovati sama.
Ne moramo uvijek jesti kruha.
174
8. Povežite sljedeće rečenice!

Kösse össze a mondatokat.
Jadranku jako boli grlo zavio opekotine zavojem.

Poslao je mamu u ljekarnu na traumatološki odjel.
Marko je pao na stepenicama pa je trebao povraćati.
Marko je puno jeo i pio je završio u bolnici.
Na terenu se sudaro s drugim igračem i iščašio je zglob.
Morao je ići na operaciju jer je pila mnogo hladnog pića.
Na ruci je Marko jer je slomio nogu.
Kola hitne pomoći su ga odvela jer je on trebao ostati u krevetu.
175
9. Kada su rođeni, kada su umrli i koliko su živjeli ovi poznati ljudi? napišite
slovima!
Mikor születtek, mikor haltak meg, és meddig éltek ezek az ismert emberek? A dátu-
mokat betűkkel írja le!
Uzorak: Marko Marulić je hrvatski pjesnik.
Rođen je tisuću četiristo pedesete godine.
Umro je tisuću petsto dvadeset i četvrte godine.
Živio je sedamdeset i četiri godine.
Josip Jelačić, ban Ivan Mažuranić, pjesnik, ban Marin Držić, komediograf
1801. – 1859. 1814. – 1890. 1508. – 1567.
Ruđer Boškokvić, Fran Krsto Frankopan, august Šenoa, pisac

fizičar, matematičar junak, pjesnik 1838. – 1881.
1711. – 1787. 1643. – 1671.
176

10. Napišite niječni oblik imperativa!

Írja le a felszólító mód tagadó alakját!
Zatvori prozor!
Gledajte moju sliku!
Razgovarajmo sada!
Pozovite hitnu pomoć!
Neka otiđe u ljekarnu!
Idimo tamo zajedno!
Mislite na izlet!
Nazovi bolnicu!
Otiđimo sutra zubaru!
Napišite razglednicu s mora!
Pošalji brzojav bratu!
177
Liječnik: Što boli?
Pacijent: Boli grlo i glava.
Liječnik: Jeste li temperaturu?
Pacijent: Jesam, ali imala visoku.
Liječnik: Otvorite , pokažite grlo! Oh, da ... dosta je crveno! Jeste

li nešto hladno?
Pacijent: Da, jučer sam hladan .
Liječnik: Možete li uzimati ?
Pacijent: Da, .
Liječnik: Onda izvolite , iz uzmite lijekove i
pijte ih dnevno! Ostanite u ! Ako ste sve table-
te , vratite se na !
12. Upotrijebite odgovarajući oblik osobne zamjenice uz glagol boljeti!

A boljeti ige mellett használja a személyes névmás megfelelő alakját!
Uzorak: Mene boli glava. Boli me glava.
Nju boli trbuh. Boli trbuh.
Vas bole noge. Bole noge.
Maju boli grlo. Boli grlo.
Njih bole nožni prsti. Bole nožni prsti.
Ivana boli koljeno. Boli koljeno.
Moju mamu bole leđa. Bole leđa.
Tebe boli zub? Boli zub?
Studenticu boli oko. Boli oko.
178
Mene bole uši. Bole uši.
Profesora boli peta. Boli peta.
Ja imam trbobolju. Boli trbuh.
13. Upotrijebite superlativ pridjeva!

Használja a melléknév felsőfokát!
Uzorak: Ova soba je velika. Da, to je najveća soba.
Naša knjiga je zanimljiva.
Vaš profesor je dobar.
Njihov stol je malen.
Moja dnevna soba je udobna.
Vaš tata je visok.
Tvoj brat je simpatičan.
Njezina bolest je opasna.
Njegov lijek je jak.
Naša bolnica je uredna.
Moj liječnik je pošten.
14. Usporedite ...

Hasonlítsa össze ...
a) tri grada:
b) tri prijatelja/prijateljice:
c) tri auta:
d) tri poznate osobe:
179
15. Upotrijebite odgovarajući oblik imperativa!
Használja a felszólító mód megfelelő alakját!
Uzorak: To je zanimljiva predstava. (vi, pogledati)
Pogledajte zanimljivu predstavu!
Evo, dolazi tramvaj! (mi, požuriti)
Ovo je deseto pitanje. (vi, odgovoriti)

Imam lijepe fotografije. (ti, pogledati)
Ide poslužitelj. (vi, platiti)
To je nova knjiga. (mi, kupiti)
Ovo je broj liječnika. (on, pozvati)
U bolnici je kontrola. (ona, ići)
Ne znam gdje je moj lijek. (ti, potražiti)
Ovo je lijepa glazba. (mi, slušati)
Na terenu je zanimljiva utakmica. (vi, gledati)
16. Gdje su bili? Postavite pitanje i odgovorite!

Hol voltak? Kérdezzen és válaszoljon!
Uzorak: Maja: škola, kino
Je li Maja bila u školi? Ne, bila je u kinu.
Ivo – utakmica – posao Marija – ambulanta – ljekarna
Ana – zubar – bolnica Jadranka – kuća – utakmica
mama i tata – ured – tvornica Marina – kupaonica – predsoblje
studentica – fakultet – knjižnica Goran i brat – kazalište – prijatelji
Iva – trening – šetnja sestra – predavanje – predstava
180

17. Stavite odgovarajuće oblike perfekta i odgovorite kratko na pitanje!

Egészítse ki a kérdést a múlt idő megfelelő alakjával és válaszoljon rá röviden!
Uzorak: Jeste li ........... u restoranu? Ne, ............... (ručati)
Jeste li ručali u restoranu? Ne, nismo.
Je li Marko vikendom na izletu? Ne, (biti)
Jesi li se uvečer loše ? Ne, (osjećati)
Jesam li visoku temperaturu? Ne, (imati)
Je li liječnik recept? Ne, (napisati)
Je li Ivana puno ? Ne, (kašljati)
Jesi li lijekove nakon jela? Ne, (uzimati)
Jeste li Milana na tulum? Ne, (pozvati)
Jesmo li savjete liječnika? Ne, (poslušati)
Jesu li ostati u krevetu? Ne, (morati)
Je li Marka noga? Ne, (boljeti)
181
18. Dovršite rečenice odgovarajućim oblikom pridjeva i imenice!
Fejezze be a mondatokat a melléknév és a főnév megfelelő alakjával!
Ivana je imala problema sa (šupalj zub)
Marko mora držati (stroga dijeta)
Pozovite odmah ! (hitna pomoć)
Ivu je nakon zaboljelo grlo. (hladan sok)
Na je sada operacija. (traumatološki odjel)
Igrač se okliznuo na (pomične stepenice)
Ana je potražila (najbliža ljekarna)
Jučer sam imala (visoka temperatura)
Brat mora ostati u (topao krevet)
Sestra ne smije jesti (masna jela)
Gordana se mora čuvati (toplo sunce)
19. Dajte savjete jednom bolesniku!

Adjon tanácsot egy betegnek!
Uzorak: ostati, krevet, 7, dan
Ostanite u krevetu sedam dana!
uzimati, lijek, dan, četiri puta
uzimati, tableta, odmah, nakon, jelo
piti, mnogo, čaj, limunada (= tekućina)
jesti, samo, lak, hrana
ići, poslije, tjedan, dan, liječnik, kontrola
paziti, uvijek, na, svoje, zdravlje
nakon, bolest, ne, previše, raditi, odmah
182
20. Preoblikujte rečenice u niječni oblik imperativa!
Alakítsa át tiltó mondatokká!
Uzorak: Ova knjiga nije dobra. (čitati)
Ne čitajte ovu knjigu! ili Nemojte čitati ovu knjigu!
Ovaj lijek nije dobar. (popiti)
Ovaj film nije zanimljiv. (gledati)

Ova večera nije ukusna. (jesti)
Ovaj zub nije šupalj. (izvaditi)
Moje oko nije bolesno. (operirati)
Ja nisam slomio nogu. (staviti u gips)
Ana nije bolesna. (liječiti)
Nije dobro u gradu. (stanovati)
Loše je šetati kraj tvornice. (šetati)
21. Upotrijebite odgovarajući oblik pridjeva!

Használja a melléknév megfelelő alakját!
Kad sam žedan, pijem sok ili čaj. hladan
Kad je bio bolestan, pozvao je liječnika. dobar
U bolnici je bio u sobi. ugodna
Uz objed uvijek pijem sok. voćni
Ne volim uzimati lijekove. jaki
Kad sam bolesna, ne mogu jesti jela. masna
Ivan je stavio zavoj na ranu. debeli
Igrao je utakmicu s ranom na nozi. velika
Moram se čuvati bolesti. opasne
183
22. Oblikujte rečenice pomoću glagola boljeti!
Alkosson mondatokat a boljeti ige segítségével!
Uzorak: ja, danas, glava Danas me boli glava.
ti, nikad, ne, noga

Maja, sada, lijeva, ruka
tata, jako, što, ne, pisati, on
on, nakon, objed, trbuh
Mirko, često, grlo
vi, od, lijekovi, glava
mi, uvijek, prije, objed, glava
ti, nikada, ne, glava, trbuh
23. Dopunite rečenice odgovarajućim oblikom osobne zamjenice!

Egészítse ki a mondatokat a személyes névmás megfelelő alakjával!
Mirjana je bila žedna i jako je odgovarao hladan sok.

Nisam bila žedna, ipak je dobro došla čaša hladnog piva.
Ti si bolestan, zato ne odgovara ručak.
Kad je netko zdrav, uvijek nakon objeda prija čaša vina.
Danas smo dugo šetali, večera već čeka kod kuće.
Ako ste večerali, mogu li donijeti desert?
24. Što radi liječnik? Dopunite rečenice!

Mit csinál az orvos? Egészítse ki a mondatokat!
Goran je bolestan. Danas je u deset sati liječnik. On je jako pažlji-

vo Gorana. Goran je liječniku što ga boli. Liječnik je kod Go-
rana da ima jaku prehladu. On je Goranu recept. Rekao
je da lijek treba odmah iz ljekarne. Liječnik je Goranu da tri
dana ne iz kreveta, a lijek treba tri puta dnevno poslije jela.
184
Ako ste bolesni, pozovite liječnika! Ne uzimajte nikakve lijekove, dok vas liječnik ne pregle-
da i dok vam on ne napiše recept! Svakodnevno izmjerite svoju temperaturu! Dok imate vi-
soku temperaturu, nemojte ustajati iz kreveta! Pijte puno tekućine, naročito čaja, budite na
dijeti i u toplom! Ostanite mirni u krevetu! Ležite barem tri dana! Ne zaboravite da je zdravlje
najveće blago ovoga svijeta!

– Jó napot, doktor úr!
– Jó napot! Mi a panasza?
– Nem érzem jól magam. Megfáztam, köhögök és tüsszögök. Kisebb lázam is volt. Két napig
feküdtem, de még mindig nem múlt el.
– Nyissa ki a száját! Igen, a torka elég piros. .. Tessék a recept. Váltsa ki a gyógyszereket
azonnal, és feküdjön még két-három napig! Három nap múlva jöjjön ellenőrzésre!
– Köszönöm, viszontlátásra.
– Kérem, viszlát!
185
15. lekcija
1. Az igék jövő ideje

(Futur glagola)
A horvát nyelvben a jövő idő is összetett igeidő, amely a htjeti (akar) segédige hangsúlyta-
lan jelenidejű alakjából és a főige főnévi igenévi alakjából áll.
A htjeti segédige hangsúlytalan alakjai:
Jed/ 1. ću Mn/ 1. ćemo

2. ćeš 2. ćete
3. će 3. će
Ja ću Ja ću
Ti češ Ti ćeš
On On
Ona će Ona će
Ono Ono
snimati. doći.
Mi ćemo Mi ćemo
Vi ćete Vi ćete
Oni Oni
One će One će
Ona Ona
Ha a mondatban nincs jelölve az alany, a főnévi igenév és a segédige helyet cserélnek, mi-
közben a –ti-re végződő főnévi igenév elhagyja az –i végződést:
planirat ću tervezni fogok
glasovat ćeš szavazni fogsz
sijat će sütni fog
A –ći-re végződő főnévi igeneveknél ez nem következik be:
doći ćeš jönni fogsz
proći će el fog múlni
reći ću mondani fogom
2. A jövő idő tagadó alakja

(Niječni oblik futura)
A htjeti segédige hangsúlytalan alakjához kapcsoljuk a ne tagadószócskát:

neću pričati nem fogok mesélni
nećeš reći nem fogod mondani
neće pitati nem fogja kérdezni
nećemo znati nem fogjuk tudni
nećete doći nem fogtok jönni
neće snimiti nem fogják felvenni
186
3. A jövő idő kérdő alakja
(Upitni oblik futura)
A jövő időben kétféleképpen tehetünk fel kérdést:

a) a segédige hangsúlyos alakja + li kérdőszó + főnévi igenév
Hoćeš li doći sutra u školu? Jössz holnap iskolába?
Hoćete li popiti čaj? Megisszátok a teát?
Hoćemo li ići na izlet? Megyünk kirándulni?
b) főnévi igenév + segédige hangsúlytalan alakja + többi mondatrész

Doći ćeš sutra u školu? Jönni fogsz (= jössz) holnap az iskolába?
Popit ćete čaj? Meg fogjátok inni (= megisszátok) a teát?
Ići ćemo na izlet? Menni fogunk (= megyünk) kirándulni?
Hasonlóképpen, mint a jövő idő állító alakjánál, ha mondatban nincs jelölt alany, vagyis a
főnévi igenév és a segédige helyet cserélnek, a –ti-re végződő főnévi igenév elhagyja az –i
végződést, a –ći-re végződő azonban nem :
Popit ćete?
Ići ćemo?
Ha ezekre a kérdésekre igenlő választ szeretnénk adni, megtehetjük egyetlen szóval: a segé-
dige hangsúlyos alakjával:
Hoćemo li popiti sok? Hoćemo.
4. A visszaható igék jövő ideje

(Futur povratnih glagola)
a) állító alak
Ja ću se kupati u bazenu. vagy Kupat ću se u bazenu. Fürdeni fogok a me-
dencében.
Ti ćeš se vratiti na vrijeme. Vratit ćeš se na vrijeme. Időben fogsz vissza-
jönni.
On će se veseliti utakmici. Veselit će se utakmici. Örülni fog a mérkőzés-
nek.
b) tagadó alak
Ja se neću kupati u bazenu. vagy Neću se kupati u bazenu. Nem fogok fürdeni a
medencében.
Ti se nećeš vratiti na vrijeme. Nećeš se vratiti na vrijeme.
Nem fogsz időben
visszajönni.
On se neće veseliti utakmici. Neće se veseliti utakmici. Nem fog örülni a mér-
kőzésnek.
187
5. A dio, predio főnevek
(Imenice dio, predio)
DIO PREDIO
Jednina Množina Jednina Množina
N dio dijelovi N predio predjela
G dijela dijelova G predjela predjela
D dijelu dijelovima D predjelu predjelima
a dio dijelove a predio predjela
V dio dijelovi V predio predjela
l dijelu dijelovima l predjelu predjelima
I dijelom dijelovima I predjelom predjelima
VREMEnSKA PRoGnoZA
1. Stavite sljedeće rečenice u futur!
Tegye a következő mondatokat jövő időbe!
Danas je lijepo vrijeme. Sunčano je i toplo. Nema vjetra.
Vrijeme je promjenljivo. Čas sija sunce, a čas pada kiša.
Ružno je vrijeme. Nema sunca. Oblačno je i pada kiša. Puše jak vjetar. Hladno je.
2. odgovorite na pitanja!
Kakvo je vrijeme bilo jučer?

Je li bilo sunčano?
Je li bilo oblačno?
188
Padala je kiša?
Da li je puhao jak vjetar?
Je li padao slab snijeg?
Je li bilo pljuskova?
Kakva je bila dnevna temperatura?
Kakva je bila noćna temperatura?
3. Stavite glagole u futur!

Tegye az igéket jövő időbe!
Igor dobro zna hrvatski.

Ja kupujem novu knjigu.
Ana sutra putuje u Dubrovnik.
Ti imaš predavanje na fakultetu.
Vi idete večeras u kazalište.
Roditelji danas ručaju u restoranu.
Mi slušamo vremensku prognozu.
Zoran živi u gradu.

Eva i Mirko razgovaraju o školi.
Ja šaljem brzojav mami.
Ti pišeš pismo prijatelju.
4. Napišite kakvo će vrijeme biti sutra?

Írja le, milyen idő lesz holnap?
189
5. Upotrijebite odgovarajući oblik imenica dio, predio!
Használja a dio, predio főnevek megfelelő alakját!
Vratit ću ti jedan tvojih pisama. Pročitala sam najbolji ove knjige.
U drugom kuće stanuje baka. Koji ti se Hrvatske najviše sviđa?
U južnim zemlje puhat će vjetar. Možeš li prodati auto u ?
Najviše mi se sviđa sjeverni . Tražim jedan mog sata.
Ovo su tvog aparata. Bez onog ne radi radio.

7. Pomoću slika ispirčajte kakvo je vrijeme!

Képek segítségével mondja el, milyen az idő!
8. Rečenice preoblikujte u imperativ!

Alakítsa át felszólító mondatokká!
Ti moraš znati lekciju.

Vi morate doći na koncert.
190
Djevojke trebaju ići na izlet.
Igor mora ostati kod kuće.
Mi trebamo pogledati tu predstavu.
Vi trebate reći sve što znate.
Mi moramo stanovati zajedno.
Ana treba otići u Ameriku.
Vi trebate stići danas.
9. Opišite u nekoliko rečenica što ćete raditi sutra i prekosutra!

Írja le néhány mondatban, mit fog csinálni holnap és holnapután!

Oni neće kupiti danas novine.

Goran neće živjeti s roditeljima.
Vi nećete doći na večeru.
Učenici neće ići na izlet.
Ti nećeš stići na vrijeme.
Ja neću vidjeti prijateljicu.
Mi nećemo stanovati zajedno.
Vi nećete doći kući.
Maja neće napisati pismo.
191
11. Napišite niječne rečenice!
Alakítsa át tagadó mondatokká!
Mi ćemo vikendom ići na izlet.

Vi ćete sutra pisati test.
Anica će večeras posjetiti prijateljicu.
Ja ću napisati razglednicu svima.

Studenti će putovati na Jadran.
Profesor će puno pitati.
Sinoptičar će reći prognozu.
Kiša će padati popodne.
Sutra će biti sunčano vrijeme.
12. Napišite kakvo je vrijeme u raznim godišnjim dobima!

Írja le röviden milyen idő van a különböző évszakokban!
ZIMA
PROLJEĆE
LJETO
JESEN
192
13. Što će Davor raditi sljedeći tjedan?
Mit fog csinálni Davor a következő héten?
11. Ponedjeljak ide na fakultet na predavanje
12. Utorak posjeti prijatelja u bolnici
13. Srijeda otiđe kod liječnika na kontrolu
14. Četvrtak pogleda novi film u kinu
15. Petak napiše test iz hrvatskog jezika
16. Subota otputuje na more
17. Nedjelja odmara se, uveče se vraća kući
14. Gordan voli kišu. Napisao je:

Sjedim u stanu i gledam kroz prozor. Čekam kišu. Obuo sam čizme i uzeo kišobran.
Želim ići u šetnju. Volim kišu u gradu. Volim šetati po kiši. Volim mokre parkove i ulice pune
šarenih kišobrana.
Jadranka ne voli kišu. Ona je napisala:
15. Ispravite priču i napišite pravu!

Javítsa ki a történetet, és írjon olyat, amely a valóságnak felel meg!
Volim ljeto. Ljeti je hladno i kišovito. Ljeti idemo u planine, pada snijeg, a mi se skijamo. Ljeti
slavimo Božić. I moj je rođendan ljeti. Rođena sam 22. siječnja.
193
16. Sastavite vremensku prognozu pomoću sljedećih podataka!
Állítson össze időjárásjelentést a következő adatok segítségével!
– Jadran: sunčano, toplo vrijeme bez oblaka
– unutrašnjost zemlje: promjenljivo vrijeme, oblaci, sunce, slab vjetar
– dnevna temperatura: 20-22 C
– noćna temperatura : 15-19 C
– anticiklona
17. Odgovorite na pitanja u futuru!

Használja válaszában az ige jövő idejét!
Uzorak: Jesmo li radili jučer? Ne, radit ćemo sutra.
Jesu li učenici jučer odgovarali? Ne,

Jesmo li dobili razglednicu? Ne,
Jeste li jučer platili ručak? Ne,
Jesi li danas išao po lijekove? Ne,
Jesam li zakasnila na sat? Ne,
Je li Marko kupio ujutro kruha? Ne,
Jesu li djevojke sinoć dugo spavale? Ne,
Jeste li danas skuhali ručak? Ne,
Jesi li pitao profesoricu jučer? Ne,
18. Upotrijebite odgovarajući oblik imenice dio!

Használja a dio főnév megfelelő alakját!
Milan kupuje bicikl u . Jeste li vidjeli drugi serije?
Jučer smo gledali prvi filma. To je moj stola, a ono je tvoj
194
Našla sam svoga sata. Zoran je pojeo svoj torte.
Branka stanuje u lijepom grada. Jadranka crta parka.
Jako čekamo sljedeći filma. Koji Pečuha najviše volite?
Knjižnica je u drugom škole. Ova knjiga ima mnogo .
19. Prevedite sljedeće rečenice na hrvatski!

Fordítsa le horvátra a következő mondatokat!
Nem fogom átismételni a leckét vizsga előtt.

Nem fogunk ma este színházba menni.
Nem fogom tudni idõre elolvasni a könyvet.
A fiúk a film után palacsintát fognak enni.
Anyukám szombaton tortát fog sütni.
Maja a hétvégén kirándulni fog menni.
Nem fogod megtalálni a gyógyszertárat.
Éva és Igor együtt fognak lakni.
Nem fogod megérteni, mit mond a tanár.
A lányok nem fogják megírni a levelet.

Vremenska prognoza za Jadran
Na sjevernom Jadranu promjenljivo oblačno uz mogućnost mjestimične slabe kiše. Drug-
dje malo do umjereno oblačno. Temperatura zraka neće se mijenjati. Vjetar uglavnom slab
južni. More malo valovito.
Krajem dana i noći na sjevernom dijelu srednjeg Jadrana slaba oluja.
Jače naoblačenje očekuje se sutra i na ostalom dijelu Jadrana.
195


Várható időjárás csütörtök estig
Erősen felhős ég mellett helyenként napos időszakokra is számíthatunk.Többfelé várható
eső, zápor, helyenként zivatar. A nyugati, délnyugati szél megerősödik.
A hőmérséklet délután 17-22, késő este 13-18 fok körül alakul.
Viszonylag meleg, de nedves levegő áramlik felettünk. Változékony marad időjárásunk.
196
16. lekcija
1. Az igék feltételes módja
(Kondicional I.)
Az igék feltételes módja összetett igealak, melyet

a) az ige cselekvő melléknévi igenevéből (mint a múlt időt is) és
b) a biti segédige befejezett múlt idejéből (aorist) képezünk.
A biti segédige befejezett múlt ideje (aorist)

Jed/ 1. bih Mn/ 1. bismo
2. bi 2. biste
3. bi 3. bi
ja bih pisao írnék mi bismo pisali írnánk

ti bi pisao írnál vi biste pisali írnátok
on bi pisao írna oni bi pisali írnának
Megjegyzés: A biti segédige befejezett múlt ideje hangsúlytalan alak, ezért, ha nincs a mon-
datban alany, a főige után következhet csak:
Pisao bih pismo. Levelet írnék.
Pisali bismo razglednicu. Képeslapot írnánk.
Tagadáskor a ne tagadószót a segédige elé tesszük:
On to ne bi pisao. Ő ezt nem írná.
Kérdést legegyszerűbben a li kérdőszóval tudunk feltenni, melyet a segédige befejezett múlt
ideje mögé helyezünk:
Biste li pisali razglednicu? Írnátok-e képeslapot?
2. A birtokos melléknevek ragozása

(Sklonidba posvojnih pridjeva)
A birtokos melléknevek ragozása az alany- és a megszólító eset kivételével megegyezik a

határozott alakú melléknevek ragozásával.
JEDNINA

N Markov (brat) Majina (sestra) Markovo (selo)
G Markovog (brata) Majine (sestre) Markovog (sela)
D Markovom (bratu) Majinoj (sestri) Markovom (selu)
Markovog (brata)
A Majinu (sestru) Markovo (selo)
Markov (stol)
V Markov (brate) Majina (sestro) Markovo (selo)
L Markovom (bratu) Majinoj (sestri) Markovom (selu)
I Markovim (bratom) Majinom (sestrom) Markovim (selom)
197
MNOŽINA

N Majini (prijatelji) Markove (sestre) Majina (sela)
G Majinih (prijatelja) Markovih (sestara) Majinih (sela)
D Majinim (prijateljima) Markovim (sestrama) Majinim (selima)
A Majine (prijatelje) Markove (sestre) Majina (sela)
V Majini (prijatelji) Markove (sestre) Majina (sela)
L Majinim (prijateljima) Markovim (sestrama) Majinim (selima)
I Majinim (prijateljima) Markovim (sestrama) Majinim (selima)
3. Az anyagjelölő melléknevek
(Gradivni pridjevi)
A melléknevek egy csoportja azt fejezi ki, hogy milyen anyagból van az a dolog, amire a
melléknév vonatkozik.
Főnévből képezzük őket az – eni , -ni képzővel:
Pl: drv(o) + eni = drveni fából való, fa-
zlat(o) + ni = zlatni aranyból való, arany-
stakl(o) + eni = stakleni üvegből való, üveg-
vun(a) + eni = vuneni gyapjúból való, gyapjú-
kož(a) + ni = kožni bőrből való, bőr-
Ezeket a mellékneveket is ugyanúgy ragozzuk, mint a többi melléknevet.
4. A kérdő és vonatkozó névmások

(Upitne i odnosne zamjenice)
A kérdő és vonatkozó névmások ugyanazok a szavak (tko, što, koji, čiji), csupán mon-
datbeli szerepük különbözik egymástól. A kérdő névmások mindig kérdő mondatban sze-
repelnek, a vonatkozó névmások pedig általában mellékmondatokban.
A tko? što? névmások ragozása
N tko što Ezeknek a névmásoknak nincs többes szá-

G koga čega muk. Ragozásuk a főnévragozás kérdősza-
D kome/u čemu vainak felel meg.
A koga što
V – –
L kom(e/u) čem(u)
I kim(e) čim(e)
198
A koji? čiji? névmásokat úgy ragozzuk, mint a birtokos névmásokat.
Koji te je čovjek tražio? Melyik ember keresett?
To je čovjek koji te je tražio. Ez az az ember, amelyik keresett.
Koja knjiga je skupa? Melyik könyv drága?
To je knjiga koja je skupa. Ez az a könyv, amelyik drága.
Koje dijete je bolesno? Melyik gyerek beteg?
To je dijete koje je bolesno. Ez az a gyerek, amelyik beteg.
PUToVAnJE
1. napišite niječne rečenice!
Alakítsa át tagadó mondatokká!
Smijali su se mojoj priči.

Djevojke su se srele na trgu.
Raspitala si se u gradu.
Profesor se žalio u školi.
Voda se smrznula u kadi.
Znojili ste se kraj bazena.
Film se završio kasno.
Prehladili smo se na izletu.
2. dopunite rečenice infinitivima odgovarajućih glagola!

Egészítse ki a mondatokat a megfelelő igék főnévi igenevével!
Davor se trebao s prijateljima. Marko nije volio na sastanak.

Mi smo željeli blizu središta grada. Učenici nisu znali sažetak lekcije.
Marija je trebala svojoj mami. Vi niste znali na moje pitanje.
Ja sam mogla oko 9 sati. Igor je htio taj film.
Ti si želio glazbu. Ana nije željela svoje roditelje.
199
3. Kakav je aktualni tečaj valute? Ispunite tablicu! Postavite pitanja i odgo-
vorite na njih!
Milyen az aktuális valutaárfolyam? Töltse ki a táblázatot! Tegyen fel kérdéseket és vá-
laszoljon rájuk!
TEČAJNALISTA
ZEMLJA valuta jedinica kupovni srednji prodajni
Hrvatska HRK
Kanada CAD 1
Francuska
Njemačka EUR
Italija
Japan JPY 100
Amerika USD
Češka CZK
Danska DKK
Švicarska CHF 100
V. Britanija GBP 1
SAD USD 1
Australija AUD
Poljska PLN
Turska TRY
Švedska SEK
Rumunjska RON
4. Upotrijebite odgovarajuće oblike osobnih zamjenica ja, ti, on, ona!

Használja a ja, ti, on, ona személyes névmások megfelelő alakjait!
Uzorak: Pričali smo o i , a ne o i .

Pričali smo o meni i tebi, a ne o njemu i njoj.
Prijatelji su pozvali i , a ne i .
U ovom razredu smo i , a ne i .
Profesori su ručali sa i s , a ne s i s .
Učenici su pisali o i , a ne o i .
Na slici nema i , a ne i .
Gosti su posjetili i , a ne i .
200
Djevojke su nazvale i , a ne i .
Nova odjeća je na i , a ne na i .
Na fotografiji smo i , a ne i .
Oni su bili u kinu sa i s , a ne s i s .
5. Komu idete, čemu se nadate? Odgovorite na pitanje odgovarajućim obli-

kom imenice i posvojne zamjenice!
Kihez megy, miben reménykedik? Válaszoljon a kérdésekre a főnév és a birtokos név-
más megfelelő alakjával!
njegova diploma naš kredit
moj posao njihov put
njihov dolazak moji rođaci
naša kuća vaša liječnica
njezina plaća moj brat
vaši prijatelji njihova pisma
6. O komu ili o čemu razgovarate? Odgovorite posvojnom zamjenicom i

imenicom u lokativu!
Kiről vagy miről beszélgetnek? Válaszoljon a kérdésre a főnév és a birtokos névmás
elöljárós esetével!
njihova prognoza naši pozdravi
vaša koža moj kišobran
njegovi predjeli njezine haljine
njihove predstave naše ekipe
tvoj zubar njena glavobolja
vaši igrači njihova obećanja
njegove knjige moje koljeno
201
7. S kim razgovarate? Čime ste zadovoljni? Odgovorite na pitanje posvoj-
nom zamjenicom i imenicom u instrumentalu!
Kivel beszélget? Mivel elégedett? Válaszoljon a kérdésre a főnév és a birtokos névmás
eszközhatározós esetével!
moji prijatelji vaši susjedi

njezine studentice tvoje prijateljice
njihovi roditelji njegov pacijent
naši gosti tvoja liječnica
naše pjesme njihov posjet
njeno dijete vaše sestre
8. Zamijenite broj i imenicu brojnom imenicom!

Helyettesítse a számnevet és a főnevet számnévi főnévvel!
Ta dva učenika su dobra. Njih su dobri.

Tri studenta nisu na fakultetu. Njih nisu na fakultetu.
Poznajem osam radnika. Njih
rade u tvornici.
Znaš li ona četiri momka? Znaš li onu ?
Vidiš li ona dva čovjeka? Vidiš li onu ?
Igor poznaje ovih pet momaka. Igor poznaje ovu .
Kakva su ona tri igrača? Kakva su ona ?
Voliš li ona dva profesora? Voliš li onu ?
Jesi li pričao s dva profesora? Jesi li pričao s ?
Danas nema dva učenika u školi. Danas nema u školi.
9. Dopunite sljedeći dijalog!

Egészítse ki az alábbi párbeszédet!
Gospodin: Molim vas, unovčiti ovaj ček. Gdje to učiniti?
Službenica : Idite na broj 5, tamo možete.
202
Gospodin: Što trebam ?
Službenica: Molim vas ovaj obrazac i svoju osobnu iskaznicu!
Gospodin: Ali nemam sa osobnu kartu.
Službenica: Eh, onda ništa. mi je!

Írja le röviden a 16. lecke tartalmát!
11. Dopunite rečenice odgovarajućim oblikom broja jedan i imenice!

Egészítse ki az alábbi mondatokat az egy számnév és a főnév megfelelő alakjával!
Mi smo putovali u Ameriku jedan brod
Profesorica je zadovoljna jedan odgovor
Ovdje nema jedan momak
Lijek smo uzeli u jedna ljekarna
Liječnik je napisao jedan recept
Na satu pričamo o jedna zemlja
Poklonila sam prijateljici jedna knjiga
Hrvatska ima samo jedno more
Na utakmici sam vidjela jedan igrač
203
12. Stavite redne brojeve u odgovarajući oblik!
Tegye a sorszámneveket a megfelelő alakba!
Ako ti je teška torba, nosi je u druga ruka
Marko stanuje na drugi kat
Bolnica je desno iza treća ulica
Mi smo na redu nakon drugi ljudi
Naše mjesto je u šesti red
Zvonimir je pao na prvi ispit
Ana je rođena ovoga mjeseca. deseti dan
Tvoje su stvari ispod treća klupa
Iva ima problema s treće dijete
13. Što ćete im pokloniti? Upotrijebite futur i odgovarajući oblik osobne

zamjenice!
Mit fog nekik ajándékozni? Használja az ige jövő idejét és a személyes névmás megfe-
lelő alakját!
Uzorak: baka / 60 / zanimljiva knjiga
Baka ima šezdeset godina. Njoj ću pokloniti zanimljivu knjigu.
mama / 35 / lijepa slika

tata / 38 / elegantna kravata
brat / 8 / zanimljiva igračka
sestra / 12 / dobra knjiga
djed / 67 / novi sat
Josip / 15 / nova lopta
Marija / 18 / lijepa haljina
Tomislav / 8 / mali bicikl
Ivana / 24 / lijep auto
teta / 33 / bijela mačka
204
14. Što radite rado/nerado na putovanju? Ispunite tablicu!
Mit csinál szívesen utazáskor? Töltse ki a táblázatot!
ja moj prijatelj
šetamo po gradu
gledamo izložbe
kupujemo suvenire
plešemo u discu
idemo na koncert
upoznajemo se s drugima
jedemo specijalitete
igramo karte
15. Upišite odgovarajući oblik posvojnih pridjeva i imenica!

Írja be a birtokos melléknév és a főnév megfelelő alakját!
U ima puno telefona. tatin ured
U ima mnogo odjeće. Majin ormar
Ovdje nema . Zoranovi prijatelji
Jučer sam sreo . Ivanova sestra
Upoznala sam . Markova žena
U je pernica. Majina torba
Zadovoljan sam . sestrino kuhanje
Branka voli razgovarati sa . susjedova sestra
U je ugodno. Goranov ured
Vikendom smo bili u . Marijino selo
Razgovarali smo s . Evin brat
se žure na kolodvor. Igorovi igrači
205
16. Stavite glagole u kondicional!
Tegye az igéket feltételes módba!
Ti u osam svako jutro. ustati

Ja u središtu grada. stanovati
Vi na moje pitanje. odgovoriti
Studenti na ispit. ići
Mi na moru. ljetovati
Putnici putničkim vlakom. putovati
Naši gosti u hotelu. živjeti
Ja rado jedan čaj. popiti
Ti mami oko ručka. pomoći
Ana ići u kino. željeti
17. Želite ići na izlet. Što ćete pitati u putničkoj agenciji? Napišite najmanje
pet pitanja!
Kirándulni szeretne menni. Mit fog kérdezni az utazási irodában? Írjon legalább öt kér-
dést!
18. Popunite ovaj vozni red, postavite pitanja i odgovorite na njih!

Töltse ki az alábbi menetrendet, tegyen fel kérdéseket, majd válaszoljon is rájuk!
dolazak odlazak kolodvor peron km
ZAGREB GK.
DOBOVA
LJUBLJANA
LESCE-BLED
ROSENBACH
VILLACH
BISCHOFSHOFEN
SALZBURG
MÜNCHEN
206

Ma nagyon sok dolgom van. Meg kell látogatnom a kórházban Goránt, el kell neki monda-
nom valamit, pénzt kell váltanom, fel kell hívnom a barátomat és el kell mennem a postára.
Légipostai levelet fogok küldeni Amerikába, és veszek néhány képeslapot meg bélyeget.
A pénzt a bankban fogom beváltani. Az ügyintéző majd meg fogja mondani, milyen az euro
árfolyama, de előtte ki kell majd töltenem az űrlapot. Lesz elég időm minderre?
207
Telefonski razgovor
Vesna: Halo!
Anina mama: Da, izvolite!
Vesna: Dobar dan! Ovdje Vesna Marić. Molim vas lijepo Anu.
Anina mama: A, ti si, Vesna. Ana nije kod kuće. Otišla je u banku podići novac. Jučer je mnogo
potrošila na izletu, pa je ostala bez gotovine. Mora dići sa štedne knjižice. A što ti treba?
Vesna: Htjela sam joj predložiti da popodne zajedno odemo gledati jedan film.
Anina mama: A gdje se prikazuje?
Vesna: U našem kinu.
Anina mama: Dobro, kad Ana dođe kući, reći ću joj neka ti se odmah javi.
Vesna: Hvala vam. Baš se radujem. Doviđenja.
Anina mama: Doviđenja, Vesna!
22. Napišite 8-10 rečenica o poznatom izletištu u vašoj zemlji!

Írjon 8-10 mondatot egy országában ismert kirándulóhelyről!
208
23. Odgovorite na pitanja! Upotrijebite kondicional u odgovorima!
Válaszoljon a kérdésekre! Használja az ige feltételes módját!
Što biste rado radili u kolovozu?

Što biste radili u listopadu?
Što biste radili u prosincu ove godine?
Što vaš prijatelj/prijateljica ne bi radio sljedeći vikend?

Gdje biste živjeli za pet godina?
Što biste htjeli imati za pet godina?

Na kolodvoru U zračnoj luci
– Molim vas, polazi vlak za Zadar? – Želim dvije karte za London.
– U 8 i 50. – Kada želite ?
– Jednu molim. – U nedjelju, 18. kolovoza.
– ili ? – U , vaše ime molim.
– U jednom smjeru. – U polijeće zrakoplov?
– S kojeg polazi vlak? – U 10 sati i 10 minuta.
– II. – Kako ću doći do ?
– Hvala. – Morate od glavnog kolodvora.
–
25. Oblikujte gradivne pridjeve i stavite ih u odgovarajući oblik!

Alkosson anyagjelölő mellékneveket és ragozza őket helyesen!
Ana je kupila lijepu torbu. koža
Sviđa mi se tvoja majica. vuna
Ti ne voliš stvari. željezo
209
Maja uvijek nosi bluzu. svila
Volim prati čaše. staklo
Najzdravija je odjeća. pamuk
Dobila sam divan sat. zlato
Jedite mnogo proizvoda! mlijeko
Dugo smo šetali obalom. kamen

Nova putnička agencija nudi mnogo zanimljivih programa. Mom sinu se jako sviđa jedan
put koji traje devet dana. Putnici voze bicikl od Budimpešte preko Szekszarda do Pečuha.
Usput mogu vidjeti lijepe predjele i zanimljive gradove. Stvari turista će ponijeti autobus
putničke agencije. Svaki dan stižu u drugi grad, a ručat će u restoranu.
Možda ovoga ljeta obitelj neće zajedno otputovati. Nažalost, ja sam jako umorna, osim toga
i ne znam dobro voziti bicikl. Željela bih otići u Pariz, pogledati prekrasne crkve i stare zgra-
de, tihe ulice i rijeku Senu.

Hétvégén a barátaim a Plitvicei tavaknál voltak kirándulni. Szép nagy autóbusszal utaztak.
Az út nem tartott sokáig, mindössze két és fél órát. Szállodában kaptak szállást. Leadták
a személyi igazolványukat, és megkapták a szoba kulcsát. Sokat sétáltak az erdőben és a
tavak körül. A Plitvicei Nemzeti Parkban 16 tó van, a plitvicei vízesés pedig 76 m magas.
A barátaim nagyon élvezték a kirándulást a friss levegőn.
210
3. Provjera
(Lekcija 12–16) Vrijeme: 45 minuta
I. Zaokružite točan oblik komparativa! (20 bodova)
1. Naš stan je a) velikiji od vašeg. 11. Jabuka je a) crvenija od kruške.

b) veći b) crvenja
c) vekši c) crvenša
2. Slika je a) lijepša od fotografije. 12. Roman je a) dugi od novele.

b) ljepša b) duži
c) lijepija c) dugji
3. Igor je a) veseliji od tebe. 13. Učenici su a) loši od učenica.

b) veseli b) lošji
c) veseoji c) lošiji
4. Danas je a) hladnoje vrijeme nego jučer. 14. Tvoja kuća je a) malenija nego moja.
b) hladniji b) manja
c) hladnije c) malenja
5. Limun je a) žutji od jabuke. 15. Kava je a) vruća nego čaj.

b) žutiji b) vrućija
c) žući c) vrućja
6. Ja sam a) dobriji student nego ti. 16. Auto je a) brziji od tramvaja.

b) bolji b) brzji
c) boljši c) brži
7. Moj brat je a) jakiji nego tvoj. 17. Doručak je a) gorši nego ručak.
b) jakji b) goriji
c) jači c) gori
8. Naša baka je a) starija od vaše. 18. Moj prijatelj je a)) zabavniji nego tvoj.
b) starša b) zabavaniji
c) starja c) zabavnji
9. Noć je a) tamniji od dana. 19. Ivanov auto je a) novi nego moj.

b) tamaniji b) novji
c) tamnija c) noviji
10. Kupus je a) kiseli od krastavaca. 20. Vaša djeca su a) grozanija nego moja.
b) kiselji b) groznija
c) kiseliji c) groznja
211
II. Odgovorite na pitanje odgovarajućim oblikom pridjeva! (8 bodova)
1. Volite li gledati komediju? Da, volim gledati (dobra)

2. Jeste li vidjeli sliku u muzeju? Da, vidjeli smo (stara)
3. Idete li u kino s prijateljem? Da, idemo s (dobar)
4. Jeste li pričali o filmu? Da, pričali smo o ... (uzbudljiv)
5. Kojih učenika nema danas u školi? Danas nema (loši)
6. Imate li dnevnu sobu? Da, imamo ........................ ......... (velika)
7. Jeste li bili u kazalištu? Da, bili smo u (gradsko)
8. Jesi li dao djevojci cvijet? Da, dao sam cvijet (lijepa)
III. Dopunite rečenice perfektom glagola! (8 bodova)
1. Ja da te nema u školi. (reći)

2. Marko problema na treningu. (imati)
3. Baka na selu. (živjeti)
4. Ti tortu za rođendan. (peći)
5. Mi prijatelja u bolnici. (posjetiti)
6. Ana ići u šetnju. (voljeti)
7. Vi račun u restoranu. (platiti)
8. Studenti lijekove. (uzimati)
IV. Odgovorite na pitanja pomoću posvojnih zamjenica moj, tvoj, njegov, njezin!
(8 bodova)
1. Čiji je Ivo prijatelj?
2. Čiju zadaću čita profesor?
3. U čiju sobu dolaze gosti?
4. S čijim prijateljima pričaju?
5. Čijeg brata si vidio? .
212
6. O čijoj kući razgovarate?
7. Bez čijih prijatelja idete?
8. Na čijem stolu su knjige?
V. Napišite odgovarajući oblik imperativa! (8 bodova)
1. u knjižnicu! (Marija, ići)

2. vremensku prognozu! (ti, poslušati)
3. u središte grada! (Igor, putovati)
4. račun poslužitelju! (mi, platiti)
5. sažetak lekcije! (vi, ispričati)
6. voće na tržnici! (ti, kupiti)
7. povrće u kuhinji! (mi, očistiti)
8. vjetrovku sa sobom! (studenti, ponijeti)
VI. Odgovorite na pitanja futurom glagola! (8 bodova)
1. Jeste li jučer kupili cipele? Ne, danas.

2. Jesmo li uzeli lijekove iz ljekarne? Ne, poslije.
3. Jesu li probali danas odjeću? Ne, sutra.
4. Jesam li jutros popila čaj? Ne, u podne.
5. Je li Ivan išao k liječniku? Ne, kasnije.
6. Jeste li u subotu putovali u Zagorje? Ne, u nedjelju.
7. Jesmo li ispunili obrazac za brzojav? Ne, popodne.
8. Jesi li se sreo s prijateljima? Ne, s prijateljima sutra.
Maksimum: 60 bodova
56 – 50 Dobro je!
49 – 30 Vježbajte još!
213
17. lekcija
1. A többes számú gyűjtő főnevek
(Zbirne imenice)
Egyes főneveknek lehet olyan többes számú alakjuk is (a normál többes szám mellett),
amellyel egy több egyedből álló egyedet nevezünk meg, anélkül, hogy az egyes elemekre
külön gondolnánk, vagy meg tudnánk számolni őket.
Ezeket általában a –je képzővel képezzük a főnév egyes számú alakjából:
egyes szám többes szám gyűjtő főnév A többes szám és a gyűjtő főnév magyar
list falevél listovi falevelek lišće falevelek fordításában nem teszünk különbséget.
drvo fa drveta fák drveće fák A gyűjtő főneveknek nincsen többes szá-
grana faág grane faágak granje faágak muk, mivel már önmagukban többet jelen-
cvijet virág cvjetovi virágok cvijeće virágok tenek. Ragozásuk megegyezik a semleges
kamen kő kamenovi kövek kamenje kövek nemű főnevek ragozásával:
N kamenje A kamenje
G kamenja V kamenje
D kamenju L kamenju
I kamenjem
2. A mutató névmások ragozása

(Sklonidba pokaznih zamjenica)
A magyar nyelvvel ellentétben a horvátban három mutató névmást különböztetünk meg:

ovaj (stol), ova (stolica), ovo (selo) – ami a beszélőhöz van közel: ez (az asztal,
szék, falu)
taj (stol), ta (stolica), to (selo) – ami a beszélgetőpartnerhez van közel: az
onaj (stol), ona (stolica), ono (selo) – ami mindkettőjüktől távol van: az
A mutató névmások ragozása:
JEDNINA MNOŽINA
N taj ta to N ti te ta
G tog(a) te tog(a) G tih tih tih
D tom(e/u) toj tom(e/u) D tim(a) tim(a) tim(a)
tog(a)
A tu to A te te ta
taj
V – – – V – – –
L tom(e/u) toj tom(e/u) L tim(a) tim(a) tim(a)
I tim(e) tom tim(e) I tim(a) tim(a) tim(a)
A másik két mutató névmás ragozása is megegyezik a fentivel.
214
3. A sav, sva, sve névmás
(Zamjenica sav, sva, sve)
Ennek a névmásnak a jelentése egyes számban: egész, többes számban: mind, összes, vala-
mennyi.
sva zemlja az egész ország
sve zemlje minden ország
Önállóan használjuk az egyes számú semleges nemű alakját: sve je u redu (minden rendben
van), míg határozóként használjuk a melléknév középfoka mellett: sve bolje govori (egyre
jobban beszél).
Jednina Množina
N sav sva sve N svi sve sva
G svega sve svega G svih, sviju svih, sviju svih, sviju
D svemu svoj svemu D svim(a) svim(a) svim(a)
A svega/sav svu sve A sve sve sva
V sav sva sve V svi sve sva
L svem(u) svoj svem(u) L svim(a) svim(a) svim(a)
I svim(e) svom svim(e) I svim(a) svim(a) svim(a)
4. A határozatlan névmások
(Neodređene zamjenice neki, netko/nešto, svatko/svašta ...)
A horvát nyelvben a határozatlan névmások is a ragozható szófajok csoportjába tartoznak,

vagyis mindegyiküknek van hímnemű, nőnemű és semleges nemű, valamint egyes és
többes számú alakja is.
Egyes számban: többes számban:

neki momak némelyik legény neki momci némely/egyes legények
neka djevojka némelyik lány neke djevojke némely/egyes lányok
neko dijete némelyik gyerek neka djeca némely/egyes gyerekek
Ez alól azonban kivételt képeznek azok az összetett névmások, amelyek a tko ill. što kérdő
névmásból és képzett alakjaiból állnak:
netko valaki nešto valami nitko senki ništa semmi

svatko mindenki svašta minden itko bárki išta bármi
215
5. Az a, i kötőszók
(Veznici a, i)
Az i kötőszó két szót, vagy két mondatot köthet össze, ekkor a jelentése és, valamint bi-
zonyos mondatrészeket is hangsúlyozhat, amikor a jelentése is. Egyik esetben sem teszünk
vesszőt előtte.
Maja i Davor su brat i sestra. Maja és Davor testvérek.
I Maja i Davor su studenti. Maja is és Davor is egyetemisták.
Az i kötőszót nyomatékosítószóként is a također (szintén) kötőszó helyett használhatjuk.
I Ana je studentica. (Ana je također studentica.) Anna szintén egyetemista.
Az a kötőszó összeköthet kapcsolatos mondatokat, ekkor a jelentése pedig, de összeköt-
het ellentétes mondatokat is, ilyenkor a jelentése de, és előtte mindig vessző áll.
Maja je djevojka, a Davor je dječak. Maja lány, Davor pedig fiú.
Maja ide na plažu, a ne zna plivati. Maja a strandra megy, de nem tud úszni.
lJEToVAnJE nA MoRU
1. dopunite rečenice odgovarajućim oblikom zamjenice sav, sva, sve!
Egészítse ki a mondatokat a sav, sva, sve névmások megfelelő alakjával!
Na putu od Budimpešte do Zagreba potrošili smo benzin.
Kondukter je pregledao karte u vlaku.
Danas su vlakovi stigli kasno.
U Zagrebu ćemo pogledati znamenitosti grada.
Jučer smo bili u muzejima grada.
U mjestima se nalaze dobri hoteli i kampovi.
Razglednice možete kupiti na šalterima.
Putovanje je putnicima bilo ugodno.
Putem smo razgovarali sa djevojkama.
Službenik je ispunio obrasce.
U hotelima radi mjenjačnica.
216
2. Upišite u rečenice odgovarajuće oblike pokaznih zamjenica ovaj, ova, ovo!
Egészítse ki a mondatokat az ovaj, ova, ovo mutató névmások megfelelő alakjával!
Želim pogledati vozni red. Rezervirajte mi smještaj u hotelu!
Hoćeš li kupiti haljinu? U stanu želim stanovati.
Htjela sam pogledati kolodvor. Na kolodvoru je uvijek gužva.
Baš je lijepa kuća! Na kolosijek stiže vlak iz Pečuha.
Uzmite malo torte! Na šalteru je malo ljudi.
S uzletišta polijeće puno zrakoplova.
3. Upotrijebite sljedeće izraze: sve vrijeme, prije svega, sve u svemu, sve i sva,
svejedno!
Egészítse ki az alábbi mondatokat a sve vrijeme, prije svega, sve u svemu, sve i sva,
svejedno kifejezések valamelyikével!
Ako želite putovati u Hrvatsku, treba sastaviti plan.

Ovo putovanje traje tri dana.
Za putovanja padala je kiša.
Zoran dobro govori i hrvatski i mađarski. Njemu je .
U svom selu je Marko .
4. Upotrijebite odgovarajuće oblike pokaznih zamjenica taj, ta, to!

Használja a taj, ta, to mutató névmások megfelelő alakját!
Da li ti se sviđa haljina? putovanju nikada neće biti kraja!
Ne volim misliti o problemu. S učenikom uvijek ima problema.
Idite putem do trga! O djevojci ne znam ništa.
gospođi treba pomoći. Za ženu smo kupili cvijeće.
Sjednite na stolicu, udobna je!
Kupite stan, zaista ima povoljnu cijenu!
217
5. Preoblikujte rečenice po uzorku!
Alakítsa át a mondatokat a példa alapján!
Uzorak: To je najduže putovanje. (sva putovanja)
To je najduže od svih putovanja.
Oni su dobili najveću sobu. (sve sobe u hotelu)
Popili su najjače piće. (sva pića u baru)
Pogledali smo najbolji film. (svi filmovi u kinu)
Beč je najljepši grad. (svi gradovi koje sam vidio)
To je najteže pitanje.(pitanja koja sam čuo)
Moja kćerka je najbolja. (sve učenice u školi)
Tvoj sin je najmirniji. (sva djeca)
Kupili smo najnovije odijelo. (sva odijela u dućanu)
6. Stavite odgovarajući rod pokaznih zamjenica ovaj, ova, ovo ispred imenice!
Tegye a főnév elé a megfelelő nemű ovaj, ova, ovo mutatónévmást!
putovanje zračna luka kolodvor šalter
službenica uzletište putovnica šuma
kazalište mjesto hotel peron
red vožnje kondukter smještaj domaćica
7. Riječi u zagradi stavite u odgovarajući oblik!

Tegye a zárójelben lévő kifejezéseket a megfelelő alakba!
Goran se veseli (jedno uzbudljivo putovanje)
Mi šetamo (jedan stari grad)
To je poklon za (jedna draga prijateljica)
Maja je išla u kino s (jedan dobar prijatelj)
Profesorica je pričala s (jedna nova studentica)
218
Liječnici brinu o (jedna bolesna žena)
Roditelji stanuju u (jedna lijepa kuća)
Mi smo kupili (jedan novi auto)
Učenici slušaju (jedna nepoznata pjesma)
Vi se radujete (jedan zanimljiv film)
8. Odakle vidimo jezera? Odgovorite genitivom pokazne zamjenice i prijed-

logom s ili iz!
Válaszoljon a kérdésre a mutató névmás birtokos esetével és a s vagy iz elöljárószavak
valamelyikével!
Uzorak: ovaj prozor Jezera vidimo s ovog prozora.
ova planina ta kuća ono mjesto ona kuća
ovaj hotel taj put ovo uzletište ona pista
onaj autobus ovaj vlak ono selo ta bolnica
ova soba ono predsoblje ta šuma ono izletište
9. Upišite odgovarajući oblik osobnih zamjenica mi, vi, oni!

Írja be a személyes névmások megfelelő alakját!
Koga je Eva vidjela? Eva je vidjela , i .

S kim je Lucija razgovarala? Lucija je razgovarala s , i .
Kome je Vera napisala pismo? Vera je napisala pismo , i .
Koga nema na fotografiji? Na fotografiji nema , i .
O kom Ivan želi govoriti? Ivan želi govoriti o , o i o .
219
10. 10. Postavite pitanja na podcrtane riječi!
Tegyen fel kérdéseket az aláhúzott szavakra!
Još jednom ću pogledati ovaj film s prijateljicom.

Marko jako voli zanimljive filmove.
Jučer sam pročitala novi roman.
Uvijek ću se diviti tome krajoliku.

Glavna glumica je bila Mia Begović.
Film je prikazao život u Hrvatskoj.
Bilo je riječi i o stranim turistima.
Razgovarala sam s prijateljem o filmu.
11. Poznajete li znakove na putu? Nacrtajte ih!

Rajzolja le a következő közlekedési jeleket!
opasno radovi na put za

autocesta djeca na putu mjesto blizu je obala putu bicikliste magistrala
12. Povežite dvije rečenice pomoću odnosne zamjenice!

Kösse össze a mondatokat a vonatkozó névmás segítségével!
Uzorak: Krenuli smo na more autom. Auto sam dovezao od mehaničara prije nekoliko dana.
Krenuli smo na more autom koji sam dovezao od mehaničara prije nekoliko dana.
Putovat ćemo autom. Auto sam kupio ove godine.
Nije dobro ići onim putem. Put nije dobar.
Na putu ćemo vidjeti lijepe krajeve. Kroz lijepe krajeve ćemo prolaziti.
Turisti žele pogledati ova mjesta. Ova mjesta su jako poznata.
Imamo potvrdu za novac. Novac je u drugoj valuti.
Putnici žele upoznati krajolik. Krajolik je prepun ljepota.
Zauzeli smo sobu u hotelu. Sobu smo rezervirali ranije.
220


14. Odgovorite na pitanje pomoću zamjenice sve!

Válaszoljon a kérdésre a sve névmás segítségével!
Jesi li pojeo doručak? Da, pojeo sam .
O čemu si razgovarala sa domaćicom? O .
Jeste li zadovoljni smještajem i hranom? Da, zadovoljni smo .
Jesi li nešto vidio od programa? Da, vidio sam .
Zar nešto nije u redu? Ne, je u najboljem redu.
Jesi li pomogla mami? Da, pomogla sam joj u .
221
Imate li vi auto? Kakav auto imate?
Koliko goriva troši vaš auto?
Koliko goriva stane u spremnik vašeg auta?
Za koliko kilometara je to gorivo dovoljno?
Znate li pošto je benzin u Hrvatskoj?

– Oprostite, ja sam ovdje turist. Želim otići na utakmicu Croatie. Recite mi, molim
vas kako ću doći do Maksimira!
–
– Trebam li ići u ovom smjeru do parka?
–
– Kada trebam skrenuti desno?
–
– Trebam li ići tramvajem ili mogu pješice?
–
– Puno vam hvala. Doviđenja.
–

Putovali bismo brodom na Hvar jer televizija ne emitira utakmicu.
Maja bi Juliji rado napisala pismo jer je vrlo zanimljiva.
Ja bih danas išao na igralište jer je putovanje po moru jako lijepo.
Igor bi rado pročitao ovu knjigu jer je film jako uzbudljiv.
Studenti bi razgledali Split jer ima mnogo lijepih uspomena.
Marko bi išao u kino jer još nisu vidjeli ovaj grad.
222
18. Oblikujte zbirne imenice i napišite s njima rečenice!
Alkosson többes számú gyűjtő főneveket és írjon velük mondatot!
grana -
list -
drvo -
voćka -
kamen -
cvijet -
grozd -
19. Uskoro dolazi ljeto, vrijeme putovanja i godišnjih odmora. Napišite svoje
planove za sljedeće ljeto!
Hamarosan jön a nyár, az utazások és a nyári szabadságok ideje. Írja le terveit a követ-
kező nyárra!

Kada ne bi padala kiša ja bih mu odmah odgovorio.
Kada biste putovali u Split ulice bi bile pune turista.
Kad bi mi moj prijatelj pisao proveli bismo tjedan dana na moru.
Kada bismo imali vremena ne bismo morali ići pješice.
Kada bi mehaničar brzo popravio kola mogli bismo pogledati crkvu sv. Duja.
Da Dubrovnik nije tako daleko produžili bismo naš boravak.
Da za smještaj ne treba puno platiti putovali bismo autom.
223
21. Preoblikujte rečenice pomoću kondicionala!
Alakítsa át a mondatokat a feltételes mód segítségével!
Uzorak: Ne pišete nam i zato vam ne odgovaramo.
Kada biste nam pisali, mi bismo vam odgovorili.
Ne gledate televiziju i zato ne znate što je u svijetu.
Ne putujete vlakom i zato ne prelazite granicu kod Koprivnice.
Ne kupujete karte na vrijeme i zato ne dobijete dobro mjesto.
Niste bolesni i zato vam ne dolazi liječnik.
Nemam novaca i zato ne idem na ljetovanje.
Nije dobro vrijeme i ne idemo na izlet.
22. Dopunite rečenice odnosnim zamjenicama!

Egészítse ki a mondatokat vonatkozó névmásokkal!
Veselilo nas je vrijeme je bilo prelijepo.

Boli ga ruka je umorna.
Jadransko more je ono najviše volimo.
To je cesta nitko ne prolazi.
Mjesto u živim, moje je rodno mjesto.
Voće jedemo puno je vitamina.
Selo u putujemo daleko je.
Kupovat ćemo na tržnici na je sve jeftinije.
Poslije ručka jedemo tortu je pekla mama.
Ti ćeš popiti čaj si sam skuhao.
224
23. O čemu razgovarate? Odgovorite na pitanje lokativom pokazne zamjeni-
ce, pridjeva i imenice!
Miről beszélget? Válaszoljon a kérdésre a mutatónévmás, a melléknév és a főnév
elöljárós esetével!
ova ljubazna službenica ovaj dobar profesor onaj turistički vodič
ovaj simpatičan kondukter taj mladi liječnik ovaj poznati pjevač
taj stari profesor ovaj američki film to divno more
ta lijepa žena ona pametna studentica ovo krasno putovanje
taj uslužan recepcionar ovaj ugodan povratak ta divna okolica
ova pješčana obala ono šareno lišće taj ugodan boravak
ona lijepa plaža onaj puni prtljažnik ovaj zanimljiv plan

A „Fekete erdő” hotelben az utasok a recepció előtt várakoznak.
– Itt vagyunk. Ez az utazás igazán hosszú volt, de nem nagyon fáradtam el. És te?
– Én sem vagyok fáradt. Jó, hogy kényelmes, új autóbusszal utaztunk.
– Mi vagyunk soron. (A recepciósnőhöz) Jó napot. Mi a zágrábi csoporttal jöttünk. Két
egyágyas fürdőszobás szobát foglaltattunk.
– Kérem az önök személyi igazolványát vagy útlevelét. Lássuk csak ... Ez a 203. és 204. szo-
ba lesz a második emeleten. Parancsoljanak, ezek az önök kulcsai. Kellemes időtöltést
kívánok.
– Köszönjük.
225
25. Povežite sljedeće rečenice veznicima a ili i!
Kösse össze a mondatokat az a vagy i kötőszavak valamelyikével!
Ti uvijek putuješ autobusom, on nikada.

Ivan Meštrović je svoja djela radio u kamenu, bronzi
drvetu.
Hrvatska ima sredozemnu, kontinentalnu planinsku klimu.
Prvi knezovi su bili Borna, Branimir Domagoj, prvi kralj je bio Tomislav.
Mnogi spomenici govore o teškoj slavnoj prošlosti Hrvatske.
Ove godine putujemo u planine,

ne na more.
Nedaleko od Trga sv. Marka nalazi se

Meštrovićeva galerija.

– Kamo ćeš na godišnji odmor ovoga ljeta?
– Putujem u Pariz. Po mome mišljenju Pariz je najljepši grad, pa svake
godine putujem tamo.
– Čime ćeš putovati? Vlakom?
– Nažalost nemam novaca za kartu. Najrađe bih letio, ali to je najskuplje.
– Zašto ne putuješ autobusom? To košta samo 10 tisuća forinti.
– U pravu si, to je najjeftinije, ali i najzamornije. Ja rađe idem autostopom. To je mnogo za-
nimljivije nego 24 sata sjediti u autobusu.
– A ovako će možda puno duže trajati putovanje.
– Možda, ali usput ću upoznati mnoge zanimljive ljude i krajeve.
– Sam putuješ?
– Ne, idem sa svojim najboljim prijateljem. I on ima malu plaću, pa ćemo nositi sa sobom
hranu jer ne želimo jesti po restoranima.
226
18. lekcija
1. Az esetek egyéb használatáról
(O ostalim ulogama padeža)
A főnévragozás hét esete közül némelyik eddig nem tárgyalt többletjelentésekkel, mondatbeli szerep-
pel is bír. Az alábbiakban ezeket fogjuk röviden áttekinteni.
a) NOMINATIV (Alanyeset)
A mondatban leggyakrabban az alany szerepét tölti be:
Posjetitelji u zoo-vrtu gledaju životinje. A látogatók az állatkertben az állatokat nézik.
Azonban a kao és nego kötőszavakkal együtt módhatározó ill. minőségjelző szerepét is betölti a
mondatban:
Prohujao je kao oluja. Elviharzott, mint a vihar.
Djeca su marljiva kao pčele. A gyerekek szorgosak, mint a méhek.
Ritkábban időhatározó szerepe is van:
Kao dijete nije volio učiti. Gyerekkorában (gyerekként) nem szeretett tanulni.
b) GENITIV (Birtokos eset)
A birtokos esettel leggyakrabban hovatartozást, származást fejezünk ki:
Sin starog poštara bio je moj najbolji prijatelj. Az öreg postás(nak a) fia a legjobb barátom volt.
Povijest književnosti počinje još u antici. Az irodalom(nak a) története már az ókorban
kezdődött.
A birtokos eset ezen kívül gyakran fejez ki:
– tulajdonságot:
dječak plave kose szőke hajú fiú
djevojka smeđih očiju barna szemű lány
– egy részt abból, amire az igei cselekvés irányul:
molim vode vizet kérek
daj mi čokolade adj nekem csokoládét
(nem az egészet, csak egy darabot belőle)
– időhatározót:
Jedne zime je stigao otac. Egyik télen megérkezett az apja.
Amikor a birtokos esetet különböző elöljáró szavak vonzzák, jelentése az elöljáró szóknak
megfelelően módosul:
– helyhatározó:
Išli smo do lavljeg kaveza. Az oroszlánketrecig mentünk.
– időhatározó:
Za kneza Domagoja država je bila slavna. Domagoj fejedelem idejében ...
– okhatározó:
Plašio se ući zbog šišmiša. Félt bemenni a denevérek miatt.
– módhatározó:
Pričao je bez duše. Lelketlenül (lélek nélkül) beszélt.
– jelző:
To su bile obične lutke od slame. Ezek egyszerű szalmabábuk voltak.
227
c) DATIV (Részeshatározós eset)
A részeshatározós eset leggyakrabban részes- vagy célhatározó szerepét tölti be a mondatban.
Azonban (különösen) személyes névmások esetében jelzői szerepe is lehet:
Prijatelji su mu otputovali. A barátai elutaztak.
(njegovi prijatelji)
Ritkábban helyhatározót is kifejezhetünk vele:
Idemo kući. Haza megyünk.
Idemo k prozoru. Az ablak felé megyünk.
Približava mu se. Közelít felé.
Személyes névmások esetén nagyon gyakori szituáció, amikor a személyes névmások részes-
határozós esetével valójában csak a közelséget, összetartozást szeretnénk kifejezni azzal, akiről/
amiről szó van (ún. etikai részeseset):
Zašto si mi tužna, kćeri? Miért vagy szomorú, leányom?
Što ste nam tako ušutjeli? Miért hallgatattok úgy el?
d) AKUZATIV (Tárgyeset)
A tárgyeset, ahogy azt a neve is mutatja, leggyakrabban betöltött mondatbéli szerepe a mondat
tárgya, amelyre a cselekvés teljes egészében irányul.
Ritkábban előfordul, hogy a tárgyesettel, elöljáró szavak nélkül, de mindig valamilyen jelzővel
időhatározót fejezünk ki:
Čitavu jesen je padala kiša. Egész ősszel esett az eső.
Jedno jutro probudio se bez straha. Egy reggel félelem nélkül ébredt fel.
Cijelu noć je gorjela lampa. Egész éjjel égett a lámpa.
Ha a tárgyeset elöljárószóval együtt áll, az elöljárószó jelentésének megfelelően a következő
funkciókat fejezheti ki:
– helyhatározót:
Djeca su krenula kroz zoo-park. A gyerekek az állatkerten át indultak el.
Pred zimu traže sebi gnijezdo. Tél előtt fészket keresnek maguknak.
– okhatározót:
Osudili su ga za pljačku banke. Bankrablásért ítélték el.
– módhatározót:
Zemlja se i danas obrađuje na isti način. A földet ma is ugyanúgy művelik.
– célhatározót:
Idem u trgovinu po sok. Üdítőért megyek a boltba.
– jelzőt:
Kupila sam aparat za sušenje. Szárítógépet vettem.
e) LOKATIV (Helyhatározós eset)
Ez az eset fő mondatbéli szerepén kívül a következő funkciókat fejezheti ki:
O Martinju se slave plodovi zemlje. Márton-napján a föld terményeit ünneplik.
Po jutru se dan poznaje. A reggel alapján ismerszik meg a nap.
– közvetett tárgyat:
Maštali su o putovanjima. Utazásokról álmodoztak.
228
– jelzőt:
Budući studenti imaju potvrdu o ispitu zrelosti. A leendő egyetemistáknak van érettségi bi-
zonyítványuk.
f) INSTRUMENTAL (Eszközhatározós eset)
Ahogy neve is jelzi, elöljárószó nélkül elsődleges szerepköre a mondatban az eszközhatározó
kifejezése. Ilyenkor kerülni kell a s, sa elöljárószavak használatát:
Doputovali smo tramvajem. Villamossal érkeztünk.
Ezen kívül elöljárószavak használata nélkül az eszközhatározós eset kifejezhet még:
Šetali smo zoološkim vrtom. Az állatkertben sétáltunk.
Radimo i vikendom. Hétvégén is dolgozunk.
Odlazio je velikim koracima. Nagy léptekkel távozott.
Amikor az eszközhatározós eset elöljárószóval együtt áll, kifejezhet:
– társhatározót:
Razgovarao je s edukatorima. Az oktatókkal beszélt
Pred zoološkim vrtom je igralište. Az állatkert előtt játszótér van.
Sa zanimanjem ga je pogledao u oči. Érdeklődéssel nézett a szemébe.
S vremenom se sve zaboravi. Idővel minden elfelejtődik.
– jelzőt:
Naručio je kavu sa šlagom. Tejszínhabos kávét rendelt.
2. Az igei főnevek
(Glagolske imenice)
Az igei főnevek (glagolske imenice) olyan főnevek, amelyek főnevesített cselekvést (történést,
létezést) neveznek meg. Már az elnevezésük is jelzi, hogy a főnévi igenév tövéből képezzük őket,
leggyakrabban a –nje, -enje, -jenje, és –će képzőkkel:
čuvati → čuvanje megőriz → megőrzés
mirovati → mirovanje nyugszik → megnyugvás
trajati → trajanje tart → időtartam
okupljati → okupljanje gyülekezik → gyülekező
ostavljati → ostavljanje eltesz → eltevés
Vannak egyéb, ritkábban használatos képzők is, ilyen pl. a –nja:

pratiti → pratnja kísér → kíséret
kupiti → kupnja vesz → vétel
voziti → vožnja vezet → vezetés
229
3. A reći, kazati igék (Glagoli reći i kazati)
A reći és kazati (mond) igék jelentésük alapján szinonímáknak tekintendők. Ragozásuk a bennük
végbemenő hangtani változások miatt a következő:
reći → rek + em, -eš, -e, -emo, -ete, -u
rečem, rečeš, reče, rečemo, rečete, reku
kazati → kaz + jem, -ješ, -je, -jemo, -jete, -ju
kažem, kažeš, kaže, kažemo, kažete, kažu
A reći ige abból a szempontból specifikus, hogy befejezett alak és nincs megfelelő folyamatos
párja. A mondatban tárgyas igének minősül:
Reci nešto. Mondj valamit.
Rekao je istinu. Az igazat mondta.
Rekli su da će doći. Azt mondták, hogy jönni fog.
Reci što te muči. Mondd, mi gyötör!
Az ilyen típusú mondatokban gyakran meg kell nevezni azt a személyt is, akire a megnyilvánulás
vonatkozik:
Rekao im je svašta. Mindenfélét mondott nekik.
Reci mami gdje si bio. Mondd meg anyának, hol jártál.
Ezzel ellentétben a kazati ige két aspektusú (befejezett és folyamatos). Amikor a reći igével pár-
huzamosan használjuk, akkor gyakran annak folyamatos párjaként használjuk:
Kaže da će doći. Azt mondja, jönni fog.
Rekao je da će doći. Azt mondta, jönni fog.
Általában jelenidőben használjuk, mivel a reći igével nem tudunk abszolút jelenidőt kifejezni.
RoĐEndAn U ZooloŠKoM VRTU

1. od sljedećih glagola načinite glagolske imenice!
Az alábbi igékből képezzen igei főneveket!
pjevati – čitati – spavati –
hraniti – govoriti – – češljati –
piti – sudjelovati – stanovati –
ljetovati – igrati – veslati –
cvrkutati – siktati – puzati –
gukati – mijaukati – lajati –
230
2. Povežite sljedeće riječi iz prvoga i drugoga stupca!
Kösse össze az egymáshoz tartozó szavakat!
ptica trkačica roda
vodozemac šaran
biljojed noj
beskralježnjak crna udovica
dvogrba deva močvarni rak
gmaz sivi vuk
ptica pjevica sokol
ptica selica slavuj
riba bjelouška
sisavac crvenouha kornjača
zvijer afrički divovski puž
grabljivica zlatna otrovna žaba
zmija američki kućni žohar
kukac pauk
3. Upotrijebite odgovarajući oblik prijedloga ispod/pod, iznad/nad, ispred/

pred i imenice u instrumentalu!
Használja a megfelelő elöljárószót és a főnév eszközhatározós esetét!
Zrakoplov leti (grad).

Djeca se igraju (kuća).
Polica se nalazi (ormar).
Automobil je (škola).
Njihova je garaža (zgrada).
Kazalište se nalazi (grad).
Podmornica pliva (voda).
Stajalište tramvaja je (naša kuća).
Školska zbornica se nalazi (učionica).
Ivan čeka prijateljicu (kino).
Iva očekuje sestru (kazalište).
Nebo (grad) je oblačno.
Profesor hoda (dvorište).
231
4. U sljedeći tekst u ispravnom obliku upišite riječi i izraze koji nedostaju!
Pótolja a szövegből hiányzó szavakat és kifejezéseket a megfelelő alakjukban!
populacija orijaška zimski san prosječan prirodni kopneni brloženje otprilike
zahvat tristotinjak trećina izložen karakteristika sezona parenja
Medvjedi su najveći mesožderi, a ovdje
ćemo se ograničiti na fizičke naših sme-
đih medvjeda, dakle dinaridske med-
vjeda.
U Hrvatskoj

odrastao medvjed ima
oko 150 kg, a ženka oko 100 kg. Ovdje odmah tre-
ba ukratko naglasiti da je hrvatska i slovenska po-
pulacija medvjeda
jakom odstrijel-
nom i uslijed toga prosječno vrlo mlada. Da je naša populacija kojim
slučajem pošteđena ovakvog lovnog zahvata, medvjedi bi bili nešto stariji i osjetno
veći.
Uslijed ovih razloga medvjedi veličine od kg su vrlo rijetki u našim kra-
jevima, iako naš medvjed može (i to ne tako rijetko) doseći težinu i do 350 pa i malo
više.
Dakle, uvjeti omogućuju i našem medvjedu razvoj do goto-

vo veličine. Dužina odraslog medvjeda može biti 2 m do
2,20 m.
Težina medvjeda tijekom godine osjetno varira, najviša je u kasnu jesen
pred , a najniža, ne nakon kako se na prvi pogled čini
najlogičnije, već sredinom ljeta nakon završetka M . Tijekom sezone
parenja odrasli mužjaci mogu izgubiti i do svoje mase.

(prema: http://www.zastita-prirode-animalia.hr)
232
5. Na temelju sljedećih opisa pokušajte pogoditi o kojim je životinjama riječ!
Az alábbi leírások alapján találja ki, melyik állatról van szó!
a) životinjska je vrsta iz porodice mačaka, živi u čoporima; lako ju je prepoznati po grivi koju
imaju mužjaci, a danas žive u Africi kao i u nekim područjima Azije
b) vrste parnoprstaša iz porodice šupljorožaca. Rogovi im se ne granaju i šuplji su. Mužjaci,
a ponekad i ženke imaju rogove. Potječu iz Afrike i manjim dijelom iz Azije. Predivna je
životinja, vrlo divlja i neukrotiva, može rogovima rušiti stabla. Većina ih živi u Africi, može
brzo trčati, a neke se mogu i vrlo spretno penjati po stijenama, stoje na dvije noge kako
bi dohvatile lišće drveća. Boja krzna najčešće je smeđa, ponekad imaju šare
c) najveća danas živuća ptica na Zemlji, obitava još samo u Africi južno od Sahare. To je ptica
trkačica koja je zbog svog perja, mesa i kože oduvijek bila značajna za ljude
d) tropski grabežljivac, veliki gmaz koštanog oklopa, živi u rijekama i jezerima tropa i sup-
tropskog područja, jako dobro pliva i prikriva se u vodi tako, da miruje uronjen u vodu pri
čemu iz vode izviruju jedino oči i nosnice
e) vrsta jelena koja naseljava tundre sjeverne Euroazije, Sjeverne Amerike i Grenlanda. Jedi-
na vrsta jelena u kojoj i mužjaci i ženke imaju rogove. Udomaćeni se većinom mogu naći
u Skandinaviji i sjevernoj Rusiji, dok divlji obitavaju u Norveškoj, Sjevernoj Americi i na
Islandu
f) šumske ptice na području srednje Europe, a susrećemo ih i u parkovima, vrtovima, starim
grobljima. Uglavnom love noću, čuju tako dobro da položaj plijena mogu odrediti slu-
hom, pa mogu loviti i u potpunom mraku. Love male sisavce, ptice, vodozemce i kukce. U
mnogim kulturama su povezivane sa smrću i nesrećom, vjerojatno zbog njihovog noćnog
života i karakterističnog hukanja. No drugdje su pak simbol mudrosti, kao i znak gluposti
a) b) c) d) e) f)
6. U sljedeće rečenice dopišite priložne oznake u odgovarajućem padežu!

Egészítse ki az alábbi mondatokat a zárójelben levő főnevekkel megfelelő esetükben!
Svake godine su dolazili . (Markovo).

Dan se poznaje . (jutro).
su se pojavili crni oblaci. (nebo)
Prvi film je prikazan . (Pariz)
Blago onima koji su siromašni . (duh)
Ima li za njih mjesta ? (sunce)
smo se rastali od njih. (suze)
Mlečani su trgovali . (svila)
233
7. Uvrstite sljedeće imenice u dolje navedene rečenice u odgovarajućem
obliku!
Helyezze a következő főneveket az alábbi mondatokba megfelelő alakjukban!
šuma grad učenici trajekt more nebo auto kreda lutka autobus roditelji prijatelj nalivpero
flomaster reket žlica loptica park vlak zrakoplov ulica
Djeca šetaju . Ti hodaš brzo .
Moj prijatelj putuje . Svaki dan putujem u školu.
Mi idemo na more. Dolazim u školu .
Juhu jedemo . Profesorica piše na ploču .
Naši roditelji šetaju . Djevojčice se igraju .
Tenis igramo i . Razrednica ide na izlet .
Na ploču pišemo . Brod plovi .
U bilježnicu pišemo . Oblaci putuju .
Idem sutra u kino . Ana putuje na otok Brač.
Prekosutra idemo na izlet . Naši prijatelji šetaju .
8. Odlučite treba li prijedlog s/sa!

Döntse el, hogy szükség van-e a s/sa elöljárószóra!
da ne
Djeca se igraju u dvorištu s loptom. ☐ ☐
Moj tata putuje vlakom. ☐ ☐
Hrvoje piše u rječnik s kemijskom olovkom. ☐ ☐
Meso jedemo s nožem i vilicom. ☐ ☐
Milan priča s djevojkama. ☐ ☐
Momak ide u kazalište roditeljima. ☐ ☐
Profesor dolazi u školu s automobilom. ☐ ☐
Mirko stiže u grad sa zrakoplovom. ☐ ☐
Jadranka na ulici priča sa Silvijom. ☐ ☐
Volimo jesti pitu s jabukama. ☐ ☐
Želiš li kavu sa šlagom? ☐ ☐
Ili možda čaj limunom? ☐ ☐
234
9. Dopunite sljedeće rečenice ispravnim oblicima riječi u zagradama (te
eventualno prijedlozima)!
Egészítse ki az alábbi mondatokat a zárójelben szereplő szavak (és esetleg elöljáró-
szók) segítségével!
(mrak) je stigao i on.
Svi su vidjeli dječaka (batina)
Putovali su (sela)
Sanjam brodove (tiha luka)
Popnite se (toranj)!
Krali su voće (trešnjina stabla).
Snijeg je pao (njegov kaput).
Majka je išla (neka rođakinja).
(Seoska djeca) nije bilo veće sreće.
10. Napišite ukratko sažetak 18. lekcije!

235
A Szavanna zóna a mai formájában 2008 óta létezik. Az
afrikai szavannák patásait bemutató első Afrika-kifutót
ugyanis 1930-ban alakították ki 1600 négyzetméteren egy
olyan területen, amely ma is része a Szavanna zónának.
2008-ra ennek a korábbi Afrika-kifutónak a jelentős ki-
bővítésével, az egykori Teveház átépítésével és néhány új épületszárny kialakításával egy
egész komplexum jött létre. Ennek központi része egy több mint 5000 négyzetméteres sza-
badkifutó, ahol részben a zsiráfok, gazellák és antilopok, valamint több madárfaj, részben
pedig a szélesszájú orrszarvúak kaptak helyet. A kifutóhoz tartozó istállóban nemcsak ezek
a fajok kaptak helyet, hanem az afrikai szavannák apróbb lakói is, a rovaroktól egészen a
kisemlősökig. A komplexumhoz tartozik a népszerű szurikáták kifutója is. Szerkezetileg a
Szavanna komplexum része, tematikai szempontból viszont a szomszédos elefántkifutóhoz
csatlakozik az új elefántcsarnok is.

Crne rode hrane se najčešće u plitkim, biljkama bogato zaraslim barama. Hodajući hvataju
različite životinje koje žive u vodi, od žaba do različitih vrsta riba. Ne smetaju im ni tvrde
žabice u perajama. Zabilježeno je kako uspješno love i gutaju i babuške i patuljaste somove,
čije bodlje mogu biti doista neugodne. Žabe progutaju žive, a ribe pak usmrte kljunom i tek
ih onda pojedu.
236
19. lekcija
1. Az előidejű jövő idő
(Futur II.)
Az előidejű jövő idő (futur II.) összetett igeidő, amely csak alárendelt mondatokban fordul elő. El-
sősorban olyan jövő idejű cselekvést fejez ki, amely egy másik, szintén jövő idejű cselekvés előtt
(vagy azzal egyidőben) zajlik le.
A biti segédige jelenidejű alakjából és a cselekvő melléknévi igenévből képezzük a következőkép-
pen:
Jed./ 1. budem radio/radila Mn/1. budemo radili/radile
2. budeš radio/radila 2. budete radili/radile
3. bude radio/radila 3. budu radili/radile
F I. F II. F I. F II.
Posjetit ću te kad budem imala vremena. Meg foglak látogatni, ha lesz időm.
(azaz előbb lesz időm, aztán foglak meglátogatni→ ezért előidejű idő)
2. A visszaható igék többi típusa

(Ostale vrste povratnih glagola)
A visszaható igékről nagy általánosságban már volt szó az 5. és 6. leckében. Most részletesebben is
megismerkedünk velük. Három fő csoportjukat különböztetjük meg:
1. valódi visszaható igék: azt fejezik ki, hogy az alany a cselekvést saját magán végzi, ezt igazolja az
a tény is, hogy a se visszaható névmást helyettesíthetjük a sebe (magát) alakkal: češljati se, oblačiti
se, umivati se (fésülködik, öltözködik, mosakszik, vagyis fésüli magát, stb.)
2. nem valódi visszaható igék: ezeknél csak a visszaható alak érhető tetten (tehát az ige mellett
ott a se visszaható névmás), azonban itt a névmás nem helyettesíthető a sebe alakkal, és ez az igék
jelentéséből is kiderül: bojati se, veseliti se, radovati se, smijati se (fél, örül, nevet, stb.)
3. kölcsönösen visszaható igék: a cselekvést két alany végzi egymáson, egymással: boriti se, igrati
se, vidjeti se (harcolnak, játszanak egymással, látják egymást, stb.)
237
PLANOVI ZA BUDUĆNOST
1. Napišite svoje planove i želje poslije srednjoškolskog školovanja. Poku-
šajte upotrijebiti što više glagola u futuru prvom i drugom!
Írja le terveit és vágyait a középiskolai tanulmányai befejeztével. Próbáljon minél több
igét használni jövő és előidejű jövő időben!
2. Dovršite sljedeće rečenice oblikom futura drugog!

Fejezze be az alábbi mondatokat úgy, hogy előidejű jövő időt használ!
Položit ću ispit
Za Novu godinu ću posjetiti Milano.
Požurimo na vlak
Vikendom ću pogledati utakmicu svoje ekipe.
Pobijedit ćemo.
3. Na Silvestrovo ispraćamo staru godinu i puni nade iščekujemo novu. Pri-

sjetite se najljepših trenutaka i zahvalite za sve dobro i lijepo što vam se
dogodilo u proteklih 365 dana. A onda poput cara Konstantina napišite svoj
edikt koji će svima u vašoj obitelji u novoj godini omogućiti da žive u miru, lju-
bavi i sreći. Napišite pravila kako to ostvariti , a onda ih ponudite ukućanima
na usvajanje.
Szilveszterkor elköszönünk az óévtől és reményekkel telve várjuk az újat. Emlékezzen
vissza a legszebb pillanatokra és köszönjön meg minden jót és szépet, ami önt érte az
elmúlt 365 napban. Aztán Konstantin császárhoz hasonlóan írja le saját rendeletét,
amely minden családtagjának lehetővé teszi, hogy az újévben békében, szeretetben és
boldogságban éljen. Írja le azokat a szabályokat, amelyek alapján ezt meg tudja való-
sítani, majd adja át a háziaknak elsajátításra!
238

4. Pored slika napišite povratni glagol!

Az alábbi képek alá írjon egy-egy visszaható igét!
1. _____________
2.
2. _____________
3. 3. _____________
1.
4. _____________
5. _____________
4. 5. 6. 6. _____________
5. S povratnim glagolima iz prethodnoga zadatka napišite rečenicu u kojoj

ćete upotrijebiti futur II.!
Az előző feladatban szereplő igékkel írjon olyan mondatokat, amelyekben az előidejű
jövő időt fogja használni!
239
6. Pročitajte tekst o 10 najtraženijih zanimanja u Hrvatskoj, zatim u tablici
obilježite o kojim zanimanjima je riječ te dopišite zašto je to zanimanje
traženo!
Olvassa el a 10 legkeresettebb foglalkozásról szóló szöveget, majd az alábbi táblá-
zatban jelölje meg, melyik foglalkozásokról van szó és írja le, miért keresett az adott
foglalkozás!
Prema analizi jednoga portala, trenutno top-zanimanje u kojem je uspješnost u poslu
presudnija od obrazovanja je prodajni predstavnik ili konzultant. Ti ljudi svojim sposob-
nostima direktno mogu utjecati na povećanje zarade tvrtke uz prosječnu plaću koja
se kreće između 3500 i 5000 kuna, prodajni konzultant, čak i ako je SSS, u vodećim tvrt-
kama može zarađivati i do 7500 kuna te dobiti službeni automobil i dodatne bonuse.
Posao prodajnog predstavnika ili konzultanta uključuje obilazak prodajnih mjesta gdje se
brinu o adekvatnoj vidljivosti proizvoda određene tvrtke.
Među novijim zanimanja na listi najpoželjnijih sa srednjom stručnom spremom su šišači
pasa. Od osnovne plaće od oko 3000 kuna, oni najstručniji – koji šišaju pse bogatih klijenata
– mogu mjesečno zaraditi i do desetak tisuća kuna.
Tajnice su već godinama na listi najpoželjnijih zanimanja. Tajnice koje su u svojim tvrtka-
ma glavni oslonac administracije i logistike zarađuju do 8000 kuna.
Dobre dadilje i pomoćnice u kućanstvu zlata su vrijedne svim zaposlenim obiteljima s
boljim primanjima koje nemaju vremena za svakodnevne kućne poslove. I kod dobrih da-
dilja, koje postaju gotovo pridruženi članovi obitelji, također je pravilo da su iskustvo i kva-
liteta daleko važniji od obrazovanja, pa od najnižih plaća od oko 2000 kuna, dobrostojeće
obitelji plaćaju i oko 5000 kuna.
U razvoju wellnessa proteklih godina sve su traženiji maseri i treneri koji na tržištu rada
također mogu pristojno zaraditi.
Da je kvalitetno obrazovanje ipak najbolje jamstvo za dobru plaću, dokazuju menadžeri
u prodaji koji su na prvom mjestu trenutnih top-zanimanja.
Na cijeni su i menadžeri ljudskih resursa koji u prosjeku zarađuju od 7000 do 12 000
kuna. Budući da svojim radom tvrtkama mogu uštedjeti značajan novac, a svojim znanjem
o adekvatnom investiranju povećati zaradu tvrtke, ne oklijevaju izdašno platiti direktore
financija koji uz prosječne plaće od oko 10 000 kuna mogu biti plaćeni i do 25 000 kuna.
Uz već godinama tražene i dobro plaćene informatičare i programere pozitivan je trend vrlo
traženih strojarskih i građevinskih inženjera koje tvrtke traže i nude im posao već tijekom
studija.
Sve popularnije, traženo i dobro plaćeno je i zanimanje grafičkog dizajnera, bez kojeg je
danas nezamislivo reklamiranje i osmišljavanje ambalaža.
Je li spomenu-
Zanimanje Zašto je popularno?
to u tekstu?
direktor financija
dadilja
240
Je li spomenu-
Zanimanje Zašto je popularno?
to u tekstu?
menadžer u prodaji
tajnica
frizerka i kozmetičarka
menadžer ljudskih resursa
strojarski i građevinski inženjer
odvjetnik
šišač pasa
informatičar i programer
kućna pomoćnica
grafički dizajner
prodajni predstavnik - konzultant
maser
7. Napišite po jednu rečenicu sa sljedećim glagolima, zatim načinite od njih

povratne glagole pa napišite još po jednu rečenicu!
Írjon egy-egy mondatot az alábbi igékkel, majd alkosson belőlük visszaható igét, és
írjon velük mondatot!
pohvaliti

zatvoriti

zamisliti

naljutiti

namirisati

241
8. Dopunite tekst riječima koje nedostaju!
Pótolja a szöveget a hiányzó szavakkal!
veterinarskog tehničara Njuškica preporuci šišanjem pasa diplomata
prosječna cijena šišači pasa reklama Njuškica četveronožnih pudl
kvalitetnim radom
Da su trenutno jedno od najpoželjnijih zanimanja sa srednjom
stručnom spremom, potvrđuje Ana Kovačić koja je prije tri godine u Zagrebu
otvorila svoj salon “ ”. Među tristotinjak mu-
šterija, koje redovito uređuje, nekoliko je pasa poznatih vlasnika. U njezinom
salonu “ ” šiša se pas jednog uglednog , ali
i poznatog novinara.
– Nakon srednje škole, sa 18 godina, dobila sam zvanje i odlučila
da se želim baviti baš . Kako kod nas nema nikakve posebne škole
ili tečaja za šišače pasa, posao sam učila u jednom salonu te zatim otvorila i svoj –
priča Ana koja je sa srednjom spremom, ali i , izgradila posao od
kojeg danas dobro živi.
Naime, šišanja manjeg psa, bez kupanja, je oko 120 kuna. – Re-
klamirala sam se samo na početku, a kasnije su mušterije stale dolaziti isključivo
po . Više mi nikakva posebna nije potrebna –

ističe Ana.
242
9. U prvi dio rečenice upišite glagol u zagradi zadanom obliku, zatim dopu-
nite rečenicu futurom II. nekog drugog glagola!
A mondat első részét egészítse ki a zárójelben megadott ige alakjával, majd folytassa a
mondatot egy másik ige előidejű jövő idejével!
a) Sutra (otputovati, 1. l. jd) na more ako

b) Ove godine (slaviti, 3. l. jd) 18. rođendan i tada
c) li s nama (ići, 2. l. jd) ?
d) u kino (otići, 1. l. mn) .
e) mu da ozdravi što prije (pomoći, 3. l. mn) .
f ) Svi odlično test iz hrvatskoga jezika (napisati, 2. l .mn)
g) Marko te (pozdraviti, 3. l. jd) kad (proći) pored tebe.
h) (otići 1.l. mn) kući oko 19 sati .
i) (osjetiti, 2.l.jd) toplinu kada (ući)unutra.

Bake, djedovi i roditelji trebali bi promijeniti savjete koje daju novim naraštajima kad je riječ
o poslovima na kojima će se u budućnosti najviše zarađivati. Stručnjaci upozoravaju da bi
bilo krivo pretpostaviti da će zanimanja koja su danas najbolje plaćena, poput odvjetnika,
bankara i brokera, i u budućnosti donositi jednako novca. U idućih 10 do 20 godina velike su
šanse da će poslovi koje danas radimo biti uvelike drugačiji. Zanimanja koja danas ne posto-
je, poput “vertikalnog farmera” ili “osobe koja izrađuje dijelove tijela”, mogla bi biti moderna
zanimanja kao što su to danas primjerice konzultanti za medije.
243
Amikor gyerekként megkérdezték tőled, mi leszel, ha nagy leszel, mit válaszoltál?
Sokszor hallhattál már arról, mennyire nagy jövője van a szakképzésnek, és milyen
színes, izgalmas világot rejtenek egyes szakmák. Ha pályaválasztás előtt állsz, érde-
mes komolyan végiggondolnod, Te milyen területen lennél kiemelkedően tehetséges!
Modern, vagy tradicionális szakma? Sokan értsenek hozzá, vagy alig néhányan az ország-
ban? Művészeti vagy gazdasági terület legyen? Hogy megkönnyítsük döntésed, összegyűj-
töttük a legérdekesebb szakmákat, melyekhez legalább annyira szükséges a tehetséged
és a kreativitásod, mint az oktatás során megszerzett tananyag és a gyakorlati jártasság.
Ezek pedig a következők: alkalmazott fotográfus, díszlet- és jelmeztervező asszisztens,
ötvös – fémműves, médiatechnológus, WEB programozó, jogi asszisztens, újságíró, alkal-
mazott grafikus, idegenforgalmi szakmenedzser, fitness - wellness asszisztens, sportedző,
értékpapír-piaci szakügyintéző, banki szakügyintéző, gazdálkodási menedzser, pénzügyi
szakügyintéző, projektmenedzser, kulturális szervező, idegenvezető, hangtechnikus,
mozgóképi animációkészítő.
Ha az egyik, vagy akár több szakma is felkeltette a kíváncsiságod, ne hagyd annyiban! Járj
utána a részleteknek is, hiszen a jövőd a tét!
244
20. lekcija
1. A befejezett és folyamatos igék
(Glagolski vid/aspekt)
A horvát igék a cselekvés (történés, létezés) időtartamát tekintve lehetnek:

a) folyamatosak (nesvršeni) – meg nem határozott (határozható) ideig tartanak
b) befejezettek (svršeni) – az időtartam egyszeri, és a cselekvés már megtörtént
A folyamatos igékből befejezett alakot képezhetünk úgy, hogy:

a) különböző előtagokat teszünk a folyamatos ige elé:
pisati – napisati ír – megír
seliti – odseliti költözik – elköltözik
vladati – zavladati uralkodik – eluralkodik
gledati – pogledati néz - megnéz
Néha kisebb jelentésbeli módosítás is előfordul, ha előtagot helyezünk a folyamatos ige elé. (gle-
dati-izgledati nézni – kinézni)
b) megváltoztatjuk a szótövet:
ulaziti – ući bemegy
odolijevati – odoljeti ellenáll
poznavati – poznati ismer
obilaziti – obići körbejár
prolaziti – proći elmúl
Ha a szótő megváltoztatásával kapunk befejezett igét, a magyar jelentésben nincs különösebb eltérés,
de a horvátban ügyelnünk kell a folyamatos és befejezett igék használatára. (Általában a párból a
hosszabb alakú a folyamatos.)
Cijeli dan obilazimo gradske trgove. Egész nap járjuk a város tereit.
Kad obiđemo sve trgove, idemo na ručak. Ha bejártuk az összes teret, ebédelni megyünk.
Vrijeme je prolazilo sporo. Az idő lassan múlott/telt.
Vrijeme je prošlo sporo. Az idő lassan múlt/telt el.
Megjegyzés: Az előtag és a szótő határán gyakran zöngésség szerinti hasonulás megy végbe:
od + putovati = otputovati elutazik
iz + pisati = ispisati kiír
2. Az aspektus-párok
(Vidski parnjaci)
A horvát nyelvben a legtöbb folyamatos igének létezik befejezett párja, amelyeket a fent említett
módon képezhetünk.
Az alábbi táblázatban néhány ilyen igepárt mutatunk be:
245
FOLYAMATOS (Nesvršeni) BEFEJEZETT (Svršeni)
bacati dobál baciti dob
čekati vár dočekati kivár
čitati olvas pročitati elolvas
davati ad dati odaad
hvatati fog uhvatiti megfog
kupovati vásárol kupiti vesz
letjeti repül preletjeti átrepül
micati mozgat maknuti elmozdít
nalaziti talál naći megtalál
pisati ír napisati megír
prodavati árul prodati elad
puštati enged pustiti elenged
raditi csinál uraditi megcsinál
stajati áll stati megáll
teći folyik proteći elfolyik
voljeti szeret zavoljeti megszeret
vući húz odvući elhúz
zvati hív pozvati meghív
živjeti él doživjeti megél
3. A két aspektusú igék

(Dvovidni glagoli)
A horvát nyelvben néhány ún. két aspektusú ige (dvovidni glagol) létezik. Mindig a szövegkörnyezet
határozza meg, hogy az adott ige folyamatos avagy befejezett-e.
Ilyen pl. a biti létige, amely egyszerre folyamatos és befejezett (ezért két aspektusú). Többnyire ösz-
szetett igealakok képzésénél használjuk, de önálló jelentéssel is bír:
J/ 1. budem fogok Mn/ 1. budemo fogunk
2. budeš fogsz 2. budete fogtok
3. bude fog 3. budu fognak
A létige mellett két aspektusú igék még:

a) az étkezést kifejező igék:
doručkovati reggelizik objedovati étkezik ručati ebédel
užinati uzsonnázik zajutarkovati reggelizik večerati vacsorázik
b) a čuti hall és vidjeti lát igék
c) az –irati végű idegen eredetű igék:
asimilirati, organizirati, parkirati, telefonirati
Moja mama satima telefonira. Édesanyám órákig telefonál. (folyamatos)
Kad tata telefonira, krećemo na put. Mihelyt apa telefonál, indulunk. (befejezett)
246
POZNAJETE LI HRVATSKU?
1. Dopunite rečenice odnosnim zamjenicama koji, koja, koje!
Egészítse ki a mondatokat a koji, koja, koje vonatkozó névmásokkal!
To je ulica u stanujem.
Selo u svaki dan putujem, nije daleko.
Putovat ćemo u grad nam je najbliži.
Vidjela sam momka s sam se srela na utakmici.
Gospodin je telefonirao, tražio je Anu.
Liječnica kod sam bio jako je ljubazna.
Ovo je grad u živim.
Daj mi olovku si pisao!
Nema knjige želim kupiti.
2. Upišite odgovarajući oblik posvojnog pridjeva!

Írja be a birtokos melléknév megfelelő alakját!
Jučer sam obukla pulover. mama
Bilježnice su na stolu. Petra
Bili smo u muzeju s prijateljem. Davor
Jučer smo upoznali liječnicu. Marko
Marija stanuje u ulici. Branimir
Igrali su nogomet loptom. dječak
Idemo na izlet u rodno selo. profesor
Nigdje nema fotografije. Anka
247
3. Napišite deset rečenica o povijesti svoje zemlje!
Írjon tíz mondatot saját országának történelméről!
4. Sljedeće rečenice najprije stavite u upitni oblik, a onda odgovorite na

pitanje pomoću niječnog oblika!
A mondatokat alakítsa át kérdő mondatokká, majd válaszoljon a kérdésekre a tagadó
alak használatával!
Uzorak: Roditelji će ljetovati kod tetke. Hoće li roditelji ljetovati kod tetke?
Roditelji neće ljetovati kod tetke.
Maja će dati sendvič bratu.

Mi ćemo pogledati večeras film u kinu.

Djevojke će ići na izlet u šumu.

Jadranka će spremati stan vikendom.

Ja ću kuhati ručak svaki dan.

Ti ćeš raditi u uredu do tri sata.

Vi ćete ponoviti lekciju prije sata.

248
5. Odgovorite na pitanje prema uzorku!
Válaszoljon a kérdésre a minta alapján!
Uzorak: Jeste li danas bili u kazalištu? Ne, ali sutra ću ići u kazalište.
Jeste li kupili kartu za sutra? Ne, .
Jesi li bio jučer kod liječnika? Ne, .
Jesmo li večeras vidjeli film? Ne, .
Jesu li danas bili u muzeju? Ne, .
Jeste li ovog ljeta bili na moru? Ne, .
Jesi li danas odgovarao iz povijesti? Ne, .
6. Dovršite rečenice pomoću niječnog oblika futura!

Fejezze be a mondatokat a jövő idő tagadó alakjával!
Uzorak: Ivan je učio cijelo popodne, ali ja .
Ivan je učio cijelo popodne, ali ja neću učiti cijelo popodne.
Profesor je spavao na predstavi, ali mi .
Djeca su puno crtala na satu, ali ti .
Branka je pila pivo iz čaše, ali vi .
Učenici su zakasnili na predavanje, ali on .
Studenti su dugo plivali u moru, ali ja .
Zoran je jeo u restoranu, ali mi .
Ti si išao k liječniku, ali ja .
Profesorica je željela malo tišine, ali vi .
249
8. Pitajte prijatelja ili prijateljicu o njihovim planovima za ljeto! Ispričajte što

ste saznali!
Kérdezze meg barátját, vagy barátnőjét milyen tervei vannak a nyárra! Mondja el, amit
megtudott!
9. Ispunite tablicu!
ŠTO STE MOGLI? ŠTO MOŽETE? ŠTO ĆETE MOĆI?
ŠTO NISTE MOGLI? ŠTO NE MOŽETE? ŠTO NEĆETE MOĆI?
prije deset
godina
danas
za deset
godina
250
10. Koji su najzanimljiviji i najstariji kulturni i povijesni spomenici vašega
grada?
Melyek az ön városának legérdekesebb és legrégibb történelmi emlékei?
11. Sljedeće rečenice dopunite glagolskim parovima: gledati – pregledati, pi-

sati – zapisati, piti – popiti, slušati –čuti, kupovati – kupiti, kasniti – zakasniti,
gledati – ugledati!
Egészítse ki az alábbi mondatokat a megfelelő igepárokkal!
Mi smo pismo, a vi ste samo jednu rečenicu.

Vi ste radio, a mi smo nešto s ulice.
Ana je kaput, a ja sam kostim.
Maja je Ivana na ulici, a on je izloge.
Profesorica je jutros , a vi svaki dan.
Studenti su kavu, a mi smo čaj.
Ja sam lekciju, a brat je film
12. Napišite rečenice s glagolskim parovima!

Írjon mondatokat az alábbi igepárokkal!
seliti se – doseliti se

odolijevati – odoljeti

vladati – zavladati
251
puniti – napuniti

sjediti – sjesti

prolaziti – proći

ulaziti – ući

polaziti – poći

rasti – porasti

dići – podići
13. Dovršite rečenice futurom glagola!

Fejezze be a mondatokat az ige jövő idejű alakjával!
Uzorak: Danas se nismo sjetili njenog broja, ali sutra ...
Danas se nismo sjetili njenog broja, ali sutra ćemo se sigurno sjetiti.
Večeras se nismo vratili kući kasno, ali sutra .
Danas se niste smijali šali, ali sutra .
Jutros se nisam tuširala, ali večeras .
Jučer se nismo sjećali izleta, ali danas .
Prekjučer se nisi brijao, ali danas .
Danas se nisu vidjeli u školi, ali sutra .
Zimus se niste kupali u bazenu, ali ljeti .
Djeca se danas nisu radovala, ali preksutra .
252
14. Dopunite sljedeće rečenice informacijama koje odgovaraju stvarnosti!
Egészítse ki az alábbi mondatokat olyan adatokkal, amelyek megfelelnek a való-
ságnak!
Vukovar se nalazi na obali .
Grad Dubrovnik se nalazi na popisu .
Najstariji nacionalni park u Hrvatskoj je .
Planina Risnjak je ime dobila po .
Velebitska degenija je .
Dalmatinski pas je .
Pulska Arena je mjesto .
Katedrala u Zagrebu ima .
Eufrazijeva bazilika se nalazi u .
Na Jadranskom moru broj otoka je .
Jadranska obala je slična .
15. Poznajete li Meštrovićevu galeriju u Zagrebu? Što tamo možete vidjeti?

Ismeri a zágrábi Meštrović-galériát? Mi látható ott?
253
16. Upotrijebite odgovarajući oblik pokaznih zamjenica ovaj, ova, ovo!
Használja az ovaj, ova, ovo mutató névmások megfelelő alakját!
djevojke ste upoznali u mojoj školi.

S momcima smo bili na izletu u Hrvatskoj.
ljudima ništa nije teško.
profesora nikada nema kod kuće.
Ne volim haljine s prugama.

U hotelima ljeti je uvijek puno ljudi.
Bez službenika ne možemo obaviti posao.
Mi radimo s inženjerom u tvornici.
krajolici su ljeti najljepši.
Sjednite na stolicu!
17. Od sljedećih nesvršenih glagola napravite svršene!

Képezzen befejezett igéket az alábbi folyamatos igékből!
putovati – pisati –
živjeti – šetati –
jesti – pomagati –
kupovati – učiti –
zvati – čekati –
češljati – pitati –
željeti – stajati –
18. Što znate o Dubrovniku? Pomoću natuknica napišite kratak sastav o Dub-
rovniku!
Mit tud Dubrovnikról? A címszavak alapján írjon rövid fogalmazást Dubrovnikról!
– poznato svjetsko turističko središte
– 7. stoljeće
254
– u sastavu susjeda: Bizanta, Venecije i Turaka
– samostalna republika (grad-država) 1358. – 1808.
– od 1808. g. dio dalmatinske Hrvatske
– povijesni i kulturni spomenici: Knežev dvor, palača Sponza, crkva sv. Vlaha, gradske zidine,
mnogi samostani
– u okolici na otocima: vile i ljetnikovci
– rodni grad hrvatskih pisaca (Marin Držić, Ivan Gundulić)
– od 1950. g. Dubrovačke ljetne igre (festival glazbe, kazališta, narodnih pjesama i plesova)
255
19. Pomoću natuknica ispunite tablicu!
A címszavak segítségével töltse ki a táblázatot!
– rođen u Dubrovniku oko 1520.
– najveći hrvatski znanstvenik i filozof
– rođen u Dubrovniku 1711.
– najveći dramski pisac u starijoj hrvatskoj knjižvenosti
– poznati hrvatski kipar
– pisao je i pjesme
– rođen je u primorju, a umro u Americi
– njegova djela prikazuju junake iz narodne povijesti i legendi
– život je proveo u inozemstvu
– pisao je u renesansnom stilu komedije i pastirske igre
– u Italiji je upoznao talijansko kazalište
– njegovi spomenici se nalaze u mnogim gradovima Hrvatske
IVAN MEŠTROVIĆ MARIN DRŽIĆ RUĐER BOŠKOVIĆ
20. Pronađite svršene odnosno nesvršene parove sljedećih glagola!

Keresse meg az alábbi igék folyamatos illetve befejezett párját!
SVRŠENI NESVRŠENI SVRŠENI NESVRŠENI
čekati dati
hvatati naći
puštati uraditi
teći odvući
zvati crtati
govoriti stati
kupiti plaćati
256
SVRŠENI NESVRŠENI SVRŠENI NESVRŠENI
viknuti leći
lupati stići
doći odlaziti
silaziti tražiti
kazati skuhati

Négy hétig voltunk Horvátországban. Megismertük az országot, az embereket és valamit
horvátul is megtanultunk. Új barátokat és szép emlékeket szereztünk. Egyszer ismét el fo-
gunk menni Horvátországba.
Dubrovnik a legszebb város az adriai parton. Dubrovnikba repülővel, autóval, autóbusszal
és hajóval is utazhatunk. Legszebb hajóval utazni, repülővel viszont a leggyorsabb és
legkényelmesebb. A város régi részében a Stradun a legismertebb utca. Itt van a legtöbb
emlékmű is, melyeket rövid séta közben meg lehet tekinteni. Nekünk leginkább mégis a
régi városfalak tetszettek.
22. Dodajte po tri prefiksa sljedećim glagolima kako bi postali svršeni!

Kapcsoljon az alábbi igékhez 3-3 előtagot, hogy befejezett igékké váljanak!
pisati nositi gledati čitati
257
Hrvatska je mlada srednjeeuropska država, međunarodno priznata od siječnja 1992. Sa
1185 otoka ima, osim Norveške, najrazvijenije primorje u Europi. Zbog svojega zemljopi-
snog položaja ima sredozemnu, planinsku i kontinentalnu klimu. Sa 4.284.889 stanovnika
ona se ubraja među gospodarski srednjerazvijene zemlje. Glavni joj je grad Zagreb.
Hrvati su doselili na područje bivših rimskih provincija Panonije i Dalmacije u 7. stoljeću. Od
tada do danas imaju burnu povijest. Papa Ivan VIII. priznao je 879. zemaljsku vlast hrvatsko-
ga kneza Branimira. Nakon niza pobjeda nad Mađarima, kralj Tomislav početkom 10. stolje-
ća ujedinjuje sjevernu i južnu Hrvatsku. Hrvatska stupa 1102. godine u personalnu uniju s
Mađarskom. Nakon što su Turci zaprijetili uništenjem Hrvatske, Sabor je 1527. izabrao au-
strijskog vladara Ferdinanda za hrvatskoga kralja. Sadašnje granice Hrvatska je uspostavila
1718. nakon nekoliko pobjeda nad Turcima.
24. Pročitajte sljedeći tekst i odlučite jesu li tvrdnje ispravne!

Olvassa el a szöveget és döntse el, hogy igazak, vagy hamisak az állítások!
Zagreb je glavni grad Hrvatske. Danas ima
oko milijun stanovnika. To je najveće kulturno
i poslovno središte Hrvatske. Hrvatsko narod-
no kazalište je građeno 1895. Ispred zgrade je
Zdenac života, djelo velikoga hrvatskog kipa-
ra Ivana Meštrovića iz 1907. godine.
Grad se sastoji od dva dijela, Gradeca i Kap-
tola. Staro ime Gornjeg grada je Gradec. To je
naselje koje se samostalno razvija od 1247. U
dolini oko Kaptola i Gradeca ljudi podižu nove kuće i ulice. Ta dva naselja s okolicom već od
16. stoljeća čine jedan grad – Zagreb. Smješten je u podnožju Zagrebačke gore na obalama
rijeke Save. Najviši vrh te gore, Sljeme visoko je 1035 metara. Zagreb je od mora udaljen
170 kilometara.
TOČNO NETOČNO
Zagreb ima oko 2 milijuna stanovnika.
Zdenac života je djelo Vlahe Bukovca.
Gornji grad se zove Gradec.
Daljina između mora i Zagreba je 170 kilometara.
Gradec i Kaptol su jedan grad već od 15. stoljeća.
Zagreb se nalazi u podnožju Moslavačke gore.
Zagreb je kulturno i zdravstveno središte Hrvatske.
Hrvatsko narodno kazalište je izgradio Ivan Meštrović.
Južno od Zagreba teče rijeka Sava.
258
4. provjera
(Lekcija 17 - 20) Vrijeme: 45 minuta
I. Izaberite točno rješenje! (20 bodova)
1. Ja se jako veselim 11. Djeca ne vole boraviti

a) sa sobom. a) na razredu.
b) vikendu. b) u razredu.
c) sunca. c) iz razreda.
2. Oni se smiju 12. Mi se želimo vratiti

a) prijatelju. a) u školu.
b) šalom. b) u školi.
c) na koncert. c) na školu.
3. Mi se kupamo 13. Kod benzinske postaje radnik vam kaže:

a) u bazen. a) Izvolite.
b) u moru. b) Hvala.
c) na bazen. c) Oprostite.
4. Vi se spremate 14. Kad vas netko ponudi cigaretom kaže:

a) oko sebe. a) Molim.
b) na koncert. b) Dopustite.
c) na ulici. c) Izvolite.
5. Ana vodi psa 15. Kad se nekome želite ispričati kažete:

a) sa sobom. a) Dopustite.
b) pored sebe. b) Oprostite.
c) o sebi. c) Hvala.
6. Marko čuva tajnu 16. Kada u tramvaju predajete mjesto nekome, kažete:
a) u sebe. a) Molim.
b) u sebi. b) Dopustite.
c) na sebi. c) Izvolite.
7. Kad je vruće, nemamo kaput 17. Kada vam netko nešto daje vi kažete:
a) kraj sebe a) Molim.
b) na sebi. b) Hvala.
c) oko sebe. c) Izvolite.
8. Tvoj tata se brije 18. Kada netko stoji ispred vas, a vi želite sići s tramvaja, kažete:
a) s aparatom. a) Molim.
b) sa sapunom. b) Oprostite.
c) aparatom. c) Dopustite.
259
9. Mi se ne bojimo 19. Kad carinik traži vašu putovnicu, kažete:
a) od mraka. a) Dopustite.
b) mraka. b) Molim.
c) na mraka. c) Izvolite.
10. Marija se boji 20. Kada želite mijenjati novac, kažete:

a) od zrakoplova. a) Hvala.
b) voziti zrakoplovom. b) Molim vas.
c) u zrakoplovu. c) Izvolite.
II. Dopunite sljedeće rečenice odgovarajućim oblikom odnosnih zamjenica! (8 bodova)
1. Kupujemo na tržnici na je sve jeftinije.
2. Zoran sjedi na mjestu na je sjedio Ivan.
3. Momak sam išla u posjet, gledao je film.
4. To je putovanje o sam ti pričala.
5. Žena s si me vidjela, moja je teta.
6. Ne volim filmove ne znam kraj.
7. Ja sam pisao pismo ste našli u ladici.
8. Daj mi olovku si pisala!
III. Odgovorite na pitanja! (8 bodova)
1. Gdje možete promijeniti novac? ................................................
2. Gdje možete posuditi knjigu? ................................................
3. Gdje možete dobiti informacije o putovanju? ................................................
4. Gdje možete kupiti poštanske marke? ................................................
5. Gdje možete telefonirati? ................................................
6. Gdje možete vidjeti operu ili dramu? ................................................
7. Gdje možete popiti šalicu kave? ................................................
8. Gdje možete pogledati film? ................................................
260
IV. Od glagola pisati načinite svršeni glagol i upišite ga u odgovarajuću rečenicu! (8 bodova)
1. Igor se na fakultet.
2. Učenici su lekciju prije sata.
3. Marko se iz tečaja.
4. Studenti su adresu na razglednicu.
5. Ja sam svoje podatke u obrazac.
6. Djeca su roditeljima pismo.
7. Profesor je ocjene u dnevnik.
8. Mi smo vaš broj telefona.
V. Upišite odgovarajući oblik pokazne zamjenice taj, ta, to! (8 bodova)
1. Htjeli smo pogledati kaput.
2. djevojci treba pomoć.
3. Dajte objed ljudima!
4. Zakasnili smo na predavanje.
5. Predstava će biti u kazalištu.
6. Putujemo u kulturno središte.
7. Vidjeli smo čovjeka više puta.
8. Ne idemo nikuda bez potvrde.
VI. Sljedeće rečenice prepišite u kondicional! (8 bodova)
1. Mi šetamo starim Gornjim gradom. ................................................
2. Ana ide u kino s novim prijateljem. ................................................
3. Ja razgovaram s jednom novom studenticom. ................................................
4. Vi brinete o malom bolesnom djetetu. ................................................
261
5. Rođaci stanuju u lijepom stanu. ................................................
6. Ti kupuješ novu ploču. ................................................
7. Mi hoćemo kupiti novi auto. ................................................
8. Ja slušam njegovu prvu pjesmu. ................................................
Maksimum: 60 bodova
56 – 50 Dobro je!
49 – 30 Vježbajte još malo!
262
Rješenja
1. PROVJERA
I. 1b; 2a; 3b; 4b; 5c; 6b; 7c; 8a; 9a; 10b; 11a; 12a; 13a; 14c; 15c; 16c; 17c; 18a; 19b; 20a
II. 1. ali c; 2. i d; 3. ali e; 4. i a; 5. jer b
III. raditi; želi; voli; igra; svira
IV. 1. moja; 2. njegova; 3. njihov; 4. njihova; 5. njezin / njen; 6. vaša; 7. tvoj; 8. njihova; 9. naši;
10. njegov
V.
JA TI ON, ONA MI VI ONI
spavam
slikate
puše
ustaju
stanuješ
živi
učimo
dolazite
hranim
šeta
VI. 1. iz; 2. na; 3. na, u; 4. iz; 5. na; 6. iz; 7. na; 8. na; 9. na
2. PROVJERA
I. 1c; 2b; 3c; 4a; 5a; 6b; 7a; 8b; 9b; 10c; 11b; 12c; 13c; 14a; 15a; 16b; 17c; 18b; 19a, 20b
II. svoju; naša; naša; naš; naši; naše; svoju; svoju; svoje; svoj
III. Ivanova; profesoričin; Markova; Marijin; Petrin; dječakova
IV. ispred; iznad; ispod; nad; iznad; pred
V. ti; je; vas; nama; ga; joj; mi; njima
VI. momče; putniče; striče; bože
VII. putnicima, stvarima, rođacima, riječima, obiteljima, profesoricama
263
3. PROVJERA
I. 1b; 2b; 3a; 4c; 5c; 6b; 7c; 8a; 9c; 10c; 11a; 12b; 13c; 14b; 15a; 16c; 17c; 18a; 19c; 20b
II. 1. dobru komediju; 2. staru sliku; 3. dobrim prijateljem; 4. uzbudljivom filmu; 5. loših učenika;
6. veliku sobu; 7. gradskom kazalištu; 8. lijepoj djevojci
III. 1. sam rekao; 2. je imao; 3. je živjela; 4. si pekao / si pekla; 5. smo posjetili / posjetile; 6. je
voljela; 7. ste platili / platile; 8. su uzimali
IV.
1. moj; tvoj; njegov; njezin
2. moju; tvoju; njegovu; njezinu
3. u moju; u tvoju; u njegovu; u njezinu
4. s mojim; s tvojim; s njegovim; s njezinim
5. mojeg; tvojeg; njegovog; njezinog
6. o mojoj; o tvojoj; o njegovoj; o njezinoj
7. bez mojih; bez tvojih; bez njegovih; bez njezinih
8. na mojem; na tvojem; na njegovom; na njezinom
V. 1. Neka Marija ide; 2. poslušaj; 3. neka Igor putuje; 4. platimo; 5. ispričajte; 6.kupi; 7. očisti-
mo; 8. neka studenti ponesu
VI. 1. kupit ćemo; 2. uzet ćemo; 3. probat će; 4. popit ću; 5. ići će; 6. putovat ćemo; 7. ispunit
ćemo; 8. srest ću se
4. PROVJERA
I. 1b; 2a; 3b; 4b; 5a/b; 6b; 7b; 8c; 9b; 10b/c; 11b; 12a; 13a; 14c; 15b; 16c; 17b; 18b/c; 19c; 20b
II. 1. kojoj; 2. kojem; 3. kojem(u); 4. kojem; 5. kojom; 6. kojima; 7. koje; 8. kojom
III. 1. u banci; u mjenjačnici; na pošti

2. u knjižnici
3 . u turističkom uredu; u putničkoj agenciji
4. na pošti; na kiosku
5. na pošti; u govornici
6. u kazalištu
7. u kafiću; u restoranu
8. u kinu; na televiziji
264
IV. 1. upisao / upisuje; 2. napisali; 3. ispisao / ispisuje; 4. napisali; 5. upisala; 6. napisala; 7. upisao;
8. napisali / zapisali
V. 1. taj; 2. toj; 3. tim; 4. tog; 5. tom; 6. to; 7. tog; 8. te
VI. 1. Mi bismo šetali starim Gornjim gradom.

2. Ana bi išla u kino s novim prijateljem.
3. Ja bih razgovarao/razgovarala s jednom novom studenticom.
4. Vi biste brinuli o malom bolesnom djetetu.
5. Rođaci bi stanovali u lijepom stanu.
6. Ti bi kupovao/kupovala novu ploču.
7. Mi bismo htjeli kupiti novi auto.
8. Ja bih slušala njegovu prvu pjesmu.
265
SADRŽAJ
1. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.1. A horvát ábécé (Hrvatska abeceda) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.2. A személyes névmások (Osobne zamjenice) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.3. A létige (Pomoćni glagol biti) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.4. A létige jelen idejű tagadó alakja (Niječni oblik pomoćnog glagola biti) . . . . . . . . . . 4
1.5. A főnév (Imenica) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.6. A főnév alanyesete (Nominativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
POZDRAVLJANJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
2.1. A birtokos névmás (Posvojna zamjenica) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
2.2. A birtokos névmás több birtok esetén (Množina posvojne zamjenice) . . . . . . . . . . . 14
2.3. A hímnemű főnevek többes száma (Množina imenica muškog roda) . . . . . . . . . . . . 14
2.4. A hangkivetés a hímnemű főnévragozásban
(Glasovna promjena imenica muškog roda – nepostojano a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
2.5. A kérdő modat (Upitna rečenica) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
2.6. Magázás (Oslovljavanje na Vi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
ČIJE JE ŠTO? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
3. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
3.1. A számok (Brojevi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
3.2. Az életkor kifejezése (Izražavanje starosne dobi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
3.3. A főnév birtokos esete (Genitiv) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
3.4. A birtokos esetet vonzó előljárószavak (Prijedlozi uz genitiv) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
3.5. A sorszámnevek (Redni brojevi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
GDJE SI? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
4. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
4.1. A jelen idejű igeragozás I. (Sprezanje glagola u prezentu I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
4.2. Az imati ige (Glagol imati) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
4.3. A főnév tárgyesete (Akuzativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
4.4. A morati, trebati igék (Glagoli morati, trebati) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
HAJDEMO U KINO! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
5. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
5.1. A jelen idejű igeragozás II. (Sprezanje glagola u prezentu II.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
5.2. A živjeti, voljeti igék (Glagoli živjeti, voljeti) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
5.3. Az igék jelen idejű kérdő alakjai (Upitni oblici prezenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
5.4. Az igék tagadása jelen időben (Niječni oblici prezenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
5.5. A visszaható igék (Povratni glagoli) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
5.6. Az idő kifejezése (Izražavanje vremena) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
5.7. A tárgyesettel járó előljárószavak (Prijedlozi uz akuzativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
KAMO ĆEŠ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
267
6. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
6.1. A jelen idejű igeragozás III. (Sprezanje glagola u prezentu III.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
6.2. A moći módbeli segédige (Pomoćni glagol moći) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
6.3. A nemati ige (Glagol nemati) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
6.4. A visszaható igék jelen idejű kérdő alakja
(Upitni oblik prezenta povratnih glagola) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
6.5. A viszzaható igék tagadása jelen időben
(Niječni oblik prezenta povratnih glagola) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
6.6. A főnév elöljáros esete (Lokativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
NA TULUMU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
7. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
7.1. A jelen idejű igeragozás IV. (Sprezanje glagola u prezentu IV.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
7.2. A melléknevek (Pridjevi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
7.3. A visszaható-birtokos névmás svoj, svoja, svoje
(Povratno-posvojna zamjenica svoj, svoja, svoje) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
7.4. A mnogo, malo határozószavak (Prilozi količine mnogo, malo) . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
7.5. Országnevek ragozása (Sklonidba naziva država) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
SVATKO SVOJE! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
I. PROVJERA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
8. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
8.1. A birtokos melléknév (Posvojni pridjevi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
8.2. A főnév eszközhatározós esete (Instrumental) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
8.3. A főnév megszólító esete (Vokativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
8.4. A jedan, dva számnevek (Brojevi jedan, dva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
U RESTORANU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
9. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
9.1. A főnév részeshatározós esete (Dativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
9.2. A pred, pod, nad elöljárószavak (Prijedlozi pred, pod, nad) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
9.3. Az eszközhatározós eset egyéb használatáról (Ostale uloge instrumentala) . . . . . . . . 92
9.4. A mértékegységet kifejező szavak vonzatai
(Povezivanje riječi koje označuju mjerne jedinice) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
NA TRŽNICI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
10. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106

10.1. A mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek
(Sklonidba imenica ženskog roda na suglasnik) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
10.2. A személyes névmások ragozása (Sklonidba osobnih zamjenica) . . . . . . . . . . . . . . . . 106
10.3. A sviđati se ige + D (Glagol sviđati se + D) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
10.4. A melléknév fokozása (Stupnjevanje pridjeva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
RASPRODAJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
268
11. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
11.1. Az ige múlt ideje (Perfekt) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
11.2. Az ige múlt idejének tagadó alakja (Niječni oblik perfekta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
11.3. Az ige múlt idejének kérdő alakja (Upitni oblik perfekta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
11.4. A –jeti típusú igék múlt ideje (Perfekt glagola tipa voljeti, vidjeti) . . . . . . . . . . . . . . . 125
11.5. A sebe visszaható névmás (Povratna zamjenica sebe) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
NA POŠTI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
II. PROVJERA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
12. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

12.1. A visszaható igék múlt ideje (Perfekt povratnih glagola) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
12.2. A visszaható igék múlt idejű tagadó alakja
(Niječni oblik povratnih glagola u perfektu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
12.3. A visszaható igék múlt idejű kérdő alakja
(Upitni oblik povratnih glagola u perfektu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
12.4. A melléknevek ragozása (Sklonidba pridjeva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
12.5. A sorszámnevek ragozása (Sklonidba rednih brojeva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
12.6. A dátumok kifejezése (Izražavanje datuma) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
MOJ NOVI STAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
13. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

13.1. A birtokos névmások ragozása (Sklonidba posvojnih zamjenica) . . . . . . . . . . . . . . . . 154
13.2. A birtokos névmások ragozása több birtok esetén
(Sklonidba posvojnih zamjenica u množini) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
13.3. A jedan számnév ragozása (Sklonidba broja jedan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
13.4. A számnévi főnevek (Brojne imenice) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
13.5. A hangsúlytalan szavak sorrendje a mondatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(Red nenaglašenih riječi u rečenici) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
HOROSKOPSKI ZNACI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
14. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170

14.1. Az ige felszólító módja (Imperativ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
14.2. A felszólító mód tagadó alakja (Niječni oblik imperativa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
14.3. Az oko, uho főnevek többes száma (Množina imenica oko, uho) . . . . . . . . . . . . . . . . 171
14.4. A boljeti ige (Glagol boljeti) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
ŠTO TE BOLI? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
15. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

15.1. Az igék jövő ideje (Futur) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
15.2. A jövő idő tagadó alakja (Niječni oblik futura) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
15.3. A jövő idő kérdő alakja (Upitni oblik futura) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
15.4. A visszaható igék jövő ideje (Futur povratnih glagola) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
269
15.5. A dio, predio főnevek (Imenice dio, predio) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188
VREMENSKA PROGNOZA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188
16. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

16.1. Az igék feltételes módja (Kondicional I.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197
16.2. A birtokos melléknevek ragozása (Sklonidba posvojnih pridjeva) . . . . . . . . . . . . . . . 197
16.3. A vonatkozást jelentő melléknevek (Gradivni pridjevi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198
16.4. A kérdő és vonatkozó névmások (Upitne i odnosne zamjenice) . . . . . . . . . . . . . . . . . 198
PUTOVANJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
III. PROVJERA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211
17. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214

17.1. A többes számú gyűjtő főnevek (Zbirne imenice) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
17.2. A mutató névmások ragozása (Sklonidba pokaznih zamjenica) . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
17.3. A sav, sva, sve névmás (Zamjenica sav, sva, sve) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
17.4. A határozatlan névmások (neki..., netko/nešto..., svatko/svašta...)
(Neodređene zamjenice (neki..., netko/nešto..., svatko/svašta...) . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
17.5. Az a, i kötőszavak (Veznici a, i) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
LJETOVANJE NA MORU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
18. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

18.1. Az esetek egyéb használatáról (Ostale uloge padeža) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
18.2. Igei főnevek (Glagolske imenice) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229
18.3. A reći, kazati igék (Glagoli reći, kazati) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
ROĐENDAN U ZOOLOŠKOM VRTU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
19. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

19.1. Az előidejű jövő idő (Futur II.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
19.2. A visszaható igék többi típusa (Ostali tipovi povratnih glagola) . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
PLANOVI ZA BUDUĆNOST . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
20. lekcija . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

20.1. A befejezett és folyamatos igék (Glagolski vid – svršeni i nesvršeni glagoli) . . . . . . . 245
20.2. Az aspektus-párok (Vidski parnjaci) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
20.3. Kétaspektusú igék (Dvovidni glagoli) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246
POZNAJETE LI HRVATSKU? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
IV. PROVJERA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259
RJEŠENJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: NT-31561/M/1
Felelős szerkesztő: Kovács Aleksandra
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Grafikai szerkesztő: Görög Istvánné
Műszaki szerkesztő: Orlai Márton, Marcsek Ildikó
Nyomdai előkészítés: TiMac Bt.
Tömeg: 420 gramm
Terjedelem: 24,31 (A/5) ív
1. kiadás, 2022
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomtatta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
NT_31561_M_1_beliv_1_2_271_oldal_2022_mi.indd 271 2022. 03. 17. 17:23:32


Horvát Munkafüzet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Horvát Munkafüzet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Raktári szám: NT-31561/M/1

Horvát nyelv – munkafüzet

Horvát tanítási nyelvű gimnázium

NT_31561_M_1_beliv_1_2_271_oldal_2021_PG.indd 1 2021. 04. 21. 12:27:17

Recenzent: István Vig

Stručni suradnici Ministarstva nacionalnih resursa:

Ilustrator: Zoltán Jécsai

Fotografije: Dreamstime, Flickr, Oktatási Hivatal archívuma, Phovoir,

Naslovnica: Ágnes Korda

Odgovorna urednica: Aleksandra Kovač

© Janja Živković-Mandić, Oktatási Hivatal

A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

A tankönyv megfelel a [4/2013. (I. 11.)] EMMI-rendelet 3. számú mellékletének.

NT_31561_M_1_beliv_1_2_271_oldal_2021_PG.indd 2 2021. 04. 21. 12:27:17

A mássalhangzók közül a č a magyar cs-nek, a dž a magyar dzs-nek, a s a magyar sz-nek,

Egyes szám Többes szám Megjegyzés: A többes szám 3. személyű

Az önözést a többes szám második személlyel fejezzük ki.

A biti (lenni) létigének két alakja van: hangsúlyos és hangsúlytalan.

Hangsúlyos alak A hansúlyos alakot kérdésekben, illetve

1. jesam 1. jesmo Jeste li vi studenti? Jesmo.

Egyes szám Többes szám A hangsúlytalan igealak csak hangsúlyos szó

4. A létige jelenidejű tagadó alakja

Egyes szám Többes szám A létige tagadó alakjával egy-egy mondat-

A horvátban megkülönböztetünk hímnemű, nőnemű és semleges nemű főneveket.

Az élettelent jelentő főnevek nemét a főnév végződéséből állapítjuk meg. Ez a nyelvtani

Egyes szám Többes szám

pl. student hallgató studenti hallgatók

1. Ana profesorica. 6. Vi dobro?

2. Ivan profesor. 7. Odakle ti?

3. Oni dobro. 8. Ja iz Zagreba.

4. Mi iz Dubrovnika. 9. Marko i Goran studenti.

5. One iz Mađarske. 10. Učenica iz Mohača.

2. Slova ovih riječi su se izmiješala. Napišite ih pravilno!

1. Marko je student? Da, je student.

2. Prijatelji su iz Dubrovnika? Da, su iz Dubrovnika.

3. Ana je profesorica? Da, je profesorica.

4. Branka je učenica? Da, je učenica.

5. Ivan je iz Zagreba? Da, je iz Zagreba.

6. Ana i Ivan su profesori? Da, su profesori.

7. Ivana i Branka su iz Mađarske? Da, su iz Mađarske.

8. Goran i Marko su prijatelji? Da, su prijatelji.

9. Vi ste dobro? Da, smo dobro.

10. Ti si student? Da, sam student.

11. Mi smo iz Mađarske? Da, ste iz Mađarske.

Branka – biti – djevojka

profesor – biti – Ivan

Goran – biti- Marko - prijatelj

učenica – biti – Ivana

Ana – profesorica – biti – Budimpešta

1. Doris pjevačica. 6. Ona kuharica.

3. Ivo pisac. 8. Ti i Maja slikari.

4. Ja profesorica Marija. 9. Alan i Frano svirači.

5. Vi poštar. 10. Goran i Iva tenisači.

9. Imena zamijenite osobnim zamjenicama!

1. Vlado Kalember je pjevač. 5. Iva Majoli je tenisačica.

2. Sanja Doležal je pjevačica. 6. Ivan Aralica je pisac.

3. Filip Šovagović je glumac. 7. Krsto Papić je redatelj.

4. Anja Šovagović-Despot je glumica. 8. Boris Novković je pjevač.

10. Što je točno?

Uzorak: Ivan Aralica nije spisateljica nego pisac.

3. Dubravka Babić nije nego .

5. Mira Furlan nije nego .

6. Boris Novković nije nego .

c) a kérdő mondatot a li (-e) kérdőszó segítségével képezzük, amely, hangsúlytalan szóként,