A diasort készítette: Prof. Dr.

LENTNER CSABA
 1. fejezet
Az államháztartás gazdasági szerepe
 Az államháztartás az
állampénzügyek rendszerében
Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a
köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.
Közszféra: a nemzetgazdaság meghatározó, organizáló része,
közösségi javak és közszolgáltatások előállítására hivatott területe.
Államháztartás: az állam (központi költségvetés) és a helyi
önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának
technikai rendszere.
Államháztartás alapegységei: államháztartási alrendszerek, az
államháztartásról szóló törvény szerint.
Államtudomány: szerves része a közpénzügytan, amely nem csak
jogtudomány, és nem csak gazdaságtudomány, hanem a kettő szerves
kombinációja.
Az újjászervezett Magyar Állam
működési rendszertana
 Államháztartás az állampénzügyek
rendszerében, fogalomkataszter
Az állam különleges gazdasági szereplő:
• Célja a közfeladatok minél színvonalasabb,
de hatékony és gazdaságos ellátása.
• Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás
szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény
Közpénzek és a Helyi Önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk
kapcsolódó törvények alapján (Államháztartási-, Stabilitási-,
Önkormányzati-, Vagyon-, Költségvetési-, Zárszámadási, Állami
Számvevőszéki, Jegybank- törvények alapján)
• Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős
hányadát centralizálja majd újra elosztja).
• Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot
(szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás,
monetáris politikai ráhatás).
 Erősödő állami gazdaságpolitikai
szerepek – felértékelődő államháztartás

• A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.

• Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén,
• a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-
társadalompolitikai beavatkozások területén.
• A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.
• J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege,
és reneszánsza 2007-től.
• Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra,
majd fenntartható növekedésre képes magyar államműködés.
 Strukturális reformok
szükségessége

• Reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP

növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi
egyensúly

• A reformok „forrásai”:

• Hitelből (eladósodást vált ki)

• Megszorító csomagokból (belső ellenállást vált ki),

• Tehermegosztásból (külső ellentétekhez vezet)

 Válságkezelési módszerek

Hagyományos, ortodox:
• Strukturális reformok + Megszorító csomagok = Kudarc

Nem hagyományos eszközökkel (magyar példa):

• Strukturális reformok + Tehermegosztás =Siker
 Erősödő állami
gazdaságpolitikai szerepek
Magyarország 2010 utáni újjászervezésének területei, programjai:
• Új Széchenyi Terv
(gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),
• Széll Kálmán Terv
(költségvetési stabilitás előmozdítása),
• Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
(közigazgatás megújítása).
A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c.
fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez
(31-35. cikkek).
 Állami beavatkozások típusai
(intervenciók)

Általános beavatkozások
• Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése
(pl. befizetések az EU költségvetésébe),
• Közbiztonság, védelem
(pl. rendvédelem, az ország határainak védelme),
• Jogi és intézményi keretrendszer működtetése
(pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése),
• Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége
(pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak
megalkotása).
 Állami beavatkozások típusai
(intervenciók)

Speciális beavatkozások
• Egyes vállalkozói csoportok támogatása
(pl. KKV-k, agrár támogatások),
• Egyes lakossági csoportok támogatása
(pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok
kedvezménye),
• Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás
és ellenőrzés kiterjesztésével
 Az államműködés magyar modellje
Az államműködés korábbi
magyar modellje
• Eltérő fiskális és monetáris
mechanizmusok
• Decentralizált fiskális politikai
erőtér
• Inaktív, leépített állami
szabályozás és ellenőrzés
• „Független” jegybanki státus
Az államműködés jelenlegi
modellje
• Összehangolt fiskális és
monetáris mechanizmusok
• Centralizált fiskális politikai
erőtér
• Aktív szabályozó és ellenőrző
állami szerep
• Támogató jegybank-politikai
környezet
 A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó
fő makrogazdasági tényezők
és az államháztartás kapcsolata
A nemzetgazdaság egészének folyamatai:
• Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének
mutatói, növekedési ütem),
• Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),
• Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi
adósságállománya).

Az államháztartás jellemzői:
• Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,
• Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország
4. éve teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk
2013-ban),
• Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max.
60%-a).
 2. fejezet
Az államháztartás rendszere,
gazdálkodásának alapelvei, legfontosabb
szabályai
 Az államháztartás fogalma, kapcsolata az
állam más
szerveivel és az EU-val
Az államháztartás közgazdasági megközelítésben:
az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó
gazdálkodási rendszer.

Feladat-megközelítésben:
minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát
hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből
finanszíroznak.

Szervezeti megközelítésben:
az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az
államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási
gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.
 Az államháztartási gazdálkodás
új trendjei, reformja
Államháztartás reformja:
• olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a
költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a
közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban
működik.
A reform területei:
• Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás
az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának
erősítése),
• Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári
rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),
• Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).
 Az államháztartás történelmi
aspektusai és új kihívásai
• Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi
aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton
Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).
• Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.
• MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából.
Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB
gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré
válására.
• A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.
 Az államháztartás alrendszerei
Központi alrendszer
• az állam,
• a központi költségvetési
szerv,
• a törvény által az
államháztartás központi
alrendszerébe sorolt
köztestület,
• a köztestület által irányított
köztestületi költségvetési
szerv.
Önkormányzati alrendszer
• a helyi önkormányzat,
• a helyi nemzetiségi
önkormányzat és az országos
nemzetiségi önkormányzat,
• a társulás,
• a térségi fejlesztési tanács,
• a költségvetési szervek,
amelyek irányítója az
önkormányzati alrend-szerbe
tartozik.
 Az államháztartás sarokkő
szabályai, keretei stabilitási követelményei

• Alaptörvény közpénzekkel és önkormányzatokkal

foglalkozó fejezetei – államadósság követelmény
• Központi költségvetésről, Zárszámadásról szóló
törvények,
• Stabilitási törvény,
• Államháztartásról szóló törvény
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,
• Nemzeti vagyonról szóló törvény,
• Állami Számvevőszékről szóló törvény,
• Jegybanktörvény,
• Adózás rendjéről szóló törvény, adónem törvények
 Az államháztartás bevételei
Közbevételek

Közhatalmi bevételek
Magánjogi bevételek
(fizetési kötelezettségek)
Tulajdonosi bevételek, pl.
Alkotmányos alapja:
koncessziós szerződésekből
közteherviselés. Szabályozási
eredő bevételek,
garanciák!
vagyonhasznosítás bevételei,
osztalék- és kamatbevételek.
Adó jellegű Díjjellegű Szankció jellegű
bevételek bevételek bevételek

A közhatalmi bevételek beszedése:

1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)
2. Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati
adóhatóság)
 Az államháztartás kiadásai
(funkcionális csoportosítás)

• Állami működési funkciók

• Jóléti funkció

• Gazdasági funkció

• Államadósság kezelése
 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás

• Költségvetés, bevételek-kiadások,
költségvetési mérleg
• Költségvetés egyenlege

Előirányzatokkal való gazdálkodás

• Kiadási előirányzatok
• Bevételi előirányzatok
• Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek
Az alapelvek szerepe
• az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a
költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és
kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,
• egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.

Érvényesülésük jogszabályi garanciái

• a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási
szabályok ,
• a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos
szabályok,
• a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok
 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek
Nyilvánosság elve

A tervezés és elszámolás alapelvei

• a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,
• a programozás elve,
• a teljesség elve,
• a valódiság elve,
• az egységesség és áttekinthetőség elve,
• a globális fedezet elve,
• a bruttó elszámolás elve,
• a részletezettség elve
 Államháztartási gazdálkodási
alapelvek
A költségvetési források felhasználásának alapelvei
• felhasználási kötöttség elve,
• közbeszerzési kötelezettség elve,
• állami támogatások korlátozásának elve
 Az államháztartási számvitel
főbb jellemzői

• A gazdálkodást érintő minden eseményt rögzít, és ezek hatását is

bemutatja.
• Az értékcsökkenés, mint költségelem jelenik meg, és beépül az
egyes feladatok ellátásának összköltségébe.
• Az eszközök használati költségének ismeretében a
vagyongazdálkodás mozgástere kibővül.
• Nem lehetséges a tranzakciók időbeli csúsztatása.
• A gazdálkodás minden területéről gyűjti az információkat és a
gazdasági teljesítmény mérését tekinti elsődleges céljának.
• A gazdasági teljesítmény magába foglalja a pénzügyi, jövedelmi, és
vagyoni eredményt.
 Az államháztartási számvitel
főbb jellemzői

• A költségek ismeretében a forrásallokáció hatékonysága javítható,

racionális finanszírozási döntések hozhatók.
• Jellemzője a kiadás költség fogalma közötti különbségtétel.
• Több információt hordoz magában, mint a pénzforgalmi szemléletű
számvitel, ami az éves beszámoló tartalmában is megjelenik.
• Egyszerre input és output szemléletű. A költségvetési kontroll és
teljesítmény mérés követelményeire jobban képes koncentrálni.
• A vagyonmérleg teljes képet ad, többéves rálátást biztosít, és a számviteli
tételek analitikus személetét biztosítja.
• Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatali rendszer keletkezik.
 Magyarország gazdasági stabilitása
Stabilitási törvény
A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:
• az államadósság csökkentése
(az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az
államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok),
• Államadósság Kezelő Központ
(az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai),
• Költségvetési Tanács
(tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az
államadósság mértékének vizsgálatában),
• a közteherviselés alapvető szabályai,
• a nyugdíjrendszer alapvető szabályai.
 A Költségvetési Tanács feladatai

• véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény

tervezetéről;
• dönt a központi költségvetési törvény elfogadásának
feltételeként az Alaptörvényben meghatározott előzetes
hozzájárulásról;
• véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével,
végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az
államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről;
• félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével,
végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos
vagy azzal összefüggő bármely kérdésről;
• megállapítja a Tanács ügyrendjét.
Nemzeti vagyon gazdálkodás

Az Alaptörvény nemzeti vagyon gazdálkodáshoz kapcsolódó

alapelvei:
Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben
meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének
figyelembevétele mellett.
Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan
szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése,
nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó
szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a
célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
A nemzeti vagyon fogalma,
rendeltetése, gazdálkodási alapelvei
A nemzeti vagyon
• rendeltetésének megfelelő,
• az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez
igazodó,
• elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi
szükségletek kielégítéséhez szükséges,
• egységes elveken alapuló,
• átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.
További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon
• értékének megőrzése, állagának védelme,
• a nemzeti vagyon körének bővítése,
• értéknövelő használata, hasznosítása, valamint
• az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából
feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
Az államháztartás vagyona,
a vagyongazdálkodás szabályai

Az államháztartás vagyona

Helyi
önkormányzatok, Társadalom-
Állami Köztestületi
helyi nemzetiségi biztosítás
vagyon vagyon
önkormányzatok vagyona
vagyona
A kincstári rendszer,
szerepe, feladatai
Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben
Jellemzői, főbb funkciói:
• állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek
lebonyolítása;
• nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi
kapcsolatában meghatározó szerepe van;
• az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;
• törzskönyvi nyilvántartást vezet.
Szervezete:
• Magyar Államkincstár,
• Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Kincstári ügyfelek:
• Kincstári kör,
• Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.
Államadósság kezelése

Központi szereplője:
Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).

Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:

• az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;
• az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása;
• az államadósság és az államháztartási hiány
finanszírozása;
• az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.
A központi költségvetés
főbb bevételei és kiadásai

A költségvetés főbb bevételei:

A gazdálkodó szervezetek befizetései
(társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója, egyszerűsített
vállalkozási adó stb.)
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
(ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakció illeték stb.)
Lakossági befizetések
(személyi jövedelemadó, illetékek, gépjárműadó stb.)
Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
Befizetések az államháztartás alrendszereiből
Egyéb bevételek
 A központi költségvetés
főbb bevételei és kiadásai

A költségvetés főbb kiadásai:

• Egyedi és normatív, szociálpolitikai menetdíj, lakásépítési

támogatások
• Nemzeti család és szociálpolitikai alap
• Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
• Államháztartás alrendszereinek támogatása
• Adósságszolgálat
• Egyéb kiadások
• Tartalékok
A központi költségvetés
szerkezeti rendje
Szervezeti fejezetek
(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi
FEJEZETEK
államigazgatási szervek, testületek)
(fejezetrend)
Funkcionális fejezetek
pl. a helyi önkormányzatok támogatásai
Szervezeti címek
(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként
CÍMEK alcím)
(címrend) Funkcionális címek
(további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok,
esetenként további tagolásként jogcímek)

ELŐIRÁNYZAT- 1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés,

CSOPORTOK 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok

Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi

KIEMELT
kiadások.
ELŐIRÁNYZATOK
Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások
A Költségvetési ciklus

IDŐBELI
SZAKASZ FŐBB FELELŐSÖK FELADATOK
ELHELYEZÉS

Fejezeti irányító szerv,

államháztartásért felelős Költségvetési egyenleg
Döntés-
Április-szeptember miniszter, Kormány, cél, tervezés,
előkészítés
törvényjavaslat
Költségvetési Tanács

Állami Számvevőszék,
A törvény megvitatása,
Döntés Október-december Költségvetési Tanács, törvény elfogadás
Országgyűlés

Kincstári és elemi
Kormány, fejezeti irányító
Végrehajtás A költségvetési év költségvetések készítése,
szerv, költségvetési szervek
előirányzatok teljesítése

Költségvetési évet Kormány, Állami Zárszámadási törvény

Ellenőrzés
követő év Számvevőszék, Országgyűlés előkészítése, elfogadása
A társadalombiztosítási alapok
működésének jellemzői
Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási
rendszer.
Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.
Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az
Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.
Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok,
hozzájárulások.
Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz
kapcsolódó kiadások).
Mögöttes állami felelősség.
TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,
Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
Az elkülönített állami
pénzalapok működése

Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli

forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az
államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör,
az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős
miniszter
Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes
befizetések (adományok, segélyek)
Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség
Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási
Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti
Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási
Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
 Központi költségvetés tervezésének és
zárszámadásának főbb szempontjai

• A nemzetgazdasági tervezés felértékelődése – hosszú távú

kitekintés.

• Költségvetési terv/törvény – ad hoc jelenségek egyre

„sűrűsödnek” – világgazdasági, politikai események.

• A költségvetési törvény javaslat és zárszámadási törvény javaslat

véleményezése – Állami Számvevőszék.
Az önkormányzatok gazdasági
önállóságának alkotmányos alapjai

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi

közügyek intézése körében törvényi keretek között:
• rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgathat,
meghatározhatja szervezeti és működési rendjét;
• gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost
megillető jogokat;
• meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan
gazdálkodik;
• e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező
feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást
folytathat;
• dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
 Önkormányzati költségvetési ciklus

A költségvetés előkészítése
• költségvetési koncepció
• költségvetési tervezet elkészítése
• költségvetési egyeztetések
A költségvetési döntés
• a költségvetés tartalmi elemei
A költségvetés végrehajtása
• helyi önkormányzati költségvetési szervek
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
• zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)
Költségvetési tervezés, végrehajtás,
beszámoló és bizonylati háttere

• Költségvetési koncepció.

• Önkormányzati gazdálkodás alapja: éves költségvetés.

• Rendelet alkotás a költségvetésről.

• Előirányzatok módosításának, átcsoportosításának rendje.

• Bevételi és kiadási előirányzatok teljesítésének szabályai.

 Költségvetési rendelet tartalma
• Bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és
kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási)
feladatok szerinti bontásban.
• Önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett
létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait, a
fenti pont szerinti bontásban.
• A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti
bontásban.
• A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek
költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét a
betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban.
• A költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet
felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési
és felhalmozási cél szerinti tagolásban.
 A költségvetési rendelet tartalma

• Költségvetési év fejlesztési céljai, összegei és futamideje.

• A végrehajtással kapcsolatos hatáskörök, vállalható kötelezettség

értékhatára, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal
kapcsolatos hatáskörök.

• Bevételek és kiadások módosítására és a kiadási előirányzatok

közötti átcsoportosításra a felhatalmazás.

• Évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására

szolgáló általános tartalék és céltartalék.
 Közgyűlés részére szöveges
indoklással bemutatandó tételek
• a helyi önkormányzat költségvetési mérlege, közgazdasági
tagolásban, előirányzat felhasználási terv,
• a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti
bontásban és összesítve,
• a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket,
adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és
• a tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő
három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb
csoportokban, és a tervszámoktól történő esetleges eltérés
indokait.
A helyi önkormányzatok bevételei

I. ÖNKORMÁNYZATI SAJÁT BEVÉTELEK

• helyi adók;
• díjak;
• bírságok;
• vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hasznosításából,
hozadékából származó bevételek (nyereség, osztalék, kamat);
• önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek;
átvett pénzeszköz;
• egyéb bevételek.
 A helyi önkormányzatok bevételei

II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK

• Gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz kapcsolódó
bírság, pótlék stb. 100%-a,
• termőföld bérbeadásából származó személyi
jövedelemadó,
• az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.
 A helyi önkormányzatok bevételei

III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK

• általános működési és ágazati feladatainak támogatása
(Általános működés, gyermekétkeztetés, szociális és
gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása);
• központosított előirányzatokból;
• működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő
támogatások;
• vis major támogatás.
 Kiadási előirányzatok
teljesülésének folyamata

• kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés,

• szakmai teljesítés és annak igazolása,
• érvényesítés,
• Utalványozás
• pénzügyi teljesítés.
• A mérleg kötelező tartalma.
 Zárszámadási rendelettervezethez
kapcsolódó tájékoztató anyagok

• Közgazdasági mérleg közgazdasági tagolás szerinti, valamint

előirányzat szerinti felhasználási terv változásai,

• a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti

bontás szerinti, valamint összesített változása,

• a közvetett támogatások - adóelengedéseket, adókedvezményeket

- változása,

• a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatai,

változások indokai,
 Zárszámadási rendelettervezethez
kapcsolódó tájékoztató anyagok

• adósság állomány lejárat, valamint adósságot keletkeztető -

hitel, kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, lízing-
ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti
bontásban,

• a vagyonkimutatást, és

• a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó

szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a
részesedések alakulását.
 Önkormányzati gazdálkodás vagyonpolitika
– Operatív pénzügyi management

Feladatfinanszírozás történhet:
• közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás,
• a helyi szükségleteket jellemző mutatószámok,
• a lakosságszám alapján, valamint
• felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség
nélküli támogatás nyújtásával.

Támogatás biztosításnál figyelembe veendő: takarékos

gazdálkodás, jogszabályon alapuló bevétel, tényleges saját
bevétel.
 Az önkormányzatok vagyona

VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok.

I. Önkormányzati törzsvagyon
Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza
meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy
közhatalom gyakorlását szolgálja:
• forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),
• korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek,
közművek).
II. Forgalomképes önkormányzati vagyon
• Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.
• Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)
 Az önkormányzatok
pénzügyi konszolidációja
Érintett
Konszolidált
önkormányzatok
összeg
száma
(forint)
(db)
Megyei önkormányzatok 20 197 600 715 927
5000 fő alatti települések 1730 84 763 132 432
5000 fő feletti települések részleges
konszolidációja 279 614 396 596 992
„Fennmaradt” teljes
adósságállomány konszolidációja 511 471 653 067 295

Összesen:
2078 1 368 413 512 646
Költségvetési szervek jogállása,
küldetése – fogalmi ismérvek
Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi
személy, amely
• jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami,
önkormányzati feladatokat (közfeladat)
• közérdekből,
• alaptevékenységként,
• haszonszerzési cél nélkül,
• jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,
• jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy
felügyelete mellett,
• az alapító okiratban megjelölt működési körben,
• közfeladat-ellátási kötelezettséggel,
• a költségvetéséből gazdálkodva végez,
• gazdálkodásáról eredményszemléletű számviteli beszámolót készít.
 A költségvetési szerv
alapítására jogosultak
Alapításra jogosult Költségvetési szerv típusa
központi költségvetési szerv, tb.
Országgyűlés, Kormány, miniszter
költségvetési szerv

helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv

országos nemzetiségi önkormányzat országos nemzetiségi önkormányzati

(társulás) költségvetési szerv

települési, v. területi nemzetiségi helyi nemzetiségi önkormányzati

önkormányzat (társulás) költségvetési szerv

Köztestület (külön tv. alapján) köztestületi költségvetési szerv

 Költségvetési szerv alapításának
főbb szabályai

• A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell

rendelkezni.
• Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki.
(minisztérium, kormányhivatal kivételével)
• Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény, rendelet
(Áht,Ávr.) írja elő.
• A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével,
a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint).
• A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet
nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).
 A költségvetési szervek típusai

ALAPÍTÁS (államháztartásban KINCSTÁRI RENDSZERHEZ Gazdasági szervezettel

elfoglalt hely) VALÓ VISZONY rendelkező-nem rendelkező

Gazdasági szervezettel Gazdasági szervezettel

Központi költségvetési szerv
rendelkező-nem rendelkező rendelkező-nem rendelkező

Országos nemzetiségi Gazdasági szervezettel Gazdasági szervezettel

önkormányzati ktgv. szerv rendelkező-nem rendelkező rendelkező-nem rendelkező

Helyi nemzetiségi önkormányzati Gazdasági szervezettel

ktgv. szerv rendelkező-nem rendelkező

Helyi önkormányzati költségvetési Kincstári körön kívüli

szerv

Köztestületi költségvetési szerv

 A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

Irányítási jogosultságok
• Alapítói jogok gyakorlása,
• Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,
• Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása,
• A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,
• A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az
működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,
• Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
• Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv
döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
• Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás
pótlására.
A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv
jogosultságai körébe nem tartoznak!
 A költségvetési szerv tevékenysége

• Közfeladat-ellátási kötelezettség
• A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.
• Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban
(határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv
szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy
közszolgáltató tevékenység.
• Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő,
rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból,
más jogi személy vagy természetes személy számára, nem
kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.
(Korlátozott)
• Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.
(irányító szerv)
 A költségvetési szerv működésének,
gazdálkodásának általános jellemzői

Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által

jóváhagyott elemi költségvetés.

Tartalma:
• kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon
belül tételenként és szak-feladatrend szerinti
tevékenységenként részletezve,
• személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
• Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.
 A költségvetési szerv működésének,
gazdálkodásának általános jellemzői

Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető

követelmények:
• Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó
kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)
• Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke,
vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a
felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)
• Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat
tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés
legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a
tervezettnél)
 Költségvetési intézmények
tervezési módszertana
• Tervezés típusok: bázis-, nullbázisú-, programozás alapú,
teljesítményalapú tervezés.
• Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség érvényesítése
(2011/85/EU tanácsi irányelv):
• a kormányzati szektor egészére költségvetési adatokat kell
előállítani,
• az előrejelzéseket és azok módszertanát nyilvánosságra kell hozni,
• a Stabilitási és Növekedési Egyezményhez igazodó működés,
• a költségvetést középtávon kell készíteni.
A költségvetési szerv bevételei

A költségvetési szerv bevételei

• Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű
bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési
és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei,
átvett maradvány.

• Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott

tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan
önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben
előirányzat-maradvány (kötelezettség-vállalással terhelt, nem
terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom
nélküli bevételnek minősül.
A költségvetési szerv kiadásai

A költségvetési szerv kiadásai

• Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő
járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások
kiadásai), egyéb folyó kiadások.

• Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások,

felújítások.
A költségvetés végrehajtásának
egymásra épülő folyamatai

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
Költségvetési szerv
vezetőjének jogköre
(átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.

TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) Belső szabályzatban kell

rögzíteni mely esetekben és
kinek kötelező igazolni
szakmai szempontból a
teljesítést.
A költségvetés végrehajtásának
egymásra épülő folyamatai

Összegszerűség, fedezet
megléte, gazdálkodási,
ÉRVÉNYESÍTÉS
számviteli szabályok
betartásának ellenőrzése.

A pénzügyi teljesítés
elrendelése. Költségvetési
UTALVÁNYOZÁS szerv vezetőjének jogköre
(átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak

az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!
Költségvetési beszámolás

A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv

gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői,
az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.
Féléves beszámoló
• június 30-i fordulónapra készül,
• tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,
• a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt
Éves költségvetési beszámoló
• december 31-i fordulónapra készül,
• tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-
kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),
• a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad
információt.
 Költségvetési szervek, lokális kormányzati
szervezetek irányítása
és működésük szabályozása
Államháztartási törvény által definiált irányítási jogok
érvényesülnek: alapítói-, vezetői-, gazdasági vezetési-, gazdaági
monitoring illetve intézkedési jog-, számonkérési-ellenőrzési-,
jóváhagyási-, egyedi utasítás kiadási-, jelentés-, beszámoló
készítésére-, személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó jogok.

Költségvetési szervek felett irányítási jogok érvényesülnek –

a felügyeleti és törvényességi felügyeleti jogok összessége.
 Lokális kormányzati szervek
irányítása, működésük szabályozása

• A kormányhivatal törzshivatalból, ágazati szakigazgatási

szervekből, járási, fővárosi kerületi hivatalokból áll.
• A kormányhivatal költségvetési szerv.
• Egyes részek részben eltérő feladatokat látnak el, más hatás- és
illetékességi körben – így az irányítási jogok megosztottak.
• Kormányhivatal vezető jogkörei.
• A kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.
• A gazdasági szervezet feladatait a törzshivatal Pénzügyi Főosztálya
gyakorolja.
 Költségvetési szerv átalakítása,
megszüntetése

Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy

határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.

Az átalakítás történhet:
• egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),
• szétválasztással (különválás, vagy kiválás)
 Költségvetési szerv átalakítása,
megszüntetése
Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban
(határozatban) rendelkezni kell:
• a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának
jövőbeni ellátásáról,
• valamennyi jogáról és kötelezettségéről,
• meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az
időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket,
amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára
kötelezettséget vállalhat.

A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való

törléssel, a törlés napján szűnik meg.
 Az államháztartási kontroll célja

„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról,

hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal
szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és
eredményesen gazdálkodnak-e.”

Az államháztartási kontroll kiterjed

• a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,
• a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra,
a hatékonyságra, valamint az eredményességre.
 Az államháztartási kontroll célja

Az államháztartási kontroll feladata

• a hatékony gazdálkodás segítése,
• a vezetők munkájának segítése,
• a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat-
ellátás javítása érdekében.
Az államháztartási kontroll
rendszere

Külső ellenőrzés Belső kontrollrendszer

• FEUVE
• Számvevőszéki ellenőrzés
• Belső ellenőrzés
• Független könyvvizsgálat - Szervezeten belüli
- Irányító szerv által ellátott
• KEHI
• Európai Támogatásokat
Auditáló Főigazgatóság
 Az Állami Számvevőszék szerepe

Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől

független.

Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és

önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.
Különösen a költségvetési-, zárszámadási törvényjavaslatok és a
nemzeti vagyon kezelésével összefüggő feladatokat.

Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival,

javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak
bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel
elősegíti a jól irányított állam működését.
 A költségvetés tervezésének és
végrehajtásának ellenőrzése

• Véleményezési jogkör.

• „Az Állami Számvevőszék a 2011. évben lezárta a

következmények nélküli ellenőrzések időszakát”.
(Domokos László)

• Zárszámadási ellenőrzés irányai: gazdálkodás

szabályszerűségének, megbízhatóságának ellenőrzése,
kormányprogramok teljesülése a beszámolási időszakra, a
végrehajtásban jog és hatáskörrel rendelkezők
kötelezettségeiknek megfelelően gazdálkodtak-e.
 A kormányzati ellenőrzési szerv

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:

• a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;
• a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési
szervek kormányzati ellenőrzésére;
• a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a
köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési
tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési
támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott
más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott
célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának
ellenőrzésére;
• egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott
szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.
 Az európai támogatásokat
ellenőrző szerv

Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben

meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal
kapcsolatos ellenőrzésekre:
• a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
• a kedvezményezetteknél,

és
a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított
beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének
vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is,
amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban
közreműködnek.
 A Magyar Államkincstár

Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:

• a költségvetési hozzájárulásokhoz,
• a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az
önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív
hozzájárulások) kapcsolódóan.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának
ellenőrzése

• Állami Számvevőszék
• Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.
• Kincstári ellenőrzés
(központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága,
felhasználásuk szabályszerűsége)
• Pénzügyi bizottság
(2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)
• Belső kontrollrendszer
(kialakítása, működtetése a jegyző feladata)
• FEUVE
• Belső ellenőrzés
 A belső ellenőrzés szabályozása,
főbb követelményei
A belső ellenőrzési standardok célja:
• meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek a belső
ellenőrzés gyakorlatát jellemzik,
• keretet biztosítanak a sokrétű, értékteremtő belső ellenőrzési
tevékenység végrehajtásához és előmozdításához,
• alapot teremtenek a belső ellenőrzés teljesítményének
értékeléséhez,
• segítik a szervezeti folyamatok és a működés színvonalának
javítását.
 A költségvetési szerv belső
kontrollrendszerének főbb területei

• kontrollkörnyezet,
• kockázatkezelési rendszer,
• kontrolltevékenység,
• információs és kommunikációs rendszer,
• nyomon követési, monitoring rendszer.
 Támogatások, adók
és más befizetések ellenőrzése

Támogatások ellenőrzése
A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes
ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány
és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az
irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek
ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek
megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzése

Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős
hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek
vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más
befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal
kapcsolatos jogszabályok megtartását.