A német diplomácia – 1/11

 A Német Császárság és Bismarck diplomáciai manőverei: 1878 a

berlini kongresszus kö vetkezményei: elő tte „három császár
szövetsége”(1873 No.I.Vilmos,Ferenc J. OMM, Oroszo. II.Sá ndor) lazul
 katonai szö v. az OMM-val, 1879 = „kettős szövetség”
 majd olasz csatlakozás, 1882 = „hármas szöveteség”
- olasz–osztrá k–magyar viszony hű vö s (Dél-Tirol, dalmá t
vá rosok)
 Románia, 1883
- porosz kirá lyi csalá d:
I. Ká roly (1881–1914)
- Erdély irá nti igény
 OMM
 Bismarck elsimította
a konfliktusokat

Szövetségi rendszerek a XIX–XX. század

fordulóján
 A német diplomácia – 2/11

„1. cikkely: Abban az esetben, ha az egyik birodalmat mindkét magas szerző dő fél vá rakozá sa és
ő szinte kívá nsá ga ellenére Oroszorszá g részérő l tá madá s érné, mindkét magas szerző dő fél
kö teles egymá snak birodalma teljes fegyveres erejével segítséget nyú jtani, s ennek megfelelő en
csakis együ ttesen és kö zö s megegyezés esetén békét kö tni.
2. cikkely: Arra az esetre, ha a magas szerző dő felek kö zü l valamelyiket egy má sik hatalom
részérő l érné tá madá s, a má sik magas szerző dő fél ezennel kö telezi magá t, hogy nemcsak nem
nyú jt segítséget a magas szö vetségese ellen tá madó félnek, hanem legalá bbis jó indulatú
semlegességet tanú sít magas szerző dő felével szemben. Abban az esetben azonban, ha a tá madó
hatalom segítséget kap Oroszorszá g részérő l – aká r aktív együ ttmű kö dés, aká r pedig fegyveres
rendszabá lyok formá já ban –, haladéktalanul életbe lép a teljes katonai segélynyú jtá snak a jelen
szerző dés első cikkében vá llalt kö telezettsége […].”
(A kettő s szö vetségbő l, 1879)

„1. cikkely: A magas szerző dő felek békét és bará tsá got ígérnek egymá snak, és semmiféle olyan
szö vetségbe nem lépnek be, illetve semmiféle olyan kö telezettséget nem vá llalnak, amelyek
á llamaik egyike ellen irá nyul. […]
2. cikkely: Abban az esetben, ha Olaszorszá got kö zvetlen kihívá s nélkü l bá rmiféle okbó l
tá madá s érné Franciaorszá g részérő l, a má sik két magas szerző dő fél kö telezi magá t, hogy
minden eszkö zzel segítséget és tá mogatá st nyú jt a megtá madott félnek. Ugyanilyen
kö telezettség terheli Olaszorszá got abban az esetben, ha Franciaorszá g kö zvetlen kihívá s nélkü l
tá madá st intéz Németorszá g ellen. […]”
(A há rmas szö vetségbő l, 1882)
 A német diplomácia – 3/11

 A császári Németország a XIX. század végén

 gazdasági nagyhatalommá vált az ország
 világhatalmi tervek
- II. Vilmos (1888–1918)
- menesztette Bismarckot (1890)

Bismarck mint bábjátékos – A kormányos kirúgása (1890)

 A német diplomácia – 4/11

 A császári Németország a XIX. század végén

 konfliktus a cá ri Oroszországgal
- Franciaország támogatta az oroszokat kölcsönökkel,
tőkebefektetésekkel
 francia–orosz katonai szövetség, 1893 = kétfrontos háború

Politikai karikatúra a francia–orosz szövetségről, 1893 és dísztál a szövetségkötésről

 Az antant kialakulása – 5/11

 Nagyhatalmi helyzet a XX. század fordulóján

 Németország:
- gazdasági nagyhatalom + nacionalizmus
- flottafejlesztés  britek fegyverkezési
- Berlin–Bagdad vasútvonal  britek verseny

Flottaépítési verseny A HMS Dreadnought csatahajó

 Az antant kialakulása – 6/11

A fegyverkezési verseny
 Az antant kialakulása – 7/11

 Nagyhatalmi helyzet a XX. század fordulóján

 London feladta a „fényes elszigeteltség” politikáját
- szakítva a hagyomá nyos ellenté tekkel nyitottak
Franciaország felé
- „entente cordiale”, 1904: megállapodás (antant létrejötte)
(észak-afrikai ké rdé st tisztá ztá k)
- érdekszférák elhatárolása

Éljen az elnök! Hosszú életet a

királynak!

A Le Petit Journal címlapja, 1905

Francia és brit cserkészek, 1912

 Az antant kialakulása – 8/11

„1. §. Ő brit felsége kormá nya kijelenti, hogy nem á ll szá ndéká ban Egyiptom politikai
helyzetének megvá ltoztatá sa. A Francia Kö ztá rsasá g kormá nya a maga részérő l kijelenti, hogy
nem fogja akadá lyozni Anglia cselekedeteit ebben az országban […].
2. §. Francia Kö ztá rsasá g kormá nya kijelenti, hogy nem á ll szá ndéká ban Marokkó politikai
helyzetének a megvá ltoztatása. Ő brit felsége kormá nya a maga részérő l elismeri, hogy ez
Franciaorszá g joga, […] tová bbá fenntartani a rendet abban az orszá gban […].
9. §. Mindkét kormá ny megá llapodik abban, hogy diplomá ciai segítséget fognak nyú jtani
egymá snak a jelen nyilatkozat feltételeinek megvaló sítá sá hoz.”
(Brit–francia egyezmény, 1904)

Francia (kék) és brit (vörös) gyarmatok az I. világháború előestéjén

 Az antant kialakulása – 9/11

 Nagyhatalmi helyzet a XX. század fordulóján

 enyhülés az orosz–brit viszonyban
- befolyási övezetek elhatárolása, 1907 (Afganisztá n, Perzsia)
 hármas antant
- szerző dések teljes szö vege titokban

Vilmos császárt kiebrudalják

Britannia, Oroszország Anyácska és Marianne, 1914
Az antant kialakulása – 10/11
Az antant kialakulása – 11/11