Nemzetközi Üzleti Ismeretek - Levelező

Nemzetközi üzleti
ismeretek
Elérhetőségek
Havay Dóra Anna, tanársegéd, Gazdálkodástudományi Intézet
• Email cím: havay.dora@nye.hu

• Iroda: CC119
• Fogadóóra: Kedd 10:00-11:00
NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 2

Érdemjegy megszerzése
A félév gyakorlati jeggyel zárul.
A félév során 1 db beadandó dolgozatot kell készíteni.
A beadandó dolgozat témája: a tantárgy tematikájához illeszkedő, szabadon választott téma.
A dolgozat tartalmi és formai követelményei megegyeznek a szakdolgozat tartalmi és formai
követelményeivel.
Terjedelem: 3-5 oldal.
Határidő: 2024. május 25. (a szorgalmi időszak vége).
A beadandó dolgozatokat elektronikus formában kell a havay.dora@nye.hu email címre, a
megadott határidőig elküldeni.

Javasolt témakörök
1. A világgazdaság fejlődésének szakaszai
2. Szabadkereskedelem és protekcionizmus
3. GATT, WTO
4. Globalizáció, deglobalizáció
5. Transznacionális és multinacionális vállalatok
6. Hálózatosodás a világgazdaságban
7. Fizetési mérleg, Magyarország fizetési mérlege 2019-2023
8. Digitalizáció, AI hatása a gazdaságra
9. Zöld átmenet (klímaváltozás) hatása a gazdaságra
10. Demográfiai átmenet (túlnépesedés) hatása a gazdaságra
11. ESG, fenntartható gazdálkodás
12. Közepes fejlettség csapdája
13. A nemnövekedés
14. A metaverzum gazdasága
15. Saját témajavaslat?
Félévi tematika
1. Konzultáció (03.01.): A világgazdaság fejlődésének szakaszai. Nemzetközi kereskedelem,
kereskedelempolitika. Szabadkereskedelem és protekcionizmus. GATT-tól a WTO-ig.
Globalizáció, hálózatosodás, MNC, TNC.
2. Konzultáció (04.12.): Nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődési szakaszai. Nemzetközi pénzügyi
intézmények. Fizetési mérleg. Monetáris tartalék. Árfolyamok, árfolyamrendszerek.
Nemzetközi pénzügyi kockázatok, pénzügyi válság, válságkezelés.

Szakirodalom
Kötelező irodalom
• Csáki (2006): A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai
Ajánlott irodalom
• Benczes–Csáki–Szentes (2009): Nemzetközi gazdaságtan
• Csáki – Farkas (2008): A globalizáció és hatásai – Európai válaszok
• Csáki (2003): A nemzetközi gazdaságtan alapjai
• Stiglitz: A globalizáció és visszásságai
• George: Luganoi tanulmány, Luganoi tanulmány 2.
• Piketty: A tőke a 21. században
• Greenspan: A zűrzavar kora
• Thaler: Nudge – A pénzügyi válság után –
• Király: A tornádó oldalszele

A világgazdaság
fejlődésének szakaszai
A nemzetközi gazdaságtan tárgya
A nemzetközi gazdaságtan az egyes gazdasági szereplők – a háztartások, a vállalatok, az állam,
valamint a nemzetközi gazdasági szervezetek – közötti határokon átnyúló tevékenység révén
kialakult és tartósan érvényesülő kölcsönös kapcsolatok, viszonyrendszer vizsgálatával
foglalkozik.
A nemzetközi gazdaságtan a közgazdaság-tudomány egyik ága, amely makro- és
mikroökonómiai elemeket egyaránt tartalmaz.

A világgazdaság kialakulása
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének története tulajdonképpen a munkamegosztás
fejlődésének története is.
Kezdetben (ősi társadalmak): kooperáción alapuló munkamegosztás: legegyszerűbb
életfeltételek biztosításához (pl. nagyvadak elejtése) együttműködésre volt szükségük.
Kooperáció = együttműködés és összetartozás konkrét és közvetlen célok elérése
érdekében.
A specializációt jelentő munkamegosztás: tevékenységeikben szétválasztja az embereket
egymástól.
A gazdasági jellegű munkamegosztás (kooperáció, specializáció) hosszú évezredeken keresztül
zárt közösségeken belül valósult meg.
Nyitás más közösségek, (nemzet)gazdaságok felé: csak korlátozottan, kizárólag a kereskedelem
területén.

A világgazdaság kialakulása (folyt.)
A XV-XVI. század (európai szemmel nézve) korszakváltozást hozó változásai:
1. Vasgyártás fellendülése → tömegpusztító fegyverek előállítása (ágyú)
2. Papír előállítása (+vasgyártás) → könyvnyomtatás fellendülése
3. Hajóépítés fellendülése (méret, biztonság, felszerelés) → sok ember és nagy tömegű áru
egyre nagyobb távolságra juttatása.
A világkereskedelem XV-XVI. századi „nyitása” :

Elhozta egyfelől a világ addig ismeretlen területeinek felfedezését, másfelől ezen területek
fokozatos gazdasági és politikai birtokba vételét.
XIX. század végére kialakult a világgazdaság.

A világgazdaság fogalma
A világgazdaság a gazdasági kapcsolatok olyan világméretű rendszere, amelyben a
nemzetközi munkamegosztás alapján sokoldalúan kapcsolódnak össze mind a
nemzetgazdaságok makro-, mind az egyének és a transznacionális vállalatok mikroszinten.
nem egyszerűen a nemzetgazdaságok összessége;
nem a nemzetgazdaságok külső kapcsolatainak összessége;
nem a nemzetgazdaságok bizonyos fejlődésének következménye, eredménye, mert
egyrészt a nemzetgazdaságok kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan alakult ki és fejlődött,
másrészt azok fejlődését maga is meghatározta.
A nemzetgazdaságokat összekötő sokoldalú kapcsolatrendszer a kölcsönös függések olyan

sokrétű hálóját-hálózatát alakította ki és tartja fenn egyre intenzívebben, amelyben nem
létezhet olyan nemzetgazdaság, amely függetleníthetné magát a világgazdaság, a többi
nemzetgazdaság fő fejlődési – és konjunkturális! – folyamataitól.
A világgazdaság törvényei nem vezethetők le egyszerűen (közvetlenül) a nemzetgazdaságok
fejlődési törvényszerűségeiből, annál is kevésbé, mivel előbbiek is meghatározzák az utóbbiakat.
A világgazdaság funkcionális területei
(alrendszerei)
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése tehát egy ponttól egyben a világgazdaság
fejlődésének története is.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területei
Áruk és szolgáltatások Tőkejavak és Nemzetközi Nemzetközi termelési, kutatás-

nemzetközi áramlása munkaerő pénzviszonyok fejlesztési és információs
(„Látható és láthatatlan nemzetközi együttműködés
export”) áramlása („Újító, követő, innovációs sivatag”)
Külkereskedelem Inputok áramlása Pénz- és hitelpiac Integrációk
XV-XVI. századtól XIX. század közepétől XX. század elejétől XX. század második felétől

A világgazdaság szereplői
1. Transznacionális vállalatok (TNC): tevékenysége részben vagy egészben meghaladja egy
nemzetgazdaság kereteit. Jellemzően erős hazai pozíció szükséges a nemzetközi sikerhez,
amely pedig visszahat a vállalat otthoni helyzetére. (Centrum-(fél)periféria)
2. Államok (kormányzatok): a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak kezdetek óta feltétele az
államok aktív tevékenysége, amely a nemzetköziesedés előrehaladtával egyre szélesebb körű
lett.
3. Nemzetközi gazdasági szervezetek és intézmények: a vállalati és kormányzati szféra mellett a
XX. században termelődtek ki. Szerepvállalásuk nélkül elképzelhetetlen a világgazdaság
normális működése.

Az ókor, a középkor és a korai
gyarmatosítás időszaka (1492-1820-ig)
•Az ókori kereskedelem természetes színtere a Mediterráneum, a Földközi-tenger partvidéke.
•Legfontosabb fejlemény: egységes törvénykezés, a magánjog bevezetése és megfogalmazása
elősegítette a gazdaság és a társadalom olajozottabb működését, a kereskedelem → regionális
specializáció és munkamegosztás fejlődését.
•Legkiemelkedőbb példája a Római Birodalom (gazdaságának pillérei: mezőgazdaság +
kereskedelem). Fejlettségét majd csak az érett középkorban (XIII-XIV.sz.) éri újra el Európa.
•A korszak legnagyobb innovációja: a vert pénz, a pénzérme feltalálása és általános elterjesztése
volt.
•Nagy felfedezések megindulása (Columbus 1492): új horizontok a gazdaságban is, de nincs
jelentős technológiai fejlődés.
•A gazdaság alapvetően agrárjellegű.
•A népesség (1500-1820): 425 millió → 1068 millió fő, de a világgazdaság fejlődése lassú (stagnál)
A klasszikus kapitalizmus kifejlődésének és
virágzásának korszaka (1820-1870/1890)
•Az 1789-1815 közötti forradalmak és háború felkavarták Európa gazdaságait, és 1820 a háborúk
utáni fellendülés kezdőpontjának tekinthető.
•1870: az olasz és a német nemzetállam kialakulása, az észak-amerikai polgárháború vége, a
rabszolgáság eltörlése.
•1890: a monopolizáció, a gyarmatok gazdasági hasznosítása.
•A vizsgált időszak az ipari forradalom, a szabad versenyes kapitalizmus kifejlődésének, a
nemzeti piacgazdaságok kiteljesedésének virágkora.
•A világtermelés évente 1%-kal, a népesség 0,3%-kal bővült → az egy főre jutó GDP +0,6%/év.
•A növekedés centruma: Nyugat-Európa, Észak-Amerika.
•A korszak vezető gazdasági hatalma: Nagy-Britannia (vezető technológiai szerep, világimport
negyedét szívta fel, a feldolgozóipari termékek és a kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások
[szállítás, nemzetközi hitelezés, biztosítás] legnagyobb exportőre).
•A textilipar vezető szerepét átveszi az acélipar (gőzgépek, gőzhajózás alapjául is szolgál).
A klasszikus kapitalizmus kifejlődésének és
virágzásának korszaka (1820-1870/1890), (folyt.)
A kereskedelempolitika erőteljes liberalizációja:
1846-60: Nagy-Britannia felszámolt minden kereskedelmi korlátozást.
Németországban 1834-ben eltörölték a belső vámokat, majd 1850 után csökkentették a külső
vámokat is.
Franciaországban 1860-ban megszüntették a beviteli kvótákat és jelentősen csökkentették a
vámtételeket.
1860-70: nyugat-európai országok kétoldalú kereskedelmi egyezményeket kötöttek,
amelyekben megjelent a legnagyobb kedvezmény elvének klauzulája.
Szuezi-csatorna üzembe helyezése hozzájárult a költségek csökkenéséhez → kereskedelmi
profit növeléséhez
A világkereskedelem négyszer olyan gyorsan bővült, mint a világtermelés (ld. klasszikus
közgadaságtan [Smith, Ricardo] jóslata a szabadkereskedelem növekedést generáló, jólétet
fokozó hatásáról.)

A liberális kapitalizmus virágkora
(1870/1890-1945)
A nemzetgazdaságok közötti szabadkereskedelem virágkora, a liberális kapitalizmus kiteljesedése.
•A nemzetközi munkamegosztás típusa most: gyarmati típusú munkamegosztás.
Nyersanyagok, nyerstermékek
Gyarmat (világgazdasági periféria, félperiféria) Gyarmattartó (centrum)
Feldolgozóipari termékek
• A gyarmatokon legfeljebb olyan fogyasztási cikkek termelése alakult ki, amelyek szállítási
költsége meghaladta az előállítási költséget.
• Sugaras szerkezetű kereskedelmi kapcsolatok.

A liberális kapitalizmus virágkora
(1870/1890-1945), (folyt.)
1870-1913: béke, fejlődés és jólét időszaka: minden korábbinál dinamikusabb és átfogóbb
fejlődés, folyamatosan növekvő prosperitás.
•A kommunikáció gyors fejlődése és jelentős tőkeáramlás.
•Gyarmati rendszerek fénykora: a gyarmatok is részesedtek valamelyest a prosperitásból, de a
létrehozott gazdagság túlnyomó része a centrumországokba áramlott.
•I-II. világháború közti időszakban nem alakult ki új világgazdasági rendszer.
•1929-33-as gazdasági világválság: a világgazdaság első és legátfogóbb világméretű gazdasági
válság.
Felbomlott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendje,
Az arany kiszorult a nemzetközi fizetések rendszeréből,
A nemzetközi tőkepiacok összeomlottak,
A nemzetközi kereskedelemben a liberalizációt felváltotta a neoprotekcionizmus.

A modern kapitalizmus aranykora (1945-
1971/73)
A II. világháborút követő bő negyedszázad gazdaságtörténetének meghatározó eleme az USA
gazdasági hegemóniája „túlhatalma”.
•„Great boom”, „nagy konjunktúra” időszaka
1945-49: Az újjáépítés időszaka: a világgazdaság rendezetlenségének jelei:
 Haditermelésről béketermelésre átállás nehézségei
 Határok (újabb) átrajzolása
 Súlyos fizetési mérleg problémák
 A gyarmatbirodalmak (brit, francia, holland, japán) szétesésének kezdete.
 Marshall-terv (Nyugat-Európa újjáépítése), Dodge-terv (Japán talpraállítása)
 „szocialista világrendszer” kialakulása.

Az 1945 utáni korszak jellemzői (az USA
gazdasági „túlhatalma”)
1. Dollárstandard (aranydeviza) rendszer – a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer.
2. Dekolonizáció: a gyarmati rendszer teljes felbomlása → kb. 120 új, politikailag független állam jelent meg a
nemzetközi gazdasági kapcsolatokban.
3. A „két rendszer” együttműködése és versengése, gazdasági és politikai párharca („hidegháború” és „békés
egymás mellett élés” formájában) alapvetően hatott a világgazdaság egészére.
4. „Tudományos-technikai forradalom” (TTF): a szintetikus alapanyagok, a számítógép, a gyártó gépsorok
megjelenése, az elektronika fejlődése.
5. A transznacionális vállalatok uralkodó szerepének mint a globalizáció kiinduló pontjának kiteljesedése.
6. A dinamikus gazdasági fejlődés hatására gyökeresen megváltozott termelési és fogyasztási struktúrák.
7. Fejlettségi szakadék folyamatos és nagymértékű növekedése (fejlődő országok, „harmadik világ”).
8. Kialakultak és megerősödtek a regionális integrációk.

Az USA gazdasági „túlhatalmának” okai
Az USA gazdasági vezető szerepének, „túlhatalmának” gyökerei az 1913-1951 közötti
hihetetlenül gyors technikai-technológiai fejlődésben keresendők.
1. Hihetetlenül nagy összegeket fektettek infrastruktúra-fejlesztésbe → természeti kincsek,
adottságok hatékony kiaknázása.
2. Az ipari beruházások nagyrészét gépekre és berendezésekre fordították.
3. Megtöbbszörözték a kutatás-fejlesztési ráfordításokat.
4. Új menedzsment gyakorlat: a különösen nagy vállalatoknak a piacokat bővítő és egységesítő
szerepe → újfajta méretgazdaságossági előny kialakulása.

„Great boom”, „nagy konjunktúra” okai
A korszak páratlan növekedési-fejlődési teljesítménye mögött meghúzódó tényezők:
1. A Bretton-Woods-i nemzetközi gazdasági rendszer intézményi keretei [IMF, IBRD, GATT,
OECD) kellő stabilitást és rugalmasságot biztosítottak.
2. A nemzetgazdasági szinten tartósan megvalósuló keynesiánus gazdaságpolitikák megfelelő
belgazdasági keresletet és foglalkoztatottságot biztosítottak → eltűntek a konjunkúra-
ciklusok, nem volt inflációs nyomás, termelés-visszaesés.
3. A kínálati oldal bővülése is megfelelő alapokat biztosított a tartósan dinamikus gazdasági
növekedéshez.
4. Helyreállt a nemzetközi tőkeáramlás I. világháborút megelőző magas színvonala.
5. A vezető nemzetgazdaságokban magas volt a beruházási ráta.
6. Felzárkózás kulcsa (Ny-Eu., Japán): magas színvonalú oktatás és szakképzési rendszer,
megfelelő emberitőke-ellátottság → a munka termelékenysége gyorsan nőtt.
1960-70’-es évek: megtorpanás
A világgazdaság aranykorának felbomlása a hatvanas évek végén kezdődött:
1. Az eltérő ütemű inflációs ráták kikezdték a Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer
alapját, a fix valutaárfolyamok rendszerét.
2. Az átlagot meghaladó nyugat-európai és japán fejlődés következtében megrendült az USA
korlátlan gazdasági fölénye és vezető szerepe a világgazdaságban.
3. A transznacionális társaságok mindent elsöprő térhódítása, a globalizáció fellazította a
világgazdaság intézményi kereteit.
Az „aranykor” legfontosabb jellemzője, hogy a páratlanul dinamikus gazdasági növekedés minden
korábbinál egyenletesebben oszlott el a világgazdaság szereplői között.
(!Évi 5%-os átlagos növekedési ütem mellett a GDP 14 év alatt megduplázódott, 28 év alatt
megnégyszereződött!)

1971/73: a Bretton Woods-i rendszer, az
„aranykor” vége
1. Az infláció jelentős gyorsulása (vietnámi háború, költségvetési és fizetési mérleg-hiány).
2. A Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer felbomlása:
a) 1971: a dollár aranyra válthatóságának felfüggesztése
b) 1973: a rögzített árfolyamrendszer megszűnése.
3. 1973: arab-izraeli háború nyomán hirtelen, két hónap alatt megnégyszereződött a kőolaj
világpiaci ára, majd 1974 elején a négyszeres ár is megduplázódott – ezzel a világtermelés
értékének 2 százaléka áramlott át a fogyasztóktól a kőolajtermelőkhöz.

Állandósult egyensúlytalanságok kora:
1973/74 – 1989/90
•1973-as kőolaj-árrobbanást követő recesszió 1974-76.
•1979: második kőolaj-árrobbanást követő újabb recesszió 1979-82.
•Stagfláció mint új jelenség → szerkezeti kiigazítás szükségessége.
•Az informatika és a kommunikáció robbanásszerű fejlődése és globalizálódása.
•Globalizálódás a gazdaság minden területén.
•A világgazdaság egészének és valamennyi fő régiójának teljesítménye elmaradt a fejlődési
potenciáltól.
•Megindulnak a támadások a jóléti állam ellen.

A világgazdaság centrumai
A világgazdaság II. világháború utáni története voltaképpen három nagy világgazdasági
erőközpont kialakulásáról, megerősödéséről, versengéséről és együttműködéséről szól.
USA Nyugat-Európa Japán
Latin-Amerika Közép- és Kelet-Európa Dél-Kelet-Ázsia

Dél-Európa Csendes-óceáni
Észak-Afrika térség
Közel-Kelet
„Szatelit-országok”: szorosan kapcsolódnak valamelyik erőközponthoz, az jelenti számukra a

meghatározó kereskedelmi partnert, tőke- és technológiaforrást.

Világgazdaság a ’90-es években
1. USA: páratlanul dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés (alacsony infláció és
munkanélküliség, a költségvetési mérleg aktívuma).
2. Nyugat-Európa: Az Európai Unió fejlődésében is mérföldkő: GMU megvalósítása (1991-
1999.), alacsony infláció, államháztartási fegyelem, gazdaságpolitikai harmonizáció.
3. Japán: stagnálás/recesszió, strukturális problémák fogsága, a pénzügyi rendszer válsága,
átláthatatlan vállalati struktúrák → már nem képes betölteni a regionális vezető szerepet.
•A közép-kelet-európai rendszerváltásokat mindenütt súlyos egyensúlyi problémák kísérték, az
erőviszonyok átrendeződése ugyanakkor páratlan lehetőséget is jelentett.
•Megszűnt a „Második Világ”, ergo nem értelmezhető a „Harmadik Világ” kategóriája sem.
•Csak egy egységes, globalizált világgazdaság létezik, amelynek mozgástörvényeit és fejlődési
tendenciáit csak néhány nemzetgazdaság és főként néhány globális transznacionális nagyvállalat
határozza meg, és amelytől semelyik szereplő nem függetlenítheti magát.

Szabadkereskedelem
és
protekcionizmus
A szabadkereskedelem melletti érvek
1. A nemzetközi kereskedelem – az export lehetősége – lehetővé teszi az optimális üzemméret elérését, és az
abban rejlő előnyök realizálását.
2. A szabadkereskedelem – a szabad importverseny révén – növeli a piaci szereplők számát, s így a – nagyobb
konkurencia révén – a fogyasztók/felhasználók számára kedvezőbben alakulhat a termékek és szolgáltatások
ára, minősége és választéka.
3. A világpiaci verseny ösztönöz a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokkal való takarékos, hatékony
gazdálkodásra.
4. Minél kiterjedtebbek a nemzetközi kapcsolatok, minél szorosabb a kölcsönös függés (interdepencia) az egyes
nemzetgazdaságok között, annál valószínűbb, hogy minden szereplő a stabilitás fenntartásában érzi magát
érdekeltnek.
Noha a szabadkereskedelem a klasszikus közgazdaságtan óta az uralkodó irányzatnak tekinthető, számos
kormány – elsősorban a modernizáció, a gazdasági felzárkózás igényétől vezérelve – újra és újra visszatér a
szabadkereskedelem korlátozásához, veszi igénybe a protekcionizmus kelléktárának több vagy kevesebb elemét.

A protekcionizmus kelléktára
1. Importembargó: bizonyos termékek, termékcsoportok behozatalának részleges vagy teljes
tilalma (gyakran politikai motiváció) (pl. EU-Oroszo.: nyersolaj (2022.12.), finomított
kőolajtermékek (2023.02.), szén, acél, arany stb.).
2. Importkvóta (a kereskedelmi korlátozások leggyakoribb fajtája): bizonyos termékek
behozatalára megállapított mennyiségi korlátozás. Szűkíti az importversenyt, a hazai piacon
a választékot → emeli az árszínvonalat. Leggyakrabban a mezőgazdaság területén vagy
„érzékeny” termékekre alkalmazzák.
3. Exportkorlátozás: hazai termékek külföldre (vagy bizonyos országokba) történő
értékesítésének korlátozása/tilalma. (pl. EU-Oroszo.: csúcstechnológia, légiközlekedési,
szállítási, energiaipari, olajfinomítói stb. termékek, berendezések, technológiák, luxuscikkek,
kettős felhasználású termékek /drónok/)

A protekcionizmus kelléktára (folyt.)
4. Vámok: azaz importadók, amelyek megemelik az importcikkek belső piaci árát, egyidejűleg
pedig bevételhez juttatják a költségvetést.
5. Nem vám-jellegű korlátozások: egyéb, adminisztratív eszközökkel (irreális minőségi vagy
más jellegű elvárásokkal) nehezíti/lehetetleníti el egyes termék(csoportok) importját.
6. Állami támogatások számos fajtája is protekcionista eszköznek tekinthető, amennyiben a
hazai vállalatok versenyképességének javítását szolgálja a szabad versenytől való eltérítés
révén. Ide tartoznak az exporttámogatások is – feltéve, hogy nem általánosan elterjedtek.
(→a világpiacon nem az áruk, hanem a támogatások versenyeznek egymással).
7. Dömping: a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egyik legellentmondásosabb jelensége.
• „Ár-alapú dömping”: a cég külföldön olcsóbban ad el, mint a hazai piacon.
• „Költség-alapú dömping”: a cég külföldön a költségeitől elmaradó áron értékesít.
• Védekezés ellene: dömpingellenes bejelentések megvizsgálásával, dömpingellenes vám kivetésével.
8. Árfolyam-politika: a hazai fizetőeszköz árfolyamának mesterséges le-/felértékelése révén.

A protekcionizmus céljai
1. A „növendék iparágak” védelme – az „inkubátorhatás” támogatása.
Gazdasági érvek
2. A „hanyatló iparágak” támogatása.

3. A stratégiai iparágak támogatása.
4. Védelem a tisztességtelen versennyel szemben, megtorlás az egyes kereskedelmi partnerek
tisztességtelen piaci viselkedésével szemben.
5. A fizetési mérleg pozíciók javításának szükségessége.
Nem gazdasági érvek
6. Nemzetbiztonsági szempontok: katonai és/vagy gazdasági biztonsági célok, pl. stratégiai

jelentőségű nyersanyagok, energiahordozók biztosítása a nemzetgazdaság számára.
7. A nemzeti életmód megóvása az import jelentős megdrágítása révén.
8. „Speciális nemzetgazdasági értékek” védelme: tokaji bor, svájci óra, svéd acél, holland sajt,
skót whisky stb.

Összegzés helyett…
1. A teljesen szabad, minden korlátozástól mentes nemzetközi kereskedelem elsősorban a
legfejlettebb országok érdeke. A külkereskedelmi kapcsolatokból származó kölcsönös
előnyök nem egyenlően, hanem határozottan a fejlettebb országok javára oszlanak meg.
2. A hazai termelés mindenfajta védelme-támogatása, az importverseny korlátozása áremelő
tényező → a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg.
3. A szabad(abb) kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont

nagy mértékben előnyös keveseknek. →Politikai aspektus: számít-e politikailag, hogy a
protekcionizmus hátrányai felülmúlják az előnyeit?
4. „A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ mint egész számára, de soha nem
bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára”. (Scitovszky Tibor – magyar
származású amerikai közgazdász)

A vám
A vám közadó formájában beszedett olyan normatív kereskedelempolitikai eszköz, amely
árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, és ezen keresztül
befolyásolja/korlátozza a forgalmat.
Ez alapján a vám(ok) legfontosabb tulajdonságai:
1. Normatív kereskedelempolitikai eszköz,
2. Árképző tényezőként megemeli az importtermék árát,
3. Közadóként beszedve költségvetési forrás,
4. Kereskedelempolitikai eszközként korlátozza a kereskedelmet,
5. A piac szereplőinek egy részét diszkriminálja másokkal szemben.

A vám mint árképző tényező
A vám hatása az árra (Ki viseli?):
1. A kivetett vám megnöveli az importtermék belföldi árát, amely teljes egészében a hazai
fogyasztót terheli.
2. A megnövekedett belföldi ár visszaveti a fogyasztást, ami a külföldi szállítót árcsökkentésre
készteti, hogy a korábbi piaci pozícióját megtartsa. Ekkor a vámköltségek megoszlanak a
hazai fogyasztó és a külföldi exportőr között.
3. Túlkínálatos piacon, vagy az importőr piaci túlsúlya esetén elképzelhető, hogy a kivetett vám
teljes egészében a külföldi szállítót terheli.

A vám adójellege, diszkriminációs hatása
A vám adójellege:
A vám bár nem adó, de jellegéből fakadóan adóként működik;
Kivetése és behajtása államigazgatási döntésen alapul;
Fizetése nem önkéntes, kényszer útján behajtható;
Alanya a fogyasztásának arányában fizeti (≈ közvetett, forgalmi típusú adók).
A vám diszkriminációs hatásával minden esetben számolni kell:

Hatására megváltozik a termelők piaci pozíciója ahhoz képest, mintha vám nélkül kellene
versenyezniük.
Diszkriminatív hatás jelenik meg a hazai fogyasztók azon csoportjánál, akik a vámmal terhelt
terméket fogyasztják azokkal szemben, akik nem fogyasztják az adott terméket.
Vámok csoportosítása
1. A vám a külkereskedelem mely területén kerül alkalmazásra (import-, export-, tranzitvám).
2. Milyen a vámalkalmazás jogi helyzete (autonóm vagy szerződéses vám).
3. Mire vonatkozik a vámtétel meghatározása (értéktípúsú vagy specifikus vámok).
4. Mi az elérendő kereskedelempolitikai cél (fiskális, védővám [nevelő-, piacbiztosító vám]).

GATT-tól a
WTO-ig
N E M Z E T KÖ Z I
KERESKEDELEMPOLITIKAI
E G Y Ü T T M Ű KÖ D É S A I I .
V I L Á G H Á B O R Ú TÓ L N A PJ A I N K I G
GATT története
1947-ben írták alá, 1948-ban lépett életbe az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa
Egyezmény, a GATT (General Agreement on Trade and Tariffs).
Céljai: Az alapgondolat szerint „a vámok és más kereskedelmi akadályok lényeges csökkentése,
valamint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban a megkülönböztető elbánás felszámolása”
révén egyenlő versenyfeltételek biztosítása valamennyi tagország számára (GATT, 1947, bevezető
bekezdés)
a gazdasági jólét elérése,
a szabad kereskedelem előmozdításával,
a kereskedelem akadályainak csökkentésével és megszüntetésével,
minden termékre azonos bánásmód alkalmazásával.
A kereskedelem többoldalú megközelítését megteremtő kerekasztal-megbeszélésekhez
biztosított fórumot,
Nemzetközileg elismert kereskedelmi szabályrendszert is létrehozott.
Magyarország 1973 óta tagja (1966: megfigyelői státusz, 1969: csatlakozási kérelem).
A GATT alapelvei
A GATT Alapokmányának szellemiségét meghatározó öt alapelv:
1. Legnagyobb kedvezmény elve: minden előnyt, kedvezményt, amelyet egy szerződő fél biztosít
valamely más szerződőnek, azt azonnal és feltétel nélkül biztosítani kell minden más szerződő
félnek is.
2. Viszonosság elve: a szerződő felek az általuk biztosított engedményekért (koncessziókért) cserébe
azonos (legalábbis hasonló) engedményeket (koncessziókat) várnak el.
3. Nemzeti elbánás elve: az egyik szerződő fél országába exportált termék esetében alkalmazott
eljárás nem lehet kevésbé kedvező, mint amelyet egy hasonló, belföldi termék élvez.
4. Nyilvánosság elve: az egyezmény aláírói haladéktalanul értesítik a többi szerződőt az olyan
kormányzati intézkedésről, kormányrendeletről, bírósági ítéletről stb., amelyek a
kereskedelempolitikájukat érintik.
5. Konzultáció elve: a szerződő felek vitáikat nem vámháborúkkal, retorziókkal, korlátozásokkal stb.
rendezik, hanem sokoldalú tárgyalásokkal a GATT égisze alatt.

A sokoldalú kereskedelmi tárgyalások
fordulói, eredményei
•Az első öt fordulóban (1947-62): tarifák szintjének csökkentése és alkalmazása minden
partnerfél számára.
•"Kennedy-forduló" (1964-1967): dömpingellenes intézkedések.
•"Tokió-forduló" (1973-1979): a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifális kereskedelmi
akadályok területére is (ez alatt beviteli korlátozásokat, exportszubvenciókat, negatív
diszkriminációt és dömpinget értenek)
•"Uruguay-forduló" (1986-1994), a WTO létrehozatala (1995): a nemzetközi kooperációt a
kereskedelempolitika egész területére kiterjesztették. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmére,
valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozóan alapszabályokat fogadtak el.
•„Doha-forduló" (2001-2006): a nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további
megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját
hivatott elősegíteni.

WTO
Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO)
•Multilaterális kereskedelmi szervezet,
•Célja: biztosítani a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer működését; a nemzetközi
kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a
nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén.
•1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT)
utódaként. Céljai a GATT-éhoz hasonlóak, de állandó szervezet.
•Főigazgató: Ngozi Okonjo-Iweala (Nigéria, 2021-)
•Jelenleg 164 tagja van. A WTO-n belül az Unió egyetlen szereplőként lép fel, és nem a tagállamai, hanem az
Európai Bizottság képviseli.
•Új tárgyalási területek: új globális kihívások kezelése, fenntarthatóság (pl. halászat), e-kereskedelem, reagálás a
világjárványra, a háborúra stb.
•Szankcionálhatja azon tagjait, amelyek az alapokmányának nem megfelelő kereskedelempolitikai gyakorlatot
folytatnak.
Nemzetközi vállalatok,
multinacionális és globális cégek.
Hálózatosodás a világgazdaságban
és az EU-ban (13.b.)
Transznacionális és multinacionális
vállalat fogalma
•Multinacionális vállalat: tulajdonosi köre több országból kerül ki. A legtöbb, a nemzetközi
részvénypiacokon is jegyzett nagyvállalat multinacionálisnak tekinthető, mert részvényeiket
különböző államokból származó befektetők birtokolják.
•Transznacionális vállalat: tevékenységét több országban végzi. Az ilyen cégek leányvállalatokat,
gyártó, kiszolgáló vagy összeszerelő egységeket hoznak létre a különböző országokban.
•A kettő között lehet átfedés, de nem feltétlen ugyanarra a vállalttípusra vonatkoznak.
•A transznacionális vállalatok egy része nem multinacionális, mert a tulajdonosi kör nem
nemzetközi. Sokszor egy család vagy szűk baráti társaság birtokolja a vállalatot és az sem ritka,
hogy nem részvénytársaság formájában tevékenykedik, tehát a lehetősége sincs meg annak,
hogy multinacionálissá váljon.

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK 45
A transznacionális vállalatok kialakulása
•A transznacionális vállalatok (transnational corporation, TNC) olyan vállalatok, amelyek
tevékenységüket országhatárokon átívelően végzik, termelésüket világszinten szervezik meg.
•A transznacionális vállalatok kialakulása egyidős a kapitalizmus kibontakozásával és a
globalizációval, súlyuk az 1970-es évek gazdasági átalakulásai után megnőtt a globális
gazdaságban.
•A termelés az elmúlt évtizedekben gyökeresen újraszerveződött:
a termelés egyes szakaszait a transznacionális vállalatok különböző telephelyeken végzik (pl. az autó
motorjának a gyártása máshol történik, mint az autó összeszerelése).
a termelés egyes szakaszait különböző vállalatok végzik, a termelés beszállítókra épül (pl. az autó
szélvédőjét nem az autógyár maga készíti).

A TNC-k jellemzői
1. Tevékenységük sohasem egy nemzetgazdaságra terjed ki;
2. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy az egyes régiók közti különbségeket kihasználják.
3. Cél: a vállalat hatékonyan működjön: a költségeket a lehető legalacsonyabbra faragja le és a
lehető legmagasabb profitot termelje;
4. Tevékenységét nagymértékű rugalmasság és alkalmazkodóképesség jellemzi;
5. A TNC számára az egész világ jelenti a piacot és részegységei is megtalálhatók bárhol.
6. A TNC székhelye általában a centrumtérségekben található, leányvállalataik többsége a
(fél)periférián.
7. A TNC-k kihasználják és alakítják a centrum-periféria-viszonyokat.

Telepítő tényezők
Telepítő tényezőknek hívjuk egy-egy régió azon adottságait, amelyek alapján egy vállalat
telephelyeként választja azt.
Nyersanyaglelőhelyek  Jó szállítási lehetőségek
Munkaerő  Fogyasztópiac
Tudás, innovációk  Törvényi, szabályozási környezet
Telekárak  Helyi intézmények
Beszállítók jelenléte  Politikai döntések.
Hasonló vállalatok jelenléte

Transznacionális termelési lánc
hozzáadottérték-fázisai (mosolygörbe)

Termelékenység alakulása az Európai Unióban Belgium
(2015-2022, EU-27 átlag= 100%) Dánia
140 Svédország
Ausztria
Franciaország
130
Hollandia
Olaszország
120
Finnország
Németország
110
EU-27
Spanyolország
100 Málta
Ciprus
Cseh Köztársaság
(%)
90
Lengyelország
Litvánia
80
Szlovénia
Észtország
70
Románia
Horvátorszáh
60 Portugália
Lettország
50 Magyarország
Szlovákia
Görögország
40
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Bulgária
Átlagbér alakulása az Európai Unióban (2015-2021) Luxemburg
76 000 Dánia
Írország
Belgium
Ausztria
66 000
Svédország
Németország
Finnország
56 000 Franciaország
EU-27
Olaszország
Szlovénia
46 000
Spanyolország
Málta
(€)
Ciprus
36 000 Litvánia
Észtország
Portugália
Lettország
26 000
Cseh Köztársaság
Horvátország
Szlovákia
16 000 Görögország
Lengyelország
Románia
Magyarország
6 000
Bulgária
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
ADÓZÁS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN
ADÓZÁS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSTAN 55
A transznacionális
vállalatok szerveződése
1. A telephelyek láncszerűen kapcsolódnak
egymáshoz (termelési lánc): Általában a magas profittartalmú
tevékenységeket (pl. kutatás-fejlesztés, dizájn, marketing,
minőségbiztosítás) a centrumtérségekben az anyavállalat végzi,
az alacsonyabb profittartalmú tevékenységeket (pl.
összeszerelés, könyvelés, telefonos ügyfélszolgálat) viszont
kiszervezik a periférián található leányvállalataiknak.
2. Második eset, amikor az egyes részegységeket gyártják
különböző helyeken, ezek összeszerelése pedig egy helyen
történik.
3. A harmadik eset, amikor a különböző leányvállalatok
különböző termékek gyártására szakosodnak, a
késztermékeket pedig nemzetközi kereskedelemben cserélik ki.

Nestlé Magyarországon
A világ legnagyobb vállalatai, piaci kapitalizációjuk alapján (2021, mrd $)
A hálózat
1) A hálózat mint együttműködési képződmény szorosan kapcsolódó üzleti szervezetek
csoportja, viszonylagosan vagy teljesen önálló egységek összekapcsolódása.
2) Egy másik definíció szerint a hálózat „szervezetek közötti kapcsolatrendszer, amely a
hálózatot alkotó szervezetek saját céljainak teljesítését, megvalósítását szolgálja”.
3) Egy természeti példához hasonlítva a hálózat vállalat-populációk ökológiai rendszereként,
kisebb és nagyobb vállalatok szerves együttéléseként, szimbiózisaként fogható fel.
•A szervezeti, vállalati hálózat tehát egy olyan újszerű, a piac irányította rendkívül rugalmas
szervezeti forma, melyben a hálózatot alkotó, többségében önálló cégek számos formában
együttműködnek valamely hosszú távú közös érdek(ek)nek köszönhetően.
•Ezeknek a szerveződéseknek a legfőbb mozgatórugója a jelenlegi, igen gyorsan változó
gazdasági, pénzügyi, üzleti, szabályozási, politikai, fenntarthatósági környezethez való minél
jobb és minél gyorsabb alkalmazkodás.
•Egy olyan struktúráról van szó, amelyet csomópontok (üzleti szervezetek) és az ezeket összekötő
szálak (köztük lévő kapcsolatok) alkotják.

Előzmény: outsourcing
•A cégek egy része évtizedek óta kiszervezi könyvelését, formatervezését, marketing, munkaerő
toborzási, logisztikai stb. tevékenységét, sőt, termelését vagy annak egy részét oda, ahol
alacsonyabbak a költségekek.
•Az outsourcing még nem „igazi” hálózatosodás, de vannak ahhoz igencsak hasonló jellemzői.
•A vállalatoknak tehát sokszor jobban megéri, ha tevékenységeit kiszervezi akár a Föld másik
pontján lévő céghez, vagyis különféle vállalati hálókat hoz létre.
•A vállaltok számára kiemelkedő fontosságú lett a hálózati menedzsment, a hálózatok irányítása,
szervezése, valamint az ezekben a kapcsolatokban rejlő hagyományos és kapcsolati tőke.
•Ma már az egyes vállalatok nem csak maguk vannak jelen a piacon, hanem más, akár teljesen
eltérő profilú cégekkel együtt. Velük összefogva, szinergiákat keresve és találva, valamint ezeket
kihasználva vesznek részt a piaci versenyben.

A hálózatok létrejöttének okai
•A hálózatok létrejöttének oka a globalizációban, az informatikai és távközlési forradalomban, nem
kevésbé az internet megjelenésében keresendő.
•Ez az új szerveződés egyfajta válaszként értelmezhető a globális piacon tapasztalható folyamatos
verseny által támasztott kihívásokra. A hálózatosodás tehát gyakorlatilag a versenyképesség
egyik lényeges alapfeltétele lett.
•Ha egy szervezet nem válik hálózati taggá, nem lesz életképes, nem fog tudni érvényesülni a piacon.
•Az üzleti hálózati tagság döntően a piac által diktált feltételeknek megfelelő érdekviszonyok mentén
alakul, és addig marad fenn, amíg az egyéni (céges) profittermelés igénye folyamatosan teljesül.
•A hálózatok alapjaiban változtatják meg a közgazdasági, üzleti és vállalatszervezési összefüggéseket.
•El kell felejtenünk a hagyományos szervezeti formák leírását. Ma a gazdasági és az üzleti
életben minden mozgásban van. Nincsenek állandó, lerögzített kapcsolatok sem a vállalati
szervezeten belül, sem azon kívül, sőt az is állandóan változik, hogy mi van kinn, és mi van benn.

Hálózatosodás, hálózatos szervezet
•A hálózatosodási folyamat elsősorban a nagy multi- és
transznacionális vállalatokra jellemző.
•Egy-egy hálózati tagság a kis- és középvállalkozások számára is
sok előnyt jelenthet, például az értékes know-how-jukért cserébe –
csatlakozva a hálózathoz – lehetőségük nyílik a nagyobb vállalatok
kapcsolatrendszerének használatára.
•A hálózatot alkotó szervezetek többsége önálló cég és intézmény,
amelyek egy nagyvállalatnak beszállítói, alvállalkozói, kooperációs
partnerei, pénzintézetei, szolgáltatói stb. Még az sem kizárt, hogy a
tulajdoni viszonyokat illetően van közöttük némi kereszt-tulajdonlás.
•A hálózatos struktúrákban a menedzsereknek kiemelkedően fontos a
szerepük, hiszen ők ellenőrzik a külső és a belső kapcsolatokat.
•A hálózatos struktúrában működő vállalatok szervezete meglehetősen
lapos, vagyis csak kissé hierarchikus. Ennek következtében a
menedzserek egyenként sok munkatársat tudnak irányítani és
felügyelni, miközben gyors és hatékony a kétirányú kommunikáció is.
Beszállítói lánc, diverzifikálás
•A hálózatosodás egyik lényege: a tevékenységi kör szűkítése a középpontban álló cég számára,
többnyire állandó külső forrásokból történő termék- és szolgáltatás beszerzésen keresztül.
•Jó példája ennek a gyakorlatnak az autóipar: a nagy autógyárak egy-egy gépkocsi „tartalmának”
átlagosan 80 százalékát(!) szerzik be alvállalkozóiktól, beszállítóiktól, akiktől másodpercnyi
pontosságú szállítást követelnek meg az összeszerelő gépsor közelébe. (A raktározás egyre
inkább már a múlté.)
•Ezek a beszállítók mindent elkövetnek, hogy pozíciójukat megőrizzék az adott autógyár
hálózatában, hiszen ez a biztos bevételük egyik záloga.
•Covid-tapasztalat: beszállítói láncok megszakadása/fennakadása; globális chip-hiány stb.
•A nagy cégek mind inkább arra törekednek, hogy beszerzési forrásaikat diverzifikálják, vagyis
bővítsék hálózatukat.

Hálózatos szervezetek előnyei és hátrányai
Előnyök:
Erőteljesebb összpontosítási lehetőség a saját alaptevékenységre (ha egy cég specialitása a
ruhatervezés, akkor nem fog foglalkozni a termeléssel, az anyagok beszerzésével, a készáru
terítésével, kereskedelmével stb., noha tevékenységi körébe ezek a területek is beletartoznak);
Alacsonyabb költségek a kiszervezések nyomán;
Rugalmasság, gyorsabb alkalmazkodás a változásokhoz (új irány vétele, átállás új termékekre,
szolgáltatásokra)
Hátrányai:
A nagy hálózatokat nehéz ellenőrizni (nem számít ritkaságnak a kontroll elvesztése);
A kiszervezés bizonyos fokú függőséget is jelent;
Ugyancsak gondot okozhat az esetleges titkos, bizalmas információk kiszivárgása (pl. a beszállító a
versenytársak részére is dolgozik).
Előfordulhat, hogy a kiszervezés tartósan drágább lett, mint a tevékenység házon belül tartása.
Hálózatkutatás
•A hálózatkutatás módszereivel a világgazdaság hálózatának
felrajzolásával a tudósok egyre újabb felfedezéseket tesznek,
amelyek alapjaiban változtathatják meg a gazdasági rendszerünkről
alkotott képet.
•Az utóbbi tíz évben nemcsak az derült ki, hogy cégek egy porszemnyi
csoportja hatalmas befolyással bír a világgazdaságban, de a kutatók
mára azt is feltárták, hogy a világ néhány kormánya is igazi
nagyhalnak számít, ha gazdasági befolyásról van szó, és még egy
gazdasági világválság is kevés ahhoz, hogy a meglévő struktúrákat
átrendezze.
•A világgazdaság középpontjában egy kevés szereplős, de igencsak
befolyásos cégháló áll.
•Organikusan kialakult rendszerről van szó, amelynek a feltárása
segíthet a gazdaság működésének jobb megértésében.
Csokornyakkendő-topológia
•Csokornyakkendő-topológia: a komplex hálózatok olyan sajátos felépítése, amely a
természetben gyakorta előfordul, és mint feltárták, a vállalatok közti tulajdonviszonyok
világszintű rendszere is ezt a struktúrát követi.
•A csokornyakkendő középső részében található az úgynevezett mag, ahol a hálózat elemei
közvetve vagy közvetlenül oda-vissza kapcsolódnak egymáshoz.
•A masni bal oldali részét bemenetként szokták megnevezni: az itt elhelyezkedő társaságok
érdekeltséggel bírnak a mag cégeiben, de ez fordítva nem igaz.
•Ezzel párhuzamosan a kimenetnél található vállalatokban pedig a mag cégei tulajdonosok.
•Emellett vannak még úgynevezett csövek és nyúlványok is, amelyek a csokornyakkendő nyak
körüli részének felelnek meg: ezen keresztül a bemeneti és a kimeneti oldalon levő cégek állnak
egymással tulajdonviszonyban.

Hálózatkutatások a világgazdaságban
•2011-ben James B. Glattfelder és svájci kutatótársai először alkalmazták a hálózattudományok
eszközeit a világszintű céges kapcsolatok vizsgálatára.
•Az eredmények bombaként robbantak be a híradásokba: a 2007-es adatok szerint egy erősen
összefonódott, 1318 vállalatból álló céghálózat sokféle érdekeltségén keresztül a világgazdaság
működési bevételeinek 80 százalékát felügyelte.
•Ezen belül pedig a 147 transznacionális vállalatból álló belső mag önmagában a gazdaság 40
százaléka felett bírt kontrollal. A középpontban olyan cégeket találunk, mint a Barclays, az Axa, a
J. P. Morgan vagy éppen a The Vanguard Group.
•Az eredmények segíthetnek megérteni gazdaságunk gyenge pontjait, mivel egy ennyire
szorosan összekapcsolt rendszerben ha bármelyik szereplőt sokkhatás éri, az hamar tovaterjed a
többiekre is.

Hálózatkutatások a világgazdaságban
•2019: Hogyan rendezte át a 2008-as pénzügyi-gazdasági sokk az addigi struktúrákat?
→ Lényegében sehogy. Bár a magba tartozó cégek összetétele némileg megváltozott, de a
mögöttes struktúra gyakorlatilag változatlan maradt.
•A kutatók bevezették az úgynevezett befolyásindexet is, ami azt méri, hogy egy adott vállalat
potenciálisan mekkora érték felett rendelkezik befolyással. Ez ráadásul cégek csoportjára is
értelmezhető, azaz minden eddiginél jobban felfedhetők a hálózatban megbúvó erőközpontok.
•2021: szektorális bontásban vizsgálta a szereplők súlyát.

Jelen, jövő…
•A vállalatok és a kormányok egy kis részének meglepően nagy befolyása van a teljes
világgazdaságra, méghozzá a köztük fennálló, nem mindig jól látható, bonyolult tulajdonosi
hálózat miatt.
•Ennek a ténynek a megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő gazdaságpolitikát
folytassanak a világ országai, hiszen a jelenlegi közgazdasági-politikai szabályrendszer
eredményeképp és keretei közt jöttek létre a mostani struktúrák.
•A komplex rendszerek pedig komplex kérdések elé állítanak bennünket.
Hogyan (milyen módszerekkel) lehet a legmegfelelőbben mérni a befolyást a mindinkább összefonódó
világgazdaságban?
Vajon szükséges valamilyen módon gátat szabni a túlzott globális hálózatosodásnak, ha az rendszerszintű
kockázatot hordoz magában?
Vajon kellenének globális szintű trösztellenes intézkedések?

Nemzetközi pénzügyi rendszer
A nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokban résztvevő országok fizetési mérlegének
egyensúlyát, finanszírozását biztosító szabályokat meghatározó működési mechanizmusok és
intézmények összességét nemzetközi pénzügyi rendszernek nevezzük.
• Hagyományos felfogás szerint a devizapolitika van a legszorosabb kapcsolatban és gyakorol

hatást a külgazdasági folyamatokra.
• Ma már a nemzetközi és a nemzeti pénzügypolitika érintkezése teljeskörű,
•Azaz a valutáris folyamatok a pénzügypolitika mindhárom ágára kihatnak.

Devizapolitika
A devizapolitika összehangolja a belső és külső pénzügyi rendszert.
A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, tiltások összessége, amelyek révén adott

ország belső pénzrendszere kapcsolódik
a nemzetközi pénzügyi rendszerhez
másik nemzetgazdaság pénzügyi rendszeréhez

A devizapolitika részei
1. Nemzetközi pénzforgalmi politika
2. Nemzetközi tőkeforgalmi politika
3. Árfolyam-politika
4. Fizetésimérleg-politika
5. Nemzetközi tartalékpolitika
6. Valutáris kooperációs politika

1. Nemzetközi pénzforgalmi politika
Feladata: A külfölddel fenntartott pénzügyi kapcsolatok szabályainak meghatározása.
A nemzetközi pénzforgalmi politika alapvető típusai:
Kötött
• Külfölddel kizárólag állami engedéllyel lehet lebonyolítani pénzügyi tranzakciókat
• Állami devizamonopólium (devizaadás, -vétel csak hatósági engedéllyel)
• Jelentős adminisztráció és szigorú ellenőrzések
• Hátterében a külgazdasági egyensúlyhiánytól való félelem áll.
Vegyes
• Átmenet a kötött és a liberalizált politikák között.
• Megszűnik a totális engedélyezés, egyre több területet vonnak ki az ellenőrzés alól.
Liberalizált rendszer
• Az állam nem szabályozza a gazdálkodó alanyok és az állampolgárok devizális döntéseit, nincsenek hatósági
adminisztrációs ellenőrzések
• A kontrollt a pénzügyi piacok piackonform szabályozása biztosítja.

2. Nemzetközi tőkeforgalmi politika
Feladata az, hogy a tőkeforgalmat a bel- és külgazdasági egyensúly dinamikus fenntartásának
irányába terelje.
A nemzetközi tőkeforgalmi politika kulcskérdései:
Milyen irányú és mértékű nettó tőkeforgalom lenne kívánatos a gazdaság számára?
Milyen ügyletszerkezet mellett várható a nemzetközi tőkeátcsoportosítás maximális haszna?
Milyen relációs követelmények támaszthatók a tőkeügyletekkel kapcsolatban?
Milyen eszközökre épüljön a tőkeforgalmi politika?
A tőkeimport ösztönzésének leghatékonyabb módszere a megfelelő beruházási légkör

kialakítása, az ár- és költségszint hosszú távú stabilitása és a megfelelő felvevőpiac biztosítása.

Nemzetközi tőkeforgalom csoportjai
1. Hitel típusú: a tőkebeáramlás után meghatározott mennyiségű kiáramlás
a) Hivatalos hitel
b) Piaci hitel
2. Nem hitel típusú: nincs visszafizetés kötelezettség, de nem zárható ki a későbbi kiáramlás
a) Működő tőke
• Közvetlen (direkt) befektetés
• Portfólió befektetés
b) Adomány

Nettó tőkeimport ösztönzése
Megfelelő beruházási légkör
Ár- és költségszint stabilitás
Megfelelő felvevő-piac

3. Árfolyam-politika
Feladata a hazai valuta árfolyamának kívánatos szinten tartása.
Árfolyam: piaci érték, amely magában foglalja az aktuális keresleti és kínálati elemeket.
Árfolyamrendszer alatt az árfolyam alakulásának szabályozási eszközeit, eljárásait értjük. Fajtái:
1. Rögzített (fix) árfolyamrendszer
2. Köztes árfolyamrendszer
3. Rugalmas (lebegő) árfolyamrendszer

Árfolyamrendszerek
Rögzített (fix) Köztes Rugalmas (lebegő)
• A kormányzat rögzíti az • Kulcsvalutához a) Szabadon lebegő (Mo. 2008

árfolyamot és a jegybank • Valutakosárhoz (Mo. 90’: óta):
valutapiaci intervenciókkal DEM+USD) • tisztán a piaci keresleti-
biztosítja, hogy az árfolyamok • Kosárvalutához (pl. SDR, ECU) kínálati tényezők alakítják az
ne térjenek el a deklarálttól. kötött árfolyam árfolyamot.
• Szűk, 1-2%-os ingadozási sáv • Csúszó-leértékelés (Mo. 1995- • Csak konvertibilis valuták,
lehet 2001) kiegyensúlyozott fizetési
• Hátránya: jelentős mérleg
devizatartalékokat igényel, b) „Kvázi rugalmas” árfolyam
költséges (Mo. 2001-2008)
• Előnye: egyszerű, átlátható, • Az árfolyam egy előre
kiszámítható deklarált széles +/- sávban
ingadozhat
• A sávból való kilépéskor
jegybanki intervenció
4. Fizetésimérleg-politika
A fizetésimérleg-politika a nemzetközi fizetések teljes körű számbavételét, az egyenleg
folyamatos követését és az egyenlegezésből fakadó feladatok teljesítését, illetve a hosszú távú
dinamikus egyensúly biztosításához szükséges intézkedéseket öleli fel.

5. Nemzetközi tartalékpolitika
Feladata, hogy olyan mennyiségű és összetételű tartalékállományról gondoskodjék, amely
biztosítja az ország nemzetközi fizetőképességét.
Devizatartalékokkal szembeni követelmények:

Mennyiségileg tegyenek eleget a likviditási elvárásoknak (a mennyiség az árfolyamrendszertől
is függ!)
Eszközösszetételük biztosítson optimális értékmegőrzést (valutáris kockázat minimális legyen)

6. Valutáris kooperációs politika
A devizapolitika alakításában résztvevő intézményeknek arról is dönteniük kell, hogy
milyen területeken,
milyen intenzitással,
intézményes formában vagy eseti jelleggel kapcsolódnak-e be a kooperációba?
A devizapolitika leginkább korlátok közé szorított részterülete, mert az országok külpolitikai
irányvonala is befolyásolja.
De! nem vitatható a részvétel szükségessége, főleg a kisméretű, nyitott, gyenge világgzadasági
pozíciójú országok esetében.

Devizaügyletek
Valuta és deviza
Valuta: valamely ország törvényes fizetőeszköze (pénzneme) egy külföldi ország fizetési
forgalmában. Megjelenési formája: készpénz (érme és bankjegy). Kibocsátója a jegybank.
Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés. Kibocsátója nem csak a jegybank lehet.
•Az angolszász szakirodalom nem tesz különbséget valuta és deviza között, mindkettőre a „foreign
currency” (idegen pénz) kifejezést használja.
•Valutakódok: a pénznemek rövidítésekor az ISO 4217 szerinti, érvényben lévő hárombetűs
kódokat kell alkalmazni (EUR, USD, GBP, HUF stb.)
•Természetes valuták/devizák: a világon szinte minden ország rendelkezik saját törvényes
fizetőeszközzel. Ezeket a nemzeti pénzeket hívjuk természetes valuták.
•Mesterséges valuták/devizák: általában valamilyen gazdasági vagy pénzügyi integráción belüli
országok között használatosak, de gyakran tömbön kívüli birtokosoknál is megtalálhatóak (pl.
EUR, XDR (SDR), CFA (Afrikai valutaközösségi frank), XPF (Csendes-óceáni valutaközösségi frank).

Valutakonvertibilitás
Konvertibilitás = átválthatóság.
Konvertibilis valuták: azon pénzek, amelyek az érintett országok kormányainak külön engedélye
nélkül is átválthatók egymásra. A konvertibilis valuta/deviza a nemzetközi tranzakciók során
szabadon felhasználható.
A magyar forint konvertibilitása

1946-1995 Jegybanki konvertibilitás
1996-2000 Korlátozott konvertibilitás
2001-től Teljes konvertibilitás

Árfolyam
Árfolyam: a különböző országok fizetőeszközeinek egymáshoz viszonyított aránya.
Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára.
Devizaárfolyam: valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország
pénznemében kifejezett ára.
Hivatkozási valuta/deviza: amit kifejezünk (HUF/EUR jegyzés esetén az EUR).
Hivatkozott valuta/deviza: amivel kifejezzük (HUF/EUR jegyzés esetén az HUF).
Árfolyamjegyzések az alábbiak lehetnek:
1. Direkt (hivatkozott valuta a hazai) / indirekt (hivatkozási valuta a hazai)
2. Egyenes (egyik az USD) / kereszt (egyik sem az USD)
3. Vételi / Eladási / Közép

Mi határozza meg az árfolyamot?
Az árfolyam gyakorlatilag a fizetőeszköz árát mutatja meg, és így (mint bármely más termék
esetében) a keresleti és kínálati tényezők hatására alakul ki. → Devizapiac
•Kamatláb alakulása
•Spekuláció

Árfolyamjegyzések

Az MNB árfolyamjegyzési gyakorlata
•Az MNB a forint árfolyamát 2000 óta a közös európai valutához (EUR) viszonyítva állapítja meg.
•Az EUR/HUF hivatalos árfolyam a 10 legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató belföldi
hitelintézet által közölt EUR/HUF árfolyamadatokból a legmagasabb és legalacsonyabb 2-2 érték
elhagyásával, egyszerű számtani átlagként számítja.
Jegybanki intervenció:
a) A forintgyengülés megállításának eszköze: kamatemelés, nyílt piaci művelet (forint vásárlása
deviza ellenében).
b) A forinterősödés megállításának eszköze: kamatcsökkentés, nyílt piaci művelet (forint
eladása deviza ellenében).
Az MNB a nyílt piaci intervenciót végrehajthatja nyílt vagy burkolt módon.
PÉNZÜGYTAN 92
FOREX – Foreign Exchange
(bankközi devizapiac)
•A Forex a világ legnagyobb pénzügyi piaca; az egész világ bankjait, pénzintézeteit összekötő
elektronikus hálózat.
•A bankközi devizapiacon (Forex, FX) a kereskedelmi bankok kockázatkezeléssel és pénzügyi
műveleteivel foglalkozó részlegeinek (treasury) munkatársai (dealerek) üzletelnek egymással.
•A devizapiacot óriási forgalom és extrém likviditás jellemzi. Az árak rendkívül volatilisek, azaz
az árfolyamok ingadozása magas, és nagyon gyorsan változnak.
•24 órás piac, követi a Napot a Föld körül.
•Kezdetek: 1970’ , amikor feloldották a valuták rögzített árfolyamát és bevezették a piaci kereslet-
kínálat által meghatározott lebegő árfolyamot.
•OTC piac (over the counter): Nem tőzsde, nem rendelkezik központi felügyeleti szervvel,
nincsenek szabványosított kontraktusok, ezért bármilyen időpontban lehet vásárolni bármilyen
devizát egy másikkal szemben.

Az egy ár törvénye (keresztárfolyamok
számítása)
Az egy ár törvénye: ha a valuták szabadon konvertálhatók, akkor elég két árfolyam ismerete,
mert ebből már a harmadik kiszámítható.
Vételi árfolyam = Hivatkozott valuta vételi árfolyama/Hivatkozási valuta eladási árfolyam
Eladási árfolyam = Hivatkozott valuta eladási árfolyama/Hivatkozási valuta vételi árfolyam
Középárfolyam = (vételi+eladási)/2
Pl. SEK/DKK keresztárfolyam:
13,4500 SEK/USD - 15,5500 SEK/USD
6,2800 DKK/USD - 7,3800 DKK/USD

Árfolyamok - paritások
Árfolyam: piaci érték, amely magában foglalja az aktuális keresleti és kínálati elemeket.
Paritás: egyenérték, egy olyan elméleti érték, amely arra utal, milyen elméleti szinten kellene
elhelyezkednie az árfolyamnak.
1. Deklarált paritás:
a) Érmeparitás: aranyérmék súlyaránya alapján számított árfolyam
b) Aranyparitás: pénzhelyettesek hivatalos aranyfedezete alapján számított árfolyam
c) Valutaparitás: kiválasztott valutához vagy valutakosárhoz kötve meghatározott átváltási
arány
2. Közgazdasági paritás:
a) Vásárlóerő-paritás: ugyanazt a termék- és szolgáltatásmennyiséget mennyiért lehet az
egyik és mennyiért a másik országban megvenni.
b) Kamatparitás: az aktuális árfolyamok és a kamatláb eltérések alapján számított
határidős árfolyam.
Határidős árfolyamok
1. Vásárlőerő-paritás alapján:
2. Kamatparitás alapján:
Az azonnali és határidős árfolyam összehasonlítása módot ad annak eldöntésére, hogy az adott

valuta/deviza megszerzését milyen ügylet keretében érdemes megtenni.

Nemzetközi pénzügyi
szervezetek működése
és szerepe
Nemzetközi Valutaalap (IMF)
1944: Bretton Woods
Induláskor 29, ma 190 tagja van (Mo.: 1982)
Székhely: Washington
Vezetője: a vezérigazgató
2019 óta: Kristalina Georgieva

IMF célkitűzései
1. a nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése, konzultációs fórum
lehetőségének a kialakítása;
2. a nemzetközi kereskedelem bővítése és kiegyensúlyozott növelése;
3. árfolyam-stabilitás elősegítése;
4. a tagországok részére sokoldalú fizetési rendszer megteremtése és a
devizakorlátozások megszüntetése;
5. átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal
küzdő tagországainak.

Ki lehet az IMF tagja?
Az IMF alapokmányában rögzített három feltétel:
Csak országok lehetnek, és a tagfelvételt a kormányok jogosultak kérni;
Vállalják az alapszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítését, és
Önálló külgazdasági tevékenységet folytatnak oly módon, hogy ennek a feltételrendszerét is
önállóan alakítják ki.

Kvóta
Az IMF fő pénzügyi forrása: az egyes tagországok befizetésével létrehozott alaptőke.
Kvóta: az alaptőkéből való részesedés.
A kvótától függ:
◦ Lehívható hitelek nagysága
◦ SDR allokációból való részesedés
◦ Döntéshozatalban a szavazati súly

SDR (Special Drawing Rights – Különleges
lehívási jogok)
Árfolyama: valutakosár módszerrel: adott valuta súlyát az határozza meg, hogy az
adott nemzeti valuta a nemzetközi kereskedelemben milyen súllyal szerepel.
Súlyok (2022): USD 43,38%, EUR 29,31%, JPY 7,59%, GBP 7,44%, CNY 12,28%.
IMF-en belüli elszámolások, nyilvántartások, IMF és tagországai közötti elszámolások
SDR kamatlába: az SDR árfolyamát alakító országok belső reprezentatív pénzpiaci
kamatlábának súlyozott átlaga, heti kiigazítással.

IMF pénzügyi hitelezése
1. Készenléti hitel: a tagországok makrogazdasági és pénzügyi stabilizációs programját
szolgálja.
a) Stand-by hitel: adott ország kvótájának max. 90-110%-a, lejárata 12-24 hónap.
b) Kibővített hitel: adott ország kvótájának max. 270-330%-a, lejárata 3-4 év, bizonyos
esetekben 4-10 év.
2. Szerkezet-átalakító és egyensúly-javító hitelek: alacsony GDP-jű országoknak nyújtja.
3. Kompenzációs hitel: az export kiesés miatt bekövetkező hiány pótlására;
4. Adósság és adósságszolgálat csökkentésének finanszírozására a kvóta 40%-nak mértékében
póthitel vehető igénybe.
5. Ütközőkészlet hitel: a nyersanyagteremelők, exportálók számára a piaci ár elfogadható
szinten tartása céljából.
6. Természeti katasztrófák enyhítését célzó hitelek;
7. Piacgazdaságra történő átállás segítésére;
8. Kiegészítő tartalékhitel: a fizetési mérleghiány enyhítését, a pénzügyi válság kezelését
szolgálja (gyors, rövid lejáratú hitel).
IMF kritikája
Az IMF beavatkozik az országok gazdaságpolitikájába, ami korlátozza adott ország gazdasági
vezetésének lehetőségeit;
Az IMF programok „univerzális” jellegűek;
Súlyosan eladósodott országok esetében struktúra módosító előírásokat alkalmaz, ami nehéz
gazdasági viszonyok között csak mérsékelt eredményt és hosszú időszak alatt hoz;
Hitelpolitikáját ahhoz a feltételhez köti („washingtoni konszenzus”), hogy a pénzügyi támogatást
igénybe vevők vállalják a piacok azonnali liberalizálását;
Egyéb szigorú feltételek (szabad tőkeáramlás biztosítása, erőteljes privatizáció, költségvetési és
fizetési mérleg hiányok mérséklése, nemzeti valuta leértékelése).

II. Világbank Csoport
1944: Bretton Woods
Székhely: Washington
Fő cél: a szegénység leküzdése és a fejlődés előmozdítása
Elnöke: Ajay Banga (2023)
187 tagállam (Mo.: 1982)

Nemzetköz Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(IBRD)
•Beruházási és szerkezetátalakítási hiteleket nyújt, 15-20 év futamidővel.
•Hivatalosan is deklarált célja, hogy kedvezményes finanszírozással segítse a
tőkepiacokról hitelt felvenni nem (vagy csak jelentős felárral) tudó fejletlen országok
gazdasági fejlődését.
•A Világbank partnerei a kormányok vagy kormánygaranciával rendelkező vállalatok.
•Tevékenységét nem a profitszerzés, hanem a folyósított hitelek gazdaságfejlesztő hatása
motiválja.

Világbanki finanszírozás szakaszai
1. Kiválasztás: beruházáspolitikai konzultáció.
2. Előkészítés: megvalósíthatósági tanulmány készítése.
3. Értékelés-hitelvizsgálat: konkrét hitelfelvevők vizsgálata, világbanki mérleg készítése
és értékelése.
4. Tárgyalások, hitelmegállapodás, szerződéskötés.
5. A beruházás, projekt megvalósítása, átfogó, utólagos értékelése.

Világbanki finanszírozás jellemzői
•A felvett és a folyósított hitelek szerkezete minden szempontból eltérő, így jelentős
transzformációt kénytelen vállalni.
•A Világbank hitelfelvételeire nagyfokú diverzifikálás a jellemző (valutanem, földrajzi és
lejárati).
•A tenderek nemzetközi jellege biztosítja, hogy a fejlett tagországok is profitáljanak a
tagságukból. (Az IBRD által folyósított hiteleket kizárólag a tagállamokban lehet
„elkölteni”.)
•A megnövekedett hiteligény következménye a társfinanszírozás (világbanki + piaci)
megjelenése.
•1990’-től: garanciavállalással segíti az önálló tőkepiaci értékpapír-kibocsátást.

Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA)
Célja a legszegényebb országok fejlődésének elősegítése
• hosszú lejáratú,
• kamatmentes,
• magas adományelem-tartalmú hitelekkel.
• átlagos futamidő: 35-40 év, türelmi idő: 10 év.
Forrása: IBRD tagállamainak adományai. Saját alapokkal csak korlátozottan rendelkezik,

mivel a folyósított hitelek visszafizetése időben elnyúlik és igen csekély mérvű.

Világbank Csoport = IBRD + IDA + IFC,
MIGA, ICSID
IFC (1956): Nemzetközi Pénzügyi Társaság: Célja a magánvállalkozások
tevékenységének elősegítése hosszú lejáratú hitellel és működőtőke-befektetéssel.
MIGA (1988): Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség: Célja a fejlődő
országokba irányuló befektetők és befektetések védelme.
ICSID (1966): Befektetési Vitákat Rendező Nemzetközi Központ: Célja az országok és
államok közötti beruházási viták megoldása

Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS)
1930: II. Hágai Nemzetközi Konferencián, a német adósságszolgálat kezelésére hozták
létre.
Tagjai: jegybankok (Mo.: 1930)
Székhelye: Bázel

BIS feladata
A nemzetközi monetáris és pénzügyi kooperáció egyik legfőbb szervezője;
A nemzetközi pénzügyi rendszerek stabilitásának megőrzése;
A jegybankok közötti együttműködés segítése;
A pénzügypolitika vizsgálata;,
Bankok felügyelete (bázeli Bankfelügyeleti Bizottság);
Kezességvállalás nemzetközi pénzügyi műveletek során;
Statisztikák és információk gyűjtése, publikálása;
Banki feladatok ellátása nemzeti jegybankok számára.

Európai Beruházási Bank (EIB)
1958: a Közös Piac tagállamai alapították a világ első regionális fejlesztési bankját.
Székhelye: Luxemburg
Célja, hogy:
◦ Javítsa Európa foglalkoztatási és növekedési potenciálját
◦ Elősegítse az Uniós szakpolitikai törekvések érvényre jutását az EU határain kívül
◦ Támogassa a környezetvédelem és az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló
erőfeszítéseket.
Hitelezés: jellemzően államoknak nyújt fejlesztési hitelt, hosszú lejáratra.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(EBRD)
1991 óta (Mo. 1991)
Célja: a közép-kelet európai országokban a nyitott piacgazdaságra való átmenet
elősegítése.
Finanszírozási eszközei:
◦ Hosszú lejáratú hitelek,
◦ Vállalkozások alaptőkéjének növelése,
◦ Garanciavállalás/nyújtás,
◦ Más nemzetközi intézményekkel, bankokkal, hitelezőkkel közös finanszírozás.

Európai Központi Bank (EKB, 1998)
Az EKB annak a 19 európai uniós tagországnak a központi bankja, amelyek átvették az
eurót. Jelenlegi elnök: Christine Lagarde (2019)
Feladatai:
1. Fő feladata az árstabilitás fenntartása. Ezt úgy látja el, hogy gondoskodik a tartósan
alacsony, stabil és kiszámítható inflációról. Célja, hogy ily módon mindenkinek
segítsen a megtakarításai és kiadásai megtervezésében.
2. Hozzájárul a bankrendszer stabilitásához (felügyelet),
3. Az euróbankjegyek kibocsátása és fejlesztése,
4. Elősegíti a pénzügy infrastruktúra akadálytalan működését,
5. Elősegíti a pénzügyi stabilitás megőrzését (kockázatmérés és -kezelés).

Jegybanki függetlenség
SZEMÉLYI
•Kinevezés minimum 5 év,
•Elmozdítás kivételes esetekben,
•Nem vállalhat olyan funkciót, ami befolyásolja a döntések meghozatalánál.
PÉNZÜGYI
•Rendelkezni kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközökkel,
•Jegybank és költségvetés kapcsolata → közvetlen nem hitelezhet.

Fizetési mérleg
Fizetési mérleg
A fizetési mérleg adott országnak adott időszakban más országokkal ill. nemzetközi pénzügyi
szervezetekkel folytatott összes műveletét tartalmazza.
•Felépítését az IMF szabályozza (BPM6)

•Kétoldalú kimutatás, melyben az egyik oldalon a valuta (deviza) beáramlások, a másik oldalon
pedig a valuta (deviza) kiáramlások találhatók.
•MNB feladata: egyenlegezés, Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról.

1. Áruk, egyenleg
2. Szolgáltatások
Fizetési mérleg 3. Jövedelmek, egyenleg
4. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege
felépítése I. A folyó fizetési mérleg egyenlege
II. A tőkemérleg egyenlege
III. A pénzügyi mérleg egyenlege
7. A közvetlen tőkebefektetések egyenlege
8. A portfólióbefektetések egyenlege
9. Derivatívák
10. Az egyéb befektetések egyenlege
IV. A tévedések és kihagyások egyenlege
V. A teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)
VI. A nemzetközi tartalékok változása ( "-" növekedés)

Fizetési mérleg tételeinek értelmezése
A fizetési mérleg tételeit megkülönböztetjük:
1. a) Flow-tételek (folyó)
b) Stock-tételek (állományi)
2. a) Autonóm tételek: nagyságuk független a fizetési mérleg egyéb tételeitől, egyenlegétől
b) Nem autonóm (igazoló vagy egyenlegező) tétel: valamilyen más (ügyletből) fizetési
jogcímből következik
(Más elnevezéssel vonal feletti és vonal alatti tételek.)
A deviza liberalizáltsága az autonóm tételek növekedésével jár -> elősegíti a fizetési mérleg
egyensúlyba hozatalát.

I. Folyó fizetési mérleg
4 fő részmérlegre tagolódik
a) A nemzetközi árukereskedelem az általános termékforgalom
b) A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme
c) Az elsődleges jövedelem (a nem rezidens munkavállalóknak vagy nem rezidens munkáltató által
fizetett munkavállalói javadalmazást, befektetésekből származó jövedelmek)
d) másodlagos jövedelem (az államháztartás folyó átutalásai) (viszonzatlan folyó átutalások)
•Felméri az adott ország gazdasági helyzetét a világban.
•A gazdasági tényezők változását a nemzetközi kereskedelmi folyamatok tükrözik a leggyorsabban és a
leghűbben.
•Utal a nemzeti valuták pozíciójára.
•Egyenlege lehet +,0,-.
•Egy nemzetgazdaság gyengülése  passzívumhoz vezet
•Tartós és jelentős passzívum  nemzetközi bizalom vesztés.
II. Tőkemérleg
A rezidensek által külföldön vagy nem rezidensek által az adott gazdaságban szerzett nem
pénzügyi eszközök (például ingatlanbefektetések) összegét mutatja meg.
• Viszonzatlan tőkeátutalások
• Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma

III. Pénzügyi mérleg
Az eszközöket és kötelezettségeket nettó értéken veszik figyelembe.
A nettó pénzügyi mérleg értéke tehát a külföldnek történő nettó hitelnyújtásként (ha az
egyenleg pozitív), illetve a külföldtől való nettó hitelfelvételként (ha az egyenleg negatív)
értelmezhető.
Öt részmérleg alkotja:
a) közvetlen befektetés
b) portfólióbefektetés
c) pénzügyi derivatívák (olyan pénzügyi eszközök, amelyek egy másik konkrét pénzügyi
eszközhöz, mutatóhoz vagy nyersanyaghoz kapcsolódnak, és amelyeken keresztül
bizonyos pénzügyi kockázatokkal azok saját jogán kereskedni lehet a pénzpiacokon
d) egyéb befektetések (készpénz-, betét-, kereskedelmi hitelügyletek)
e) tartalékeszközök

Üzleti döntések szempontjából fontos:
1. Tőkeáramlás szerkezete
2. Adós/hitelezi pozíció
3. Hivatalos szervek súlya

Nemzetközi fizetések egyensúlyhiányának
főbb okai
1. Gyengül a nemzetközi versenyképesség (számszerűsíteni az árverseny-képességet lehet);
2. Az országok konjunkturális helyzetében a ciklusok aszinkronitást mutatnak (belső és külső

piaci kereslet eltérő irányba változik);
3. Tőkejövedelmek negatív egyenlege.

Monetáris tartalék
Monetáris tartalék
Feladata: Biztosítani az ország nemzetközi fizetőképességét.
Kritériumok a monetáris tartalékkal szemben:

Mennyiségben nyújtson elégséges fedezetet a fennálló fizetési kötelezettségekre
Megfelelő likviditás
Struktúrája minimalizálja a valutáris kockázatokat

Optimális tartalékszint
Az optimális tartalékszint meghatározása:
Mértéke az országkockázatot ne rontsa.
A jövedelemkiesés az indokolt mértéket ne haladja meg.
Függ az árfolyampolitikától.
•Az adott ország sajátosságai szabják meg (nincs egységes arány)

•A tartalékok kívánatos szintje igazodik a fizetési kötelezettségekhez.

Optimális tartalékszint meghatározása
a) Likviditási ráta = tartalék/import
b) Jelentős gazdasági és pénzügyi szerep esetén: Tartalék/összes külfölddel szembeni rövid
lejáratú kötelezettség arányát célszerű vizsgálni.
c) Eladósodott vagy jelentős adóssággal rendelkező országokban a tartaléknak az importot és
az adósságszolgálat együttesét kell bizonyos arányban fedezni.

Az árfolyampolitika és tartalék összefüggése
Szigorúbb árfolyam-politika (szűk intervenciós sáv)  nagy tartalékigény

Széles sáv illetve rugalmas árfolyamok esetén  a tartalékigény kisebb.

A tartalékpolitikát, a tartalék szintjét
behatárolja
Devizapolitika
Monetáris politika
Költségvetési politika
Aktuális gazdaságpolitikai célok
Feladat: a tőkeforgalom a bel- és külgazdasági egyensúlyt szolgálja.
A tartalékok összetételét meghatározza:

A tartalékok reálértékének stabilitására való törekvés
Fizetési forgalomban meghatározó szerepet betöltő devizák
Árfolyamkockázatot minimalizálja

Tartalékok befektetése
•Korlátozott a likviditás kritériuma miatt.
•Jellemző a tulajdonos országban való elhelyezés .
•Az adósságválságot követően mérséklődött euro/xenopiaci elhelyezés.

Gazdasági és Monetáris Unió
Gazdasági és Monetáris Unió
Egységes piac: az áru, a szolgáltatás, a munkaerő (állampolgárok) és a tőke szabad és korlátlan .
Az egységes európai piac megteremtéséhez
 fizikai
 technikai és
 pénzügyi
akadályok felszámolására van szükség.
Négy szabadságjog:
1. kereskedelem szabadsága
2. szabad munkaerőmozgás
3. szolgáltatásvégzés és telephelyválasztás szabadsága
4. pénz- és tőkeforgalom szabadsága

Monetáris Unió alapelvei
1. A tagországok valutáinak teljes mértékben szabad átválthatósága, értelemszerűen a tőkék
áramlásának szabaddá tétele mellett.
2. A valutaárfolyamok stabilitása, ami alapfeltétele a közös valuta bevezetésének.
3. A fizetési mérlegek stabilizálása érdekében monetáris tartalékalapok létrehozása.
4. A pénzügyi és gazdaságpolitikák koordinálása és ahol ez szükséges, közösségi
gazdaságpolitikai fellépés és mechanizmusok létrehozása.

Gazdasági és Monetáris Unió előzményei
1957: Római Szerződés
1958: Monetáris Bizottság
1964: Jegybankelnökök Tanácsa
1968: Vámunió létrejötte
1970: Werner-terv
1971-72: valutakígyó
1979: Európai Monetáris Rendszer (EMS)
1989: Delors-terv

Európai Monetáris Rendszer (EMS)
Alappillérei:
1. Közös pénz (ECU)

2. Közös árfolyam-mechanizmus (ERM I., ERM II.)
3. Támogató mechanizmusok

GMU megteremtésének szakaszai
I. 1990-92: tőkemozgásra vonatkozó korlátok fokozatos felszámolása
1992: Maastrichti-szerződés: törvényi szintre emelte a monetáris uniót
1992-93: Az árfolyam-mechanizmus (ERM, ECU) válsága
II. 1994: Európai Monetáris Intézet felállítása (EKB elődje)
1995: Európai Tanács madridi ülésén döntöttek az „euró” elnevezésről és a bevezetés
konkrét ütemtervéről.
1998: EKB, KBER létrehozása
III. 1999: Euró mint számlapénz megjelenése
IV. 2002: Euró bankjegyek és érmék bevezetése

Konverziós költségek
Az Európai Bizottság ajánlást fogadott el az EU területén az euróra konvertáláskor felszámított
banki költségekre vonatkozóan, s ez tartalmaz egy magatartási kódexet is, melynek egy részét a
Bizottság kötelezően betartandónak tekinti, míg másik részének alkalmazását csak javasolja.
A kötelezően betartandó rendelkezések a következők:

beérkező átutalások konvertálása nemzeti valutáról és viszont legyen költségmentes az
átmeneti időszakban,
a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti
időszak végén,
az euróban denominált banki szolgáltatásokra ugyanazokat a jutalékokat lehet csak felszámolni,
mint a nemzeti valutában denominált ugyanazon szolgáltatásokra.

Euró
Bankjegy → 7 címlet: 5, 10, 20, 50, 100, 200, (500);
Az Európai Unió eszméjének, a nyitottságnak a jelképezésére stilizált kapukat, ablakokat, hidakat
ábrázol, az európai építészeti stílusokat képviselve (klasszikus, román, gótikus, barokk és rokokó,
vas és üveg architektúra, modern építészet)
Érmék → 8 érme: 1, 2, 5, 10, 20, 50 euró cent és 1, 2 euró
1 euró = 100 cent

Egységes oldal (EU-csillagok és valamilyen EU-térkép). A nemzeti oldalak különbözők.

Nemzetközi pénzügyi
kockázatok
Nemzetközi pénzügyi kockázatok
A pénzügyi-valutáris kockázat alatt azt értjük, ha pénzügyi aktívák (követelések) jövőbeli értéke
kisebb a feltételezettnél, illetve ha a pénzügyi kötelezettségek jövőbeli értéke meghaladja a
feltételezettet.
4. kamatkockázat 1. országkockázat
KOCKÁZAT
2. gazdasági vagy
3. árfolyamkockázat
pénzügyi kockázat

1. Országkockázat: Nemzetközi adós- és hitelminősítő intézetek az adott gazdaság hosszú távú
teljesítmény-kilátásait becsülik meg, különböző mutatók alapján.
A legjellemzőbb vizsgált adatok:
- GDP növekedése - Árfolyam
- Infláció - Devizatartalék
- Adósság - Beruházás
- Költségvetési deficit - Fogyasztás
- Fizetési mérleg tételei - Megtakarítás
A minősítés alapján határozzák meg a potenciális befektetők körét, a kamatlábat, illetve a

kamatfelárat.

2. Gazdasági vagy pénzügyi kockázat
•Projekt és vállalkozás értékelése.
•Kockázat mérséklése  diverzifikáció.
3. Árfolyamkockázat
•Árfolyamprognózisok
•Kockázat mérséklése  fedezeti ügyletek
4. Kamatkockázat (Hozamkockázat)
•Kockázat mérséklése  Kamat-hedge

A nemzetközi hitelminősítők kódrendszereinek összehasonlítása
Moody’s Investor Standard & Poor’s Fitch-IBCA The Japan Credit Thomson Financial
Servics (New York) International Rating Agency Bankwatch
(NewYork) Rating Agency (Tokyo) (New York)
(London)
Aaa AAA AAA AAA AAA
Aa1 AA+ AA+ AA+ AA+
Aa2 AA AA AA AA
Aa3 AA- AA- AA- AA-
A1 A+ A+ A+ A+
A2 A A A A
A3 A- A- A- A-
Baa1 BBB+ BBB+ BBB+ BBB+
Baa2 BB BB BB BB
Baa3 BBB- BBB- BBB- BBB-
Ba1 BB+ BB+ BB+ BB+
Ba2 BB BB BB BB
Ba3 BB- BB- BB- BB-
B1 B+ B+ B+ B+
B2 B B B B
B3 B- B- B- B-
Caa1 CCC+ CCC CCC CCC
Caa2 CCC CC CC CC
Caa3 CCC- C D
Ca CC DDD
155
C DD
NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK
Pénzügyi válság,
válságkezelés
Pénzügyi válság
Közgazdasági értelemben akkor beszélhetünk pénzügyi válságról, ha egy adott országban a
pénzügyi intézmények nagy számban válnak illikviddé, szolvenciájukat nem tudják fenntartani.
Következmény: a megtakarítók elkerülik a pénzpiacot (pénzügyi pánik), később a tőke is kivonul

→ felborul a fizetési mérleg egyensúlya → nemzetközi szinten fizetésképtelenné válik.
A pénzügyi globalizáció (méretnövekedés, kapcsolatok kiterjedtsége) megnövelte a válság

veszélyét.

Válság okai
•Az 1980-as évek pénzügyi válságai még a reálgazdaság problémáira vezethetők vissza.
•A későbbiekben már a reálgazdaságtól független, túlzó pénzügyi folyamatok vezettek válsághoz.
•A válság mélységét és időtartamát a megelőzés és a válságkezelés hatékonysága határozza meg.
•A válságba került ország először a belföld, majd a külföld felé fennálló kötelezettségeinek nem
tud eleget tenni → így terjed át a válság más országokra is.

Eladósodás
A nemzetközi tőkeforgalomban tartósan nettó hitelfelvevő ország, amely adósságszolgálati
terheinek finanszírozására önerőből nem képes  adósság csapdába kerül  eladósodik.
Az eladósodás okai:
Belső okok: monetáris egyensúlyhiány, költségvetési hiány, irreális árfolyamszint stb.
Külső okok: cserearány-romlás, tőkemenekítés, protekcionizmus, nemzetközi kamatlábak

emelkedése stb.

Válságkezelés
A válságkezelésnek nemzeti és nemzetközi eszközei vannak. Mindkettő a fizetőképesség
helyreállítását célozza meg.
I. Nemzeti eszközök:
1. gazdaságpolitikai kiigazítás,
2. monetáris tartalék növelése,
3. tőkeimport növelése, tőkekivitel fékezése (átmenetileg),
4. export növelése, import mérséklése (átmenetileg),
5. adósságszolgálat mérséklése (adósságszerkezet változtatása).

Válságkezelés
II. Nemzetközi eszközök:
1. adósságkonverzió,
2. átütemezés,
3. valutáris szerkezet átalakítása,
4. adósságállomány forrásszerkezetének átalakítása.

Pénzügyi és gazdasági
válság (2008)
Mi vezetett a válsághoz?
•Kiindulópont: jelzáloghitelpiaci-válság
•Jelzáloglevél kibocsátása (forrásgyűjtés)  források kihelyezése (hitel) ingatlanfedezet mellett.
•2007: tömegesen nem fizették vissza a hiteleket  érvényesíteni kellett a fedezeteket  ingatlan túlkínálat 
ingatlanárak estek
•Probléma: A bankok nem képeztek elégséges tartalékot a kint lévő kétes követeléseikre (veszteség képződik).
•Megtakarítók elkerülik a piacot.
•Jelzálogpapírok ára zuhant  ez már másokat is veszteségesen érintett (bankokat, befektetési alapokat,
magánszemélyeket)
•Sorozatos csődök, felfüggesztették bizonyos befektetési alapok működését.
•A jelzálog-hitelintézetek egy idő után már a bankközi piacról sem tudtak hitelt felvenni (bizalmatlanság)=
befagyott a bankközi piac
•Ez már külföldöt is érintette  befagyott a nemzetközi bankközi piac (pár hónap alatt elérte Európát!)

A válság átterjedt a reálgazdaságra
•A megtakarítás és a fogyasztás is visszaesett,
•A vállalkozások nem jutottak hitelhez,
•Munkanélküliség nőtt,
•A költségvetés hiánya nőtt (bevételek csökkentek, kiadások nőttek),
•Kedvezőtlenül hatott az árfolyamokra,
•A válság azokat az országokat érintette súlyosan, amelyeknél a külkereskedelem alapján jelentős
a pénzügyi nyitottság.

Köszönöm a figyelmet!

Nemzetközi Üzleti Ismeretek - Levelező

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nemzetközi Üzleti Ismeretek - Levelező

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Nemzetközi üzleti

• Email cím: havay.dora@nye.hu

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 2

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 3

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 5

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 6

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 8

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 9

A világkereskedelem XV-XVI. századi „nyitása” :

XIX. század végére kialakult a világgazdaság.

A nemzetgazdaságokat összekötő sokoldalú kapcsolatrendszer a kölcsönös függések olyan

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területei

Áruk és szolgáltatások Tőkejavak és Nemzetközi Nemzetközi termelési, kutatás-

Külkereskedelem Inputok áramlása Pénz- és hitelpiac Integrációk

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 12

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 13

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 16

Gyarmat (világgazdasági periféria, félperiféria) Gyarmattartó (centrum)

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 17

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 18

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 19

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 20

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 21

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 23

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 24

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 25

USA Nyugat-Európa Japán

Latin-Amerika Közép- és Kelet-Európa Dél-Kelet-Ázsia

„Szatelit-országok”: szorosan kapcsolódnak valamelyik erőközponthoz, az jelenti számukra a

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 26

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 27

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 29

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 30

8. Árfolyam-politika: a hazai fizetőeszköz árfolyamának mesterséges le-/felértékelése révén.

2. A „hanyatló iparágak” támogatása.

6. Nemzetbiztonsági szempontok: katonai és/vagy gazdasági biztonsági célok, pl. stratégiai

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 32

3. A szabad(abb) kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 33

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 34

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 35

A vám diszkriminációs hatásával minden esetben számolni kell:

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 37

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 40

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 41

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 44

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 46

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 47

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 48

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 49

(2015-2022, EU-27 átlag= 100%) Dánia

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 56

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 60

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 61

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 62

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 64

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 68

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 69

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 70

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 71

• Hagyományos felfogás szerint a devizapolitika van a legszorosabb kapcsolatban és gyakorol

NEMZETKÖZI ÜZLETI ISMERETEK 73

A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, tiltások összessége, amelyek révén adott