VILÁGGAZDASÁGTAN KÉRDÉSEK

1. Ismertesse a kapitalizmus fogalmát!

Gazdasági, társadalmi, politikai és földrajzi rendszer, amelyet a termelőeszközök magántulajdona
jellemez.

2. Ismertesse a kapitalizmusban működő legfontosabb folyamatokat!

Inputpiacok: TŐKE, MUNKA, FÖLD-amelyek a termékek és szolgáltatások (outputok) előállításához
szükségesek.
Termékpiacok: az outputok vevőiből és eladóiból állnak. A piacokat a tőke és a bérleti díjak, a munka
és a bérek áramlása, a termékek és szolgáltatások fogyasztása, bevételek és profit (stb.) kötik össze.

3. Ismertesse a világgazdaság fogalmát!

Olyan hálózatok, folyamatok és intézmények, amelyek meghatározzák bolygónk erőforrás elosztási
rendszerét, jólétet és szegénységet teremtenek és hozzájárulnak a különböző nemzeti hatalmi
változásokhoz is.

4. Ismertesse az első, második és harmadik világ fogalmát!

A kapitalista világgazdaság egy sok államból álló gazdasági rendszer, mely Nyugat-Európában alakult
ki és ahogy terjeszkedett, kialakult a fejlett országokból álló centrum és a többi országból álló
periféria.
 Első világ: Európa fejlett országai, az USA, Kanada, Új-Zéland és Japán
 Második világ: a Szovjetunió és Kelet-Európa (a szocializmus felbomlásával elavulttá vált
fogalom
 Harmadik világ: Latin-Amerika, Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia kevésbé fejlett országai
Egy adott pillanatban egy vagy több centrumbeli ország domináns a világgazdaságban.

5. Ismertesse a globalizáció fogalmát!

Olyan világméretű folyamatok, amelyek a világgazdaságot alkotó országokat és társadalmakat egyre
integráltabbá teszi és növeli a közöttük lévő kölcsönös függőségeket.
Pozitív és negatív hatásokkal is bír.

6. Ismertesse a kultúra és a fogyasztás globalizációjának legfontosabb jellemzőit!

Kultúra: emberek egy csoportjának megkülönböztető társadalmi hagyományai, amelyet
meggyőződések, szokások, társadalmi formák és materiális elemek alkotnak
 a kulturális homogenitás növekszik
 a jobb kommunikáció és a közlekedés ösztönzi a globális fogyasztói kultúra kialakulását
 nem minden embernek van egyenlő hozzáférése a globalizációhoz
A megkülönböztető helyi kulturális jegyeket a fogyasztói kultúra globális terjedése veszélyezteti
7. Ismertesse a gazdaság globalizációjának legfontosabb jellemzőit!
 nemzetközi pénzügyek
 Transznacionális vállalatok
 külföldi működőtőke beáramlás
 a termelés helyszínének globális specializációja
 a tercier szektor: szolgáltatások (kis- nagykereskedelem, oktatás, kormányzati
szolgáltatások, gyógyítás, jog, rekreáció)
 irodai funkciók
 turizmus
Transznacionális vállalatok (TNCs)
- multinacionális vállaltokként is ismertek (MNEs)
- legtöbbjüknek valamelyik centrumországban van a központja (pl. Észak- Amerika, Nyugat-
Európa)
- napjainkban TNC-k, és nem az országok a főszereplői a nemzetközi kereskedelemnek, hiszen
az jórészt vállalaton belül vagy között zajlik
- a TNC-k képesek világméretekben versenyezni nemzeteken átnyúló kommunikációs
képességeiknek köszönhetően, ami lehetővé teszi, hogy megosszák információikat
leányvállalataikkal.
- FDI: Foreign Direct Investment/működőtőke befektetés

8. Ismertesse a szolgáltatások globalizációjának legfontosabb jellemzőit!

Az üzleti szolgáltatások a TNC-k alapvető inputjai
 Jogi képviselet, tanácsadás, számvitel, marketing, értékesítés, IT
 A szolgáltatások magukba foglalják a turizmust, oktatást és a szórakoztatást is
A nemzetállamom szerepe csökken, de a kulturális különbségek továbbra is fontosak
Az amerikai kultúra exportja

9. Ismertesse a világ legfontosabb fejlődési problémáit!

A világ különböző részei eltérően fejlődnek
 a fejlődés célja az életminőség javítása
 nagyon gazdag országok  nagyon szegény országok
 a szegények problémái:
 hozzájutás az élelemhez, egészségügyi szolgáltatásokhoz, megfizethető közlekedéshez
 hozzájutás tiszta vízhez és levegőhöz, biztos állásokhoz, megfelelő lakhatásokhoz stb.
 2 kritikus kérdés:
 az energiakínálat, az erőforrások és a szennyezés környezeti korlátjai (környezeti
korlátok: a környezet túl van terhelve, tömeges túlfogyasztás, a fejlett országok
pazarló fogyasztói kultúrája)
 óriási különbség a jövedelemeloszlásban a szegények és gazdagok, városiak és
vidékiek, domináns és alárendelt etnikai csoportok között
A fejlődő országokban a szegények károsítják a környezetet egy minimális életszínvonal
fenntartásának érdekében
A gazdasági növekedés 3 lehetséges akadálya:
 csökkenő energiakínálat
 erőforráskínálat
 környezeti degradáció
 A környezet törékenysége fontos akadálya lehet a növekedésnek
Különbségek a vagyonban a és a jólétben:
 a világgazdaság a jólét óriása variációihoz vezet: a GDP- vel és a vele párhuzamosan más
társadalmi és demográfiai mutatókkal mérik
 a szegénység egyszerre létezik a fejlett és fejlődő országokban
 Kik a világ szegényei?  Fejlődő országok, amelyek többsége korábbi európai gyarmat volt
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában
 a fejlődő világ nem homogén
 a nemzetközi fejlesztési és gazdasági szervezeteknek a fejlettségi különbségek
megszüntetésében játszott szerepének megítélése nem teljesen egyhangú

10. Ismertesse a feudalizmus jellemzőit!

Feudalizmus: a kapitalizmust megelőzően jellemző társadalmi és gazdasági kapcsolatok
 stabil rendszer (1000 évig tartott)
 feudalizmusból a kapitalizmusba történő átmenet  egymással összefüggő jellemzők:
 aktívan gátolta a kísérletezést és a változást
 az egyház volt a domináns politikai/ideológiai intézmény Európában (a protestáns
reformációig a római katolikus egyház volt a domináns
 az uralkodó osztály: az arisztokratikus nemesség, melynek hatalma földtulajdonon
alapult
 a nép korlátozott társadalmi mobilitású, földhöz kötött jobbágy volt
 túlnyomóan vidéki társadalom
 a földművelés alapvetően állati energiával történt
 a piacok kicsik voltak és fejletlenek
 a mezőgazdaság az évszakok váltakozásának megfelelően szerveződött
 a mezőgazdasági települések (200-300) és városok (1000 vagy kevesebb) kicsik
voltak
 a városokban céhek termelték az árukat

11. Ismertesse a feudalizmus végének legfontosabb jellemzőit!

 11. század – fokozatos mezőgazdasági forradalom, amely nehezéken, vízikeréken stb. alapult
 a Damaszkusz és Bagdad körül összpontosuló nemzetközi kereskedelmi rendszer kiterjed
 a mezőgazdasági földterületet erdőírtással, mezőgazdasági termelésre való alkalmassá tétellel
növekedett
 városi expanzió és összekapcsolódás
 katedrálisok építése
 a bubópestis 4 év alatt Európa lakosságának ¼-ét megölte (1347-53)
 a történészek feltevése szerint destabilizálta Európa feudális alapjait, megnyitva a kaput egy új
típusú társadalom előtt
 munkaerőhiány
 a jogrendszer gyengült, ami lehetővé tette a jobbágyok elvándorlását
 a kapitalista intézmények (bankok) már felemelkedőben voltak
 a mini jégkorszak, a százéves háború, a keresztes hadjáratok, mind negatív hatással voltak a
feudalizmusra
12. Ismertesse a kapitalizmus megjelenésének körülményeit!
 Észak-Itáliában kezdődött
 a kapitalizmus történelmének jelentősebb részét városállamok és nem nemzetállamok
jellemezték
 a legfontosabb városállamok kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek a Mediterrán
világ többi részével
 A Hanza-szövetség: a 15. századi Európa Hanza-szövetsége az Északi és a Balti tenger menti
városok és fejedelemségek laza kapcsolata volt. A liga elősegítette egy kereskedő osztály
kialakulását, amely támogatta a kapitalizmus kialakulását

13. Ismertesse a kapitalizmus jellemzőit!

Piacok
 az allokáció legfontosabb intézményei
 ellenértékért értékesített áruk (termékek és szolgáltatások) vevőiből és eladóiból állnak
 a profit az ösztönzője a termékek és szolgáltatások értékesítésének
 a verseny erős ösztönző, hogy az árukat hatékonyan és olcsón termeljék a vevők számára
 nem a kapitalizmusban alakult ki, de különös jelentősége van a kapitalizmusban
 egyedül a kapitalizmusban jelenti az erőforrások allokációjának legfontosabb módját

Osztálykapcsolatok
 a kapitalista osztályrendszer a pénzen és a megszerzett státuszon alapszik ( nem a
hagyományon és a születésen)
 középosztály vagy burzsoázia felemelkedése
 tőkével rendelkeztek
 kevésbé hittek Istenben
 kapitalista osztály
 ahogyan a kereskedők és a városlakók vagyonosabbá váltak, úgy váltak politikailag is egyre
erősebbé
 az arisztokrácia ellenállt, lenézték a kapitalistákat
 a kapitalistákat „pénzsóvárnak” tekintették, akik nincsenek tekintettel Istenre vagy a
becsületre
 a munka kommodifikálódott
 Kommodifikáció: a munka árucikké válása, elkezdték értékesíteni a munkákat
 a munkások számára biztosított hatalmat  munkásosztály

Pénzügyek
 a pénz felváltotta a barter rendszert
 a pénz sztenderdizálódott és általános értékmérővé vált  az időnek és a munkának
pénzértéke lett
 a pénzzel kapcsolatos szervező és ellenőrző tevékenység önálló iparággá vált (bankok,
befektetések, biztosítás, kereskedelmi hitel)
 a pénz forgási sebessége fontos tényezőjévé vált a vagyon akkumulációjának
 megjelentek a részvénytársaságok
 vagyonértékesítő közösség
 tulajdonostársak
 a modern értékpapír piacok előzményei
Területi és földrajzi változások
 a kapitalizmus egyenlőtlen területi fejlődéshez vezet (pl. a város gyorsabban fejlődik, mint a
falu)
 a kapitalizmus és a gyarmatosítás szoros kapcsolatban vannak
 olyan rendszer jött létre, amelyben Európa van a centrumban és a gyarmatok a periférián
 Európa tehetőssé vált
 Európán belül is voltak regionális különbségek  az észak-nyugati területek
prosperáltak (gyorsan fejlődött a gazdasági élet), különösen Napóleon legyőzését
követően
 a déli és a keleti régió viszonylag szegényebb
 ahogy a felemelkedő nemzetállamok dominálta kapitalizmus terjed, a városi területek egyre
fejlettebbé váltak és egyre több ember költözött a városokba

A távolsági kereskedelem (a kereskedelem versengővé válik)

 a kapitalizmus megelőzően a kereskedelem döntően a luxustermékekre korlátozódott
 a piaci alapú társadalmakban a kereskedelem mindenféle termékkel zajlik, a luxuscikkektől a
mindennapi termékekig
 a távolsági kereskedelem összekapcsolja a termelőket és a fogyasztókat a kapitalizmusban
 nagy távolságokra eladni és venni termékeket, szolgáltatásokat  a kapitalizmus
kulcseleme
 a komparatív előny kifejlődéséhez vezet
 a komparatív előny az egyik hely másikhoz képesti relatív előnyét hangsúlyozza, az
országok azokat a termékeket exportálják, amelyeket a legalacsonyabb relatív
költséggel tudják előállítani

Új ideológiák
 a kapitalizmus gazdasági, politikai, kulturális és földrajzi kapcsolatok szimultán halmaza
 a nyomtatás (1450) segített az új gondolatok elterjedésében
 destabilizálódott a feudális rend
 az Isten-központú képtől való elmozdulás az emberközpontú irányába
 protestáns reformáció (az egyén szerepe hangsúlyos, késleltetett jutalmazás,
megtakarítás és anyagi siker, mint Isten dicsősége, a munka morális kötelezettséggé
válik, segít a tőkefelhalmozásban)
 a tudomány a 16. században megváltoztatta a világról alkotott képünket
 a felvilágosodás a tudást (tudományt) és a szekuláris (világi, nem egyházi) politikai
gondolkodást hangsúlyozta
 a kopernikuszi forradalom: az arisztotelészi geocentrikus képet felváltotta a
heliocentrikus kép
a heliocentrikus kopernikuszi világkép
fontos eleme volt a természetről alkotott
egyre szekularizáltabb képnek, amely
együtt járt a korai modernitás
tudományos és politikai forradalmaival

 Darwin: A fajok eredete c műve segített a természet demisztifikációjában

(leleplezésében)

A nemzetállam – a nemzetállam felemelkedése

 nemzet: olyan emberek csoportja, akik közös kultúrával, nyelvvel, történelemmel, területtel,
identitással rendelkeznek
  állam: föld, emberek, kormányzat, közlekedés és kommunikációs rendszer, gazdasági
rendszer, szuverenitás (önállóság), elismertség
 nemzetállam: amikor a politikai és nemzeti határok egybeesnek
 az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke meghatározta a korai modern Európa nemzetállamok
közötti határait. Legalizálta egyben a nemzetállamok ás a be nem avatkozás elvét a
nemzetközi politikában

14. Ismertesse az ipari forradalom fogalmát!

 Hosszú idővel a kapitalizmus kezdetét követően indult meg
 az iparosítás az inputok, outputok és a technológia többszöri transzformációjával jár együtt
 az iparosítás az élettelen energiaforrások kihasználásaként is definiálható
 folyóvíz, fa, szén, kőolaj és földgáz (fosszilis energiaforrások), mindegyiknek van
természeti következménye
 Technológiai innovációk
 az innovációk segítettek a költségek csökkentésében és a bevételek növelésében
(inputok outputokká alakításának módjai)
 gyáripar fejlődése: textil iparral kezdődött  növekvő tőkeállomány (gépek),
cserélhető részegységek, sok munkás egy tető alatt
 A termelékenység növekedése
 termelékenység: az adott inputvolumennel előállítható output szintje
 a termékek előállítási költsége csökkent, az életszínvonal nőtt, a középosztálybeli
munkások evolúciója
 a mezőgazdaság indusztrializációja jelentősen olcsóbbá tette az élelmiszereket, az
emberek több és jobb ételeket ettek, a táplálkozás javult, a betegségekkel szembeni
ellenálló képesség nőtt, a várható élettartam nőtt

15. Mutassa be az ipari forradalom földrajzát!

 Térben és időben egyenletlenül bontakozott ki
 Nagy-Britannia vált az első iparosodott országgá
 a kultúra támogatta az ipari forradalmat
 kőszén, vasérc
 vízi közlekedési hálózat
 kereskedelem a brit területek között
 50 évvel később terjedt el az európai kontinensen
 Franciaország: a Szajna alsó folyása, Párizs Az iparcikkgyártás új formái
 Olaszország: a Pó völgye ipari komplexumokat hoztak
 Skandinávia létre
 Németország: Ruhr vidék
 USA: New England
 Japán A korai 19. századra a folyamat
 Kelet-Európa és Oroszország
átterjedt New England-re, később
a 20. sz. elején iparosodott
gyökereket vert Észak-Amerika többi
részén is. Japán 1868-ban lépett ki az
elszigeteltség hosszú korszakából és
vált az első nem európai ipari
hatalommá
16. Ismertesse az ipari forradalom ciklusait! Ipari forradalom
Kronológiai elrendezés a brit ipari forradalom alapján első szektora
 hullám: 1770-es évek - 1820-as évek  textílipar
Alacsony belépési korlátok
 II. hullám: 1820-as évek - 1880-as évek  gőzerő alkalmazása
 III. hullám: 1880-as évek - 1930-as évek  nehézipar növekedése
 IV. hullám: 1940-es ével - 1980-as évek  petrokémia, repülőgépgyártás
 V. hullám: 1980-as évektől  elektronika, üzleti szolgáltatások (Kondratyev Hosszú
hullámok)
A gazdasági tevékenység hosszú hullámai, nevüket a felfedezőjükről, Kondratyevről kapták. A
kapitalizmus történelmi fejlődése gyakran szerveződik olyan hosszú ciklusok köré, amelyek egy adott
technológia körül összpontosulnak

17. Ismertesse az ipari forradalom következményeit!

 ipari munkásosztály kialakulása (a szakszervezetek)
 ahogyan a vállalatok kialakították amunka új formáját, a proletariátus, az új
munkakörülményeknek megfelelően szocializálódott
 URBANIZÁCIÓ = városiasodás
 az iparosodás és az urbanizáció gyakorlatilag egyszerre ment végbe
 egyre többen költöztek be a városba
 népesedési hatások, népességnövekedés
 drasztikus változás a növekedési ütemben és a lakosság egészében
 a globális piacok és a nemzetközi kereskedelem növekedése
 iparosodott közlekedés, nyersanyagok és új piacok iránti szükséglet

A fuvarozás gyorsabb és olcsóbb, az

import és az export nőtt, a nemzetközi
pénzügyi kapcsolatok nőttek, a korán
iparosodóknak kevés versenytársuk akadt

18. Ismertesse a gyarmatosítás hullámait!

A gyarmatosítás egyenetlensége
Az európai gyarmatosítás két hulláma:
I. hullám:
 az ipari forradalom kibontakozása előtt került rá sor, preindusztriális merkantilista korszakban
 Spanyolország és Portugália  domináns gyarmatosító hatalmak
 EXTRAKTÍV, marxista, kizsákmányoló (extraktivitás: gyarmatok kirablására optimalizált
intézményrendszer
II. hullám:
 az ipari forradalom, Nagy-Britannia dominál, második helyen Franciaországgal
 INKLÚZÍV
19. Ismertesse a gyarmatosítás történetét!
Latin-Amerika
 1494: Tordesillas-i egyezmény felosztotta az új világot Spanyolország és Portugália között
 a himlő megölte a bennszülöttek jelentős részét
 a legtöbb ember elvesztette a földjét
 Függetlenség (1820-1898)

Észak-Amerika
 Észak-Amerika gyarmati meghódításában több európai hatalom vett részt: Spanyolország,
Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Hollandia  brit dominancia
 a bennszülött népek csaknem eltűntek
 korai függetlenség (1776)

Afrika
 a Berlini konferencia (1884) felosztotta Afrikát az európai gyarmatosítók között (Nagy-
Britannia, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Németország, Portugália, Belgium)
 rabszolgaság – 20 millió afrikai jutott rabszolgasorba  rabszolgák kereskedelme
 értékes ásványi anyagok kitermelése
 az 1950-es és 1960-as években sok afrikai országot polgárháborúk tettek tönkre, amelyek
áldozatok 10 millióival jártak

Az arab világ
 Törökország oszmán birodalma Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és Délkelet-Európán át
húzódott
 Az Oszmán Birodalom volt az első gyarmatosító
 az európaiak az első világháború után gyarmatosítottak

Dél-Ázsia (az indiai szubkontinens)

 Nagy-Britannia koronaékszere
 a Föld legnagyobb gyarmata
 a brit textílipar tönkretette a mogul textílipart
 indiai munkásokat exportáltak szerte a brit birodalomban
 vasutakat építettek az indiai javak kiaknázására
 a szipojlázadás (1857), amely végül elbukott, India első függetlenségi harca
 a Brit Kelet-Indiai társaság feloszlott

Kelet-Ázsia (Kína, Korea, Japán)

 Kína, bár formálisan sohasem gyarmatosították, egy hajlékony és együttműködő
kormányzattal működött, kínai munkásokat exportáltak a Délkelet-ázsiai brit gyarmatokra
 az ópiumháborúk (1840-es évek)  a brit ópiumértékesítés Kínában volt a britek
válasza a Kínával szembeni kereskedelmi deficitre. Gazdaságilag az ópiumértékesítés
megfordította a fizetési mérleget. A kínai felnőttek 12%-a vált függővé
 Nacionalista megmozdulások, Kínai népköztársaság a II. világháborút követően
 Japán területeket foglalt el Koreában és Kínában

Délkelet-Ázsia
 a gyarmatosításnak Délkelet-Ázsiában több szereplője is volt
 Pl.: Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, USA, Hollandia

Óceánia
 Ausztrália, Új-Zéland (Britannia)
  eredetileg börtönkolónia, majd marhahús- és búzaforrás
 a bennszülött lakosság szenvedett
 a Csendes óceáni szigeteket (mikronézek, melanézek és polinézek hazáját) Franciaország,
Nagy-Britannia, később Japán és az Egyesült Államok hódította meg

20. Ismertesse a gyarmatosítás következményeit!

 bennszülöttek kiirtása
 a kitermelő ágazatokra irányuló gazdasági struktúraváltás
 duális társadalom kialakulása
 a gyarmatosító hatalmak gyakran használtak egy kis helyi elitet, tipikusan valamelyik
etnikai kisebbségből
 polarizált földrajz
 a gyarmati kikötővárosok váltak dominánssá
 a szállítási hálózatok a gyarmatosítók és a nem helyi bennszülött lakosság igényeinek
megfelelően alakult ki
 a nemzetállamok transzplantációja
 a gyarmatosító hatalmak olyan országokat hoztak létre (Irak, Afganisztán stb.),
amelyek nem voltak tekintettel a bennszülött kultúrákra
 kulturális nyugatositás
 a helyi kultúrák homogenizációja gyakori misszionárius térítés

21. Ismertesse a gyarmatosítás végének jellemzőit!

 Latin-Amerika korán (a napóleoni háborúkat követően) függetlenné vált
 Afrika ás Ázsia az I. és II. világháború után vált függetlenné
 a II. világháború időszaka több nacionalista és függetlenségi mozgalmat hozott az arab
világba, Afrikába, Indiába és Délkelet-Ázsiába
 néhol kommunista kormányzók vették át az uralmat
 nyugaton tanult értelmiségek szerepet játszottak néhány helyen
 hidegháborús rivalizálás az USA és Szovjetunió között – a fejlett országok gyakran
kijátszották őket egymás ellen
 bizonyos függetlenségi mozgalmak erőszakosak voltak (Vietnám, Algéria), mások
békések (India)

22. Mutassa be a népesség jelenlegi megoszlását!

 az emberiség történetének döntő részét gyűjtögetőként, halászó-vadászóként élte
 2019-ben a világ népessége 7,7 milliárd fő
 a népesség jelentős része a tengerparti területeken, illetve a nagy folyórendszerek ártereiként
kialakult síkságokon él
 10 ország adja a világ népességének 2/3-át
 az emberiség történetének jelentős részében a népességszám alacsony és a növekedés üteme 0
körüli volt. Csak az ipari forradalom teremtette modern kortól indult meg a számottevő
növekedés
  Ázsiának van a legnagyobb népessége  2019: 4,6 milliárd fő (a Föld teljes lakosságának
60%-a

23. Mutassa be a világ népességének időbeli változását!

NÉPSŰRŰSÉG
 ez egységnyi területeken (általában 1 km2-en vagy négyzetmérföldön) elő emberek száma
 sok nagy népességű országnak viszonylag kicsi a népsűrűsége (pl. USA 35 fő/ km2)
 Magyarország: 107 fő/ km2
 Banglades a világ legsűrűbben lakott országa, kb. 156 millió ember él egy államnyi területen
(1146 fő/ km2)
 a legsűrűbben lakott országok között fejletteket is találunk  Dél-Korea, Hollandia, Izrael,
Belgium, Japán
24. Ismertesse a népességeloszlást befolyásoló tényezőket!
A népesség eloszlást befolyásoló tényezők
 fizikai környezet
 a gazdasági és politikai szerveződés
 munkapiacok, álláslehetőségek, infrastruktúra
 demográfiai tényezők
 termékenység, halandóság, migráció
 társadalmi katasztrófák
 háborúk, éhínség
 politika
 adózás, településszerkezeti politika, településfejlesztési előírások
 történelmi körülmények
 gyarmatosítás a fejlődő világban

A népességnövekedés térben és időben

 évente kb. 75 millió fővel nő a világ népessége (kb. Mexikó mérete)
 280 ezer fő naponta
 2,4 fő mp-ként
 vannak olyan országok, amelyeknek csökken a népessége  Japán, Oroszország, néhány
európai ország
 Mennyi ideig tartott elérni az egyes milliárdokat?
1. milliárd: a kezdetektől 1850-ig
2. milliárd: 80 év alatt – 1850-1930
3. milliárd: 30 év alatt – 1931-1960
4. milliárd: 16 év alatt – 1960-1976
5. milliárd: 11 év alatt – 1976-1987
6. milliárd: 12 év alatt – 1987-1999
7. milliárd: 12 év alatt – 1999-2011

A népesség változása
Duplázódási idő: azoknak az éveknek a száma, amennyi alatt alakosság megduplázódik
 70-es szabály: osszuk 70-et a népesség éves növekedési ütemével

1,2: jelenlegi ütem  70/1,2= 58 év

 a jelenlegi ütem alapján a világ lakossága 2072-re megduplázódik

Természetes növekedési ráta (NGR): egy ország agy régió népességének éves növekedése százalékos
formában
 NGR= éves születési ráta – éves halálozási ráta

Nettó migrációs ráta=bevándorlási ráta – kivándorlási ráta

Lakosság változása=(születések-halálozások) + (bevándorlás-kivándorlás)

25. Ismertesse a népesedés malthusi elméletét és korlátait!

 Thomas Robert Malthus tiszteletes
 Tanulmány a népesedés törvényéről (Essay on the Principle of Population Growta)
 pesszimista előrejelzés  a népesség exponenciálisan, az élelmiszertermelés
lineárisan nő, katasztrófa van kilátásban
  a mezőgazdaságban érvényesül a csökkenő hozadék
 pozitív fékek: az emberek megváltozhatnak, vagy...
 negatív fékek: a természet halált, betegséget, éhínséget és háborút hoz
 a malthusi érvelés: a népesség mértani, az élelmiszerkínálat számtani növekedése

 a malthusi előrejelzéseket az ipari forradalom hatásai – termelékenység növekedés és

termelékenység csökkenés – megcáfolták
 a világ élelmiszerkínálata gyorsabban nőtt, mint a lakossága, rámutatva arra, hogy az éhezés
okai nem vezethetőek vissza egyszerűen csak a népességnövekedésre

26. Ismertesse a neomalthusiánusok nézetrendszerét!

Neomalthusiánusok – „A római klub”
 felismerik/elismerik Malthus hibáit
 érvelésük szerint Malthusnak hosszú távon igaza van
 „A növekedés határai”
 a nem megújítható energiaforrások kimerítése, ökológiai katasztrófa
 a családtervezés támogatói
 a neomalthusi elmélet kihívásai
 amikor az erőforrások szűkössé és drágává válnak, több/más erőforrást találnak
 a nagy családok értéket jelentenek a mezőgazdasági, legkevésbé fejlett országokban
 az 1960-as években a világgazdaság, a népességnövekedés és az erőforrás használata
számítógépes modellezésével megújították Malthus elméletét

27. Ismertesse a demográfiai átmenet elméletét ás kritikáit!

Azt vizsgálja, hogyan és miért változik a születési halálozási és népességnövekedési ráta, ahogyan egy
tradicionális társadalom modernné válik.
 4 szakasz:
 preindusztriális társadalom: magas születési és halálozási ráta, alacsony vagy 0 körüli
növekedési ráta
 korai ipari társadalom: magas születési ráta, gyorsan csökkenő halálozási ráta, gyorsan
emelkedő növekedési ráta
 késői ipari társadalom: csökkenő születési ráta, alacsony halálozási ráta, visszaeső
növekedési ráta
  posztindusztriális társadalom: alacsony születési és halálozási ráta, a növekedési ráta
alacsony vagy 0 körüli
 a termékenységi ráták nagyon különbözőek

 a fertőző betegségek miatti halálozási ráták csökkennek

 erős korreláció van a gazdasági fejlettség és a születési és halálozási ráták, a születéskor
várható élettartam, valamint a 18 év alatti lakosság nagysága között

 a gyermekvállalás alternatív költsége nő a jövedelemmel, ahogyan az anyák kiesnek a

munkahelyükről a gyermekgondozás miatt
 a teljes termékenységi ráta csökken a nők iskolázottságának emelkedésével
 a gazdaságilag fejlett országok vezető halálokai eltérnek a fejlődő országokétól
  a népesség növekedése a különböző országokban szoros összefüggést mutat az átlagos
jövedelemmel. A magas népességnövekedésű országok tendenciaszerűen átlag alatti
jövedelemmel rendelkeznek és ez fordítva is igaz
 a jelenlegi népességnövekedés főként a fejlődő országokban zajlik

 a világ leggyorsabban növekvő területei: Afrika, Közép-Amerika, Délkelet-Ázsia

A demográfiai átmenet elméletének kritikája:

 az elmélet nyugati társadalmak tapasztalataiból származott, majd sok nem nyugati
társadalomra is alkalmazták, amelyek vagy követik vagy nem ezt a mintát
 a demográfiai változások (különösen a csökkenő halálozási ráták) sokkal gyorsabban
bekövetkeztek, mint a nyugati társadalmakban

28. Ismertesse a baby boom jelenségét és hatásait!

 baby boomerek: 1946-1965 között születtek
 a világtörténelem legnagyobb generációja (az USA lakosságának 40%-a)
 a baby boomerek életciklusa kulturális változásokkal járt együtt:
 több dolgozó nő
 innovációk
 testreszabott/rugalmas gazdaság
 kreativitás a termék- és szolgáltatásfejlesztésben
 korábban soha nem látott növekedés a termelékenységben
 a boomerek költekezése táplálta a fogyasztási és lakás boomot az 1990-es, 2000-es
években
 a társadalombiztosítási igények (nyugdíj, egészségügy) exponenciálisan fognak
növekedni
29. Ismertesse a migráció fogalmát és okait!
MIGRÁCIÓ: az emberek lakóhelyének tartós megváltoztatásával járó vándorlás
Okai:
 Toló (push) tényezők: rossz körülmények a kiinduló helyen  nincs munkahely, alacsonyak a
bérek, nincs föld, éhínség, háború
 Húzó (pull) tényezők: jó körülmények a célállomáson  munka- és képzési lehetőségek,
földek, városi élet
 a migráció egy bizonyos része nem önkéntes (rabszolgaság)
 a migráció közgazdaságtana: ahogy a bérek egyensúlyba kerülnek a két helyen, a migráció
befejeződik
 a földrészek közötti migráció jelentős részét a fejlődő országokat elhagyó és a fejlett világban
lehetőségeket kereső migránsok teszik ki

30. Ismertesse példák segítségével a kényszermigráció fogalmát!

Kényszermigráció Kelet-Afrikában a 20. század végén: eritreaiak, etiópok, szudániak kényszerültek
elhagyni hazájukat a polgárháború miatt. A hutuk elhagyták Ruandát. mozambikiak vándoroltak
Malawiba és egyéb szomszédos országokba

31. Ismertesse a világ élelmiszertermelésének legfontosabb jellemzőit!

 a világ élelmiszertermelése gyorsabban nő, mint a népesség
 a fejlett országok lakossága jól ellátott élelemmel
 a fejlődő országokban jellemző lehet az éhezés
 a kereslet az előrejelzések szerint évi 4%-kal fog nőni a következő 20-30 évben
 a legkevésbé fejlett országok élelmezési problémái gyakoribbak, mint a közepesen fejlettekké
 alultápláltság – a megfelelő mennyiségű kalóriabevitelek hiánya (nem elegendő az
élelem)
 krónikus rosszul tápláltság: elegendő fehérje, vitaminok, alapvető tápanyagok hiánya
 a népességnövekedés csak egy oka a sok közül az élelmiszerhiánynak
 egyéb okok: szegénység, az élelem rossz eloszlása, politikai feszültségek és háborúk,
környezeti leépülés, kormányzati politika és adósság

32. Ismertesse az élelmiszertermelés növelésének alapvető lehetőségeit!

Növekvő élelmiszertermelés
 a termőterületek kiterjesztése
 a jelenlegi termőterületek termelékenységének növelése
 új élelemforrások teremtése
 tengergazdálkodás
 magas fehérjetartalmú gabonafélék
 az élelem hatékonyabb felhasználása
 a jelenlegi termőterületek kiterjesztése
 a meglévő területek termelékenységének növelése
 zöld forradalom: magas termésátlagú hibridek, műtrágyázás, rovarirtás, gyomirtás, a
termésátlagok növelése
 mezőgazdasági vegyszerek használata: műtrágyahasználat  növelheti a
mezőgazdasági termelékenységet
 megoldás a világ élelmezési helyzetére:
 a világ jelenlegi gabonatermelése több, mint elegendő a világ teljes lakosságának
élelmezésére
  a kis, gondosan művelt birtokok területegységére tekintve termelékenyebbek, mint a
nagybirtokok – a kormányok gyakran nem vesznek tudomást ezekről a farmerekről

33. Ismertesse a világ ásványtermelésének legfontosabb jellemzőit!

Nem megújuló ásványi források:

Ásvány: a földkéregben előforduló, természetes eredetű szervetlen anyagok (pl. acél, vasérc, bauxit,
króm stb.)
 a kulcsjelentőségű ásványok eloszlása és reménybeli készletei:
 stratégiai ásványok: a védelem és a modern technológia szempontjából
elengedhetetlen források
 Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika, USA és Oroszország 6 stratégiai ásvány számottevő
készleteivel rendelkezik
 a kulcsjelentőségű ásványok 100 éven belül kimerülnek
 az ásványkínálat problémájának megoldása:
 ásványtermelés az óceánból, bányászati technológiák fejlesztése, az egy főre eső
 fogyasztás csökkentése, az ásványok újra hasznosítása
Az ásványkitermelés környezeti hatásai:
RARE EARTH ELEMENTS - Ritka földfémek
 kitermelésük és feldolgozásuk környezetszennyező
 világgazdasági szerepük/jelentőségük növekedett
 elengedhetetlenek a modern technológia számára.
 pl. LCD kijelzők készítése  Eu (európium) Tb (terbium – lézerek)
 olajipar  katalizátorok La (lantán)
 Nd (neodímium)  állandó mágnesként viselkedik
 legfontosabb kitermelő ország Kína

34. Ismertesse a világ kőolajtermelésének és –kereskedelmének legfontosabb jellemzőit!

Kőolaj – fosszilis energiaforrás
 a világ olajkészletének 2/3-a a Közel-Keleten található
 legnagyobb termelők – legnagyobb készlettel rendelkezők
1. Venezuela (17,5%)
2. Szaúd-Arábia (a legnagyobb termelő)
3. Kanada
4. Irán
5. Irak
 fontos lelőhelyek még: Észak-Afrika, Latin-Amerika, Oroszország és Nigéria
 a fosszilis energiahordozók fontossága:
 a fejlődő országok iparosodása növeli a keresletet
 az ismert készletek kimerülése  olaj 40 év, földgáz 60 év, kőszén 300 év
 a kőolajat óceánon keresztül, tankhajókon szállítják
35. Ismertesse a világ földgáztermelésének és –kereskedelmének legfontosabb jellemzőit!
Földgáz – fosszilis energiaforrás
 A földgázkészletek is nagyon egyenlőtlenül oszlanak el:
1. Oroszország
2. Irán
3. Katar
4. Ázsia
5. USA
 60 év a készlet kimerülése
 csővezetékes szállítás, cseppfolyósítható földgáz
 a földgáz a kőolajat érintő politikai volatilitás miatt egyre vonzóbbá válik

36. Ismertesse a világ kőszéntermelésének és –kereskedelmének legfontosabb jellemzőit!

Kőszén - A legbőségesebben rendelkezésre álló fosszilis energiaforrás (600 év a kimerülés), leginkább
ott fogyasztják, ahol kitermelik
Problémák: szennyezés, a kitermelés bonyolult és veszélyes, szállítása költséges, a mobil
energiafogyasztók (pl. autók) számára nem alkalmas
1. USA
2. Oroszország
3. Ausztrália
4. Kína
5. India
A kőszén szintén cseppfolyósítható, de nagyon magas a költsége, ezért nem éri meg

37. Ismertesse a legfontosabb alternatív energiaforrásokat röviden jellemezve azokat!

Lehetősége az energiatermelésben:
 megőrzés  az emberek természetesen takarékoskodnak, amikor az árak nőnek

Nukleáris energia
 Hasadás
 nagy urániumok hasadása termeli az energiát
 balesetek: TMI, Csernobil
 kimerült fűtőelemek tárolása problémás
 Fúzió – kisebb atomok egyesülése termeli az energiát (mint a nap)
 nem keletkezik a radioaktív hulladék
 nem elérhető még az ipari hasznosításban

Geotermikus energia
 a föld alatti erőforrásokat használják a víz melegítésére, amellyel elektromosságot termelnek
 Új-Zéland energiaellátásának 10%-a ilyen forrásból származik

Vízenergia
 a folyók energiája
 környezeti és kockázati aggályok korlátozzák a további elterjedését a fejlődő országokban

Napenergia
 kimeríthetetlen, kis mértékben használják még csak
 passzív energia: „csapdába ejtik” és nem termelik
Szélenergia
 a legtöbb USA-beli „szélfarm” Kaliforniában van, de egyre terjed a használatuk

Biomassza
 fa, szerves hulladék
 újratermelhető

38. Melyek a környezeti degradáció legjellemzőbb formái?

Környezeti degradációk:
 Szennyezés
 a hulladékgázok és vegyi anyagok levegőbe, földbe és vízbe történő kibocsátása
 ez veszélyes lehet a növényekre, állatokra, emberekre
 rontja a környezet állapotát

 Légszennyezés
 a hővisszaverődés csapdába ejti a szennyeződést, szmogot okoz
 savas eső Észak-Amerikában és Kelet-Európában
 a globális felmelegedés problémája
 a fosszilis tüzelőanyagok jelentős mértékben hozzájárulnak a globális
felmelegedéshez
 a tudósok egyetértenek abban, hogy felelőtlenség késleltetni az emberi eredetű
üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését

Üvegházhatás: a bejövő sugárzást a föld elnyeli, majd infravörös sugárzássá alakítja. Az

üvegházhatású gázok szigetelőként működve csapdába ejtik az infravörös hőt, emelve a légkör alsó
részének hőmérsékletét

 Vízszennyezés
 vízminőség  pontszerű szennyezőforrások: meghatározott helyszínek
nem pontszerű szennyezőforrások: diffúz helyszínek
 a tiszta víz elérhetősége a fejlődő országokban a legsúlyosabb probléma

 A vadvilág és a természetes élőhelyek védelme

 veszélyforrások: savas eső, mérgező hulladék, rovarírtószerek, a fejlődés és szállítás, a
keményfa iránti kereslet erdőírtáshoz vezet

 A környezetvédelem regionális dimenziói

 Észak-Amerika  savas eső, vízszennyeződés, a talajvíz eltűnése, túlzott vízkivétel
 Latin-Amerika  erdőírtás, túllegeltetés, talajerózió
 Európa  part menti szennyezés, savas eső, emelkedő tengerszint
 Oroszország  sugárszennyezés, túlzott vízkivétel
 Közel-Kelet  sivatagosodáshoz vezető talajerózió és túllegeltetés
 Szubszaharai Afrika  erdőírtás, túllegeltetés, talajerózió és biodiverzitás
csökkenése, háborúk, éhínség, szárazság
 Dél-Ázsia  talajszikesedés, víz- és légszennyezés, erdőírtás a Himalájában, árvizek
 Kelet-Ázsia  a természetes élőhelyek csökkenése, légszennyezés
 Délkelet-Ázsia  erdőírtás, vízszennyezés, talajerózió
39. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát!
Olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a
jövőbeli generációk képességét, hogy kielégítsék igényüket. A hangsúly a hosszútávú fejlődésen és a
hatékonyságon van

40. Ismertesse a globális mezőgazdasági rendszer kialakulását!

 Krisztus előtt 1500-ra
 a mezőgazdaság széles körben elterjedt Európában, a Közel- Keleten, Afrikában,
Kínában és Indonéziában
 a gabonatermesztés és a kertművelés általánossá válik
 Az európaiak első transzatlanti utazásai előtt:
 Közép- és Észak-Amerikában kiterjedt a kukorica, bab és a tök termesztése
 Dél-Amerikában is jellemző a mezőgazdaság, az Amazonasmedence, Brazília száraz,
magasan fekvő területei és a déli száraz területek kivételével
 ez a szerkezet fennmaradt egészen az európai hódításokig
 Az európai telepeknek két formája létezett
 családi farm kolóniák – Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika
 ültetvényes kolóniák – trópusi Afrika, Ázsia és Latin-Amerika
Példák
 Észak-Amerika
 nagy számú európai gazdálkodó bevándorlása
 Township and Range (6*6, majd 1*1, majd 0,25*0,25 mérföldes) rendszerű
földallokáció
 a trópusi területeken
 ültetvényes mezőgazdaság
 nem igényelt nagy számú bevándorló telepest
 ültetvény: egy adott trópusi terméket a piacra termelő szakosodott nagybirtok
 a bevándorlók irányították, nem végeztek fizikai munkát
A mezőgazdaság iparosodása
 a 19-20. században a mezőgazdasági termelés újabb forradalma eltüntette a különbséget a
mezőgazdaság családi ás vállalati formái között
 a fejlett országokban az iparosodott mezőgazdaság a fő forma
 szélsőséges tőkeintenzitás
 nagy energiafelhasználás
 a gazdasági erő koncentrációja
 a költségcsökkentés lehetőségeinek folyamatos keresése
 az emberi tevékenység hatásai a termőföldre
 sikeresen művelhető növénytermesztő és állattenyésztő területek
 a környezet a mezőgazdaság iparosodásával egyre inkább átalakul
 a földek minőségének és termőképességének romlásához vezet
41. Ismertesse a mezőgazdaság Boserup-féle fejlődési modelljét!
Ester Boserup mezőgazdasági fejlődési modellje
 szakasz: erdő-parlag művelés (1-3 év művelés, 20-25 év parlag) /égetéses gazdálkodás/
 2. szakasz: bozót-parlag /talajváltó/ gazdálkodás (2-8 év művelés, 6-10 év parlag)
 3. szakasz: rövid parlag /nyomásos/ gazdálkodás (1-2 év parlag)
 4. szakasz: éves művelés /váltógazdálkodás/ (hónapokban mérhető parlagoltatás)
 szakasz: többes művelés /öntözéses gazdálkodás/ (még rövidebb parlagoltatás)

42. Ismertesse a vidéki földhasználatot befolyásoló legfontosabb tényezőket!

Területi jellemzők
 az éghajlati tényezőktől függenek
 a termőföld típusa és termékenysége
 dőlés, vízelvezetés, napfény- és szélkitettség
 csapadék és éves átlagos hőmérséklet
 Kulturális preferenciák és érzékelés
 étel preferenciák és tabuk
 az emberek a környezetet különböző kulturális szűrőkön keresztül érzékelik
 a földek minőségének romlása sok változó függvénye
o a művelési rendszer típusától
o a gazdálkodók iskolázottságától
o azoktól a társadalmi rendszerektől, amelyek csapdában tartják a termelőket

43. Ismertesse az ételfogyasztási tabuk fogalmát, mutasson be példákat!

A tongai nyelvjárásban „tapu”, fidzsi nyelven „tabu” szó jelentése „tiltott”, „nem megengedett”,
azonban számos helyet találhatunk, ahol ez a jelentés kiegészül, és a dialektika remek példájaként a
„szent” fogalma is ugyanezzel a szóval jelölődik.
Vanna olyan ételfogyasztási tabuk, melyek az egészség megőrzésére jöttek létre (pl.ha a nők
menstruálnak nem ehetnek banánt, friss gyümölcsöt egyes kultúrákban)
A sertésfogyasztás kerülése vagy tabuja: ÉszakAfrikában és a Közel-Keleten a zsidóság körében
alakult ki a bibliai időkben. Napjainkban a muszlim területek a legnagyobb részei a világnak, ahol
nem jellemző a sertésfogyasztás.

44. Ismertesse a paraszti (prekapitalista) termelési módot!

A termelés két rendszere: paraszti (prekapitalista), kapitalista (kommodifikált – piaci áruvá váló
termékek)
Az önfenntartó (paraszti) termelési mód
 Viszonylag munkaintenzív; a legtöbb ember gazdálkodik
 Kisüzemi méretű termelés
 Minimális fokú gépesítettség, alacsony vegyszerhasználat
 A termelők jórészt elfogyasztják, amit termelnek
 A gyarmati és a posztkoloniális rendszerben arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy
alkalmazkodjanak a kormányzati és a világgazdasági nyomáshoz
45. Ismertesse röviden bemutatva a paraszti (prekapitalista) termelés legfontosabb
rendszereit!
Talajváltó megművelés (írtásos; égetéses)
 a trópusi esőerdős területeken (Közép-Afrika, DélAmerika /Amazonas/, Délkelet-Ázsia,
Indonézia, ÚjGuinea)
 ott tud fennmaradni, ahol alacsony a népesedési nyomás
 a meglévő növényzet jó része érintetlen marad, kis irtások
 összhangban van Boserup erdő-parlag szakaszával
 a föld területének 25%-a, lakosságának 5%-a

A legeltető nomádság
 kiterjedt önfenntartó mezőgazdálkodás (a föld felszínének 20%-a, 15 millió ember, Észak-
Afrika, Közel-Kelet, Kína keleti fennsíkjai, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika: Kenya, Tanzánia)
 a föld általában száraz (kevesebb mint 25 cm eső/év)
 állattartás, folyamatos mozgás a nedvesebb területek irányába
 tevék, kecskék, juhok a leggyakoribbak
 ciklikus mozgás

Intenzív önfenntartó mezőgazdaság

 A munka jelentős része kézi munka
 Nagyon kis földbirtokok
 A fiziológiai sűrűség magas (az egy hektár termőterültre jutó emberek száma)
 Leginkább folyóvölgyekben, öntözött, alacsonyan fekvő területeken, közepes szélességen
(Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsia, Közép-Amerika, Dél-Amerika)
 A rizs a legfontosabb termény, a kétszeri aratás gyakori

46. Ismertesse az önfenntartó gazdálkodás legfontosabb problémáit!

 eltérő talajminőség, csapadékmennyiség
 a termést és az életet veszélyeztető környezeti feltételek
 fejlett szerszámok, módszerek, hibrid vetőmagok, trágyázás, gépesítés hiánya
 a termésátlagok generációkon át nem változtak
 a világpiacon értékesíthető növényeket értékesítik, nem a helyi lakosság élelmezését
szolgálják
 nem élelmi termények: cukor, kender, juta, gumi, tea, dohány stb.

47. Ismertesse a piacra termelő mezőgazdaság legfontosabb jellemzőit

Bevezetés: Domináns az USA-ban, Kanadában, Argentínában, Brazília bizonyos részein, Chilében,
Európában, Oroszországban és Közép-Ázsiában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kína
bizonyos részein
 az USA piacra termelő mezőgazdasága
 a modern kapitalista élelmiszertermelés iskolapéldája
 a 19. században fejlődött ki
 az európaiak észak-amerikai terjeszkedéséhez kapcsolódik
 a vasutak, gőzhajók csökkentették a szállítási költségeket és a szállítási időt
 az amerikai mezőgazdaságot néhány mezőgazdasági vállalkozás dominálja
 szélsőségesen tőkeintenzív és termelékeny
 az USA munkaerejének csak 2%-a él a mezőgazdaságból
  növekvő fontosságúak a piacra termelő kertészetek és az állattenyésztő gazdaságok
 előre és hátra nyúló kapcsolatok

 az USA piacra termelő mezőgazdasági rendszere: termények és régiók (jellemzők)

 a mezőgazdaság által ellátott lakosság városlakó, nem a mezőgazdaságból él
 csak kis százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban
 gépesített, jellemző a műtrágyahasználat, a magas termésátlagot hozó vetőmagok és a
magas energiaigény
 a farmok nagyon nagyok, és a trend a farmméret növekedését mutatja
 jellemző a vertikális integráció: a termőföldtől az asztalig

 gépesítés és egyéb erőforrások a mezőgazdaságban

 nagy mértékben támaszkodik a gépekre (traktorok, kombájnok, teherautók,
dízelpumpák stb.)
 a szállítás fejlődése kevesebb veszteség, kamionok, vasút, hűtőjárművek
 kártevő- és gyomirtók, műtrágyák
 ellenállóbb állatfajták

48. Ismertesse röviden bemutatva a piacra termelő mezőgazdaság legfontosabb

rendszereit!
Vegyes növénytermelő és állattenyésztő gazdaságok
 Európa, Oroszország, Ukrajna, Észak-Amerika, Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland
 a bevétel fő forrása az állatállomány (elsősorban a marha és a sertés)
 a termények rotációja segít fenntartani a föld termőképességét
 négynyomásos gazdálkodás (gabona, gumós növények, takarmány, ugar)
 az USA mezőgazdaságának fő terménye a kukorica
 hatékonyan hizlalja az állatállományt; a legtöbb kukoricát a marha és sertés
takarmányozásához használják
 emberi felhasználása is van (kukorica, -olaj, -szirup stb.)
 a szója a második
Tejgazdaságok
 a piacra termelő mezőgazdaság teljes (értékbeli) kibocsátásának 20%-a
 viszonylag munkaintenzív
 Északnyugat-USA, Északnyugat-Európa
 a legtöbb tejet helyben fogyasztják a súlya és romlékonysága miatt
 a piacoktól távolabb fekvő gazdaságok sajtot és vajat is előállítanak
Gabonatermesztés
 általában szárazabb területeken
 a legtöbb gabonát közvetlenül a felhasználóknak értékesítik
 csak kevés ország képes nagyüzemi módon gabonát termelni: Kína, az USA, Kanada,
Oroszország, Argentína, Ausztrália
 az országok közötti mezőgazdasági kereskedelemben a gabonafélék a vezető termékek
 ezek közül is a búza a legfontosabb
Szarvasmarha-tenyésztés
 olyan helyeken jellemző, ahol az aszály, vagy a csapadék hiánya nem teszi lehetővé a
növénytermesztést
 extenzív, földigényes (marhánként több hektár)
 az USA-ban a marhák 60%-a bérbe adott állami legelőkön legel
  Argentína, Uruguay, Brazília, Ausztrália, Új-Zéland
 a marhatartás vertikálisan integrálódik a húsiparhoz
Mediterrán növénytermesztés
 specifikus növények, a termőföldtől és a nedvességtől függően
 Földközi-tenger, Dél-Kalifornia, Közép-Chile, Dél-Afrika, DélAusztrália
 versenyben áll a turizmussal
Zöldség- és gyümölcstermesztés
 az USA keleti partján jelentős kereslet van olyan gyümölcsökre és zöldségekre, amelyek nem
teremnek meg helyben
 Atlanti gyümölcs- és zöldségövezet
 erősen támaszkodik az olcsó munkaerőre

49. Ismertesse a fenntartható mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit!

-Az iparosodott mezőgazdaság mélyreható befolyást gyakorol a természetre
 monokultúrák kialakulása
 gépi, biológiai és kémiai inputok

-Kérdéses az iparosodott mezőgazdaság hosszú távú ökológiai fenntarthatósága

-A fenntartható mezőgazdaság irányába ható megközelítések
 organikus termelés, agroökológia, holisztikus menedzsment, városi kertészet, közösségi
mezőgazdaság, a természeti rendszereket megőrző mezőgazdaság

50. Ismertesse a világ legfontosabb feldolgozóipari központjait!

A négy fő feldolgozóipari régió
 Észak-Amerika keleti része
 Nyugat-Európa (Ezek a területek nem csak a képzett munkaerő koncentrációja miatt váltak
feldolgozóipari központokká, hanem a nyersanyagok elérhetősége miatt is)
 Olaszország Emilia-Romagna régiója Európa legnagyobb hi-tech konglomerációja.
Jól példázza a régiók komparatív előnyét és az agglomerációs hatások kritikus
szerepét
 Nyugat-Oroszország és Ukrajna, Kelet-Ázsia

51. Ismertesse a dezindusztrializáció fogalmát és okait!

A 20. század utolsó harmadában lejátszódó folyamat a kapitalista gazdaságokban
 1974-1975 mély recesszió
 Az 1973-as olajválságot követően
 Új nemzetközi munkamegosztás alakult ki
 Dezindusztrializáció a fejlett országokban
 Látható hatásokkal
 A feldolgozóipari munkahelyek számának csökkenése
A feldolgozóipar visszaesése mögött álló tényezők
 Magas bérköltségek
 Magas nyugdíjköltségek
 Az ágazat tőkeintenzitását növelő technológiai változások
 A vállalatok alacsony szintű megtakarításai vagy K+F beruházásai
  A közoktatásba és az infrastruktúrába történő beruházások elégtelen színvonala

52. Ismertesse a textil- és ruházati ipar legfontosabb jellemzőit!

 Klasszikus low-tech ágazat:
 Képzetlen munkaerőt igénylő, munkaerőintenzív, alacsony technológiai
szofisztikációjú, kis cégek, alacsony szintű méretgazdaságosság
 Az ipari forradalom vezető ágazata volt
 A fejlett világban az 1970-es évek óta folyamatosan hanyatlik
 A fejlődő világ alacsony csábítóak (voltak)

53. Ismertesse az acélipar legfontosabb jellemzőit!

 A vas- és acélgyártás a termékek széles választékát állítja elő, amelyek más ágazatok számára
alapvetőek
 Pl. autóalkatrészek, hajók, repülőgépek, acélgerendák, gátak, csövek, drót, bútor
 Nagyon tőkeigényes
 Oligopolisztikus
 az 1960-as évekig az USA dominanciája érvényesült
 Európa, Japán és egyéb fejlődő országok a legfontosabb versenytársak
A világ acéltermelésének eltolódása 1973 és 2008 között. 1973-ban ÉszakAmerika és Európa adta a
világ acélkibocsátásának 90%-át. 2008-ra az acéltermelés áttevődött a latin-amerikai, dél- és kelet-
ázsiai országokba.

54. Ismertesse az autógyártás legfontosabb jellemzőit!

 Az autóipar születéstől fogva jelentősen megváltoztatta a városokat
 A 20. században a jövedelmek emelkedésével nőtt a piac
 A szövetségi államközi autópálya-hálózat
 Az USA autóipara a külföldi verseny ostroma alatt áll
 A három fejlett világgazdasági régió adja az autóipari kibocsátás 70%-át
 Kelet-Ázsia, Észak-Amerika és Európa
Az amerikai autóipar oligopolizációja. A piac kiterjedésével a nagyobb cégek ki tudták
használni a méretgazdaságosságot a kisebbek megsemmisítésére

55. Ismertesse az elektronikai ipar legfontosabb jellemzőit!

 A mikroelektronikai technológia domináns a 21. században
 Rádió (1901), tranzisztor (1948)
 integrált áramkör (1960), mikroprocesszor (1970-es évek)
 Új alkalmazási területek a sebesség, a miniatürizálás és a kapacitás növekedésével
 Fogyasztói elektronika
 Megnövekedett termelékenység
 Az USA uralkodó pozíciója az 1960-as és 1970-es években, amelyet Japán vesz át az 1990-es
években
 Egyéb gyártóterületek: Európa, Délkelet-Ázsia
56. Ismertesse a biotechnológiai ágazat legfontosabb jellemzőit!
Biotechnológia (“biotech”): Molekuláris és sejtszintű eljárások alkalmazása különböző problémák
megoldására, termékek és szolgáltatások kifejlesztésére vagy élő organizmusok kívánt
tulajdonságokkal rendelkező módosulatainak előállítására
 1973 a rekombináns DNS technika felfedezése
 Erőteljes kapcsolódás a mezőgazdasággal, egészségüggyel, az energia- és környezeti
tudományokkal
 A kockázati tőke kritikus szerepe az alapkutatások eredményeinek kereskedelmi
elérhetőségében
 A biotech cégek meghatározott területeken klasztereket alkotnak, a telephelyi jellemzők
alapvetőek az innováció sikere szempontjából

57. Ismertesse összehasonlítva egymással a fordizmus és a posztfordizmus fogalmát!

Fordizmus
 Nevét Henry Fordról, a személygépkocsik tömeggyártásának úttörőjéről kapta
 Rendkívül kifinomult munkamegosztás a gyáron belül
 igénybe vette Frederick W. Taylor szolgáltatásait („tudományos vezetés”, idő és
mozdulat elemzés)
 Az összetett feladatokat egyszerű elemekre bontva, azokat a képzetlen munkások is el
tudták végezni
 Társadalmi szerződés a tőke és a munka között
 A szakszervezetek tolerálása
 Nagy, vertikálisan integrált vállalatok
 Az 1970-es, 1980-as években drasztikus változások, amelyek utat adnak a rugalmas
termelésnek
Posztfordizmus/Rugalmas termelés
 Rugalmas termelés: kis és nagy mennyiségben is olcsón előállított termékek
 A legfontosabb szempont a gyártási folyamat rugalmassága
 Ez magába foglalja a szervezetet és a menedzsmentet is
 Rugalmasság a fogyasztó, a beszállító és a termelő üzem között is
 “Just-in-time” készletezési rendszerek
 Kevés lekötött tőke
 Sok cég mérete csökkent
 A beszállítói szerződések, kiszervezések egyre gyakoribbak
 Az információtechnológia intenzív használata gyártóberendezésekben és az egyéb
vállalati tevékenységekben
58. Ismertesse a szolgáltatószektor növekedésének legfontosabb hajtóerőit!
 Növekvő jövedelmek
 Az egészségügy és az oktatás iránti kereslet
 Egyre komplexebbé váló munkamegosztás
 A nem közvetlenül a termelésben dolgozó foglalkoztatottak számának növekedése a
feldolgozóiparban
 A deregulált környezetben a magasabb bizonytalanság miatt több adminisztratív munkatársra
van szükség
 A szolgáltató szféra növekedése nem egy új gazdaság kifejlődését, hanem a kapitalizmus
forradalmi erejét jelzi, amely képes volt drámai elmozdulásokat előidézni a társadalmi
munkamegosztásban
 A szolgáltatások kiszervezése (outsourcing) új típusú foglalkozásokat hozott létre
A közszféra: növekedés és komplexitás
Szolgáltatásexport
 Az externalizációs vita (outsourcing)

Az externalizáció okai
 Kevésbé költséges vállalaton kívülről igénybe venni szolgáltatásokat
 Rugalmasság
 Alacsonyabb kockázat
 A kulcsképességekre történő koncentráció
 Új szolgáltatásfajták
 A kívülállók objektivitása
 Új szabályok, szabályozás
59. Ismertesse a szolgáltatószektor munkaerőpiacának legfontosabb jellemzőit!
Munkaintenzitás
 Egységnyi kibocsátás előállításának munkaerő- felhasználása magasabb, mint a
feldolgozóiparé
 Jövedelemeloszlás
Kettéágazó jövedelemeloszlás
 Jól fizető menedzseri/szakértői/szakmai szolgáltatói állások
 Képzetlen munkaerőt igénylő, alacsony béreket fizető állások
Eseti foglalkoztatás
 Kényszerűségből vállalt részidős, eseti foglalkoztatás (nők, kisebbségek)
 Alacsony fokú szervezettség (szakszervezetek)
 A szolgáltató szektor szakszervezeti szervezettsége alacsony
 Dezindusztrializáció (45% a II. világháborút követően, 12% napjainkban /USA/)
 A kiskereskedelemben dolgozók, és a szakmai/szakértői szolgáltatást nyújtók nem tartoznak
szakszervezetekhez az USA-ban
 Néhány kivétel (USA)
Egészségügyi szakszervezetek (Union 1199)
Amerikai Tanárszövetség (AFT)
Állami, Megyei és Települési Alkalmazottak Amerikai Szövetsége (AFSCME)